Európai Kutatási Központ EU-NAVIGÁTOR Heti EU hírek röviden TARTALOM Budapestre látogatott az Európai Tanács elnöke EU gazdasági hangulat- és inflációs helyzetjelentés jó hírek Mégis Macedóniába utazott Füle Patthelyzet az olasz o választások után Az amerikai külügyminiszter Európában tárgyalt Európai fővárosok az Európa 2020 stratégiában az európai főpolgármesterek deklarációja Az Európai Parlament szerint Obama hitelessége a tét az ETS-ügyben Megakadályozná az EU az elveszett generáció kialakulását Történelmi halászati reformról állapodott meg az EU Portré: Beppe Grillo Think-tank figyelő: Bruegel: A bankunió következő lépései Budapestre látogatott az Európai Tanács elnöke 2013. február 27-én egy napos rövid látogatásra hazánkba érkezett Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy igyekszik a legtöbb tagállam fővárosába ellátogatni és folytatni azokat a bilaterális egyeztetéseket, amelyek folyamát a hétéves keretköltségvetés elfogadása előtt kezdett meg. A budapesti tárgyalások során az elnök megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnök úrral, valamint találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Kövér László házelnök úrral is. A megbeszélések során szó esett a keretköltségvetési megállapodás értékeléséről, az eurózóna állapotáról, valamint az uniós-magyar viszonyról is. - 1 -
EU gazdasági hangulat- és inflációs helyzetjelentés jó hírek Az Európai Bizottság legfrissebb inflációs jelentése szerint 2013 januárjában az euróövezeti infláció 2 százalék (2012 januárjában 2,7%) az EU-ban pedig 2,1 százalék volt (2012 januárjában 2,9%). 2013 januárjában a legalacsonyabb infláció Görögországban volt (0%), a legmagasabb Romániában (5,1%). Az éves infláció tekintetében Görögországban és Svédországban mérték a legalacsonyabb (0,9%) és Magyarországon (5,4%) a legmagasabb inflációt. Az üzleti bizalmi index (Business Climate Indicator) az Eurostat mérése alapján 2013 februárjában az eurózónában jelentősen nőtt: 0,36 pontot emelkedve 0,73 ponton áll. Egy másik üzleti hangulatindex, az Economic Sentiment Indicator (ESI) szintén tovább erősödött, folytatva a tavaly októberben megkezdett felívelő trendet. Az index értéke a legjelentősebb mértékben Németországban nőtt. (MA) Mégis Macedóniába utazott Füle Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa a korábbi lemondást követően mégis Szkopjéba látogatott múlt héten, hogy elősegítse a kormány és az ellenzék közötti dialógust. Az ellenzék egy tavaly év végén, a költségvetési törvény elfogadása körüli vita kapcsán döntött a parlamenti munka bojkottjáról. A macedón-uniós viszony amúgy is számos nehézséggel terhet, ám a belpolitikai párbeszéd megszűnése tovább rontotta a hangulatot. A látogatást követően, amelyre Fülét elkísérte Jerzy Buzek, az EP korábbi elnöke és Richard Howitt brit szocialista európai parlamenti képviselő (és egyben jelentéstevő) is, a felek megállapodtak, hogy a március 24-én sorra kerül helyi választásokat követően visszatérnek a normális menetű parlamenti munkához. Az utcákon azonban ezzel párhuzamosan zavargások alakultak ki az albán kisebbség (amely a lakosság mintegy 25%-át teszi ki) és a macedón többség között, tovább növelve az országban fennálló feszültségeket. Patthelyzet az olasz o választások után A február 24-25-én megrendezett olasz választások eredménye érdekesebb lett, mint amire sok szakértő számított, a következmények pedig egyelőre nem láthatóak tisztán. Az a tény, hogy a jelenlegi, technokrata miniszterelnök, Mario Monti (aki jelentősen hozzájárult Olaszország konszolidálásához) csak 10%-os támogatottságot mondhat magáénak, nem az egyetlen érdekesség a választások eredményei és utóélete között. A választásokat a bal-közép Demokrata Párt koalíciója nyerte ( Italia. Bene Comune ) Pier Luigi Bersani vezetésével, ám a felsőházban a Silvio Berlusconi nevével fémjelzett Szabadság Népe szerzett szűk többséget. A kulcsszereplő mégis a harmadik helyen végzett Ötcsillagos Mozgalom, Beppe Grillo humorista vezetésével (személyéről részletesebben a Portré című rovatunkban olvashat). Grillo nem csak magas támogatottságot szerzett (több mint 25%- ot), de úgy tűnik, az ő kegyeiért versengene a két nagy rivális párt. A múlt heti nyilatkozatok alapján ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy míg Bersani elutasítja a Berlusconival való együttműködést, addig Grillo ugyanígy kizárja a bármelyik nagy - 2 -
