Animal welfare and Criminal Law

University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology Thesis Animal welfare and Criminal Law Consultant: Prof. Dr. Ilona Görgényi Professor Created by: Barbara Miskolczi J- 505, A2EB5U 1

Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék SZAKDOLGOZAT Állatvédelem és büntetőjog Konzulens: Prof. Dr. Görgényi Ilona Egyetemi tanár Készítette: Miskolczi Barbara J- 505, A2EB5U Miskolc, 2013. 2

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Mit értünk állatvédelem alatt?... 6 I. Az állatvédelem különböző megközelítései... 6 1. Alkotmányjog... 6 2. Környezetjog és agrárjog... 7 2.1. Természetvédelem... 7 2.2. Állatvédelmi törvény... 8 2.3. Állategészségügy... 10 3. Közigazgatási jog... 10 4. Polgári jog... 10 5. Nemzetközi közjog... 11 6. Pénzügyi jog... 14 7. Büntetőjog... 15 II. Állatvédelem a magyar büntetőjogban... 16 1. Az állatkínzás... 16 1.1. Az állatkínzás szabálysértési alakzata... 16 1.2. Az állatkínzási cselekmény büntetőjogi megítélése... 18 1.2.1. A bűncselekmény elkövetési tárgya... 20 1.2.2. A bűncselekmény elkövetési magatartása... 20 1.2.3. A bűncselekmény alanya... 21 1.2.4. Az alaptényállás... 21 1.2.5. A minősített eset... 28 1.2.6. Változások a közeljövőben... 28 1.3. Az állatkínzás és más erőszakos bűncselekmények közötti kapcsolat... 34 2. Tiltott állatviadal... 39 2.1. Tiltott állatviadal a szabálysértési jogban... 42 2.2. Tiltott állatviadal a büntetőjogban... 49 3. A természetkárosítás és a környezetkárosítás... 53 3.1. A Természetkárosítás... 53 3.2. Környezetkárosítás... 57 III. Az állatvédőrség és más civil szervezetek szerepe a bűnmegelőzésben és a felderítésben... 60 1. Állatvédőrség... 60 IV. Kutatásaim eredményei... 63 1. A Miskolci Járási Ügyészségen tanulmányozott ügyek... 63 2. A Miskolci Járásbíróságon tanulmányozott ügyek... 64 Összegzés... 67 Felhasznált irodalom... 68 3

Bevezetés Az állatvédelem szempontjai napjainkban az élet minden területén egyre inkább előtérbe kerülnek. Az állatokkal való humánus bánásmód, az állatot érző lényként elismerő felfogás egy fejlett, civilizált társadalom egyik fő ismérve. Az állatok, közülük is legfőképp a háziasított állatok teljesen kiszolgáltatott, függő helyzetben vannak az emberrel szemben. Ez felelőssé tesz minket, erkölcsi és jogi kérdéseket vet fel. Az Országgyűlés az állatvédelmi törvény kapcsán kifejezésre jutatta, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Ezen erkölcsi kötelességek egyben jogi kötelességgé előléptetése egy viszonylag új keletű folyamat része, mely még napjainkban is zajlik. A kötelességek, tilalmak köre fokozatosan bővül, szélesedik. Amikor ki kellett választani a szakdolgozati témánkat, számomra nem is volt kérdéses, hogy az én témám állatvédelemmel lesz kapcsolatos. Az állatok már kicsi gyermekkoromtól kezdve közel álltak a szívemhez. Családunkban szinte mindig volt háziállat, s édesapámtól sokat tanultam az állatokkal való helyes bánásmódról, az állatok szeretetéről. Gyakran segítettünk bajbajutott állatokon, madarakon, macskákon, kutyákon. Ezek az emlékek kitörölhetetlenül megőrződtek bennem, s jogi tanulmányaim során örömmel fedeztem fel, hogy éppen a jog az az eszköz, amellyel nagyon sok állaton lehetséges segíteni. A legelemibb szintű védelmet a büntetőjog hivatott biztosítani. A büntetőjogban találhatjuk meg az állatvédelem gyökereit, az állat védelmét a súlyos szenvedésekkel, oktalan halállal szemben. Ez a védelem a különböző jogágakban finomodik tovább, míg a fa tetején az állat egészséges, boldog, szükségtől és félelmektől mentes élete található. Ezen legfelső szint biztosítása minden állat számára persze csak álom, hiszen sajnos még sok ember sem tart ott, hogy elmondhassa magáról, rendelkezik az élete ezekkel az ismérvekkel. A problémáknak a gyökerét kell megragadnunk ahhoz, hogy igazi változásokat érhessünk el, ezért döntöttem úgy, hogy az állatvédelem kérdéskörét én a büntetőjog szempontjából szeretném vizsgálni. Dolgozatomban célom az állatvédelem fogalmának, 4

