Genitális apparátus
A genitális apparátus anatómiája, élettana nemi szervek (organa genitalia) a fajfenntartás, az önreprodukció szolgálatában álló szervek A két nemnek megfelelően férfi nemi szerveket és női nemi szerveket különböztetünk meg A A férfi és a nő szervezetében egyaránt a nemi szerveket helyzetük alapján két csoportra osztjuk: belső nemi szervek (amelyek a kismedencében, illetve a hasüregen belül foglalnak helyet) külső nemi szervek (amelyek a kismedencén kívül helyezkednek el)
Nemi szervek rendszere Elsődleges nemi jelleg: férfi, női nemi szervek Másodlagos nemi jelleg: hormonok hatására lakul ki (csont, izomzat, testalkat, szőrzet, gége, hangmagasság, bőr alatti zsírszövet eloszlása, emlők
A férfi belső nemi szervek A férfi belső nemi szerveihez különböző szerkezetű, és rendeltetésű mirigyek és azok kivezető csövei tartoznak. A mirigyek váladékai keverednek a herékben termelődő spermiumokkal, míg végül a húgycsövön keresztül távoznak az ejaculatio alkalmával A férfi belső nemi szervek a következők: here (testis), mellékhere (epididymis), ondóvezeték (ductus deferens), ondózsinór (funiculus spermaticus), ondóhólyag (vesicula seminalis), dülmirigy (prostata), Cowper-féle mirigy.
1. Pénisz 2. Barlangos test (egy pár) 3. Szivacsos test 4. Fityma 5. Makk 6. Húgycsőnyílás 7. Herezacskó 8. Herék 9. Mellékherék 10.Ondóvezeték 11.Ondóhólyag 12.Húgyhólyag 13.Dűlmirigy 14.Húgycső 15.Cowper-mirigy
Herék a herék (testis) hashártyaborítással rendelkező galambtojásnyi páros szervek herék a hasüregben fejlődnek ki, magzati kor 7. hó leszállnak a herezacskóba rejtettheréjűség hímivarsejt termeléshez a testhőmérsékletnél kissé alacsonyabb hőmérséklet szükséges kötőszövetes tok veszi körül, amiből sövények nyomulnak az állományába és azt lebenyekre osztják a lebenyeket kanyarulatos herecsatornácskák alkotják. Itt történik serdülőkortól kezdve a spermiumok (ondósejtek) képzése a csatornácskák egymásba torkollanak, és kilépve a heréből, a mellékherébe jutnak a herékben az ondósejteken kívül hím nemi hormon androgén (tesztoszteron) is termelődik
Mellékhere A mellékhere a herék hátsó felszínén, ahhoz rögzítve elhelyezkedő páros, hosszúkás szerv Állományát kanyargó csőrendszer (5m) alkotja, amely az ondóvezetékbe folytatódik A herékben képződött spermiumok tárolását, érlelését, tápanyaggal való ellátását és elvezetését végzi
Ondóhólyag kismedencében, a húgyhólyag hátsó falának alsó részéhez rögzülő páros, tömlőszerű szerv az ujjbegynyi mirigy kivezető csöve az ondóvezetékbe szájadzik híg, nyúlós cukortartalmú váladéka az ondóhoz keveredik, ez a hímivarsejtek energiaforrása
Ondóvezeték ductus deferens Mellékhere kivezető csöve Páros csatorna Lágyékcsatornán át jut a kismedencébe Húgyhólyag hátsó-alsó részén az ondóhólyag kivezető csövét felveszi Átfúrja a prostatát és a húgycsőbe nyílik Feladata: spermiumok továbbítása
Ondózsinór Az ondózsinór (funiculus spermaticus) kisujjnyi vastagságú páros köteg melyben a here és mellékhere artériái, vénái, idegei, nyirokerei és az ondóvezeték futnak ezeket egységes kötőszövet és burok fogja össze
