SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA IGAZGATÁSSZERVEZŐ LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. KÁRPÁTI ORSOLYA MISKOLC 2014 2

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW INSTITUTE OF CIVICS DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION THE OPERATION OF THE REPRESENTATIVE BODY IN PRACTISE AUTHOR: MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT DISTANCE-LEARNING COURSE CONSULTANT: DR. KÁRPÁTI ORSOLYA 2014 MISKOLC 3

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 1. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK LÉTREJÖTTE TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS...6 1.1. I. István államszervezeti intézkedései...6 1.2. II. József tevékenysége a közigazgatás területén...7 1.3. 1848. évet követő közigazgatás változásai és a tanácsrendszer...7 2. HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER JELLEMZŐI...9 2.1. Önkormányzati alapjogok...9 2.2. Önkormányzati feladat- és hatáskörök... 10 2.3. A helyi önkormányzatok típusai... 13 3. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE... 14 3.1. A települési képviselő megbízatása... 14 3.2. A képviselő-testület megalakulása, működésének alapjai, működése, feladatai... 17 3.3. Bizottságok működése, feladatai... 22 3.4. Polgármester szerepe a képviselő-testületben... 24 3.5. Jegyző feladatai a helyi önkormányzat tevékenységében... 26 4. SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT... 29 5. KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL... 30 6. GÖNC VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BEMUTATÁSA... 32 6.1. Gönc Város Önkormányzat képviselő-testületének működése... 32 6.2. Gönc Város bizottságainak működése... 33 ÖSSZEGZÉS... 35 IRODALOMJEGYZÉK:... 37 MELLÉKLET... 39 4

Bevezetés A szakdolgozatom témája a képviselő-testület működése a gyakorlatban, azon belül a Gönc Város Önkormányzat képviselő-testületének működése és a közös önkormányzati hivatalok működése. A téma kifejtése során számomra a legfontosabb szempont, hogy bemutassam azt, hogyan és milyen formában tevékenykedik a település által választott képviselőtestület. Mit tesz azért, hogy egy településen az infrastruktúra a lakosság számára és az uniós elvárásoknak megfelelő legyen. Milyen módon fejlődik a közlekedés és a kultúra az önkormányzat képviselő-testületének tevékenysége során. Szakdolgozatom első felében a helyi önkormányzatok létrejöttének főbb történelmi eseményeire világítok rá, I. István államalapító tevékenységén, majd II. József közigazgatási reformjain keresztül. Említésre kerül az 1848. évet követő közigazgatási rendszer és az 1950 után kialakult tanácsi rendszer. Ezt követően az önkormányzati rendszer jellemzőit kívánom bemutatni Magyarország Alaptörvénye, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, mely Magyarország helyi önkormányzatainak működését, valamint feladat- és hatáskörét állapítja meg. Az önkormányzati rendszer általános jellemzőinek áttekintése után ismertetem a helyi önkormányzat felépítését, azon belül a képviselő-testület tevékenységét, bizottságainak működését. Ebben a vázlatpontban fejtem ki a polgármester szerepét a képviselő-testületben, valamint a jegyző feladatait és tevékenységét. A jegyzői feladatok megismertetése után egy alapvető szabályzatra, a szervezeti működési szabályzatra térek ki. A képviselő-testület egyik fontos feladata a szervezeti működési szabályzatának megalkotása, amely alapján az önkormányzat működik. Az önkormányzat képviselő-testületének munkáját elősegítő szervek a polgármesteri hivatalok és a közös önkormányzati hivatalok. Ezek létrehozásával, illetve átalakításával kapcsolatban a 2013-as év jelentős változást hozott. Az utolsó fejezetben szeretnék Gönc Város Önkormányzatának tevékenységére fókuszálni. Ez az önkormányzat számomra azért fontos és meghatározó, mert már 2006- tól ügykezelőként dolgozom ennél a hivatalnál, és Gönc város születésem óta a lakóhelyem. 5

1. Helyi önkormányzatok létrejötte történeti áttekintés A helyi önkormányzatok létrejöttének megismeréséhez szükséges visszatekinteni a történelem egyes korszakaira. Elsőként érdemel figyelmet I. István államalapító tevékenysége. A későbbiekben jelentős szerepet játszott a közigazgatás fejlődésében II. József tevékenysége is. Átfogóbb képet kapunk az önkormányzatok kialakulásáról azáltal, hogy megismerjük a helyi szervek 1848-at követő időszakának történetét, valamint a tanácsrendszer időszakát, amelyet a most működő önkormányzati rendszer váltott fel. 1.1. I. István államszervezeti intézkedései A magyarság I. István megkoronázása előtt nomád, pogány nemzetségi és törzsi szervezetek között élt. I. István államszervezeti intézkedéseink köszönhető a Magyar Állam létrejötte. I István korában szükségessé vált az ország területi tagolása, hogy lehetővé váljon a királyi várbirtokok megfelelő igazgatása. 1 Az állam berendezkedését területi alapon szervezte meg, oly módon, hogy a törzsfőktől elkobzott területeken vármegyéket alakított ki, s a vármegyék élére ispánokat állított. Az ispánok feladata a törvények végrehajtása, adók beszedése, és bíráskodás volt. Királyi tanácsot hozott létre maga mellé, s megszervezte a királyi udvarban az adminisztratív tevékenységet. A valláshoz kötődése leginkább abban mutatkozott meg, hogy egyházmegyéket alakított ki, templomokat építtetett. I. István idejében keletkezett első törvénykönyvben többek között az egyházi hatalom megerősítésére is sor került, amelynek egyik bizonyítéka a Szent István Dekrétomának ezen sorai: Akarjuk, hogy a püspököknek legyen hatalmok az egyház ügyeit ellátni, igazgatni és kormányozni, és az egyházban sáfárkodni, a kánonok tartása szerint. Akarjuk, hogy a világiak az egyházak igazgatásában, az árvák és özvegyek oltalmazásában az ő szolgálatjokhoz alkalmaztassák magokat, és engedelmesek legyenek nekik a keresztyén vallás megtartásában. És az ispánok és birák legyenek az egyház előljáróival egyetértők az igazságtételben, mint Isten törvénye parancsolja. És az igaz törvényt se valakinek hazugsága vagy hamis tanusága, se hitszegés vagy jutalom, 1 Lehotay Veronika A modern állam és jog történeti alapjai II. rész VII. fejezet A helyi végrehajtó szervek története Miskolci Egyetemi Kiadó 2011 66. o. 6

