Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített. vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

LÁSZLÓ GÉZA: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban 1. A népház fogalma, célja, történeti visszatekintés A népház olyan épület, amelyben közművelődési és népjóléti intézmények egyaránt megtalálhatók és általában egyesületi alapon jön létre. Elhelyezhető benne a népkönyvtár, színpad, klub, valamint foglalkoztató műhely munkanélküliek számára. Helyet adhat előadásoknak és esti tanfolyamoknak olvashatjuk a Révai lexikonból.(1) Az 1926. évről szóló kormányjelentés szerint a népházak, kultúrházak a falusi kisexistenciák gazdasági és kulturális érdekeit hivatottak szolgálni.(2) tevé Névelős Gyula(3) a népházakat, kultúrházakat a népművelési kenységek igazi otthonainak tartja.(4) Mi a következőkben próbáljuk körülhatárolni a fogalmat: A népház, kultúrház a falusi lakosság, de elsősorban a kisexistenciák, kis és törpebirtokosok, napszámosok stb. iskolánkívüli művelődését szolgáló intézmény. Feladata: a lakosság világnézeti, politikai irányítása, illetve általános és szakmai műveltségének emelése, lehetőségnyújtás a társasélet formáinak kialakítására és szórakozásra. Épületében a lehetőségekhez képest helyet ad a különböző falusi társadalmi, gazdasági egyesületek, gazdakör, olvasókör, Hangya Szövetkezet stb., valamint a népjóléti intézmények helyi szerveinek pl. Munkásbiztosító Pénztár, Zöldkereszt stb., műkedvelő csoportoknak, műsoros esteknek, ismeretterjesztő előadásoknak, kiállításoknak, zeneesteknek, népkönyvtárnak és folyóirat olvasásnak stb. Mivel a népházak legfőbb támogatója nem a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium,(5) hanem a Földművelésügyi Minisztérium(6) volt, ezért a népház, kultúrház szinonimák mellett még a gazdasági népház, valamint a székház népház fogalom is elterjedt. A népház, kultúrház és gazdasági népház funkciója között a tárgyalt korszakban különbség nem tapasztalható, amit kezelési szabályzatuk azonossága is bizonyít. Ellenben a székház népház kettős funkciót töltött be: egyrészt a fenntartó egyesület, kör működésének feltételét, állandó helyiségét, székházát szol-

gálta, másrészt az előzőekben tárgyalt népház feladatait is teljesítette. Ez utóbbira az anyagi támogatással egyidőben kötelezettséget kellett vállalni az egyesületnek. A népházkezelési szabályzatban a népház létrehozásának célja a következő módon nyert megfogalmazást: hivatása, hogy a községben' gazdasági foglalkozású lakosság társadalmi, szellemi és gazdasági haladásának központja legyen és otthonul szolgáljon minden olyan törekvésnek, amely a fent körülírt célt szolgálj a. (7) Az iskolánkívüli népművelésnek mindenkor, a falu lakosságát szolgáló gazdasági és kulturális egyesületeknek pedig alkalomszerűen helyet kellett biztosítani benne.(8) A népházak építésének anyagi segítségével lehetőség nyílt arra, hogy a falusi lakosság iskolánkívüli művelődésének tárgyi feltételei javuljanak. Ugyanis az iskolánkívüli népművelésnek országosan nagy problémája volt a megfelelő előadótermek hiánya. Szabolcs megyében is nagy nehézséget okozott a helyszűke. Az iskolatermek talán elég nagyok lettek volna egy kisebb létszámú tanfolyam befogadására, de nem elég az esti előadások hallgatóinak s még a műkedvelő előadások, ünnepségek lebonyolítására. Különben az iskola sok irányban lefoglalt. Aztán az iskola: a felnőtt lakosság nemigen szeret újból iskolába járni."(9) írja Jákváry Kálmán a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottság titkára. Hogy a népházra, vagyis egy olyan épületre, amelyben belépődíj nélkül vagy csekély belépődíj ellenében szórakozhat, művelődhet, összegyűlhet a község lakossága, milyen nagy szükség van, azt a népházsegély és kölcsön iránti kérelmek indoklásai is bizonyítják: A rendelkezésre álló terem befogadóképessége 200 személy. Egy-egy ismeretterjesztő előadásról, népművelési estéről százával mennek az emberek vissza, mert nem tudjuk őket elhelyezni"(10) írja a Tiszalöki Földműves és Gazdakör vezetősége. Az előbb említett létszám nagyságát kritikával kell kezelnünk, mert feltehető, hogy a kérelmező a népházépítéshez kért segély megszerzése érdekében némi túlzásba bocsátkozhatott. Viss községben is azért kellett az iskolánkívüli népművelési előadásokat az egyházaknak átvállalnia, mert a község nem tudott helyet biztosítani ilyen célra.(11) Más községek a népház felépülésétől a község népi kultúrájának önálló irányítását és fejlesztését, a helyi társadalom öszszefogását, nevelését, az önművelődéssel kapcsolatos társadalmi élet megvalósítását, a súlyos anyagi gondokkal küzdő lakosság helyes politikai irányban való tartását várják.(12) A népházak történeti előzményének tekinthetjük az angol, amerikai

városok szegény kerületeiben keletkezett népháztípust, amely az 1880-as években a settlement(13) mozgalom nyomán keletkezett. Ezek a szabadoktatási feladatokon túl népjóléti funkciókat is betöltöttek. Az előzőek és a német népotthonok is a londoni Toynbee Hall-t(14) tekintik mintaképüknek. A németek közül a hamburgi Volksheimet(15) említhetjük meg.(16) Hazánkban, jellegében ezekhez közel álló népház Budapesten volt, amely 1911-ben nyílt meg. A millenáris alapból létesítette a főváros. Az ötödik kerületi közjótékonysági egyesület tartotta fenn.(17) A század elején lezajlott népházépítési mozgalmunk, amelynek legfőbb anyagi támogatója és összefogója az FM volt, csak nevében azonos a settlement mozgalom népházaival. A népgondozó káderek mintegy kitelepülése" a népházakba itt szóba sem került éppen azok hiánya miatt. E népházépítési akció a gazdálkodással foglalkozók kulturális és szociális helyzetének javítása céljából" jött létre.(18) Ennek során az országban több község kapott népházához támogatást. Szabolcs megyében ilyen például Űjfehértó község népháza, amelyet az FM 1909-ben 10 000 korona államsegéllyel támogatott, s azt 1910-ben adták át rendeltetésének.(19) 2. A népházépítési mozgalom újra indítása és országos szervezői Az ellenforradalmi rendszerben fontos szerep jutott a kultúrpolitikának. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Klebelsbergnek 1929-ben tett kijelentése: A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá."(20) A korszakon végigvonuló, lényegében azonos kultúrpolitikai törekvések tartalmát a neonacionalizmusban, a keresztény nemzeti gondolatban, a kultúrfölény megvalósításában, a szocializmus, a forradalom-, az internacionalizmus eszméje elleni harcban foglalhatjuk össze. A nemzet csak úgy egész, ha organizmusának minden szerve megkapja a neki megfelelő műveltséget" vallotta Kornis Gyula, a rendszer egyik legismertebb kultúrpolitikusa és kultúrfilozófusa.(21) A fenti célok megvalósításához ki kellett alakítani a megfelelő intézményeket. E program keretében valósult meg a népházépítési akció, amelynek feladata, a falusi nép számára kijelölt általános és szakmai ismeretanyag közvetítésének szolgálata volt. Ez az intézmény egyrészt a falusi szegényparasztságért, másrészt a középréteghez tartozó kisgazdákért szerveződött, ugyanis az ellenforradalmi rendszer egyik fontos politikai célja volt ez utóbbiak megnyerése a nagytőke és nagybirtok hatalmának konszolidálásához, tömegbázisuk szélesítéséhez.