különböző megközelítési módjainak bemutatása, a büntetőjogi védelem kialakulásának feltárása, a védelem formáinak, határainak, tartalmának, a gyakorlati alkalmazás kérdéseinek körüljárása, az állatok büntetőjogi védelme szükségességének ismertetése. 5

Mit értünk állatvédelem alatt? Ez a kérdés első olvasatra talán egyszerűnek tűnik, ám ha elmélyedünk a témakörben, hamar kiderül, hogy a válasz sokkal árnyaltabb, mint gondolnánk. Dr. Téglássy Péter: Az állatok védelmére vonatkozó jogi szabályozás című munkájában kétféle választ ad. Egyrészt tágabb értelemben az állatvédelem az állatvilágot különböző irányokból fenyegető veszélyekkel szembeni óvó tevékenységek foglalata. A teljes állatvilág valóban igen széles kategória, ide tartoznak nem csupán az ember környezetében élő, kedvtelésből tartott állatok, a haszonállatok hanem a vadállatok is, az állatvédelem tárgykörébe vonva ezzel vad- és halgazdálkodás kérdéseket. Valamint közvetetten magát az állatvilágot fenyegeti az a veszély is, amely az állat élőhelyére irányul, tehát a természetvédelem is érintett jogterület. Ezzel szemben a szűkebb értelemben vett állatvédelem csupán az emberi ráhatás alatt élő állatok kíméletét tűzi ki célul. Ezt nevezzük egyedkímélő állatvédelemnek. I. Az állatvédelem különböző megközelítései Mint ahogy az előzőekben láthattuk, az állatvédelem kérdésköre különböző szempontból, többféle jogterület irányából megközelíthető. 1. Alkotmányjog Hazánk Alaptörvénye bár expressis verbis nem foglalkozik állatvédelmi kérdésekkel, azonban az Alapvetés P.) cikkében mégis utal a biológiai sokféleség, a honos állatfajok védelmének fontosságára. Ez alapján: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. 6

2. Környezetjog és agrárjog Egyes nézetek szerint az állatvédelem az agrárjog része, más nézetek szerint inkább a környezetjog tárgykörébe illeszthető. Bár az agrárjognak is vannak bizonyos állatvédelmi vonatkozású területei, például az állategészségügy, állattenyésztés, ám ezek inkább csak közvetett kapcsolatot jelentenek. Az állatvédelem környezetjoghoz áll közelebb, hiszen itt a szabályozás célja egyértelműen a védelem. Jogi tanulmányaim során én magam is a Környezetjog című tantárgy keretein belül találkoztam először az állatvédelemmel. A környezetjog tárgyát a környezeti elemek és azok kölcsönhatásai képezik. A környezeti elemek egyike az élővilág, amelynek két fő része van, az állat- és a növényvilág. Ebből következően az állatvédelem a környezetjog egyik speciális területe, nem önálló jogterület. Itt is érvényesül a lex specialis derogat legi generali elv, miszerint a speciális szabály lerontja, vagy megelőzi az általános szabályt. Ez az elv ebben a kontextusban azt jelenti, hogy amennyiben vannak speciális állatvédelmi szabályok, akkor azokat kell alkalmazni, amennyiben nincsenek, úgy a környezetjogi normákat. 1 A környezetvédelmi szabályozás keretét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi VIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) adja. A törvény a 3. - ában sorolja fel azokat a speciális területeket, melynek szabályozását külön szaktörvények hivatottak rendezni a Kvt.-vel összhangban. A (2) a) pontja szerinti a természet és a táj védelméről valamint b) pontja szerinti az állatvédelemről és az állategészségügyről szóló külön törvények relevánsak dolgozatom témája szempontjából. 2.1. Természetvédelem A természetvédelem állatvédelmi jelentősége legfőképp a vadon élő állatok vonatkozásában mutatkozik meg. Mivel ezek az állatok a szabad természetben élnek, így a velük kapcsolatos kérdések döntően a természetvédelem tárgykörében merülnek fel. Azonban a természetvédelemnek nem az állatvilág egyedeinek szenvedéstől való megóvása a célja, hanem a természet fajtagazdagságának megőrzése. Nem minden 1 Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban. Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám 2005 96. 7

