Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 12. rész: Szóbeli kutatási beszámoló készítése Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz
Tizenkettedik rész Szóbeli kutatási beszámoló készítése
Tartalomjegyzék Bevezetés Közönség Szerkezet Segédanyagok Megjelenítés Felkészülés Az előadás Az előadás után Példa Felhasznált irodalom
Bevezetés A kutatás utolsó lépése az eredményeink közzététele, szakszóval disszeminációja. A 11-es egységben részletesen bemutattuk az írásbeli kutatási beszámoló kapcsán felmerülő szakmai követelményeket. Legtöbb esetben az írásbeli kutatási beszámoló mellett szóban is prezentálnunk kell a kutatásunk eredményeit. Ebben az esetben nem csak a tartalom a fontos (mit kérdés), hanem a kommunikáció formája is (hogyan). Ebben az egységben a hogyan kérdését fogjuk bemutatni. A prezentáció előtt az első fontos feladatunk az előadás céljának meghatározása. Az a célunk, hogy tudomány ismeretterjesztést végezzünk, és érdeklődőknek beszéljünk a kutatásunkról, vagy valamely konkrét szakmai eredményt szeretnénk megvitatni majd a közönséggel. A piackutatás eredményeiből tartott prezentáció során vissza kell nyúlnunk a megrendelő korábbi kérdéseihez, és azokra kell választ adnunk az előadás során.
Közönség A célmeghatározással együtt azt is végig kell gondolnunk, ki lesz a közönség az előadáson. Szakmai, vagy laikus közönségnek fogunk beszélni Tudományos előadást várnak, vagy célratörőbb piackutatási beszámolót Pár ember lesz jelen, vagy nagy előadást kell tartanunk Van-e hallgatóságnak bármilyen korábbi ismerete a témában Beszéltünk-e már az adott hallhatóság előtt, vagy ismeretlenek is jelen lesznek Milyen korú, nemű, iskolai végzettségű hallgatóság várható Ha ezekre a kérdésekre tudjuk már a választ, akkor a prezentáció szerkezetét és a mondanivalót a többségre tekintettel kell kialakítani, de ügyelnünk kell arra is, hogy senki ne érezze úgy a prezentáció alatt, hogy számára egyáltalán nem érthető az amit mondunk.
Szerkezet Az előadásunk fontos, hogy célratörő legyen, és kövesse az előre meghatározott szerkezeti elemeket. A közönségtől, és az előadás céljaitól is függ a szerkezet, de megállapítható néhány fontos szerkesztési alapelv, amelynek követése hasznos lehet az előadás szempontjából Bemutatkozás: Az előadás elején röviden mutassuk be magunkat, és azt is, hogy miért foglalkozunk az adott témával Előadás tematikájának ismertetése: Röviden soroljuk fel azokat a tematikai blokkokat, amiket érinteni fogunk az előadásunk során Elméleti előzmények: Elsősorban tudományos előadások esetében fontos bemutatnunk a kutatásunk elméleti előzményeit Hipotézisek: Milyen előzetes feltevéseink voltak a várható eredményekkel kapcsolatban Módszertan: Milyen tudományos módszereket használtunk fel a kutatás során Eredmények ismertetése Összefoglalás, további kutatási irányok
Segédanyagok Az előadó tapasztalatától és habitusától is függ, milyen segédanyagokat visz magával a prezentációra. Amennyiben nem készítünk előadás diákat, csak szóban adjuk elő a kutatási beszámolót fontos lehet magunkkal segédkártyákat vinni, amelyre felírjuk a legfontosabb vázlatpontokat. Tapasztalt előadónál is előfordulhat, hogy a prezentáció alatt esetleg nem jut eszébe valamely fontos kutatási mozzanat ennek kiküszöbölését segíthetik a segédkártyák. Egy jó előadás alapelve, hogy nem előre leírt anyagot olvasunk fel az előadás közben. A felolvasás unalmas előadást eredményezhet, elveszítjük a lehetőségét annak, hogy a szemkontaktus fenntartásával érzékelni tudjuk a hallgatóság reakcióit. Az előadás alatt nem kell mereven ragaszkodnunk az előre begyakorolt elemekhez, a hallgatóság reakciói alapján lehetőségünk van az előadás közben is áthelyezni a hangsúlyokat az egyes részek között, azonban arra figyeljünk, hogy minden fontos részletét érintsük a kutatásnak