semmiképen meg ne vesztegesse. 2 A királyi hatalom megszilárdítását szolgáló intézkedések az államhatalom létrejöttét eredményezte, s egyben a magyar közigazgatás alapköveit helyezte el I. István. 1.2. II. József tevékenysége a közigazgatás területén Következő állomás a közigazgatás fejlődésében II. József uralkodásának idejére tehető. II. József az államszervezet központosítására törekedett, továbbá az egyház szerepének csökkentése is célkitűzései között szerepelt. A közigazgatás területén a központosítás és a hatékonyság érdekében, a jobb igazgatás elérésére bővítették a hivatali apparátust, pénzügyek intézésére udvari kamarát hoztak létre. Az igazgatási ügyekkel kapcsolatos tevékenység elvégzése az udvari kancellária feladata volt. Az ellenőrzés a számvevőszék feladatai közé tartozott. Ezen idő alatt alakult ki az a hivatali apparátus, amely már rendszeres fizetést kapott munkájáért. A XVIII. században közigazgatási reformok következtében bevezetésre került a jegyzőkönyvezés, az iktatás, fellebbvitel. A XVIII. században a közigazgatási reform törekvések kihatással voltak a későbbi korok közigazgatására. 1.3. 1848. évet követő közigazgatás változásai és a tanácsrendszer II. József halála után a következő fél évszázadban a közigazgatás kisebb változásokkal folyamatosan működött. Változást az 1848. évi forradalmi események hoztak. 1848 után a márciusi törvényhozás az alkotmányosság alapjának tartotta a megyei szervezeteket, még a helyi igazgatás másik alapját a szabad királyi városok alkották. Három típusú szabad királyi várost különböztetett meg a Szabad királyi városokról szóló 1848. XXIII. törvénycikk: kisvárost, középvárost, nagyvárost. A törvénycikk rendelkezik a törvényhatósági jogkörrel rendelkező városokról. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve - kivéve a megyék székházait, és a valóságos hadiszolgálatban álló katonákat, azonban csak szorosan vett személyes s bűnvádi keresetekre és szolgálati vétségeikre nézve, minden a város határában létező egyének és javak, különbség nélkül. 3 A törvényi hatósági jogkörrel rendelkező város a megyének nem volt alárendelve. A király nevezte ki a vármegye és a törvényi hatósági jogú város élére a főispánt, 2 Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 2. Fejezet a püspökök egyházi hatalmáról 3 A szabad királyi városokról szóló1848. évi XXIII. törvénycikk 2 7

akit felügyeleti jogkörrel ruházott fel, amely jogkör kiterjedt minden állami és önkormányzati hatóságra. Az önkormányzat legfőbb testületi szervei a törvényhatósági bizottság, valamint a közigazgatási bizottság, kijelölő választmány lettek. Általános hatáskörrel rendelkező szerv a vármegye, amely legrégebbi önkormányzati egység. Tevékenységét az 1870. évi 42. törvénycikk, valamint az 1886. évi 21. törvény szabályozta. A vármegye önállóan intézkedett belügyeiben, az önkormányzás joga illette meg. Hatáskörébe tartoztak politikai ügyek és közügyek megvitatása. Vármegye szervei központi és külső tisztviselőkből áll. Központi tisztviselők az alispán, az aljegyző és a tiszti főügyész, levéltárnok, árvaszéki elnök, valamint az ülnök. Külső tisztviselő a főszolgabíró, aki a járás területén kihágási ügyekkel foglalkozott. Legfontosabb testületi szerv ekkor a törvényhatósági bizottság, melynek hatásköre a rendeletalkotás, választókerület kialakítása, költségvetés megvitatása. Foglalkozott továbbá a közigazgatási bizottság az állami és önkormányzati szervek közötti kapcsolat összehangolásával. Törvény alapján lehetett törvényhatósági jogú várost létrehozni, mely a megye hatáskörével megegyező jogkörrel rendelkezett, de a polgármester volt az első tisztviselője, a városi tanács pedig a legfontosabb szerve. Budapest székesfőváros 1876. évi 36. törvénycikk 4 által Buda és Pest, valamint Óbuda egyesítésből Budapest székesfőváros egy törvényhatósággá egyesült. Az így megalakult önkormányzat közügyekkel foglalkozott, a belügyeiben önállóan intézkedett. Döntéseit saját szervei hozták, és saját tisztviselőivel hajtatta végre. A törvényhatóság nevében a közgyűlés hatósági jogkört gyakorolt. A főpolgármester, annak akadályoztatása esetén pedig az alpolgármester járt el, mint a közgyűlés elnöke. A kerületi közigazgatás megszervezésére 1873-ban került sor, kerületi választmányok létrehozásával. A községek, mint legkisebb önkormányzati egységek fajtáinak meghatározására az 1871-ben megalkotott törvényben került sor, a kisközség és nagyközség meghatározással. A kisközségek feladatainak ellátására több másik kisközséggel együtt tevékenykedett, a jegyzőt pedig közösen alkalmazták. 4 Lehotay Veronika A modern állam és jog történeti alapjai. Miskolci Egyetemi Kiadó 2011 69. o. Helyi szervek 1848 után 8

