K i s e b b s é g i H í r l e v é l

JOGI INFORMÁCIÓK 2 Jogszabályváltozások...2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása...6 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI 9 BELFÖLDI HÍREK 13 A kisebbségek kidolgozták parlamenti képviseletükre vonatkozó javaslataikat...13 Már Európa előtt is kínos...13 Gémesi: több támogatást kaphatnak a kisebbségi önkormányzatok...14 Az esélyegyenlőségi hálózaton keresztül is megkereshető a kisebbségi ombudsman...15 Hiller István: Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás...15 Pontosította törvényalkotási tervét a kormány...17 Két év is járhat gyűlöletbeszédért...18 Közös, román-magyar állami költségvetésből finanszírozható a kisebbségkutatás...18 OVB jelentés a területi és országos kisebbségi képviselők választásáról...19 Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz...19 Magyarország a visegrádi országokkal közösen állítana jelöltet a Bölcsek Tanácsába...19 Kistérségi tanoda Pázmándfalu központjában...20 Sólyom örül, hogy a szlovén elnök hozzánk jött először...20 A határon átnyúló együttműködés mind hazánknak, mind Romániának elemi érdeke, hiszen mindkét fél profitál belőle...21 Közös ellenőrzéseket végez a magyar és a román közlekedési hatóság...22 Kulturális menedzserek kerestetnek Közép-, Kelet-Európában...23 Hátrányos helyzetű fiataloknak indul szakiskola...23 A Nyelvek Nemzetközi Évének megnyitója...24 Reneszánsz Év 2008: elindulnak az első pályázatok...24 Regionális turisztikai pályázatok 2008-ban...26 K i s e b b s é g i H í r l e v é l 2 0 0 8. 2. s z á m Miniszterelnöki Hivatal KÜLFÖLDI HÍREK... 27 Nem kisebbségbarátok az EU-intézmények...27 Belga elnöke lett az uniós Régiók Bizottságának...27 A kohéziós pénzek ellenére csak a központi régió lett fejlettebb az EU-átlaghoz képest Leszakadóban a magyar vidék...28 Uniós költségvetés: reform és stabilitás...29 A Bizottság értékelte a magyar konvergenciaprogramot...30 Az Európai Parlament jóváhagyta a lisszaboni szerződést...31 Ötpárti megállapodás az EU-elnökségi munkacsoportról...32 Erősíteni kívánja az ellenőrzést az unió külső határain a brüsszeli bizottság...34 Indulnak a határon átnyúló európai uniós programok...35 Lesz szlovák-magyar határ menti katasztrófavédelmi rendszer...35 Az EU vizsgálja az osztrák-magyar határvitát...36 Ingyenes EU-s jogi tanácsadó szolgálatot indított a Bizottság.36 Új vállalkozásfejlesztési hálózat indult...37 Országjáró EU-s rendezvénysorozat indul egyetemistáknak...38 Romániában és Bulgáriában élnek Európa legszegényebbjei.38 ROMA HÍREK... 40 Konferencia a szegregáció felszámolásáról...40 Esélyteremtő összefogás Visszaintegrálnák a romákat...40 Országos konferencia a cigány identitásról, kultúráról, történelemről...42 Anti-szegregációs szakértőket biztosítása...43 Három H...43 Roma Integráció Évtizede Program - Nemzetközi Irányító Bizottság XII. ülése (2008. február 25-26.)...44 Elutasította az EP a romák megbélyegzését...45 Romaügyi biztost javasol az Európai Parlament...45 Kampány a hátrányos megkülönböztetés ellen...45 Az Európai Roma Stratégia kidolgozásának előkészítése...46 Az OCÖ üdvözli az EP romastratégiáról szóló állásfoglalását.46 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK... 48 Hazai pályázatok...48 A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 2008. évi célpályázati felhívásai a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenységek támogatására...54 Új gazdaságfejlesztési pályázatok hátrányos helyzetűek előnyben...55 PÁLYÁZATI KIÍRÁS...56 Közösségi pályázatok...58 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK... 59 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK... 64

JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Kistérségi Koordinációs Hálózatról A jogszabály száma és címe: A Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007 (XII.19.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet az előzőekhez képest kiterjeszti hatályát, így a Hálózat központi, regionális és kistérségi szintű feladatait ellátó Szervezetekre és személyekre valamint ezek közeli hozzátartozóira terjed ki. Amennyiben a hálózat munkatársának közeli hozzátartozója fejlesztési források elnyerése érdekében pályázó szervezettel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, köteles kezdeményezni e körülménynek az NFÜ honlapján történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, az érintett személy köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni a honlapon történő közzétételt. Hatálybalépés: a kihirdetését követő napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.) A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történő együttműködésről A jogszabály száma és címe: 4/2008. (I. 19.) Korm. rendelet, a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya közötti, a légtérrendészeti feladatokban történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről A jogszabály lényege: A jogszabály szerint a Megállapodásban foglaltak koordinálásáért és végrehajtásáért a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium, ill. a Románia Védelmi Minisztérium felelős. A Megállapodás célja a NATINADS keretében megvalósuló légtérrendészeti erők tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében az együttműködés főbb szabályainak megállapítása, a fő műveleti szabályoknak megállapítása, és a légtérrendészeti feladatok végrehajtásával összefüggő egyéb kérdések rendezése. A Felek engedélyezik, hogy légierőik fegyveres elfogó légi járművei a légtérrendészeti szolgálat teljesítése során - szigorúan a NATO légtéren belül maradva - saját országuk légterét elhagyják. A Felek kölcsönösen biztosítják a kiképzés és az ellenőrzések feltételeit. Harmadik személynek okozott károk megtérítése azon Szerződő Fél kötelessége, amelynek országa légterében az alkalmazás szektora található. Hatálybalépés: 2008. január. 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 8. szám (2008. január 19.) Az Ipoly határfolyón, Ipolytölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülő hallépcső létesítése és üzemeltetése céljából történő megállapodás kihirdetéséről A jogszabály száma és címe: 18/2008. (II. 1.) Korm. rendelet, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Szlovák Köztársaság államterületén található földterületeknek az Ipoly határfolyón, Ipolytölgyes és Malé Kosihy települések térségében felépítésre kerülő hallépcső létesítése és üzemeltetése céljából történő ideiglenes igénybevételéről szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás kihirdetéséről