A fenti célok megvalósításán túl esetenként a dolgozó osztályok haladó mozgalmainak tömegbázisát igyekeztek csökkenteni a népházakkal. Pl. a Büdszentmihályi Földművelők Szövetsége székház népháza felépítésének állami támogatásakor figyelembe vették, hogy a községben a. szociáldemokratáknak már van székházuk és ezzel odavonzzák a szegényeket. Remélték, felépülése majd ellensúlyozza azt.(22) Hasonló cél szolgálatáért támogatta az FM a Polgári Keresztény Gazdasági Egyesület székház népházát.(23) A népházépítési mozgalom újra indítása a tárgyalt korszakban 1922. május 8-án kezdődött. Az FM ekkor valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének leiratot küldött azzal a céllal, hogy az elődei által félbehagyott népházépítési akciót folytatni kívánja. Ezért kéri, 1923. július l-ig tegyen jelentést arról, hogy az ilyen kulturális és szociális tevékenység kifejtésére a vezetésére bízott törvényhatóság egyes községeiben (városaiban) megfelelő helyiség áll-e rendelkezésre?... mely községben (r.t. városban) áll népház?" és abban milyen intézmények nyertek elhelyezést? Ahol jelenleg népház nincs, a földbirtokosok vagy erkölcsi testületek által, e célra megfelelő épület rendelkezésre bocsátatnék-e, és ha igen, milyen feltételek mellett?"(24) Az előző kérdőívekre tett jelentések sajnos nem maradtak fenn. Arról, hogy a népházak szervezése melyik minisztériumhoz tartozzon, a Minisztertanács 1926. november 12-i ülésén döntött. Itt Bethlen István miniszterelnök javaslatára úgy határoztak, hogy a közművelődési népkönyvtárak szervezésével a VKM, míg a népházak ügyével az FM foglalkozzon. Ugyanakkor kimondták: az FM által segélyezett népházakat az iskolánkívüli népművelési előadások számára is rendelkezésre kell bocsátani.(25) Az előzőek gyakorlati érvényre jutását bizonyítja a VKM 1927. L 11-én kelt levele,(26) amelynek mellékleteként 17 hozzá érkezett kultúrházépítési segély iránti kérelmet a következőkkel küldi át az FM-hez:... mivel a tárcám javára iskolánkívüli népművelési célokra engedélyezett összeget legnagyobb részben népkönyvtárak létesítésére kell fordítanom, s mivel a hasznos beruházási hitelből Nagyméltóságod... rendelkezésére bocsátott nagyobb összegből ezen kultúrházak építési költségei is fedezhetők, ezért a kultúrházépítési segélyek fedezésére Nagyméltóságodat vagyok bátor kérni."(27) Arról, hogy az FM e kérésre mit válaszolt, nem tudunk, de közvetve arra következtethetünk, hogy egyetértett a VKM-mel és átvállalta az ahhoz beérkező építési segély iránti kérelmek teljesítését. Ugyanis az

előbb említett 17 kérelem között volt a Szabol.cs megyei Rakamaz községben épített népházé is, amelyről viszont tudjuk, hogy többször is kapott segélyt az FM-től, sőt az egyik nagyobb összeget a levél átküldése után néhány hónappal, 1927. áprilisában kapta meg.(28) A gyakorlati megvalósulást bizonyítja az a tény is, hogy az FM az általa segélyezett népházérdekeltségekkel olyan kötelezvényt Íratott alá, amely szerint azok kötelesek voltak helyiségeiket rajta kívül más minisztériumokhoz tartozó szerveknek is, így a VKM alá rendelt iskolánkívüli népművelésnek bármilyen kulturális és más célra teljesen ingyenesen, bármikor rendelkezésre" bocsátani.(29) A VKM népházépítő tevékenységéről sem megyei, sem országos vonatkozásban nincs tudomásunk.(30) Az FM-hez érkezett kölcsön és segély iránti kérelmek szaporodása után a miniszter igyekezett a központi támogatást szabályozni. A már korábban tárgyalt minisztertanácsi határozat nyomán 76.769/1926. szám alatt állásfoglalást tett közzé:,,a népházak (gazdasági) létesítésének támogatása és működésük ellenőrzése" címen.(31) Az FM anyagi segítsége az építési költségeknek csak maximum 40 százalékát érinthette. Ez államsegély, vagy alacsony (4 százalék) kamatozású hitel, esetleg mindkettő formájában valósulhatott meg. Az FM anyagi támogatásával létesült népházaknak a létrehozó erkölcsi testület által elfogadott, és a miniszter által jóváhagyott kezelési szabályzat szerint kellett működnie. Ez rögzítette a népház célját, fenntartóját, felügyeletét, az igazgatást végző választmányt, s azt, hogy abban milyen szervek, intézmények helyezhetők el. Továbbá tartalmazta használatának szabályait.(32) A szabályzat egyes pontjait részletesebben tárgyaljuk a megfelelő fejezetekben. A népházak felett a minisztérium, illetve az általa megbízott szerv felügyeleti és ellenőrzési jogkörrel rendelkezett. Ha ellenőrzésük során arról győződtek meg, hogy a népház működése az FM által jóváhagyott kezelési szabályzattól eltér, vagy közérdekbe ütközik, akkor az annak igazgatását végző választmány működésének felfüggesztésére, és új választmány kiküldésére adhattak utasítást, illetve javaslatot.(33) Az 1898-ban alapított Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet(34) feladata különöseni a falusi lakosság fogyasztásának megszervezése helyi szövetkezetek alapításával, de nem csupán a fogyasztásra irányul a gazdasági tevékenysége, hanem támogatja az egyéni gazdálkodást a szükséges nyersanyagok és eszközök szervezésével is."(35) A falusi lakosságból ténylegesen csak a középbirtokosokra és módos parasztokra számított, és a hivatalos kormányzat gazdaságpolitikájának