szereplővel való kormányalakítás lehetőségét. A Mozgalom szóvivője kijelentette: kizárólag olyan törvények esetében működnének együtt, amelyek az ő programjukba illeszkednek. Amennyiben pedig ez nem felel meg másoknak, készek ők kormányt alakítani. Erre azonban egyedül ők sem lennének képesek. Így, a március 15-ére beharangozott első parlamenti ülés előtt másfél héttel még egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki és hogyan alakít majd kormányt Olaszországban. Érdekesség egyébként, hogy az olasz belpolitikai történések közepette érkezett az itáliai fővárosba az amerikai külügyminiszter, valamint Giorgio Napolitano leköszönő elnök most találkozott volna Peer Steinbruek német ellenzéki vezetővel is. Ez utóbbi látogatás azonban meghiúsult, miután a német politikus a választások kapcsán az olaszok vezetőkre tett megjegyzései miatt Napolitano elnök lemondta találkozójukat. Az amerikai külügyminiszter Európában tárgyalt Első hivatalos tengerentúli útjának első állomásai Európába vezették John Kerry-t, az Amerikai Egyesült Államok új külügyminiszterét (február 1-jén foglalta el hivatalát), a korábbi elnökjelöltet. A Hillary Clintont váltó szenátor rövid látogatása során elsőként Londonban, majd Berlinben, Párizsban és Rómában tárgyalt, az európai megbeszéléseket követően pedig Törökországba majd a Közel-Keletre utazott, ahol március 6-ig folytat egyeztetéseket. (Egyiptomba, Szaud- Arábiába, az Egyesült Arab Emirátusokba és Katarba utazik tovább.) A találkozók során olyan stratégiai kérdések kerültek elő, mint az amerikaiak számára kiemelten fontos Afganisztán és Szíria kérése, vagy a jelenleg eszkalálódó mali konfliktus. A külügyminiszter a látogatás-sorozatot egy hallgató-túraként aposztrofálta, ahol lehetősége nyílik megismerni a legfontosabb partnerek véleményeit a korábban említett kiemelkedő kérdések tekinttében. A külügyminiszter berlini tartózkodása két okból is érdekes volt: nem csak azért, mert Angela Merkel (és természetesen Guido Westerwelle külügyminiszter) mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozott és bilaterális megbeszéléseket folytatott, hanem azért is, mert több évtized után most tért vissza a német fővárosba, ahol szülei külügyi szolgálata miatt még gyermekként is tartózkodott. Európai fővárosok az Európa 2020 stratégiában az európai főpolgármesterek deklarációja Az európai fővárosok nem csak Európa kulturális szimbólumai, hanem az európai gazdaság és versenyképesség, innováció és a foglalkoztatás és a felsőoktatás motorjai is. Ezzel párhuzamosan az Európát sújtó problémákat is (társadalmi szakadék, szociális problémák, gazdasági hanyatlás) koncentrálnak élik meg. Éppen ezért tekinthetők élő laboratóriumoknak, ahol az EU gazdasági és szociális nehézségeire adandó válaszok megszülethetnek. Ennek felismerése vezetett az európai fővárosok főpolgármesterei által jegyzett közös üdvözlő nyilatkozathoz, amit ahhoz fűztek, hogy a Bizottság párbeszédet kezd velük annak érdekében, hogy a két fél közötti párbeszéd magasabb szintre jusson a jövőben A 2014-2020-as pénzügyi kerethez és az ahhoz fűződő regionális politikai jogszabályok kialakításához kapcsolódóan az európai főpolgármesterek az alábbi célokat tűzték ki: - 3 -
