RÖVID BEVEZETÉS A TÉRÖKONOMETRIAI MODELLEZÉSBE Csonka Arnold
Miért izgalmas a(z) (agrár)gazdasági folyamatok területi elemzése? Az új gazdaságföldrajz térszemléletének elterjedése, megjelenése a közgazdaság-tudomány főáramában 20. század utolsó évei, 21. század eleje! Agglomerációk, klaszteresedés, spilloverhatások és területi externáliák jelentőségének felismerése a társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az agglomerációs és spillover hatások gazdasági jelentőségének tisztázatlansága az agrár szektorban. Magyarország: jelentős szerkezeti változások a mezőgazdaságban, ezek területi vonatkozása azonban gyakorlatilag feldolgozatlan
Az agglomerációs hatásokról dióhéjban W. Tobler P. Krugmann
Agglomerációs hatás a mezőgazdaságban http://hoards.com/article-8324- Were-creating-cow-islands.html
Az adatok területi mintázatának típusai
Az adatok területi mintázatának típusai
Az adatok területi mintázatának típusai
Az adatok területi mintázatának típusai
Az autokorreláció mérése szomszédsági viszonyok meghatározása Pontszerű megfigyelési egységek esetén: Inverz távolságmátrix Kiterjedéssel rendelkező földrajzi/közigazgatási területi egységek esetén Bástya szomszédság Királynő szomszédság k legközelebbi szomszéd Bináris távolságmátrix
Az autokorreláció mérése globális Moran Index (I)
Első próbálkozás: a sertéstartás térszerkezetének átalakulása 2000-2010 Területi koncentráció és egyenlőtlenségek vizsgálata Statisztikai Szemle Területi regressziós modell a a sertéstartás térszerkezetét alakító tényezők becslésére MAKE konferencia 149th Seminar of EAAE??? Közgazdasági Szemle - benyújtva
Bevezetés Az állományváltozás (2000 2010) területi különbségei /percentilisek/ Forrás: KSH
Célkitűzés A tanulmány célja, hogy feltárjuk az agglomerációs és spillover hatások szerepét a hazai sertéstartás térszerkezetének alakulásában 2000. és 2010. között. Az agglomerációs hatásokat üzemtípus szerinti bontásban vizsgáljuk. Ennek okai: Az üzemtípusok egyben üzemméret különbségeket is kifejeznek - Bakucs és Márkus [2010] Eltérő technológiai fejlettség és eszközstruktúra - Ábel és Hegedűsné [2014] Különbség a munkaintenzitásban AKI [2016] Térbeli mobilitásban mutatkozó különbségek
Előzmények térökonometriai modellek a sertéstartásban Larue et. al [2011] (Dánia, 1999. és 2004.), valamint Gaigné et al. [2012] (Franciaország, 1988. és 200.) LAU1 szintű területi megfigyelési egységek Elsődleges cél a környezetvédelmi szabályozás hatásának vizsgálata (rendelkezésre álló földterület) Termelő szektoron belüli agglomerációs és spillover hatás feltárása Kapcsolódó input és output piacokhoz való hozzáférés hatásának elemzése Népsűrűség hatásának figyelembe vétele Endogén változók kezelése (two-step estimation)
Módszertan 1. WH endogén változó! (Instrumentum: a többi magyarázó változó 1. rendű késleltetése Alkalmazott térökonometriai modell: SW2SLS Kelejian és Prucha [1998], illetve Drukker et al [2010]. H = Wh + F F + S (W+I)S + P P+ WP WP N N + u u= Wu + H: járási sertésállomány sűrűségének logaritmusa F: takarmánytermesztési és trágyafelvételi potenciál mátrix S: kapcsolódó ellátási lánc szektorok mátrixa P: népsűrűség vektora N: nitrátérzékeny területen fekvő települések aránya u: hibavektor, : standard hiba (KP HET - Kelejian és Prucha [2010]) Négy változat: üzemtípus (egyéni társas) és időszak (2000/2010)
Módszertan 2. A területi késlelteréshez használt súlymátrix (W): Bináris távolsági mátrix, amelyben w ij = 1, amennyiben d ij 40 km w ij = 0, amennyiben d ij > 40 km d ij : i és j járás sertés gravitációs központjai közötti távolság légvonalban.
Adatok Adatforrások: KSH tájékoztatási adatbázisa T-STAR 2014: agrárcenzus adatok, népesség, Működő vállalkozások számának éves adatai: ellátási lánc szektorok méretének meghatározásához. 49/2001, illetve 27/2006 kormányrendeletek mellékletei: a trátérzékeny területen található települések listájának meghatározásához.
Eredmények 1. Regressziós együtthatók és szignifikancia szintjük (egyéni gazdaságok sertésállománya) Változó Koeff. 2000 Koeff. 2010 Konstans 1,041(***) 0,4969(***) WH 0,4379(***) 0,3866(***) F1 3,7587(***) 3,8767(***) F2 0,6467(***) 0,4357(***) (W+I)S1 (W+I)S2-0,0012(**) (W+I)S3 0,0034(***) (W+I)S4 0,0004 (***) P WP N - 0,2815 (***) - 0,2816 (***) lambda Pseudo R 2 0,7816 0,7386 Területi Pesudo-R 2 0,7503 0,7026 (***), (**), (*): szign. 1, 5 és 10%
Eredmények 2. LISA klaszterek (egyéni gazdaságok, 2000.)
Eredmények 3. LISA klaszterek (egyéni gazdaságok, 2010.)
Eredmények 4. Regressziós együtthatók és szignifikancia szintjük (társas gazdaságok sertésállománya) Változó Koeff. 2000 Koeff. 2010 Konstans WH 0,3606 F1 6,3610 (***) 3,3917(*) F2 6,2431(***) 4,4674(***) (W+I)S1 0,0054(***) (W+I)S2 (W+I)S3 0,0091(**) (W+I)S4 P WP N 0,6737 (*) - 0,8754 (*) lambda Pseudo R 2 0,4464 0,3434 Területi Pesudo-R 2 0,4481 0,3457 (***), (**), (*): szign. 1, 5 és 10%
Következtetések A sertéstartók két világa Agglomerációs és spillover hatás: egyéni gazdaságoknál Földterület jelentősége (takarmány + trágyafelvétel) Környezetvédelmi előírások hatása Kapcsolódó szektorok hektikus szerepe, húsipar jelentősége
Továbblépési lehetőségek? Horváthné Kovács Bernadett, Barna Róbert a tér grid alapú felosztása, területi mutatószámokra való alkalmazás Térinformatika Regionális tudományok Közgazdaságtan Replikáció más szakágazatokra, más ágazatokra Agglomerációs övezetek feltárására építő primer kutatások (szociológiai, üzemgazdasági, marketing vizsgálatok)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!