megfelelően működött. Ilyen társadalmi bázisra támaszkodva indította el népházépítési akcióját azzal, hogy vidéken lévő fiókjait olyan székházépítésekben is támogatta, amelyek székházukba népház céljait is szolgáló helyiségeket terveztek. Sőt szorgalmazta az ilyen jellegűek építését. Mivel a korábbi anyagi fedezetet jelentő hitelforrásokból 1937-re már nem tudták kielégíteni a szaporodó székház-támogatások iránti kérelmeket, ezért a Hangya Központ kapcsolatot próbált teremteni az FM-mel. így 1937. július 26-án kelt levelében arra kéri a földművelésügyi minisztert, hogy költségvetési keretében a kultúrházak építésére fordítható összegből, a Hangya Szövetkezetek részére egyelőre hatvanezer pengőt engedélyezzen olyan építkezések támogatására, amikor azok a község vezetőségével egyetértésben, saját céljait szolgáló helyiségeken kívül kultúrhelyiségeket is építenek.(36) A Hangya Szövetkezeti Központ 1938-ban tervmellékletekkel ellátott kiadványt(37) adott közre Szövetkezeti ház kultúrház címmel, amelyben elképzeléseit vázolta. Eszerint egy épületben lennének elhelyezve a Hangya, a hitel- és tej szövetkezetek, valamint a kulturális helyiségek. Szerinte a népházak csak abban az esetben tudják betölteni hivatásukat, ha szoros kapcsolatba kerülnek a községben működő olyan más szervezetekkel, melyek szociális és gazdasági munkája nem kizárólag a népház vezetésére irányul, hanem állandó kapcsolatot tud teremteni a község lakosságával is."(38) E kooperáció a rendelkezésre álló anyagi források jobb kihasználását tette lehetővé. Az FM jól járt, mert azokban a falvakban, amelyekben ilyen típusú Hangya-székházak épültek, olcsóbban megoldotta a népház hiányának problémáját mint máshol, nem egyedül kellett a népház létesítéséről gondoskodnia. De jól járt a Hangya Szövetkezet is, mert így az FM-től kapott állami összegekkel megnövelhette a székházépítésre fordítható anyagi erőt. A népházépítési akció másik támogatója az 1898-ban alapított Országos Központi Hitelszövetkezeti39) volt. A kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek az elsősorban kisiparosokból és módos parasztokból álló tagjaik számára nyújtottak hiteleket. Trianon után hazánkban 2677 községben működtek hitelszövetkezeti fiókok.(40) A Hitelszövetkezeti Központ székházait igyekezett úgy építtetni, hogy azok egyben falusi népház, kultúrház céljait is szolgálhassák. A Hangya Központhoz hasonlóan 1937-ben ő is az FM-hez fordult, és kérte a falusi népházak, kultúrházak céljait is szolgáló hitelszövetkezeti székházak anyagi támogatását.(41) 1937. október 1-én kelt kimutatása szerint(42) az országban lévő 1009 hitelszövetkezetből 340 rendelkezik székházzal, s ezek közül 19 felel meg a népház céljainak is.

Szabolcs megye 15 hitelszövetkezeti székházából 1937-ben még csak a Nyírlugosi és a Tiszadadai Hitelszövetkezeté népház is egyben. Arról, hogy az FM a Hangya Szövetkezet Központjának és az OKHnak hozzá küldött javaslataira mit válaszolt, nincs tudomásunk. De kapcsolatuk meglétére bizonyíték pl. a Nyírlugosi Hitelszövetkezet népházának az FM-től kapott segélye.(43) Az 1923-ban alakult Falu Magyar Gazda és Földmíves Szövetség(44) a földműves lakosság politikai, gazdasági és kulturális megszervezését tűzte ki célul. Elsősorban a módos parasztságot és a középbirtokosságot kapcsolta be tevékenységébe. Központi irányító munkáját a kormányban lévő kisgazdapárt céljai határozták meg. Irredentizmus, álnépiesség, földreform-demagógia jellemezték tevékenységét.(45) Az előzőekben vázolt célok megvalósításának egyik formája a kultúrházakció volt. A Faluszövetség is támogatta, hogy minél több községben létesüljön népház, kultúrház, vagy legalább egy nagyobb teremmel rendelkező épület, amelyet később azzá lehet fejleszteni.(48) Egy 1926 j ban általa készített felmérés(47) a falvak társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetét akarta feltérképezni. Ennek egyik kérdőpontja a háború óta felépült, illetve tervbe vett népházak felől érdeklődik. A kérdőívek összesítéséből kiderül, hogy Szabolcs megyében Nyírbogdány és Rakamaz községben már ekkor állt a népház, míg 6 községben(48) csak tervezték annak felépítését.(49) A Faluszövetség helyi szerveinek áldozatkészsége és munkájának eredményeképpen évente több népházat avatott fel.(50) Az egyesületek és községek részére adott részletes útmutatás mellett, községfejlesztési osztályuk díjmentesen készítette el a megoldás stádiumába jutott kultúrházak pontos mérnöki tervrajzát és költségvetését. Ezáltal mentesítették a falvakat a nagy összegre rugó tervezői és költségvetési munkák honoráriumától.(51) Az FM a kultúrház-akció előkészítését, a kérések jogosultságának felülbírálatát és ellenőrzését, a tervezetek és költségvetések elkészítését, a kultúrház használatára és kezelésére szolgáló szabályzat elkészítését, a felépített kultúrházak használatának ellenőrzését"(52) a Faluszövetségre bízta, ahol ezeket a teendőket a népművelési osztály látta el. A Hangya Szövetkezet, az OKH és a Faluszövetség ugyanazt a társadalmi réteget: a módos parasztokat, a nagy és kisgazdákat támogatta. Ez egybeesett az állam hivatalos, középréteget erősítő politikájával, ezért az FM anyagilag mindhárom szervezet székház népház építését segítette.^) Annak bizonyítására, hogy a fentiekben említett országos szervek

Szabolcs megyében is jelentősen bekapcsolódtak a népházak létesítésébe^ itt közöljük az alábbi táblázatot. A Horthy-korszakban felépült, vagy tervbe vett Szabolcs megyei népházak megoszlása a fenntartók szerint(54) Fenntartó Önálló Társ Összesen Egyház 6 6 Falu Országos Földmíves Szövetség helyi fiókja 2 3 5 Földmíves és Gazdakör 10 3 13 Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet helyi fiókja 11 4 15 Község 15 5 20 Olvasókör, Olvasóegylet, Önképzőkör 2 2 4 Országos Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja 3 3 6 Levente Egyesület 2 2 A jelen tanulmányban a Hangya Szövetkezet, az OKH és Faluszövetség székházépítési tevékenységével csak annyiban foglalkozunk, amennyiben ezek népház céljait is szolgálták és ennek során valamilyen anyagi támogatásért az FM-hez fordultak. 3. A népházak létesítésének anyagi körülményei Az FM évenkénti költségvetésében a 13. rovaton{55) rendelkezésre bocsátott összegből elégítette ki a népház-érdekeltségek segély és hitel kérelmeit. Az általa nyújtott népház támogatás az 1926. évtől vett nagyobb lendületet, mert a törvényhozás 1 millió aranykoronát bocsátott rendelkezésére.(56) Az 1926/27 1929/30. költségvetési években a tárca részére összesen 3 160 000, pengő (a továbbiakban P) hasznos beruházási népházhitelt engedélyeztek.(57) A későbbiekben is évenként, átlagban közel 100 000, P-t biztosítottak ilyen célra.(58) A pénzügyi műveletek elvégzésével az FM a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét bízta meg.(59) Egy 1931. június 6-án kelt je-

