GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
6. hét
Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia
Tápanyagellátás
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj természetes tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége Szervestrágyák ( istállótrágya,komposzt ) Zöldtrágyák Hüvelyesek-Rhizóbium baktériumok által megkötött nitrogén Műtrágyák (makro-npk, mezo-camg, mikro- CuZnBMnFeMo ) Szervesanyagok ( növény- és gyökérmaradványok ) Melléktermékek ( pl Biofert ) Baktériumtrágyák Légkörből származó szedimentáció ( savas esők-kén ) Talajjavító anyagok ( mész-ca, dolomit-mg )
AZ ŐSZI BÚZA KÖRNYEZETBARÁT TÁPANYAGELLÁTÁSÁNAK FONTOSABB CÉLJAI NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZEMPONTOK Adott ökológiai, agrotechnikai, műszaki és közgazdasági feltételek mellett OPTIMÁLIS TERMÉSMENNYISÉG realizálása Kiváló MINŐSÉG Megfelelő TERMÉSBIZTONSÁG elérése (a biotikus és abiotikus stressztényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése) A termesztéstechnológiai tényezők közötti INTERAKCIÓK kedvező hasznosítása Biológiai, agronómiai és ÖKONÓMIAI HATÉKONYSÁG javítása KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK Az AGROÖKOLÓGIAI ERŐFORRÁSOK bevonása a termelési folyamatokba Az IPARI EREDETŰ INPUTOK felhasználásának mérséklése A környezeti ártalmak MEGELŐZÉSE A környezeti károk következményeinek elhárítása, JAVÍTÁSA
TALAJOK TÁPANYAGFORGALMA TÁPANYAGTŐKE FELVEHETŐ TÁPANYAG TÁPANYAG FLUXUS NÖVÉNY TÁPANYAGFELVÉTELT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK BIOLÓGIAI ALAPOK AGROTECHNIKAI FELTÉTELEK Talaj Időjárás Domborzat Természetes tápanyaghasznosítás Trágyareakció Vetésváltás Talajművelés Vetés Növényvédelem Öntözés
Műtrágya felhasználás Magyarországon (ezer tonna) Év N P 2 O 5 K 2 O Összesen 1921-1930 1 14 1 16 1931-1940 1 7 1 9 1951-1960 34 34 15 84 1961-1965 143 100 55 298 1966-1970 293 170 150 613 1971-1975 479 326 401 1206 1976-1980 558 396 504 1458 1981-1985 607 400 494 1500 1986-1989 623,25 330,5 431 1385 1990 358 127 186 671 1991-1995 172,4 25 26,4 223,8 1996 203 34 33 270 1997 206 42 37 285 1998 248 39 41 328 1999 263 39 45 347 2000 258 45 52 355 2001 275 58 62 395 2002 365 68 68,3 501,3 2003 306,7 91,4 93,8 491,8 2004 373 109,2 109,5 591,7 2005 367,8 94,2 105,4 567,5 2006 374,6 87,4 97,4 559,4 2007 320,0 97,7 125,9 543,6
A MAGYAR MŰTRÁGYAFELHASZNÁLÁS OPTIMALIZÁLÁSA (Pepó Péter számításai, 2009) Növénycsoport Kalászos gabonák Kukorica Olajnövények Gyökér- és gumósok Hüvelyesek Takarmánynövények Egyéb Optimális mtr. felhasználás (ezer t) N P 2 O 5 K 2 O 140 144 96 6 5 24 24 88 72 48 4 5 20 24 123 120 104 9 7 36 24 Összese n 351 336 248 19 17 80 72 A növénycsoport %- os aránya Összesen 439 261 423 1123 100 NPK műtrágyafelhasználás (2006) = 560 ezer t (2008) = 431 ezer t A mtr. visszapótlás szintje (összes) 38 % N P 2 O 5 K 2 O 66% 24% 17% 31 30 22 2 2 7 6
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% A hazai talaj tápanyagellátottsági szintjének változása (%-os megoszlás) Jó 35% Közepes 40% Gyenge 25% Jó 10% Közepes 40% Gyenge 50% Jó 45% Közepes 35% Gyenge 20% Jó 15% Közepes 40% Gyenge 45% Jó 45% Közepes 30% Gyenge 25% Jó 25% Közepes 45% Gyenge 30% 0% 1985 2005 1985 2005 1985 2005 N P2O5 K2O
