Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2



Hasonló dokumentumok
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

2.0 változat június 14.

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Jelentés az ipar évi teljesítményéről

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Helyzetkép november - december

Helyzetkép május - június

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Helyzetkép július - augusztus

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

Helyzetkép december január

Helyzetkép szeptember október

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

FEJÉR MEGYE ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

A válság munkaerő-piaci következményei, I. félév

TATAI JÁRÁS ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVE

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi tevékenységéről

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

Helyzetkép augusztus - szeptember

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Nógrád megye bemutatása

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről IV. negyedév

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

FEJÉR MEGYE ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Veszprém megye

A válság hatása a munkaerőpiacra

A é v v é g é i g s z ó l ó

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Helyzetkép március április

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL FEBRUÁR

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Kutatás és fejlesztés, 2011

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése május 25-i ülésére. a kamara évben végzett munkájáról

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ évi szakmai tevékenységéről

Átírás:

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 9 Lakásépítés... 10 Turizmus... 11 Közúti közlekedési balesetek... 12 Bűncselekmények... 13 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

Összefoglalás A kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként Komárom-Esztergom megye népessége a tavalyihoz képest nagyobb mértékben fogyott. A megyében az alkalmazásban állók száma csökkent, melyben a legnagyobb szerepet a feldolgozóiparban történt elbocsátások játszották. Mindezek ellenére a megye foglalkoztatási helyzete és a munkanélküliségi rátája kedvezőbb az országosnál. A gazdasági szervezetek száma érdemben nem változott, többségük önálló vállalkozó. Június végéig negyedével kevesebb gazdasági szervezet ellen indult, vagy volt folyamatban felszámolási eljárás. A megyében megvalósult beruházások értéke folyó áron nem érte el az egy évvel korábbi szintet, annak ellenére, hogy a jelentős alágazatok közül a járműgyártásba több invesztíció történt. A megyei székhelyű ipari szervezetek termelési volumene kissé elmaradt a tavalyitól, melynek legfőbb okozója az elektronikai és a járműipar visszaesése volt. Az ipar árbevétele is kevesebb volt a tavalyinál, a belföldi értékesítés több mint ötödével csökkent. A megye építőipari kibocsátása jelentősen, négytizedével emelkedett a január-júniusi időszakban, és az ez idő alatt megkötött új szerződések értéke is meghaladta az előző évit. A megyében mindössze 33 új lakást adtak át az első félévben, ami a tavalyinak mindössze a negyede. A megye kereskedelmi szálláshelyein stagnált a vendégszám, a vendégéjszakák száma viszont csökkent. A külföldiek ugyanakkor több vendégéjszakát töltöttek el, mint tavaly ugyanezen időszakban. A megyében kevesebb közlekedési baleset történt, és a sérültek száma kisebb. A felderített bűncselekmények száma harmadával csökkent, az összes felderített bűncselekmény 60%-a vagyon ellen irányult. A bűnelkövetők tizede fiatalkorú volt. Demográfiai helyzet A megye lakónépessége 2013. január 1-jén 302 451 főt tett ki. Komárom-Esztergom megyében az év első hat hónapjában 5,9%-kal kevesebb, összesen 1284 gyermek született, míg 0,9%-kal több, 2066 személy hunyt el. Az élveszületések és halálozások kedvezőtlen irányú változásának hatására a népességfogyás 14,3%-kal haladta meg a 2012. I. félévit, 782 fővel csökkentve ezzel a megye népességét. 2 www.ksh.hu