állatfaj részesül természetvédelmi oltalomban, hanem csupán a védelemre érdemes és arra rászoruló fajok, melyek fennmaradására az ember környezetalakító tevékenysége veszélyt jelent. 2 A természet védelméről szóló 1996. évi VIII. törvény célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme. A törvény rendelkezik az élőhelyek általános védelméről (16. - 18. ), mely közvetetten szintén az állatvilág védelmét szolgálja, valamint a vadon élő állatvilág általános védelmét is kimondja (8. - 14. ). Ezen belül találhatunk egy rendelkezést, mely már-már az egyedkímélő állatvédelem irányába mutat: 9. (2) Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár. 2.2. Állatvédelmi törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) nem csak hazánk állatvédelmi szabályozása szempontjából jelentős alkotás. Az európai kontinensen ez az első állatvédelmi törvény, melyet aztán a kontinens többi országa is követett. 3 A törvény céljának meghatározásából nyilvánvalóvá válik, hogy itt bizony már egyedkímélő állatvédelemről van szó. E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény hatálya valamennyi emberi ráhatás alatt élő állatra kiterjed: (1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra; b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a 2 Nagy Zoltán - Olajos István Raisz Anikó Szilágyi János Ede: Környezetjog II. kötet Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből. 3 Czerny Róbert: Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata (1998-2008) Rejtjel kiadó, Budapest, 2009. 9. o. 8

géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra; c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra; d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra; e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; h) a kedvtelésből tartott állatokra; i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. Egyedül a szabad természetben tenyésző vadállatok nem tartoznak tárgykörébe. Vannak azonban előírásai, melyek korlátozottan ugyan, ám a vadon élő állatokra is alkalmazhatók, ilyenek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezések. 4 A törvény első, általános fejezetében foglalkozik az állattartás szabályaival, az állat kíméletével, az állatkínzás tilalmával, az állaton végzett különböző beavatkozásokkal, az állat életének kioltásával. Külön fejezetet szentel egyes állatok védelmének különös szabályaira, ide tartoznak a vágóállatok, a szőrméjükért tenyésztett fajok, a veszélyes állatok tartása, szaporítása, a veszélyes ebbel kapcsolatos kérdések, valamint az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal kapcsolatos tilalmak. A törvény önálló fejezetekben kitér még az állatkísérletek kérdéseire, az állat szállítására vonatkozó rendelkezésekre, az állatkert, a cirkuszi menazséria és a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének szabályozására, valamint az állatmenhely és állatpanzió létesítésének és fenntartásának általános 4 Nagy Zoltán - Olajos István Raisz Anikó Szilágyi János Ede: Környezetjog II. kötet Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből. 9

szabályaira. Mint láthatjuk, a szabályozás igen kiterjedt, részletes, ráadásképpen a törvényhez kapcsolódó számtalan rendeleti szintű norma is létezik. 2.3. Állategészségügy Az állategészségügy legfontosabb funkciója a fertőző állatbetegségekkel szembeni védekezés. Hatóköre valamennyi állatfajra és állatokkal kapcsolatos tevékenységre kiterjed. Az állategészségügy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatáskörébe tartozik, mint egyik kiemelten fontos szakterülete. Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság feladatait egyetlen mondatba összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ellátja a járványüggyel, az állatvédelemmel, az országon, illetve az EU-n belüli, valamint a harmadik országokba irányuló állat és szaporítóanyag szállításokkal kapcsolatos, továbbá az előbb említett területekhez szorosan kapcsolódó informatikai feladatokat. 5 3. Közigazgatási jog A közigazgatási jog számos ponton kapcsolódik az állatvédelemhez, ezek közül is kiemelendő a különböző jogkövetkezmények, bírságok, szankciók. A környezetjogi jogszabályokban lefektetett előírások megsértése esetén intézkedő hatóságok, a jegyző, az állategészségügyi hatóság, az illetékes FVM hivatalok mind a közigazgatás szereplői, működési feltételeik, feladataik, az alkalmazandó eljárási szabályok a közigazgatási jog körébe tartoznak. 6 A releváns jogkövetkezmények közül a legfontosabb talán az állatvédelmi bírság, mely az állatvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek megsértése esetén szabható ki. Alapösszegét és a bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó szorzókat a Kormány 244/1998. (XII. 31.) rendelete állapítja meg. Ezt a rendeletet is érintette az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeleteket módosító 115/2012 (VI.11) kormányrendelet, mely többek között megnövelte a bírság alapösszegét. 4. Polgári jog A polgári jognak igazából nincsen állatvédelmi vonzata, csupán amiatt érdemes megemlíteni, ahogyan az állatokhoz viszonyul. Az állatok a Ptk. megítélése szerint 5 http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai 2012. december 17. 6 Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám 2005 96. 10

