1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és a Krisztuskereszt jelét megérintve, örök időre kinyilvánított esküvel megesküdtek annak megtartására, hogy a szent korona és a legyőzhetetlen fejedelmünk és urunk,(... ) iránt hűségük örökre megtartják, és hogy ellenállnak mindenkinek, akik ezt az országot megtámadnák, legyen az ellenség bármilyen állapotú is. a) Hogy nevezzük a forrásban nevezett egyezséget?... b) Melyik történelmi eseményhez köthető a megalakulása?... 2. Továbbá, hogy sem szeretetből, sem kedvezésből, sem tanácsra vagy valami rossz szándékkal azt a személyt vagy azokat a személyeket, akit vagy akiket a jelenlegi ligába bevesz vagy be fog venni, őket vagy közülük bárkit nem fogja elhagyni vagy magára hagyni, és nekik vagy közülük bárkinek jogtalanul nem lesz ártalmára vagy magából a ligából valakit vagy valakiket nem fog kizárni, csak ha mindenki egyhangúan valakit vagy valakiket okkal kizárásra ítélt; sőt azt vagy azokat, aki vagy akik jelenlegi ligájában van vagy vannak, mindenkitől és mindenki ellen oltalmazni és minden tehetségével megvédeni legyen köteles a) Nevezzen meg három személyt a liga megkötői közül!... b) Mi lett az eredménye a liga megkötésének?... 3. Ugyanekkor, mint már említettük, országunk egyes főpapjai, főurai és előkelői rossz tanácstól vezetve összeesküdtek, hogy bennünket a királyi koronától ( ) megfosszanak és országunkból elűzzenek.( ). De az isteni segítő gyógyír nekünk kedvezett, és ügyünkért közbelépve megsegítette János bán seregét, aki, mint mondtuk, nem törődvén a familiárisaira, rokonaira és magára leselkedő halálos veszéllyel, sem pedig birtokainak és javainak veszedelmével, ( ) az előre nyomuló lázadóknak ellenállt, és azokat több összecsapásban legyőzte. a) Ki a szövegben említett János bán?... b) Mikor és kit akartak királlyá emelni a szövegben említett lázadók? 1
... 4 Mivel pedig felségeinknek és országunknak hív bárói és főemberei, akiknek támogatásával, segítségével, bölcs tanácsával és vitéz szolgálataival és közreműködésével uralmunkat szerencsés koronázásunk idejének kezdetétől fogva irányítjuk, (...) vitézséget vitézségre halmozva, királyi szent koronánknak és különféle ellenséges támadással zaklatott említett országainknak, nem saját rokonaik, javaik és társaik halála, pusztulása és veszélye nélkül, szüntelenül igyekeztek bőséges hasznot és dicsérendő hűséges szolgálatokat teljesíteni és vágyakoznak a jelenben is, amit figyelemmel értékelvén (...) felvenni elhatároztuk... fogadván, hogy említett hív báróinknak(...), akik e társaságba felvétettek, megadjuk a nekik megadható tiszteletet és tiszt(es)séget, őket (...) felemeljük, (...) amint jogos lesz, álnokság nélkül; özvegyét és árváit bármelyiküknek (...) birtokbeli és más jogaikban és bármily más ügyeikben úgy, mintha a magunk árvái és özvegye lennének, minden igénylő vagy jogtalanul alkalmatlankodó ellenében tehetségünkhöz képest (...) megvédjük (...), bármelyikük szorongattatását megszüntetjük és (...) minden (...) veszélytől (...) megoltalmazzuk a) Miből származik a részlet?... b) Mikor alakult a szövegben említett társaság?... 2. FOGALMAK 8 Mely, a Zsigmond-kori magyar városokkal összefüggő fogalmakat ismernek fel az alábbi meghatározásokban? Városi kiváltság, jog, melyet IV. Béla király erősített meg, mivel a Szent Istvánnak tulajdonított, azonban valószínűleg III. Béla által kiadott kiváltságlevél elégett. Ennek egyetlen cikkelye, a 15. maradt ránk, mely szerint az érintett város polgárai országos vámmentességet élveznek. Valószínűsíthetően joguk volt egy bíró és 12 esküdt megválasztására, és szabad emberek városban történő letelepítésére. A kérdéses városi kiváltsága 13. században kialakuló magyar városjog alapját képezte. A keresett fogalom:... Városi kereskedelmi kiváltság, melyet Buda kapott meg először1287-ben Kisasszony napjára (szeptember 8.). A kiváltságlevél szerint a budaiak érvényesíthették a német eredetű ún. mérföldjogot, melynek értelmében tilos volt az adott napon meghatározott távolságban másutt vásárt tartani. A kiváltság értelmében rendezett áruforgalmi eseményt a középkori Magyarországon sokadalomnak nevezték. A keresett fogalom:... 2