AZ INTENZÍV TÁPANYAGELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZEREK FILOZÓFIÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az intenzív tápanyagellátás rendszere (MÉM-NAK 1979, 1981) Maximális termésszintre való törekvés Környezetkímélő trágyázási rendszer (Csathó et al. 1998; 10 tagú konzorcium, 2004) Gazdaságos termésszintre való törekvés A talaj trágyázása a cél Jó igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása Gyors talaj PK-feltöltés Minden évben PK-trágyázás PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten Nagyobb talaj-tápelem ellátottsági határértékek Egységes talaj-tápelem ellátottsági határértékek Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak A növény trágyázása a cél Közepes jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása Lassú talaj PK-feltöltés A vetésforgó PK-trágyázása (periodikus PK-trágyázás) PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten Kisebb talaj-tápelem ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függő talaj-tápelem ellátottsági határértékek Kisebb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak
Alapvető, szervesanyagot felépítő MAKRO elemek C felvétel CO 2 -ból H felvétel H 2 O-ból O Trágyákkal rendszeresen visszapótolt MAKRO elemek N a talaj tápanyagkészletéből P K A BÚZA TÁPELEMEI, CSOPORTOSÍTÁSUK (Pepó Péter, 2010) felvétel a különböző trágyaféleségekből, növényi, bakteriális maradványokból MEZO elemek talajból Ca hagyományosan felvétel műtrágyákból Mg talajjavító anyagokból talajból S újonnan felvétel műtrágyákból szedimentációs anyagból MIKRO elemek Cu kitüntetett fontosságú Fe Mn talajból Zn fontosak felvétel műtrágyákból Mo levéltrágyákból B
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL I. (Pepó Péter, 2010) NITROGÉN jelentősége: aminosavak fehérjék DNS, RNS klorofil a búza rendkívül érzékeny N-indikátor növény hiány gyenge vegetatív fejlődés világoszöld szín kicsi kalászok, ezerszemtömeg rossz termékenyülés túlzott erőteljes vegetatív fejlődés (megdőlés) haragoszöld szín nagy kalászok, telt szemek jó termékenyülés rossz áttelelés betegségekre fogékonyság pazarló vízfelhasználás felvétel: döntően talajból (NO 3-, NH 4+ ) kismértékben levélen (NO 3-, NH 4+, karbamid, aminosavak)
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL II. (Pepó Péter, 2010) FOSZFOR jelentősége: foszfolipidek membránok ATP, NADP energiafolyamatok DNS, RNS a búza szempontjából második legfontosabb elem hiány antociános elszíneződés gyenge gyökérfejlődés rossz áttelelés gyenge kalász és virágdifferenciálódás rossz termékenyülés gyenge sütőipari minőség rossz vetőmag minőség többlet nem specifikus más elemek felvételének akadályozása (Ca, Mg stb.) felvétel: döntően talajból (H 2 PO 4-, HPO 2-4 ) kismértékben levélen (anionok, fitin, egyéb kis molekulasúlyú vegyületek)
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL III. (Pepó Péter, 2010) KÁLIUM jelentősége:ionos forma enzimek aktivátora hidrofil - vízháztartás a búza szempontjából mérsékeltebb jelentőségű hiány levélszélek nekrózisa improduktív hiperbokrosodás mérsékelt szénhidrátképződés gyengébb télállóság rosszabb szárszilárdság gyengébb betegségellenállóság rosszabb szárazságtűrés felvétel: döntően talajból (K + ) kismértékben levélen (K + ) többlet nem specifikus más kationok (Ca, Mg) felvételét rontja
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL IV. (Pepó Péter, 2010) KALCIUM élettani jelentősége: gyökérképződés sejtfal felépítése, áteresztőképessége szemtermés csírázása gyökérnövekedés lassítja a levelek szeneszcenciáját felvétel: Ca 2+ MAGNÉZIUM élettani jelentősége: klorofill építőanyaga enzimek aktiválása elősegíti a P-felvételt és transzportot felvétel: Mg 2+ KÉN élettani jelentősége: S-tartalmú aminosavak, fehérjék enzimatikus folyamatok felvétel: SO 4 2-
A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL V. (Pepó Péter, 2010) RÉZ élettani jelentősége: klorofillt védi az elbomlástól oxidációs enzimek aktivátora serkenti a légzést és fotoszintézist VAS élettani jelentősége: elősegíti a klorofill képződését enzimek (elsősorban légzési) aktivátora CINK élettani jelentősége: auxin lebomlását akadályozza enzimeket (dehidrogenáz, foszfatáz, peptidáz) aktivál BÓR élettani jelentősége: elősegíti a szénhidrátok képződését pozitív hatású a fehérjeszintézisre segíti a sejtdifferenciálódást szabályozza a búza vízháztartását enzimek (amiláz, kataláz) aktivátora elősegíti a virágok megtermékenyülését MOLIBDÉN élettani jelentősége: a nitrátreduktáz enzimet aktiválja részt vesz a nikotinsav szintézisében más elemeket (reduktázok, oxidázok) aktivál
