BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés tesztelése és ellenõrzése, teszt...7 1. fejezet Témák, áttekintés, célok, bevezetés a programba...8 Bevezetés a szókészletbe, vitaötletek, fókusz...9 Hogyan használjam a Sötét középkor címû oktatómodult?...10 Javasolt tevékenységek......11-12 Szókészlet...13 Megértés ellenõrzése...14-15 Fogalmazd meg...16 Igaz vagy hamis?...17 Teszt...18-19 Helyes megfejtések...20-26 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) 410-9806 E-mail: info@studyguard.hu Honlap: www.studyguard.hu
Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2
SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3
SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. 4
ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak -párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. 6 Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges.
A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7
TÉMÁK Az "A sötét közpkor" címû program a középkori Európával ismerteti meg a tanulókat, 817- tõl, Nagy Károly birodalmának széthullásától a XV. század közepéig, a reneszánsz kezdetéig. Erre a korszakra leginkább az éhínség, a járványok és a háborúskodás volt a jellemzõ, de jó néhány politikai és egyházi változás is bekövetkezett. A program bemutatja azokat a társadalmi, egyházi és politikai változásokat - a feudalizmust, az elsõ keresztes hadjáratot, a Magna Charta aláírását és a Fekete Halált - melyek jelentõsen befolyásolták az európai történelmet. ÁTTEKINTÉS A középkorra leginkább az éhínség, a járványok és a háborúskodás volt a jellemzõ. Az európai lakosság feudális társadalmi rendszerben élt, melyben a király volt a teljhatalmú úr. 1215-ben az angliai fõnemesek egymással szövetségre lépve arra kényszerítették János angol királyt, hogy aláírja a Magna Chartát, 8 amely elsõként korlátozta a király hatalmát, és olyan tanácsadó testület létrehozását írta elõ, amely - még ha igen kezdetleges módon is - a mai modern parlamentek elõdjének tekinthetõ. Ez az idõszak egyben az egyház hatalma és tekintélye megerõsödésének korszaka is volt, amely képessé vált arra, hogy gátat vessen a lovagok erõszakkal terhes viszálykodásainak, lefektette a lovagi küzdelmek szabályainak alapjait, illetve II. Orbán pápa személyében meghirdette az elsõ keresztes hadjáratot Jeruzsálem visszahódítása érdekében. Az éhínség és a Fekete Halál néven ismert, egész Európán végigsöprõ pestisjárvány a földrész felének lakosságát pusztította el, míg a Franciaország és Anglia között százéves háború tovább tizedelte a népességet. A program egy olyan korszak döntõ fontosságú kulturális, egyházi és politikai fejlõdését mutatja be, amely meghatározó módon befolyásolta Európa késõbbi történelmét. CÉLOK Jellemezni a középkor feudális társadalmát. Bemutatni az éhínség és a Fekete Halál hatásait a XIV. század európai népességére. Bemutatni a Magna Charta jelentõségét, mint a kor legfontosabb politikai reformját. Bemutatni az egyház társadalmi és politikai befolyását a középkori Európában. BEVEZETÉS A PROGRAMBA Ha Európában járunk, szinte nincs olyan hely, amely ne rendelkezne emlékekkel a programban bemutatott idõszakból. Ez az a korszak, melybõl az elsõ, immár nem a Római Birodalomhoz köthetõ építészeti vagy írásos emlékek származnak. Érdemes tehát körülnézni akár a közvetlen környezetünkben is, hiszen egészen biztos, hogy a saját lakóhelyünkben, városunk közelében is találunk olyan emlékeket,
melyek Európa fejlõdésének ezt, a késõbbi történelme szempontjából meghatározó korszakát idézik fel. Ha jobban megismerjük ezt a korszakot, ha képet kapunk összefüggéseirõl és jellemzõirõl, bizonyára jobban megértjük a saját környezetünket, annak múltját éppúgy, mint azt, miért olyan a környezetünk, amilyen, milyen, a középkor általános jellemzõibõl levezethetõ sajátosságokkal, és milyen, csak az adott területre jellemzõ sajátosságokkal rendelkezik. BEVEZETÉS A SZÓKÉSZLETBE A program megtekintése elõtt az alábbi szavakat írja fel a táblára. Kérje meg az osztályt, hogy vitassák meg minden egyes szó jelentését, és adjon rövid ismertetõt azoknak a szavaknak a jelentésérõl, melyek nem világosak a tanulók számára. feudalizmus - olyan, a középkori Európára jellemzõ társadalmi rend, amely bizonyos (többnyire hadi) ellenszolgáltatások fejében földterületek örökös birtoklási jogán alapszik hûbéres - olyan személy, aki az elvégzett és a jövõben valószínûsíthetõ hadi szolgálatai fejében