lentés szerint az említett pénzintézetnek addig 890 879, P elszámolandó hitelt bocsátott rendelkezésére.(60) A Földhitelintézetek Szövetsége az általa nyújtott kölcsönök után befolyt tőketörlesztési összegeket és folyószámla kamatokat további népházak létesítéséhez tartalékolta.(61) A pénzintézet félévenként, minden év június 30-án és december 31-én öszszesítette a be- és kifizetéseket, és az egyenleg állását jelentette az FMnek. Ugyanilyen időközönként kimutatást készített a népházépítési kölcsönökben fennálló hátralékokról is.(62) Az FM rendelkezésére bocsátott összegből az igények teljes kielégítésére nem volt lehetőség. A teljesíthető kérelmek számát még tovább csökkentette, hogy költségkeretének csak egy részét adhatta ki új népházak létesítéséhez, mert másik hányadát a már felépültek kamatterheinek enyhítésére, vagy a korábbi kölcsönök segéllyé való átváltoztatására kellett fordítania.(63) Ezt igazolja az FM 1939. IV. 24-én kelt levele a pénzügyminiszterhez, amelyben a kövexkezőket írja: a folyó költségvetési évben a rendelkezésemre bocsátott 160 000, P-t kitevő költségvetési hitelnek csak mintegy fele volt új népházak létesítésére fordítható, s az említett öszszegnek kb. másik fele részét az önhibájukon kívül anyagi válsággal küszködő néphazérdekeltségek szanálására kellett fordítani."(64) A fenti problémák enyhítésére az FM éveken keresztül hiteltúllépésekért folyamodott a pénzügyminiszterhez, majd a Minisztertanácshoz, amelyet legtöbbször meg is kapott.(65) Ezt csak oly módon engedélyezték, ha egy másik rovaton ugyanilyen összeget megtakarított. Mielőtt az FM a népházérdekeltségek kölcsön és segélykérelmeit elbírálta volna, az illető vármegye főispánja útján tájékozódott az alábbiakról : lesz-e mód arra, hogy a népház a közeljövőben felépüljön; az érdekeltségnek milyen értékben, mennyi építkezési anyag és más hozzájárulás áll rendelkezésére; mennyi a telek hatósági tanúsítvánnyal igazolt értéke; mennyi államsegély kellene a népház felépítéséhez; államkölcsön esetén annak visszafizetése biztosított-e.(66) Továbbá kérte, hogy készíttessen a kérelmező községekkel építési tervet és részletes költségvetést. Közölje velük, hogy csak gazdasági foglalkozású kisexistenciák gazdasági és kulturális érdekeit előmozdító népházak létesítéséhez nyújt támogatást. Ezt az állami segítséget csak akkor adja, ha a kérelmező népházérdekeltség, az alábbi kitételek teljesítésére kötelezettséget vállal: a),,ha a gazdasági népház létesítési költségeinek legalább 60 szá-

zalékát az érdekeltség, akár természetbeni szolgáltatás útján, akár készpénzben a sajátjából fedezi"; b) az építkezési tervet az FM Gazdasági Műszaki Hivatalával véleményeztetik; c) az építkezés megkezdéséről és befejezéséről a Gazdasági Műszaki Hivatal főnökét értesítik; d) az államsegélyt csakis a népház létesítési költségeinek fedezetére fordítják; e) a kapott államkölcsön és államsegély erejéig jelzálogul lekötik a tulajdonukat képező ingatlant az azon létesülő népházzal együtt; f) az ingatlan az FM előzetes hozzájárulása nélkül el nem idegeníthető, meg nem terhelhető; g) rendeltetésétől el nem vonható; h) a kölcsön kiutalása esetén kötelezik magukat, hogy azt legkésőbb 10 év alatt, félévi utólagos, egyenlő részletekben visszafizetik; i) a mindenkori tőkehátralék után ugyancsak utólagos, félévi részletekben évi 4 százalék kamatot fizetnek; j) a törlesztési részletek és kamatok minden év január 1-én és július 1-én fizetendők; k) késedelmes fizetés esetén 2 százalék késedelmi kamatot fizetnek; 1) az államsegély és kölcsön felhasználásáról okmányolt elszámolást készítenek, és azt felterjesztik az FM-hez; m) a jelzálogul lekötött ingatlanon lévő épületet állandóan jókarban tartják, tatarozzák, és tűzkár ellen biztosítják; n) a népház kezelésére szabályzatot alkotnak, s azt láttamozás végett 5 példányban felterjesztik hozzá; o) a népházban elhelyezik a népkönyvtárat, a községi dalárdát, olvasótermet, gazdasági és háziipari tanfolyamokat, téli foglalkoztatót, valamint a háziipari műhelyt, helyet adnak a Községi Gazdasági Bizottságnak és az iskolánkívüli népművelésnek; p) lehetővé teszik az állami szervek felügyeletét és eüenőrzését.(67) Amennyiben a népházérdekeltség a fenti feltételeket írásbeli nyilatkozatban elfogadta, az FM a főispánt és a vármegyei gazdasági felügyelőséget értesítette döntéséről, és az állami támogatás összegét a vármegye alispánja címére utalványozta. Az alispán a pénzt a főispánnal egyetértésben, nyugta ellenében kifizethette. Az államsegély felhasználását igazoló elszámolást, a feltételek teljesítésére vonatkozó jelentést, a telekkönyvi végzést, az államsegély felvételét igazoló nyugtát és a népházkezelési szabályzat 5 aláírt példányát az FM-hez fel kellett terjeszteni.(68) Ezek megérkezése után az, a népházkezelési szabályzatot láttamozta és négyet visszaküldött az alispánnak, hogy egyet helyeztes-

sen el saját irattárában, 1 1 példányt a helyi elsőfokú közigazgatási hatóságnál, a vármegyei gazdasági felügyelőségnél és az illető népházkezelőségnél.(69) A Horthy-korszakból Szabolcsban 40 településen található, 59 darab népház felépüléséről vagy tervezéséről tudunk. Ebből tizennégy(70) nem kapott az FM-től állami támogatást és ezekről adataink is nagyon hiányosak. Azt tudjuk, hogy az előzőekből a Faluszövetség Apagyi Fiókja és az Űjfehértói Gazdakör építkeztek, és valószínűleg el is készítették népházukat, míg Nyírbogdány község és a Tiszadadai Hitelszövetkezet fel is építette azokat. A megye 32 községében lévő 45 népházérdekeltségnek viszont összesen 273 277,66 P állami támogatást adott az FM. Ebből 244 970, P volt az államsegély, és 28 307,66 P pedig a kiutalt kölcsönök összege, amelyeket általában 4 százalékos kamatlábbal terhelt meg. A fenti támogatásból a 45 Szabolcs megyei népházérdekeltség az alábbiak szerint részesült.(71) A kapott támogatás formája Csak segély Csak kölcsön Segély is, kölcsön is Népházérdekeltség száma 39 1 5 A támogatás összege P-ben 162 310, 6 507,66 104 460, Ebből Ebből segély kölcsön 82 660, 21 800 A kiutalt FM támogatást hat népházérdekeltség(72), összesen 15 700, P értékben visszautasította, amelyből 3000, P kölcsön, a többi segély volt. Az elutasítás oka elsősorban a rossz anyagi helyzetben rejlik. Különösen érthető ez akkor, amikor a visszamondás időpontját vizsgálva kiderül, hogy ez egyrészt az 1929 1933-as világgazdasági válság, másrészt pedig a második világháború idejére esik. Ezentúl, mint korábban említettük az FM csak a költségek 40 százalékáig adott támogatást, a többit a népházérdekeltségnek kellett előteremtenie. Ezt általában különböző pénzintézetektől vették fel magas kamattal, rövid határidőre, bizonytalan visszafizetési feltételekkel, amelyet nem minden népházérdekeltség mert magára vállalni. S ez utóbbi csoportba tartozik a fent említett 6 szabolcsi kezdeményezés is. Tehát az FM által támogatott 45 népházérdekeltségből csak 39 fogadta el annak anyagi segítségét és fogott hozzá népháza létrehozásához.