Nitrogén-hiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Nitrogén-hiány búzánál (balra) Nitrogén műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Foszfor-hiány búzánál (balra) Foszfor műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Kálium-hiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Magnézium-hiány búzánál (balra) Magnézium műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Kén-hiány búzánál (jobbra) Kén műtrágyázás után (balra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Rézhiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Mangán-hiány búzánál (balra) Mangán műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Bórhiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)
TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE ŐSZI BÚZÁNÁL ELEMHIÁNY TÜNETE Makroelemek Mezoelemek Mikroelemek N P K Ca Mg S Cu B Fe Mn stb. vizuális látens/ vizuális látens/vizuális látens/ vizuális látens TERMÉSCSÖKKENÉS -30-60 % -10-25 % -5-15 % -2-10 %
AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE I. MAKRO- ÉS MEZOELEMEK Tápelem Földf.növ. töm. kivont mennyiség kg/ha Felvétel intenzív fázisa Napi felv. max. kg/ha/nap Felvétel dinamikája Nitrogén 100-180 Bokrosodás-kalászhányás 3-5 Szárbaindulásig 40-60 % Foszfor 60-70 -Kelés-bokrosodás -Szárbaindulás-kalászolás 0,5-1,0 Kelés-bokrosodás 30 % Szárbainduláskor 60 % Kálium 100-150 (200) Bokrosodás-szárbaindulás 2,5-4,0 Szárbainduláskor 80 % (éréskor leadás) Kalcium 25-30 Bokrosodás végeszárbaindulás 0,8-1,5 Virágzásig 100 % (éréskor leadás) Magnézium 12-15 Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,4 Kalászoláskor 80 % Nátrium 5-7 Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,5 Kalászoláskor 80-90 % Kén 10-20
AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE II. MIKROELEMEK Tápelem Földf.növ. töm.kivont mennyiség g/ha Felvétel intenzív fázisa Napi felv. max. kg/ha/nap Felvétel dinamikája Vas 2000-2500 -bokr.vége-szárbaindulás -Virágzás 20-30 10-15 Bokrosodás végéig 50 % Mangán 400-800 Kalászolás-virágzás 20 Bokrosodás vége 30 % Virágzás kezdete 80-90 % Réz 50-60 Bokrosodás- szárbaindulás 0,5-1,0 Szárbaindulás kezdete 70-80 % Cink 150-200 Szárbaindulás-kalászolás 3,0-5,0 Bokrosodás vége 30 % Kalászolás kezdete 90 % Bór 30-60 Virágzás 1,5-3,0 Bokrosodás vége 20-30 % Kalászolás 50-60 % Virágzás vége 90-95 % Molibdén 5-10 Kalászolás 0,1-0,2 Bokrosodás vége 20-25 % Virágzás kezdete 85-90 %
AZ ŐSZI BÚZA NPK-FELVÉTELE AZ EGYES FEJLŐDÉSI SZAKASZOK ALATT Fejlődési szakasz A teljesen kifejlődött növény NPK tartalma %-ában Nitrogén Foszfor Kálium Kelés-bokrosodás 14,7 10,3 26,2 Bokrosodás 25,3 22,0 53,8 Szárbaindulás 20,1 33,8 24,7 Kalászolás 16,3 17,6 3,3 Virágzás 9,2 7,3 2,8 Zöldérés 5,4 2,9-0,9 Tejesérés 4,4 2,9-1,9 Teljesérés 2,5 1,5-3,3 Összes 100,0 100,0 100,0
AZ ŐSZI BÚZA FAJLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE (kg/100 kg fő- és melléktermék) N 2,0 3,0 kg P 2 O 5 1,0 1,5 kg K 2 O 1,8 2,5 kg
AZ ŐSZI BÚZA ÁTLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE N 60 140 kg/ha P 2 O 5 30 70 kg/ha K 2 O 40 90 kg/ha
AZ ŐSZI BÚZA OPTIMÁLIS TRÁGYAADAGJA MEGHATÁROZÁSÁNAK SZEMPONTJAI Fajlagos tápanyagigény Tervezett termésátlag A talaj tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége Talajtulajdonságok (víz-, hő-, levegőgazdálkodás, kötöttség, ph stb.) Fajtatulajdonságok Korrekciós tényezők (elővetemény stb.)