Élveszületések, halálozások száma és a természetes fogyás 1. ábra Fő 1 200 1 000 800 600 400 200 0-200 -400-600 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 2010 2011 2012 2013 Élveszületés Halálozás Természetes fogyás negyedév A házasságkötések száma tovább csökkent. Előző évhez képest 6,3%-kal kevesebb, 461 pár kötött házasságot a hat hónap alatt. Egyéves születésnapja előtt 6 gyermek hunyt el, tavalyhoz képest eggyel kevesebb. Munkaerőpiac A KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint 2013 júniusában a Komárom-Esztergom megyében élő 15 74 éves korosztály hattizede, 143,1 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A foglalkoztatottak átlagos létszáma (130,8 ezer fő) mintegy 0,8%-kal haladta meg az előző évit. A félév végére a munkanélküliség kedvezőtlenebb, a foglalkoztatottság kedvezőbb irányba változott. A megyei foglalkoztatási ráta (54,8%) és a munkanélküliségi ráta (8,6%) is 0,7 százalékponttal emelkedett egy év alatt, de mindkét ráta kedvezőbben alakult az országos átlagnál. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2013. június végén 12 208 fő álláskeresőt tartott nyilván Komárom-Esztergom megyében. Létszámuk mindössze 0,8%-kal csökkent az előző év azonos időpontjához képest. Középfokú végzettséggel 57%-uk, 38%-uk általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem, 4,9%-uk főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik. A nyilvántartott álláskeresők 15%-a 25 éven aluli és mintegy tizede pályakezdő. A pályakezdők száma ötödével nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Legnagyobb részük középiskolai végzettséggel (54%) bír, legfeljebb általános iskolai végzettséggel 40%-uk, diplomával 5,7%-uk rendelkezik. Az álláskeresők körében többségbe kerültek a nők, mivel márciushoz képest a férfi álláskeresők száma nagyobb mértékben csökkent, mint a nőké. Mindez a férfiakat érintő szezonális foglalkoztatás eredménye. www.ksh.hu 3

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása nemenként 2. ábra % 100 80 47.5 51.0 51.6 50.1 49.0 52.0 52.3 49.7 47.4 51.1 60 40 20 52.5 49.0 48.4 49.9 51.0 48.0 47.7 50.3 52.6 48.9 0 március június szeptember december március június szeptember december március június 2011 2012 2013 Férfiak aránya Nők aránya A munkát keresők 35%-a 1-3 hónapja regisztráltatta magát, 19%-uk már több, mint egy éve. 2013 első félévének végén a megyében mindössze 1,8%-kal több, 1383 üres álláshelyet jelentettek. Egy betölthető álláshelyre 9 nyilvántartott álláskereső jutott, éppen annyi, mint egy évvel korábban. Álláskeresési járadékban 12%-kal kevesebb, 1416 fő, álláskeresési segélyben 64%-kal több, 470 fő részesült. Szociális ellátásban 12%-kal többen, 3375-en részesültek. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2013 első félévében az országban a legalább 5 fős vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 653 ezer fő állt alkalmazásban, 0,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Komárom-Esztergom megyét az országosnál jóval nagyobb ütemű, 3,6%-os létszámcsökkenés jellemezte. A megyei székhelyű szervezeteknél 75 ezren álltak alkalmazásban, közel 2800-zal kevesebben, mint egy évvel korábban. Mind a versenyszférában (ahol az alkalmazottak csaknem négyötöde dolgozott), mind pedig az állami szektorban foglalkoztatottak száma visszaesett, előbbi 4,1, utóbbi 1,6%-kal. A nagyarányú létszámcsökkenés főként az alkalmazottak közel felét foglalkoztató feldolgozóiparban történt elbocsátások következménye, ahol több mint 2200 fővel dolgoztak kevesebben, mint 2012 első félévében. A többi jelentős gazdasági ág közül a közigazgatásban, valamint az adminisztratív szolgáltatás ágazatban nőtt az alkalmazottak száma, az oktatásban, a kereskedelemben, az egészségügyben, a szállítás, raktározás területén és a mezőgazdaságban azonban kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. 4 www.ksh.hu

Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszakához képest) 3. ábra Ezer fő 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12-14 -16 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 2009 2010 2011 2012 2013 Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés negyedév A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2013. első félévi átlagos bruttó keresete 221 ezer forintot tett ki, ezen belül a vállalkozásoknál 227, a költségvetési szervezeteknél 196 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál (3,4%) nagyobb mértékben, 4,3%-kal emelkedtek 2012. január-júniushoz képest. A Komárom-Esztergom megyei szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresete Győr-Moson-Sopron után a második legmagasabb volt a megyék rangsorában. Az ágazatokat tekintve a fizikai és a szellemi munkakörökben dolgozók is az energiaiparban kerestek legjobban (266, illetve 450 ezer forintot), legkevesebbet pedig (112, illetve 153 ezer forintot) a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknál kapták. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 2013. január júniusban 144 ezer forintot tett ki, 5,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 4,6%-kal (232 ezer forintra) emelkedett, amelyből 4,7% volt az egyéb munkajövedelem aránya. Gazdasági szervezetek Komárom-Esztergom megyében 2013. március 31-én 43 722 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 196-tal többet az előző év azonos időpontjához képest. A negyedév végén összesen 39 718 megyei székhelyű vállalkozás és 3634 nonprofit szervezet szerepelt a regiszterekben. A vállalkozásokat 38-62%-os arányban társas, illetve önálló vállalkozói formában jegyezték be. A 15 165 regisztrált társas vállalkozás héttizede korlátolt felelősségű, egynegyede pedig a betéti társasági formát választotta. A kft-k száma nem változott számottevően, a bt-ké 6,2%-kal csökkent. A részvénytársaságok és a szövetkezetek hányada sem érte el az egy százalékot, előbbiből 97-et, utóbbiból 72-t tartottak nyilván. A társas vállalkozások csaknem egésze kisvállalkozás (azon belül is túlnyomórészt mikrovállalkozás), számuk 218-cal csökkent egy év alatt. Mindössze 145 középvállalkozást (50-249 fő) és 40 (250 fő feletti) nagyvállalatot regisztráltak. Március végén 24 553 önálló vállalkozó szerepelt a nyilvántartásban, 467-tel több, mint egy évvel korábban. Az önálló vállalkozók 35%-a fő-, 47%-a mellékfoglalkozásban, további 18%-uk pedig nyugdíj mellett tevékenykedett. Mind a fő-, mind pedig a mellékállásban vállalkozók köre www.ksh.hu 5

bővült (1,1, illetve 3,9%-kal), a nyugdíj mellett dolgozóké 1,2%-kal csökkent. Az önállók csaknem teljes egészében 10 fő alatti kisvállalkozások, és 46%-uk szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Főtevékenység szerint a mezőgazdaság (16%) és az ingatlanügyletek (15%) területén tevékenykedő vállalkozások voltak a legtöbben a megyében. További jelentősebb ágazatok a tudományos és műszaki tevékenység, kereskedelem (10 és 14%-os részaránnyal), az építőipar (8,1%) valamint az ipar (6,9%). A vállalkozások száma legnagyobb arányban a mezőgazdaságban bővült (5,6%-kal), amit döntően az önálló vállalkozások számának növekedése eredményezett. % 110 4. ábra A regisztrált vállalkozások számának változása főbb gazdasági áganként, 2013. június 30. (előző év azonos időpontjához képest) 105 100 95 90 85 Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Főfoglalkozású Mellékfoglalkozású Nyugdíjas Társas vállalkozások Mezőgazdaság Építőipar Ingatlanügyletek Többi gazdasági ág Egyéni vállalkozások Ipar Kereskedelem Tudományos és műszaki tevékenység 2013. június végén 1257 vállalkozás ellen indult, vagy volt folyamatban felszámolási eljárás, ami az előző évihez képest több mint negyedével kevesebb. A civil szervezetek száma 1,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, legtöbben az ingatlanügyletek (41%), az egyéb szolgáltatás (32%), valamint a művészet, szabadidő (16%) ágazatban tevékenykednek. Beruházás A megfigyelt Komárom-Esztergom megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013. első félévben 47 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 4,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra 155,6 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, ami 25,7 ezer forinttal meghaladta az országos átlagot. A beruházott összegek kétharmadát (31,5 milliárd forint) gép-, berendezés-, járműbeszerzések adták, melynek 58%-át külföldről vásárolták. Belföldi gépberuházásra 22%-kal többet, míg az importból származókéra egynegyedével kevesebbet költöttek. Épületek és egyéb építmények építésére a fejlesztési ráfordítások háromtizedét (14,1 milliárd forint) használták fel, melynek értéke 16%-kal nőtt. Az ipari fejlesztések döntő része (96%-a) továbbra is a feldolgozóiparban valósult meg, ahol a ráfordítások nagysága 22%-kal esett vissza egy év alatt. A beruházások nagysága ugyan 5,2%-kal 6 www.ksh.hu

emelkedett az ágazaton belül meghatározó járműgyártásban, de a többi jelentősebb súlyú alágazatban jóval kisebb összegeket fordítottak fejlesztésekre, mint az előző évben. A villamos berendezés gyártása ágazat invesztíciói négytizedével, az élelmiszergyártásé négyötödével, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásé pedig 52%-kal csökkentek. A beruházások 7%-a a mezőgazdaságban valósult meg, melynek értéke 9,8%-kal nőtt az előző évhez képest. A jóval kisebb részarányú (1,5%) építőiparban az alacsony bázishoz képest 89%-kal nőtt az invesztíciók nagysága, és a befektetett pénzek nagyobb részét (57%-át) gépbeszerzések tették ki. A szolgáltatások területén a nagyobb súlyt képviselő ágak beruházási tevékenységét jelentős növekedés jellemezte: az adminisztratív szolgáltatás gazdasági ágban nyolcszor, a közigazgatásban háromszor, a szállítás, raktározás gazdasági ágban pedig ötödével több fejlesztés történt. A beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, % 5. ábra 5,5 2,9 1,5 5,9 5,4 2,2 4,5 0,7 6,7 1,6 2,9 6,1 0,7 7,0 2012. I. félév 2013. I. félév 81,2 65,2 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Többi gazdasági ág Ipar 2013 első félévében a 4 fő feletti ipari vállalkozások Komárom-Esztergom megyei telephelyein 1088 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami a Közép-Dunántúl összes ipari termelésének 45%-a. A kibocsátás volumene az előző év azonos időszakához képest 3,7%-kal csökkent. Egy lakosra 3,6 millió forintnyi termelési érték jutott a megyében, ez több mint háromszorosa az országos átlagnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek január-júniusi termelése 3,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A 975 milliárd forint összértékű ipari produktum több mint egyharmadát kitevő számítógépek, elektronikai, optikai termékek kibocsátása 4,4, a második legnagyobb súlyú járműiparé 16%-kal esett vissza 2012 első félévéhez képest. A termelés egytizedét adó gépek, gépi berendezések előállított mennyisége 4,9%-kal nőtt, ezzel szemben a kisebb arányt képviselő gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékeké 3,4, az élelmiszeripari termékeké pedig 3%-kal csökkent. www.ksh.hu 7

A megye iparára jellemző koncentrációt jól mutatja, hogy az ipari termelés több mint háromnegyede a legalább 500 fős gazdasági szervezetektől származott. Teljesítményük 6,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban az elektronikai ipar és a járműipar csökkenő termelési volumene miatt. Az ipari produktumok további 16%-át az 50-249 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások állították elő, amelyek 8,8%-os volumenbővülést értek el. A legkisebb (7%-os) súlyarányú, 250 és 500 fő közötti vállalkozások termelési értéke 2,8%-kal volt kevesebb a tavalyinál. A Komárom-Esztergom megyei ipari termelés és értékesítés volumene* (előző év azonos időszaka = 100) 6. ábra % 130 120 110 100 90 80 70 60 50 I. I. félév I-III. év I. I. félév I-III. év I. I. félév I-III. év I. I. félév I-III. év I. I. félév 2009 2010 2011 2012 2013 Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. Az ipari termékek értékesítéséből 964 milliárd forint nettó árbevétel folyt be, összehasonlító áron 4,5%-kal kevesebb, mint 2012 első félévében. Az árbevétel 87%-a a külpiaci értékesítésből származott, amelynek volumene 1,3%-kal csökkent. Az ipari export négytizedét adó számítógépek, elektronikai, optikai termékek külföldi eladása 2,3%-kal, az ugyancsak nagyarányú exportot bonyolító járműiparé 12%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Csaknem tizedével bővült ugyanakkor a villamos berendezések, 15%-kal az élelmiszeripari termékek és 4,6%-kal a gépek, gépi berendezések kivitele. A megyei ipar belföldi értékesítésének árbevétele 122 milliárd forintot tett ki, 22%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A számítógépek, elektronikai, optikai termékek hazai eladási volumene igen erőteljesen, 82%-kal esett vissza, de a járműipar is csupán előző évi bevételeinek felét realizálta. A villamos berendezések belföldi értékesítéséből 28%-kal, a gépek, gépi berendezések eladásából ötödével kevesebb árbevétel folyt be 2012 január-júniusához képest. A legalább 50 fős ipari szervezeteknél 31 ezer munkavállaló állt alkalmazásban, 6,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A létszám csökkenésében meghatározó tényező volt, hogy a számítógépeket, elektronikai, optikai termékeket gyártó vállalkozások alkalmazotti létszáma drasztikusan, több mint egyharmadával mintegy 2700 munkavállalóval fogyatkozott. Az összes ipari foglalkoztatott hattizedét (megközelítőleg 19 ezer főt) a gépiparban alkalmazták, többségüket a járműgyártásban (5,8 ezer főt) és a gépek, gépi berendezések gyártása ágazatban (5,4 ezer főt). 8 www.ksh.hu

A termelés, az értékesítés és az alkalmazásban állók számának megoszlása a Komárom-Esztergom megyei feldolgozóiparban, 2013. I. félév* 7. ábra Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés Alkalmazásban állók 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Villamos berendezés gyártása Járműgyártás * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Többi feldolgozóipari ágazat 2013 első félévében a megye ipari termelése az alkalmazásban állók számánál kisebb mértékben csökkent, ezért a termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 2,7%-kal emelkedett. Építőipar 2013 első félévében a Komárom-Esztergom megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek teljesítményértéke 10,2 milliárd forintot tett ki, az építőipari termelés összehasonlító áron 41%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. A megyében egy lakosra 33,6 ezer forint termelési érték jutott, ami magasabb a régió átlagánál (29,6 ezer forint), de háromtizedével elmarad az országostól (47,5 ezer forint). Mindkét építményfőcsoport termelése jelentősen nőtt: az építőipari összteljesítmény közel kétharmadát képviselő épületeké 39, az egyéb építményeké (utak, hidak, vasutak, közművek) pedig 45%-kal. A termelési volumen az építőipar három fő gazdasági ágazatában egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. Az összes termelés közel hattizedét kitevő speciális szaképítés produktuma a másfélszeresére bővült; szakterületei közül az épületgépészeti szerelések értéke 10, a befejező építésé csaknem 60%-kal növekedett. Az építőipari teljesítmény mintegy negyedét az épületépítés ágazat adta, amelynek termelése 26%-kal nőtt. Az egyéb építmények építése ágazat termelési volumene 24%-kal volt magasabb a 2012. január-júniusinál. Alágazatain belül ugyanakkor ellentétes előjelű volt a változás: a legnagyobb súlyú út- és vasútépítések volumene 11%-kal meghaladta a tavalyit, míg a közműépítések 18%-kal csökkentek. % www.ksh.hu 9

