Vidékfejlesztési Programok az EU csatlakozás óta 2019. 04. 15
Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 2004-2006 öt operatív program került megvalósításra, amelyek közül az egyik az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) fő célja volt a mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-feldolgozó ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének javítása A pályázatokat 2004 májusától lehetett benyújtani, a feldolgozás és értékelés 2004 októbere után kezdődött 3 prioritás: - 1. prioritás: a versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mg-ban - 2. prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása - 3. prioritás: Vidéki térségek fejlesztése Az AVOP megvalósítására a nemzeti és az Uniós források együttes összege 422,8 millió Euró, 2006-ra 182,8 millió Euró. összesen 11 171 pályázat került benyújtásra 199,50 milliárd forint támogatási igénnyel, 4.166 db pályázat (37 százalék) volt sikertelen
Az ÚMVP megalkotása 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. (1) bekezdése alapján készült az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) összpontosul Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. szeptember 19-én hagyta jóvá 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás végrehajtásának felelőse az ÚMVP Irányító Hatóság (IH), a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A ÚMVP kifizető ügynöksége a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).
Főbb változások az AVOP-hoz képest Folyamat, tevékenység AVOP ÚMVP (EMVA) Jogi háttér Pályázati felhívások Ket. előírásai Beadás módja Papír (1+2), + CD Papír (1), elektronikus Pályáztatás rendje folyamatos szakaszolt Döntés Kézi feldolg., pontozás IT feldolg. Kifizetés szakaszolása Előre meghatározandó Benyújtás évente max 2 Ellenőrzés Teljes számlaell. (period) Helyszíni szemle (véletlen) www.kormany.hu
A magyarországi agrár-vidékfejlesztés prioritásai 1. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása 2. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése 3. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése 4. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása 5. Helyi közösségek fejlesztése
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program fejlesztési irányai és a pénzügyi keretek I. tengely Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása 2 388 289 459 649 853 561 793Ft 45,5% II. tengely Környezet és vidék állapotának javítása 1 697 679 988 461 938 724 734Ft 32,5% III. tengely Életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése 691 806 587 188 240 572 323 Ft 13% IV. tengely LEADER 273 176 970 74 331 453 537 Ft 5% TS keret Összesen 205 860 358 56 014 603 412 Ft 4% 5 256 813 362 1 430 378 915 800Ft A tervezéshez használt 272,1 Ft/ árfolyammal számolva
LEADER HACS-ok (IV. tengely) 96 megalakult magyar LEADER Helyi Akciócsoport Az alapító tagok - önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek térségek adottságaira építve és a helyi kihívásokat ismerve 2013-ig szóló helyi vidékfejlesztési stratégiáikat dolgoztak ki. a programban 3021 település érintett földrajzilag folytonos területen elhelyezkedő, szomszédos falusi település Szigorú kitétel azonban, hogy egy település csak egyetlen HACS tagja lehet Az államilag alulfinanszírozott önkormányzatok ilyen módon próbáltak meg fejlesztési forrásokhoz jutni. 2012. január1- től már csak egyesületek működhetnek HACS címmel
https://dea.lib.unid eb.hu Nyilvántartásba vett helyi közösségek 2007. szeptember 20-án
Vidékfejlesztési politika (2014-2020) Vidékfejlesztési politikáját továbbra is az EU az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozza; A 2014 2020-ra szóló 100 milliárd eurós költségvetésből mindegyik uniós ország kap pénzügyi juttatást; további 61 milliárd eurós közfinanszírozással egészül ki tagállami forrásokból; hat közös uniós prioritás közül legalább négy érvényre kell jusson a programokban - tudásátadás és innováció a mezőgazdaságban - versenyképesebbé kell tenni a mg-i termelés minden típusát (innováció) - élelmiszer-ellátási lánc megszervezése, állatjólét - meg kell őrizni és erősíteni kell ökoszisztémákat - ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot (alacsony CO2) - erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység vidéken Minden egyes vidékfejlesztési prioritás több ún. intézkedési területre van felosztva.
