A KÖRNYEZETIPAR ÖKOLÓGIAI HATÁSAI ÉS KÖRNYEZETBIZTONSÁGA című kutatási program 2006. évi részjelentése

A KÖRNYEZETIPAR ÖKOLÓGIAI HATÁSAI ÉS KÖRNYEZETBIZTONSÁGA című kutatási program 2006. évi részjelentése Témavezető: DR: KRISZT BALÁZS, egyetemi docens ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZIE-MKK-KTI Környezeti Elemek Védelme Tanszék AGRUNIVER HOLDING Kft. SZIE-MKK-KTI Tájökológia Tanszék 2006. október

I. A KIDOLGOZÁSBAN RÉSZVEVŐK SZIE-MKK-KTI Környezeti Elemek Védelme Tanszék (SZIE-KEVT): Dr. Kriszt Balázs tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Szoboszlay Sándor egyetemi docens, Dr. Török Gábor nyug. tudományos főmunkatárs, Szabó István doktorandusz, Atzél Béla doktorandusz, egyetemi tanársegéd, Cserháti Mátyás doktorandusz, Kaszab Edit doktorandusz, Harkai Péter tanszéki mérnök, Benséné Fekete Ildikó laboráns, Bányász Ágnes laboráns Az AGRUNIVER HOLDING KFT (AGH): Privler Zoltán ügyvezető igazgató, Rúzs-Molnár Sándor műszaki igazgató, Morvai Balázs. irányító mérnök, Cserháti Katalin környezetvédelmi munkatárs, Schmidt Gabriella környezetvédelmi munkatárs, Morvai Natália irodavezető, Mácsik Gyöngyi titkárnő, Kollár Zsuzsanna adminisztrátor, Csicsiriné Fogd Krisztina adminisztrátor, megbízással: Dr. Szajáni Béla, Dr. Szabó László, Dr. Kukolya József SZIE-MKK-KTI Tájökológiai Tanszék (SZIE-TÖT: Dr. Barczi Attila tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Penksza Károly egyetemi docens, Bardóczyné dr. Székely Emőke egyetemi docens, Dr. Keresztessy Katalin tudományos főmunkatárs, Loksa Gábor egyetemi tanársegéd, Malatinszky Ákos doktorandusz, Falusi Eszter doktorandusz 2

II. A KUTATÁSI PROGRAM CÉLJA ÉS RÖVID ÁTTEKINTÉSE A pályázati részfeladat fő célkitűzése a fokozódó intenzitással működő környezetipari tevékenységek összehangolása az ökológiai, környezetbiztonsági megfelelőséggel. A pályázati részfeladat megoldásánál a környezetipar, a környezetbiztonság és a barnamezős beruházás alábbi megközelítéséből indultunk ki. Környezetipar: a környezethasználatokkal összefüggő környezetvédelmi, környezetgazdálkodási tevékenységeket, intézkedéseket megalapozó, megvalósító, innovatív műszaki-biológiai technikák és technológiák gyakorlati alkalmazása a fenntartható fejlődés érdekében. Környezetbiztonság: a környezeti elemek védettségi állapotának mértékét fejezi ki az emberi tevékenységek, az ember által működtetett műszaki, technológiai folyamatokkal, rendszerekkel szemben, ugyanakkor azt az állapotot jelképezi, amikor a természet, a környezet sem közvetlenül, sem pedig az emberi tevékenységeken keresztül nem veszélyezteti sem az embert, sem pedig annak természetes és mesterséges környezetét. Barnamezős beruházás: A jelenkori jogszabályi követelményeknek megfelelő, elsősorban ipari beruházások létrehozása olyan felhagyott ipari és iparszerűen működtetett mezőgazdasági telephelyeken, vagy más szennyezett területeken, amelyeken a környezetipari tevékenységekkel a területhasználat módjának megfelelő szintre csökkentik a környezeti- és egészségkockázatokat. A pályázati részfeladathoz 2 feladatcsoportba 5 fő projekt tartozik, melyek az alábbiak. 1. A környezetvédelmi ipar helyes működtetésének ökológiai feltételei a. Ökológiai hatások mérése a flóra, fauna és a táji alrendszerek elemeinek változásán keresztül. Cél 2006-ban: Az ökológiai hatások mérésére alkalmas módszerek összegyűjtése, értékelése.