A jelenleg működő helyi önkormányzati rendszert, a szovjet típusú tanácsrendszer előzte meg. A tanácsrendszer szabályait először az 1950. évi I. tanácstörvényben, majd az 1954. évi X. tanácstörvényben részletezték. A helyi tanácsok típusai az 1950. évi törvény szerint megyei, járási, városi tanácsok. A helyi tanácsok szervei a végrehajtóbizottságok, melynek feladatai a törvények és rendeletek végrehajtása. A tanácsrendszer a rendszerváltásig, 1990-ig működött, helyébe a ma is működő önkormányzati rendszer lépett. 2. Helyi önkormányzati rendszer jellemzői A helyi önkormányzati rendszer jellemzőinek feltárása előtt érdemes felidézni az önkormányzás fogalmát, amelyet A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában olvashatunk A 3. Cikkhez A helyi önkormányzás fogalma A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy - jogszabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. 5 Tehát az önkormányzás egy szervezet függetlenségét jelenti, amely a saját ügyekben önálló döntési jogban nyilvánul meg. A demokratikus jogállamban a helyi önkormányzás helyi közügyekben decentralizált hatalomgyakorlását jelenti. A helyi önkormányzás azt jelenti, hogy a választópolgárok közössége demokratikusan intézi a helyi közügyeket. Helyi közügyek a lakosság számára közszolgáltatás biztosítása, valamint azon feltételek megteremtése, amelyek a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához vezet. 2.1. Önkormányzati alapjogok Az önkormányzatokat megillető alapvető jogokat Magyarország Alaptörvénye külön fejezetben sorolja fel, elkülönítve az államigazgatástól. Az Alaptörvény bizonyos helyi ügyeket kizárólag az önkormányzat igazgatása alá utal, ami azt jelenti, hogy államigazgatási szerv ezen alapjogokba nem avatkozhat be. 5 A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 9

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. 6 A fent felsorolt alapjogok három csoportba sorolhatóak. Egyik csoportba az önálló döntés meghozatalához való jog: rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgat, meghatározza szervezeti és működési szabályait, tulajdonosi jogokat gyakorolhat az önkormányzati tulajdon felett, meghatározhatja költségvetését. A második csoportba az ún. petíciós jogokat sorolhatjuk: feladatai és hatáskörébe nem tartozó, helyi közösséget érintő ügyekben véleménynyilvánítási és kezdeményezési jogokkal rendelkezik. A harmadik csoportban az önállóság védelméhez való jogok tartoznak, amelyek biztosítják a helyi önkormányzatok alapjogait tekintve az egyenlőséget. 2.2. Önkormányzati feladat- és hatáskörök Jelentős változást jelentett a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény megalkotása, amelyben az önkormányzati feladatok- és hatásköröket szabályozták. 6 Magyarország Alaptörvénye 32 cikk (1) bek. 10

Ennek a törvénynek bizonyos rendelkezéseit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénye módosította (a továbbiakban: Mötv.). Az önkormányzati feladat- és hatásköröket érintő téma kifejtése előtt érdemes tisztázni a feladat és hatáskör fogalmát. Feladatkör alatt a szakirodalom a szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összességét, funkcióit, illetve azon tevékenységeit érti, amelyre a szervet létrehozták. A hatáskör pedig a szerv rendelkezésére álló, a feladat ellátásához szükséges eljárási és döntési jogokat és kötelezettségeket jelenti. 7 Az önkormányzatok számára feladatot és hatáskört kizárólag törvény állapíthat meg, az önkormányzat mérlegelésén múlik, milyen minőségben végzi el a meghatározott feladatot. Dönthet arról, hogy a feladat teljesítését saját szervei útján teljesíti, vagy más önkormányzatokkal társulási formában (pl. orvosi ügyelet ellátása) végzi el. A helyi önkormányzatok a törvényben meghatározott kötelező feladatok mellett önként vállalt feladatot is elláthatnak. Az önként vállalt feladat minden olyan közügyet érintő megoldás, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Ezen feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok teljesítését. Az önállóan vállalt feladatok kiadásait az önkormányzatoknak saját bevételükből kell kigazdálkodnia. A kötelező feladatai közé tartozik többek közt az egészségügyi alapellátás megszervezése és fenntartása, óvodai nevelés biztosítása, az egészséges ivóvízellátás biztosítása, a közvilágítás, a szociális alapellátás, a közutak és a köztemető fenntartása, a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesülésének biztosítása. A felsorolás nem teljes körű, a törvény taxatíve meghatározza az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait. Az önkormányzatok hatásköreit a Mötv. szintén meghatározza. Egymástól eltérő feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek a községek, a városok, a járásszékhelyek, a megyei jogú városok, valamint a főváros és kerületei. Ennek oka az eltérő gazdasági adottság, a lakosok száma, a közigazgatási terület nagysága. A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete, a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén, rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal 7 Balás Endre: A jegyzői államigazgatási feladatkörök újradefiniálása a járási hivatalok kialakítását követően In: Magyar Közigazgatás Új folyam 2.1. sz. (2012. március) 54. o. 11

korábban. 8 A vállalt feladat finanszírozására a központi költségvetésből igényelhet támogatást. A képviselő-testület az önkormányzati feladatok és hatáskörök gyakorlását átruházhatja a bizottságra, részönkormányzatra, polgármesterre, nemzetiségi önkormányzati testületre. Az átruházott hatáskört tovább nem ruházható át. Vannak olyan feladatok, amelyeket a képviselő- testület nem ruházhat át. Ezek a következők: a rendelalkotás, a Szervezeti Működési Szabályzat, valamint a társulás létrehozásával kapcsolatos döntés, az intézmény alapítása, a közterület elnevezése. Államigazgatási feladat- és hatáskörben, a helyi önkormányzatok és annak szervei a Mötv. felhatalmazása alapján eljárhatnak. Főszabály szerint a helyi önkormányzatok elsődleges teendője az önkormányzati feladatok ellátása. Önkormányzati hatósági ügy, minden olyan ügy amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet alapján a képviselő-testület ügyfelet érintő jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Önkormányzati hatósági ügyek pl.: önkormányzati segély, gyermekek szociális alapon való támogatása. Az önkormányzati hatósági ügyekben történő eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásairól általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadóak. Törvény, illetve törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet, államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a megyei közgyűlés elnökének, főpolgármesternek, polgármesternek, a jegyzőnek, valamint a közös önkormányzati hivatal és az önkormányzati hivatal ügyintézőjének. A feladatok- és hatáskörök katasztrófa elhárítási, polgárvédelmi ügyekben, és az országos államigazgatási feladatok végrehajtásában való részvételt jelenti. A feladatok ellátásához szükséges költségek finanszírozását a központi költségvetés biztosítja. A képviselő-testület az államigazgatási feladatok- és hatáskörök gyakorlása során a polgármestert, a közgyűlés elnökét, a jegyzőt és az ügyintézőt nem utasíthatja, döntéseiket nem bírálhatja. 8 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.. törvény 12 (2) bek. 12