ŐSZI BÚZAFAJTÁK TÍPUSAI TRÁGYAREAKCIÓJUK ALAPJÁN (Debrecen)
AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA I. TRÁGYAFÉLESÉGEK Műtrágyák mono, komplex szilárd, folyékony szuszpenziós UAN ammónia egyéb (Biofert) gyorshatású (Kemira) lassú hatású (inhibitoros mtr.) Istállótrágya Zöldtrágya Egyéb (meszező anyagok stb.)
AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA II. A MŰTRÁGYÁZÁS MŰVELETI RENDSZERE Alaptrágyázás ősszel foszfor műtrágyák (100 %) kálium műtrágya (100 %) nitrogén műtrágyák (egy része) (0-30 %) Fejtrágyázás télvége tavasz- nitrogén műtrágya (fennmaradó része) (70-100 %) Fennmaradó N-mtr = 100 % időpontjai - télvége (60-100 %) - szárbaindulás (0-30 %) - kalászolás virágzás (0-15 %) Kiegészítő trágyázás mésztrágyák, Mg trágyák levéltrágyák (makro, mezo, mikro elemek)
A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I. ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK klimatikus feltételek tenyészidő csapadék mennyisége és megoszlása őszi-téli hidrológiai félév csapadéka tavaszi csapadék előző év(ek) csapadéka talajtulajdonságok tápanyaggazdálkodási tulajdonságok vízgazdálkodási tulajdonságok humusztartalom fizikai tulajdonságok (kötöttség, agyagásványok, rétegzettség stb.) kémiai tulajdonságok (ph stb.) mikrobiológiai aktivitás kultúrállapot BIOLÓGIAI ALAPOK (FAJTA) Fajtaspecifikus reakció nitrogén foszfor kálium Fajtatípusok A = extenzíven intenzív B = extenzív C = intenzív D = korszerűtlen
A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II. AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK Elővetemény tápanyag és vízkészletre gyakorolt hatása növénymaradványok mennyisége, minősége Talajművelés Vetéstechnológia csíraszám vetésidő Trágyázás trágyamennyiség harmonikus NPK + egyéb elemek N megosztás a trágyázás kivitelezésének minősége Növényvédelem gyomok kórokozók állati kártevők szárszilárdítás Öntözés Betakarítás
10000 9000 8000 7000 9117 ŐSZI BÚZAFAJTÁK KONTROLL, MAXIMÁLIS TERMÉSSZINTJE (Debrecen, 2009) 8551 8219 8184 8102 7995 7851 7780 7736 7706 7518 7485 7318 7200 7109 6936 6913 6800 Termés, kg/ha 6000 5000 4000 4403 4618 4107 4209 3636 4414 3767 3807 3308 3309 4114 3380 3902 4180 3880 3812 3000 2717 2381 2000 1000 0 GK Csillag (N150) Mulan (N120) Torrild (N150) Sixtus* (N120) Mv Suba (N150) GK Öthalom (N150) Biotop* (N120) Sixtus (N120) GK Kapos (N150) Mv KoloGK Fény (N150) (N150) Lupus* (N120) GK BékésSaturnus* Biotop (N150) (N120) (N120) Saturnus (N90) Mv Mazurka (N150) Lupus (N90) Kontroll Maximum
A MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL (Debrecen, csernozjom talaj) kg ha -1 4500 4098 4000 3500 3000 2500 2150 2000 1500 1000 744 500 0 Átlag (1985-2003 évek) Min. (1994 év) Max. (2000 év)
ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA SÜTŐIPARI MINŐSÉGÉRE (Debrecen, 1985-2003) fajták átlaga VÉ 90 80 70 60 56,2 80 Valorigráfos érték 61,4 79,9 50 40 30 26,4 38,6 diff. 53,6 diff. 41,3 20 10 0 kontroll N300/150+PK átl. min. max. nedves sikér % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 26,6 20,03 kontroll 33,58 Nedves sikér 42,83 35,97 31,25 diff. 13,55 diff. 11,58 N300/150+PK átl. min. max.