Az építőipari termelés összetétele, 2013. I. félév 1. tábla Megnevezés Épületek Egyéb építmények millió forint Összesen Előző év azonos időszaka = 100,0 a) Megoszlás, % 5 9 fő közötti vállalkozások 1 566 783 2 349 117,1 23,1 10 19 fő közötti vállalkozások 1 642 1 041 2 683 108,1 26,4 20 fős és afeletti vállalkozások 3 220 1 900 5 120 189,2 50,4 Összesen 6 428 3 724 10 152 141,1 100,0 Ebből: Lakó- és nem lakóépület építése 1 811 391 2 202 134,7 21,7 Út, vasút építése 62 1 012 1 074 111,2 10,6 Közműépítés 17 338 355 81,9 3,5 Épületgépészeti szerelés 1 832 393 2 225 110,3 21,9 Befejező építés 397 44 441 159,0 4,3 Egyéb speciális szaképítés 2 148 713 2 861 223,7 28,2 a) Összehasonlító áron. Az építőipari vállalkozások 2013. június végén fennálló, 2,6 milliárd forint értékű szerződésállománya 2,4%-kal volt magasabb a tavalyinál. A növekmény annak köszönhető, hogy az egyéb építmények kivitelezésére szóló megrendelések 61%-kal bővültek. Épületépítésre ezzel szemben 38%-kal kisebb értékben kötöttek szerződést az építőipari szervezetek, mint egy évvel korábban. Az első hat havi új megállapodások volumene összesen 7,1%-kal nőtt: épületek építésére ugyan ötödével kevesebb, egyéb építményekre viszont másfélszer annyi új szerződéskötés történt, mint 2012 első félévében. Lakásépítés Komárom-Esztergom megyében tovább folytatódott a lakásépítések számának erőteljes visszaesése az I. félévben. Mindössze 33 új lakás épült a hat hónap alatt, ami az előző évi negyedét sem éri el. A megyék rangsorát tekintve Komárom-Esztergom megyében gyarapodott a legkisebb mértékben a lakások száma. 8. ábra Épített lakások és építési engedélyek Komárom-Esztergom megyében, I. félév Darab 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 év Épített lakás Építési engedély 10 www.ksh.hu

A csekély számú új lakás 2 kivételével természetes személy megrendelésére készült. A megyeszékhelyet megelőzve Esztergomban épült a legtöbb új lakás (6), a többi városban 16, a községekben 11 lakást vettek használatba a félév során. Az új otthonok átlagos mérete 118 m 2, hattizedük 4 vagy ennél több szobával rendelkezik. 3 lakás kivételével közműves csatornahálózat biztosítja a szennyvíz elszállítását, 28-ban pedig vezetékes gázzal fűtenek. A félév alatt 67 építési engedélyt regisztráltak az építési hatóságok, ez 40%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakának adata. Turizmus Komárom-Esztergom megye szálláshelyein 2013 első félévében 55 ezer vendég 124 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma szinte megegyezik az előző évivel, a vendégéjszakák száma pedig 2,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A vendégek háromnegyede belföldi, számuk 2,5%-kal, az általuk eltöltött közel 78 ezer vendégéjszaka 5,2%-kal kevesebb, mint 2012 I. félévében, emiatt az átlagos tartózkodási idő 2,1 éjszakáról 1,9 éjszakára csökkent. A 7,4%-kal kevesebb külföldi vendég ugyanakkor 2,3%-kal több vendégéjszakát töltött el, ezért az átlagos tartózkodási idő 2,9-ről 3,3 vendégéjszakára nőtt. A mintegy 14 ezer főnyi külföldi vendég 92%-a Európából, 86%-a az Európai Unió országaiból érkezett. A külföldi vendégek közel háromtizede német, számuk 12%-kal, vendégéjszakáik száma 15%-kal csökkent egy év alatt. A külföldieken belül a második legnagyobb részarányt képviselő szlovák vendégek száma 17%-kal haladja meg a tavalyit, de az általuk eltöltött vendégéjszakák száma stagnált. Az osztrák és a holland vendégek száma a 8,3, illetve 15%-os csökkenés ellenére egyaránt meghaladta az ezret, előbbiek vendégéjszakáinak száma 8%-kal esett vissza, utóbbiaké viszont 31%-kal bővült. 9. ábra Vendégéjszakák száma és az egy kiadott/kiadható szobára jutó szállásdíjbevételek alakulása Vendégéjszakák száma 60 000 50 000 40 000 30 000 Egy kiadott/kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj bevétel, forint 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 20 000 10 000 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június 6 000 4 000 2 000 0 2010 2011 2012 2013 Külföldi vendégéjszakák száma Egy kiadott szobára jutó bruttó szállásdíjbevétel Belföldi vendégéjszakák száma Egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíjbevétel www.ksh.hu 11

2013 első félévében a Komárom-Esztergom megyei szálláshelyek átlagosan 23, ezen belül a szállodák 34%-os szobakihasználtsággal működtek, ami 3,6, illetve 6 százalékpontos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek férőhely-kihasználtsága egy év alatt 2,5 százalékponttal csökkent, a férőhelyek 12%-át értékesítették. A megye kereskedelmi szálláshelyei 1,3 milliárd forint árbevételt realizáltak, melynek 55%-a szállásdíjból, 30%-a vendéglátásból származott. A szálláshelyek bruttó bevételei 1,6%-kal, ezen belül a szállásdíjból származó bevételek 3,6%-kal emelkedtek. Egy kiadott szoba bruttó átlagára, 5,9%-kal elmaradva az előző évitől, 10 400 forintot tett ki. A félév során Széchenyi Pihenőkártyáról felhasznált összeg a tavalyinak közel ötszörösére emelkedett, 81%-kal meghaladva a tavalyi év első félévében beváltott üdülési csekkek és SZÉP-kártyák együttes értékét. A 66 elfogadóhelyen beváltott SZÉP-kártya a belföldi bruttó szállásdíj mintegy 29%-át adta. Közúti közlekedési balesetek Komárom-Esztergom megye közútjain 2013 első hat hónapjában 184 baleset történt, 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálos kimenetelű balesetek száma 36%-kal, a súlyos és a könnyű sérüléssel járó közlekedési baleseteké pedig 15, illetve 13%-kal csökkent. Az ittas állapotban okozott balesetek száma kétharmada volt az egy évvel korábbinak. A balesetek számának csökkenésével a sérültek számában is javulás következett be, a halálos áldozatoké (7 fő) a felével, a súlyosan sérülteké (64 fő) negyedével, míg a könnyebben sérülteké (155 fő) 16%-kal volt kevesebb, mint 2012 első félévében. Közúti közlekedési balesetek 10. ábra Darab 60 50 40 30 20 10 0 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 2011 2012 2013 Halálos kimenetelű balesetek száma Súlyos sérüléssel járó balesetek száma Ittasan okozott balesetek száma A balesetek kilenctizedét a járművezetők okozták, az esetek 44%-ában a sebesség nem megfelelő megválasztásával, 18%-ában pedig az elsőbbség megadásának elmulasztásával. 12 www.ksh.hu

Bűncselekmények Komárom-Esztergom megyében 3700 bűncselekményt regisztráltak 2013 első hat hónapjában, ami harmadával kevesebb, mint az előző év azonos időszakának adata. A százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma (1193) jóval kedvezőbb az országosnál (1757). Továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma volt a legmagasabb (2174), az összes felderített eset hattizede. Ezt követik a közrend elleni bűnesetek (750), számuk felére csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A személy elleni bűncselekmények száma (322) is csökkenést mutat. A regisztrált bűncselekmények főbb csoportok szerint 2. tábla Megnevezés Regisztrált bűncselekmények száma megoszlása, % 2012. I. félév =100,0 Személy elleni 322 8,7 90,4 Közlekedési 197 5,3 83,5 A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni 79 2,1 73,1 Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni 57 1,5 53,3 Közrend elleni 750 20,3 48,2 Gazdasági 116 3,1 33,4 Vagyon elleni 2 174 58,8 77,8 A honvédelmi kötelezettség elleni 5 0,1 5-szörös Összesen 3 700 100,0 67,2 A felderített bűnesetek túlnyomó többségét természetes személyek sérelmére követték el, emellett 493 szervezet is érintett volt a bűncselekményekben. A félév során 1380 bűnelkövetőt regisztráltak a megyében, 10%-kal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A regisztrált bűnelkövetők 85%-a férfi volt, és 7 fő kivételével magyar állampolgárságú. Kétharmaduk 25-59 év közötti személy, de 149 fiatalkorút és 64 fő hatvan évnél idősebb személyt is találunk az elkövetők között. www.ksh.hu 13

További információk, adatok (linkek): Táblázatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felel ős szerkesztő: KSH Veszprémi főosztály: Szántó Balázs További információ: KSH Veszprémi főosztály: Retz Tamás Telefon: (+36-88/620-210) tamas.retz@ksh.hu Információszolgálat, telefon: (+36-34) 316-155 14 www.ksh.hu