A VERTESZ elektronikai fejlesztése és gyártása, avagy a TITÁSZ DEBRECENI ÜIK története, ahogy arra 20 év távlatából emlékezünk
Miért kezdett elektronikai fejlesztésbe, a VERTESZ? A 80-as években: - a nagyerőművi blokkok építése leállt. (Paks IV. blokk 1986) - a 400kV-os hálózatfejlesztés lelassult és csak az atomerőműből történő fokozott biztonságú energiaelszállítás miatt épültek vezetékek. (Paks-Litér, Paks- Sándorfalva)
Miért kezdett elektronikai fejlesztésbe, a VERTESZ? A 80-as évek második felében: - a 120kV-os hálózatfejlesztés lelassult, a 120/köf. tr. állomások építése lecsökkent. - a szenes erőművi rekonstrukció villamos szempontból kis léptékű volt. - az ipari fejlődés is megtorpant. (bányászat, olajipar, nehézvegyipar)
Miért kezdett elektronikai fejlesztésbe, a VERTESZ? A hagyományos területek beszűkülése miatt, a vill. hálózatok automatizálása, irányítástechnikai korszerűsítése egy jó kitörési pontnak számított: fejlesztés, gyártás, tervezés, helyszíni szerelés, üzembe helyezés. Összetettebb szolgáltatás nyújtását tette lehetővé. Az MVM Hálózati Igazgatósága, iparágon belül szerette volna megoldani az üzemirányító rendszer korszerűsítését.
Összeállt a csapat A TITÁSZ aki bevállalta hogy megvásárol valamit, ami még akkor teljes egészében meg sem volt fogalmazva, jó esetben egy körvonalazott fejlesztési elképzelést. Az ERŐTERV aki vállalta a tervezést és a megjelenítőt. A VERTESZ aki vállalta az összes többit, az akkor újdonságnak számító konzorcium vezetését is.
Létrehoztuk a VERTESZ Elektronikai Fejlesztési Osztályokat EFO 1 Feladata: villamos folyamatcsatoló elemek fejlesztése, a számítógép és a vezérelt folyamat közötti kapcsolat megteremtése. (kétállapotú jelzések fogadására, vezérlő jelek kiadására alkalmas egységek, áram, feszültség, teljesítmény távadók) Vezetője: Pétervári László ( a VEIKIből csábíttatott)
Létrehoztuk a VERTESZ Elektronikai Fejlesztési Osztályokat EFO 2 Feladata: a 80-as évek végén legkorszerűbbnek tekintett, nagymegbízhatóságú, 16 bites, VME busz adatátviteli rendszerű, számítógép fejlesztése. Vezetője: Ladányi Gyula (a Csepel Művek Transzformátor Gyárából importáltatott)
Elektronikai Gyáregységet is alakítottunk Technológiát választottunk. Hullámforrasztót vettünk. Beültető masinát szereztünk be. Betanultuk a technikák kezelését. A NYÁK-ok gyártására szerencsére nem rendezkedtünk be.
Összevontuk a fejlesztőket és a gyártókat Megalakult a VERTESZ Elektronikai Igazgatósága Feladata: az MVMT villamos energia szállító és szolgáltató vállalatai, nagyfeszültségű hálózatának irányítástechnikai korszerűsítése és automatizálása volt. Vezetője: Szöllősi Péter
Mi az ami elkészült? Az évtized végére 89-90-re elkészült a TITÁSZ Debreceni Üzemirányító Központ, több mint tíz 120/köf tr. állomással. A későbbiekben összesen több mint 30 alállomás irányítástechnikáját készítettük el, ezen a fejlesztési bázison.(a VERTESZ és a jogutódjai) Ez kb.15%-a az ÁSZ-ok nagy/középfeszültségű tr. állomásainak.
Mi történt azóta? A 90-es évek elején a VERTESZ-t az MVMT eladta a MERLIN-GERIN-nek. Az M-G a villamos erőátviteli készülék és berendezésgyártásában volt erős, az irányítástechnika nem volt a célkeresztben. Az M-G-t később megvásárló Schneider, inkább az ipari automatizációban erősített.
Mi történt azóta? Ezért kényszerültünk nem az anyacégünkkel, hanem a Harrys-al indulni 93 táján, a világbanki tenderen amely az üzemirányítás korszerűsítését célozta. Ezt a tendert a Siemens-Prolán nyerte
Mi történt azóta? A 90-es évek közepén, az Elektronikai Igazgatóság, kivált a Schneider-ből, VERTESZ Elektronika Kft. néven önállósodott. Szolgáltatásaik, termékeik között ma is megtalálhatók a Debreceni projekt során kifejlesztett termékek. Ma is 20-22 főnek biztosít munkát, éves forgalma: 4-500mFt Az EFO 1 volt vezetője vezeti
Mi történt azóta? Az EFO 2 vezetője a Debreceni projekt után, már nem a VERTESZ színeiben, adatgyűjtő számítógépet szállított a Paksi Atomerőműnek (Siemens is indult!) Ma a Saturnus Informatikai Kft. vezetője és az égi póráz programon dolgozik.