(szie) b. A barnamezős beruházásokra alkalmas területek kiválasztását segítő környezetvédelmi szaktanácsadó rendszer kialakítása befektetők és önkormányzatok részére. Cél 2006-ban: NORISC és CABERNET szaktanácsadói rendszerek Központi régióra való adaptálási lehetőségeinek vizsgálata. (AGH, SZIE) 2. Revitalizációs tevékenységek környezetbiztonsága a. A környezetszennyező anyagok biodegradációjának hatékonyabbá tétele. Cél 2006-ban: Kőolajszármazékok lebontására alkalmas baktériumok izolálása. (AGH,SZIE) b. A talaj- és talajvíz tisztítási technológiák környezetbiztonsági minősítési rendszerének a kidolgozása, elsősorban a biológiai és az ökológiai biztonság szemszögéből. Cél 2006-ban: Remediációs biztonsági értékelő rendszer kidolgozása a biodegradációs technológiákra (SZIE) c. Szennyezett területek kármentesítésének, revitalizációjának nyomonkövetésére, ill. hulladékok környezetterhelő hatásának kimutatására alkalmas ökotoxikológiai és bioindikációs mérési módszerek fejlesztése. Cél 2006-ban: A NORISC rendszerben összegyűjtött módszerek közül elsősorban azoknak az alkalmazhatósági összehasonlítása, amelyek viszonylag gyorsan kivitelezhetőek akár terepi körülmények között is (SZIE, AGH) A következő fejezetekben az 5 projekt során elvégzett munkákat és az eredményeit különkülön tárgyaljuk. 3

III. AZ ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK 1. Ökológiai hatások mérése a flóra, fauna és a táji alrendszerek elemeinek változásán keresztül A SZIE Tájökológiai Tanszékének szakmai felügyeletével összeállításra került a RET célpontjaihoz rendelhető alap ökológiai hatások komplex mérésére alkalmas módszergyűjtemény, a RETECOL. A módszergyűjtemény azokat a fontosabb szempontokat és módszereket tartalmazza, amelyek alapján a környezetterheléssel, környezetszennyezéssel érintett konkrét helyszínen a terület és a szennyezőforrás ismeretében a szakember ki tudja választani az alkalmazandó, helyszínre adaptálható módszereket az ökológiai állapotváltozások idősoros nyomon követéséhez. Kijelölésre került három, környezetipari tevékenységgel (szennyvíztisztítás, hulladéklerakás, bioremediáció keretében végzett talaj-és talajvíztisztítás) érintett terület, amelyek közül kettőn (a Rákos patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer, Gödöllő - Ökörtelek Kommunális hulladéklerakó) 2006 augusztusában megkezdtük a módszertani útmutatóban foglaltak alapján az ökológiai alapállapot felmérést (szaprobiológiai, iszap, talajtani, kémiai analitikai, botanikai, zoológiai, mikrobiológiai vizsgálatok). A felmérésben a SZIE Tájökológiai Tanszék, az AGH, a KEVT, a Hatvani Környezetvédő Egyesület, az MTA-SZIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, a VasHal Bt. és az E. Wessling Kémiai Laboratórium Kft munkatársai vesznek részt. A terepi mérések jelenleg is folynak, az értékelő, összefoglaló tanulmány várhatóan decemberre készül el. A halfaunisztikai vizsgálatok már most látható érdekessége, hogy az élőhely iránt igényesebb, veszélyeztetett, védett halfajok közül a Rákos-patakban új halfajként megjelenő fenékjáró küllő (Gobio gobio) jelenlétét sikerült bizonyítani. 2. A barnamezős beruházásokra alkalmas területek kiválasztását segítő környezetvédelmi szaktanácsadó rendszer kialakítása befektetők és önkormányzatok részére Az Agruniver Holding Kft. az EU 5. Keretprogramban részt vett a NORISC projektben (www.norisc.com), amelyben a COWI Magyarország Kft-vel (www.cowi.hu) a szennyezett területek kezelésére revitalizációs költség-haszon elemző stratégiát alakított ki. A Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájával pedig a CABERNET uniós szakértői munkacsoport tevékenységében (www.cabernet.org.uk), a barna mezős beruházások elősegítésének szempontrendszerét vizsgálta. Jelen munka során a barnamezős fejlesztési lehetőségek régióbeli adatbázisának, a RETBROWN létrehozása keretében összegyűjtésre kerültek a környezeti problémával rendelkező, felhagyott gazdasági területek. A NORISC és a CABERNET revitalizációs koncepciók megvalósíthatósága alapján, kb. 800 ha (kb. 50-80 milliárd forint értékű) újrahasznosítható barnamezős ingatlan jelölhető ki a régióban. Áttekintettük a Központi Régió 2007-2013. időszakra vonatkozó komplex operatív programjának munkaközi változatait és az OKKP és a Barnamezős Beruházások kapcsolati rendszerének kialakítását szolgáló stratégiai terv megalapozása című tanulmányt, annak érdekében, hogy a következő szakaszban a Központi Régió sajátosságainak figyelembe vételével megkezdhessük a megjelölt területek újrahasznosíthatóságát vizsgáló 4

értékelési és tanácsadói rendszer kialakítását. A projekt kivitelezése során a következő intézmények, vállalkozások szakembereivel építettünk ki munkakapcsolatot: Budapest Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda, Építészeti Alosztály, EU Integrációs Osztály, Környezetvédelmi Ügyosztály, COWI Magyarország Kft, Studió Metropolitana Kft, ProRégió Ügynökség, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Víz- és Talajvédelmi Főosztály. KÁRINFO-VITUKI Rt., Miniszterelnöki Hivatal, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. A projekt elképzelésekről tájékoztatás kapott Möhlendick Barbara (NORISC koordinátor, Köln Város Polgármesteri Hivatal) és Nathanail Paul (CABERNET koordinátor, Nottingham-i Egyetem) 3. A környezetszennyező anyagok biodegradációjának hatékonyabbá tétele Megtörtént a SZIE Környezeti Elemek Védelme Tanszék szénhidrogén bontó mikroszervezet gyűjteményének a bővítése. Kőolajszármazékokkal szennyezett területekről az Agruniver Holding Kft. által begyűjtött talaj- és talajvíz mintákból a SZIE KEVT és az AGH szakemberei által kidolgozott laboratóriumi szelekciós módszerrel összesen kilenc, nem patogén, revitalizációs célú felhasználásra (biodegradáció, bioaugmentáció) alkalmas szénhidrogén bontó mikroszervezetet sikerült izolálni és identifikálni. A szelekciós módszert know how- ba foglaltuk (RETSELECT). Az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének (ELTE MIK) bevonásával megtörtént az izolált mikroszervezetek molekuláris genetikai módszer (16S rdns gén teljes, ill. részleges szekvencia analízis és hasonlóság elemzés) alapján való taxonómiai azonosítása is. A RET ben elért eddigi eredmények a SZIE KEVT és az AGH számára új kutatási terület megnyitásának lehetőséget teremtették meg a szénhidrogénekkel szennyezett területek mikrobiális diverzitásának molekuláris genetikai módszerekkel való kutatásának témakörében. Az Agruniver Holding Kft a szénhidrogénbontó törzsek további vizsgálatának támogatására, ill. a gyakorlati felhasználásukra vonatkozó jogszabályok szerinti engedélyezési eljárás lefolytatására Kozma László tudástranszfert és Innocsekk vállalkozások innovációját segítő pályázatot nyújtott be 2006. augusztusában, ill. szeptemberében. A RET pályázat keretében közel 20 millió Ft költséggel felújításra került kb. 300 m 2 nyi laboratóriumi terület, amely SZIE RET LABORATÓRIUM néven ad lehetőséget a további kutatás-fejlesztési, szolgáltatási tevékenységhez. Itt kerül kialakításra a tervezett fermentációs laboratórium. 