Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban ( K képzés)
4. előadás Közepes és nagy nyomdaüzemek karbantartásának célszerű kialakítása
ELÖADÁS TARTALMA TERVSZERÜ KARBANTARTÁS ÜZEMFENNTARTÁS KARBANTARTÁSI SZERVEZET
Karbantartási rendszerek
TPM megfogalmazásában: Cél: a terven kívüli leállások minimalizálása. A cél elérése: "Ismerd fel és szüntesd meg az apró zizzenéseket, és így elkerülöd a nagy robbanásokat" Változás a gondolkodásmódban: "Én termelek, Te javítasz" helyett "Mi együtt vagyunk felelösek a berendezésért, amit javítunk"
Karbantartás tervezés - a tipikus modell Összes 100 % Tervezett 30 % Nem tervezett 70 % Idő/állapot alapú 25 % Javító 5 % Javító 5 % Kényszer 65 % Vészhelyzet 25 % Nem vészhelyzet 40 %
Karbantartás tervezés - magas szint Összes 100 % Tervezett 70 % (30%) Nem tervezett 30 % (70%) Idő/állap. alapú 45 % (25%) Javító 25 % (5%) Javító 20% (5 %) Kényszer 10% (65 %) Vészhelyzet 1% (25 %) Nem vészhelyzet 9% (40 %)
Milyen arányt képviselnek a különbözö karbantartási igények a nyomdaiparban? A magyar nyomdaiparban a karbantartási események kiváltó oka 60 %-ban váratlan meghibásodás. A karbantartási kapacitás tervezésénél mindössze a fennmaradó 40% tervezhetö elöre.
Tervszerü karbantartás célja: csökken a "tüzoltások" száma nagyságrenddel csökkenthetö a hibaszám nö a berendezések élettartama javul a gyártási folyamat minösége és termelékenysége csökken a gyártáskiesés miatt fellépö költség csökken a karbantartási ráfordítási költség
Tervezett javítások A meghatározó nyomdaipari gépsorok tervezési élettartam ciklusa kb. 20 év, két müszakos munkarendet feltételezve. Általános felújítás, korszerüsítés az élettartam felénél történik, így a javítási ciklusszerkezet: Á - F - J - F - K - F - J - F - Á 2. 3. 4. 5. 7. 8. 9. 10. Évek sorrendje ahol: Á: általános javítás, nagyjavítás, korszerüsítés F: felülvizsgálat, futó javítás J: javítás K: közepes javítás
Tervezett karbantartás lehet: merev ciklusú: meghatározott idöközönként, vagy meghatározott teljesítmény után, függetlenül a berendezés elhasználódásától végzik a javítást (ebbe a körbe tartozik a szabványos karbantartás is, pl. nyomástartó edények, kazánok, stb.) rugalmas ciklusú: karbantartási ciklus meghatározása, müszeres állapotvizsgálattal, hibaelemzéssel, megbízhatóság alapú elemzéssel (RCM), stb.
Tervezett karbantartás, a müszaki tartalomtól, a ráfordított idötöl és költségtöl függöen lehet: Felülvizsgálat (állapotvizsgálat) Kisjavítás Közepes javítás Felújítás, rekonstrukció
Felülvizsgálat: A berendezés elemeinek szétszerelése nélkül, szemrevételezéssel, vagy diagnosztikai vizsgálattal, a berendezés elemeinek állapotvizsgálata (üzemképesség, elhasználódás) "Gyengepontok"(károsodás kialakulására hajlamos hely) meghatározása A gyakori meghibásodások okainak elemzése (TPM-ben az "5 miért" technika) Hibalista, alkatrészlista összeállítása Utánállítások, kisebb javítások elvégzése
Felülvizsgálat után döntés: A berendezés meghibásodásig üzemelhet, de a hatások csökkentése érdekében tartalék alkatrész beszerzése szükséges Felkészülés a merev ciklusrend szerinti kis, vagy közepes javításra Állapotvizsgálattal, meghibásodási gyakoriság elemzésével, rugalmas tervezett karbantartási idöpont meghatározása
Kisjavítás: A gép, berendezés egyes részegységeinek részleges szétszerelése A felülvizsgálat során feltárt hibalista legsúlyosabb hibáinak javítása "Gyengepontok" kiküszöbölése Hibás alkatrészek javítása, cseréje Beállítások, a gép müködési pontosságának ellenörzése
Közepes javítás: A gép több részegységének teljes szétszerelése Több kapcsolódó alkatrész javítása, cseréje eredeti gyári alkatrészekkel Pneumatikus, hidraulikus elemek, villamos szerkezeti elemek javítása Hosszabb javítási idö, és nagyobb költség
Nagyjavítás, felújítás, rekonstrukció: A gép eredeti, újszerü állapotát igyekszik elérni Felújítás esetén korszerüsítés is végezhetö Jelentös alkatrészigény, és munkaidö ráfordítás Nagy munkaidö kiesés, de javítás után az eredeti állapotot megközelítö müszaki állapot, gyártási pontosság
Az újkori állapot ismétlödö helyreállítása, vagy annak csekély mértékü vesztése.