ugyanis a dolgok kategóriájába sorolandók. Ezen felfogás miatt az érzékenyebb lelkű állatbarátok hajlamosak megbántódni, ugyanakkor van benne realitás, hiszen az állaton tulajdont lehet szerezni, el lehet cserélni, rendelkezni lehet vele. A jogtudomány sokáig semmi különbséget nem tett élő és élettelen dolgok között, azonban jelenleg egyre nagyobb súllyal vetődik fel a kérdés, szabad-e az élőlényeket az élettelen dolgokkal mechanikusan azonosítani? 7 5. Nemzetközi közjog A nemzetközi közjog területén számos állatvédelmi tárgyú nemzetközi szerződés, egyvagy többoldalú egyezmény született már. Csak a legfontosabbakat említve: Biológiai Sokféleség Egyezmény, melyet az ENSZ keretein belül 1992 június 13.-án, Rio de Janeiro-ban írtak alá s amelyet hazánkban az 1995. évi LXXXI. törvény hirdetett ki. A Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását. 8 Washingtoni Egyezmény, vagy ismertebb nevén CITES Egyezmény, melyet 1973. március 3.-án fogadtak el a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) találkozóján. Az egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szól. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretű megállapodásnak ma már 175 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja. 9 Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez. 7 Lenkovics Barnabás: Magyar Polgári Jog, Dologi jog Eötvös József könyvkiadó 2006 8 A Biológiai Sokféleség Egyezmény magyarországi honlapja http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202 2013. január 19. 9 http://www.cites.hu/cites.html 2013. január 19. 11

A Bonni Egyezmény a vándorló állatfajok védelméről rendelkezik. Az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP kezdeményezésére jött létre 1979-ben Magyarországon az 1986. évi 6. törvényerejű rendelet hirdette ki. 10 Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, vagyis a Ramsari Egyezmény. 1971. február 2.-án fogalmazták meg az Egyezmény szövegét. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. 11 Az Egyezmény 1975-ben lépett hatályba, két ízben, 1982-ben és 1987-ben került módosításra. Magyarországon az 1993. évi XLII. törvény hirdette ki. Berni Egyezmény az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről. 1979-ben fogadták el s 1982 óta hatályos. Létrejöttében fontos szerepet játszott az Európa Tanács. Az Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése. 12 Az Európai Unió is rendszeresen foglalkozott s foglalkozik a mai napig állatvédelmi kérdésekkel, számos irányelv, határozat született már e tárgykörben. 1993-ban jött létre az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), melynek feladata megbízható, független tájékoztatást adni a környezetről, jelentős információforrást szolgáltatva a környezetvédelmi szakpolitika kidolgozásában, elfogadásában, végrehajtásában és kiértékelésében. Jelenleg 32 tagországot számlál. Az EEA egyik témaköre a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség, a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák. Európa célul tűzte ki a biodiverzitás elvesztésének 2010- ig való megállítását. 10 http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1554 2013. január 19. 11 http://www.ramsar.hu/egyezmeny.htm 2013. január 19. 12 http://www.termeszetvedelem.hu/berni-egyezmeny 2013. január 19. 12