4. A talaj- és talajvíz tisztítási technológiák környezetbiztonsági minősítési rendszerének a kidolgozása, elsősorban a biológiai és az ökológiai biztonság szemszögéből A remediációs biztonsági értékelő rendszer kidolgozása a biodegradációs technológiákra a projekt keretében 2006-ban megtörtént. Az AGH eddig mintegy kétszáz magyarországi kárhellyel kapcsolatos kármentesítési tapasztalata, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), az USA Környezetvédelmi Hivatala (USA EPA), a CIRA (Construction Industry Research an Information Assotiation) kiadványait figyelembe véve, a KEVT és AGH munkatársainak együttműködése alapján létrehoztuk a földtani közeget és a felszín alatti vizet érintő, a biodegradációt felhasználó kármentesítési technológiák környezetbiztonsági 5

alkalmazhatósági mátrixát (RETSAFE). A biodegradációs eljárások környezetbiztonsági alkalmazhatósági mátrixát a RET (http://www.szie.hu/ret/), a KEVT (http://www.kti.szie.hu/kevt/) és az AGH (www.agruniverholding.hu) honlapján szakmai vitaanyagként elhelyeztük. Az év végéig beérkező hozzászólások alapján átdolgozott változatot véleményezésre megküldjük az Országos Környezetegészségügyi Intézetnek. 5. Szennyezett területek kármentesítésének, revitalizációjának nyomonkövetésére, ill. hulladékok környezetterhelő hatásának kimutatására alkalmas ökotoxikológiai és bioindikációs mérési módszerek fejlesztése A EU 5. keretprogramban, az AGH közreműködésével létrejött NORISC (Network Oriented Risk assessment by Insitu Screening of Contaminated sites) döntéstámogató rendszerhez olyan ökotoxikológiai módszerek értékmérését és fejlesztését végeztük el, amelyek az önmagukban, ill. a kárhelyeken keveredve előforduló (több komponensű) szennyezőanyagok összetett biológiai hatásának mérésére egyaránt alkalmasak. A következő mikrobiális ökotoxikológiai mérési módszerekkel kapcsolatosan végeztünk összehasonlító vizsgálatokat: Vibrio fischeri lumineszcens baktérium (MSZ 20382, MSZ/ISO/EN/DIN 11348, felszíni- és felszín alatti víz, talaj- és hulladékkivonat), DSM Pseudomonas fluorescens (MSZ 21470-88 talajtoxicitási teszt) DSM Azomonas agilis (MSZ 21978/30-1988 veszélyes hulladék vizsgálati teszt) DSM Pseudomonas putida (MSZ EN ISO 10712 vízminőség vizsgálati teszt), DSM 2286 Azotobacter chroococcum (MSZ-08-1721/-86 talajtoxicitási teszt), respirációs talaj és folyadék teszt (OxiTop mérési rendszer, DIN EN 29408, ISO 9408, OECD 301 F). A RET pályázat keretében közel 20 millió Ft költséggel felújításra került kb. 300 m 2 nyi laboratóriumi terület, amely SZIE RET LABORATÓRIUM néven ad lehetőséget a további kutatás-fejlesztési, szolgáltatási tevékenységhez. Itt került kialakításra a mikrobiális ökotoxikológiai laboratórium. 6

IV. FONTOSABB EREDMÉNYEK ÉS DOKUMENTÁLÁSUK 1. Ökológiai hatások mérése a flóra, fauna és a táji alrendszerek elemeinek változásán keresztül A SZIE Tájökológiai Tanszékének szakmai felügyeletével összeállításra került a RET célpontjaihoz rendelhető alap ökológiai hatások komplex mérésére alkalmas módszergyűjtemény, a RETECOL. A terepi mérések az év közepén elkezdődtek és jelenleg is folynak. Az értékelő, összefoglaló tanulmány várhatóan decemberre készül el. A halfaunisztikai vizsgálatok már most látható érdekessége, hogy az élőhely iránt igényesebb, veszélyeztetett, védett halfajok közül a Rákos-patakban új halfajként megjelenő fenékjáró küllő (Gobio gobio) jelenlétét sikerült bizonyítani. RETECOL módszergyűjtemény, amely két részegységből áll. A vízi (Rákos patak Gödöllő- Isaszegi tórendszerről készült első és terresztris ökoszisztémák (Gödöllő - Ökörtelek Kommunális hulladéklerakó) kutatásának lehetőségeiről készült második részből. A RETECOL honlapon való elérhetősége: http://www.szie.hu/ret/ és www.agruniverholding.hu Az eredményeket médiainterjúkban hoztuk nyilvánosságra, továbbá a Tájökológiai Lapok 2006/2 számában 3 dolgozat jelenik meg a projekt kutatási eredményeiről. 2. A barnamezős beruházásokra alkalmas területek kiválasztását segítő környezetvédelmi szaktanácsadó rendszer kialakítása befektetők és önkormányzatok részére A munka során a barnamezős fejlesztési lehetőségek régióbeli adatbázisának, a RETBROWN létrehozása keretében összegyűjtésre kerültek a környezeti problémával rendelkező, felhagyott gazdasági területek. A NORISC és a CABERNET revitalizációs koncepciók megvalósíthatósága alapján, kb. 800 ha (kb. 50-80 milliárd forint értékű) újrahasznosítható barnamezős ingatlan jelölhető ki a régióban. A RETBROWN adatbázis létrejöttéről szóló tájékoztatót a RET (http://www.szie.hu/ret/), a KEVT (http://www.kti.szie.hu/kevt/), az AGH és (www.agruniverholding.hu) honlapján megjelentetjük, kérésre személyes konzultációt folytatunk róla az érdeklődőkkel. Tájékoztattuk az adatbázis létrejöttéről a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét, valamit a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségét. Megegyezés született, hogy a két országos társadalmi, illetve szakmai szervezet honlapján és hírlevelén keresztül rövidesen tájékoztatni fogja tagjait az adatbázis létrejöttéről. 7

3. A környezetszennyező anyagok biodegradációjának hatékonyabbá tétele A projekt keretében kőolajszármazékokkal szennyezett területekről az Agruniver Holding Kft. által begyűjtött talaj- és talajvíz mintákból a SZIE KEVT és az AGH szakemberei által kidolgozott laboratóriumi szelekciós módszerrel összesen kilenc, nem patogén, revitalizációs célú felhasználásra (biodegradáció, bioaugmentáció) alkalmas szénhidrogén bontó mikroszervezetet sikerült izolálni és identifikálni. A munka során megtörtént az izolált mikroszervezetek molekuláris genetikai módszer (16S rdns gén teljes, ill. részleges szekvencia analízis és hasonlóság elemzés) alapján való taxonómiai azonosítása is. Az eddigi vizsgálatok alapján az általunk izolált törzsekben megtalálhatóak a szénhidrogén vegyületek bontásában kulcsszerepet játszó katechol-dioxigenáz, alkil-hidroxiláz, haloalkildehidrogenáz, bifenil dioxigenáz, valamint szteroid bontó és deszulfurizációs enzimek. Az egyik izolált baktérium (CHB-20p) 16S rdns szekvenciájának homológia vizsgálata felveti annak lehetőségét, hogy egy eddig még nem ismert új faj került izolálásra, ezért az ELTE MIK és a Deutsche Sammlung von Mikroorganismen und Zellkulturen GmbH (DSMZ) bevonásával megkezdtük az izolátum kemotaxonómiai vizsgálatát. A projekt kutatási eredményei a SZIE KEVT tanszékén idén abszolutóriumot szerző, ill. egy másik, jelenleg még harmadéves a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola nappali tagozatos PhD hallgató doktori disszertációjába is beépülnek. A kutatási témakörben az alábbi diplomamunka született: Gresch Krisztina - Termékvezetékek sérüléséből származó környezetszennyezések megelőzése, észlelése és kármentesítése, konzulens Dr. Szoboszlay Sándor. Elkészült a RETSELECT, a bioaugmentáció mikrobiális szelekciós hátterét biztosító know how (Rendelkezésre állás