- A nagyvárosi kihívásokat integrált szemléletben kell kezelni, ami magában foglal gazdasági, környezetvédelmi, szociális, kulturális, demográfiai dimenziót egyaránt. A főpolgármesterek üdvözlik a Bizottságnak az ügyhöz való integrált szemléletű megközelítését. - A jövőbeli EU szakpolitikáknak, legyen szó közlekedésről, környezetvédelemről, energiapolitikáról, foglalkoztatáspolitikáról, K+F, klíma, digitális üzleti politikáról vagy a szegénység elleni küzdelemről mind tartalmazniuk kell a nagyvárosi politikai dimenziót. Ennek megvalósulását a főpolgármesterek folyamatosan figyelni fogják. - A főpolgármesterek üdvözlik a Bizottság kezdeményezését amelynek keretében az új ötleteket és eljárásokat fog tesztelni a nagyvárosokra vonatkozó új innovatív kezdeményezések körében. - A főpolgármesterek szintén elégedetek azzal a döntéssel, hogy a Bizottság a jövőben szabadabb kezet ad a nagyvárosoknak, hogy a strukturális alapok felhasználását menedzseljék. - A vonatkozó EU rendelettervezetben szereplő prioritások (energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, innováció és KKV-támogatás) stratégiailag igen fontos a fővárosoknak, és örvendetes, hogy mindezt a jövőben nagyon rugalmassággal és integrált szellemiségben lehet majd tervezni és kivitelezni. (MA) Az Európai Parlament szerint Obama hitelessége a tét az ETS-ügyben Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága február 26-án gyakorlatilag egyhangúan megszavazta, hogy ideiglenesen függesszék fel az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerét (Emission Trading Scheme, ETS) az interkontinentális légi járatokra. A rendszer célja, hogy piaci alapú megoldással, előre kiosztott kvótaegységek kereskedelmével forintosítsa a széndioxid-kibocsátás káros környezeti hatásait. Az ETS-t 2012-ben megpróbálták kiterjeszteni minden, az EU-ba érkező vagy onnan induló repülőgépjáratra, de ez főként Kína és az USA részéről heves nemzetközi ellenállásba ütközött. Utóbbi országgal idén kezd szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyalni az EU. Az EP szakbizottsága egy éves moratóriumot hirdetett az ETS kiterjesztésére, de ezt csak azzal a feltétellel lehetne meghosszabbítani, ha a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (International Civil Aviation Organisation, ICAO) belül világos és elégséges haladást érnek el a tárgyalások egy világszintű rendszerről. A mai szavazás egyértelmű jelzés, hogy az Európai Unió nemzetközi megoldást szeretne nyilatkozta a javaslat parlamenti jelentéstevője, Peter Liese. Különösen Obama amerikai elnökhöz fordulok, akinek többek között az éghajlatváltozás kezelése miatt ítélték oda a Nobel békedíjat, és Kerry külügyminiszterhez, aki a beterjesztette a Kerry-Lieberman törvényt a Szenátusban, kikövezve a kibocsátáskereskedelem útját az USA gazdasága számára, beleértve a repülést is. Minden szavahihetőségüket elveszíthetik, ha továbbra is elleneznek egy megoldást ezen a fontos területen - figyelmeztetett Peter Liese. (MB) Megakadályozná az EU az elveszett generáció kialakulását Az Európai Unió Tanácsa február 28-án áldását adta az ifjúsági foglalkoztatási, illetve képzési - 4 -
garanciaalap létrehozására. A javaslatról ezzel villámgyorsan, szűk két hónap alatt megállapodás született. A garanciaalap a 2014-2020-as európai uniós költségvetésből hatmilliárd eurónyi összeget biztosítana arra, hogy a 25 évnél fiatalabb uniós polgárok tanulmányaik befejezése, illetve a munkanélkülivé válás után legkésőbb négy hónappal megfelelő állást, illetve továbbképzési lehetőséget kapjanak, vagy legalább szakmai gyakorlatot folytathassanak. A forrás felét a munkanélküliségi arányok alapján osztanák szét a régiók között, másik felére pályázni kellene. Az összegből 50 millió euró jutna hazánknak néppárti európai parlamenti képviselőcsoportja szerint. A tanácsi vita során ugyanakkor több ország így az Egyesült Királyság kételyeit fejezte ki, hogy a garanciaalap az elfogadott formában alkalmazható lenne. Az ajánlás ráadásul jogilag nem kötelező érvényű, mivel az EU-nak nincs teljes körű jogszabály-alkotási hatásköre a foglalkoztatáspolitika terén. Ennek ellenére José Manuel Barroso, a javaslatot benyújtó Európai Bizottsága elnöke és a területért felelős Andor László uniós biztos felkérték a tagállamokat, hogy foglalják törvénybe a rendszert. Az Eurostat adatai szerint jelenleg 23,4 százalékon áll a fiatalok munkanélküliségi aránya az EU-ban Spanyolországban