Az Európai Unió állatvédelmi tárgyú szabályai csupán felsorolás szintjén a következőek 13 : Horizontális (több állatfajra vonatkozó) szabályok: A vágóállatok védelmével kapcsolatos szabályok: - 306/1988. (V. 16.) EGK tanácsi határozat a vágóállatok védelméről - 119/1993. (XII. 22.) EGK tanácsi irányelv az állatok védelméről levágásuk vagy leölésük során A szállított állatok védelme: - 628/1991. (XI.19.) EGK tanácsi irányelv az állatok védelméről az állatszállítások során - 496/1991. (VII. 15.) EGK tanácsi irányelv a 3. országból származó állatszállítmányok állatorvosi ellenőrzéséről Az állatok védelme a mezőgazdasági állattartásban: - 923/1978. (VII. 19.) EGK tanácsi irányelv a mezőgazdasági állattartás állatvédelmi kérdéskörében kötött európai egyezményhez való csatlakozásról - 583/1992. (XII. 31.) EGK tanácsi határozat a 923/1978. VII.19.) sz. irányelv módosításáról - 58/1998. (VII. 20.) EK tanácsi irányelv az állatok védelméről a mezőgazdasági haszonállattartás során - 50/2000. EK határozat a gazdasági célból tartott állatok tartási helye ellenőrzésének minimális követelményeiről Vertikális (egy-egy állatfajra vonatkozó) szabályozás: - 74/1999. (VII. 19.) EK tanácsi irányelv a tojótyúkok védelmével kapcsolatos minimális követelmények megállapításáról és a 166/1988. (III.7.) EGK tanácsi irányelv módosításáról 13 Animal health and food safety int he europian union http://konyvtar.univet.hu/regi/praxis/euang/aeuaeg.htm.bak 2012. december 17. 13

- 629/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv a borjak védelmében alkotott minimálkövetelményekről - 2/1997. (I. 20.) EK tanácsi irányelv a 629/1991. (IX. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról - 182/1997. (II. 24.) EK tanácsi határozat a 629/1991. (IX. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról - 630/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv a sertések védelmében alkotott minimális követelményekről - 88/2001. EK tanácsi irányelv a 630/1991.(XI. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról - 93/2001. EK bizottsági irányelv a 630/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról Állatkísérletekre vonatkozó szabályok: - 609/1986. (XI. 24.) EGK tanácsi irányelv a tagországok jogi és igazgatási előírásainak az elfogadásáról a kísérleti és más tudományos célból felhasznált állatok védelme tárgyában - 67/1990. (II.9.) EGK tanácsi határozat a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmével foglalkozó tanácsadó bizottság felállításáról - 575/1999. A TANÁCS 1998. március 23-i HATÁROZATA a kísérleti és egyéb tudományos célokra használt gerinces állatok védelmére vonatkozó Európai Egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről 6. Pénzügyi jog E jogterülettel az állatvédelmi tevékenységre fordítható összegek, költségvetési támogatás révén van kapcsolat. 14 Az állatvédelmi feladatok ellátásához természetesen pénzügyi fedezetre van szükség. A szükséges pénzeszközök három forrásból érkezhetnek, a központi költségvetés állatvédelemre előirányzott pénzösszegeiből, a befizetett állatvédelmi bírságokból és az állatvédelmi hozzájárulásból. 14 Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám 2005. 97. o. 14

7. Büntetőjog A továbbiakban ezzel a jogterülettel foglalkozom részletesen. 15

II. Állatvédelem a magyar büntetőjogban A hatályos magyar Btk.-ban több állatvédelmi tárgyú rendelkezést is találhatunk. Az első és legfontosabb ezek közül az állatkínzás bűncselekménye, a tiltott állatviadal szervezése, valamint tágabb értelemben ide sorolható a természetkárosítás és a környezetkárosítás is. 1. Az állatkínzás 1.1. Az állatkínzás szabálysértési alakzata Megjegyzendő, hogy az állatkínzás tényállása hamarabb jelent meg a szabálysértési törvényben, mint a Büntető Törvénykönyvben. Bár az állatkínzás tényállása a hatályos Btk-ba viszonylag későn, a 2004. évi X. törvénnyel került be, a szabályozás gyökerei mélyebbre nyúlnak, egészen az 1878. évi V. törvényig, az első magyar Büntető Törvénykönyvig, melyet megalkotója, Csemegi Károly igazságügyi államtitkár után Csemegi-kódex néven is ismerhetünk. A Csemegikódex a bűncselekményeket bűntettekre, vétségekre és kihágásokra osztotta. A kihágásokról a kihágási Büntető Törvénykönyv, az 1879. évi XL. tc. rendelkezett. Ennek közrend elleni cselekményeket tartalmazó fejezetében, a 86. -ban található meg az állatkínzás tényállása, mely a következő: 86. A ki nyilvánosan, botrányt okozó módon állatot kínoz, vagy durván bántalmaz, úgyszintén, ki az állatkínzás ellen kiadott rendeletet vagy szabályrendeletet megszegi: nyolcz napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A megfogalmazásból kitűnik, hogy ez esetben a védett jogi tárgy nem az állat testi épsége, élete, hanem a társadalom nyugalma. Az elkövetési tárgy az állat, mindenféle különösebb szűkítés nélkül, szemben a hatályos szabályozással, mely a gerinces állat, háziasított emlősállat, ember 16

