Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez

Inkluzív nevelés Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Írta Mándi Tiborné sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2007

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának B komponense (Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Projektvezető Locsmándi Alajos Témavezető Vargáné Mező Lilla Lektorálta Dr. Papp Gabriella Azonosító: 6/211/B/4/dok/4 Mándi Tiborné szerző, 2007 sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 Borítóterv: Dió Stúdió Borítófotó: Pintér Márta A fotók a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, Módszertani Intézmény centenáriumának alkalmából készültek. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Szakmai igazgató: Pála Károly Fejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás Aurél Felelős kiadó: Pála Károly ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: (06-1) 886-3900 Fax: (06-1) 886-3910 E-mail: sulinova@sulinova.hu Internet: www.sulinova.hu

Tartalom 1. Bevezetés 5 2. A gyengénlátó gyermekkel az óvodába, iskolába érkező dokumentumok 5 2.1 A gyengénlátó, aliglátó gyermeket nevelő család életútja, az első szemészeti leletek, szakértői vélemények 5 2.2 A pedagógusok számára fontos leletek, zárójelentések 5 2.3 Az oktató-nevelő munka tervezése szempontjából szükséges dokumentumok 6 2.4 A befogadó intézmény felelőssége 6 3. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai 7 3.1 A Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ komplex vizsgálata és az általuk készített szakértői vélemény 7 4. A szakterületen leggyakrabban előforduló diagnózisok 10 4.1 Hypermetropia (túllátóság) 10 4.2 Myopia (rövidlátás) 11 4.3 Atrophia nervi optici (látóideg-sorvadás) 11 4.4 Retinopathia praematurorum 11 4.5 Albinizmus (általános festékhiány) 12 4.6 Degeneratio pigmentosa retinae (pigmentdegeneráció) 12 4.7 Hypoplasia maculae (makuladegeneráció) 12 4.8 Chorioretinitis (érhártyagyulladás) 12 4.9 Glaucoma (zöldhályog) 12 4.10 Szembetegségeket kísérő egyéb elváltozások 13 4.11 Szemészeti adatlap pedagógiai céllal 14 5. A befogadó intézmény SNI-gyermekkel kapcsolatos dokumentumai 14 5.1 Szakmai dokumentumok 14 5.2 Tanügyi dokumentumok 17 5.3 Gyermekvédelmi dokumentumok 18 6. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő dokumentumok 18 6.1 Fejlesztési eljárások 18 6.2 Folyamatdiagnosztika 20 6.3 Javaslat a gyengénlátó tanuló személyi anyagának, dossziéjának kialakítására és használatára a befogadó intézményben 20 6.4 Pedagógiai vélemény 22 6.5 Pedagógiai mérés, értékelés 22 6.6 A befogadás sikerének mérése 23 7. A dokumentumok hozzáférésének szabályozása az adatkezelési szabályzat 25 8. Irodalom 26 Mellékletek 27 1. melléklet. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (részlet) 27 2. melléklet. 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32 3. melléklet. Részletek a 2/2005. (III. 1.) OM-rendeletből 33 4. melléklet. Szemészeti szakkifejezések 39 5. melléklet. BNO 10: A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása 44

Dokumentációs útmutató 5 1. Bevezetés A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását megelőzően, majd óvodai, iskolai pályafutásuk során számos dokumentum keletkezik. Ezek egy részét az intézményvezetők és pedagógusok készen kapják, és a tervezés időszakában hasznosíthatják, más részük a gyermekek nevelése, oktatása során keletkezik. Ebben az útmutatóban megtalálhatók a gyakorlatban leggyakrabban előforduló dokumentumok leírásai, valamint javaslatok azok célszerű felhasználására. A befogadó intézményben célszerűen egybegyűjtött, a gyermeknek az óvodáskor, az iskoláztatás során végig fennálló sajátos szükségleteit, valamint a fejlődésmenetét tartalmazó dokumentumrendszer tükrözi a pedagógiai hozzáadott értéket is. A gyakorlatban megkönnyíti a tanuló megismerését intézményen belül is az őt pl. felső tagozaton átvevő tanárok számára. Összeállításunkat mindazon pedagógusoknak ajánljuk, akik most készülnek fel látássérült gyermek integrált nevelésére-oktatására. 2. A gyengénlátó gyermekkel az óvodába, iskolába érkező dokumentumok 2.1 A gyengénlátó, aliglátó gyermeket nevelő család életútja, az első szemészeti leletek, szakértői vélemények A gyengénlátó, aliglátó kisgyermek, tanuló sajátos nevelési igényű. Látássérülésének mértéke, a sérült állapot kialakulásának időpontja befolyásolja életútját. Egy gyermeket akkor nevezünk látássérültnek, ha látásmaradványa nem haladja meg az ép látás 33%-át. Az aliglátó gyermek látásmaradványa 10% alatti. A gyermeket gondosan nevelő szülők korán észreveszik a látásproblémát. Felfigyelnek az árulkodó jelekre: a szem külső elváltozásaira, a viselkedés eltéréseire. Pl. a gyermek nem veszi fel a szemkontaktust, nem érzékeli a mimikát, nagyon közelről nézi a tárgyakat, esetleg ferdén tartja a fejét rajzolás közben, ismeretlen helyen bizonytalanul közlekedik, zavarja a félhomály, nem ismeri fel az apró képeket. S még számos árulkodó tünetet tapasztalnak a szülők. A probléma felismerése után általában megindul a kivizsgálások sora. Súlyosabb esetben vagy koraszülöttség esetén már korai életszakaszban orvosi ellátásban részesül a gyermek. A család nehéz időszakot él át a diagnózis megállapításáig, az első hathatós segítségig. Esetenként többszöri műtéti beavatkozással érik el az orvosok a lehetséges legjobb állapotot. 2.2 A pedagógusok számára fontos leletek, zárójelentések Mindezekről a beavatkozásokról, kezelésekről egészségügyi dokumentumok, kezelőlapok, zárójelentések készülnek, amelyek fontos adatokat tartalmaznak. A szemészeti leleten a diagnózis a látássérülés okát nevezi meg. (Erről később részletesen lesz szó.) A visus, amelyet nagy V betűvel jelölnek, a látásélességet adja meg külön-külön a két szemre. A látásélesség értékét legtöbbször tizedes törtben fejezik ki (pl. 0,5), de alkalmazzák a közönséges törtet is (pl. 5/50). Először a jobb szemre vonatkozó adat szerepel. A leleten általában a távoli látásra vonatkozik a visus, használják még a következő rövidítéseket: f. é. (fényérzés), f. é. n. (fényérzés nincs), k. m. l. (kézmozgást lát), 2 mou (két méterről olvas ujjat). A visusérték mellett található sü. (saját üveg) rövidítés jelentése: a látásteljesítményt szemüveg használatával mérték. Ha ez a rövidítés nem látható, akkor a gyermek vizsgálat közben nem használta a szemüvegét. Így állapítható meg a nyers visus. A szemészeti lelet a korrekció adatait is tartalmazza. Ezek a látást korrigáló szemüvegre vonatkoznak. Leolvasható a szemüveg dioptriaszáma erőssége,

6 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez valamint az, hogy a szemüveg rövidlátást (mínusz jelű) vagy távollátást (plusz jelű) korrigál-e. A szembetegségek egy része szemüveggel nem javítható. Az egyéb kórházi zárójelentésekből megtudhatjuk, hogy hányszor volt már kórházban a gyermek, milyen betegségek befolyásolhatják fejlődését, fizikai állapotát, terhelhetőségét. Bizonyos esetekben szüksége lehet állandó gyógyszerekre, különleges étrendre. A gyermek megfelelő ellátása érdekében tudnunk kell arról, hogy gyógyszerérzékeny-e, esetleg asztmás vagy epilepsziás-e. 2.3 Az oktató-nevelő munka tervezése szempontjából szükséges dokumentumok A pedagógiai megsegítés lehetőségeire legtöbbször az orvos, a védőnő vagy tájékozott pedagógus hívja fel a szülő figyelmét. A Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ már egyéves kor alatt is fogadja a gyermekeket vizsgálat, tanácsadás céljából. (Komplex vizsgálatukról később lesz szó.) Szakértői véleményük szükséges a korai fejlesztéshez, óvodai neveléshez, beiskolázáshoz. A gyengénlátó gyermekeknek nincs speciális óvodájuk, ők ép társaikkal együtt járnak a helyi óvodába. Beiskolázásuk előtt lehetőségük van a gyengénlátók iskoláiban egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokon részt venni. Leendő első osztályos pedagógusoknak hasznos információforrás az óvónő, a gyógypedagógus összegző jellemzése, véleménye. A jellemzések kitérnek a gyermek képességeire, viselkedésbeli jellemzőire, gyengénlátásának pedagógiai következményeire. Nehéz szociális helyzetben érdemes gyermekvédelmi dokumentumok iránt is érdeklődni. 2.4 A befogadó intézmény felelőssége Az integráló intézménynek körültekintőnek kell lennie, ha fogyatékos gyermek nevelését-oktatását befogadó, inkluzív módra szeretné megvalósítani. Alapos előzetes felkészülés szükséges. Az integrált gyermek helyzete általában az óvodában stabilabb: itt néhány pedagógus és pedagógiai munkát segítő dolgozó elkötelezettsége, együttműködése biztosítja az eredményességet. Az iskolában már sokoldalú egyeztetésre, szervezésre kell felkészülniük a tanároknak. A tapasztalatok szerint vegyes a pedagógusok érzelmi attitűdje a látássérült tanuló fogadásához. Különösen a felső tagozaton van szükség több szervezésre, hogy zökkenőmentes legyen pl. a szaktantermi vándorlás miatt az eszközellátás biztosítása. Ha a befogadó intézmény maradéktalanul eleget szeretne tenni vállalásának, akkor előzetes felkészülés szükséges. Az intézményvezetők feladata a jogszabályi háttér ismerete, a pedagógiai és tárgyi feltételek biztosítása, a tantestület felkészítése a feladatra. Az érintett pedagógusoknak alapvető ismeretekkel kell rendelkezniük a látássérült tanuló szembetegségéről, az oktatáshoz szükséges eszközökről, módszerekről. Fontos, hogy eligazodjanak a szakvéleményeken, észrevegyék az adott tanuló állapotváltozásait (pl. látásromlását felismerjék), és többek között tájékozottak legyenek a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve c. dokumentum előírásairól is. (Részlete a mellékletben található.) A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások biztosítása elengedhetetlen feltétele a gyengénlátó, aliglátó tanuló sikeres iskolai haladásának. Külön megpróbáltatás a befogadó iskola számára a kötelező tanítási órákon túli szakkörökön, kirándulásokon előregondolkodva biztosítani a sérült gyermek bonyodalommentes részvételét. A látássérült gyermek harmonikus személyiségfejlődése csak akkor biztosított, ha a mindennapokban nem érik megalázó élmények, ha nem kell sorozatosan megélnie kirekesztettségét a közösségi programokból. A család segítése érdekében előnyös, ha a pedagógusok ismerik a fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető kedvezményeket is.

Dokumentációs útmutató 7 A budapesti Gyengénlátók Általános Iskolája, Módszertani Intézménye és Diákotthona pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújt mindehhez: speciális ismereteket nyújtó akkreditált tanfolyam, tanácsadás keretében. 3. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai 3.1 A Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1 komplex vizsgálata és az általuk készített szakértői vélemény A látássérült gyermek, tanuló alapvető dokumentuma ez a szakvélemény. Ennek alapján juthat hozzá a gyermek a különböző fejlesztésekhez, az integráló intézmény erre hivatkozva igényelheti a felemelt normatívát. A szülő a szakértői vélemény figyelembevételével választhat iskolát. A sajátos nevelési igény tényének megállapítását, a komplex vizsgálatot kérheti a szülő, orvos vagy a gyermeket nevelő óvoda, iskola, a szülő beleegyezésével. Látássérült gyermek esetében akkor is a fent említett bizottság jogosult a vizsgálatra, ha felmerül a halmozott fogyatékosság gyanúja. A szakértői bizottság szakemberei: a szemészorvos, a pszichológus és a gyógypedagógus teammunkában komplex vizsgálatot végeznek. A vizsgálaton a szülő végig jelen lehet. A szemész szakorvos diagnosztizálja a gyermek szembetegségét, és megállapítja látásteljesítményét. A gyógypedagógus és a pszichológus felméri értelmi képességeit, játékát, mozgását, viselkedését. A gyermeket barátságos, nyugodt körülmények között figyelik meg. Elbeszélgetnek az anyával, és anamnézist vesznek fel. Az anamnézis kitér az édesanya terhességére, a szülés körülményeire, a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődésére, betegségeire. Az előélet tisztázása után következik az exploráció, a jelen állapot leírása. Az irányított beszélgetés során információkat gyűjtenek a gyermek jelenlegi fizikai, értelmi állapotáról, személyiségéről. Megfigyelik érzelmi állapotát, viszonyát a vizsgálati szituációhoz, reakcióit a vizsgáló kéréseire, verbális és nonverbális kommunikációját. A beiskolázás előtti vizsgálaton megállapítják testi fejlettségét, megfigyelik kapcsolatteremtő készségét, feladattudatát, figyelmét, beszédét, tesztekkel értékelik szókincsét, emlékezetét. Az értelmi intelligenciát a Budapesti Binet-vizsgálat, a vizuomotoros, grafomotoros koordinációt pedig Bender A részképesség-vizsgáló eljárás alapján határozzák meg. A gyermeket kikérdezve megállapítják korához mért általános tájékozottságát, időben és térben való eligazodását. A gyógypedagógus adatokat gyűjt a gyermek számfogalmáról, grafomotorikájáról, kezességéről, tanulékonyságáról. A rajzfejlettséget Goodenough-féle eljárással állapítják meg. A gyermeket rajzoltatják, majd a rajzot részletessége alapján kiértékelik, pontozzák. Az eredményből kiszámítják a RQ-t. Az RQ és az IQ között általában párhuzamosság tapasztalható. Az alacsonyabb RQ felhívhatja a figyelmet a gyermek vizuomotorikus fejletlenségére. A team tagjai a komplex vizsgálat eredményeit szakértői véleményben összegzik. 3.1.1 A szakértői vélemény részletes tartalma A Szakértői Bizottság által készített szakértői vélemény a 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet alapján a következőket tartalmazza: A gyermek, tanuló személyes adatai A vizsgálat rövid leírása A fogyatékosságra vonatkozó megállapítás, diagnózis A fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatok 1 Továbbiakban: Szakértői Bizottság.

8 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez A tankötelezettség teljesítésének módja Javaslat a gyermek fogyatékosságának megfelelő óvodára, iskolára Tájékoztatás a jogorvoslatról [Lásd 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 14. (1).] A szakértői véleményt a készítők megbeszélik a szülővel. A szülő egyetértése esetén a véleményt megküldik a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, ha a gyermek óvodás vagy már iskolás, akkor a tanköteles gyermeket nyilvántartó jegyzőnek is. Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakvélemény tartalmával, a Szakértői Bizottság vezetője értesíti erről a tényről a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítéséről. A szülő fellebbezhet a határozat ellen, kérheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását. A fellebbezést a közigazgatási hivatalhoz kell benyújtani. A szakértői bizottság az integráltan tanuló látássérült tanuló fejlődését háromévente felülvizsgálja. Ezt a rendelkezést nem alkalmazzák abban az esetben, ha az érzékszervi fogyatékos tanuló speciális iskolában tanul. 3.1.2 A szakértői javaslat értelmezése 3.1.2.1 A diagnózis A szakértői véleményt a kijelölt iskola is megkapja. A legtöbb esetben a pedagógus először ebből a szakvéleményből tájékozódik a tanulóról. A vélemény utal az anamnézisre, tartalmazza az előző vizsgálat időpontját, a gyermek jelenlegi óvodáját. A komplex vizsgálat eredményének leírása a diagnózissal kezdődik. A szembetegség neve mellett megadják a BNO-besorolást is. A BNO a betegségek nemzetközi osztályozása, angolul: International Classification of Diseases (ICD). Legutolsó változata a BNO 10, amely betegségek, pszichés zavarok meghatározására, osztályozására használt rendszer. Alkalmazásának célja, hogy nemzetközi viszonylatban azonos kritériumok alapján, egyértelműen, lehetőleg röviden határozzanak meg egy-egy betegséget. Elsősorban az orvosi gyakorlatban használják, de mivel a szakértői vélemény előírt része, jó, ha ismerjük a jelentését. Néhány példa: H54. 0 Vakság mindkét szemen H54. 1 Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen H54. 2 Csökkentlátás mindkét szemen (ezzel fogunk a legtöbbször találkozni) A gyermek szembetegségének ismerete, annak pedagógiai következményeinek figyelembevétele a mindennapi pedagógiai gyakorlatban a hatékony oktatás feltétele. Az alábbiakban elemezzük K. Zs. óvodás gyermek beiskolázás előtti szakvéleményének tartalmát. Olvashatjuk pl. a következő diagnózist: Cataracta cong. Aphakia. Myopia med. gr. Ebben az esetben a gyermeknek veleszületett szürkehályogja van. Valójában ez nem hályog, hanem a szemlencse elszürkülése. Emiatt a gyerek homályosan lát, érzékeny az erős fényre. Ilyenkor a szemlencsét műtéttel eltávolítják. Így jön létre a lencsehíjas állapot, az aphakia. A lencsét vagy műlencse beültetésével vagy szemüveggel pótolják. A szemüveg legtöbbször bifokális, használható távoli és közeli nézésre is. De azt tudnunk kell, hogy a bifokális lencsét nehéz megszoknia egy gyermeknek. Távolra nézéskor felül kell kinézni rajta, közelre nézéshez az alsó felén. A szemüveg nem ad tökéletes korrekciót. Bizonyos távolságokra nem lehet jól látni vele. Így a tárgyak méretét, elhelyezkedését nehezen ítéli meg a gyermek. Közeli, helyhez kötött tevékenységhez jól tudja használni az ilyen szemüveget, játékhoz, udvari tartózkodáshoz mindenképpen jobb egy másik nem bifokális szemüveg, amivel a látótér szabadabbá válik. A példánkban szereplő gyermeknek fénytörési hibája is van. Myop, azaz rövidlátó, közepes mértékben, erre utal a med. rövidítés. Szemüvege

Dokumentációs útmutató 9 nélkül könnyen kerülhet balesetveszélyes helyzetbe. A szemészorvos tanácsát kell kikérnünk testnevelésével kapcsolatban, feltehetően nem végezhet hirtelen emelésekkel, fordított testhelyzetekkel járó, ütődéseket okozó gyakorlatokat, sportokat. 3.1.2.2 A visus Az előzőekben már volt szó a látásélességről, valamint az orvosi szemészeti leleteken olvasható korrekciókról. A szakértői bizottság véleménye fontos adatokat tartalmaz a visusra vonatkozóan. A példánkban szereplő leendő elsős gyermek távoli visusa a két szemen hasonló, szemüveggel: 0,2. Ezzel a látásteljesítménnyel ez a gyermek a gyengénlátók kategóriájába tartozik. Látásvesztesége jelentős, közel 80%, mégis jó személyiségjegyei miatt (ez később olvasható) valószínűleg kisebb segítségadás mellett eredményesen fog tanulmányaiban haladni. A közeli látásélesség ismerete is igen fontos tényező. K. Zs. esetében VK = CS VII. A jelzésben szereplő CS dr. Csapody Istvánra utal, akinek nevéhez fűződik a közelilátás-próba megalkotása. A közeli visus méréséhez különböző méretű betűkből álló szövegeket, valamint egyszerű jeleket, megszakított gyűrűket alkalmazott, I XIII fokozatban. Ebben a próbában a vizsgált gyerek kb. az újság betűméretének megfelelő jeleket tudta megkülönböztetni. Ezért később az alsó tagozatos tankönyvek olvasása nem fog számára gondot okozni. 3.1.3 A gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat eredménye A szöveges értékelés megállapításokat tesz a gyermek kapcsolat- és kooperációs készségére, feladattudatára. Az elvégzett vizsgálatok alapján megadja az IQ-t, RQ-t. Elemzi a gondolkodásmódot. A mintának választott gyermeknél pl. a következőket olvashatjuk: Megfelelő testi fejlettségű, jó kapcsolat- és kooperációs készséggel rendelkező gyengénlátó kisfiú. Vidám, kiegyensúlyozott. Feladattudata kialakult, önálló munkavégzésre képes. Beszéde alakilag jól érthető. Szókincse bő, kifejezőkészsége választékos, mondatszerkesztése nyelvtanilag hibátlan. Intellektusa jó, a Budapesti Binet-vizsgálat alapján IQ = 113. (IK: 6,10). Gondolkodásmódja gyors, rugalmas, rész-egész viszonyát megérti. Főfogalmai kialakultak. Képolvasás szintjén kauzális összefüggéseket felismer, lényeglátása pontos. Szabály-törvényszerűség, ok-okozati relációk felismerése sikeres. Emlékezete megbízható. Figyelmét jól összpontosítja. Rajzos feladatot szívesen vállal. Rajzai korátlagát lényegesen meghaladó színvonalúak. Goodenough szerint RQ = 133. A továbbiakban elemzik ceruzafogását, grafomotorikáját. Minősítik általános ismereteit, időben, térben való tájékozódását, számfogalmát. A részletes eredményleírást néhány mondatban összegezik: Egyenletesen fejlődő, jól foglalkoztatott, jó mentális képességekkel rendelkező gyengénlátó kisfiú. Készségszintje korának megfelelő. Pszichoszociális fejlettségi szintje eléri az iskolakezdéshez szükséges szintet, beiskolázását javasoljuk. Látássérülése miatt szakszerű megsegítését fontosnak tartjuk. Ez utóbbi mondat azoknál a gyerekeknél szerepel, akiknek a speciális iskolában történő oktatást javasolja a Szakértői Bizottság. Idézett K. Zs. esetében a szülő elképzelése a következő: jó képességű gyengénlátó kisfia kapjon hatékony fejlesztést, erős alapokat a speciális iskolában, alsó tagozatos korában, majd felső tagozatos korában kövesse ugyancsak hasonló utat bejárt testvérét egy rajztagozatos többségi iskolába. 3.1.3.1 Fejlesztési javaslat Gyengénlátó gyermekeknél legtöbbször a szem-kéz koordináció, a vizuális differenciálóképesség fejlesztése szerepel. Amennyiben a gyermek integráltan fog tanulni, további javaslatokat tesznek az ültetésrendre, fényviszonyokra, speciális segédeszközökre, többletidő biztosítására.

10 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez 3.1.3.2 Javaslat a beiskolázásra Amennyiben a szakértői bizottság az integrált oktatásra tesz javaslatot, hivatkozik a Közoktatási törvény 13. (5) bekezdésére. Ez a törvénypont a szülő azon jogát rögzíti, amely szerint a lakóhely polgármestere segítségét kérheti ahhoz, hogy a gyermek iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket az adott településen megteremtsék. 3.1.3.3 Kijelölt iskola A szakvélemény megnevezi a kijelölt iskolát. E dokumentum elkészülésének idején már általában a szülő több helyi általános iskolát megismert, s a fogadókész intézmény vezetőjével tárgyalt. A szakértői bizottság tájékoztatja a befogadó iskolát arról, hogy kérheti a helyi önkormányzattól a különleges gondozás (gyógypedagógiai ellátás) keretében nyújtott ellátásra vonatkozó normatív támogatást (2004. évi CXXXV. Tv.), amely összeg felhasználható speciális eszközök vásárlására, rehabilitációs órák finanszírozására, szükség esetén gyógypedagógus alkalmazására. A látássérült gyermek az osztálylétszámban 3 főnek számít. 3.1.3.4 A kötelező kontrollvizsgálat ideje A Szakértői Bizottság a látássérült gyermek fejlődését háromévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül. Az integrált tanulók szakvéleményében megnevezik azt a speciális iskolát, módszertani intézményt is, amely a későbbiekben a tanulónak, pedagógusának és a szülőnek segítséget nyújt. Az így elkészült szakvéleményt megkapja a szülő, az óvoda, a befogadó iskola, a Gyengénlátók Általános Iskolája, Módszertani Intézménye és Diákotthona és a lakóhely szerinti önkormányzat polgármestere. 3.1.3.5 Jogorvoslat A szakértői vélemény záró része kötelezően tartalmazza a szülő lehetőségét, hogy amennyiben nem fogadja el a véleményben foglaltakat, felülvizsgálat céljából eljárást kezdeményezzen a gyermek lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjénél. Erre a lépésre nagyon ritkán kerül sor. A szülő és a vizsgálatot végző szakemberek a gyakorlatban legtöbbször együttműködnek a gyermek fejlődése szempontjából legkedvezőbb oktatási forma kiválasztásában. 4. A szakterületen leggyakrabban előforduló diagnózisok Ennek a témának fontossága és változatossága miatt külön fejezetet kell szentelnünk. A gyengénlátó tanulók oktatásának gyakorlatában az a tapasztalat, hogy egy-egy gyermek szembetegsége összetett, diagnózisa egyidejűleg többféle szembetegség fennállását írja le. A gyengénlátást okozhatja többek között a szem egyes részeinek elváltozása, a látóideg betegsége, fejlődési rendellenesség, veleszületett daganat, ritkán sérülés. 4.1 Hypermetropia (túllátóság) A fénytörési hibák közé tartozik. A túllátó szemében a szem tengelye rövidebb a kelleténél, a párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán (az éleslátás helyén). A hypermetropiás szem fénytörő ereje gyenge, nagyító lencsével korrigálják, a retina mögé eső fénysugarakat az éleslátás

Dokumentációs útmutató 11 helyére vezetik. A gyermek gyűjtőlencsés (plusz dioptriás) szemüvege kívülről nézve nagyítja a szemét. A túllátó gyermek hosszú idejű tanulás alatt gyakran panaszkodik fáradtságra. Ilyenkor javasolt a munkát megszakító, pihentető szünet beiktatása. 4.2 Myopia (rövidlátás) Szintén fénytörési hiba. A távollátással ellentétben itt a szem tengelye hosszabb, ezért a szembe érkező fénysugarak a retina síkja előtt egyesülnek. A szemgolyó hosszabbodása legtöbbször a gyermek növekedéséig tart, leggyorsabban a kamaszkorban fokozódik. Szóró lencsés (mínusz dioptriás) szemüveggel korrigálják. Nagyfokú rövidlátás (myopia majoris) esetén a korrekció: 10 D (dioptria) vagy ennél több. A külső szemlélő azt látja, hogy a szemüveg kicsinyíti a szemet. A látás romlása több éven át tartó folyamat. A gyermek egyre erősebb szemüveget hord. A rövidlátónak a nagy térben való tájékozódáshoz (ilyen a tornaterem, iskolafolyosó is), közlekedéshez elengedhetetlen a szemüveg használata. Közelre nézéshez, olvasáshoz viszont sokszor leveszi szemüvegét, mert a szemüveglencse nagyon lekicsinyíti a képet. Ilyenkor a tanulónak lehetősége van egész közel hajolni a könyvhöz, füzethez. Az olvasás nem rontja a közellátást. Az egészséges testtartás megőrzése, a görnyedés elkerülése több órai tanulás alatt lényeges. Ezt biztosítja a felemelhető lapú tanulóasztal. A nagyfokú myopia legsúlyosabb szövődménye lehet a retina degenerációja miatt az ideghártya-leválás. Ezért veszélyesek a nagy erőkifejtést igénylő tevékenységek. Kérjük a szemészorvos részletes tájékoztatását arról, hogy milyen tornagyakorlatokat, mozgásokat ne végezzen a gyermek (pl. teher hirtelen emelése, futballozás, leugrálás tornaszekrényről, lépcsőről, bukfencezés stb.). A kímélettel egy időben gondoskodnunk kell a látássérült tanuló testmozgásáról: súlyos esetekben is ritkán tiltják az úszást, a gyógytornát. A rövidlátó gyermek látását az úszkáló homályok (üvegtesti elváltozás) is zavarhatják. Az osztályban való elhelyezésük, ültetésük során vegyük figyelembe, hogy távolra szemüveggel sem látnak jól, szemléltetéskor, tábláról történő információszerzéskor engedjük meg, hogy helyüket elhagyják, közel mehessenek. 4.3 Atrophia nervi optici (látóideg-sorvadás) A látóidegpálya károsodik keringési zavar, érelzáródás, vérzés, meningitis, gyulladás, daganat, sérülés következtében. A károsodás különböző mértékű. Csökken a látásteljesítmény, főleg a centrális látás sérül, a színlátás zavara léphet fel, szűkül a látótér. Gyengénlátó gyermekeknél leginkább a látóidegfő veleszületett rendellenessége fordul elő. (A látóidegfő területén hagyják el a szemet a látóidegrostok.) A gyermek látásteljesítménye alacsony, de ez sajnos szemüveggel nem korrigálható, mert nem töréshiba. Osztályban, otthon helyi megvilágítással javíthatjuk a tanulási feltételeket. A helyi megvilágításnál lényeges a mobilitás és a fényerő. A lámpát úgy kell elhelyezni, hogy valóban a munkafelületet, pl. a füzetet érje a fény. Jó, ha a lámpa karja mozgatható. Figyeljünk az izzóra is: praktikus a halogénizzó, még inkább a led-lámpa, amely egyáltalán nem melegít. 4.4 Retinopathia praematurorum Gyakoribbá vált szembetegség, amióta kis súlyú koraszülötteket életben tudnak tartani az orvosok. Sokáig a laikusok, szülők az inkubátorban tartás során adott oxigén helytelen adagolását tételezték fel, tartották a probléma okának. A valódi gond, hogy a nagyon kis súlyú, 600-800 grammos koraszülött baba érhálózata még nem fejlődött ki, a születés után kóros sejtburjánzás léphet fel. Ez heget képez a retina előtt. A betegségnek különböző fokozatai vannak. A ROP I II III. gyengénlátást okoz, a IV V. fokozat ennél súlyosabb: aliglátás, vakság a következménye. Tanuláshoz a súlyosabb állapotban lévő gyerekek optikai segédeszközt, például olvasókészüléket használnak.

12 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez 4.5 Albinizmus (általános festékhiány) A pigmentáció rendellenessége. A szemből is hiányzik a pigment, ezért nemcsak a pupillán, hanem az íriszen (szivárványhártyán) keresztül is fény jut a szembe. A gyermek bőre fehér, haja, szempillája világosszőke, írisze világos, pupilláján vöröses színben áttetszik a szemfenék. A látás jelentősen csökkent mértékű. Kísérő tünete a nystagmus (szemtekerezgés). Az albinó tanulók fénytörési rendellenességük miatt szemüveget használnak. Fényérzékenyek, fénykerülők, ezért jó, ha szemüvegük ebben is segít: fényre sötétedő (photogray) vagy színezett (piros, barna változatokkal találkozunk). Szabadban az erős naptól kell megóvni őket. Az osztályban ültetéskor is vegyük figyelembe fénykerülésüket, félig fordíthassanak hátat az ablakból bejövő fénynek. 4.6 Degeneratio pigmentosa retinae (pigmentdegeneráció) A szem ideghártyájában a fényérzékeny idegvégződések (pálcikák ) pusztulása okozza. Lehet öröklődő vagy terhességi rubeola következménye. A gyermek feltűnően bizonytalan félhomályban, sötét folyosón közlekedve. Ezt nevezik farkasvakságnak. A betegség előrehaladásával a retina széli része egyre érzéketlenebb lesz, miközben a retina közepe ép maradhat. Beszűkül a látótér, csőlátás alakul ki. A középső kis részen láthat élesen a gyermek, ha egyéb szemproblémája nincsen. Így pl. olvasni jól tud. Ugyanakkor a beszűkült látótér miatt mindennek nekimegy, ha nem pásztáz folyton a szemével. Nehezen találja meg a leesett tárgyakat, beleütközik a szembejövőbe. Színtévesztés, színvakság is kialakulhat. Látásélessége kontrasztérzékenységet növelő szemüveggel javítható. (Különböző színekben készített Clarlet fényvédő szemüveg.) Az osztályban hátrább ültessük, így többet lát a táblából. Ha színtévesztő, jelöljük meg felirattal ceruzáit. 4.7 Hypoplasia maculae (makuladegeneráció) A retinán (a látóideghártyán) van az éleslátás helye. A szem hátsó pólusában van egy kb. 3 mm-es terület, a makula lutea, ezen belül az ideghártyaközép, a fovea centralis, a legélesebb látás helye. Itt nincsenek erek, csak érző elemek, ún. csapok. Pusztulásuk következménye ez a betegség. Az éleslátás csökken, színlátási zavar lép fel. A központi látás sérülése miatt a gyengénlátóvá vált gyermeknek problémái lesznek az írásban, olvasásban. A perifériás látás jobb, így a gyermek viszonylag jól tájékozódik. A tanuló a tárgyak megfigyeléséhez is a perifériás látását használja, a fejét oldalra fordítva néz. Az osztályban úgy ültessük, hogy minél kevésbé kényszerüljön kényelmetlen testtartásra. Széles látószögű távcsőszemüveggel korrigálják. 4.8 Chorioretinitis (érhártyagyulladás) Veleszületett betegség. Ér- és ideghártya-gyulladás után gócok, hegek rontják a központi látást. Oka toxoplasmosis, tuberculosis, újabban AIDS is. Szemüveggel nem korrigálható. A chorioretinitises szembetegek is fényérzékenyek. 4.9 Glaucoma (zöldhályog) Az elnevezés félrevezető. Nem hályogról van szó, hanem a szemben több folyadék (csarnokvíz) termelődik, vagy az elvezető csatornák beszűkülnek, elzáródnak. A kórosan fokozott szemnyomás károsítja a látóideget. A szem belső nyomása, amely biztosítja a szemgolyó alakját, 12 21 mmhg között van. Ha a nyomásfokozódás három éven aluli gyereknél alakul ki, a szemgolyó megnagyobbodik. Ritkán már magzatkorban kialakul, ez a buphthalmus. Másodlagos glaucomát okoz több olyan szembetegség, amely akadályozza a csarnokvíz elvezetését: gyulladások, cataracta, degenerációk. Fontos a szemnyomás normalizálása, a rendszeres orvosi ellenőrzés, a szemnyomás mérése, egyes esetekben

Dokumentációs útmutató 13 szemcseppek adagolása. A normálisnál nagyobb szemnyomás károsan befolyásolja a retina működését. A hirtelen szemnyomás-növekedés fejfájással, esetleg hányással jár. Ezt nevezik glaucomás rohamnak, ilyenkor sürgősen orvoshoz kell fordulni! A gyermeknek kímélő életmódot kell folytatnia, a myopokhoz hasonlóan kerülendő a hirtelen nagy erőkifejtés. Fizikai terhelhetőségét testnevelés a szemész szabja meg. 4.10 Szembetegségeket kísérő egyéb elváltozások 4.10.1 Astigmatizmus (szemtengelyferdülés) Veleszületett, öröklődő fénytörési hiba. Kismértékű astigmia gyakran előfordul ez a szaruhártya (cornea) szabálytalansága. A szaruhártya hegesedéssel járó betegségeinek velejárója. Az astigmiás szem a párhuzamos fénysugarakat nem egy pontban gyűjti össze, hanem gyűjtővonalakban. Ezért torz képet lát a gyermek, amit próbál kompenzálni. Műtéttel, és ún. cylinderes szemüveggel javítják. A cylinderes szemüveget nehéz megszokni, de ha kitartó a tanuló, szemüvegéhez később nagyon fog ragaszkodni. 4.10.2 Luxatio lentis (lencseficam) A lencsefüggesztő rostok részben vagy teljesen elszakadhatnak. Az elmozdulás lehet részleges: subluxatio lentis vagy teljes: luxatio lentis. A látás változó, néha jó helyre úszik vissza a lencse. Teljes ficam esetén az aphakia (lencsehíjasság) tünetei észlelhetők. A veleszületett ficam a Marfan-szindróma részjelensége (izom- és csontvázrendszer elváltozása, myopia) is. A szemlencsét eltávolítják, szemüveggel pótolják. Testnevelésnél a myopiánál leírtakat szokták betartatni a tanulóval. 4.10.3 Nystagmus (szemtekerezgés) A nystagmus a szem akarattól független kisebb-nagyobb sebességű ide-oda mozgása. Iránya lehet horizontális, vertikális, rotatorikus. Abban az esetben, ha congenitálisan a szem bármely része károsodott, nystagmus keletkezik. Ok lehet: a látóideg sorvadása, cataracta, albinizmus, chorioretinitis, a szaruhártya homálya. Orvosi beavatkozást általában nem végeznek. Megnehezíti a szem egy adott pontra fixálását, így rontja a látásteljesítményt. 4.10.4 Strabizmus (kancsalság) A gyerekkori kancsalság általában a szemizomműködés kóros vezérlése miatt alakul ki. Következménye, hogy a kancsal állású szemen az éleslátás helyén nem keletkezik éles kép. Emiatt a kancsal szem látásélessége csökken, tompalátó lesz. Ha nem kezelik időben, később már szemüveggel sem javítható. Kezeléséhez a család türelme nagyon fontos. A jól látó szemet takarja az orvos a tompalátó szem látásélességének feljavítása érdekében. Így a gyermek rákényszerül a tompalátó szem használatára. A takarás tűrésére kell buzdítani a gyermeket. Hasonlóan nehéz a szemüveg állandó viselését (már 8-9 hónapos kor után adható) is elérni. Az idejében megfelelően kezelt gyerekek nem lesznek gyengénlátók. Felnőttkorban már a műtét is csak kozmetikai eredményt hozhat, a látást nem javítja. A szemészeti diagnózisok leírásakor Paraszkay Sára (1994), Kovács Krisztina (2001) és Alberth Béla (1995) kiadványaira támaszkodtunk. A szemészeti diagnózisokat felállító és az orvosi gondozást végző szemészorvosok munkáját egészítheti ki az optikai eszközök gyakorlati alkalmazásában nagy gyakorlattal rendelkező látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus. A szakember tanácsokat adhat az életvitelt és a tanulást könnyítő optikai eszközök (lupék, olvasókészülék) kiválasztásához és szükség esetén helyi megvilágítás alkalmazásához. Minden gyengénlátó gyermek más és más szemészeti állapotú, a tanácsadás csak egyénre szabott lehet.

14 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez 4.11 Szemészeti adatlap pedagógiai céllal A pedagógusok munkáját megkönnyíti, ha a gyengénlátó tanulóról összegyűjtik a látásával kapcsolatos, a mindennapi tanulást befolyásoló adatokat, s azokat az őt tanító tanárok kezeügyében tartják. (Pl. a tanári szoba egy megszokott helye, osztálynapló tasakja stb.) Javasoljuk, hogy az adatlap tartalmazza a következőket: diagnózis (lehetőleg magyarul), vizus, a szemüveg jellemzői, egyéb optikai eszköz, pl. nagyítóhasználat térképhez, ha van: színlátás zavara, látótér. Így az osztályban ritkábban előforduló kolléga is gyorsan ellenőrizheti szükséges ismereteit. Nagyon fontos, hogy tudjuk, vannak-e olyan veszélyhelyzetek, amikor orvoshoz kell fordulni. Ha a tanuló napközis, a napközis tanárának is tudnia kell pl. a mozgáskorlátozásokról. 5. A befogadó intézmény SNI-gyermekkel kapcsolatos dokumentumai 5.1 Szakmai dokumentumok Az integrált nevelés-oktatás törvényekben meghatározott feltételeinek megteremtése az intézményvezető feladata. Ha az óvoda, iskola hosszabb távon (legalább az érintett gyermek óvodai, iskolai neveltetése alatt) nyíltan vállalja a Szakértői Bizottság szakvéleményével rendelkező látássérült gyermek, tanuló együttnevelését, akkor ezt a szándékát megjeleníti az alapvető dokumentumokban. 5.1.1 Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény alaptevékenységét, kiegészítő feladatait, a felvehető gyermekek létszámát, a feladatellátást szolgáló vagyont. Az alapító okiratot a fenntartó készíti el. A fogyatékos gyermek, tanuló után az intézmény felemelt normatív költségvetési hozzájáruláshoz juthat. Ehhez a fenntartó önkormányzattal szükséges egyeztetni. 5.1.2 Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Belső intézményi jogszabály. Megírását a következő jogszabályok írják elő: Közoktatásról szóló törvény 40. (1), 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1). Megállapításai minden dolgozóra nézve kötelezőek, bár leginkább a vezetők forgatják. Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Az SZMSZ tartalmát részletesen az intézmények működéséről szóló rendelet írja le. A speciális integráló feladatkör a következő részekben jeleníthető meg: a vezetők közötti feladatmegosztás, külső kapcsolatok rendszere, rendszeres egészségügyi felügyelet, intézményi védő, óvó előírások, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. Amennyiben az intézményben személyre szóló munkaköri leírásokat készítenek, ezekben is helyet kaphatnak a sajátos nevelési igényű gyermekkel, tanulóval kapcsolatos feladatok. Szólhatunk róla a pedagógus fő felelősségeinél, feladatainál, kapcsolattartó tevékenységénél, adminisztrációjánál. 5.1.3 Helyi pedagógiai program A szakmai munka szempontjából a legfontosabb dokumentum egy közoktatási intézményben. Tartalmazza az adott intézmény pedagógusai által legfontosabbnak tartott nevelési célkitűzéseket, a neveléssel kapcsolatos feladatokat, a személyiségfejlesztési programot. A mindennapi munka iránytűje. Csatlakozik hozzá a helyi tanterv, amely a tantárgyakat, azok tartalmát, követelményeit írja le. Rendel-

Dokumentációs útmutató 15 kezik a beszámoltatás, értékelés, minősítés formáiról, taneszközökről. A Közoktatásról szóló törvény 50. -a előírja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programjának tartalmaznia kell a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is, iskolai nevelés-oktatás esetén a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. E törvény 121. -a a szükséges feltételek között említi a speciális tanterv biztosítását. Az óvodai nevelési program, illetve az iskolai pedagógiai program elkészítéséhez nyújt segítséget az oktatási miniszter 2/2005. (III. 1.) OM-rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásával (továbbiakban: Irányelv). A nevelési program, a helyi tanterv az Irányelvben foglaltak figyelembevételével készíthető el. Az Irányelv abban segít, hogy a nevelési programban leírtak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. A dokumentum fontossága miatt külön kiemeli az SNI-tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátását: A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását; b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A látássérült gyermek rehabilitációjának célja az érzékszervi fogyatékosságból adódó sérült vizuális képességek részleges helyreállítása, a meglévő ép funkciók, elsősorban a hallás bevonása a hiányok pótlására. Feladat a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Ezen túlmenően a társadalmi beilleszkedést, a sikeres egyéni életutat segítő egyéni tulajdonságok, képességek fejlesztése a rehabilitációs tevékenység tartalma. Az integráló iskolának egy új dokumentum használatát írja elő az Irányelv: egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni a rehabilitációs foglalkozásokat. Ezt a dokumentumot első alkalommal a 2005/2006-os tanév első évfolyamán kellett bevezetni. 5.1.3.1 A rehabilitációs tevékenység konkrét tartalma az óvodai nevelési programban A gyengénlátó kisgyermek ismeretszerzését, beszéd- és gondolkodásfejlődését korlátozza a vizuális élmények hiányossága. Az óvodában külön foglalkozások keretében, szakember bevonásával biztosítsunk látásnevelést számára! Ennek részterületei a következők: a vizuális megfigyelőképesség, memória, differenciálóképesség, lényegkiemelés, képzelet fejlesztése. Rehabilitációs foglalkozáson fejleszthetjük a nagy- és finommozgásokat, a szem- és kézmozgások összerendezését, a gyermek térbeli tájékozódását. 5.1.3.2 Rehabilitáció az iskola pedagógiai programjában Az iskoláskorú gyengénlátó, aliglátó tanulót arra neveljük, hogy az információk megszerzésében egyre önállóbb legyen. A látásnevelés keretében tovább folytatjuk a vizuális ismeretszerző képesség fejlesztését, a látási funkciók gyakoroltatását. Egyéni szükséglete szerint megtanítjuk az optikai eszkö-

16 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez zök (távcsőszemüveg, olvasókészülék, nagyítók) használatát. A kültéri tájékozódásban felhasználható távcsövek, a térképolvasást segítő lupék közül ki kell választani az egyén által legjobban használhatót, s meg kell tanítani alkalmazását. Hozzáértő tiflopedagógus ugyancsak rehabilitációs keretek között taníthatja meg az önálló közlekedést és a speciális informatikai kiegészítő programok (pl. nagyító, felolvasóprogramok) használatát. 5.1.3.3 A nevelési terv kiegészítése A pedagógiai program nevelési programja rögzíti a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Javasoljuk mindezek kiegészítését mind alsó, mind felső tagozaton a látássérült tanuló sajátosságainak figyelembevételével, a kommunikációs képességek fejlesztésével, hatékony tanulási technikák tanításával, beilleszkedésének segítése érdekében tervezett programok (pl. osztálytársak empátiáját növelő tréning), tevékenységek leírásával. Az egészségnevelési program kitérhet a látássérülés miatt szükséges többletismeretek tartalmára. 5.1.3.4 A helyi tanterv kiegészítése A többször említett Irányelv segítséget nyújt a kiemelt fejlesztési feladatok sérülésspecifikus megközelítéséhez. Az énkép, önismeret, információs és kommunikációs kultúra, tanulás, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire témákban konkrét tartalmak: eszközök, speciális ismeretanyag, fejlesztendő képességek felsorolása található. Ezt követően műveltségi területenként leírja a NAT alkalmazásának lehetőségét, kiegészítését, módosulását. A halmozottan sérült tanulók integrált oktatása különösen nehéz feladat. Az erre vállalkozó többségi iskolának a helyi tanterv kidolgozásánál a társuló fogyatékosságokra vonatkozó irányelveket együttesen kell alkalmaznia. A pedagógiai programok kiegészítésének munkáját hatékonyan tudják segíteni a látássérültek intézményeiben létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények gyógypedagógusai. Az iskolák pedagógiai programja tartalmazza a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. A 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 7. számú melléklete jegyzéket közöl a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. Ebben megtalálhatók a fogyatékos gyermekek, tanulók részére szükséges bútorok, optikai és taneszközök, egyéni speciális fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések. Tanulmányozásra érdemes a Laky Demeter Általános Iskola (8373 Rezi, Iskola u. 2.) helyi pedagógiai programjának a sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséről, oktatásáról szóló része. Az iskola mozgássérült, látássérült és diszlexiás tanulókat integrál. Helyi tantervébe a következő témákat építette be: Az integráció formája. Az integráció megvalósulási szintje. Az egyéni differenciálás mint a befogadás alapja. Gyógypedagógiai, illetve fejlesztő pedagógiai megsegítés. A nem kötelező tanórák és az egyéni felzárkóztatás lehetőségeinek módosulása: speciális foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók részére a szakvéleményekben foglalt javaslatoknak megfelelően. A tananyag elsajátítására, annak módszereire, a tanuló értékelésére vonatkozó szakvélemények, javaslatok figyelembevétele. A speciális képzésben részesülő tanulók megkülönböztetésének elkerülése Az intézménybe kerülés feltételei. Terápiás foglalkozások. Látássérült tanulókra vonatkozó speciális tantervi kiegészítések, fejlesztési követelmények tantárgyanként.

Dokumentációs útmutató 17 5.1.4 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló megjelenítése az intézményi minőségirányítási programban A közoktatási intézmények minőségfejlesztő tevékenységük során arra törekednek, hogy szakmai célkitűzéseiket és tényleges mindennapos munkájukat, működésüket közelítsék. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése többéves folyamat. Már minden intézmény elkészítette minőségirányítási programját (IMIP). Ebben a dokumentumban megjelennek az intézmény folyamatai, a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok. Ha a nevelőtestület hosszú távon szeretné vállalni a fogyatékos tanulók integrált nevelését, oktatását, akkor erre irányuló elkötelezettségét és tevékenységét beépítheti az IMIP-be, például a következő fejezetekben: A vezetés elkötelezettsége, küldetésüzenet Tanévi tervezés Ellenőrzési terv Intézményi folyamatok A nevelési-oktatási folyamat értékelése Dokumentumok listája Kapcsolatrendszer 5.2 Tanügyi dokumentumok 5.2.1 Óraterv, tantárgyfelosztás Az iskolák a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján (52. ) minden évben összeállítják óratervüket. A gyengénlátó, aliglátó tanulók részére a kötelező tanórai foglalkozásokon túl egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni. A gyengénlátó tanulók rehabilitációs időkerete a 2006 2007. tanévtől az adott évfolyam kötelező óraszámának 35%-a. 5.2.2 Törzslap Az iskola a tanulóról nyilvántartási lapot (törzslapot) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola címét és az OM-azonosítót. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. számú melléklete előírja, hogy ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. 5.2.3 Beírási napló Az iskolában a felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. Ez nem pedagógus feladata, legtöbbször az iskolatitkár vezeti. A beírási naplóban is fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. 5.2.4 Egyéni fejlesztési terv, egyéni haladási napló Több célból készülhet egyéni fejlesztési terv. Egyrészt a szakvélemény speciális fejlesztési javaslata alapján a pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokhoz. Másrészt abban az esetben, ha az igazgató a Közoktatási törvény 30. (9) alapján a tanulót mentesíti egyes tantárgyakból az értékelés és minősítés alól. (Ehhez be kell szerezni a szakértői bizottság szakvéleményét.) Ha a tanulót mentesítették, akkor az intézmény a nem kötelező foglalkozások terhére [Közoktatásról szóló törvény 52. (7)], illetve az egyé-

18 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez ni foglalkozások időkeretének terhére [Közoktatásról szóló törvény 52. (11)] egyéni foglalkozásokat szervez. Ennek keretében egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkózását a többiekhez. Ennek dokumentálása külön mulasztási és haladási naplóban történik. Az első évfolyamra felvett tanuló esetében szakértői véleményre támaszkodva az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezhet. [Közoktatásról szóló törvény 70. (7).] A szakértői vélemény tartalmazza, hogy a tanulónak melyik tárgyból melyik évre kell teljesítenie a követelményeket. Ilyenkor az első évet előkészítő jellegűnek tekintjük. Az egyéni továbbhaladás a negyedik évfolyam végéig tarthat. A neveléshez, oktatáshoz ugyancsak egyéni fejlesztési tervet kell írni. Az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel kapcsolatos ügyekben a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni. 5.3 Gyermekvédelmi dokumentumok Az osztályfőnökök munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti. Közös feladatuk a tanuló veszélyeztetettségének felismerése. A gyermek családi körülményeinek megismerése kapcsán felfigyelhetnek olyan rossz anyagi helyzetre, esetleg helytelen szülői magatartásra, amelyek akadályozzák a gyermek fejlődését. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról így ír a gyermeki jogokról: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A szülők sokszor nem ismerik a gyereknevelést segítő ellátásokat. Anyagi veszélyeztetettség esetén a gyermekvédelmi felelős tájékoztatást ad a szülő részére a pénzbeli juttatásokról, a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, és kezdeményezi a lakóhely szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalánál a támogatás megállapítását. Ha a szülő a kérelmek írásában járatlan, nagy segítség számára a tapintatos, gondjaiban együtt érző, a hivatali ügyintézésben gyakorlati segítséget adó gyermekvédelmi felelős. Egyéb veszélyeztetés, elhanyagolás, esetleg bántalmazás miatt a gyermekvédelmi felelős indítványozza, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekek védelme az anyagi juttatásokon túl szükség esetén lehet napközbeni ellátás, átmeneti gondozás is. Súlyos családi problémák miatt sor kerülhet hatósági intézkedésekre. Ezek közé tartozik a védelembe vétel, az ideiglenes elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel. Gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a családsegítő szolgálatok is. Céljuk a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése. A gyermekvédelmi intézkedések során is keletkeznek dokumentumok. Így az oktatási intézmény tájékoztatást kap a támogatásokról, határozatot a védelembe vételről. A gyermekvédelmi felelős számon tartja a veszélyeztetett tanulókat. 6. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő dokumentumok 6.1 Fejlesztési eljárások A látássérült tanulóknak sérülésükből adódóan nagyobb szükségük van az egyéni megsegítésre, mint ép társaiknak. A mindennapi élethez, a tájékozódáshoz, a tanuláshoz szükséges információkat nehezebben és lassabban szerzik meg, mint az ép látású gyermekek. A rehabilitációs foglalkozásokon fejleszthetjük azokat a képességeiket, amelyek az önálló ismeretszerzést lehetővé teszik. A befogadó

Dokumentációs útmutató 19 iskola a látássérülésből fakadó hátrányok csökkentését célzó foglalkozásokhoz vegyen igénybe látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógust. 6.1.1 A finommozgás fejlesztése A gyengénlátó gyerekek között gyakran találunk gyenge izomerejű, koordinálatlan mozgású, fejletlen kisgyereket. Ha a gyermek kevés fejlesztő foglalkozást kapott óvodáskorában, nehezen fogja elsajátítani az írást, a helyes ceruzafogást, az olló, a vonalzó, körző használatát. A fejlesztő gyakorlatok során a kézizmok erősítése, az író-rajzoló mozgás előkészítése folyik. Jól kell kiválasztanunk eszközeit: erős nyomatékot hagyó pasztellkrétával, vastag ecsettel dolgoztassuk. Ma már kapható háromszögletű vastag színes ceruza is. A legalább 2B jelzésű, erős nyomot hagyó hagyományos grafitceruzára húzzunk ceruzafogót a helyes fogás biztosítása érdekében. Sok elsős nem tudja még bekötni a cipőjét, s nem használja megfelelően az evőeszközöket. Ezért egyénileg gyakoroljuk vele az önkiszolgálási feladatokat. Játéktevékenység során apró tárgyakkal, építő-, szerelőjátékokkal ügyesíthetjük. 6.1.2 Látásnevelés A látássérült tanulók egy része ügyesen használja ki megmaradt látását, míg vannak közöttük kevésbé boldogulók is. Ezt a képességet részben összefüggésbe hozhatjuk az értelmi képességekkel. Sok aliglátó gyermek erősen motivált, tudatosan törekszik csöppnyi látásmaradványa hasznosítására. Ehhez kitartás, erős koncentrálóképesség is szükséges. A látássérült gyermekek között sok koraszülöttet, enyhe agyi funkciózavarral küzdőt találunk. Rájuk jellemző a fáradékonyság, figyelemzavar, időjárási frontokra érzékenység, idegrendszeri labilitás, kiegyensúlyozatlanság. A látásnevelés során a látási funkciók gyakoroltatásával növelhetjük a teljesítőképességet. A fejlesztést végző gyógypedagógus megfigyeli a gyermeket: milyen a vizuális érdeklődése, a tanulásban a hallására vagy látására szeret-e támaszkodni, van-e színlátási zavara, fényérzékenysége, beszűkült-e a látótere. Ezután állítja össze az egyéni fejlesztő gyakorlatokat. Foglalkozik a színészleléssel, formaészleléssel, a vizuális figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, ábrázolás fejlesztésével. Gyakoroltatja az akaratlagos szemmozgásokat, szempihentető eljárásokat tanít meg. 6.1.3 Az olvasási készség fejlesztése Olvasási problémája különféle okból lehet egy gyengénlátó, aliglátó gyereknek. Lehet, hogy közeli látása nem korrigálható eléggé, ezért nagyon elfárad, nem öröm számára az olvasás. A tanuló nem szívesen gyakorol, nem jut el a szükséges készségszintre. Lehet a gyermek diszlexiás is. Az okok feltárása után indulhat a terápia. Más gyakorlóanyagot kell összeállítani az átlagos nyelvi adottságú, nem diszlexiás, és mást a diszlexiás gyengénlátó tanulónak. A látásnevelő olvasási program fejleszti a síkbeli tájékozódóképességet, a vizuális differenciálóképességet, a kombinatív képességet. Gyakoroltatja a gyengénlátó gyerek számára a vizuálisan összetéveszthető, hasonló alakú betűk megkülönböztetését is. A nyelvhasználat zavaraival küzdő gyengénlátó tanuló diszlexia-reedukációs programban vesz részt. A foglalkozások sokoldalúak: olyan alapvető funkciók kialakítását célzó gyakorlatokat végeztetünk, amelyek az eredményes olvasástanulás feltételei. A képességfejlesztő gyakorlatok között optikus, akusztikai, tapintási és motorikus gyakorlatok szerepelnek. Ezek célja az érzékszervek ügyesítése. A terápia részei az olvasási-helyesírási gyakorlatok, a nyelvhasználat, szövegértés fejlesztése is. A tanórai olvasástanítás során ajánlott a sok érzékleti benyomásra támaszkodó, analitikus-szintetikus módszer alkalmazása. Az ismeretek érlelésére elég időt kell hagyni.

20 Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez 6.1.4 A tájékozódás fejlesztése A látássérült gyermekek is szeretnének minél önállóbbá válni az élet legtöbb területén. Ilyen alapvető terület a tájékozódás, a közlekedés. Mindannyian megfigyelhettük már az utcán fehér bottal közlekedő vak embertársainkat. Magától értetődőnek tartjuk, hogy nekik mekkora feladat, probléma a tájékozódás. De vajon tudja-e az utca embere, hogy a látszólag látó, esetleg szemüveget is használó aliglátó gyerek vagy felnőtt is nagy gondban van közlekedés közben? Bizonytalan a közlekedési lámpák jelzéseiben, csak közelről veszi észre a közeledő járművet. Nekimegy az oszlopoknak, belelép a gödrökbe. Az üzletekben nem látja az árakat, későn veszi észre a belógó polcokat. Neki sokkal ritkábban segítenek. A fehér bottal történő közlekedést csak az erre kiképzett terapeuta taníthatja! A látássérült szakos gyógypedagógus sokat segíthet azoknak a tanulóknak, akik ugyan képesek hosszú fehér bot nélkül közlekedni, de súlyos gyengénlátásuk vagy más ok miatt (pl. túlzottan féltő szülők, csatlakozó fogyatékosság hatására önállótlanok a közlekedésben) szükségük van tájékozódóképességük fejlesztésére. A foglalkozásokon tér- és iránygyakorlatokat, látás-, szaglás-, tapintás-, hallásfejlesztést folytat a szakember. Gyakorlatokat végeznek zárt térben, majd a szabadban. A budapesti gyengénlátók általános iskolájának pedagógusai Fejlesztő eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára címmel megjelent főiskolai jegyzetben összegyűjtötték az iskolának a mindennapokban bevált, a látássérüléshez kapcsolódó fejlesztési eljárásait (szerkesztette: Paraszkay Sára, 1996). 6.2 Folyamatdiagnosztika Az iskolába lépő látássérült gyermek nevelése-oktatása megkezdésekor célszerű rögzíteni a bemeneti állapotot. A szakértői vélemény és saját vizsgálataink alapján alkothatunk képet arról, hogy milyenek a gyermek képességei, tudásszintje, motiváltsága. Első osztályt kezdő tanuló esetén fontos információkhoz jutni a következő területeken: Nagymozgások Finommotorika Percepció, olvasást megalapozó készségek Nyelvi fejlettség Gondolkodás Önállóság, önkiszolgálás Neveltségi szint A speciális iskolák tanácsadás keretében szívesen adnak részletes tájékoztatást ezekhez a megfigyelésekhez. Az írásban rögzített helyzetkép alap a fejlesztő tevékenységhez, a következő szakasz alapozásához. A kiindulási állapot ismerete alapján értékelhetjük igazán a gyermek önmagához mért fejlődését, és állapíthatjuk meg az iskola által hozzáadott pedagógiai értéket. 6.3 Javaslat a gyengénlátó tanuló személyi anyagának, dossziéjának kialakítására és használatára a befogadó intézményben A budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájában az osztályfőnökök pedagógiai felhasználás céljából, a kapott dokumentumok és feljegyzéseik megőrzésére egyéni dossziét készítenek minden tanulóról. Ennek tartalma a következő: A Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye (erről már részletesen volt szó) Személyi lap Anamnézis Exploráció Fejlődési lap