2.3. A helyi önkormányzatok típusai Helyi önkormányzatok típusai: a települési önkormányzat és a területi önkormányzat. A települési önkormányzati típushoz tartozik a községi önkormányzat, a járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat, a megyei jogú város települési önkormányzat, és Budapest főváros kétszintű önkormányzata. A községi önkormányzatok az Mötv. által meghatározott feladatokat kötelesek ellátni, amelyek a lakosság alapvető létfeltételeihez szükségesek, továbbá kötelesek a közszolgáltatásokat biztosítani. 3000 főt meghaladó létszámmal rendelkező települések nagyközségi címet használhatják, ha az Mötv. hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek. A járásszékhellyel rendelkező önkormányzatok és a városi önkormányzatok hatékonyan és a szakmai előírásoknak megfelelően, törvényi kerek között a járás egész területén, és a város saját területén látja el közszolgáltatással kapcsolatos feladatait. Megyei jogú várost már az Mötv. hatálybalépése előtt az Országgyűlés Megyei jogú várossá nyilvánította. A megyei jogú város önkormányzata saját területén kívül a megyére kiterjedő feladatokat látja el, biztosítja a közszolgáltatásokat a törvényben meghatározottak szerint. Megyei jogú város egyben a megyeszékhely is. Képviselőtestület a megyei jogú városban a közgyűlés. Kétszintű önkormányzatból áll Budapest főváros önkormányzati rendszere, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatokból. A fővárosi önkormányzat mindazokat a feladatokat ellátja, amelyeket a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utal a törvény, és a fővárost érinti, valamint a kerületekkel kapcsolatos kötelezettségeit is. Különleges szerepköre van az országgal kapcsolatban. Fővárosi önkormányzatoknál főpolgármester működik. Ellenben a kétszintű önkormányzati típusokat érintő szabályok területén módosítás történt. A szabályozásban átalakításra került a főváros felépítésének rendszere. Így alapvetően megváltozott a főváros felépítésének rendszere. Eddig a kétszintű önkormányzati rendszerben a kerületek a főváros egész területét lefedték, azonban 2013 nyarától a Margitsziget sajátos jogállású területté vált, miszerint egyik kerülethez sem tartozik, hanem a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területté vált. 9 A fővárosi kerületi önkormányzatok 9 Dr. Hoffman István : A Mötv. Első éve a szabályozás változásainak tükrében In: Igazgatásszervezési, 13

önállóan gyakorolják a törvény által rájuk ruházott feladat- és hatásköröket. Területi önkormányzat a megyei önkormányzat is, amelynek döntéshozó képviselő-testülete a közgyűlés. A közgyűlés elnöke a főjegyzőt határozatlan időre nevezi ki, pályázat alapján. A közgyűlés elnökét titkos szavazással, saját tagjai közül a megyei közgyűlés nevezi ki. Az államigazgatási feladatok végrehajtása során szintén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezései a mérvadóak. 3. A helyi önkormányzat felépítése A helyi önkormányzati rendszer általános jellemzőinek ismertetése után, az önkormányzatok felépítése, a képviselő-testület, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységének taglalása is fontos ahhoz, hogy az önkormányzatot átfogóan megismerjük. Elsőként a települési képviselő megbízatását, jogosultságát kívánom bemutatni. 3.1. A települési képviselő megbízatása Egy adott település lakosainak érdekeit a lakosság által választott települési képviselő tudja leghatékonyabban képviselni. A képviselő-testület minőségi tevékenységet úgy tud végezni, ha a lakosság által választott képviselő a település és a választók érdekeit képviseli, és aktívan részt vesz a közakarat megvalósításában. A települési képviselő jogállásáról és megválasztásáról, a feladatairól a Magyarország Alaptörvénye következő rendelkezését kell kihangsúlyozni. A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. 10 A helyi képviselők választásával és tevékenységével kapcsolatban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint az Ötv is meghatároz szabályokat, a 2014. évi választásokat követően pedig az Mötv. rendelkezései lesznek mérvadóak. A képviselő-testület törvény által meghatározott kereteken belül, rendeletben 10 területfejlesztési és informatikai Szaklap Jegyző és a Közigazgatás XV. évf. 6. szám 6.o. Magyarország Alaptörvénye 35. cikk (1) bek. 14

vagy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában állapíthat meg jogokat és kötelezettségeket a képviselő számára. E szabályok azonban már csak színezhetik, de alapjaiban meg nem változtathatják a települési képviselő a már említett törvények által kialakított jogi helyzetét. 11 A képviselő jogi helyzetének jellemzői: választással jön létre a megbízatása, a képviselő-testület tagja, felelősséggel tartozik a település egészére nézve, társadalmi jellegű a megbízatása, érdekképviseletet lát el, esküt tesz. Magyarországon minden választójoggal rendelkező nagykorú magyar állampolgár, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás napjának meghatározását követően, a helyi választási iroda vezetője állítja össze a névjegyzéket. A névjegyzék a választójoggal rendelkező személyek listája, akik a szavazókörben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A helyi képviselő személyére az ajánlást ajánlóíven lehet megtenni, amelyet a választópolgár aláír. A választási bizottságnál kell bejelenteni a jelöltet az ajánlóív benyújtásával. A megválasztott képviselő a választásokat követően automatikusan tagja lesz az adott képviselő-testületnek. Ez a testület éppen a megválasztott képviselők által nyer személyes töltetet, értő és értelmezhető jogalanyiságot. 12 A települési képviselő a feladatait társadalmi megbízatásban végzi, amelyért a képviselő-testület rendeletében meghatározott összegű tiszteletdíjat kaphat. Amennyiben a képviselő munkahellyel rendelkezik, abban az esetben képviselői feladatának ellátása időtartamára a munkáltatója munkavégzés alól mentesíti. A képviselő tevékenységének folytatása közben egyrészt a lakosság érdekeit képviseli, másrészt pedig a képviselő-testületi döntések előkészítésében vesz részt, és azok végrehajtásában és ellenőrzésében közreműködik. Ezen tevékenységek folytatásában a képviselőt jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A képviselő kötelezettsége abból adódik, hogy a hozzá forduló választópolgárok, vagy a település bizonyos csoportjának, érdekeinek képviseletét elvállalja, de az a település érdekeivel nem lehet ellentétes. A képviselői jogokat és kötelezettségek az Ötv. tartalmazza. Ezen törvény alapján a képviselő, a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást 11 Fogarasi József Ivancsics Imre Kiss László A helyi önkormányzatok. A települési képviselő jogállása UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. 91. o. 12 Fogarasi József-Ivancsics Imre-Kiss László A helyi önkormányzatok A települési képviselő testületi tagsága 102. o. 15

kérhet a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben. A képviselő részére szóban az ülésen, vagy írásban 15 napon belül érdemben választ kell adni. A felvilágosítás kérés történhet szóban vagy írásban. Az írásban leadott felvilágosítás kérést a polgármester a képviselő-testületi ülésen köteles felolvasni. Az írásban benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, valamint a képviselő kérésére, a véleményét szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni. A tanácskozási jog a képviselő számára arra ad lehetőséget, hogy a bizottsági ülésen részt vehessen, javaslatot tegyen. Javaslata a bizottság feladataihoz tartozó ügyeket érinthet, amelyet a bizottság a következő ülésén megtárgyal. Tárgyalásra a települési képviselőt meg kell hívni, amelyen tanácskozási joggal vesz részt. Egy másik települési képviselői jogosultság a képviselő-testület képviselete. Ezen jogosultság megbízás alapján jöhet létre. A megbízást a megbízott kaphatja polgármestertől, a képviselő-testülettől. Nem kötelező a megbízás elfogadása, ezért célszerű előzetesen egyeztetni a képviselővel, és a megbízást írásba foglalni. A képviselő-testület hivatala a képviselő munkájához tájékoztatást adhat, ha a képviselő igényli, ügyviteli közreműködést nyújthat. Például tájékoztatást kérhet a pénzügyi bizottság tagja a hivatal ügyintézőjétől az adott évben a beszedett helyi adóról. A tájékoztatás kérés nem terjedhet ki az adózók személyi adataira, és a személyes befizetéseire. A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a képviselő részére további jogosítványokat is meghatározhat: pl. jegyzőkönyv hitelesítés, képviselői csoport vezetése. Megbízatásának megszűnését az Alaptörvény és Ötv., valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásokról szóló 2010. évi L. törvény tartalmazza. A települési képviselőre vonatkozó Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései a 28 31. a 144. (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba. 13 13 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16

3.2. A képviselő-testület megalakulása, működésének alapjai, működése, feladatai A képviselő-testület működése jellemzőinek feltárása előtt érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt esztendőkben jelentős változások történtek az önkormányzati rendszerben. Reformértékű változások, változtatások lépnek be, újabb és újabb, korábbiaktól eltérő munkamódszereket és munkastílust követelve. 14 formában kerülnek bevezetésre a Mötv. által egyes területek szabályozása. Többlépcsős A képviselő-testület működését meghatározó jogszabályok a már többször is említett Mötv.-ben találhatók meg. A négyévente megszervezett helyi választás alkalmával, a választópolgárok közvetlen és titkos szavazás alapján választják meg a képviselő-testületet. A helyi választás lebonyolításánál a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényt kell alkalmazni. A helyi önkormányzat szerveiről általánosságban elmondható, hogy képviseleti jellegű, de megtalálhatóak benne a bürokratikus szervezet sajátosságai is 15. Ez a szervezet szerteágazó tevékenységet végez, laikus elemeket is tartalmaz, kialakításában az érintettek nagyarányú önállóságot kaptak. A helyi önkormányzati szervezet méretét befolyásoló tényező a település jogállása, valamint a lakosságszám. Az önkormányzat feladatainak ellátását a képviselő-testület szervei útján végzi. Az Alaptörvény által garantált autonómia alapján a legfontosabb feladat- és hatáskör gyakorlója a képviselőtestület. A képviselő-testület szervei: képviselő-testület bizottsága, polgármester, részönkormányzat testülete, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás. Az Alaptörvény szerint A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. 16 Meghatároz még feladat- és hatásköröket a képviselőtestület számára a Mötv., és az helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízott, valamint egyes centrális alárendeltségű feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény. A képviselő-testület bizonyos hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságra, részönkormányzat testületére, a jegyzőre, társulásra. Az átruházott hatáskört a képviselő-testület bármikor visszavonhatja. Vannak olyan feladat- és hatáskörök, 14 Dr. Kiss László Átalakuló önkormányzati rendszer In: Igazgatásszervezési és területfejlesztési és informatikai Szaklap Jegyző és Közigazgatás XV. évf. 1. sz. 6. o. 15 Fábián Adrián Válogatott Európai Önkormányzati Modellek XVI. f. A képviselő-testület és szerve 146. o. Dialóg Campus Kiadó 16 Magyarország Alaptörvénye 33. cikke (1) bek. 17