AGH-nál). A kutatás-fejlesztés fontosabb tudományos eredményeiről a Magyar Mikrobiológiai Társaság 2006. évi (október 18-20) Nagygyűlésén számoltunk be. S. Szoboszlay, S. Rúzs-Molnár, J. Kukolya, A. Táncsics, K. Márialigeti, B. Kriszt (2006): Taxonomic investigation of Rhodococcus strains isolated from oil contaminated sites of Hungary. DUNA TV. HEURÉKA c. műsor 2006. május 27-i adásában riport. Az Agruniver Holding Kft. 2006-ban a RET keretében kidolgozott know-how és az izolált mikroszervezetek hasznosításával mérhetően megnövelte a pénzügyi bevételeit. 4. A talaj- és talajvíz tisztítási technológiák környezetbiztonsági minősítési rendszerének a kidolgozása, elsősorban a biológiai és az ökológiai biztonság szemszögéből Az AGH eddig mintegy kétszáz magyarországi kárhellyel kapcsolatos kármentesítési tapasztalata, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), az USA Környezetvédelmi Hivatala (USA EPA), a CIRA (Construction Industry Research an Information Assotiation) kiadványait figyelembe véve, a KEVT és AGH munkatársainak együttműködése alapján létrehoztuk a földtani közeget és a felszín alatti vizet érintő, a biodegradációt felhasználó kármentesítési technológiák környezetbiztonsági alkalmazhatósági mátrixát (RETSAFE). A biodegradációs eljárások környezetbiztonsági alkalmazhatósági mátrixát a RET (http://www.szie.hu/ret/), a KEVT (http://www.kti.szie.hu/kevt/) és az AGH 8

(www.agruniverholding.hu) honlapján szakmai vitaanyagként elhelyeztük. Az év végéig beérkező hozzászólások alapján átdolgozott változatot véleményezésre megküldjük az Országos Környezetegészségügyi Intézetnek. Kaszab Edit a RET-en belül végzett kutatásai eredményeként első helyezést ért el a 2006. április 10-12. között megrendezésre került X. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián (OFKD), majd 2006. szeptember 1-től nappali tagozatos PhD hallgatóként felvételre került a SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájába. A biodegradációs eljárások környezetbiztonsági alkalmazhatósági mátrixát (RETSAFE) a RET (http://www.szie.hu/ret/), a KEVT (http://www.kti.szie.hu/kevt/) és az AGH (www.agruniverholding.hu) honlapján szakmai vitaanyagként elhelyeztük. Ebben a témakörben kutatási eredményeinket a következő közleményekben hoztuk nyilvánosságra: Kaszab Edit, Szoboszlay Sándor, Atzél Béla, Cserháti Mátyás, Szabó István és Kriszt Balázs (2005): Remediációs tevékenységek környezetbiztonsági problémái. Termékpálya, élelmiszer- és környezetbiztonság az agráriumban Konferencia. Gödöllő, Magyarország, 2005. október 7. Előadás. Előadás összefoglalók, p.10. Gy. Dura, S. Szoboszlay, B. Kriszt, Z. Privler, S. Rúzs-Molnár (2006): Quantitative health risk assessment resulting from groundwater contamination of an abandoned open field chemical waste burning site. In: Gy. Dura: Management of intentional and accidental water pollution. pp. 11-22. Springer Verlag, ISBN 1402047983 Kaszab E., J.R. Bedros, S. Szoboszlay, B. Atzél, I. Szabó, M. Cserháti and B. Kriszt (2006): Problems with environmental safety on bioremediated sites. Academic and Applied Research in Military Science 5 (3): (Elfogadva, megjelenés alatt) E. Kaszab, S. Szoboszlay, B. Atzél, M. Cserháti, I. Szabó, B. Kriszt: Hazardous microbiological agents on bioremediated sites ECOTER NATO workshop on Ecosecurity. Budapest, 5-6 October, 2006. Presentation S. Szoboszlay, I. Szabó, B. Kriszt, B. Morvai: Possible targets of ecoterrorism? ECOTER NATO workshop on Ecosecurity. Budapest, 5-6 October, 2006. Presentation Szoboszlay S., Kriszt B., Bubonyi M., Perényi M. (2006): Környezeti Elemek Védelme II. Egyetemi jegyzet, SZIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, KGA Szak, levelező és nappali képzés. 