Változások 2007-2013 képest egyszerűsítés és a szabályok harmonizálása; egy intézkedés lista, azok kombinációja teljesítményértékelés és előzetes feltételek (ex-ante); Közös Stratégiai Keretrendszer (KSK): Bizottság készíti el (Partnerségi szerződés); A PSZ valamennyi alapot magába foglalja (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA); A teljes EMVA keret 5%-ának teljesítmény tartalékként való elkülönítése; Az 5% abban az esetben osztható ki, ha a PSZ-ben vállalt, egyes uniós prioritásokhoz kapcsolódó mérföldkövek teljesülnek; Bizottság felfüggesztheti a program prioritásaira szánt összes időközi kifizetést vagy annak egy részét. Tematikus alprogramok lehetősége (pl.: fiatal gazdák)
Egyszerűbb, hatékonyabb pályázati eljárások Az elszámolások egyszerűsítése (egyösszegű átalány, átalány alapú egységköltség, %-ban meghatározott átalányalapú finanszírozás) Adott összeghatárig a fejlesztések egyszerűsített követelményei és elbírálása Az előleg, saját teljesítés, természetbeni hozzájárulás, valamint a használt eszköz alkalmazásának lehetősége ÁFA támogatható, ha a nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza
Projekt finanszírozási könnyítések LEADER teljes országos lefedettség marad a célcsoport. Előleg igénybe vehető (max. 50%) használt, egyedi azonosítóval rendelkező tárgyi eszközök, valamint saját teljesítés elszámolhatósága De-minimis támogatások (kis-értékű) Megfelelő HFS-ben való alátámasztás esetén 50 M Ft-ot meghaladhatja a projekt HACS területén egy településen max. a források 20%-a használható fel
A magyar VP legfontosabb célkitűzései, prioritásai További fókuszált fejlesztési célok: - Vidéki munkahelyek megőrzése, fejlesztése = munkaigényes ágazatok; - Kisebb gazdaságok differenciált segítése; - Versenyképesség, termelési és jövedelembiztonság; - Erőforrás-hatékonyság és környezetkímélő gazdálkodás; - Korszerű tudásbővítés, tudástranszfer és innováció; - Területi kiegyenlítés és fókuszálás; - Vidéki települések erőforrás-hatékony működése (helyi alapanyagok, szolgáltatások, megújuló erőforrások és együttműködések) + 2 tematikus alprogram: Rövid Ellátási Lánc ( REL) és Fiatal Gazda (FIG)
Rövid Ellátási Lánc - tematikus alprogram Alprogram = a termelők együttes piacra jutását célzó koordinált fejlesztési eszköz-csomag. Cél: közös piacra jutás megszervezése, előnyeinek együttes kihasználása, pl. közétkeztetés, fizikai piac, e-kereskedelem, vendéglátás, stb. Rövid lánc: max. 1 közvetítő szereplő, (de leginkább közvetlen csoportos) Szereplők (= REL Együttműködés tagok): KONZORCIUM - Mezőgazdasági /élelmiszer-feldolgozó mikro- vagy kisvállalkozások (min. 5) - REL Szervező (referenciával rendelkező non-profit szervezet) Támogatás menete 2 fordulós pályázat és összesen max. 3 év projekt-idő: - Együttműködés megalakítása / Üzleti terv kialakítása (benne: közös és egyéni fejlesztési tervek, elemek) - Megvalósítás: piacra jutás megszervezése/felépítése (szervező) + a piacra jutást célzó beruházások (közös és egyedi)
FIATAL GAZDÁKNAK - VP - A pályázat benyújtásának idején 40 éves vagy fiatalabb, első ízben indít önálló vállalkozást (vállalkozás vezetője), szakirányú végzettség - Vízgazdálkodási célú beruházások: vízkár-elhárítás, vízvisszatartás, melioráció, öntözés hatékonyságának javítása, öntözésfejlesztés; - Állattenyésztés: technológia-fejlesztés, erőforrás-hatékonyságot javító beruházás, trágyatárolás, - Kertészet: technológia-fejlesztés, erdőforrás-hatékonyság javítása, termék-feldolgozás Támogatási mértékek: 60-70% (kollektív: 80-90%) Nagyságrend: max. 25-40-50 MFt/ projekt (kollektív. min. 20 MFt) - Kötelező és választható képzések és tanácsadás mentorálás
Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020) A magyar vidék alkotmánya" 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. négy átfogó terület: az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, élelmiszergazdaság valamint környezetvédelem Újszerű, mert integrált vidékfejlesztési politikát tűz ki célul, a családi gazdaságok fejlesztésének ad elsőbbséget, a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi, mozaikos termelést akar alapcélkitűzésként szerepel a tájak épségének tudatos megőrzése, http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/nemzeti%20vid%c3%a9kstrat %C3%A9gia.pdf
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412a/2011-0029_de_regionalis_es_videkfejlesztesi_ism_elmelet/ch03s06.html
https://www.youtube.com/watch?v=x4n_gentody https://www.youtube.com/watch?v=d5ulpunqspk Darányi Ignác terv Nemzeti Vidékstratégia megvalósításának keretprogramja A NVS céljainak eléréséhez, programjainak végrehajtásához szükséges eszközöket és intézkedéseket foglalja keretbe. Ennek alappillérei, fő intézkedési területei az alábbiak: a jogszabályi környezet megújítása, életszerűvé tétele; hatékony, ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer kialakítása; szemléletformálási, képzési programok és akciók indítása; uniós és hazai társfinanszírozású programok kidolgozása és indítása; nemzeti finanszírozású programok kidolgozása és indítása.
Magyar Falu Program (MFP) Meghirdetése 2018-ban 5000 fő, és ez alatti lakosságszámú települések kizárólag elektronikus úton Ügyfélkapus azonosítás (önkormányzatok, egyházak) Ellenőrzés, hiánypótlás MÁK https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/mfpbongeszo/mfpbongeszolite.xhtml
A falusi CSOK 2019. július 1-jétől indul 2486 település lehet érintett a tanyákra is teljes mértékben kiterjesztésre kerül azokon az 5.000 fő alatti településeken lesz elérhető, ahol a 2003. január elsejei adatokhoz képest a népességcsökkenés nagyobb, mint az országos átlag!