amelyeket a testület másra nem ruházhat át. A nem átruházható feladat- és hatáskörök a rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása. Azon hatásköröket sem ruházhatja át, amelyeket a törvény hatáskörébe utalt, a választás, kinevezés, vezetői megbízás. Szintén át nem ruházható feladata a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és címek adományozása. Gazdasági tevékenysége körében nem átruházható feladatok a gazdasági program elkészítése, és az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás (hitelfelvétel), államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása. Önkormányzati társulások létrehozását, megszüntetését, kiválást, társulási megállapodás módosítását, vagy a csatlakozásról való döntést sem ruházhat át a képviselő-testület. Intézményekkel kapcsolatban nem átruházható, azok alapítása, átszervezése, megszüntetése. A település környezetére vonatkozóan a testület nem ruházhatja át a közterületek elnevezéséről szóló döntést, és a közterületen szobrok és műalkotások állításáról szóló döntést. A törvény szerint az Kúriánál eljárás kezdeményezése, és a polgármester méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyében való döntést sem ruházhatja át a képviselő-testület más szerve. A képviselő-testület számára fontos rendelkezés a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendelt szervek feladatés hatásköréről szóló a korábban már említett - 1991. évi XX. törvény. E törvény célja, hogy megállapítsa a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörbe, a helyi önkormányzat szervei államigazgatási feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket 17. A fenti törvény alapján a képviselő-testület államigazgatási feladata kommunális igazgatás területén a folyékonyhulladék elhelyezésére szolgáló telep létesítésével kapcsolatos feladatok ellátása. Szintén a testület hatáskörébe tartozik földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása. A képviselő-testületnek környezetvédelmet érintő államigazgatási feladata a zajvédelem és a csendes övezetek kialakítása, önkormányzati környezetvédelmi alap megteremtése. Művészeti és közoktatási igazgatási feladatai a művészeti alkotások közterületen, illetve önkormányzati épületen való elhelyezése, fenntartása és felújítása. A képviselő-testület jóváhagyja az önkormányzati levéltár munkatervét, ill. beszámolóját, véleményezési jogot gyakorol a levéltári anyag elhelyezésével kapcsolatban. A helyi önkormányzat képviselő-testülete döntést hozhat az 17 A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörei. 1991. évi XX. törvény 18

önkormányzat által fenntartott közművelődési és művészeti intézmények elnevezéséről. A képviselő-testület gazdálkodási feladat- és hatáskörében meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját, költségvetésről szóló rendeletet alkot. Dönt az általános- és céltartalék felhasználásáról, költségvetés módosításáról, hitelfelvételről, kötvény kibocsátásáról. Feladatkörébe tartozik az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályainak, és a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásnak elfogadása. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséről való döntést is feladatai közé sorolja a törvény. A képviselő-testület helyi adókat vezethet be, meghatározhatja azok bevezetésének időpontját, de csak a következő év január 1-jétől. Az adóalanyok teherviselési képessége figyelembevételével, és a törvény által meghatározott keretek között megszabhatja a helyi adók mértékét. Az önkormányzati működés legfontosabb alapja a képviselő-testület, amelynek tagjai a képviselők. Az alakuló ülés megtartása a képviselő-testület első feladata, amelyre a választást követő 15 napon belül kell, hogy sor kerüljön. A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti. A körelnök mindig a legidősebb települési képviselő, akadályoztatása esetén a korban következő legidősebb képviselő lép a helyébe. Az alakuló ülés törvény szabályai szerint, a Szervezeti Működési Szabályzatban leírtak alapján, vagy a korábban kialakult gyakorlat alapján zajlik. Első lépés az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása, majd a választás eredményéről tájékoztatást ad a választási bizottság elnöke. Az alakuló ülés része a polgármester és a települési képviselők eskütétele. Az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen a testület, törvényi előírások alapján rendeletet alkot az SZMSZ módosításáról, vagy új SZMSZ megalkotásáról, és meghatározásra kerül a képviselő-testület munkaterve. A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, amelyben megállapíthatja az éves ülések számát (legalább 6), azok időpontját és helyszínét, és a napirendi pontokat. Az alakuló ülésen döntés születhet a bizottságok, és azok tagjainak kijelölésére a polgármester előterjesztése alapján. Azokon a településeken ahol a lakosságszám meghaladja a 2000 főt, kötelező a pénzügyi bizottság felállítása. Szintén az ülés kötelező napirendi pontja a tiszteletdíjak, illetmények megállapítása. A képviselő-testület ülésére meghívandók körét az SZMSZ-ben határozzák meg. A meghívás szólhat az ülés egészére, vagy csak valamely napirendi pont tárgyalásának idejére. A tárgyalásra való meghívás általában tanácskozási jogot is jelent, de előfordulhat, hogy nem tanácskozási joggal történik a meghívás. A meghívásnak éppen 19

az az értelme, hogy a meghívott véleményt mondhasson, a vitába bekapcsolódhasson. 18 Formailag a meghívó lehet írásos vagy szóbeli. A szóbeli meghívás általában a rendkívüli testületi ülések esetében történik. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendi pontokat, meghívó keltének időpontját, a polgármester aláírását és a bélyegző lenyomatot. Az üléssel kapcsolatos előterjesztéseket, kimutatásokat, valamint az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódó anyagot a meghívóhoz csatoltan kell megküldeni a meghívottaknak. A meghívót és a hozzácsatolt anyagokat az ülés előtt 15 nappal kell megküldeni, postai úton vagy saját kézbesítővel. A képviselő-testület üléseit az alakuló ülésen elfogadott munkaterv alapján tartja. A tervezett munkatervben és SZMSZ-ben előre meghatározott ülések az úgynevezett rendes ülések. A rendkívüli ülés munkatervben nem tervezett ülés, amelyet Mötv.-ben, SZMSZ-ben megjelölt feltételek megléte esetén hívja össze a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára a polgármester. A polgármesternél lehet előterjeszteni a testületi ülés összehívására irányuló indítványt, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, és okát, valamint a javasolt napirendi pontot. Az előbbiek mellett, ha a polgármester szükségesnek tartja, összehívhatja a rendkívüli testületi ülést sürgős döntés meghozatalára. Képviselő-testület ülését a polgármester (elnök) a határozatképesség megállapításával megnyitja, majd köszönti az ülésen megjelenteket. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítőket kijelöli a képviselő-testület tagjai közül (a testület egyszerű szavazással dönt), akiknek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése és szavazatszámlálásban segítségnyújtás. A következő lépés az ülés napirendjének megállapítása, amelyre általában a polgármesternek van javaslattételi joga. A napirendi pontok szerepelnek a képviselő-testületi tagok számára kiküldött meghívóban. Általános gyakorlat, hogy a képviselő-testület határozza meg az aktuális ülés tárgysorozatát, napirendek tárgyalási sorrendjét. A meghívóban szereplő napirendi pontoktól eltérni csak kivételes esetben lehet, vagy a napirendi pont aktualitását vesztette, vagy jogszabályváltozás miatt. Ezek a kivételek az SZMSZ-ben kerülnek meghatározásra. A képviselő-testület döntéshozatalához fontos, hogy annyi képviselő vegyen részt az ülésen, hogy a napirendi pontokban döntés születhessen. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. 19 Az egyszerű többség a jelenlévő összes képviselőket jelenti, még a 18 Fogarasi József-Ivancsics Imre- Kiss László Im: 139. o. 19 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 47 (1) bek. 20

minősített többség a megválasztott képviselők több mint a fele. Szavazás történhet név szerint, vagy titkos szavazással. A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akinek saját vagy hozzátartozója ügyében születhet döntés. A személyes érintettséget a képviselőnek kötelessége bejelenteni. A kizárásról a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel. A képviselő-testületi döntés formája lehet a rendelet és a jegyzőkönyv részeként határozat. A polgármester és a jegyző írja alá a rendeletet, amelyet helyben szokásos módon vagy a képviselő-testület hivatalos lapjában kell kihirdetni. A honlappal rendelkező önkormányzatok a rendeleteket honlapon is hozzáférhetővé teszik. A jegyző gondoskodik a rendelet közzétételéről, elektronikus és postai úton megküldi az illetékes kormányhivatalnak, törvényességi felülvizsgálat céljából. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit az Mötv. 52. (1) bekezdése tartalmazza. A képviselő-testület feladatai közé tartozik, hogy évente legalább egyszer közmeghallgatást tartson. A közmeghallgatáson a helyi lakosság, helyi szervezetek kérdést tehetnek fel a képviselő-testületnek, javaslatot tehetnek helyi közügyeket érintő ügyekben. A kérdésekre és javaslatokra a testületnek a közmeghallgatáson, vagy azt követően 15 napon belül írásban választ kell adnia. A képviselő-testület megszűnését a képviselő-testület mondhatja ki, és az Alkotmánybíróság Alaptörvény ellenes működés esetén. A képviselő-testület által történő feloszlatás szabályai a fent említett törvény szerint: a képviselő-testület minősített többséggel dönthet a feloszlatásról megbízatása lejárta előtt. A választásokat követő hat hónapon belül, valamint a választásokat megelőző év november 30-ig nem mondható ki a képviselő-testület feloszlatása. A törvényi szabályozás mellett kialakult egy alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat a testületek működésének törvényességével kapcsolatban. Így, az Alkotmánybíróság a 18/2013. (VII.3) AB határozatában kiemelte, hogy a képviselő-testület nem működése is alaptörvény-ellenes, ezért a folyamatos működés hiánya megalapozhatja a helyi önkormányzat feloszlatását. 20 20 Dr.Hoffman István A Mötv. első éve a szabályozás változásainak tükrében. II/2 In: Igazgatásszervezési, Területfejlesztés is Informatikai Szaklap Jegyző és a Közigazgatás XV. évf. 6. sz. 6.o. 21

3.3. Bizottságok működése, feladatai A képviselő-testület bizottságainak létrehozását és működését meghatározó jogszabályok a Magyarország Alaptörvénye, az Mötv., és az adott önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai. Magyarország Alaptörvényében a helyi önkormányzatokról szóló rendelkezés nevesíti a képviselő-testület azon jogát, hogy A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre. 21 Az Mötv. az Alaptörvénytől részletesebb szabályokat ír elő a képviselő-testület bizottságaival kapcsolatban. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában dönt arról, hogy a kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottságon kívül, más bizottság megalakítása szüksége-e. A pénzügyi bizottság létrehozását, kettőezernél nagyobb lakosságszámmal rendelkező településeknél jogszabály írja elő. A képviselő-testület bizottságait általában az önkormányzati feladatkörök szerint hozza létre, pl. a helyi szociális problémák megoldására szociális bizottságot. A bizottság típusát az határozza meg, hogy a feladat ellátása folyamatos vagy csak ad hoc megoldást igényel. Ennek alapján vannak állandó bizottságok és ideiglenes bizottságok. A bizottság tagjainak létszámáról törvény nem rendelkezik, kivéve a vizsgálóbizottság esetében, ahol 3 főt határoz meg. A képviselő-testület dönt a bizottság létszámáról szervezeti és működési szabályzatában. A bizottsági tagok és a bizottsági elnök megválasztásának a joga a képviselő-testületet illeti meg, amely jogosultság másra nem ruházható át. A tagok választásához minősített többségi szavazat szükséges. Az elnök személyét a polgármester javaslata, vagy képviselők javaslata alapján lehet választani, aki csak képviselő lehet. Nem lehet tagja vagy elnöke a bizottságnak polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója az Ötv. összeférhetetlenségi rendelkezése alapján. A képviselőkön kívül szintén bizottság tagja lehet, az is, aki nem képviselő. A bizottság tevékenységében a képviselők és a nem képviselők egyenjogúak..a nem képviselői tagok azoknak a helyi szolgáltató szervezeteknek, és társadalmi csoportoknak a képviselői, amely szervezeteket a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában megjelölt. A képviselő-testület bizottság tagjainak tiszteletdíjat állapíthat meg. A bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása, a 21 Magyarország Alaptörvénye 31. cikk (3) bek. 22