5. Szennyezett területek kármentesítésének, revitalizációjának nyomonkövetésére, ill. hulladékok környezetterhelő hatásának kimutatására alkalmas ökotoxikológiai és bioindikációs mérési módszerek fejlesztése Az összehasonlító vizsgálatokban nyolc helyszínről származó környezeti mintát elemeztünk kémiai analitikai és toxicitási mérésekkel. A kémiai analitikai és az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek összefüggés elemzése, ill. az egyes ökotoxikológiai mérések érzékenységének összehasonlítása további környezeti minták begyűjtését és vizsgálatát igényli, amit a második pályázati szakaszban is folyamatosan végzünk egy megalapozott alkalmazhatósági mátrix kidolgozhatósága érdekében. A projekt fő (végső) célja egy akkreditált szolgáltató / kutató ökotoxikológiai laboratórium kialakítása, így az elvégzett vizsgálatok is elsősorban ennek a célnak a megvalósításához nyújtanak felkészülést. Az ökotoxikológiai vizsgálatok iránti érdeklődést fokozzák a készülő Európai Uniós veszélyes anyag engedélyezési szabályozás várható változásai (REACH) és a szennyezett területeken 9

a kármentesítési célállapot határértékek szakszerű ökológiai megalapozása. Az ökotoxikológiai vizsgálatok területén való együttműködés és feladatmegosztás érdekében megkezdtük a Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 2006-ban Gödöllőre települt ökotoxikológiai laboratóriumával a kapcsolatfelvételt. Megkezdtük olyan mikroorganizmusok keresését, amelyek érzékenyebbek a felsorolt szabványokban alkalmazott mikroszervezeteknél. Ennek a munkának a keretében sikerült izolálni egy kadmiumra túlérzékeny, valamint bizonyos fémionokat színes pigment termeléssel indikáló nem patogén mikroszervezetet. A projekt kutatási feladatainak megoldásában folyamatosan részt vesz a KEVT egy harmadéves és egy másodéves PhD hallgatója. A kémiai analitikai és az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek összefüggés elemzését tartalmazó dokumentációt a következő kutatási szakaszban folyamatosan bővítjük. Az OxiTop respirációs rendszer alkalmazásával kapcsolatos részeredményeinkről az alábbi közleményben számoltunk be: M. Cserháti, B Kriszt, S. Szoboszlay, B. Atzél, J. Kiss and B. Morvai (2006): The impact of composts produced from animal originated waste on the biological activity of soils. Acta Agronomica Hungarica (Elfogadva, megjelenés alatt) DUNA TV. HEURÉKA c. műsor 2006. május 27-i adásában riport. 10

A fenti 5 projekt keretében az alábbi partnereket ill. támogatókat vontuk be a RET munkálataiba.: Hatvani Környezetvédő Egyesület, MTA-SZIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, VasHal Bt., E. Wessling Kémiai Laboratórium Kft, Budapest Főpolgármesteri Hivatal: Főépítészi Iroda, Építészeti Alosztály, EU Integrációs Osztály, Környezetvédelmi Ügyosztály, COWI Magyarország Kft, Studió Metropolitana Kft, ProRégió Ügynökség, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Víz- és Talajvédelmi Főosztály. KÁRINFO-VITUKI Rt., Miniszterelnöki Hivatal, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht., Köln Város Polgármesteri Hivatal, Nottingham-i Egyetem, ELTE Mikrobiológiai tanszék A RET pályázat keretében közel 20 millió Ft költséggel felújításra került kb. 300 m 