Megyénk népházainak gyarapodásáról adunk képet az alábbi táblázattal, amelynek összeállításánál a Magyar Királyi Kormány jelentéseire támaszkodtunk. A darabszám hullámzása azzal magyarázható, hogy bizonyos években azokat a helyiségeket is figyelembe vették, amelyek nem népházakban voltak, de az iskolánkívüli népoktatás céljaira használták, máskor viszont eltekintettek ezektől.(73) Az iskolánkívüli népművelés céljára ^ Összes használt objektum db szám Népház 1929 6 Népház 1930 11 Népház 1931 11 Népház 1932 11 Népház 1933 12 Népház 1934 16 Népház 1935 16 Kultúrház és népművelési előadóterem 1936 31 Népház 1937 17 Kultúrház és népművelési előadóterem 1938 17 Kultúrház és népművelési előadóterem 1939 22 Népház 1940 17 Kultúrház és népművelési előadóterem 1941 19 Ha a segélyek és kölcsönök odaítélésének idejét vizsgáljuk, a következőt tapasztalhatjuk: az anyagi támogatás annak megkezdésétől, 1926-tól a korszak végéig, 1943-ig folyamatos volt. E támogatás nagysága, folyamatossága mellett nem volt egyenletes az egész korszakban. Az évenkénti segélyek összegét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nagy eltérés mutatkozik közöttük. Általában érvényes, hogy a segélyek a korszak elején jóval magasabb összegűek, mint annak végén. Évi átlaguk 10 000, P körül mozgott. Ha hároméves periódusokat veszünk alapul, akkor láthatjuk, hogy az 1927-től 1929-ig terjedő időben kapott államsegélyek összege a legmagasabb, összesen több mint 85 000, P. Amíg a legkevesebb az 1936 1938 közötti időszakra esik (kb. 15 000 P.). Ez elsősorban a háborús előkészületekkel és a kulturális költségvetés

fokozatos csökkenésével magyarázható. Ha az FM által a megyének juttatott kölcsönöket vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az 1920-as évek közepétől 1935-ig a támogatás folyamatosságát csak az 1931, 1932, 1934-es évek szakítják meg. Az évenként kiutalt kölcsönök átlagos öszszege 3500, P körül mozgott. A legnagyobb kiutalás 8000, P a korszak elején, míg a legkisebb 200, P annak második felében található. A népházérdekeltségek támogatás iránti kérelmeit az FM majdnem mindig csak részben teljesítette. A kért összegnek csak felét, kétharmadát utalta ki, a többi részét a népházérdekeltségnek kellett fedeznie. Ez általában úgy állt össze, hogy valamelyik társadalmi egyesület(74), vagy a község adta a telket. A falu lakossága ingyen munkát ajánlott fel, pl. az összes építkezési anyag befuvarozását,(75) az egyesületi tagok megadóztatták magukat.(76) és elvétve a község is adott némi segélyt. A még hiányzó összeget valamely pénzintézettől vették fel, hitel formájában. Szabolcs megyében az így felvett kölcsönök összege 101 830, P volt. Ezek átlagos nagysága 8000, P körül mozgott. A legnagyobb a 20 000, P-t is meghaladta, míg a legkisebb kb. 1000, P-t tett ki.(77) A fenti kölcsönöket 5 12 százalékos kamattal vették fel. Ezek rövidlej áratúak voltak, és ezért nagy megterhelést jelentettek a népházérdekeltségeknek. A vállalt kötelezettségeket legtöbbjük nem is tudta teljesíteni. Olyan nagy volt az évi kamat, hogy esetenként még annak fizetése is komoly nehézségekbe ütközött, nemhogy még a tőketartozást is lényegesen csökkenteni tudták volna. Különösen fennállt ez azoknál a népházaknál, amelyeknél az érdekeltség anyagi erején magasan felül tervezett, és így tetemes kölcsönt vett fel. Erre jó példa a Büdszentmihályi Gazdakör, ahol csak a kamatok évenkénti összege meghaladta az 1000, P-t. A törlesztések elmaradása miatt a népházak úgy eladósodtak, hogy többen a forgalmi értékük egészéig be voltak táblázva. Állandóan fenyegette őket az elárverezés veszélye. Ujabb és újabb támogatásért fordultak az FM-hez, hogy szorult helyzetükben legalább az esedékes kamatok segélyként való kiutalásával segítsen elkerülni az árverezést. Az FM előtt két választási lehetőség állt: a) vagy ragaszkodik ahhoz, hogy csak a létesítési költség 40 százalékáig ad anyagi támogatást, és így sorsára hagyva korábbi támogatottjait, tétlenül nézi azok pusztulását, s elárverezését, tudomásul veszi, hogy csődöt mondott az egész népházlétesítési akció; b) vagy felad a 40 százalék támogatási határral, és további segélyekkel igyekszik megmenteni azokat. A minisztérium anyagi erejéhez mérten ez utóbbi formában próbált segíteni az 1930-as évek elejére országos viszonylatban, válságos helyzetbe került népházérdekeltségeken.

A hozzá ez ügyben sűrűn érkező kérvények elbírálása előtt 1933. december 5-én az ország valamennyi vármegyei gazdasági felügyelőjéhez leiratot küldött.(78) Ebben arról ír, hogy tájékozódást kíván szerezni a jelzett népházérdekeltségek jelenlegi anyagi helyzetéről. Ezért kéri a felügyelőséget, hogy vegye fel a kapcsolatot az illető népházérdekeltség vezetőségével és az illetékes községi elöljáróságokkal, s ez utóbbiak segítségével minden népházérdekeltségre vonatkozóan tegyen jelentést egy 10 pontos kérdőív(79) alapján. Továbbá állapítsa meg, hogy mekkora az a legkisebb összegű állami támogatás, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy a népház fennállása és zavartalan működése további állami támogatás nélkül biztosítva legyen. A beérkezett jelentések alapján állította össze a minisztérium az 1934. áprilisában kelt szanálandó népházérdekeltségek" jegyzékét.(80) Itt megyénkénti bontásban sorolja fel a népházakat terhelő tartozások összegét az évi kamatterhek nélkül. Országosan ez az összeg 404 571,53 P.(81) Ebből Szabolcs megye népházérdekeltségeit(82) összesen 53 652,64 P tartozás terheli.(83) Az adósságokból való kilábalás egyik útját a Tiszántúli és a Duna Tisza-közi Mezőgazdasági Kamarák abban látják, hogy azokat az ipartestületi székházakhoz hasonlóan kellene rendezni. Ugyanis a közelmúltban a kormány 2 millió P-t bocsátott az ipartestületi székházak létesítéséből fennálló adósságok konvertálására, s így az iparosság terhes tartozásait hosszúlejáratú kedvezményes kamatú kölcsönökké alakította át.(84) A népházak szorult anyagi körülményeinek általános és végleges rendezésére tesz ajánlatot, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár az FM-hez címzett 1934. március 28-án kelt levelében.(85) Véleménye szerint 400 ezer P kellene a teljes megoldáshoz. Ezért az FM ezt az öszszeget helyezze el intézetüknél betétként. Ök majd összesen ugyanenynyi hitelt folyósítanak. A földművelési tárcának köteleznie kell magát arra, hogy költségvetésébe 20 éven át évenként 20 ezer P-t beállít, és azt éves vagy féléves részletekben fizeti be. Továbbá az egyes népháztulajdonosoknak beleegyezésüket kell adniuk ahhoz, hogy a részükre nyújtott hiteleket telekkönyvileg is biztosíthassa. A 400 ezer P betét oly részletekben és akkor lesz tőlük kivehető, amilyen részletekben és amikor az FM a 20 ezer P kamatteher hozzájáruláshoz teljesíti náluk a fizetéseket. Arról, hogy az FM megegyezésre jutott-e a Magyar Országos Központi Takarékpénztárral, nincs tudomásunk. A válságos helyzetben lévő népházérdekeltségek gondjait az FM nem tudta véglegesen rendezni. 1934-ben országosan 87 050, P segélyt engedélyezett számukra, amelyből 12 850, P kamatsegély volt.(86) Ha ezek összegét összevetjük a korábban már kimutatott tartozásokkal, ak-

