Szentlőrinc Városi Önkormányzat 11/2007. (VI.29.) KT. Rendelete. az egyes szociális ellátásokról

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 11/2007. (VI.29.) KT. Rendelete az egyes szociális ellátásokról (Egységes szerkezetben a 16/2011.(IX.02.), a 2/2011.(II.11.), a 6/2009.(III.06.), a 19/2007.(X.19.) KT. Rendeletekkel) Szentlőrinc Városi Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 32. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. I. FEJEZET A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Szentlőrinc Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya Szentlőrinc város közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (Szt. 3. (1) bek.) e) a Magyarországon élő hontalanokra (Szt. 3. (1) bekezdés c) pont) 1 (3) A rendelet kiterjed az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet 2. (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősító országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (Szt. 3. (2) bek.) (4) A rendelet hatálya kiterjed: a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint 1 Kiegészítette a 6/2009.(III.06.) KT. Rendelet

2 b) az Szt. 32/B. (1) bek.-ében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (Szt. 3. (3) bek.) (5) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. -ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában Szentlőrinc Város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. (6) A települési önkormányzat, tekintettel nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti. (Szt. 7. (1) bek.). (7) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokra. (8) A rendelet hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. év LXXX. Törvény (továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. Törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény (a továbbiakban: Eb.), továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény (a továbbiakban: Cst.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó ellátásokra. (Szt. 3. (6) bek.) (9) A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkoztatási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön jogszabály alapján az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra. (Szt. 3. (7) bek.) Értelmező rendelkezések 3. (1) Jövedelem: a jövedelem fogalmát e rendelet alkalmazása szempontjából az Szt. 4. (1) bekezdés a) pontja határozza meg. Nem minősülnek jövedelemnek az Szt. 4. (1) bekezdés n) pontjában felsorolt bevételek. (2) Vagyon: ha az Szt. másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

3 b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. (Szt. 4. (1) bek. b) pont) (3) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. (Szt. 4. (1) bek. c) pont) (4) Közeli hozzátartozó: a közeli hozzátartozó fogalmát az St. 4. (1) bekezdés d) pontja határozza meg. 2 (5) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. (Szt. 4. (1) bek. e) pont.) (6) Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. (Szt. 4. (1) bek. f) pont) (7) Szociális intézmény: az Szt-ben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet. (Szt. 4. (1) bek. h) pont) (8) Rendszeres pénzellátás: a rendszeres pénzellátás fogalmát az Szt. 4. (1) bekezdés i) pontja határozza meg. 3 (9) Keresőtevékenység: - ha az Szt. másként nem rendelkezik minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30%-átn nem haladhatja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. (Szt. 4. (1) bek. j) pont) (10) Aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be ne töltött személy. (Szt. 4. (1) bek. k) pont.) (11) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. (Szt. 4. (1) bek. l) pont) (12) Fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, melyet az Szt. 33. (2) bekezdése határoz meg. 4 III. FEJEZET A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Eljárási rendelkezések 2 A Rendelet 3. (1)-(4) bekezdését módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 3 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 4 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet

4 4. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (Szt. 5. ). Eljárási cselekmények elektronikus úton nem végezhetők. 5. A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt indokolt esetben egy ízben, legfeljebb 15 (tizenöt) nappal meghosszabbíthatja. (Szt. 8. ) 6. A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 (tizenöt) napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (Szt. 9. ) A kérelem benyújtása 7. (1) A pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó kérelmet a Szentlőrinc Város Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) Szociális Csoport szociális ügyintézőjénél kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványokon és az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. (2) A kérelem benyújtásakor amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni. (3) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. (Szt. 10. (1) bek.) (4) A jövedelem igazolásához csatolni kell: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltató igazolást; b) álláskeresési támogatásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt vagy az utolsó havi bankszámla kivonatot, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást; c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot; d) vállalkozó esetében a könyvelő igazolását, ennek hiányában az illetékes APEH igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