2 nyi laboratóriumi terület, amely SZIE RET LABORATÓRIUM néven ad lehetőséget a további kutatás-fejlesztési, szolgáltatási tevékenységhez. A régi és az új laboratóriumról fotómontázst készítettünk (ld. mellékletben). A SZIE RET LABORATÓRIUMBA az első évben összesen 24 millió Ft értékben kerültek műszerek, berendezések beszerzésre. V. További lépések 1. Ökológiai hatások mérése a flóra, fauna és a táji alrendszerek elemeinek változásán keresztül Az összeállított módszertan (RETECOL) és a régióban több helyszínen (szennyvíztisztító, kommunális hulladéklerakó) elkezdődött terepi mérések alapján a különböző ipari, környezetipari tevékenységek tényleges ökológiai hatásainak mérése a flóra, fauna és táj változásain keresztül. 2. A barnamezős beruházásokra alkalmas területek kiválasztását segítő környezetvédelmi szaktanácsadó rendszer kialakítása befektetők és önkormányzatok részére A létrejött RETBROWN adatbázis folyamatos bővítése, bevonva a régió szakigazgatási, szakmai, vállalkozói és nonprofit szervezeteit, különös tekintettel az önkormányzatokra a lehetséges befektetők köreire. A Norisc rendszerben kialakított revitalizációs költség-haszon stratégia adaptálása és továbbfejlesztése a régió speciális adottságai alapján. 3. A környezetszennyező anyagok biodegradációjának hatékonyabbá tétele A kialakított RETSELECT szelekciós know-how alapján további, szerves szennyezők és mikroszennyezők biodegradációjára alkalmas mikroszervezetek izolálása, fenotípusos és genotípusos faj szintű meghatározása, esetlegesen új fajok keresése. A faj szinten 11

identifikált mikroszervezetek biodegradációs képességének hagyományos szelekciós és mikrobiológiai, továbbá genetikai módszerekkel történő fejlesztése, fermentációs eljárások kidolgozása és a gyakorlatban történő hasznosítás elősegítése. Ez utóbbihoz a lehető legtöbb külső partner, hasznosító és támogató bevonása. Környezetbiológiai fermentációs laboratórium létrehozása, ezen keresztül a RET, ill. a SZIE saját bevételeinek növelése, további innovatív kutatások megalapozása. További perspektivikus kutatási terület a szénhidrogénekkel szennyezett területek mikrobiális diverzitásának molekuláris genetikai módszerekkel való kutatása. 4. A talaj- és talajvíz tisztítási technológiák környezetbiztonsági minősítési rendszerének a kidolgozása, elsősorban a biológiai és az ökológiai biztonság szemszögéből A biológiai kármentesítési módszerekre kidolgozott környezetbiztonsági minősítési mátrixa (RETSAFE) mellett, a fizikai és kémiai, továbbá izolációs kármentesítési módszerekre is hasonló rendszer létrehozása, ennek nyilvánosságra hozása és terjesztése, különösen a környezetvédelmi szakigazgatási (hatósági) körökben. 5. Szennyezett területek kármentesítésének, revitalizációjának nyomonkövetésére, ill. hulladékok környezetterhelő hatásának kimutatására alkalmas ökotoxikológiai és bioindikációs mérési módszerek fejlesztése A kémiai analitikai és az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek összefüggés elemzése, ill. az egyes ökotoxikológiai mérések érzékenységének összehasonlítása további környezeti mintákon ill. azok elemzésén keresztül, amit a második pályázati szakaszban is folyamatosan végzünk egy megalapozott alkalmazhatósági mátrix kidolgozhatósága érdekében. A projekt fő (végső) célja egy akkreditált szolgáltató / kutató ökotoxikológiai laboratórium kialakítása, ezen keresztül a RET, ill. a SZIE saját bevételeinek növelése, további innovatív kutatások megalapozása. 12