Dülmirigy A dülmirigy (prostata) gesztenye alakú és nagyságú, páratlan szerv A húgyhólyag alatt helyezkedik el, a húgycső felső részét veszi körül (ezért megnagyobbodása a vizeletelvezetést akadályozza) Húgycső, és két ondóvezeték fúrja át A végbelet bedomborítja, ahonnan tapintható Kivezető csöve a húgycsőbe nyílik, mirigyei által termelt nyúlós váladéka lúgos vegyhatású, az ondó alkotásában vesz részt Élénkíti a spermiumok mozgását A levegővel érintkezve váladéka kocsonyás anyaggá alakul, így megakadályozza az ondó kifolyását a női ivarutakból. Ondó: sperma - spermiumok - ondóhólyag váladéka - prostata váladéka
Cowper-féle mirigy A Cowper-féle mirigyek (15) páros, borsó nagyságú képletek A gát izomzatában ágyazottan helyezkednek el Nemi izgalom esetén a mirigy váladéka a húgycső nyálkahártyáját vonja be
Férfi külső nemi szervek hímvessző (penis) herezacskó (scrotum)
Hímvessző A hímvesszőnek részei: gyökér, test, makk (glans) Makk a húgycső barlangos testének a végeit teljesen beborítja A A hímvessző bőrrel fedett penis csúcsán a bőr egy redő formájában visszahajlik a makk mögötti barázdához Ez a bőrkettőzet a fityma (preputium) Ha a fityma nem húzható hátra, fitymaszűkület jön létre, mely akadályozhatja a vizelet ürítését
Hímvessző penis szeméremcsont alatt elhelyezkedő bőrrel borított hengeres test részben a vizeleti, részben a nemi működés szolgálatában áll részei: páros része: két barlangos, vénákban gazdag, hosszúkás test páratlan része: a kettő között és alatt elhelyezkedő barlangos test, a húgycsövet foglalja magába barlangos testek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek a barlangos testek szárai a szeméremcsontról erednek, és erős, kollagénrostos lemez borítja őket
Herezacskó scrotum a hasfal jobb és baloldali kitüremkedése, összeforr szeméremcsont alatt elhelyezkedő zacskószerű képlet a here, mellékhere, ezek erei, idegei, és az ondóvezeték találhatók benne Feladata: a herék működéséhez biztosítani az optimális (a hasüregnél alacsonyabb) hőmérsékletet.
Merevedés mechanizmusa (erekció) A hímvessző merevedése reflexfolyamat, melynek központja a gerincvelő alsó szakaszában található. A reflexközpontból kiinduló ingerület hatására (paraszimpatikus hatás) a hímvessző artériái kitágulnak (közben a vénák szűkülnek), így több vér jut a barlangos testekbe A vérrel telődő barlangos testek a kötőszövetes toknak feszülnek A hímvessző megkeményedik, és megnagyobbodik (hosszúsága átlagosan 12 cm, átmérője 3 cm) Ilyenkor a hímvessző bőrkettőzete, a fityma hátrahúzódik, és láthatóvá válik a makk Közösülés (koitusz). A hímvessző ritmusos mozgatását az ondókilövellés (ejakuláció) követi. Egyszerre kb. 2-3 ml ondó ürül, amely kb. 300-400 millió hímivarsejtet tartalmaz
Hímivarsejt Fej, nyak, farok A fej tartalmazza a sejtmagot és a DNS-t Ostoros mozgás A hímivarsejtek teljes érésének ideje 6 hét Pubertás idős kor spermiumok képzése folyamatos Here csatornarendszerén keresztül a mellékherébe
Női nemi szervek A női belső nemi szervek a kismedencében foglalnak helyet a végbél és a húgyhólyag között. Ide tartoznak: a petefészek (ovarium), a méh (uterus), a méhkürt v. petevezeték (tuba) hüvely (vagina).
Petefészek ovarium nagy- és kismedence határán alsó pólusát szalag erősíti a méhtesthez felső pólusára a méhkürt hasüregi vége hajlik vissza szilva alakú és nagyságú páros szerv, a méh két oldalán a hashártyakettőzetben foglal helyet, de úgy, hogy a hashártya a szerv elülső felszínét nem borítja nemi mirigy, melyben a petesejtek foglalnak helyet nemi hormonokat termel (ösztrogén, progeszteron)
Petefészek Külső kéreg és belső velőállomány A kéregállományban helyezkednek el a petesejtek előalakjai, tüszőket alkotva Születéskor 400 ezer elsődleges tüsző, petesejt A nemi éréstől / pubertás kezdve 28 naponként egy-egy petesejt a tüszőérés folyamán érett petesejtté alakul, tüsző megrepedésével kiszabadul ovulatio A megrepedt tüsző helyén véres test, majd később sárgatest jön létre ha megtermékenyítés nem történik, elsorvad, és helyén heges test marad vissza Női nemi hormon: ösztrogén termelése
Petefészek A Graaf-tüsző (falában petesejt) falában lévő sejtek tüszőhormont termelnek (oestrogen), a sárgatest sejtjei pedig sárgatest hormont (progesteront). Ezek a hormonok biztosítják a méh nyálkahártyájának ciklusos változását Terhesség és szoptatás alatt nincs tüszőérés és ovulatio.
Méhkürt vagy petevezeték méhkürt (tuba uterina) kb. 12 cm hosszú, simaizom falú, páros cső A méh fundusának két oldaláról indul ki Csillós nyálkahártya A petesejt továbbítása a méhb Végrészük tölcsérszerűen kitágul, visszakanyarodnak a petefészekhez, szabadon nyílnak a hasüregbe. Ovulatiokor ráborul a petefészekre, beszippantja a kiszabaduló petesejtet
Méhkürt petevezeték A falában levő simaizomzat mozgása és a nyálkahártya hámjának a csillói továbbítják a petesejtet a méh ürege felé A megtermékenyítés a tuba tágult részében következik be, és ha a petesejt nem jut be a méhbe, a hasüregben marad, a hashártyán megtelepedik, fejlődésnek indul, ezáltal méhen kívüli terhesség jön létre extrauterin graviditas
A méh uterus simaizom falú, üreges szerv, húgyhólyag és a végbél között foglal helyet erős szalagok kihorgonyozva tartják hashártya kettőzete - széles méhszalag caudálisan a hüvelyen keresztül a medencefenék izmaira és kötőszövetére támaszkodik Részei: testet (corpus uteri) Rétegei: nyakat (cervix uteri) - nyálkahártya(endometrium) felső, alsó-külső méhszáj - izomzat Pete befogadása, magzat - külső réteg fejlődésének biztosítása
A méh A méh elhelyezkedése: a méh teste a nyakhoz viszonyítva előre hajlik, ráborul a húgyhólyagra A méh nyaka a hüvely tengelyéhez viszonyítva előre dől A méh felső csúcsán indul ki a két petevezeték Alsó csúcsa pedig a belső méhszájjal, a nyakcsatornában folytatódik
A méh A méhnyak a hüvelyhez való viszonya alapján két részre oszlik Felső: hüvely feletti rész Alsó része (portio vaginalis) benyúlik a hüvelybe, ezen található a külső méhszáj 2,5 cm nyakcsatorna Méhtest ürege méhnyak találkozásánál belső méhszáj
Méh fala három rétegű: endometrium (méhbelhártya vagy nyálkahártya): a serdülőkortól kezdve előkészül a pete befogadására a menstruációs ciklus alkalmával nyálkahártya megvastagszik beágyazódás a méhtest hátsó falának nyálkahártyájába nincs megtermékenyítés, hormonszintek változnak, nyálkahártya menstruációs vérzés formájában leválik myometrium (a méh izmos fala): szülésben van jelentősége, összehúzódva kipréseli a magzatot a méhből perimetrium (a méh kötőszövetes burka és a méhet fedő hashártya) A méh
A hüvely vagina kb. 8-10 cm hosszúságú, 2-3 cm szélességű csőszerű szerv Elülső fala a húgycsővel, hátsó falának felső része a végbéllel érintkezik A hátsó hüvelyboltozat nagyobb, ide nyílik a méhszáj, ide ürül a közösülésnél a sperma is A hüvely alsó vége a szeméremrésbe nyílik, bemenetét vékony nyálkaredő, a szűzhártya szűkíti (hymen) Bartholin mirigyek: a hüvely bemenet két oldalán elhelyezkedő babszem nagyságú páros mirigy, nemi izgalom esetén nyúlós váladékot termel
Női külső nemi szervek hüvelybemenetet határolják hüvellyel együtt a közösülés szervei ezek: a szeméremtest (cunnus, vulva), a csikló (clitoris).
Női külső nemi szervek Szeméremtest: hüvelybemenet körüli szervek összessége A hüvelybemenetet két, lapjával összefekvő, ajakszerű kiemelkedés zárja kisajkak (labium minus) Tőlük laterálisan vaskosabb bőrredők nagyajkak / herezacskó A nagyajkak középen a symphysis fölött egymásba olvadnak, egy széles háromszögű területben folytatódnak szeméremdomb nemi érés idején fanszőrzet borítja a nagyajkakkal együtt kisajkakat mögött ovális területet figyelhetünk meg hüvelytornác, felső zugában nyílik a húgycső A kisajkak felső találkozási pontja fölött a csikló (clitoris), penisnek megfelelő barlangos test A
Női külső nemi szervek (perineum): a kismedence alsó kimeneti nyílását lezáró, izmos kötőszövetes lemezrendszer, anatómiai gátnak is nevezzük Rombusz alakú terület elől a húgycső és a hüvely hátul a végbél fúrja át Anatómiai gátnak 2 része van Gát ülőgumókat összekötő vonal választja el egymástól A hüvely és a végbél közötti területet külön elnevezéssel klinikai gátnak hívjuk.
Női külső nemi szervek 2 bőrredő, előrefelé kiszélesedik, szeméremdombba megy át Nagyajkak: Kisajkak: nagyajkak között, szeméremrésben a hüvelybemenet és a húgycső nyílása látható (clitoris): kisajkak felső találkozásánál, idegvégződésekben gazdag, barlangos felépítésű Csikló
Menstruációs ciklus A méhnyálkahártya ciklusos változása a menstruációs ciklus: A méhnyálkahártya funkcionális rétege kb. 28 napos ciklusokban kiépül, majd lelökődik, melyet a petefészekben termelődött hormonok szabályoznak. A menstruációs szakasz 4 részre osztható: regenerációs fázis: a menses megszűnése után a méh felszíne behámosodik, sebe begyógyul (2-3 nap) és a fázis végén a nyálkahártya 1mm vastag proliferációs fázis: a nyálkahártya jelentősen megvastagszik (kb. 5mm). Időtartama kb. 10 nap. A nyálkahártyában kiépülnek az erek és idegek. szekréciós fázis: a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, így alkalmassá válik az esetleges megtermékenyített petesejt befogadására. Időtartama kb. 10 nap. A nyálkahártya kb. 8mm vastag. deszkvamációs fázis: a menstruáció. A nyálkahártya vizet veszít, zsugorodik, a károsodott erek falai megrepednek és vérzés jön létre, mely általában 3-5 napig tart.
Emlő páros bőrmirigy a mellkasfalon, a szegycsont széle és az elülső hónaljvonal között helyezkedik el zsírszövet, és kötőszövet építi fel, melyben tejmirigyek találhatók alakját a változó mennyiségben lerakódott zsírszövet és a kötőszövet aránya határozza meg az emlőt vékony bőr borítja, mely a bimbóudvar területén különböző fokban pigmentált, itt faggyúés verejtékmirigyeket, ritkán szőrtüszőket is tartalmaz.
Megtermékenyítés A férfi és a női ivarsejtek egyesülése Az így keletkezett új sejt neve: zygóta. Ha a Nőnek az elmúlt 2 napban volt ovulációja (petesejt kiszabadulása a tüszőkből) - akkor az ivarsejtek találkozása létrejöhet. Ekkor, a felszabaduló enzimek hatására - a többi spermium már nem tud a petesejtbe behatolni. Ha nem volt érett petesejt (nem ovuláció körüli időben történt a kapcsolat) akkor- a hímivarsejtek elpusztulnak - és a méh nyálkahártyája - az esedékes menstruációs időben vérzés közepette leválik. Ha az ivarsejtek találkoztak: A születendő gyermek neme, hogy: fiú lesz-e vagy leány - az ivarsejtek találkozásának pillanatában eldől és a hímivarsejt kromoszómáitól függ. Az ember minden sejtjében 46 db vagyis 23 pár kromoszóma van. A kromoszómapárok egyik fele az anyától, a másik fele az apától származik. A 23 pár közül 1 pár az ún. nemi kromoszómapár. A nők csak X a férfiak X és Y kromoszómával rendelkezhetnek. Nő: X X, Férfi: X Y.
A magzat fejlődése 1.Hónap: A méh nyálkahártyája alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt befogadására A megtermékenyülés után elkezdődik a sejtosztódás: naponta duplázódik a sejtek száma. A petevezetékben a méh felé vándorol és kb. a 3. héten beágyazódik A 4. hét végére már embrióról beszélhetünk, kialakul a magzatburok 2. Hónap: Kialakul egy gerinchúrnak nevezett hosszanti barázda, amiből agya és gerincvelője fog kialakulni Kialakulnak a végtagkezdemények A köldökzsinór is kezd kialakulni, benne a létfontosságú vérerekkel, amik biztosítják a baba táplálását Az agy és a gerincvelő teljesen kialakul, ill. a vese, máj és a belek is Keze és lába uszonyszerű formájú még Megindul a szem és a fül, tehát a halló és egyensúlyozó szervek fejlődése.
3. Hónap: A baba szeme teljesen kifejlődött, de még hártya fedi Kialakulnak a létfontosságú szervek( tüdő, gyomor, belek, vese) A kéz és lábujjak különállóak, kifejlettek. Alakulnak az ízületek 4. Hónap: A baba bár teljesen kialakult, van nyaka, formálódik az arca, szája, orra, füle Még nem életképes, túl fejletlenek a meglévő szervek Egyenletesen hízik, gyarapodik, a fej és test aránya alakulóban van Haja és szemöldöke kezd nő Az ízlelőbimbók kialakulnak Egyre többet iszik a magzatvízből, amit veséje már ki is választ és kiürít Testét selymes pihék borítják Egyre többet mozog Neme megállapítható ultrahanggal Mivel a középfül csontocskái kezdenek keményedni, hallja a hangokat, az éneklést 5. Hónap: Ebben a hónapban kinőnek a körmei a kezén és lábán A tüdőhólyagok alakulni kezdenek Végtagjai, izmai teljesen kifejlődnek Egyre intenzívebben reagál a külső hangokra, mozog, rugdos, forgolódik,a hüvelykujját szopja
6. Hónap: A fehérvérsejtek termelődése elindul Bőre már nem átlátszó, de még ráncos A baba hossza egyre nő Belső nemi szervek fejlődnek Kialakul az ujjlenyomata 7. Hónap: A csontok belseje kezd keményedni Kinyitja a szemét A hónap végére elvileg életképes a tüdeje, bár ha ekkor megszületne, lehetnek még légzésproblémái 8. Hónap: Egyre kevesebb a mozgástere, összegömbölyödve, keresztbe tett kezekkel, lábakkal helyezkedik el a méhben Agyműködése egyre fokozódik A test arányai kezdenek a megszületési arányokhoz hasonlítani Teljesen kialakult, de még elég sovány, híznia kell ahhoz, hogy a hőt kellőképpen meg tudja tartani 9. Hónap: Megkülönbözteti a világosságot a sötétségtől, nagy fényben akár hunyorog is Haja, körme egész hosszú Teljesen érett a megszületésre Lélegezni próbál, ezért sok vizet nyel, és gyakran csuklik A magzatpehely eltűnik a testéről A baba feje beilleszkedik a medencébe Belei tele vannak magzatszurokkal, ez lesz a baba első széklete A szülés elkezdődik, a méhszáj tágul. A baba átjut a szülőcsatornán.