Megjelenítés Nem kötelező eleme az előadásnak, de a legtöbbször érdemes használni valamilyen vizuális prezentációs technikát. Elméleti szövegek esetében is hasznos lehet a közönség számára, ha a fontosabb pontokat, és eredményeket kivetítve is látják. Amennyiben táblázatokról, vagy grafikonokról kívánunk beszélni, szinte elengedhetetlenül fontos, hogy azokat megjelenítsük. A megjelenített diákat ne zsúfoljuk teli. Mind szövegből, mind grafikonokból, mind képekből csak annyi elemet vetítsünk ki egyszerre ami befogadható a közönségnek. Kerüljük a kisbetűk, és a nehezen átlátható táblázatok, grafikonok alkalmazását. Ha lehetőség van mérjük fel előre, hogy mekkora helyre lesz kivetítve a prezentációnk, ez nagyban meghatározza, hogy mi fér rá, még átláthatóan (és láthatóan), egy diára. A kivetített szöveget ne olvassuk fel, sokkal hasznosabb, ha csak kulcsszavakat, kulcsgondolatokat tüntetünk fel a diáinkon, és élő szóban egészítjük ki a kivetített tartalmaz. Az előadás grafikai megjelenítése során ügyeljünk arra, hogy a grafikai trükkök ne legyenek előnyben a tartalmi mondanivalóval szemben. Remek magyar prezentációkészítő szoftver a www.prezi.com
Felkészülés A prezentáció előtt legalább egy nappal készüljünk fel az elmondandó anyagból hagyjunk időt az anyag átgondolására Fontos, hogy legalább egyszer (ha tapasztalatlan előadók vagyunk többször is) elpróbáljuk az előadást. Sokszor előre meghatározott szűk idő keret áll rendelkezésünkre, ezért is fontos elpróbálni az előadásunkat, hogy beleférünk-e megadott x percbe. A próba még inkább hasznos, ha ismerőseinknek, barátainknak mondjuk el a prezentációnkat, ekkor sok olyan visszajelzést kaphatunk (hangsúlyok, felmerülő kérdések, stb..), amit az éles előadásig esetleg ki tudunk javítani. A próba akkor még fontosabb, ha az adott kutatási anyagot többet is prezentálják egyszerre. Az egyes kutatási részek beszámolóját, mind tartalmilag, mind vizuálisan össze kell hangolni, az időkeretet, és a hangsúlyokat előre tisztázni kell.
Az előadás A jó előadás fontos alapelvei (Sajtos-Mitev 2007: 385) Jó megjelenés Pontos kezdés Szemkontaktus Hangos, határozott beszéd Bemutatkozás Az előadás megfelelő tagolása Jelezzük, hogy a kérdéseket az előadás közben is várunk, vagy csak az előadás végén Végig igyekezzünk megtartani a hallgatóság figyelmét Gyakori hibák Hátat fordítunk a hallgatóságnak A kivetítőt nézzük, és onnan olvasunk fel Mozdulatlanul állunk, magunk elé beszélünk Nem vesszük fel a szemkontaktust Fel alá rohangálunk, az idegesség látszatát keltjük
Az előadás után Általában az előadások végén szoktak érkezni, a kérdések, hozzászólások Minden kérdést vegyünk komolyan, akkor is, ha úgy érezzük, hogy nem a tárgyhoz szól Mind a kérdéseket, mind az észrevételeket köszönjük meg Ha van lehetőségünk reagálni, igyekezzünk lényegre törőek lenni, ne térjünk el a kérdés tárgyától Ha esetleg valamelyik kérdést nem értjük, udvariasan kérjük meg a kérdést feltevő személyt, hogy ismételje el a kérdését, esetleg fejtse ki jobban mire gondolt Ha nem tudunk a kérdésre válaszolni, nem probléma, ezt ismerjük el, és jelezzük, hogy mi is gondolkozunk azon ami elhangzott A kutatási beszámoló megtartása után érdemes kötetlen beszélgetést kezdeményezni az érdeklődőkkel, felajánlani nekik az előadás diáit, email címet cserélni, és megbeszélni azokat a pontokat, amik a legérdekesebbek vagy leginkább vutathatóak voltak az előadás kapcsán
Példa Példaként a következő előadás megtekintését javasoljuk (angol nyelvű, magyar felirattal):
Felhasznált irodalom: Hoffman Márta Kozák Ákos Veres Zoltán: Piackutatás, Műszaki könyvkiadó 2000 Németh Erzsébet: Közszereplés. A társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve. Osiris, 2006, Bp. Sajtos László Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea kiadó