XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait és bevételeit. A központi költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadás 2012-ben 1 128 662,5 millió forint, melyből a kamatkockázati tartalékkal együtt 1 114 983,8 millió forint a kamat-, és 13 678,7 millió forint az egyéb kiadás. A kamatbevételek együttes összege 2012-ben várhatóan 59 331,0 millió forint. Az adósságkezelés nettó kamatköltsége 2012-ben így 1 055 652,8 millió forintot tesz ki a kamatkockázati tartalék felhasználását is feltételezve. 1. CÍM: A DEVIZÁBAN FENNÁLLÓ ADÓSSÁG ÉS KÖVETELÉSEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A devizaadósság után fizetendő kamatkiadások 2012-ben gyakorlatilag nem változnak a 2011-es kiadásokhoz képest, 319 938,6 millió forintot tesznek ki, amely a kamatkockázati tartalék nélkül számított kamatkiadás 30,0%-át jelenti. A devizában fennálló követelések várható kamatbevétele 5 590,3 millió forint. Az összességében stagnáló devizaadósság állomány következtében a devizakamatkiadások nominális összege nem emelkedik 2012 során, szerkezetében azonban átalakul. A devizaadósságon belül a nemzetközi hitelcsomag visszafizetésének folytatása és az IMF hitel törlesztésének megkezdése miatt csökken ezen devizahitelek után fizetendő kamatok összege, ugyanakkor a 2011-től kezdődően jelentős devizakötvény kibocsátás miatt növekszik a devizakötvények után fizetendő kamatok nagysága. 1. ALCÍM: DEVIZAHITELEK KAMATELSZÁMOLÁSAI Az alcímen belül található az állam által nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hosszú lejáratú devizahitelek külföld felé történő kamatfizetése, illetve bevételként az ugyanezen hitelekből a belföldi kereskedelmi banki adósoknak továbbhitelezett állomány utáni és az MNB-nél elhelyezett betétek utáni kamatfizetések a költségvetés felé. Itt szerepelnek továbbá az átvállalt hitelek kamatai is. A nemzetközi fejlesztési intézmények és pénzügyi szervezetek közül az Európai Beruházási Bank (EBB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az IMF, az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) felé áll fenn kamatfizetési kötelezettség 2012- ben. Az átvállalt hitelek közül a MÁV-tól és GySEV 2002-ben, és az ÁAK Zrt-től 2002-ben átvállalt hitelek után keletkezik kamatkiadás az év során. Ezen a címen 2012-ben várhatóan 104 044,6 millió forint kamatkifizetés várható, ami csökkenést jelent a megelőző évhez képest a 2010-ben és 2011-ben lehívott hitelek visszafizetése miatt. Ebből a legnagyobb kifizetés 47 921,3 millió forint az IMF és 29 056,0 millió
forint az Európai Bizottság felé, amelyek a törlesztés miatt csökkennek 2011-hez képest. Az IMF-től felvett hitelek egy részét az állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló, 2008. évi CIV. törvény és az Áht. 8/B paragrafusában a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának céljából kapott felhatalmazások alapján belföldön továbbkölcsönözte pénzintézeteknek, a fennmaradó összeget pedig betétként elhelyezte a Magyar Nemzeti Banknál, amelynek kamatból a költségvetésnek 2012-ben várhatóan 5590,3 millió forint bevétele származik. 2. ALCÍM: DEVIZAKÖTVÉNYEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A Magyar Állam által kibocsátott devizakötvények után fizetendő kamatkiadások alakulását az 1999-től kibocsátott devizakötvények kamatterhe határozza meg, amely a költségvetés deviza forrásbevonásának döntő többségét képezi. E devizakötvények várható kamatkiadása 2012-ben 215 892,5 millió forint, amely a devizakamat kiadások 67,5%-át teszi ki. 2011-2012. években a magas deviza hitel lejáratok refinanszírozása miatt nagy a bruttó kötvénykibocsátás, így a 2012. évi kamatkiadás nő az idei kibocsátások kamatfizetései miatt. Ennek hatására a devizakötvények kamatkiadása 2012-ben 14,1 milliárd forinttal lesz több a 2011-ben várható kiadásoknál. Az amerikai tulajdonosok kezén lévő, a Magyar Királyság által 1924-ben kibocsátott ún. Népszövetségi kötvények állománya folyamatosan csökken, kamatterhük 2012- ben mindössze 1,5 millió forint. 