A felvidéken élő német ajkú kisebbség jogait 1271-ben V. István jóvoltából összefoglaló kiváltságok elnevezése. A keresett fogalom:... A 14. századi Magyarországon mértékadóvá váló törvénykönyv büntetőjog, magánjog és eljárásjog területén. A keresett fogalom:... 4 3
3. KAPCSOLATOK Töltse ki a táblázatot, majd nevezze meg, milyen esemény kapcsán és mikor találkoztak a felsorolt személyek az adott helyen! ( soronként 2 pont, összesen 10 pont ) Hely Személy Személy Évszám Kapcsolat Novigrad Nikápoly Visegrád Galambóc Milánó Zsigmond (2x), IV. Jenő, Mária, II. Murad, I. Bajazid, Kanizsai János, Rozgonyi Cecile, Erzsébet, Bebek Detre 4 10
4. IRODALOM 1. Miből/ kitől való az idézet? (Minden helyes válasz 1 pont) a),, adjatok meg neki minden támogatást, összes javait és jószágát, lovait, edényzetét, ékszereit, arany- ezüstneműjét s mindennemű felszerelését is beleértve, és hozzá tartozó népével egyetemben éjjel és nappal engedjetek neki szabad átvonulást, visszatérést és tartózkodást a magatok kerületében Válasz:......... b) Zsigmond magas kora dacára, bujaságra hajló volt, szívesen gyönyörködött a nőkkel való társalkodásban s örvendett az asszonyi hízelgéseknek; nem is volt neki semmi sem kedvesebb, mint előkelő nők látása. Válasz:......... c) Fékezd, fiam a könnyeidet, hagyd abba a sírást, íme én, a te urad többet adhatok neked, mint az, akit lefejeztek. Válasz:......... 2. Kik a következő személyek? Legalább két fontos információt említsen velük kapcsolatban! (A két jellemző együttesen ér 1 pontot, összesen 5 pont) a) Schlick Gáspár: b) Pier Paolo Vergerio: c) Eberhard Windecke: d) Giovanni Serravalle: e) Újlaki Bálint: 5
5. CÍMEREK 8 Magyarországon Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején terjed el igazán a címerhasználat. A feladat Zsigmond-kori címereket sorakoztat fel, válaszolják meg a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket! (elemenként 1 pont) A. B. C. D. 6
A) 1) Mi a címerállat? 2) Milyen tisztséget töltött be a címer tulajdonosa Zsigmond udvarában? B) 1) Melyik család címere? 2) Melyik évből való az ábrázolás? C) 1) Melyik Zsigmond által alapított intézmény címere ez? 2) Mikor alapította Zsigmond az intézményt? D) 1) Mi a címerállat? 2) Melyik család címere? 8 6. KAKUKKTOJÁS Melyik a kakukktojás? Indokolja a választást! (a név kiválasztás 1 pont, indoklás 1 pont, összesen: 10 pont ) a) Garai Miklós Lackfi István Csáky Miklós Kakukktojás:... Indoklás:... b) Esztergom Eperjes Bártfa Kakukktojás:... Indoklás:... 7
c) Murad I.Bajazid II.Murad Kakukktojás:... Indoklás:... d) Rozgonyiak Horvátiak Szécsiek Kakukktojás:... Indoklás:... e) Galambóc Nikápoly Kolozsvár Kakukktojás:... Indoklás:... 10 7. ZSIGMOND LÁBNYOMÁBAN Luxemburgi Zsigmond hosszú élete során beutazta csaknem egész Európát uralkodói teendői kapcsán. A keresztrejtvény rovataiba földrajzi neveket várunk! (elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont ) 8
5. 8. 6. 7. 9. 2. 4. 1. 3. 10. 1) Luxemburgi Zsigmond kedvelt vadászkastélya volt Magyarországon. 2) Itt temették el Zsigmondot első felesége mellé saját kérésére. 3) 1414-ben ebben a német városban koronázták német-római királlyá Zsigmondot. 4) A nyugati egyházszakadást megszüntető zsinat ebben a városban ülésezett. 5) Zsigmond és V. Henrik itt lépett szövetségre az egyházszakadás felszámolása érdekében. 6) 1437 decemberében itt halt meg Zsigmond. 7) A Zsigmond által vezetett európai sereg súlyos vereséget szenvedett itt a töröktől. 8) 1430-ban itt koronázták meg az itáliai koronával Zsigmondot, kíséretének tagja volt Hunyadi János is. 9) 1437-ben ezen a hegyen vertek tábort a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés résztvevői. 10) Garai Miklós vára volt, 1401-ben itt egyezett meg Garai a bárókkal Zsigmond kiváltásáról. Megfejtés: (0,5 pont) Hogyan kapcsolódik a megfejtés Luxemburgi Zsigmondhoz? (3 pont) 9
Jelöljék a vaktérképen a keresztrejtvény rovataiban megfejtésre került, illetve a megfejtéshez kapcsolódó földrajzi neveket! (elemenként 0,5 pont, összesen 5,5 pont) 10 14