képviselő-testület megbízatási időtartamának lejártával megszűnik. Egy adott települési önkormányzat szervezetrendszerében a bizottságok számának alakulása nagymértékben függ attól, hogy a képviselőt-testület milyen módon kívánja megoldani az önkormányzásból fakadó feladatait. A képviselő-testület döntése, hogy mely területeken akarja saját maga gyakorolni feladat- és hatáskörét, s melyek azok a feladatok amiket a bizottságra átruház. Magyarországon az eltérő feladat- és hatáskörrel rendelkező önkormányzatok különféle bizottsági szervezettel rendelkeznek. Kisebb településeken a képviselő-testület a helyi adottságokat szem előtt tartva, bizottság létrehozása nélkül is el tudja végezni az önkormányzati feladatait. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátását maradéktalanul akkor tudja teljesíteni a helyi önkormányzat, ha olyan szervezettel rendelkezik, amely hatékonyan és aktívan vesz részt a kötelezettségek megoldásában. A bizottság számára jogszabály feladat- és hatáskört részletesen nem határoz meg, ezért csak a képviselő-testület hatalmazhatja fel önkormányzati feladatok ellátására. A képviselő-testület önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg. A bizottság törvény által meghatározott feladatköre: A bizottság feladatkörében kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselőtestület által átruházott hatáskörben döntést hoz. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat. 22 Ha a bizottság hatósági jogkörében hoz döntést, akkor azzal szemben jogorvoslatnak van helye. A benyújtott fellebbezésről a képviselő-testület dönt. A testületi döntéssel szemben jogszabálysértésre való hivatkozással, bírósághoz lehet fordulni felülvizsgálatért. A bizottság nem hatósági jellegű döntése felülvizsgálatát bármelyik képviselő, és polgármester is kezdeményezheti. A képviselő-testület szervezeti működési szabályzatában vannak lefektetve a bizottságok működési feltételei, de felhatalmazás alapján maga a bizottság is ügyrendjében döntést hozhat működésével kapcsolatban. Bizottsági ülések számát részben a képviselő-testület meghatározhatja, amelyet szervezeti működési szabályzatában ír elő. Ezen felül az ülések számáról a bizottság maga dönt. A bizottság 22 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 59. (1)-(3) bek. 23

ülései általában nyilvánosak, zárt ülés elrendelése esetében a képviselő-testület üléseinek szabályait kell alkalmazni, az Mötv. 46. (2) bekezdés tartalma szerint. A bizottság elnöke hívja össze az üléseket, a munkatervben előre meghatározott napirendi pontokkal, s az előírt időpontok szerint. Nem csak a munkatervben feltüntetett időpontok alapján hívható össze bizottsági ülés, hanem polgármester indítványára, és a képviselő-testület döntése alapján is. Az ülésre a bizottság elnöke bárkit meghívhat. A bizottsági tagokon kívül meghívottak, tanácskozási joggal lehetnek jelen az ülésen. Ha a települési képviselő javaslatot tesz a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben, akkor az elkövetkezendő ülésen elő kell terjeszteni. A javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni, az általa javasolt napirend tárgyalására. Szintén tanácskozási joggal lehet jelen a bizottsági ülésen a jegyző, és a polgármester. A jegyző szakmai tudásával segíti a bizottság munkáját, viszont szavazati jog nem illeti meg. A bizottság elnöke az ülésen a határozatképesség megállapítása után megnyitja az ülést, ismerteti a napirendi pontokat. A napirendi pontokkal összefüggésben kialakult vitát vezeti, összefoglalja, majd a javaslatot szavazásra bocsátja. A bizottságok döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg, amelyek határozatok vagy állásfoglalások. Az ügyfelet érintő hatósági ügyben hozott döntése határozat, amely az ügyfélre nézve kötelező. A bizottság állásfoglalása, javaslatai a képviselő-testület munkáját segíti elő. A bizottsági ülésről készített, a bizottság elnöke által aláírt jegyzőkönyvnek, az Mötv. 52. (1) bekezdés által előírt szabályokkal kell összhangban lennie. A jegyző feladata az ülésről készült jegyzőkönyv megküldése az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal számára törvényességi ellenőrzés céljából. A jegyzőkönyvet elektronikusan, valamint postai úton 15 napon belül kell megküldeni a kormányhivatalnak. 3.4. Polgármester szerepe a képviselő-testületben A polgármester tevékenysége a településen élők közös érdekeit ugyanúgy szolgája, mint maga a képviselő-testület. A polgármesteri tisztség választópolgárok közvetlen választása útján jön létre. A választásokkal összefüggő szabályokat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény tartalmazza. A polgármesteri tisztséget főállásban vagy társadalmi megbízatás alapján lehet betölteni. A polgármester, a választásokat követően, az alakuló ülésen a képviselőtestület előtt esküt tesz. 24

A képviselő-testületben betöltött szerepe, a testület elnökeként összehívja a testületet, vezeti az üléseket, és a képviselő-testület képviseletét is ellátja. A polgármester a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala tekintetében, valamint működése szempontjából önkormányzati képviselőnek minősül. A Mötv. 67. c.), pontja alapján, a polgármester a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, és hatósági ügyekben hatáskörének gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, polgármesteri hivatal, valamint a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére. Polgármester jogszabályban meghatározottak szerint, a képviselőt-testület döntése alapján, és a saját hatáskörében a hivatalt irányítja. Meghatározza jegyző javaslatát szem előtt tartva a polgármesteri hivatal, és a közös önkormányzati hivatal feladatait, az önkormányzati tevékenység szervezése tekintetében és a döntések előkészítésében, végrehajtásában. A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be jegyző javaslata alapján a hivatal belső szervezete felépítésének, a létszámának és munkarendjének, valamint az ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Saját hatáskörébe utalt ügyekben, maga szabályozza a kiadmányozás rendjét. A polgármester gyakorolja munkáltatói jogkört a jegyző tekintetében, az önkormányzati intézményvezetők felett pedig egyéb munkáltatói jogkört. Erős jogosítványnak tekinthető az ún. vétójog. Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, kezdeményezheti az ügy ismételt tárgyalását (ez alól értelemszerűen kivételt képez a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló és polgármester tisztségének megszüntetésére irányuló kereset benyújtására vonatkozó döntés). 23 Az ismételt tárgyalás kezdeményezését, a polgármester az ülést követően három napon belül teheti meg. A képviselő-testület számára 15 nap áll rendelkezésre a döntés meghozatalához. Egymást követő két ülésen a képviselő-testület nem hoz döntést ugyanabban az ügyben, akkor a polgármester dönthet, amelyről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A polgármester a képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben nem hozhat önálló döntést. Két testületi ülés közötti időszakban, a képviselőtestület hatáskörébe utalt halaszthatatlan ügyben a polgármesternek joga van döntést hozni, amelyről értesíti a képviselő-testületet. 23 Szvercsák Szilvia A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik. In: Magyar közigazgatás, 2012. (2. (62.) évf.) 1. sz. 47. o. 25