kor láthatjuk, hogy az ennél jóval több. Így az FM-nek az egész korszakban foglalkoznia kellett ezzel a problémával, s az új népházak létesítése mellett kamatsegélyekre is tartalékolhatta költségkeretének egy részét. A korszakban Szabolcs megye népházainak 13 660, P kamatsegélyt utalt ki a pénzintézetek szorításainak enyhítésére. Ez összeg legnagyobb részét 10 660, P-t a Büdszentmihályi Gazdakör székház népháza kapta, amely ezzel éveken keresztül fedezte a pénzintézetektől felvett hitelek kamattörlesztéseit.(87) A Hangya Szövetkezet székházai építéséhez bankkölcsönökből és takarékbetétekből merítette hitelforrásait. 1938-ban pl. 202 900, P kedvezményes kamatozású és lejáratú kölcsönt folyósított ilyen célra,(88) de az igények szaporodásával egyre kevésbé tudta ezeket kielégíteni, v Ugyancsak 1938-ban országosan 1400 kis falusi szövetkezet kérte tőle székházépítési problémájának megoldását.(89) Sokan össze akarták azt kötni kultúrházépítéssel. 1937-ben 38 az ilyen érdekeltségek száma,(90) s ebből hat szövetkezet Szabolcs megyei.(91) Az OKH Igazgatósága 1937. március 13-án tartott ülésén határozta el, hogy az intézeti alapszabályok 4. pontja alapján a falu művelődésének és jólétének előmozdítását szolgáló alapból a jövőben, országosan, évenként mintegy 20 25 olyan hitelszövetkezetet részesítenek majd székházépítési segélyben, amelyek saját tartalékukból is képesek hozzájárulni annak építéséhez. Ezt az alapot az éves üzleti feleslegből dotálták.^) A Faluszövetség is sürgette, hogy a szövetkezeti központok által tervezett vidéki székházépítéseket kapcsolják egybe népházépítéssel, illetve kultúrterem létesítésével.(93) 4. A népházak épülete, berendezése, személyzete Az FM az általa segéllyel és kölcsönnel segített népházérdekeltségeknek kikötötte, hogy a gazdasági népház építkezésnek, a minisztérium hatáskörébe tartozó Gazdasági Műszaki Hivatal által jóváhagyott, illetve elkészített tervek és műszaki leírás alapján kell történnie.{94) 1927-ben Kisközségi népház terve" címen készíttetett A, B, C, D típusú terveket(95) előbbi hivatalával, és ezt a népház iránt érdeklődőknek szétküldte. Mind a négy típusba terveztek egy nagy termet színpaddal és ruhatárat. A B típus kivételével valamennyiben található gondnoki lakás, amely 1 szobából, konyhából és kamrából állt. Az A típus belépőterét a többinél társalgóvá alakították. A D típusú népház különálló színpaddal és öltözővel különbözik a többitől. (Lásd az 1 4. számú mellékleteket.)

1. sz. melléklet: FM kisközségi népház sémája, A, B, típus. K15KÍ5ZSÉ6Í NÍFMM TLWl ALTERNATÍVÁK A TÚLOLQALI +100 LéPTÉ KÜ TERV EGYSZE RŰSÍTÉSÉRE ÉS KIBŐVÍTÉSÉ RE f-500 LÉPTÉKBEN ATULOLOALl TERV SÉMÁJA ÉPITÉ9I KÖLTSÉG «100-18.100 R LAKÁS NÉLKÜL, TÁRSALGÓVÁ KIBŐVÍTETT ELŐTÉRREL ÉPÍTÉSI KÖLTSÉG io.ooo-fö80op

2. sz. melléklet: FM kisközségi népház sémája, C, D típus. MINT ( ) DE LAKAE>6AL BŐVJTVE ÉPÍTÉSI KÖLTSÉG -13.600-10,000 P. M INT < )DE ÖLTÖZŐVEL ée> SZÍNPADDAL BŐVÍTVE EPITE5I KÖLTSÉG 17400-2A.oooP. mm AZ. ÉPÍTÉSI KÖLT5EQ A HELYI V1SZD- NYOKTÓL É5 AZ EP1TES NÁDJÁTÓL. FÜGG.LEGK1SEBS VALVOQ- ESET LEG KÓEPÜLETNÉL.LEGMAGA5ABB A JÓ KM TELŐ TÉGLAÉPÜLETNÉL. # K szekció l/l

3. sz. melléklet: FM kisközségi népház terve, A típus homlokzata.

4. sz. melléklet: FM kisközségi népház terve, A típus alaprajza.

Ezek a típustervek Szabolcs megye népházérdekeltségeihez is eljutottak. Konkrétan a Büdszentmihályi Földmíves Szövetségnél<96) és a Büdszentmihályi Gazdakörnél(97) találunk erre utalást, de megvalósulásukról nincs tudomásunk. A Hangya Szövetkezeti Központ a közös szövetkezetiház kultúrházzal kapcsolatban általános elvként szögezi le, hogy azt a falu központjában kell felépíteni, a könnyű megközelíthetőség érdekében. Továbbá a telek a falu nagyságától függően legalább 500 1000 négyszögöl legyen, hogy a későbbiekben lehessen bővíteni.{98) A Hangya Szövetkezeti Központ 1938-ban két típustervet tett közzé.(99) Mindkettőre jellemző, hogy azokban fogyasztási és értékesítő, hitel- és tej szövetkezetek kapnak helyet. Az A tervezetben az előzőeken túl, van egy nagyterem színpaddal, női férfi öltözővel. A kultúrteremben elhelyezhető a vetítőgép. Található még benne olvasó és könyvtárszoba is. A másik tervezet az előzőnél jóval szerényebb, itt már csak egy nagytermet szántak kulturális célokra. Az OKH székházait úgy építette, hogy az egyben a falusi népház vagy kultúrház céljait is szolgálhassa. Ezt elsősorban egy nagyterem biztosításával próbálták elérni.(100) Amint korábban már említettük a Faluszövetség községfejlesztési osztálya díjtalanul készített kultúrház tervrajzokat, 1927-ben népház típusterveket. Az A típusú(lol) egy nagyteremből, az abból leválasztott színpadból és vetítőrészből, egy könyvtárszobából, olvasóteremből és előtérből állt. összesen 1207 légköbméter, és építési költsége 29 000, P. Ez a Tiszalöki Földmíves és Gazdakörhöz jutott el,(102) de nem nyert megvalósítást. A B típustervük is szóba kerül a Nyírábrányi Faluszövetségi Fiók kapcsán.<103) Ez az A típustól, háziipari teremmel, öltözővel és folyosóval több. Az említett faluszövetségi fiók népházának átalakítása a B típusú terv felhasználásával készült.(104) A Szabolcs megyei népházakra általában jellemző, hogy majdnem minden kultúrházban van beépített, állandó színpad, egy nagyterem, amely 15 20 méter hosszú, 6 7 méter széles, egy kisebb szoba 6x5 méter és egy folyosó. Amennyiben Hangyával vagy OKH-val közösen épült, akkor még a nekik szükséges helyiségekkel is gyarapodott.(105) Gyakran találunk bennük külön helyiséget a könyvtár vagy olvasóterem, vagy mindkettő részére.(106) A legtöbb népházat kölcsönből rendezték be.(107) Részletesen ír erről Jákváry Kálmán: Egy kultúrház felépítése nagyon sok ügyességet igényel. Kérés itt-ott, minden címen, míg meg van a 3 4000 pengő, az ingyen munka, a telek. Berendezésre rendszerint egy krajcár sem ma-