8. SZÖVEGKIEGÉSZÍTÉS Egészítsék ki az alábbi szöveget! ( elemenként 0,5 pont, összesen 13 pont ) A Zsigmond-kori Magyarországon az egyházi társadalom élén álló egyházmegyéjük tényleges vezetését -ra hárították, mivel leginkább az országos politikával foglalkoztak. A magyar püspöki kar tagjai hivatalból tagjai voltak az országot irányító -nak. Közülük kerültek ki a kormányzat írásbeli tevékenységét irányító -ok, bár Luxemburgi Zsigmond idején voltak és kancellárok is. A főpapok háború esetén maguk vezették birtokaik jövedelméből fenntartott -t. A főpapok kinevezése Zsigmond korában általában úgy történt, hogy a királyi (lat.) alapján a nevezte ki az adott személy a megüresedett egyházi tisztség betöltésére. A 14. század végére már -nak nevezték a főpapi kiváltságokkal nem rendelkező, egyházközségeket vezető papokat, akiket a, mint főkegyúr fogadott fel kialkudott bérért, meghatározott időre. Ezen alsóbb rendű papság feladata volt a -k kiszolgáltatása, valamint a misézés és a prédikáció. A beszedett egyházi tizednek ő csak részét kapták meg. A szerzetesrendek közül a monasztikus rendek monostorainak száma a 15. századra. Több megbecsülést élveztek a korszakban a nagyobb fegyelmet követelő ún. remeterendek. Zsigmond korában a karthauziak monostorral rendelkeztek, míg az egyetlen magyar alapítású férfi koldulórend, a rend a fénykorát élte. király 1381-ben megszerezte a rend védőszentjének, -nak földi maradványait, s az ereklyét a rend központi monostorában -en helyezték el. A Zsigmond-kori magyar egyháztörténet legbefolyásosabb és legelterjedtebb eretnekmozgalma a volt. Zsigmond rendszeresen indított ellenük keresztes hadjáratokat, 11
majd -ban, a -i zsinat keretén belül sikerült megegyezni a mérsékelt szárny, a képviselőivel, majd -ben a -nál vívott ütközetben Zsigmond győzelmet aratott a radikális irányzat, a felett. Az új eretnek tanok Magyarországon is rohamosan terjedtek, egyszerre követelve egyházi és társadalmi megújulást. Az új tanokkal szemben az itáliai származású ferences inkvizítor, vette fel a küzdelmet. 13 9. KÉPEK Mely Zsigmond-kori építészeti emlékünket ismerik fel az alábbi fényképeken? a) Nevezzék meg a képen látott műemléket, majd adják meg a település nevét, ahol található! b) Adják meg az építés évét, és azt, hogy ki/kik volt az építtető! A táblázat kitöltésével válaszoljanak! ( elemenként 0,5 pont, összesen 16 pont ) 1. kép 2. kép 12
3. kép 4. kép 5. kép 6. kép 7. kép 8. kép 13
A kép száma A műemlék neve A település neve Az építés éve Az építtetők neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 16 c) Mely művészeti-építészeti stílushoz sorolhatók a bemutatott épületek? Mutassák be e stílus főbb építészeti stílusjegyeit! ( összesen 4 pont ) 14 4
10. IGAZ HAMIS Az alábbi állítások a 14-15. századi Magyarországon élő nemzetiségekre vonatkoznak. A feladatuk saját ismeretek alapján eldönteni, hogy az adott állítások igazak-e vagy hamisak (bekarikázás). ( elemenként 1 pont, összesen 5 pont ) a) A szepesi lándzsásoknak 50 lándzsást kellett kiállítaniuk a királyi hadseregbe. Ez a kötelesség külföldre irányuló hadjárat esetén nem állt fenn a Károly Róbert által 1317-ben megerősített szepesi szász privilégiumok alapján. I / H b) A német hospesek királyi elöljárói, a telepítések szervezői voltak. A letelepített falvak sokszor az adott soltészek nevét viselték, lakóik azonban túlnyomórészt szlávok voltak. I / H c) A kunok a 15. század elején is megőrizték nemzetiségi különállásukat. I / H d) A Zsigmond-kori Erdélyben a székely és a szász közösség önálló, zárt társadalmat alkotott. I / H e) A jászok és a kunok elmagyarosodása Zsigmond uralkodásának idejére befejeződött. Mindkét nemzetiség integrálódott az Alföld állattartó és növénytermesztő magyar jobbágyságába, csupán származásuk és néprajzi szokásaik különböztették meg őket. I / H 5 15
11. EMLÉKIRAT Készítsék el egy fiktív emlékirat részletét egy Zsigmond udvarában élő képzelt főúr 1419-ig tartó felemelkedéséről! Az emlékirat terjedelme maximum egy A/4-es oldal legyen! ( összesen 25 pont ) 25 16
Feladat Elérhető pontszám Elért pontszám I. IDÉZETEK 8 II. FOGALOM 4 III. KAPCSOLATOK 10 IV. IRODALOM 8 V. CÍMEREK 8 VI.KAKUKKTOJÁS 10 VII. ZSIGMOND LÁBNYOMÁBAN 14 VIII. SZÖVEGKIEGÉSZÍTÉS 13 IX. KÉPEK 20 X. IGAZ HAMIS 5 XI. EMLÉKIRAT 25 Összesen: 125 17