Vállalati stratégia karbantartási stratégia kapcsolata A technológiai rendszer életciklusának elörehaladtával a karbantartási tevékenység szerepe felértékelödik. Felmerül a technológiai váltás kérdése, ha egy tervezési cikluson belül a fenntartáshoz szükséges költség meghaladja az újabb technológia bevezetésének költségeit, és az újabb technológiával magasabb müszaki teljesítöképesség érhetö el.
Technológia-életciklus
Karbantartás elökészítése Az adatok felvétele és kezelése A karbantartás tervezése A célkituzések tervezése Folyamat -tervezés Az eszközök tervezése A karbantartás irányítása Munkakiadás Felügyelet Megvalósítás Ellenorzés A karbantartás végrehajtása A helyreállítás elemzése Karbantartás-elemzés
Javítások, felújítások tervezése (karbantartás tervezése) Az elvégzendö munka karbantartás technológiai tartalmának meghatározása Munkafolyamatok meghatározása Szükséges munkaerö létszáma, képzettsége A javításhoz szükséges munkaeszközök (és alvállalkozói igény) meghatározása Szükséges anyagok és alkatrészek meghatározása Tervezett költségek meghatározása Dokumentumok, gépkönyvek biztosítása Munkavédelmi, tüz-, és környezetvédelmi intézkedések meghatározása
Javítások, felújítások irányítása (karbantartás irányítás) A tervezés során rögzített célok megvalósítása Határidök betartása A rendelkezésre álló kapacitás (javításhoz szükséges munkaeszköz, munkaerö, stb.) optimális kihasználása Költségkeretek betartása
Javítások munkaigényének meghatározása az idöértékek becsléssel történö meghatározása (becsült normák); statisztikai módszerekkel képzett normák; munka- és idötanulmányokkal meghatározott normák; mozdulatelemzési módszerekkel meghatározott normák.
A karbantartási stratégia optimalizálása
Üzemfenntartás és a karbantartás kapcsolata Üzemfenntartás értelmezése: tágabb fogalom, mint a karbantartás összetettebb müszaki tevékenység
Üzemfenntartás és a karbantartás kapcsolata Az üzemfenntartás összetett müszaki tevékenység melynek során: a cégnél lévö valamennyi tárgyi eszköz rendeltetésszerü használatát biztosítják; elvégzik az ezzel kapcsolatos szervezési, nyilvántartási, ügykezelési feladatokat; üzembe helyezik az új berendezéseket; az elavult berendezéseket leselejtezik; biztosítják a technológiai berendezések müködéséhez szükséges infrastruktúrát (villamos eröátvitel, sürített levegö ellátás, hütöfolyadék, légtechnikai berendezések üzemeltetése, gázellátás, fütési rendszerek, vízellátás); gondoskodnak az épületek fenntartásáról.
Épületek, mint müszaki berendezések kezelése Jellemzöik: Kevésbé állnak a figyelem középpontjában, mint a gépek és berendezések Meghibásodások, müködési zavarok tágabb idöintervallumon belül jelentkeznek Meglévü tartalékok, és azok kihatásai alapján könnyebben kézben tarthatóak Kevésbé figyelik a költségeket, mivel ezek elrejtödnek az általános "fix" költségek között
Épületek nagyszámú alkotórészböl állnak (1) 1. Épület szerkezet 2. Épületgépészeti rendszer: Vízellátás, szennyvízelvezetés gázellátás höellátás, klima és szellözéstechnikai berendezések
Épületek nagyszámú alkotórészböl állnak (2) 3. Elektromos (elektronikai) rendszer: eröátviteli áramellátás világítási rendszer információs és adatfeldolgozó rendszer telekomminikációs berendezés
Épületek nagyszámú alkotórészböl állnak (3) 4. Biztonságtechnikai rendszer: veszélyjelzö és riasztóberendezés épületbiztonsági rendszer 5. Személyi és áruszállító rendszer (liftek) 6. Épületfelszerelés: bútorok, mobil berendezések 7. Külsö építmények: utak, kapuk, kerítések
Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy karbantartási szervezet létrehozásakor? A termelö berendezések fajtáit és mennyiségét; Az egyes üzemi területek méretét; A különleges karbantartási igényeket; A munkaerö kihasználhatóságát; Döntések elökészítésének és meghozatalának módját (gyors reagálási idö miatt); Az ellenörzési tevékenység ellátását; Célszerü szervezeti felépítés meghatározását; Megfelelö csúcsvezetö kiválasztását; Gazdaságos müködtetést.
Egy szervezet merevsége és rugalmassága Magas A szervezet mindent szabályoz (közüzemi szolgáltatók) Stabilitás Improvizáció, kevés szervezeti szabály (egyszemélyes üzem) Alacsony Változékonyság Magas
Karbantartási szervezet felépítésének lehetséges szerkezetei Központi szervezeti felépítés Decentralizált szervezeti felépítés Integrált karbantartás Kombinált szervezeti struktúra Karbantartás külsö szolgáltató szervezettel
Központi szervezeti felépítés Organogram Vállalatvezetés Kereskedelem Termelés Karbantartás Személyzeti és szociális feladatok Villamos mérési és szabályozási technika Energetika Épülettechnika Gépipari mühely
Decentralizált szervezeti felépítés Organogram Vállalatvezetés Kereskedelem Termelés Személyzeti és szociális feladatok 1. sz. üzleti tevékenység 2. sz. Üzleti tevékenység 3. sz. üzleti tevékenység 4. sz. üzleti tevékenység Termelés Karbantartás
Személyi és szakmai feltételek meghatározása A karbantartási dolgozók munkaidejének megoszlása Éves munkaidö alap Oktatás, személyi szükséglet, adminisztráció, kihasználatlan idö 30% Teljes munkaidö 60% Ünnepek, szabadság, betegség 10% Váratlan meghibásodás elhárítás 50% Tervezett javítás 50% Elökészítés (szerszám, anyag, információ) Gépen végzett munka
Karbantartók munkaidejének megoszlása
Karbantartási létszám meghatározása Hibaelhárításhoz: számottevö nyomdagépek száma; meghibásodások várható száma (gépenként, évente); egy meghibásodás várható javítási ideje; átlagos muszakszám. A tervezett javításokhoz: külön létszám. Irányító vezetö: 1 fö 10-12 fö karbantartási dolgozónként.
Szakmai megoszlás célszerü arányai 50% mechanikus alapszakmájú gépszerelö, 30% villamos szerelö: ebböl 50% elektronikus, 50% erösáramú; 20% gépi forgácsoló.
Karbantartás belsö vagy külsö kapacitással? Belsö karbantartó szervezet elonyei: saját szakemberek jobban ismerik az üzemek igényeit; gyorsabban átirányíthatók; jobban ösztönözhetök; kipróbált szakmai képességüek.
Karbantartás belsö vagy külsö kapacitással? Külsö karbantartó szervezet elönyei: Rugalmas alkalmazkodás a megoldandó feladatokhoz; speciális felkészültségü szakemberek oldják meg a feladatot; gazdaságosabb müködtetés; piaci alapon müködik meg lehet válni töle.
Külsö szolgáltatók aránya 1992. s aját karbantartó szervezet 2004. 12% 12% 76% küls ő nyomdaipari szerviz külső szolgáltató 42% 12% 46%
A karbantartás menedzsment szerepváltozása Gyors hibakeresés, s, Alkatrészek biztosítása sa Funkció megorz rzése Tudás, szakmai hozzáé áértés stratégiai tényezt nyezové válik
Karbantartás menedzsment szerepváltozása (1) Tudásközpontú stratégiai gondolkodás megjelenése a vállalati racionalizálási folyamatokban: Kreatív, hatékony, kis létszámú belsö szervezeti egységek létrejötte Új típusú, önálló karbantartó szolgáltató egységek jönnek létre
Karbantartás menedzsment szerepváltozása (2) Irányításuk körültekintöbb elokészítést, részletesebb terveket, pénzügyi, kockázati elemzéseket, összetettebb döntéseket igényel.
Projektmenedzsment a karbantartásban (1) Jellemzöi: A karbantartási feladatok projektként kezelése; A karbantartási tervezés (projektek) a vállalati tervezés nélkülözhetetlen eleme(i); A projektek eredményessége kihat az egész vállalati gazdálkodásra.
Projektmenedzsment a karbantartásban (2) Projektnek tekintünk tehát minden olyan feladatot, amelynek a következö ismérvei vannak: egyszeri, nem ismétlödö; összetett, komplex feladat; egyértelmüen, világosan meghatározott célja (célrendszere) van; adott költségvetési és idökerete van; hozzárendelt eröforrásai vannak; a feladat mérete, bonyolultsága, jelentösége vagy egyedisége meghatározó; meghatározott kezdö és befejezési idöpontja van (a projekt csak idölegesen létezik).
A projekt menedzser kapcsolatrendszere
Projektmenedzser Szerepe, feladatai: Összetett, bonyolult rendszerek irányítása; Integrált szemléletmód; Egyszemélyi és teljeskörü felelosség vállalása a projekt sikeréért.
Projektorientált karbantartási szerzödések Célrendszer: Költségvetés betartása, illetve az elöirányzottnál kisebb költségü megvalósítás. Határidöre, illetve határidö elötti befejezés. A karbantartott gép vagy berendezésnek az elöírt minimális, vagy ennél jobb minöségi szintjének biztosítása.
Költségcél típusú elszámolási mód
Határidöcél típusú elszámolási mód
Paramétercél típusú elszámolási mód
Köszönjük a figyelmet, viszontlátásra sra a következö elöadáson!