örökös földbirtokhoz jut; a középkorra jellemzõ hatalmi viszony szereplõje vazallus - a hûbéri rend valamelyik szintjének szereplõje; alattvaló keresztes hadjárat - a kereszténység bölcsõjének tartott város, Jeruzsálem visszafoglalására irányuló, nagyszabású hadi törekvés pestis - járványos méreteket ölteni képes fertõzõ betegség, melyet a patkányokon tenyészõ bolhák terjesztenek Magna Charta - az angol fõnemesek által 1215-ben János angol királytól kikényszerített egyezmény, amely korlátozta a király teljhatalmát, és a mai, modern parlamenti viszonyok kialakulása alapokmányának tekinthetõ zarándok - olyan személy, aki vallási meggyõzõdését követve annak történeti szempontjából fontos színhelyére, kegyhelyére vonul vagy látogat el parlament - a mai, modern államforma nemzetközileg elfogadott és tiszteletben tartott nemzeti törvényhozó testülete, melyben az adott ország választópolgárainak szabadon választott küldöttjei döntenek az adott ország jövõjét meghatározó törvényekrõl alkotmány - alaptörvény, amely meghatározza és lefekteti azokat az elveket, melyek szerint egy adott ország jogrendje mûködik blokád - olyan akadály, amelyrõl feltételezhetõ, hogy az ellenség által áthághatatlan lesz; ostromzár VITAÖTLETEK Mi az, ami elõször jut a tanulók eszébe, ha a középkorra gondolnak? A fiúk szeretnének-e lovagok lenni? A lányok szeretnének-e királylányok lenni? Mi lenne, ha az egyszerûbb néposztály tagjai lennének? Például az alattvalók legalsó sorából származnának? (Megjegyzés: rabszolgák ugyan már nincsenek, de a jobbágyság most kezd kialakulni.) Hogyan viselkednének, ha jobbágyok lennének? Hogyan képzelik el a fiúk egy átlagos napjukat lovagként, és hogyan jobbágyként? A lányok királylányként, és egy jobbágy hitvesként? A válaszaikat jegyezzék fel, vicces lesz elemezni azokat. FÓKUSZ Kérje meg a tanulókat, hogy gondoljanak a minket körülvevõ világra. Gondoljanak arra, mit jelentenek számukra a következõ legendák: Ivanhoe, Tell Vilmos, Robin Hood, Till Eulenspiegel, Szent Gellért, Kinizsi Pál stb. Ismernek-e ilyen legendákat a saját országuk történelmébõl? 9
Hogyan használjam a Sötét középkor címû film oktatómodulját? Elõkészületek Olvassa el a Témák, Áttekintés, és a Célok címû fejezeteket, amelyek ismertetik programunk tartalmát és megfogalmazzák a célokat. Használja föl az Elõkészületek a film megtekintése elõtt címû rész javaslatait a téma feldolgozásához. "" címû film megtekintése közben Helyezze el a tévékészüléket olyan helyre, ahol minden tanuló jól láthatja. A tanterem ill. a csoport méretétõl függõen a film együttes, ill. kisebb csoportokban történõ megtekintése is lehetséges. Egyes tanulók számára elõnyösebb, ha többször is megnézi a filmet. "" címû film megtekintése után Válassza ki a Javasolt tevékenységek közül azokat, amelyek beilleszthetõk a tantervbe. Ha lehetséges, gyûjtsön anyagot és információkat. Válassza ki minden feladathoz azt a módot, amellyel a tanulók a leghatékonyabban foglalkoztathatóak. Vannak tevékenységek, amelybe ajánlatos az egész osztályt egységesen bevonni. Más feladatok esetében szerencsésebb a párokban, kis csoportokban vagy önállóan végzett munka. Ösztönözze a tanulókat arra, hogy lehetõleg osszák meg egymás közt a feladatokat. Készítsen megfelelõ számú másolatot a Szókincs és A megértés tesztelése címû részekbõl. Belátása szerint döntsön arról, mely egyszerûbb feladatokat adja föl házi feladatnak, és melyeket lenne célszerûbb az osztályban, illetve kisebb csoportokban elvégezni. Írattassa meg a tanulókkal a tesztet, hogy felmérje, mennyire sikerült elsajátítaniuk az anyagot. Szoktassa hozzá a tanulókat a tesztírás gyakorlatához. Használja A tevékenységi kör kiszélesítése c. részt arra, hogy a tanulók bemutathassák és összegezhessék a tanultakat és megoszthassák tapasztalataikat egymással, az iskola többi diákjával és a helyi közösségi szervezetekkel. 10
JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Kapcsolat az irodalommal, filmmûvészettel Az "" címû programban tárgyalt idõszak - feltehetõen annak mozgalmassága, titokzatossága és romantikája miatt - számos szerzõt és filmrendezõt ihletett meg arra, hogy azt feldolgozza. Kérje meg a tanulókat, hogy az iskola könyvtárában vagy az internet segítségével nézzenek utána, milyen világhírû regények, színdarabok és filmek születtek, amelyek ezzel a korral foglalkoznak. Van-e közöttük olyan mû, amelyet a tanulók már láttak vagy olvastak és amely számukra különösen kedves? Ha igen, a tanulók meséljék el a többieknek az adott mû tartalmát, annak legizgalmasabb fordulatait. Kapcsolat a honismerettel Szinte nincs olyan település Európában, amely ne rendelkezne valamilyen tárgyi emlékkel ebbõl a korszakból. Kérje meg a tanulókat, hogy középpontnak tekintve azt a települést, amelyen az iskola áll, kutassák fel a legközelebbi helyet, ahol jelentõs tárgyi emlék (templom, várrommal, csatamezõ) van ebbõl az idõszakból, majd könyvtári, internetes vagy múzeumi segítséggel tudjanak meg minél többet a hely történetérõl, az azt birtoklókról, a helyszín további fejlõdésérõl vagy hanyatlásáról stb. Ha nincs messze, közösen látogassanak el a kiválasztott helyszínre. Közös kutatásuk eredményét - immár önállóan - valamennyien összegezzék egy-egy rövid fogalmazásban. Gyakorlat; kapcsolat az elõadómûvészettel Kérje meg a tanulókat, képzeljék el, hogy a programban tárgyalt valamelyik királyság társadalmának, illetve egy ott lezajló, lovagi tornával egybekötött nagyszabású mulatság szereplõi. Találjanak ki annyi szerepet, amennyien vannak (pl.: király, királyné, lovagok, udvarhölgyek zenészek, a konyhában szorgoskodó szolgák stb.), majd a szerepeket cédulákra írva és egymás között kisorsolva - lehetõleg korhûen - játsszák is el a rájuk osztott szerepeket úgy, hogy elõzõleg utánanéznek, milyen volt az adott személy öltözéke, viselkedése, viszonya a többiekhez. A játékhoz mindenki készítsen és használjon - természetesen csak jelzés értékû - jelmezt, kellékeket. A játék végén értékeljék, ki vagy kik formálták meg a leghitelesebben a szerepüket, vagyis kik azok, akik a legtöbb valósághû elemet használták fel a játék során. Kritikus gondolkodás Bár a programban taglalt idõszak valóban sok romantikával kecsegtet, ez többnyire csak abban az esetben igaz, ha az ember királylánynak, királyfinak, udvarhölgynek vagy lovagnak született. Sõt, akkor sem minden szempontból. Képzeljük csak el, mi mindent nélkülöztek az emberek akkor, amit ma természetesnek veszünk (a közmûszolgáltatásoktól kezdve az egészségünk védelme érdekében igénybe vehetõ intézkedéseken át a társadalmi érintkezés mai normáiig). Kérje meg a tanulókat, soroljanak fel minél többet ezekbõl a ma természetes, de a középkorban elképzelhetetlen dolgokból. A felsorolást írja fel a táblára. Ezután a tanulók írjanak két rövid bekezdést, egyet arról, milyen lenne egy napjuk udvarhölgyként/lovagként és egy másikat 11
arról, milyen lenne az életük ha a közrend szereplõi lennének a középkorban. A fogalmazások megírásakor mindvégig tartsák szem elõtt, hogy a táblára írt körülmények közül még egyik sem létezett. Kapcsolat a világgal A történelemoktatás egyik sajátossága, hogy egy korszak tárgyalásakor egy bizonyos földrajzi környezetre összpontosít, és kevés figyelmet fordít az adott korban máshol zajló eseményekre. Osszuk tehát a következõ földrajzi egységekre a világot: Európa Közel-Kelet Távol-Kelet Afrika Észak-Amerika Dél-Amerika Ausztrália 12 Ossza fel az osztályt hét, nagyjából egyenlõ létszámú csoportra. Minden csoport kapjon egy-egy területet a felsoroltak közül (lehetõleg sorsolással). A tanulók az iskolai könyvtár vagy az Internet segítségével készüljenek fel arra, hogy beszámolót tartanak arról, mi történt a rájuk osztott területen a programban tárgyalt idõszak alatt. Kutatásaik végeztével jelöljenek ki egy személyt, aki a beszámolót megtartja. A beszámolók legalább 3 percig tartsanak, de 5 percnél ne tartsanak tovább. (Megjegyzés: A felsorolt területek közül vannak olyanok, amelyek az európai történetírás szempontjából kis jelentõséggel bírnak, de ettõl még nem eseménytelenek. A lényeg, hogy a tanulók kellõen elmélyüljenek a rájuk osztott terület tanulmányozásában.) Összegzõ tevékenység 1215-ben János angol király aláírta a Magna Chartát, amely dokumentum a mai modern parlament alapjának tekinthetõ. Az egyes európai országok mai parlamentjei mégis sok szempontból eltérnek egymástól. (Mai napig léteznek monarchiák, alkotmányos monarchiák, egy- illetve kétházas parlamentek.) Kérje meg a tanulókat, hogy a tanultak alapján adjanak választ arra a kérdésre, vajon miért van ez így? Melyek a legjelentõsebb eltérések és a legjelentõsebb azonosságok az európai országok parlamentjei között? Milyen jelek mutatnak arra, hogy Európában nemzetek közötti összhang, vagyis közös megegyezés születik? Véleményük szerint mit jelent, és mindennapi életünk szempontjából miért fontos az Európai Unió eszméje?