AZ IDŐJÁRÁS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSCSÖKKENÉSÉRE (Debrecen, 1985-2003, fajták átlaga) Kontroll kezelés Optimális műtrágya kezelés 10000 100 10000 100 9000 9000 8000 8000 7000 7000 Termés kg ha -1 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Termésveszteség % Termés kg ha -1 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0 Terméscsökkenés 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Termésveszteség % 0 57,7 % 38,8 % 70,5 % átlagos (1994. év) minimum (2000. év) (1992. év) maximum (2003. év) 35,5 % 18,6 % 57,6 %
ŐSZI BÚZA VÍZHASZNOSÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÉVJÁRATOKBAN (Debrecen, 1985-2005) termés kg/1 mm csapadék 50 kontroll kezelés 40 30 20 10 10,97 8,33 10,84 13,80 10,97 28,06 13,59 11,65 8,40 21,33 16,01 12,12 18,87 10,47 8,59 12,89 7,42 24,49 12,33 11,07 9,30 13,41 0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 termés kg/1 mm csapadék optimális műtrágya kezelés 50 44,31 40 33,07 34,94 30 20 20,18 18,29 16,27 16,84 12,72 21,24 18,59 13,75 17,96 24,44 16,81 15,93 13,69 25,95 16,62 15,17 19,75 16,91 20,64 10 0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
ELŐVETEMÉNY ÉS ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁRA (Debrecen, csernozjom talaj) Elővetemény Termés (kg/ha) Mtr. nélkül Opt. mtr 2003 2004 Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet kg/ha Termés (kg/ha) Mtr. nélkül Opt. mtr Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet kg/ha Napraforgó 1756 2229 473 3575 8891 5316 Szemes kukorica 2302 3351 1049 3859 9296 5437 Csemegekukorica 3447 4387 940 4713 8574 3861 Borsó 6065 6998 933 6906 8457 1551 Csapadék: 2003 = 279,3 mm 2004 = 410,3 mm 30 év = 400,9 mm Hőm. (III-IV-V-VI): 2003 = 13,13 O C 2004 = 12,57 O C 30 év = 12,5 O C
Vetéstechnológia
A BÚZA VETÉSTECHNOLÓGIÁJÁNAK JELENTŐSÉGE (Pepó Péter, 2010) Jelentősége: a vetéskor elkövetett hibák megmaradnak a betakarításig, azokat megszüntetni nem, csak kisebb mértékben lehet agrotechnikai eszközökkel mérsékelni. Termékenyülés: Vetőmag öntermékenyülő növény VETŐMAG SE = nemesítő intézetek, fajtatulajdonosok E = egy-két speciális gazdaság I. fok = korlátozott számú, fejlett agrotechnikájú gazdaságok II. fok = széleskörben szaporított vetőmag- III. fok = széleskörben szaporított ellenőrzés farmer seed = széleskörben szaporított nem ellenőrzött FELÚJÍTÁS SE E I. II. III -5% -5% -5% -5% felújítás (optimális) I. fok a terület 5-10%-án II. fok a terület 15-30%-án
A BÚZA VETŐMAG SZABVÁNY ELŐÍRÁSAI A búzavetőmag minősítését, a minőségi határértékeket a MSZ 7145:1999 írja elő. Növényfaj Szaporítási fok Csírázó képesség legalább (%) Tisztaság legalább (%) Összes Egyéb gabona Idegen mag, legfeljebb (db/minta) Nem gabona Raphanus raph. Agrostemma githago Avena spp. Lolium temulentum Káros gyom Anyarozs legfeljebb (db/minta) Nedvességtartalom legfeljebb (%) Vizsgálati minta (g) Triticum aestivum Búza Triticum spelta Tönkölybúza SE-E I-II. fok 90 99,0 4 10 1 7 3 7 1 3 0 0 1 4 1 3 14,5 500 Triticum durum Durumbúza SE-E I-II. fok 85 99,0 4 10 1 7 3 7 1 3 0 0 1 4 1 3 14,5 500 További követelmények: A vetőmag nem tartalmazhat golyóüszögöt (Anguina tritici), más üszög megengedett mennyisége: SE-E szaporítási fok esetén 0 db/minta, I II. szaporítási fok esetén legfeljebb 1 db/minta. Káros gyom: kalászosokban: Convolvulus arvensis (apró szulák), Raphanus raphanistrum (repcsényretek), Galium spp. (galajfajok) A vetőmag állagának, biológiai állapotának megóvása a tárolás feladata. A betakarított búzát legalább 14,5% víztartalomra kell szárítani. A szárítási hőmérséklet nem haladhatja meg a 40 C-ot. A betároláskor figyelemmel kell lenni a visszanedvesedésre. A tárolóberendezésnek száraznak, tisztának, kártevőmentesnek kell lennie. Fontos, hogy a betárolt vetőmag bármikor tetszőlegesen szellőztethető, mozgatható legyen.