környezetében tartott veszélyes állat fogalmakat használja. Háromféle elkövetési magatartást ismert a törvény, kínzás, durva bántalmazás, más állatkínzást tiltó rendelet vagy szabályrendelet megszegése. Az állat kínzása alatt az állat testének fájdalmat okozó sérelmezésén túl a munkában való túlerőltetést is értették, azaz ha erőtlen, vagy beteges állatot használtak fel az erőit meghaladó terhek vontatására, vagy egyébként megfeszített munkára, aminek következtében az állat teljesen kimerült és munka közben összeesett. 15 A tényállásban szereplő nyilvánosság alatt minden olyan helyet érteni kell, amely a nagyközönség számára nyitva áll, a botrányt okozó módon pedig az értendő, ha legalább egy személy szemtanúja volt az állat kínzásának, s az elkövető magatartása minden jobb érzésű embert megbotránkoztatna. 16 Elkövető tettesként bárki lehetett, abban az esetben azonban, ha az elkövető más tulajdonában álló állatot bántalmazott szándékosan, akkor nem a Kihágási büntetőtörvénykönyvről szóló 1879. évi XL. törvénycikk (a továbbiakban: Kbtk.) 86. -a szerinti állatkínzás kihágás került megállapításra, hanem a Csemegi-kódex 418. -a szerinti más vagyonának megrongálása. Az állatkínzás szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető volt. Az ezt követő újabb különös részi Büntető Törvénykönyvben, 1961. évi V. törvényben már nem szerepelt állatkínzás s a jelenleg hatályos 1978. évi IV. törvénybe sem került bele megalkotásakor. 1955-ben megszűnt a bűncselekmények súly szerinti felosztása, 1971-ig csak egy bűncselekményi kategória, a bűntett létezett. Az 1955. évi 7. sz tvr-ben az addig a Kbtk-ban és különböző rendeletekben szereplő kihágások kis részét büntetté emelte, nagy részét szabálysértésekké minősítette a jogalkotó. Így történt, hogy az állatkínzás 1955-től szabálysértésnek minősült. Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV.14.) Kormányrendelet I. fejezet I. címe a Közrend és közbiztonság elleni szabálysértések között tartalmazta az állatkínzás tényállását, mely nem sokban különbözött a Kbtk. Szerinti megfogalmazástól. Az követett el állatkínzást, aki állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon vagy durván bántalmazott. 15 Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006 95.o. 16 Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006 95.o. 17

Az 1968. évi I. törvényt és a fent nevezett Kormányrendeletet az új szabálysértési kódex, az 1999. évi LXIX váltotta fel, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999 (XII. 28.) Kormányrendelet váltotta fel, s ez utóbbiban kapott helyet az állatkínzás szabálysértés. Ezt a szabálysértést az követte el aki gerinces állatot közterületen vagy nyilvános helyen mások felháborodására alkalmas módon bántalmazott, annak akaratlagosan fizikai fájdalmat okozott, illetőleg természetével ellentétes cselekedetre kényszerített. Az új tényállás két új pontban bevezetett tartalmában új elkövetési módokat is. Aki gerinces állaton szükségtelenül olyan beavatkozást végzett amely alkalmas arra, hogy másokban riadalmat vagy felháborodást keltsen, illetve aki gerinces állat tartásának minimális feltételeit sem biztosította, az állatnak fizikai fájdalmat, egészségkárosodást, megbotránkozást okozott, szintén az állatkínzás szabálysértést követte el. Ebben a megfogalmazásban tehát megjelent már magára az állatra összpontosító egyedkímélő állatvédelem csírája. 1.2. Az állatkínzási cselekmény büntetőjogi megítélése Abban az időben, amikor állatkínzás bűncselekményi formában még nem létezett, az igény mégis fennállt rá, hogy a kirívó állatkínzási cselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása történjen meg.. Kezdetben az ilyen állatkínzók természetkárosításért, garázdaságért, rongálásért feleltek. Ezek a tényállások azonban nem voltak képesek lefedni az állatkínzás szokásos elkövetési módozatainak teljes körét. A természetkárosítás tényállása csak bizonyos fokozottan védett állatok számára nyújthatott védelmet, s csupán az állat elpusztítását szankcionálta, minősített esete a tömeges pusztulás okozása. A garázdaság bűncselekménye hasonlít talán legjobban a Csemegi-kódex féle állatkínzás kihágáshoz. Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen A védett jogi tárgy ugyanaz, a társadalmi együttélés zavartalansága, az együttélést szabályozó erkölcsi és jogi szabályok tiszteletben tartása, a köznyugalom. A probléma, ami miatt az állatkínzások csupán bizonyos körére volt ez a tényállás alkalmazható, az elkövetés módja. Úgy kellett elkövetni a cselekményt, hogy az a megbotránkozás, riadalom keltésére alkalmas legyen, fennálljon annak reális esélye, 18