Név SZÓKÉSZLET A felsorolt szavak az "" címû videóból valók. A meghatározások elé írd le annak a szónak vagy kifejezésnek a számát, amely leginkább illik a meghatározásra. 1. feudalizmus 2. hûbéres 3. vazallus 4. keresztes hadjárat 5. pestis 6. Magna Charta 7. zarándok 8. parlament 9. alkotmány 10. blokád az angol fõnemesek által 1215-ben János angol királytól kikényszerített egyezmény, amely korlátozta a király teljhatalmát, és a mai, modern parlamenti viszonyok kialakulása alapokmányának tekinthetõ a kereszténység bölcsõjének tartott város, Jeruzsálem visszafoglalására irányuló, nagyszabású hadi törekvés alaptörvény, amely meghatározza és lefekteti azokat az elveket, melyek szerint egy adott ország jogrendje mûködik olyan személy, aki elvégzett az és a jövõben valószínûsíthetõ hadi szolgálatai fejében örökös földbirtokhoz jut; a középkorra jellemzõ hatalmi viszony szereplõje olyan személy, aki vallási meggyõzõdését követve annak történeti szempontjából fontos színhelyére, kegyhelyére vonul vagy látogat el a hûbéri rend valamelyik szintjének szereplõje; alattvaló olyan, a középkori Európára jellemzõ társadalmi rend, amely bizonyos (többnyire hadi) ellenszolgáltatások fejében földterületek örökös birtoklási jogán alapszik blokád - olyan akadály, amelyrõl feltételezhetõ, hogy az ellenség által áthághatatlan lesz; ostromzár pestis - járványos méreteket ölteni képes fertõzõ betegség, melyet a patkányokon tenyészõ bolhák terjesztenek parlament - a mai, modern államforma nemzetközileg elfogadott és tiszteletben tartott nemzeti törvényhozó testülete, melyben az adott ország választópolgárainak szabadon választott küldöttjei döntenek az adott ország jövõjét meghatározó törvényekrõl 13
Megoldás a 13. oldalhoz SZÓKÉSZLET A felsorolt szavak az "" címû videóból valók. A meghatározások elé írd le annak a szónak vagy kifejezésnek a számát, amely leginkább illik a meghatározásra. 1. feudalizmus 2. hûbéres 3. vazallus 4. keresztes hadjárat 5. pestis 6. Magna Charta 7. zarándok 8. parlament 9. alkotmány 10. blokád 6 4 9 2 7 3 1 10 5 8 20 az angol fõnemesek által 1215-ben János angol királytól kikényszerített egyezmény, amely korlátozta a király teljhatalmát, és a mai, modern parlamenti viszonyok kialakulása alapokmányának tekinthetõ a kereszténység bölcsõjének tartott város, Jeruzsálem visszafoglalására irányuló, nagyszabású hadi törekvés alaptörvény, amely meghatározza és lefekteti azokat az elveket, melyek szerint egy adott ország jogrendje mûködik olyan személy, aki elvégzett az és a jövõben valószínûsíthetõ hadi szolgálatai fejében örökös földbirtokhoz jut; a középkorra jellemzõ hatalmi viszony szereplõje olyan személy, aki vallási meggyõzõdését követve annak történeti szempontjából fontos színhelyére, kegyhelyére vonul vagy látogat el a hûbéri rend valamelyik szintjének szereplõje; alattvaló olyan, a középkori Európára jellemzõ társadalmi rend, amely bizonyos (többnyire hadi) ellenszolgáltatások fejében földterületek örökös birtoklási jogán alapszik blokád - olyan akadály, amelyrõl feltételezhetõ, hogy az ellenség által áthághatatlan lesz; ostromzár pestis - járványos méreteket ölteni képes fertõzõ betegség, melyet a patkányokon tenyészõ bolhák terjesztenek parlament - a mai, modern államforma nemzetközileg elfogadott és tiszteletben tartott nemzeti törvényhozó testülete, melyben az adott ország választópolgárainak szabadon választott küldöttjei döntenek az adott ország jövõjét meghatározó törvényekrõl