5 (5) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az Szt. 10. (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (Szt. 10. (6) bekezdés) 5 8.. A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes. (Szt. 16. ) Környezettanulmány 9. (1) A Polgármesteri Hivatal ügyintézője, illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója az átmeneti segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj megállapítására, valamint szükség esetén a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka és a lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készít. 6 (2) Nem kell környezettanulmány készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a polgármesteri hivatal ügyintézőjének bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be. Az ellátások folyósítása 10. (1) Az időskorúak járadékát, az aktív korúak ellátását (foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segély), az ápolási díjat, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül banki átutalással vagy a Polgármesteri Hivatal házipénztárában való készpénzkifizetéssel történik. 7 (2) Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. (63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 6. (4) bekezdés) (3) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. Az ellátások felülvizsgálata 11. 5 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 6 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet, a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától 7 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet, a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától

6 (1) 11. (1) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti. 8 (2) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a készpénz segélyt a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján családsegítő szolgálat családgondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartást viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni és kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni a polgármesteri hivatal szociális csoportja felé. (3) Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegen tovább kell folyósítani. (4) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a rendszeres pénzbeli ellátások (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj) összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani. (5) Az időskorúak járadéka, rendszeres szociális segélyre, és az ápolási díjra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve a (3) bekezdésben szabályozott felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb 10%-kal haladja meg. E bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén. (6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján az időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, és az ápolási díj összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelem változik, és a változás három egymást követő hónapban meghaladja a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt 10%-át. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Szt. 17. -ban foglaltakat kell alkalmazni. (Szt. 25. (7) bekezdés) Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 12. (1) Az Szt-ben vagy a rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt, illetve a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; 8 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet, a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától.

7 b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható el. (Szt. 17. (2) bek.) 9 (3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (Szt. 17. (3) bek.) (4) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti méltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletekben fizettetheti meg. (Szt. 17. (5) bek.) 10 (5) A képviselő-testület a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottságra. 11 Fellebbezés 13. 12 (1) A Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottság által hozott döntések ellen a közléstől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. (2) A fellebbezést a Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottság a jegyző közreműködésével és az iratok csatolásával a Képviselő-testület következő ülésén előterjeszti. IV. FEJEZET PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 14. Aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás 13 9 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 10 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 11 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 12 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 13 Módosította a 2/2011.(II.11.), a 6/2009.(III.06.) KT. Rendelet, a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától

8 (1) Az aktív korúak ellátását, ezen belül a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának szabályait e rendelet rendelkezésein túl az Szt. 33. - 37/G. -ai tartalmazzák. 14 (2) A rendszeres szociális segély megállapítás iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, valamint a kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. -ában előírt jövedelemnyilatkozatot, az 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint a 15. -ában meghatározott egyéb dokumentumokat, igazolásokat. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). 15 (4) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az együttműködésre kijelölt Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát a határozatban megjelölt időn belül, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a Családsegítő Szolgálattal, továbbá teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. 16 (5) Az együttműködésre kötelezett személy az együttműködés keretében köteles: a) az Szt-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni, b) a megállapító határozatba megjelölt időpontban a családsegítő szolgálatnál megjelenni, c) a családsegítő szolgálattal, illetve a beilleszkedési programban megjelölt szervezetekkel rendszeresen kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, d) rendszeresen részt venni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programokban, e) a számára felkínált megfelelő munkát elfogadni, a munkaviszony létrejöttében tevékenyes közreműködni. (6) Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a családsegítő szolgálat, illetve az általa meghatározott szervezet felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni, melynek megalapozottságát a családsegítő szolgálat köteles megvizsgálni. (7) A családsegítő szolgálat írásban köteles tájékoztatni az önkormányzatot: a) az együttműködésre kötelezett személy nyilvántartásba vételéről, b) a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával, c) a beilleszkedést segítő program módosításáról, annak egy példányával. (8) A beilleszkedést segítő program típusai: a) egyéni programok; 14 Módosította a 2/2011.(II.11.), a 6/2009.(III.06.) KT. Rendelet, a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától. 15 Módosította a 2/2011.(II.11.), a 6/2009.(III.06.) KT. Rendelet 16 Módosította a 6/2009.(III.06.) KT. Rendelet