és Görögországban ez a ráta már az 50 százalékot is meghaladja. Az alapból azok a tagállamok igényelhetnek majd pénzt, amelyekben 25 százalék fölött van a fiatal munkanélküliek aránya. (MB) Történelmi halászati reformról állapodott meg az EU Az Európai Parlament után január 27-én, hajnalban az EU tagállamait képviselő Tanács is megegyezett a Közös Halászati Politika (KHP) reformjáról. A hosszas tárgyalások eredményét történelminek nevezte a Tanács soros elnökségét ellátó ír halászati miniszter, Simon Coveney, a megállapodás ugyanis véget vethet az EU-s jogalkotás miatt kialakult egyik legpazarlóbbnak tartott, 1983 óta létező gyakorlatnak, a kvótákat meghaladó kifogott halmennyiség visszadobálásnak. A halak gyakran már elpusztultak vagy ahhoz közeli állapotban vannak, amikor a nyílt tengeren visszaengedik a vízbe ez az Európai Bizottság becslése szerint a fogások nagyjából negyedét érinti. A Greenpeace közleménye szerint a mostani tárgyaláson a német, dán, svéd, osztrák miniszterek mellett a magyar küldöttség kiállásának köszönhető, hogy továbbmehet a megkezdett folyamat. A megállapodás szerint a visszadobálás betiltását 2014 és 2017 között fokozatosan vezetik be, ám a fogások hét százalékánál 2017 után is megengednék. A társ-döntéshozó Európai Parlament már korábban elfogadta álláspontját a reformról, a képviselők azonban 2015-ös határidőt szabtak a visszadobálás felszámolására. A Parlament, a tagállamok és az Európai Bizottság hamarosan háromoldalú egyeztetéseket kezd a végső megállapodásért, amelyet a Tanács ír elnökségének reményei szerint júliusra elérnek. (MB) - 5 -
PORTRÉ Beppe Grillo Olasz civil aktivista, korábbi humorista, a 2013-as olasz választások nagy győztese (mozgalma, az önállóan induló Ötcsillagos Mozgalom több mint 25%-ot szerzett a választásokon). A humorista Grillo 1948. július 21-én született és tanulmányait tekintve könyvelő. A hetvenes évektől népszerű, hatgyerekes komédiást 1993-ban sorozatos politikát érintő botrányos megjegyzései miatt kitiltották az olasz TV-csatornák műsorából. Azóta főként színházakban lép fel és jelenleg az on-line felületeket használja fő kommunikációs csatornaként. 2009-ben indította el mozgalmát, ami nem kis részben a korábbi olasz politikai szereplőkből kiábrándult szavazóknak köszönhetően a harmadik legfontosabb tényező lett az itáliai belpolitikában. THINK TANK FIGYELŐ: Bruegel: A bankunió következő lépései A brüsszeli Bruegel intézet (Nicolas Véron és Guntram B. Wolff) 2013. február 18-án tanulmányt közölt a bankunió továbbfejlesztésének tárgyában. A tanulmány megállapítja, hogy a közös felügyelet kialakítása után elindult a munka a közös bankszanálási rezsim kialakítására (Single Resolution Mechanism (SRM)), de ez a munka még több szempontból is (jogi alap, működési elvek, misszió) kezdeti stádiumban van, és függ több más kezdeményezés sorsától is, pl. az ESM-nek a bankfeltőkésítésben való várható szerepének minőségétől és a bankszanálási irányelv (Bank Recovery and Resolution (BRR) Directive) rendelkezéseitől is. A tanulmány másik alapvetése az, hogy a bankmentési mechanizmus (SRM) létrehozása nem tekintendő az európai bankunió befejező lépésének. Az SRM-nek rendelkeznie kell egy erős központi intézménnyel, de a Szerződés módosítása és további EU-szintű fiskális integrációs lépések nélkül a bankszanálási műveletek végrehajtása a nemzeti hatóságok jogkörében maradna, ami nem eredményez hatékony működést. Ezért az SRM központi szerve vagy az Európai Bizottság vagy egy új központi hatóság kell, hogy legyen. A tanulmány letölthető az alábbi weboldalról: http://www.bruegel.org/publications/publication-detail/view/771/#.us_msdfj-aw (MA) TUDTA-E? John Kerry amerikai külügyminiszter gyermekkorának egy részét Európában töltötte, azon belül is Németországban és Svájcban élt szüleivel. Nagyanyja pedig Budapesten élt, amíg nagyapjával és elsőszülött fiukkal Az USÁ-ba nem emigráltak. IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Törő Csaba (MKI) e-mail: eunavigator@hiia.hu - 6 -