rad, pedig már mindent kieszeltek a pénzszerzésre. Ujabb kísérlet, próba, valahogy mégiscsak megteremtődött a berendezés. Szabolcsban a kultúrház berendezése elég egyszerű: padok, székek, egy-két ajándékozott régi szekrény, rádió asztalkával."(108) Az előzőeket igazolja a nyírmihálydi népház berendezése is, amely 10 asztalból és néhány lócából állt.(109) A Büdszentmihályi Gazdakör székházának berendezését 1930-ban még székekkel, fogasokkal, villanylámpákkal kellene kiegészíteni, de erre csak 1938-ban kap segélyt az FM-től.(llO) Bár a népházak egy részében a nagyterem mellett vetítőkamra is létesült, készülékre alig találunk példát. Az építtetők valószínűleg arra számítottak, hogy majd később fel tudják azt szerelni, és mozielőadások rendezésével jövedelemre is szert tehetnek. Másrészt a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottságnak is voltak vetítőgépei, amelyeket a vidéken tartott előadásokhoz adott kölcsön. A Rakamazi Faluszövetségi Fiók 1928-ban rendezte be mozgófénykép előadásra népházát.(lll) Rádióra találunk példát a Kemecsei Gazdakör székház népházában, amely ennek vásárlására kb. 1932-ben kapott segélyt az FM-től. A gazdasági népház felett az az erkölcsi testület rendelkezett, amely államsegéllyel felépítette. Több részvétele esetén ez a jog a hozzájárulás arányában oszlott meg. Az igazgatás a választmány hatáskörébe tartozott. Ez 6 12 tagból állhatott, amelyet a népházat létesítő erkölcsi testület 3 évre választott. Feladatkörébe tartozott a népház fenntartására és rendeltetésszerű használatára vonatkozó minden ügy (pl. jogában állt a házirend ellen vétők kitiltása a kultúrházból). Neki kellett megválasztani a különböző tisztségviselőket (gondnok, jegyző, ellenőr). A gondnok feladatkörébe tartozott a berendezési tárgyak leltárbavétele, a gazdasági népházalap kezelése (ez a népház vagyona: használati díjak, adományok, stb.) a bevételekkel és kiadásokkal járó adminisztráció, az évi költségvetés és zárszámadás összeállítása, s ez utóbbinak a választmány részére való bemutatása. A gondnok e munkák elvégzéséért tiszteletdíjat kaphatott. Munkáját a választmány elnöke, vagy külön ellenőr vizsgálta felül.(112) A jegyző vezette a választmányi üléseken a jegyzőkönyvet, ő bonyolította le a levelezéseket és végezte a népház könyvtárával kapcsolatos teendőket.(113) A népházak takarítását a szolgára bízták, aki ezért lakást(114) vagy díjazást(llö) kapott. Sok esetben a népházak csak időszakosan voltak nyitva. Megoldatlan volt a vezetés kérdése, amely talán éppen a rendszeres anyagi támogatás elmaradásából adódott.

5. A népházak hasznosítása, látogatottsága A népházakban mindig helyet kapott a gazdasági népkönyvtárul 16) hiszen erre a kezelési szabályzatban kötelezettséget is vállaltak, és sokszor itt helyezték el a VKM által telepített közművelődési népkönyvtárat is.(117) E népkönyvtárakból a község minden 16. évét betöltött lakosa kölcsönözhetett, ha felelősséget vállalt a könyvek épségéért, és évente 1 pengő használati díjat fizetett. A kezelési szabályzatban a népháztulajdonosok még kötelezték magukat, hogy helyet biztosítanak a Községi Gazdasági Bizottságnak, a Községi Néphivatalnak, ingyenes jogvédelemnek, az Országos Gazdasági Munkáspénztár helyi bizottságának. Zöldkeresztnek, a községi dalárdának, a háziipari és népművelési tanfolyamoknak, alkalmilag a község lakosságának gazdasági, kulturális érdekeit szolgáló iskolánkívüli népművelésnek.(118) Legtöbbször itt talált elhelyezést a Polgári Olvasókör, az OKH, a Faluszövetség fiókja stb.(119) A népházat igénybe vették jótékony célra is, ekkor a használati díjat mérsékelték vagy teljesen elengedték. A Rakamazi Hitelszövetkezet és Faluszövetségi Fiók népházszékházát pl. bárki díjtalanul vehette igénybe, ha a község lakossága részére gazdasági vagy egyéb speciális jellegű előadást tartott. A fentieken túl a népház volt a színi- és műkedvelő előadások tere. Ugyanis a kultúrházak elmaradhatatlan része volt a színpad.(120) A népházakban bonyolították le az iskolánkívüli népoktatást. Itt tartották a már korábban említett ismeretterjesztő tanfolyamokat, háziipari, téli gazdasági előadásokat stb. Innen lehetett a kisgazdák szellemi és gazdasági téren való irányítását megoldani.(121) Itt hallgatták a téli hónapokban, a szakemberek által tartott különböző előadásokat.(122) A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint ezeket általában vasárnap és ünnepnapokon rendezték, máshol télen hetenként kétszer, háromszor összegyűltek a gazdák, hogy ügyes-bajos dolgaikat megbeszéljék, gondolataikat kicseréljék. Itt gyakran tartottak előadást a gazdasági felügyelőség szervei vagy okleveles gazdák, földbirtokosok, bérlők és ezek alkalmazottai."(123) A kultúrházban tárgyaltak meg a község gazdái sok mezőgazdasággal kapcsolatos kérdést.(124) Amennyiben vetítőgép volt, itt rendezték a mozielőadásokat. Erre példa a Rakamazi Hitelszövetkezet és Faluszövetségi Fiók székház népháza, ahol 1925 1929 között különösen nagy volt az érdeklődés a vetített filmek iránt.(125) Hasonló közkedveltségnek örvendett a nyírmihálydi népház mozija is.(126) Ez adott otthont a gazdasági foglalkozású kisexistenciák rádiós oktatásának, pl. Kemecsén.(127)