9 b) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok; c) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás; d) munkavégzésre felkészítő és integráló programok; e) munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele (álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás); f) megfelelő munka felajánlása esetén munkavégzés; g) munkaerő-piaci támogatások igénybevétele (önfoglalkoztatási támogatás, képzés, átképzés). (9) Az önkormányzat az együttműködésre kötelezett személyek számára a szociális törvényben megfogalmazottak alapján közcélú foglalkoztatást szervez. (10) A közfeladat keretében végezhető közcélú munkák köre különösen: a) környezetvédelmi, kommunális munka (pl.: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás); b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység (pl.: szerelés, festés, mázolás). (11) A kérelmező, valamint a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a számára felajánlott munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni, akadályoztatása esetén a neki nem felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást a szociális csoporthoz köteles benyújtani írásban vagy személyesen. Egyéb, előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a szociális csoport ügyintézője vizsgálhatja. (12) Az egészségügyi alkalmasságról az üzemorvos által kiállított igazolást kell benyújtani. (13) Az együttműködési kötelezettség előírásáról a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt (pontos név és cím), az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. (14) A megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni az együttműködésre kijelölt intézménynek. (15) Az együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervnél a megadott időpontban önhibájából egy alkalommal nem jelenik meg; b) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat önhibájából egy alkalommal nem teljesíti. (16) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következménye a megállapított segély megszüntetése, amely egyben azzal is jár, hogy ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet a rendszeres szociális segélyben az együttműködésre kötelezett személy.

10 14/A. 17 (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltétele továbbá, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa. (Szt. 35. (2) bekezdés) 18 (2) A kérelmező, vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása a kérelmező vagy a jogosult kötelezettsége. (3) A kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendezettsége akkor biztosított, ha a) helyiségeiben a járófelületek mentesek a hulladéktól, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak valamint textíliák szennyeződéstől mentesek, b) a higiénikus állapot megteremtése érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása, illetve irtása. (4) A kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan udvara és kertje akkor rendezett, ha a) mentes a hulladéktól, és a háztartási hulladék gyűjtése és kezelése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik, b) gyom- és parlagfű mentes, c) a pázsit nyírásáról vagy kaszálásáról szükség szerint gondoskodnak, d) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő anyagok tárolása sorban, rendezetten történik, e) a burkolt felületeket tisztán tartásáról, pormentesítéséről gondoskodnak. (5) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, gyomoktól, a zöldfelület nyírásáról vagy kaszálásáról, a növények megfelelő ápolásáról a vonatkozó jogszabály rendelkezése szerint gondoskodnak. (6) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, valamint télen a hó eltakarítása és a járda síkosságmentesítése megtörténik. 14/B. 19 (1) Amennyiben a lakókörnyezet rendezettségét vizsgálni hivatott környezettanulmány megállapítása szerint a kérelmező vagy a jogosult a 14/A. -ban foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével 15 napos határidő tűzésével felszólítja a feltételek teljesítésére, és felhívja a figyelmet a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeire. A felszólításban foglaltak teljesítéséről környezettanulmány készül. (2) A környezettanulmányt a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója készíti el. 17 Beiktatta a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 18 Módosította a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától. 19 Beiktatta a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet

11 15. Időskorúak járadéka (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Szentlőrinc Város Jegyzője időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. (Szt. 32/B. (1) bekezdés) (2) Az (1) bekezdésben megjelölt reá irányadó nyugdíjkorhatár alatt a Tny. 7. (4)-(5) bekezdésében szabályozott nyugdíjkorhatárt kell érteni. (Szt. 32/B. (2) bek.) (3) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) három hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik; c) az Szt. 3. (3) bekezdése alá tartozik és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. (Szt. 32/B (4) bek.) (4) Az időskorúak járadékának havi összege: a) jövedelemmel nem rendelkező aa) 15. (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, ab) 15. (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, ac) 15. (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (Szt. 32/C. (1) bekezdés) (5) Ha a (4) bek. b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. (Szt. 32/C (2) bek.) (6) A (4) bek. alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át nem éri el. (7) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, valamint a kérelemhez csatolni kell a 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet 3. -ában előírt jövedelemnyilatkozatot.

12 16.. Lakásfenntartási támogatás (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (Szt. 38. (1) bek.) (2) Az önkormányzat az Szt-ben és az önkormányzati rendeletben meghatározott jogosultaknak: a) normatív lakásfenntartási támogatást; b) helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (3) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról az Szt. 38. -a rendelkezik. 20 (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2007. évben 425 Ft. A 2007. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel határozza meg. (Szt. 38. (3) bek.) (5) Normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm; b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm; c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm; d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm; e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (Szt. 38.. (4) bek.) (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500.- Ft. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (Szt. 38. (6) bek.) (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3 J-0,5 NYM 0,15 NYM Ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (Szt. 38. (7) bek.) (8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (Szt. 38. (8) bek.) 20 Módosította a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától.

13 (9) A helyi lakásfenntartási támogatást az önkormányzat önálló ellátásként nyújtja. (10) Önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy: a) akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelmi határ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-a. 21 b) 22 (11) Helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem évente két alkalommal nyújtható be. (12) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó havi összege 3.000,- Ft (Háromezer forint). 23 (13) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a távhőszolgáltatási díj, a közös költség, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség. (14) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérlete, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (Szt. 38. (1) és (2) bek.) (15) A helyi lakásfenntartási támogatás egy évre vagy ha a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtják be, egy fűtési szezonra (azaz hat hónapra) szól. (16) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát a lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot, igazolásokat. (17) A lakásfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület átruházza a Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottságra. 17. Ápolási díj (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (Szt. 40. ) (2) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó (Ptk. 685. b) pont), ha állandó és tartós gondosára szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (Szt. 41. (1) bek.) 21 Módosította a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet, hatályos 2011.09.02. napjától. 22 Hatályon kívül helyezte a 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet 2011.09.02. napjától. 23 Módosította a 19/2007.(X.19.) KT. Rendelet

14 (3) Ápolási díj állapítható meg méltányosságból annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, egyedülálló esetében 150%-a. 24 (4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybe vételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi öt órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve az Szt. (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján keresőképtelenné válása esetén folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja. (Szt. 42. (1) bek. (5) Nem állapítható meg az ápolási díj méltányosságból, amennyiben a Szentlőrinci Szociális Szolgáltató Központban az ellátása megoldható. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, e) a (4) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (Szt. 42. (2) bek.) (7) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (Szt. 42. (3) bek.) (8) 25 A képviselő-testület az ápolási díj havi összegét az alábbiak szerint határozza meg: a) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a, ha a hozzátartozó állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. 24 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 25 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet

15 b) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-a, ha a hozzátartozó fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi. c) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a, ha a hozzátartozó 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (9) Az ápolási díj folyósítása a kérelem benyújtásától esedékes. A támogatás összegét a töredék hónapban napi tételként kell megállapítani. (10) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. -ában és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 25. -ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. (11) A méltányossági ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület átruházza a Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottságra. 26 18. Átmeneti segély (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küszködő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (Szt. 45. (1) bek.) (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (Szt. 45. (4) bek.) (3) Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. Az átmeneti segély iránti kérelmet írásban kell benyújtani a szociális csoportnál. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. -ában meghatározott jövedelemnyilatkozatot. A hivatalból indult eljárás esetén a szociális csoport ügyintézője gondoskodik arról, hogy a jogosult a saját és a hozzátartozójának jövedelemnyilatkozatát becsatolja, valamint javaslatot tesz az átmeneti segély összegére. (4) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár: - család 3 vagy több gyermekkel a nyugdíjminimum 200% -át nem éri el a jövedelem; - család 1-2 gyermekkel a nyugdíjminimum 150%-át nem éri el; - gyermekét egyedül nevelőnek a nyugdíjminimum 200%-át nem éri el; - család gyerek nélkül a nyugdíjminimum 150%-át nem éri el; - egyedülálló esetében 200%-át nem éri el. (5) Átmeneti segély évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg. (6) Az átmeneti segély összege legalább 2000.- (kettőezer) Ft, maximum 10000.- (tízezer) Ft. 26 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet

16 (7) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórház ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset, temetés), ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható. Ebben az esetben a szociális csoport ügyintézője a bizonyítási eljárást a kiutalástól számított 15 napon belül folytatja le. (8) Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület átruházza a Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottságra. 27 19. Temetési segély (1) A Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottság temetési segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a. 28 (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül. (Szt. 46. (2) bek.) (3) A helyben szokásos temetési költségek alakulásáról a Polgármesteri Hivatal folyamatosan tájékoztatást kér a temetés lebonyolítását Szentlőrinc városában végző vállalkozótól. (4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a halotti anyakönyvi kivonatot; b) a temetés költségeit igazoló számlát; c) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait. V. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 20. Természetben nyújtott szociális ellátások (1) A Képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható: a) lakásfenntartási támogatás; b) átmeneti segély; c) temetési segély. (Szt. 47. 0 (1) bek.) (2) Átmeneti segély természetbeni támogatásként is nyújtható (élelmiszer csomag, tüzelővásárlás), valamint étkezési díjhátralék kiegyenlítésére is nyújtható, amennyiben az intézmény ezt jelzi a szociális csoportnak. 27 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet 28 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet

17 (3) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a lakásfenntartási támogatásra vagy az átmeneti segélyre a közüzemi díjak vagy intézményi térítési díjak fizetése céljából van szükség, a segély biztosítása történhet az igénylő közvetlen költségeinek az átvállalásával is, az önkormányzat és a közszolgáltató, illetve az intézmény között megkötött megállapodás alapján. A lakásfenntartási támogatást ebben az esetben az önkormányzat a jogosult által megjelölt szolgáltatóhoz a kérelemben szereplő sorrend és díj figyelembevételével havonta utalja. (4) A képviselő-testület a természetben nyújtott ellátásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását Városi Humán Feladatokat Ellátó Bizottságra ruházza át. 21. Méltányossági közgyógyellátás (1) Szentlőrinc Város Jegyzője kérelemre, egyedi elbírálás alapján, az Szt. 50. (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben kívül annak is megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és a 49. (2) bekezdésében meghatározott gyógyító ellátás költsége olyan magas hogy azt létfenntartás veszélyeztetése nélkül nem tudja viselni. (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteti azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 220%-át nem haladja meg, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át haladja meg. 29 (3) A közgyógyellátás megállapítás iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 35. -ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. VI. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Átmeneti rendelkezések (1) A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. 23. Záró rendelkezések (1) A rendelet 2007. július 01. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselőtestületének a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 14/2004 (VI.25.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló 18/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezve. (3) A 6/2009.(III.06.) KT. Rendelet módosításai 2009. március 6-án lépnek hatályba, rendelkezéseit a 2009. január 1-jét követően indult, el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell. 29 Módosította a 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet

18 (4) A 2/2011.(II.11.) KT. Rendelet módosításai 2011. február 11-én lépnek hatályba (a rendelet kihirdetése napján), rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (5) A 16/2011.(IX.02.) KT. Rendelet módosításai 2011. szeptember 2. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-je után indult eljárásokban kell alkalmazni. Dr. Győrvári Márk polgármester Dr. Karakán Béla jegyző