2. CÍM: A FORINTBAN FENNÁLLÓ ADÓSSÁG ÉS KÖVETELÉSEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A forintadósság kamata a Magyar Állam által felvett hitelekhez, kibocsátott államkötvényekhez és kincstárjegyekhez kapcsolódó folyó kamatkiadásokat foglalja magában. A költségvetés forintban fennálló adóssága után fizetendő kamatok összege 2012-ben várhatóan 745 045,2 millió forint lesz, amely az összes kamatkiadás 70 %-át teszi ki. A forint kamatkiadások 2012-ben 12 milliárd forinttal csökkennek, amelyben fontos szerepe van a 2011-ben bekövetkezett államadósság csökkenésnek, ezen belül a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap révén bevont állampapírok kiadáscsökkentő hatásának, a csökkenő hozamszintnek és a kisebb bruttó kötvénykibocsátásnak. Ezek a tényezők ellensúlyozzák a hiány finanszírozása miatt nominálisan kismértékben növekvő adósságállomány kamatkiadásokat növelő hatását. A forintbevételek előirányzat-összege csökken a 2011-ben várható bevételhez képest, mind a Kincstári Egységes Számla (KESZ) állománya után kapott kamatok összegének mind az államkötvények értékesítésekor felmerülő felhalmozott kamatokból eredő bevételeknek a csökkenése miatt. 2012-ben összességében 53 740,7 millió forint forint-kamatbevételre lehet számítani. 2
1. ALCÍM: FORINTHITELEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A központi költségvetés forinthiteleinek 32 068,8 millió forintos kamatkiadása az infrastruktúra fejlesztése és innovációs céllal EIB-től felvett forint hitelek 28 275,8 millió forintos és a CEB-től felvett hitelek 3 793,0 millió forintos kamatából tevődik össze. 2. ALCÍM: ÁLLAMKÖTVÉNYEK KAMATELSZÁMOLÁSAI Az államkötvények után fizetendő kamatok pénzforgalmilag 2011-hez képest várhatóan 2,6%-kal csökkennek. Ennek oka a csökkenő hozamszint és a kisebb bruttó kötvénykibocsátás. A költségvetés finanszírozási és adósságmegújítási szükségletét az elmúlt években egyre nagyobb részben a hiányt finanszírozó, piaci értékesítésű államkötvények biztosították. A piac fejlődésével a finanszírozásban betöltött szerepük ismét növekszik, a tervek szerint állományuk 2012 során tovább nő. 2012-ben az államkötvények után a központi költségvetésnek pénzforgalmi szemléletben 603 874,4 millió forint kamatkiadást kell teljesítenie. Ebből 579 818,2 millió forint a piaci értékesítésű, míg 24 056,1 millió forint az egyéb, nem piaci értékesítésű államkötvényeket terheli. Az egyéb, nem piaci értékesítésű államkötvények nem vesznek részt a finanszírozásban, és állományuk, valamint kamatkiadásuk a törlesztések révén és a csökkenő kamatszint miatt folyamatosan csökken. A konszolidációval kapcsolatos kötvények 15 172,1 millió forintos és a kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos, 1996 végéig kibocsátott államkötvények 7 955,1 millió forintos terhei jelentik a legnagyobb tételeket. A nem piaci kötvények között szerepelnek továbbá a rubelköveteléssel kapcsolatos, a lakással kapcsolatos, valamint az MFB-nek 2002 végén átadott kötvények kamatkiadásai is, amelyek állománya az elmúlt években a lejáratok miatt folyamatosan csökkent. A központi költségvetés forintkötvényei után járó kamatbevételek meghatározó részét az ugyanazon piaci államkötvények többszöri kibocsátásakor, illetve a visszavásárláskor jelentkező felhalmozott kamatok és árfolyamnyereség teszik ki. Ennek nagysága 2012-ben az idei várható összegnél 12,7%-kal lesz alacsonyabb (38 322,1 millió forint). Ennek oka, hogy csökken a bruttó kötvénykibocsátás, valamint 2011-ben is kerülnek új kötvénysorozatok kibocsátásra, amelyeknek kuponmegállapításai az aktuális hozamszintekhez igazodnak, így a rábocsátások során kevesebb árfolyamnyereség keletkezik. Szintén bevétel származik a bankkonszolidáció keretében az érintett hitelintézetek által kibocsátott alárendelt kölcsöntőke-kötvények után kapott kamatok révén, amelyek nagysága várhatóan 948,4 millió forintot tesz ki 2012-ben. 3. ALCÍM: KINCSTÁRJEGYEK KAMATELSZÁMOLÁSAI A kincstárjegyek utáni kamatkiadások várható összege 109 102,0 millió forint, mely összegből 92 463,0 millió forint a diszkont, és 16 639,0 millió forint a lakossági kincstárjegyek után fizetendő. A diszkontkincstárjegyek kamatkiadása 2012-ben kismértékben nő, melynek oka, hogy 2011-hez képest 2012-ben eggyel több 1 éves lejáratú diszkont kincstárjegy 3