A falusi népház volt az egyedüli lehetőség, ahol az érdeklődők néhány újságot átnézhettek és gazdasági ismereteiket részben ezzel, részben a népkönyvtári könyvek elolvasásával bővíthették.(128) PL a Buji Olvasóegylet tagjai bevitték a nekik járó napilapokat, hogy azokat a többiek is átnézhessék.(129) A népház volt a színhelye a falunapoknak is. Az 1930. október 25 26-án megrendezettnek Nyírmihálydiban volt az országos megnyitója, és mivel programját az Országos Faluszövetséggel egyeztetve állította öszsze feltételezhető, hogy máskor is hasonlóan zajlottak le. A falunap programjával a lakosság elsősorban módosabb rétegének szakismereteit gyarapították, a gazdasági versenyek győztesei számára kiosztott díjakkal a még jobb eredmények elérésére ösztönöztek. Ugyanakkor az ünnepségek műsorszámai azt is bizonyítják, hogy ez a népművelési forma egy eszköz, egy alkalom volt a falusi tömegek politikai, ideológiai manipulációjához, neonacionalista neveléséhez. A falunap falufejlesztési értekezletből, a Faluszövetség helyi fiókjának alakuló közgyűléséből, felvonulásból (ezen iskolás gyermekek, magyar ruhás lányok, leventék, tűzoltók stb. vettek részt), istentiszteletből, a helyi mezőgazdasági kiállítás megnyitásából, leventeversenyből és önkéntes tűzoltó verseny bemutató gyakorlataiból állt.(130) A falunap keretében nyitották meg a népházat is, amelynek avató ünnepsége erősen hazafias és egyházi szellemben zajlott le ezt programja is tükrözi.(131) A népházakban rendezték a táncmulatságokat.(132) Sőt sok esetben megfelelő vezetés hiányában csupán bálok, mulatságok, legfeljebb még műkedvelő előadások céljaira vették igénybe, és az év legnagyobb részében bezárva állt. Máshol személyi ellentétek, viszályok tették lehetetlenné annak kihasználását, amelyhez gyakran politikai, vallási, világnézeti ellentétek is adódtak.(133) A gazdasági népházat jövedelemszerzés céljából, csupán a kész kiadások megtérítése ellenében senki és semmiféle intézmény sem használhatta, a bevétel egy bizonyos százalékát be kellett fizetni a népházalap javára. Az FM kikötötte, mit nem lehet csinálni az általa anyagilag támogatott népházban. Így tiltotta a nyereséggel járó szerencsejátékokat, istent, hazát, vallást gyalázó beszédet, ilyen iratok felolvasását, ilyen képek közszemlére állítását, veszekedést, sértegetést, az állam és társadalmi rend vagy a hatóság elleni izgatást, a szeszes italok árusítását korcsmaszerű jelleggel. Ez utóbbit csak az illetékes hatóságoktól kapott engedély feltételeinek és a gazdasági népház házirendjének betartásával lehetett végezni.(134) Arról, hogy ezt miként lehetett megvalósítani abban az esetben, ha a népházban Hangya fiók is elhelyezést nyert, nincs tudomásunk,

de Szabolcs vármegye gazdasági felügyelője erről a kapcsolatról így ír 1930. október 29-én: mindenesetre jobb hatást váltana ki általában, ha a népházak korcsma, italmérő helyiségekkel nem volnának kapcsolatban és a népházaktól éppen úgy, mint az iskolák és templomoknál szabályozható volna azok távolsága... erkölcsi és népművelési szempontból ez volna kívánatos."(135) Sajnos anyagi okokból erre nem volt lehetőség. A probléma visszakapcsolható a Hangya Szövetkezeti Központhoz, amely viszont előnyösnek tartotta a közös szövetkezeti kultúrházat, mert a nagyteremben tartott mulatságok alkalmával beszedett díjak, továbbá a fogyasztás haszna, a kultúrterem igénybevétele esetén ismét a falu gazdasági és kulturális céljait fogják szolgálni."(136) A népházak zömmel a falvakban létesültek, az ottani kisexistenciák gazdasági és kulturális érdekeinek előmozdításáért, ezért látogatói elsősorban e körből kerültek ki. A használók táborának szűkülését idézte elő az a tény, hogy a minisztérium a költségeknek csak maximum 40 százalékáig adott támogatást. Így a népházat létesítő testületeknek, egyesületeknek is jelentős anyagi összeggel (önmegadóztatás, magas tagdíjak fizetése stb.) kellett részt vállalni annak megszerzésében. Ezt pontosan a legszegényebb rétegeket tömörítő egyesületek nem, vagy csak ritkán tudták teljesíteni. Ezzel magyarázható, hogy Szabolcsból csak kettőről tudunk, amelyek népházsegély ügyben az FM-hez folyamodtak. Egyik a Büdszentmihályi Földmívelők Szövetsége, amely házat vásárolt és azt alakította át székház népház céljaira. Itt a község törpebirtokosai és napszámosai szoktak összejönni, akik kb. 250-en vannak, és anyagi erejük nem nagy" írja a főispán az FM-nek.(137) A másik a Földmívelő és Népkör Polgár községből. Tagjai a már meglévő székházuk tatarozására kértek segélyt. Indokaikat olvasva betekintést nyerünk belső életükbe. A Polgári Földmívelő és Népkör az egyetlen hely, hová polgári törpebirtokosok és földmunkások vasárnaponként összegyülekezhetnek, megbeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat, el* olvashatják az újságokat, s így némileg kultúrszükségletüket is kielégíthetik. A körnek 200 300 tagja van* kiknek túlnyomó többsége földmunkás."(138) A továbbiakban leírják, hogy ezek még a tagsági díjat sem tudják fizetni, így az önerőből való tatarozás megoldhatatlan. Félő, hogy hajlék hiányában e kör tagjai elpártolnak a szociáldemokratákhoz, akiknek Polgáron pártszervezetük és székházuk is van" írja a népkör vezetősége.(139) Az egyesületi székház népházakat elsősorban a vagyonos kis- és nagygazdák építették és használták, s ha át is engedték a községnek bizonyos alkalmakra, azért használati díjat kértek, pl. a Tiszalöki Földmí-

ves és Gazdakör székház népháza.(140) így a bérlőknek belépődíjat kellett szedni a közönségtől. A látogatók viszonylagos szűk körét a parasztság vagyoni rétegződése is befolyásolta. Ezt bizonyítja az is, hogy Büdszentmihályon a fent említett szegényebb réteget tömörítő Földmívelők Szövetsége külön székházat vásárolt magának, pedig már a községben ott állt a gazdakör székház népháza. A falusi népházak nagy részében ingyen hallgatta a közönség az ismeretterjesztő előadásokat. Ezeken a hallgatóság többségét azok tették ki, akiknek nem állt módjukban belépődíjas előadásokon részt venni. Az ilyen rendezvényeknek különösen nagy volt a sikerük. Sokszor zsúfolásig teltek a termek. Tiszalök község a következőket írja az FM-nek: A földmívesköri székházban tartott egy-egy ismeretterjesztő előadáson abban a helyiségben, ahova legfeljebb 200 250 egyén férne, 500 700 ember szorongott."((141) A népházban tartott rendezvények általában télen, valamint vasárnap és ünnepnapokon voltak keresettekéi42) A népházak hasznosításáról és látogatottságáról Jákváry Kálmán a következőket írja: Ezekben az épületekben színelőadás és táncmulatságokon kívül ami az egyedüli fenntartási bevétel a komoly tárgyú előadásokat is szívesen hallgatják, főként, ha ügyes az előadó és meg van a felekezeti békesség. Néhol, pl. a ligetaljai járásban nincs minden kultúrház kellőképpen kihasználva, itt természetesen nem a kultúrházban van a hiba."(143) De a népházak nagy része, különösen azok, amelyek váltókölcsönből épültek, súlyos anyagi gondokkal küzdöttek. Ez jelentős mértékben akadályozta munkájukat. Ennek elkerülése érdekében az FM-nek szigorúbb feltételeket kellett volna kikötnie az anyagi támogatásnál, pl.: egy településen csak egy népházat támogat; a község nagyságához igazodva, maximum mekkora népház építését segíti; a 60 százalék saját erőből esetleg 20 százalék legyen csak pénzintézeti hitel; kamatsegélyt nem fizet. A fentiekkel az FM biztosította volna: saját költségvetésében a népház céljára tervezett összeg hatékonyabb felhasználását; továbbá, hogy a népházérdekeltségek anyagi erejük szigorú figyelembevételével tervezzenek. A Horthy-korszakban újraéledő, a hivatalos kultúrpolitika szolgálatában álló népházépítési mozgalommal, az állam igyekezett megteremteni a falusi nép művelődésének egyik legfontosabb tárgyi feltételét, az ál-