hogy arról legalább két személy tudomást szerez. Ezért a négy fal között, csendes magányban elkövetett állatkínzással a törvény nem tudott mit kezdeni. A quasi állatkínzási cselekmény értékelhető volt még a rongálás keretein belül is. Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Ez esetben a polgári jogból ismert megoldással élve az állatot dolognak tekintve sorolhatjuk be a vagyontárgy kategóriájába. Ezt a tényállást csak abban az esetben lehetett alkalmazni, ha az állat az elkövetőtől különböző személy tulajdonában állott, mivel saját vagyontárgy megsemmisítése vagy megrongálása akkor sem számított bűncselekménynek, kivéve persze néhány speciális vagyontárgyat, mint a műemlékek, ám ezek az állatok szempontjából irrelevánsak. 2003-ban a média figyelmét is felkeltették az egyre elszaporodó állatkínzások, s így hamarosan az egész ország értesülhetett a kegyetlenségekről. Civil szervezetek és a lakosság nyomására országos aláírásgyűjtés indult, amelynek hatására született önálló képviselői indítványra az Országgyűlés az állatkínzás tényállását a 2004. évi X. törvénnyel a Btk.-ba iktatta. Az állatkínzás jelenleg hatályos tényállása a következő: Állatkínzás 266/B. (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz. Az állatkínzás tényállása a közrend elleni bűncselekményeken belül a közbiztonság elleni bűncselekmények között került elhelyezésre, azonban jogi tárgya 19

miatt egy kissé kilóg a többi közbiztonság elleni bűncselekmények sorából. E bűncselekményt a Btk.-ba iktató törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint az állatkínzás tényállásának védett jogi tárgya az állat, mint érző lény életének, egészségének védelme. Az ok, amiért a közrend elleni bűncselekmények körében találták leghelyesebbnek az elhelyezését az, hogy ezen bűncselekmény nem konkrét személy jogait sérti vagy veszélyezteti, hanem a társadalom egészére gyakorol káros hatást. 1.2.1. A bűncselekmény elkövetési tárgya Elkövetési tárgya az állat, azonban nem általánosságban véve az állat fogalmát, hanem szűkítve a kört. A törvény a tényállás különböző elemeiben más-más állatfogalmat alkalmaz. Az első bekezdés a) pontja szerint a gerinces állat. A b) pont a háziasított emlősállatra és az ember környezetében tartott veszélyes állatra vonatkozik. A második bekezdés pedig a vadászható vadfajokra és a halászható halfajokra irányul. 1.2.2. A bűncselekmény elkövetési magatartása Az elkövetési magatartás három kategóriába sorolható, s mindegyikhez más-más elkövetési tárgy, egyes esetben pedig speciális alany is tartozik. 1. Az elkövetési magatartás a bántalmazás, bánásmód alkalmazása (266/B. (1) bekezdés a) pontja). Ezen esetben az elkövetési tárgy a gerinces állat lehet. 2. Az állat elűzése, elhagyása, kitétele (266/B. (1) bekezdés b) pont). Ekkor az elkövetés tárgya a háziasított emlősállat és az ember környezetében tartott veszélyes állat. 3. Tiltott eszközzel vagy tiltott módon történő vadászat, halászat, horgászat. Elkövetési tárgya a vadászható vadfajok és halászható halfajok (266/B. (2) bekezdése). 20