lejárat lesz, melynek kamatkiadás növelő hatása ellensúlyozza a 2012-ben bekövetkező állománycsökkenés hatását. A lakossági kincstárjegyek pénzforgalmi kamatkiadása a kétéves Kincstári Takarékjegy lejáratnak a kamatadó bevezetése miatti ciklikus ingadozása miatt nő 2012-ben. 4. ALCÍM: KINCSTÁRI EGYSÉGES SZÁMLA FORINT-BETÉT KAMATELSZÁMOLÁSAI A Kincstári Egységes Számla (KESZ) forintállománya után az MNB a központi költségvetésnek a jegybanki alapkamat szerint fizet kamatot. E kamatbevétel nagyságát alapvetően a jegybanki alapkamat mértéke és a KESZ állománya befolyásolja. E bevételek jelentősen csökkennek 2012-ben, amelyet a KESZ átlagállományának tervezett csökkenése eredményez. A KESZ utáni kamatbevétel a tervek szerint 14 470,2 millió forintot ér el. 3. CÍM: AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS EGYÉB KIADÁSAI A címben szereplő nem kamatjellegű kiadások a költségvetés jutalékjellegű kifizetéseit és egyéb költségeit (pl. marketingköltségeket) tartalmazzák. A devizajutalékok 2012. évi 2481,4 millió forintos összege elsősorban az új devizakötvények kibocsátásakor fizetendő jutalékokat és a nemzetközi hitelminősítő szervezeteknek fizetett díjakat foglalják magukban. Az új devizakötvények a kibocsátáskor jutalékfizetési kötelezettséggel járnak, így a devizakötvények után fizetett díjak nagysága az adott évben értékesített kötvény mennyiségétől függ. A forintjutalékok és -költségek (8798,3 millió forint), azon belül is a lakossági papírok értékesítése után kifizetendő forgalmi jutalékok és az egyéb költségek (BÉT-, és KELER-díjak, az állampapírok előállításának nyomdaköltségei stb.) a 2011. évi várható összeghez képest csökkennek. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a lakossági állampapírok (kincstári takarékjegyek, kamatozó kincstárjegyek és a Prémium Magyar Államkötvény) értékesítésének jutaléka teszi ki a forintjutalékok jelentős részét, amely azonban az állománycsökkenés, illetve a hosszabb futamidejű és így kisebb forgalmi jutalékot eredményező prémium államkötvény részarányának növekedése miatt csökken. A forintjutalékokon belül van az államkötvények aukciós értékesítése után fizetett értékesítési jutalék, amelynek célja, hogy a hosszabb futamidejű forrást jelentő államkötvények értékesítése növekedjen. A tervezett kibocsátás csökkenés miatt ez csökken 2012-ben. Az állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadásokra (1500 millió forint) elsősorban az alternatív finanszírozási forrást jelentő lakossági papírok keresletének megtartása, illetve növelése érdekében van szükség. 2012-től a tervek szerint cél a lakossági állampapírok értékesítésnek erősítése, amely növekvő marketing tevékenységgel valósítható meg. Emellett a kereskedelmi bankok egyre élesebb marketingtevékenységet folytatnak a lakosság körében, ami fokozottabb jelenlétet igényel, illetve támogatni szükséges az új lakossági állampapírok és értékesítési csatornák bevezetését. A tervezett jelentős devizakötvény-kibocsátások miatt és a nemzetközi hitelcsomag lejárata miatt 2012-ben is szükség van a nemzetközi állampapír kommunikációra. 4
Az adósságkezelés költségeire a 2012-re tervezett összeg 899,0 millió forint. 6. CÍM: KAMATKOCKÁZATI TARTALÉK A nemzetközi pénz- és tőkepiacon tapasztalható zavarok miatt 50 milliárd forint kamatkockázati tartalék kerül megképzésre. Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 5