OPTIMÁLIS vetésidő AZ ŐSZI BÚZA VETÉSIDEJE (Pepó Péter, 2010) tágabb október 5-25. között szűkebb október 10-20. között (Gál hete) Cél: optimális őszi kelés, fejlődés, bokrosodás, áttelelés Az optimális vetésidőt befolyásoló tényezők: tájkörzet időjárás talajtulajdonságok fajtatípus (sztyeppi, mediterrán) fajta elővetemény talajművelés gépkapacitás munkaszervezés Korai vetés problémái túlfejlett állomány rosszabb áttelelés megdőlés veszély nem terhelhető N-nel tavasszal kipállás veszélye betegségek (vírusok, lisztharmat) erőteljesebb fellépése kártevők (gabonalegyek stb.) nagyobb kártétele Kései vetés problémái nagyobb csírapusztulás, hiányos, egyenlőtlen kelés rosszabb talajállapot gyengébb őszi fejlődés rosszabb áttelelés télvégi felfagyás veszélye
AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZTERÜLETE, CSÍRASZÁMA (Pepó Péter, 2010) Optimális tenyészterület gabona sortávolság: 12-15 cm Optimális csíraszám tágabb értelemben 4,0-6,0 millió/ha szűkebb értelemben 4,7-5,2 millió/ha kivetett magmennyiség 200-280 kg/ha (hibrid búzánál 1,5 millió/ha 75 kg/ha) Az optimális csíraszámot befolyásoló tényezők: a fajta tulajdonsága a vetőmag tulajdonságai az elővetemény minősége és talajra gyakorolt hatása a talajelőkészítés színvonala a magágy minősége a vetésidő a vetést megelőző, ill. a vetést követően várható időjárás A kevés csíraszám hátrányai: csökken a kalász/m 2 érték kisebb gyomkompetició A túlzott csíraszám hátrányai: indokolatlan vetőmag költség megdőlés veszély kisebb N-terhelhetőség
AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÉLYSÉGE (Pepó Péter, 2010) Optimális vetésmélység: 4-6 cm Cél: erőteljes kelés, kezdeti fejlődés és jó áttelelés (optimális bokrosodási csomó mélysége: 3 cm) Az optimális vetésmélységet befolyásoló tényezők: fajtatípus (mediterrán, sztyeppi, humid, átmeneti típus) a fajta tél- és fagyállósága a talaj fizikai szerkezete, kötöttsége a talaj nedvességtartalma a magágy ülepedettsége a vetésidő A sekély vetés hátrányai: a csírázás, kelés romlik rosszabb télállóság gyengébb gyökérfejlődés A túl mély vetés hátrányai: gyengén fejlett csíranövények rossz kezdeti fejlődés rosszabb télállóság
AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÓDJAI (Pepó Péter, 2010) TELJESEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY hagyományos gabonavetőgépek hagyományos, teljes felületű vetés művelőutas vetés RÉSZBEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY magágykészítést + vetést együtt végző gabonavetőgépek hagyományos, teljes felületű vetés művelőutas vetés átalakított műtrágya szórókkal szórva vetés TALAJMŰVELÉS NÉLKÜL direkt vetés
Előadás összefoglalása Tápanyagellátás A tápanyagellátás elemei A tápelemek jelentősége, felvétele, a túlzott és hiányos tápanyagellátás tünetei A búza tápanyag-felvételi dinamikája, felvett tápanyagok fajlagos és teljes mennyisége A búza környezetkímélő trágyázásának elemei, megvalósítása A trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők A tápanyagellátás növényélettani, talajtani és műszaki összefüggései Vetéstechnológia A vetőmaggal szembeni követelmények A vetéstechnológia elemei (vetésidő, csíraszám, vetésmélység) és az azokat befolyásoló tényezők Gyakorlati vetési módok A vetés műszaki összefüggései
Előadás ellenőrző kérdései Melyek a búza tápanyaggazdálkodási rendszerének az elemei? Ismertesse a tápanyagok jelentőségét a búzatermesztésben. Ismertesse az őszi búza tápanyagellátásának gyakorlati rendszerét. Melyek a trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők az őszi búzatermesztésben? Ismertesse az őszi búza vetéstechnológiáját.
Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Növényvédelem: gyomszabályozás; növényi kórokozók; állati kártevők; állományszabályozás. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár