H Í R L E V É L 2009. JÚNIUS / JÚLIUS A tartalomból I. MÉDIA... 2 1. Sláger és Danubius Rádió... 2 2. Digitális átállás... 2 3. RTL KLUB marasztalás... 2 4. Lemondott a Bors megszerzéséről a Ringier... 3 II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK... 4 1. Reklámtörvény... 4 2. Polgári Perrendtartás... 5 3. Fizetési meghagyás... 5 4. Adótörvények... 6 5. Csődtörvény... 7 6. Kulturális járulék... 7 1
I. MÉDIA 1. Sláger és Danubius Rádió Június végén megszületett az Alkotmánybíróság (AB) döntése a tavaly év véggén elfogadott Médiatörvény módosítás alkotmányosságával kapcsolatosan. Mint arról korábbi hírleveleinkben több alkalommal is beszámoltunk, a 2008. decemberi módosítás azt a célt szolgálta, hogy a Danubius Rádió és a Sláger Rádió 2009 novemberében lejáró frekvenciahasználati jogosultsága következtében felszabaduló hullámsávokra az ORTT-nek ne kelljen új pályázatot kiírnia, hanem azt törvényileg kívánták meghosszabbítani. A Parlament által elfogadott de hatályba nem lépő - törvényt azonban a köztársasági elnök alkotmányossági aggályok miatt az AB-hez küldte normakontrollra. A testület pedig megállapította, hogy a pályázat kiírása nélküli frekvencia-használati jogosultság törvényi meghosszabbítása alkotmányellenes, ugyanis korlátozza a sajtószabadságot, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot, indokolatlan előnyhöz juttatva az eddigi piaci szereplőket. Az AB döntése előtt azonban az ORTT mégis kiírta a pályázatot. 2. Digitális átállás Az m1 és az m2 is csatlakozott a digitális multiplexhez, és a 2009. március 31-ig tartó kísérleti adás után újra HD minőségben lesz fogható köztévék adása. A nagy felbontású adás azonban csupán elvi lehetőség, hiszen jelenleg az MTV műsorainak elenyésző része valódi nagy felbontású. A legtöbb műsort megfelelő kamerák és vágóberendezések híján csak felkonvertálják, továbbá a jobb képminőség fogásához szükséges televíziós készülékek is elenyésző hányadban találhatók meg a háztartásokban. Az RTL Klub és a TV2 által májusban aláírt, a digitális multiplexhez történő csatlakozást szabályozó szerződések sem hoztak/hoznak áttörő változást a kereskedelmi csatornák szolgáltatásainak színvonalában, ugyanis minimális sávszélesség bérletéről (2 megabit) egyeztek meg a rendszert üzemeltető Antenna Hungáriával. Mivel a sávszélesség meghatározza a műsorfolyam tömörítésének mértékét, ennek függvényében alakul a kép minősége is. Szakértők meglátása szerint a kis sávszélesség következtében csupán a kis méretű tévéken, vagy kevés mozgást tartalmazó műsorok esetén lesz megfelelő a képminősége. 3. RTL KLUB marasztalás Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1357/2009. (VI. 30.) számú határozatával a Mónika show egyik adása miatt 12 órára felfüggesztette a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogának gyakorlását. 2
A műsorszolgáltatóval szemben alkalmazott szankció indoka egyrészt az, hogy a Mónika show 2009. március 2-i adása a kiskorúak védelmét szolgáló médiatörvénybeli rendelkezéseket kirívóan súlyosan, továbbá a műsorszolgáltató az erőszakoskodó nevelőapa témáját a gyermekek védelmére vonatkozó alkotmányos követelményekkel összeegyeztethetetlen módon dolgozta fel. Az Alkotmány 67. (1) bekezdése értelmében minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. E jogot súlyosan sérti, hogy a műsorszolgáltató két tizenöt éves gyermek (három évvel korábban történt) állítólagos megerőszakolásának tragikus történetét az érintett kiskorúak vitájaként, igénytelen bulvár-eszközökkel, a gyermekek felelőtlen szerepeltetésével mutatta be. A műsor így az alkotmányos követelményeket sértő üzenetet közvetített, ami káros a tizenhat éven aluliak szellemi fejlődésére." Mindemellett a műsorszám további részei - amelyekben a magánéleti konfliktusok erőszakos megoldásának példáit láthatták a nézők - ugyancsak okot adtak a szankcionálásra. A műsorszolgáltatási jog felfüggesztésének időtartamát másrészt az indokolja, hogy az ORTT a Mónika show adásaira tekintettel szankciók sorozatát szabta már ki az elmúlt években, mindez azonban eredménytelen maradt: az RTL Klub nemhogy elmozdult volna a műsor törvényes szerkesztésének irányában, hanem a korábbiaknál is súlyosabb jogsértést követett el. Az ORTT mindemellett üdvözli, hogy a műsorszolgáltató hosszú évek halogatása után végül aláírta a műsorszolgáltatási szerződés régóta esedékes módosítását, amelynek értelmében a jövőben kötbér kiszabására is lehetőség nyílik majd a kiskorúak jogait sértő tartalmak esetén. A szerződésmódosítás azonban a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a médiahatóság mérlegelési jogát nem szűkíti, hanem éppen ellenkezőleg: bővíti, vagyis a törvénysértés súlyától függően az eddig is alkalmazható szankciók mellett a pénzbüntetés is választható joghátrány lesz. 4. Lemondott a Bors megszerzéséről a Ringier A Ringier Kiadói Kft. elállt a Bors című napilapot kiadó Híd Rádió Zrt. megvásárlásától, a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) beadott fúziós kérelmét pedig visszavonta. A Blikk című bulvárlapot kiadó Ringier Kft. visszavonta a GVH-hoz 2008 novemberében beadott összefonódási kérelmét, amelyben a versenyhatóság engedélyét kérte a Bors című napilapot kiadó Híd Rádió Zrt. részvényei 100 százalékának megvásárlásához. A GVH lefolytatta az ügyben a vizsgálatot. Előzetes álláspontjában a versenyhatóság jelezte, hogy a Híd Rádió Zrt. feletti irányítás megszerzése esetén a Ringier-csoport erőfölényes helyzetbe kerülne a bulvár napilapok piacán, ezért a kérelmezett összefonódást nem kívánja engedélyezni. Az összefonódási kérelem visszavonása miatt azonban a versenyhatóság az ügyben folytatott eljárását megszüntette. 3
II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1. Reklámtörvény 2009. július 1-jétől a közvetlen üzletszerzés útján történő megkereséshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatoknak nem kell tartalmazniuk a hozzájáruló lakcímét, csupán a nevét, illetve ha a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető, akkor a hozzájáruló születési helyét és idejét. A lakcím kötelező megadásának elhagyása növelheti a hozzájárulások számát, hiszen azok az ügyfelek, akik kizárólag elektronikus megkereséseket szeretnének kapni, vagy interneten regisztrálnak, nem szívesen adják meg a lakcímüket. 2009. október 1-jétől újabb változás lép hatályba, amelynek értelmében a postai címzett reklámküldemények esetében az ugyanazon reklámozó érdekében ugyanazon címzett részére 2009. október 1-jét követően első alkalommal küldött reklámküldeménynek kell tartalmaznia a lemondást lehetővé tévő válaszborítékot. Meglátásunk szerint a megfogalmazás nem egyértelmű, ugyanis nem világos, hogy elegendő-e, ha a 2009. október 1-jét követően első alkalommal megkeresett új címzetteknek szóló küldeményekhez mellékeli a válaszborítékot a közvetlen üzletszerzéssel foglalkozó vállalkozás, vagy szükséges-e a 2009. október 1-jét követően kiküldött minden első reklámküldeménynek (így az ugyanazon reklámozó érdekében korábban már válaszborítékos küldeményt átvevő címzettek esetében is) tartalmaznia a válaszborítékot? Abban az esetben tehát, ha egy bizonyos címzett október 1-jét megelőzően is szerepelt a vállalkozás üzletszerzési listáján, és egy adott reklámozó nevében már kézbesítettek a részére reklámot tartalmazó postai küldeményt a jelenleg hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően a tiltást lehetővé tévő válaszborítékot is mellékelve, szükséges-e 2009. október 1- jét követő első megkereséskor újabb válaszlevelet biztosítani a részére? Álláspontunk szerint nem, hiszen a vállalkozás valójában nem első alkalommal kereste meg a címzettet adott reklámozó érdekében, hanem a már korábban létrejött kapcsolat során több alkalommal is kézbesített részére reklámküldeményt és azzal együtt válaszborítékot is. Az új törvényi rendelkezés célja pedig meglátásunk szerint pontosan az, hogy fogyasztói jogok korlátozása nélkül elkerülje a felesleges válaszlevelek kiküldését, figyelembe véve, hogy elegendő egy alkalommal megtiltani egy vállalkozásnak, hogy közvetlen üzletszerzés útján reklámot küldjön, hiszen az illető személy haladéktalanul felkerül a tilalmi listára, és többé közvetlen üzletszerzés útján nem kereshető meg. Így értelemszerűen szükségtelen, hogy több válaszlevél is a címzett természetes személy rendelkezésére álljon. A fenti kérdést illetően álláspontunk közlésével írásban kértük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság állásfoglalását is. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2009 októberéig a jelenleg hatályos szabályok alkalmazandók, tehát postai küldemények esetén minden egyes alkalommal biztosítani kell az ingyenes 4
lemondás lehetőségét, és ezért minden reklámküldeményhez mellékelni kell válaszborítékot is. 2. Polgári Perrendtartás Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tájékoztatása szerint július 16. napjától augusztus 19. napjáig az ítélőtáblákon és a megyei (fővárosi) bíróságokon nyári törvénykezési szünet lesz. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről szóló 2009. évi 1. számú ajánlás alapján tájékoztatta a bírósági eljárásban érintett ügyfeleket, hogy július 16. napjától - augusztus 19. napjáig terjedő időszakban az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon és az OIT Hivatalában nyári törvénykezési szünet lesz. Ez idő alatt a bíróságok kezelőirodái csökkentett létszámban, a soron kívüli ügyek intézéséhez szükséges készenléti szolgálattal állnak a lakosság rendelkezésére. A napokban megállapított határidőkbe a törvénykezési szünet időtartama nem számít bele. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. 2009. július 1-jével hatályba lépő, a Polgári Perrendtartást érintő módosítás értelmében vagyonjogi ügyek tekintetében felmerült vagy a jövőben felmerülő jogvitájuk tekintetében a felek nem köthetik ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét. Az új rendelkezés beiktatására a fenti bíróságokat terhelő ügyhátralék nagyságának visszaszorítása érdekében került sor. Természetesen ha felek szerződésünkben jövőbeli jogvitájuk tekintetében mégis a fenti bíróságok egyikének illetékességét kötik ki, a szerződés ezen pontja érvénytelen lesz, és az illeték megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint fogja megállapítani a bíróság az illetékességét. 3. Fizetési meghagyás A jövő év közepétől a lejárt pénztartozásokat elektronikusan, a közjegyzők közreműködésével lehet fizetési meghagyással beszedni, sőt az egymillió forintnál kisebb pénztartozáshoz csak így juthat hozzá a jogosult, többek közt a vállalkozás is. Az utóbbi időben évi 400 ezer fizetési meghagyás indult évente a bíróságok előtt - olvasható a törvény indoklásában. Ez év elejétől az egymillió forint alatti pénzkövetelést csak így lehet érvényesíteni, a felett válaszható a per is. Az új törvény célja az, hogy a fizetési meghagyásokat gyorsabban, 3-15 nap alatt intézzék el, jórészt a Magyar Országos Közjegyzői 5
Kamara (MOKK) által kiépítendő elektronikus rendszer segítségével. A fizetési meghagyások kibocsátása tehát a bíróságoktól átkerül a közjegyzőkhöz. Az elektronikusan beérkező fizetési meghagyást három munkanapon belül kell kibocsátani (papír alapon a határidő 15 nap). A kötelezett a kézbesítést követő 15 napon belül élhet ellentmondással a közjegyzőnél. Ha ezt nem teszi, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és olyan a hatálya, mint a jogerős bírósági ítéletnek. Az ellentmondás viszont perré alakítja át a fizetési meghagyást. A közjegyző ilyenkor kinyomtatja a MOKK rendszerében lévő dokumentumokat és 15 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. A kamara eljárási díjat szed a fizetési meghagyások után, ezek legfeljebb felét szétosztja a közjegyzők között (erről miniszteri rendelet intézkedik majd), míg a másik felét a maga működtetésére fordítja. A díj alapja a pénzkövetelés összege, annak 3 százalékát, de minimum 5 ezer és maximum 300 ezer forintot kell befizetni. Ha a jogerős fizetési meghagyásra nem fizet az adós, akkor következik a végrehajtás. Ezt viszont csak elektronikusan lehet kérni, erre 10 éve van a jogosultnak. A végrehajtási lapot a MOKK elektronikus közokiratként állítja ki, és szintén elektronikusan küldi meg a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamarának. 4. Adótörvények Sólyom László köztársasági elnök kedden aláírta a vagyonadóról szóló, valamint a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvényt. Az államfő aláírta a gyes időtartamának rövidítését és gyed igénybevételének szigorítását tartalmazó jogszabályt is, amelyet első alkalommal visszaküldött az Országgyűlésnek újratárgyalásra Jövő évtől adót kell fizetni a nagy értékű lakás, hajó, repülő és személyautó után. Az új adót az APEH szedi be, az adózóknak önbevallást kell készíteniük. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. A megfizetendő ingatlanadó háromkulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék. 50 millió Ft felett 0,5 százalék. A törvény tartalmazza azt is, hogy 2010-től megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho). 2010. május 1-je után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett. A gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. Nem emelkedik jövőre a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik. Jövő évtől 5 millió forintig 17, afelett pedig 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, az üdülési csekk és a melegétkezési jegy után 25 százalékos adót kell fizetnie a 6
munkaadónak; megadóztatják az ingatlannal rendelkező cég eladását, emelkedik a jövedéki adó, az eva adókulcsa pedig 30 százalék lesz. 5. Csődtörvény Az Országgyűlés elfogadta a Csődeljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényt, amelynek értelmében 2009. szeptember 1-jétől változnak a csődeljárás szabályai. Az egyik legjelentősebb újítás, hogy a csődeljárásban az adóst automatikusan megilleti a fizetési haladék. A csődeljárást az adós - a megrendült gazdálkodású, fizetésképtelen cég - valamint a hitelezője is kezdeményezheti. Amennyiben az adós kéri a csődeljárást - ezt nevezik öncsődnek - akkor a bíróság egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a Cégközlönyben. A hitelező akkor indíthat csődeljárást, ha az adós a fizetés lejártát követő 15 napon belül sem fizetett, kötelezettségét nem vitatta, és a hitelezői felszólításnak sem tett eleget. A hitelező ilyenkor választhat a csőd- vagy a felszámolási eljárás között. Ha a bíróság - bármelyik fél kérelmére - elrendeli a csődeljárást, akkor az adós céget 90 napos fizetési moratórium illeti meg. (Jelenleg a hitelezői választmány egyetértésétől függ, hogy az adós megkapja-e a fizetési haladékot, amelynek hosszát maga határozhatja meg 60 és 120 nap között.) A hitelezőknek pedig 30 napon belül kell bejelenteniük a követeléseiket. Az adós közvetlenül és egy országos napilapban feladott hirdetésben is értesíti a bejelentésről a hitelezőit. A fizetési haladék alatt is fizetni kell azonban a munkabéreket, azok közterheit, a közüzemi díjakat, a bankszámla költségét és az áfát. A csődeljárásba - a bíróság kirendelésére - bekapcsolódó vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós cég új kötelezettségvállalásait, feladata, hogy a társaság a veszteségét mérséklően működjön. A cég vezetői és a vagyonfelügyelő együtt dolgozzák ki a fizetőképesség helyreállítását - a reorganizációt - célzó programot. A módosítás sok ponton érinti a felszámolási eljárást is. Például a felszámolót nem a bíró jelöli ki, hanem az elektronikus rendszer, mégpedig véletlen kiválasztással. Új szabály az is, hogy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást, ha az adós minden tartozását kifizette. Erre például úgy kerülhet sor, hogy a tulajdonosok rendezik a hitelezők követeléseit. 6. Kulturális járulék Az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének bejelentése szerint 2010. január 1-jétől megszűnik a kulturális járulék és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) forrását 2010. január 1- jétől az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka képezi majd. A jelenleg járulékköteles termékek és szolgáltatások köre a teljesség igénye nélkül -: hirdetés hangfelvételek CD-n, kép vagy mozgóképfelvételek CD-n 7
DVD-n lézerrel olvasható lemez más jelekkel országos és regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás (kivétel közszolgálati) film-, videóvetítés, DVD-lejátszás rádió és tévéműsor adó készülék (kivétel katonai és polgári repülés) könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár, enciklopédia, tankönyvek nélkül) újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva reklámtartalommal kereskedelmi reklámanyag, katalógus. A minisztériumi bejelentés ellenére azonban készülő jogszabálytervezetről nem tudunk, illetőleg ilyet a minisztérium honlapján egyelőre nem tett közzé. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a gyula.panszky@kkplaw.hu e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2009. július 10. Pánszky Ügyvédi Iroda 8