A jogszabály lényege: A rendelet szerint Ipolytölgyes magyar és a Malé Kosihy szlovák település térségében, a III.12/14 MO számú és a III.12/17 S számú határjel között, az Ipoly határfolyón, valamint annak közvetlen közelében szlovák és magyar államterületen hallépcső létesül, amelynek beruházója a magyar Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A magyar Fél, a beruházás megvalósulásához szükséges vízjogi és egyéb, még le nem folytatott engedélyeztetési eljárásokat mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint lefolytatja. A hallépcső elkészült létesítményeit közösen fogják üzemeltetni és használni. A vitákat a Szerződő Felek közvetlen tárgyalások útján rendezik. Hatálybalépés: 2008. február 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 17. szám (2008. február 1.) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtásáról A jogszabály száma és címe: 21/2008. (II. 7.) Korm. rendelet Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról rendelkező 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtására íródott kormányrendelet az előzőekhez képest további kikötéseket ír elő a támogatási kérelem esetén. Így a kérelemhez csatolni kell az előző üzleti évről szóló számviteli beszámoló egyszerű másolatát, a közhasznúsági jelentés egyszerű másolatát. Ezen túlmenően iránymutatásokat tartalmaz az internetes pályázatkezelő rendszeren keresztül történő kérelembenyújtásról. A jogszabály feltételeket ír elő az Alapprogramból való kizárás valamint arra az esetre, ha az Alapprogram támogatására nem jogosult a civil szervezet. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2008. február 7.) A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály száma és címe: 3/2008. (II. 19.) OKM rendelet, a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály lényege: A szakmai támogatásban azon helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek működési engedéllyel rendelkező múzeumokat tartanak fenn. A támogatás az alábbi feladatokra igényelhető: a) nagyszabású - 10 millió forintnál nagyobb forrásigényű - állandó kiállítás előkészítése, létrehozása, teljes körű felújítása, illetve korszerűsítése, beleértve a roma kultúra értékeit bemutató kiállításrész kialakítását, valamint a kiállításhoz kapcsolódó több idegen nyelven előállított katalógusok, illetve kiállítási vezetők, ismertetők megjelentetése (könyv, CD, DVD formában), b) az állandó kiállításokhoz kapcsolódó műtárgy- és biztonságvédelmi fejlesztés, c) regionális jelentőségű szabadtéri néprajzi gyűjtemények komplex szakmai megújítása. A helyi önkormányzatnak a támogatás iránti kérelmét 2008. március 31-ig kell eljuttatnia a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságához. A támogatásról az oktatási és kulturális miniszter dönt. Az OKM a döntést 2008. június 10-ig közzéteszi a Kulturális Közlönyben, valamint saját honlapján. A támogatás felhasználásáról 2008. december 31-ig köteles elszámolni. Hatálybalépés: 2008. február 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26.szám (2008. február 19.) 3

OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok támogatásáról A rendelet száma és címe: Az oktatási és kulturális miniszter 4/2008. (II. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről. A rendelet lényege: A megjelölt célokra adható támogatás öt részből áll. Az első a nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhető kiegészítő támogatás; ezt az intézmények fenntartói igényelhetik az intézmény, többcélú kistérségi társulás, ill. intézményi társulás esetén a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító székhely település intézménye, tagintézménye működési feladatainak megvalósítása céljából, amennyiben a nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A második a kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése ebben az esetben a támogatás tankönyvek és munkafüzetek beszerzéséhez adható. A harmadik a nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatása amennyiben a szolgáltatást az országos szakértői névjegyzékben szereplő, vagy az országos kisebbségi önkormányzat által javasolt szakember végzi. A negyedik a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok támogatása az oktató-nevelő munkához szükséges elemi tárgyi feltételek biztosításával. Az ötödik terület az anyaországi kapcsolattartás feladatainak támogatása; ez az anyaországban, anyaországi partnerintézménnyel, testvériskolával kötött megállapodás alapján megvalósuló anyanyelvi, népismereti, művészeti, hagyományőrző stb. táborok utazási, szállás- és étkezési költségeinek kiegészítésére vonatkozik. Hatálybalépés: 2008. február 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2008. február 19.) 2008. március 9. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek megállapításáról A jogszabály száma és címe: 6/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a 2008. március 9. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A jogszabály lényege: A jogszabály pontosan meghatározza a választójogosultsággal kapcsolatos nyilvántartás menetét, így a névjegyzék közzétételének napját, a névjegyzékbe való felvétel, és a törlés időpontjait. A választási szervek létrehozásáról a jogszabály 2. -a rendelkezik, mely meghatározza a szavazatszámláló bizottságra vonatkozó határidőket. A választási kampány 2008. március 7-én 24.00 óráig tart, és az ezzel kapcsolatos plakátokat 2008. április 8-ig köteles eltávolítani, az akinek az érdekében elhelyezték. A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya a helyi választási irodában 2008. március 12-én 16.00 óráig tekinthető meg. A jegyzőkönyv alapján a szavazás eredményét legkésőbb 2008. március 14-ig kell megállapítani. Hatálybalépés: a kihirdetését követő napon lép hatályba Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 8. szám (2008. január 19.) 4

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között, a közúti és vasúti határforgalom ellenőrzéséről A jogszabály száma és címe: 6/2008. (I. 25.) KüM határozat, a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között, a közúti és vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Bukarestben, 2004. április 27-én aláírt Egyezmény végrehajtásáról szóló, Bukarestben, 2006. december 21-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 360/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 2-3. -ának hatálybalépéséről és 4. -ának hatályon kívül helyezéséről A jogszabály lényege: Az Egyezmény szerint a magyar-román közúti határátkelőhelyeken átlépő személyeket, valamint a birtokukban lévő tárgyakat és a szállító eszközöket közösen, egyszeri megállítással ellenőrzik. A közös, egy megállítással történő ellenőrzés során mindkét Félnek a Schengeni Határellenőrzési Kódex 7. cikkében foglaltak szerint, saját hatáskörben kell az ellenőrzést elvégeznie. A vasúti személyforgalom ellenőrzésének, illetve a vasúti forgalom gyorsítása érdekében, továbbá a várakozási idő csökkentése céljából a Szerződő Felek megállapodhatnak a vasúti személyforgalom közös, menet közbeni ellenőrzéséről, annak részletes szabályairól és feltételeiről, elsősorban a Békéscsaba-Lökösháza-Kürtös(Curtici)-Arad, továbbá a Püspökladány-Biharkeresztes- Biharpüspöki(Episcopia Bihorului)-Nagyvárad(Oradea) vasútállomások közötti vonalszakaszokon. Hatálybalépés: 2008. január 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 12. szám (2008. január 25.) Az általános működési támogatás összegéről A jogszabály száma és címe: A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közleménye a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás éves összegéről A jogszabály lényege: a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007 (XII.23.) Korm. rendelet 2. -ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az általános működési támogatás éves összege 1. települési kisebbségi önkormányzat esetén évi 555 000 forint, 2. területi kisebbségi önkormányzat esetén évi 867 000 forint. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 14. szám (2008. január 30.) 5

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa állásfoglalása Koncepció a kisebbségek parlamenti képviseletéről Dr. Kállai Ernőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, mint a kisebbségi közösségek szószólóját, felkérték az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Elnökei, hogy a velük közösen kidolgozott, a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló koncepciót, adja át a kormány képviselőjének. A kisebbségi ombudsman az idén első alkalommal hívta össze a II. Kisebbségi Kerekasztalt, amelynek ez alkalomból volt meghívott vendége Gémesi Ferenc a MEH kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára. A kisebbségi közösségek ezúton kérik a kormányt, hogy kezdje el, a több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést orvosló törvényjavaslat kidolgozásához szükséges egyeztető tárgyalásokat. A koncepció szövege A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét szabályozó törvény koncepciója A magyarországi kisebbségpolitika legnagyobb adóssága, hogy nem sikerült megvalósítani a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. E mulasztás következtében a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában. A kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem az egy alkotmányos jog érvényre juttatását szolgálja. Annak érdekében, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének, az alábbiakban ismertetem a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítására vonatkozó - a 13 országos kisebbségi önkormányzat vezetőjével egyeztetett - javaslataimat. A törvényi szabályozást akkor tartom alkotmányossági és kisebbségi jogi szempontból elfogadhatónak, ha eleget tesz az alábbi követelményeknek: - az alkotmányos keretek figyelembe vétele mellett mind a 13 kisebbségi közösség számára reális esélyt kínál az országgyűlési képviselői mandátum megszerzésére; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják a törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételével; - a kisebbségi országgyűlési képviselőket ugyanazok a jogok illetik meg, mint az általános szabályos szabályok szerint megválasztott országgyűlési képviselőket, azzal az eltéréssel, hogy csak a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) által létrehozott képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak. E követelmények érvényesítése érdekében szükségesnek tartom az Alkotmány rendelkezéseinek módosítását. Az Alaptörvényben ki kell mondani, hogy: A kisebbségek képviselethez való jogának érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság törvényei az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők választása során kedvezményeket biztosítanak. A kisebbségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják. 1. A választójogosultak köre

A választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkeznek, akiknek - az általános szabályok szerint - az országgyűlési képviselők választásán választójoga van. Abban az esetben, ha a kisebbségi képviselők választásában a többségi társadalom tagjai is részt vehetnek, létszámukból adódóan döntően befolyásolhatják a választás eredményét. Amennyiben egy kisebbségi párt az általános szabályok szerint vesz részt a választásokon, ez nem érinti a kisebbségek kedvezményes országgyűlési képviseletének kérdését. Ezzel szemben a kisebbségi párt mandátumszerzésének megkönnyítését szolgáló kedvezményeket csak a többségi állam asszimilációs nyomásának ellensúlyozása érdekében előnyben részesíteni kívánt kisebbségi közösségek tagjai vehetik igénybe. Ebből következően alkotmányossági követelmény, hogy a kedvezményes szabályok szerint megválasztott kisebbségi képviselők ne a választópolgárok teljes körétől kapják a mandátumszerzéshez szükséges legitimációt, hanem e felhatalmazásnak a nemzeti vagy etnikai kisebbségi választóktól kell származnia. A kisebbségi választópolgárok nyilvántartása érdekében kisebbségi választói jegyzéket kell létrehozni. Ezt célszerű valamilyen módon összekapcsolni a kisebbségi önkormányzati választásokra készített jegyzékkel. A jegyzékbe a kisebbségi választópolgárokat kérelmükre veszik fel. A kisebbségi közösség által választott bizottság kontrollt gyakorol a jegyzék összeállítása fölött. A bizottságot fel kell ruházni azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e. Törvényben szabályozott eljárási rendben elutasítható a jegyzékbe vétel, ha az egyén nyilatkozata nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történik. A bizottság minél megalapozottabb döntése érdekében meg kell határozni a kisebbségi közösséghez tartozás objektív kritériumait, és a jegyzékbe vételi eljárás során ezeket kell alkalmazni. A kisebbségi választói jegyzékbe felvettek névsorát nyilvánosságra kell hozni. A kisebbségi választói jegyzék titkossága" megakadályozza, hogy a közösségek fel tudjanak lépni az önkormányzáshoz, illetve az önazonossághoz való kollektív jogot sértő cselekményekkel szemben. A jegyzékbe vétel ügyében hozott döntés kapcsán biztosítani kell a bírói jogorvoslat lehetőségét. 2. A jelöltállítás A választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) listát állítanak. A listára történő szavazás indoka, hogy jobban koncentrálja a választópolgárok szavazatait, mintha egyéni jelöltek indulnának. A mandátum megüresedése esetén nincs szükség időközi választásra, a kiesett képviselő helyébe a listán soron következő jelölt lép. A kisebbségi szervezet (párt) listaállításához a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 %-ának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A jelöltállítás jogát - mivel a kedvezményes képviselet közösségi jog - kizárólag azon kisebbségi szervezetek (pártok) számára indokolt biztosítani, amelyek valós közösségi támogatottsággal rendelkeznek. Ennek hiányában fennáll annak a lehetősége, hogy szétforgácsolódnak" a kisebbségi szavazatok, ami ellehetetleníti a mandátumszerzést. 3. A választási eljárás A Magyar Köztársaság területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkot. 7

A nemzeti és etnikai kisebbségek szórványban élnek, ezért egyetlen egyéni vagy területi választókerületben sincsenek többségben. Ennek a hátránynak a kiegyenlítését szolgálja a 13 kisebbségi választókerület. 4. A szavazás A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára vagy a területi párlistára szavazhatnak. A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját. A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését. 5. A választás eredményének megállapítása A kisebbségek számára biztosított választójogi kedvezmények célja a számarányukból adódó esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése. Ennek hiányában a kisebbségi közösségeknek nincs reális esélyük a képviselethez szükséges szavazatszám elérésére. A hatályos szabályozás értelmében a politikai pártok az országos listáról arányosan, egy törvényben meghatározott számítási mód alapján jutnak képviselői mandátumhoz. A kisebbségi képviselet biztosítása érdekében az alábbi kedvezményeket javaslom: A isebbségi lista ugyanolyan szavazatszámmal szerezhessen mandátumot az országos listáról, mint a nem kisebbségi pártok listája, azzal az eltéréssel, hogy ennek ne legyen feltétele az 5 %-os választási küszöb átlépése. Ez a megoldás azonban csak a nagyobb létszámú kisebbségek esetében tenné lehetővé a mandátumszerzést. Kiegészítő szabályként ezért javaslom: amennyiben a fenti módon nincs lehetőség a mandátumszerzésre, kisebbségenként egy kedvezményes mandátumra legyen jogosult a legtöbb, de legalább 1000 szavazatot elérő jelölő szervezet. Az országos kisebbségi önkormányzatok többsége a választópolgáraik létszámára figyelemmel 1000 szavazathoz szeretné kötni a mandátumszerzést. Ez a szavazatszám lényegesen alacsonyabb, mint amennyi az általános szabályok szerint a mandátumszerzéshez szükséges. Ennek ellenére azért tartom mégis elfogadhatónak, mert a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 61. (2) bekezdése értelmében egy közösség akkor ismerhető el nemzeti vagy etnikai kisebbségként, ha legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló személy azt az Országgyűléstől népi kezdeményezésben kéri, vagyis legalább 1000 választópolgárral rendelkezik. Forrás: www.obh.hu 8

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI ARCUSFEST 2008 Nemzetiségi Színházi Találkozó Hatodik alkalommal került sor a hazai nemzetiségi színházak találkozójára 2008. február 23-a és március 2-a között a budapesti Thália Színházban és a Budapest Bábszínházban. A rendezvénysorozat fővédnöke Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter volt. Az ARCUSFEST 2008. szervezője és legfőbb támogatója az 1995-ben létrehozott Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány volt, és a hagyományos támogatók mellett kormányzati szervek is segítették e rangos esemény megrendezését. Ebben az évben 11 nemzetiség (bolgárok, görögök, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok) 21 produkcióját, 11 nyelven és magyarul, vagy magyar tolmácsolással, szórólappal, feliratozással láthatta a közönség. Március 2-án ünnepélyes keretek között adták át az idei díjakat. További információk a részletes programról a, a díjazottakról a www.arcusfest.hu honlapon találhatók. Az ARCUS 2008 Nemzetiségi Színházi Fesztivál idei díjazottai Megjelentek a Kisebbségekért Közalapítvány 2008. évi pályázatai Az idei célpályázatok kiírásáról döntött a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriuma (MNEKK) 2008. január 31-én, Budapesten tartott ülésén. A testület ülését Németh Erika kuratóriumi elnök, a MeH főigazgatója vezette. 9

Az MNEKK az idei évben 500 millió forinttal támogatja a kisebbségi kulturális programokat. A Közalapítvány pályázataival kapcsolatos részletes információk a www.mnekk.hu honlapon érhetők el. Az MNEKK a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenység támogatására hét célpályázatot hirdetett meg. Az anyanyelvű kulturális és hitéleti programok és a népismereti ifjúsági táborok támogatására kiírt pályázatok beadási határideje: 2008. március 10. A kisebbségek tudományos rendezvényei szervezéséhez, a közgyűjtemények gyarapítására, a regionális, vagy helyi anyanyelvű elektronikus média, és a nemzetiségi színházi és kiadói tevékenységek anyagi támogatása érdekében 2008. április 18-ig nyújtható be pályázat. A Közalapítvány megjelentette a kisebbségek országos terjesztésű írott sajtója 2008. évi támogatására kiírt pályázatát is. A pályázat postára adásának határideje: 2008. február 29-e 24.00 óra (1387 Bp. 62., Pf. 25), míg a személyes benyújtás határideje: 2008. március 3-a 16.00 óra (Budapest, V. Október 6. u. 17. I. emelet) volt. Személyi jövedelemadó 1%-ával támogatott nemzetiségi civil szervezetek, alapítványok Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a napokban közzétette a személyi jövedelemadó 1%- ának az adózó rendelkezése szerint ténylegesen támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, székhelyéről, valamint a 2007. évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről szóló tájékoztatót. A támogatott közhasznú egyesületek és alapítványok között megtalálhatóak a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei is. Az 1+1%-os felajánlásra a személyi jövedelemadó bevallásakor az egyházak technikai számának, civil szervezetek esetében pedig a támogatni kívánt egyesület, alapítvány adószámának feltüntetésével van lehetőség. Személyi jövedelemadó 1%-ával támogatott nemzetiségi civil szervezetek, alapítványok Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a napokban közzétette a személyi jövedelemadó 1%- ának az adózó rendelkezése szerint ténylegesen támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, székhelyéről, valamint a 2007. évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről szóló tájékoztatót. A felajánlásban összesen 27426 civil szervezet részesült. A támogatott közhasznú egyesületek és alapítványok között megtalálhatóak a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei is. Az 1+1%-os felajánlásra a személyi jövedelemadó bevallásakor az egyházak technikai számának, civil szervezetek esetében pedig a támogatni kívánt egyesület, alapítvány adószámának feltüntetésével van lehetőség. Az APEH most közzétett kimutatása a megnevezésük szerinti betűrendben tartalmazza az érvényes civil kedvezményezettek adatait. A teljes körű támogatási lista itt érhető el. A személyi jövedelemadóból 2007- ben felajánlott 1+1%-ok összege megközelíti a 14,4 milliárd forintot. Az összeg a ténylegesen felajánlható 26,1 milliárd forintos keret 55%-a. A múlt évben a személyi jövedelemadót elszámolók 38,1%-a, azaz 1.688 ezer magánszemély nyilatkozott a támogatásról, 2oo6-ban ugyanerről 1.422 ezer magánszemély rendelkezett. A 2oo7. évi adatokat tartalmazó listáról a teljesség igénye nélkül emeltünk ki néhány, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségi civil szervezeti 1%-os támogatásokról szóló információt. Nemzetiségi oktatási központok alapítványai: Támogatott szervezet, intézmény neve Támogatás összege/ft Közalapítvány a Pécsi Horvát Nevelésért, Oktatásért 345 948 10

A Német Kisebbség Budapesti Gimnáziumáért Alapítvány 1 186 429 Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Iskolaközpont Alapítvány 328 787 Gyulai Német Nemzetiségi Óvoda Alapítvány 24o 632 Pro Discipulis Alapítvány, Román Iskolaközpont, Gyula 477 8oo Homo Ludens Alapítvány, Román Óvoda, Gyula 18o 125 Szlovák Iskolaközpont Alapítvány, Békéscsaba 562 o44 Szlovák Iskolaközpont Alapítvány, Budapest 331 o24 Szlovák Iskolaközpont Alapítvány, Szarvas 763 882 Szlovák Nemzetiségi Művelődésért Alapítvány, Tótkomlós 234 739 Szerb Iskoláért Alapítvány, Budapest 277 672 Battonyai Szerb Iskoláért és Óvodáért Alapítvány 262 348 Néhány ismertebb kisebbségi közművelődési civil szervezet, alapítvány támogatásairól, támogatottságáról az alábbi táblázatból kaphatunk képet. Támogatott szervezet, alapítvány neve Támogatás összege/ft Bolgár Ifjúsági Egyesület 337 116 Bolgár Kulturális Fórum 184 473 Amaro Drom Alapítvány 26 522 Magyarországi Roma Parlament 57 273 Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete 163 687 Kariatidák Görög Nők Egyesülete 1o2 178 Fáklya Horvát Folklórcentrum Alapítvány 512 757 Horvátzsidányi Katolikus Ifjúsági Egyesület 268 o16 Magyarországi Lengyel Katolikus Szent Adalbert Egyesület 897 1o3 Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület 289 996 Alapítvány a Mo-i Német Ajkú Református Gyülekezetért 1 136 948 Babarci Német Nemzetiségi Fúvószenekarért Egyesület 2o3 3o5 Magyarországi Ifjú Németek Közössége 38 636 Magyarországi Írók és Művészek Szövetsége 71 394 Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesület 611 124 Örmény Kulturális Alapítvány, Veszprém 97 2o8 Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége 199 345 Pomázi Szerb Kisebbségért Alapítvány 978 324 Deszki Bánát Szerb Kulturális Egyesület 216 894 Tabán Szerb Folklórcentrum 214 848 Szentendrei Szerb Kulturális Egyesület 1o6 993 Csabai Szlovákok Szervezete 149 239 Budapesti Szlovák Kórus 1o7 476 Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete 52 938 Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesület 179 121 Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület 157 121 A személyi jövedelemadó 1%-ával támogatott egyesületek, alapítványok között viszonylag kis számú roma, cigány szervezetet találtunk. A németek és a szerbek elsősorban a helyi egyesületeiket, alapítványaikat részesítik támogatásban. A kimutatásban nem találtunk ruszin szervezetet. Az itt közreadott információk nem érintik a támogatott kisebbségi civil egyesületek, alapítványok teljes körét. Egyeztetés a méhkeréki Román Művelődési Ház építéséről A Miniszterelnök Hivatal szakállamtitkára, Gémesi Ferenc és a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya főigazgatója, Németh Erika főigazgató 2008. február 8-án Budapesten egyeztetést folytatott 11

Méhkerék község Önkormányzatának vezetőivel, Martyin Tivadar polgármesterrel a településükön tervezett új művelődési ház építésének előkészületeiről. A 2600 lakosú Békés megyei faluban döntően románok élnek, a családi gazdaságokban primőrtermesztés folyik. A helyi román általános iskolába 180 tanuló jár. A helyi népzenei és néptánc hagyományok országosan ismertek. Méhkerék a magyarországi román kisebbség reprezentatív települése. A művelődési ház beruházási terve a magyar és a román Kormány legutóbbi, 2007. novemberében megtartott együttes ülésén is szerepelt. A romániai magyar és a magyarországi román kisebbség kulturális örökségét érintő Jegyzék keretében a két Kormány Nagyszebenben vállalást tett, többek között a méhkeréki Román Kulturális Központ közös alapból történő megvalósítására. Forrás: www.nek.gov.hu 12

BELFÖLDI HÍREK A kisebbségek kidolgozták parlamenti képviseletükre vonatkozó javaslataikat Kidolgozták a nemzetiségek parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes álláspontjukat, amit Kállai Ernő ombudsman átadott a kormánynak; a javaslat a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa még tavaly szeptemberben hívta életre a 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviselői között a II. Kisebbségi Kerekasztalt, hogy kidolgozzák a parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes javaslataikat. A javaslatot azzal a céllal dolgozták ki, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének. A parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, így a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek. A kidolgozott koncepció szerint a választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkezhetnének, akiknek választójoga van, és szerepelnek az e célra készített kisebbségi választói jegyzékben. A névsort nyilvánosságra hoznák, a névjegyzéket összeállító bizottság rendelkezne azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e, így kizárható lenne a nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történő regisztráció. Az országgyűlési biztos közlése szerint a választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) állíthatnának listát, és ehhez a választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 százalékának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ország területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkotna, tekintettel arra, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szórványban él. Az ombudsman tájékoztatása szerint a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára, vagy a területi párlistára szavazhatnak. A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját. A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését - magyarázta Kállai Ernő. A kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetett javaslatot Kállai Ernő ombudsman átadta Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárának, hogy a koncepciót terjessze a kormány elé. Forrás: MTI Már Európa előtt is kínos Lehet, hogy külföldi nyomásra sikerül kimozdítani a holtpontról a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyét. Koncepció már van. A magyar parlament tizenöt éve kötelezettséget vállalt, hogy törvényt alkot a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Eddig ez nem történt meg. A félretolt akták között porosodó ügyről lefújták a port. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman - miután egyeztetett a tizenhárom magyarországi kisebbség vezetőivel - koncepciót készített a képviselet megvalósításáról. Fontos kérdések még tisztázásra várnak, így az is, hogy a kisebbségi választók külön 13

névjegyzékben szerepeljenek-e, de a legfontosabb alapelvekben sikerült megegyezni. Többek egybehangzó közlése szerint a kisebbségek egyetértenek abban, hogy csak a teljes értékű, szavazati joggal felruházott mandátum elfogadható számukra, és nincs vita arról sem, hogy a kisebbségi képviselők választás útján kerüljenek a parlamentbe. A Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott közjogi munkacsoport is hasonló következtetésre jutott, mint a kisebbségi ombudsman - nyilatkozta Gémesi Ferenc államtitkár. Pillanatnyilag a koncepciók összecsiszolása zajlik. A forgatókönyv szerint a végleges indítvány rövidesen a kormány asztalára kerül, és kedvező döntés esetén indulhat az ötpárti egyeztetés a szövegszerű törvényjavaslatról. Ha minden jól megy, akkor a kisebbségek 2010-ben már saját képviselőket küldhetnek az Országgyűlésbe - bizakodott Gémesi Ferenc, hozzátéve: nehéz megjósolni, valóban így lesz-e. Tényleg nehéz. Az új törvényhez kétharmados parlamenti többség kell - a kisebbségi ombudsman szerint az alkotmány módosítására is szükség lenne -, miközben a Fidesz a jelenlegi 386-ról kétszázra szeretné csökkenteni az országgyűlési képviselők számát. Gémesi államtitkár óvatos optimizmusát szondázandó, nevének mellőzését ígérve megkérdeztünk egy "kormányhoz közeli szakértőt", aki kijelentette: semmi realitása nincs annak, hogy a pártok elfogadják a jogszabályt. Kállai Ernő nem ennyire borúlátó. A közelmúltban sorra látogatta a frakcióvezetőket, és úgy látja, arra mindenképpen van esély, hogy politikai vita kezdődjön. Bár a politikusok egy része fenntartásokkal fogadja azt a lehetőséget, hogy 13 kisebbségi képviselővel növekedjen a parlament létszáma, mindenki érzi, hogy "valamit végre mondani kell" - összegezte a konzultációk tapasztalatait. A pártok hozzáállását erősen befolyásolhatja, hogy "Európa előtt is kínos" a törvényhozói mulasztás. Ennek igazolására Kállai Ernő egy négyszemközti beszélgetés idevágó részletét idézte: az egyik közjogi méltóság elmesélte, hogy külföldi útjai során az első kérdés mindig a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik. Forrás: Népszabadság Gémesi: több támogatást kaphatnak a kisebbségi önkormányzatok Gémei Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint az új támogatási rendszerben az eddig feldolgozott pályázatok és az első modellszámítások alapján a kisebbségi önkormányzatok több állami támogatást kapnak feladataik ellátásához, mint a korábbi években. Emlékeztetett arra, a kormány év elejétől az elvégzett feladatok alapján, differenciáltan támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. A feladatokhoz kötött szubvenció elnyeréséhez február 1-jéig kellett benyújtaniuk pályázataikat. Gémesi hangsúlyozta: az általános működési támogatást ezentúl is automatikusan megkapják a kisebbségi önkormányzatok, ezen felül pályázhatnak a kiegészítő támogatásra, ha kisebbségi közösségi érdekvédelmi, oktatási, kulturális, illetve esélyegyenlőségi feladatokat vállalnak és teljesítnek. A pályázatok pontozásánál is ezeket a szempontokat vettük figyelembe tette hozzá. Tájékoztatása szerint a kisebbségi önkormányzatok háromnegyede nyújtott be pályázatot, amelyek feldolgozása folyamatosan zajlik. Mint mondta, a korábbi aggályok ellenére nincs aránytalanság, a beadott pályázatok tükrözik a kisebbségi arányokat. Darabszámra a legtöbb pályázatot cigány kisebbségi önkormányzatok adták be közölte. A szakállamtitkár kitért arra: az eddig elvégzett modellszámítások alapján egy átlagosnál jobb színvonalú pályázattal a korábbi 640 ezer helyett 940 ezer forintnyi támogatást lehet elnyerni. A támogatás összegéről az öt tagból álló kisebbségi költségvetési bizottság április 15-ig dönt, az elnyert összeget két egyenlő részletben május 15-ig, illetve augusztus 15-ig kapják meg az érintettek. Forrás: MTI 14

Az esélyegyenlőségi hálózaton keresztül is megkereshető a kisebbségi ombudsman Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter és dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa együttműködési megállapodást írt alá 2008. január 24-én. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett Országos Esélyegyenlőségi Hálózaton keresztül a vidéken, kistelepüléseken élő valamelyik kisebbségi közösséghez tartozó emberek sérelmeikkel bátran és közvetlenül fordulhassanak a kisebbségi biztoshoz. A megállapodás értelmében az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot alkotó megyei Esélyek Házai, hetente legalább két alkalommal ügyfélfogadást biztosítanak a kisebbségi biztos hatáskörébe tartozó ügykörben. A panaszokat továbbítják az ombudsman felé. Az új szolgáltatásról, valamint az ombudsmanok tevékenységéről a helyi civil szervezetek részletes tájékoztatást nyújtanak. Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat célja a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékossággal élők, gyermekek, idősek, nők, hátrányos helyzetű térségben élők) társadalmi integrációjának elősegítése, az esélyteremtő programok támogatása. Az együttműködés azért is fontos előrelépés, mert a kisebbségi biztoshoz beérkező panaszügyek területi megoszlása szembetűnő egyenlőtlenségeket mutat. A panaszok általában csak városokból, főként Budapestről érkeznek. Nagy valószínűséggel sok (potenciális) panaszos számára a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, és annak hivatala - részben az utazás nehézségei és költségei, részben a hivatal ismertségének hiányosságai miatt - nem elérhető. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében bárki fordulhat az országgyűlési biztoshoz, ha megítélése szerint valamely hatóság (közszolgáltató) eljárása, ennek során hozott határozata, intézkedése vagy azok elmulasztása következtében nemzeti és etnikai kisebbségi jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Ezért is fontos, hogy a panaszosok számára megteremtsük azt a lehetőséget, hogy lakóhelyük, munkahelyük közelében valóban élhessenek ezzel a jogukkal. Kapcsolódó dokumentum: OEH-OBH megállapodás (pdf) Forrás: SZMM Hiller István: Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás. (...) Mostantól a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése" - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napján, a Néprajzi Múzeumban megtartott ünnepségen, a kitüntetések átadásakor. Az OKM 2008-ban - a már korábban közzétett kulturális modernizációs programja alapján - a sikeres költségvetési tárgyalásoknak köszönhetően hozzáfog a közművelődés forrásbővítéséhez. A kultúra - Magyarország névjegye" A kultúra - Magyarország névjegye" - kezdte Hiller István a Magyar Kultúra Napján tartott beszédét. Ahogy fogalmazott: az Oktatási és Kulturális Minisztérium megerősítette, és új rendszerbe foglalta a magyar kultúra külföldi megjelenítését. Tavaly befejeződött a Római Magyar Akadémia rekonstrukciója, kibővült a Párizsi Magyar Intézet, új és korszerű környezetbe került a Varsói Magyar Kulturális Központ, év végén pedig megnyílt az új Collegium Hungaricum Berlinben. Sikeres volt a németországi magyar kulturális évad (Ungarischer Akzent), együttműködések terén is eredményt hozott a kulturális évad Kínában, és nemrég Magyar Masala" címmel Indiában is bemutatkozott a magyar kultúra. Továbbá létrejött a magyar kulturális diplomácia központi intézete, a Balassi Intézetet, és a kulturális szakdiplomata hálózat. Ennek részeként az OKM kulturális és oktatási szakdiplomatákat delegált Pekingbe, Sanghajba, Tel-Aviv-ba, Belgrádba és Zágrábba. 15

Hiller István eredményesnek ítélte az európai és világkultúra hazai bemutatását is. A rendszerváltás óta a leglátogatottabb kiállítást rendeztük meg az immár megszokott, nagy kiállítások sorában. A Van Goghtárlatot a Szépművészeti Múzeumban 483 ezren látták. Örömmel fogadtuk, hogy a múzeumi boom vidéken is eredményt hozott. Ezúton is gratulálunk Debrecen városának a nagyszerű Leonardokiállításhoz. Útjára indítottuk a Reneszánsz Évet, amely 2009. január 22-ig tart. Másnap, január 23-án, a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjével a Carnegie Hall-ban elindul a New-York-i Magyar Évad" - tette hozzá a tárcavezető. Mostantól a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése." Beszédét úgy folytatta: Mostantól azonban a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése. Az esélykülönbségek csökkentése, a tehetséggondozás, a közkultúra színvonalemelése csak forrásbővítéssel lehetséges." Miként Hiller István mondta, a tárca célja, hogy a költségvetésnek a közművelődésre biztosított támogatását minden évben reálértékében növelje, és elérje: a következő költségvetéstől kezdődően a közművelődés támogatása legalább a mindenkori infláció+5%-kal bővüljön, s így a közművelődés mozgástere is. Másrészt korszerűsíteni kell a Nemzeti Kulturális Alap forrásbázisát. Az elmúlt tíz évben jelentősen átalakult a magyar társadalom kulturális fogyasztási szokásrendje. Értéküket veszítették olyan járulékforrások, amelyek korábban jelentősebb bevételt hoztak az NKA-nak, a technika korszerűsítésével egyszerűen kimentek a divatból". Ugyanakkor megjelentek olyan termékek és szolgáltatások a kulturális piacon, amelyek egy évtizede még nem is léteztek, ezért nem is lehettek részei az NKA rendszerének. Ezért korszerűsítés szükséges, illetve a Nemzeti Kulturális Alap lehetőségeinek a megerősítése - még ebben a félévben. Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás" Az oktatásban és a kultúrában nem lesz több megszorítás" - hangsúlyozta Hiller István. Az OKM 2008- ban - a már korábban közzétett kulturális modernizációs programja alapján - hozzáfog a közművelődés forrásbővítéséhez folyamatosan gyorsuló ütemben. A kezdeti feltételeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium elért költségvetési pozíciója, s főként a tárca költségvetésének valamivel nagyobb mozgásteret biztosító belső szerkezete teszi lehetővé. A hagyományos támogatási formák mellett ezt a célt biztosítja a Reneszánsz Év bázisa. A Reneszánsz Év költségvetéséből a színvonalas megemlékezések és programok mellett 2,4 milliárd forintot biztosít az OKM kulturális fejlesztésre, mindenekelőtt a közművelődés és a művészetek külön támogatására. Ezen belül az OKM megerősíti a Közkincs programot, a magyar vidék és közművelődés programját; 730 millió forintot fordít 2008-ban az élő népi kultúra és hagyományőrzés, a kistérségi kultúrafejlesztés ügyére, 470 millió forintot pedig a vidéki muzeális és levéltári értékek megőrzésére. Irodalmi emlékházak, tájházak felújítására külön pályázatot ír ki a tárca, és ugyancsak külön lehetőséget biztosít levéltári fejlesztésekre és az egyházi gyűjtemények méltó karbantartására. Az OKM 220 millió forinttal pedig hozzájárul ahhoz, hogy könyvtárakban őrzött értékeink, és azok digitalizálása gyorsabban, a modern kor kihívásainak megfelelően folytatódjék. Színházi törvény Hiller István kitért arra is: idén, az év első felében befejeződnek a Színházi Törvény" szakmai és kormányzati, politikai egyeztetései, és a terveik szerint még 2008-ban a Parlament elé kerül a törvénytervezet. Kitüntetések 16

A miniszter végezetül kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napján. Nemcsak kulturális, közművelődési teljesítményeket kívánunk elismerni, hanem a magyar oktatásügy számos kitűnőségét is. Kultúra és oktatás, közművelődés és közoktatás érdekei és céljai egy és ugyanazok. Ahogy egy jó tanító nemcsak leckéket tanít meg és oktat, hanem nevel is, előbbre viszi a közkultúrát, úgy a jó közművelődési szakember gyarapítja az ismereteket és tanít is" - zárta beszédét Hiller István. Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium Pontosította törvényalkotási tervét a kormány A tavaszi ülésszak indítványai között már nem szerepel a közteherviselés átalakítása, illetve az új polgári törvénykönyv és az új büntető törvénykönyv általános részének benyújtása - derül ki az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentumból. A decemberben előre jelzett tervben a miniszterelnök - a konkrét törvényjavaslatok mellett - 14 témakört jelölt meg, amelyben megfogalmazása szerint a kabinet tavasszal "törvénykezdeményezéssel kíván élni". A házelnöknek erről decemberben elküldött levelében Gyurcsány Ferenc arról is írt, hogy a témaköröket kibontó javaslatokról, illetve ezek benyújtási idejéről januárban küld majd részletes tájékoztatást. A témakörök között szerepelt, hogy megerősítik a közrendet és a közbiztonságot, átalakítják a közteherviselést, valamint javítanak a versenyképességen. Emellett tervezték, hogy a költségvetési szervek jogállásáról, illetve gazdálkodásáról szóló törvény megalkotásával továbbviszik a közpénzügyi reformot, valamint gyorsabbá, rugalmasabbá teszik a közbeszerzési eljárást, és változtatnak a közigazgatási hatósági eljárás jelenlegi szabályain is. Átalakítják a szociális ellátások rendszerét A listán szerepel többek között a szociális ellátások, szolgáltatások átalakítása, a közszolgáltatások versenyképességének javítása, a fogyasztóvédelem garanciális szabályainak új alapokra helyezése. Ide tartozott még az új titoktörvény megalkotása, az új Btk. és az új Ptk. általános részének benyújtása. A miniszterelnök január 31-i dátummal újabb levelet küldött a házelnöknek a tavaszi ülésszak törvényalkotási menetrendjéről, és ebben nem szerepel a közteherviselés átalakítása, illetve az új polgári törvénykönyv és az új büntető törvénykönyv általános részének benyújtása. Áprilisra jelezve szerepel a tavaszi törvényalkotási tervben a versenyképesség javítására irányuló törvénymódosítás, valamint több fogyasztóvédelmi indítvány és közpénzügyi javaslat. Benyújtják az új titoktörvényt A miniszterelnök levele szerint áprilisra elkészül egy új törvény az állam jogérvényesítésének elősegítésére. A kormány arra is kísérletet tesz, hogy módosítsa a népszavazásról, illetve a választásról szóló törvényeket, és benyújtsa az új titoktörvényt. Ezek csak akkor részei a törvényalkotási tervnek, ha elfogadásukhoz megvan a kétharmados támogatás. Gyurcsány Ferenc már decemberben jelezte, hogy tavasszal napirendre kerül a földgázellátásról szóló törvény: az előterjesztést már benyújtotta az Országgyűléshez a gazdasági tárca. Forrás: MTI 17

Két év is járhat gyűlöletbeszédért Az Országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A Ptk. után a Btk.-t is szigorították Az elfogadott módosítás alapján két évig tartó szabadságvesztéssel büntetik a gyűlöletbeszédet. A módosítást az ellenzék nem támogatta. A kormánypártok először a Polgári törvénykönyvet módosították, még tavaly októberben. Eszerint akkor is pert lehet indítani, ha nem meghatározott és beazonosítható személy ellen irányul a jogsértés, hanem egy társadalmi csoport ellen. Az MSZP már akkor jelezte: ezt a kérdést a büntető törvénykönyvben (Btk.) is szabályozni fogják. Ezt a módosítást szavazták meg. A TASZ óva int A Btk. módosítása ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Sólyom Lászlóhoz fordul, arra kérve az elnököt, hogy aláírás előtt küldje meg normakontrollra azt az Alkotmánybíróságnak. A civil szervezet szerint alkotmányossági aggályokat vet fel ugyanis a gyűlöletbeszédet a gyalázkodás elnevezésű bűncselekményt szankcionáló törvényjavaslat. A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabadságot. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesenek minősítette a mostani Btk-módosítás szellemében született jogszabályhelyeket hangsúlyozza lapunkhoz eljuttatott közleményében a civil szervezet. A törvénymódosítás következtében a TASZ álláspontja szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága valóban biztosítva van, tetszik vagy sem, részét képezik a társadalom különböző csoportjai által hangoztatott véleményeknek. Forrás: Figyelőnet, MTI Közös, román-magyar állami költségvetésből finanszírozható a kisebbségkutatás Jóváhagyta a kormány a legutóbbi román-magyar együttes kormányülésen elfogadott egyezményt, mely nyomán a román és magyar kabinet közösen finanszírozhatja a hazai és magyarországi kisebbségkutató intézetek projektjeit. Olyan projektek közös finanszírozásáról van szó, mint például a kárpát-medencei magyar kisebbség és roma etnikum helyzetét feltáró kutatások, illetve már meglévő adatbázisok feldolgozása fejtette ki lapunk kérdésére Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője. Elmondta: tervezik a hazai kisebbségi intézetek felleltározását, adatbázisba foglalását a magyarországi minta szerint. A közösen finanszírozott tervek közé tartozik még olyan kollokviumok-műhelygyakorlatok megszervezése, melyeken a romániai magyar és magyarországi kisebbségkutatók közösen értékelik ki a nemrég elkészült kutatásokat. Ilyen a Kárpát-Panel felmérés, amelynek megvitatására február folyamán Kolozsváron valamint Bukarestben kerül sor mondta a Transindexnek a szakértő. A tervek között szerepel például egy dokumentációs központ létrehozása, mely révén a kutatók és diákok egyaránt hozzáférhetnek anyagokhoz. Horváth István hozzátette: az általa vezetett intézet kérvényt nyújt be a kormányhoz annak érdekében, hogy az intézmény infrastruktúrájára szánt alapot kiterjesszék. 18

Forrás: Transindex OVB jelentés a területi és országos kisebbségi képviselők választásáról Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2008. február 26-ai ülésén megtárgyalta az Országos Választási Bizottság beszámolóját a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról. A bizottsági ülésen dr. Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke ismertette a J/4369. számú jelentés legfontosabb megállapításait, majd válaszolt a felvetett képviselői kérdésekre. A bizottság a jelentést 10 igen és 9 nem szavazattal elfogadta. A jelentés letölthető az Országgyűlés honlapjáról: http://www.parlament.hu/irom38/04369/04369.pdf Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz Megjelent az oktatási és kulturális miniszter 4/2008. (II. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. pontja 1,1 milliárd Ft-os előirányzatot tartalmaz a nemzetiségi oktatási, nevelési feladatok kiegészítő támogatására. A rendelet szerint e keret terhére az alábbi feladatok ellátására igényelhető támogatás: Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartása, A kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése, Nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások, Kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok, Anyaországi kapcsolattartás feladatai. A támogatási igények benyújtásának határideje (postára adás és elektronikus igénylés dátuma): 2008. március 20., a határidő elmulasztása jogvesztő. A rendelet letölthető az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról (http://www.okmt.hu/main.php?folderid=747). Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (http://www.okm.gov.hu) megtalálható a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 8/2007. (II.15.) OKM rendelet alapján támogatást elnyert intézményfenntartók listája. A 33/2007. (VIII. 31.) OKM rendelettel módosított 8/2007 (II. 15.) OKM rendelet 6/A -a alapján nemzetiségi feladatokhoz igényelhető pótlólagos támogatások eredménye a http://www.okm.gov.hu/main.php?folderid=410&ctag=articlelist&articleid=230377&iid=1 honlapon megadottak szerint alakult. Forrás: MTI Magyarország a visegrádi országokkal közösen állítana jelöltet a Bölcsek Tanácsába 19

Magyarország kezdeményezi, hogy a visegrádi négyek közös jelöltet állítsanak az Európai Unió jövőjével foglalkozó Bölcsek Tanácsába. A magyar javaslat azon a megfontoláson alapul, hogy a közös jelölt hatékonyabban képviselheti a régió országait és egyben szorosabbá tenné Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködését az Unió jövőjének alakításában. A magyar kormány támogatja a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk felvetését, hogy Lech Wałęsa, a Szolidaritás mozgalom egykori vezetője, Lengyelország volt elnöke legyen a visegrádi országok közös jelöltje. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben kezdeményezte a négy ország egyeztetését a közös jelöltállításról. A Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezésére létrejött Bölcsek Tanácsa - amelynek mandátumát az Európai Tanács 2007. decemberi ülésén fogadták el az állam- és kormányfők - arra kapott felkérést, hogy határozza meg azokat a kulcskérdéseket és fejleményeket, amelyekkel az Uniónak a jövőben szembe kell néznie, valamint elemezze, hogy azokat milyen módon lehet kezelni. Forrás: Miniszterelnöki Hivatal Kistérségi tanoda Pázmándfalu központjában A sajátos, iskolán kívüli tanulási forma célja, hogy hatékonyan segítse a helybeli és a környék településein élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok iskolai sikerét, továbbtanulási, elhelyezkedési esélyeit, illetve beilleszkedését a helyi közösségekbe. Nemrégiben készült el az a közel 19 millió forintos HEFOP pályázat, amely a pázmándfalui kistérségi tanoda működését biztosítja. Már most csökkent a le- és kimaradás a halmozottan hátrányos helyzetű különösen a cigány tanulók körében. A tanoda Pázmándfalu központjában, a közösségi házban működik. Az épület felújított, s három helyiséggel működik egy iroda, két tanterem, ahol hat számítógép, internet, fénymásoló berendezés, sporteszközök, kis könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Délutánonként szülői tutorok és egy koordinátor szervezi az önálló tanulást és a szabadidős, sport- és kulturális tevékenységet, tíz pedagógus mentor pedig hetente két-három alkalommal kiscsoportos és egyéni tantárgyi- és képességfejlesztést végez. A tanodába 6 19 éves diákok járnak, jelenleg 48 tanuló vesz részt a programban. A foglalkozások résztvevői közül többen továbbtanultak, végeztek szakmunkásképzőben, egy érettségizett, jó páran szakközépiskolába járnak, illetve egy tanodás főiskolás. Harminc százalékkal nőttek diákjaik felmérési eredményei a tanulási képességekben, a szövegértési és matematikai alapképességek terén. Forrás: Önkornet Sólyom örül, hogy a szlovén elnök hozzánk jött először A kisebbségek helyzete állt a magyar és a szlovén elnök megbeszélésének középpontjában. Erről Sólyom László köztársasági elnök és Danilo Türk, a Szlovén Köztársaság elnöke nyilatkozott a Sándor-palotában, miután négyszemközti tárgyalást folytattak. Rendkívüli örömömre szolgál, hogy a szlovén elnök első hivatalos útja Magyarországra vezetett mondta a magyar államfő. Sólyom László szerint fontos, hogy a határ menti településeket Magyarország és Szlovénia közösen fejlessze. Hozzátette: fontos az is, hogy mind a két állam ösztönözze az iparfejlesztést ezeken a 20