Egészségügyi szakmacsoport Ápoló Modulszám: 1.0/2329-06 Dr. Orbán Lászlóné Váladékok megfigyelése A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP-2.2.3-07/1-2vF-2008-0008 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu www.nfu.hu
Dr. Orbán Lászlóné Váladékok megfigyelése
A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft. 2010 2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...4 A VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE...6 A SZÉKLET MEGFIGYELÉSE...6 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a széklet keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat. Ismerje a váladékok kezelésének higiénés szabályait...6 Hasmenés-diarrhoea...7 Széklet incontinentia...8 Székrekedés-obstipatio...8 Székletbeékelődés- faecealis impactatio...8 Bélszél- flatulentia...8 A VIZELET MEGFIGYELÉSE...12 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a vizelet keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat. Ismerje a váladékok kezelésének higiénés szabályait...12 A KÖPET MEGFIGYELÉSE...17 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a köpet keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat...17 A HÁNYADÉK MEGFIGYELÉSE...20 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a hányadék keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat....20 A HÜVELYVÁLADÉK MEGFIGYELÉSE...22 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a hüvelyváladék keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat....22 AZ AGYVÍZ MEGFIGYELÉSE...24 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje az agyvíz keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat...24 A SEBVÁLADÉK MEGFIGYELÉSE...25 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a sebváladék keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a mintavételi- és vizsgálati módokat....25 A PUNCTATUMOK MEGFIGYELÉSE...27 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a punctatumok keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat....27 A VÁLADÉKOK JELÖLÉSI MÓDJAI...29 Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje és elsajátítsa a váladékok dokumentálásának módjait. Megfelelő szinten és biztonságosan tudja alkalmazni a jelöléseket...29 A VÁLADÉKOK FELFOGÁSÁNAK, MINTAVÉTELÉNEK ÉS VIZSGÁLATRA KÜLDÉSÉNEK SZABÁLYAI...30 3
BEVEZETÉS A jegyzet az Egészségügyi Minisztérium által kiadott központi programja alapján készült. Az egészségügyi szakma csoporton belül, az ápolóképzés 2.7.2329-06 betegmegfigyelés/monitorozás című rész feldolgozása alapján, 20 órát ölel fel a váladékok megfigyelése témakörből. A modul a szakmai alapozás részét képezi a betegmegfigyelés/monitorozás témakörében. A tanulói jegyzet a váladékokkal kapcsolatos fontos információkat tartalmazza. A váladékok nélkülözhetetlen ismereteket közvetítenek az adott szervek állapotáról és egyben lehetőséget nyújtanak az ápolónak az önálló gondolkodásra, következtetések levonására, a döntéskészség fejlesztésére, a változások figyelemmel kisérése révén. A tanulónak lehetősége nyílik más szakmai jellegű ismeretek alkalmazására, az egészségügyi tantárgyak köréből, pl. anatómia, kórtan, ápolástan, stb. A jegyzet elkészítésekor figyelembe kellett venni, hogy a képzésre általános érettségi vizsga után is lehetett jelentkezni, a csekély szakmai tudást adó humán szakközépiskolákkal szemben. A választott témakör alapján megismerhetővé válik a testváladékok keletkezése, a kóros eltérések okai, és kezelésének szabályai. Az élő szervezet építő és bontó működése során számtalan összetételű salakanyagot képes termelni. A salakanyagok eltávolítása az egészség megőrzése miatt rendkívül fontos. Ehhez ép működésű szervekre van szükség. A szervek állapotának változásai hatással vannak a keletkező váladékok mennyiségi és minőségi változásaira egyaránt. Ezek ismerete biztos tájékozódási pont a megfelelő diagnózis felállításában. Cél A témakör célja, a különböző testváladékok keletkezésének megismerése. A váladékok normális és kóros elváltozásai közötti különbség felismerése és azok okainak ismerete A laboratóriumi vizsgálatok céljából történő mintavétel eszközeinek, jellemzőinek és szabályainak elsajátítása. Követelmény Legyen képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, ismerje fel az egyes szervek működése során keletkező normális és kóros váladékok mennyiségi és minőségi változásait, jellemezni tudja a különféle váladékok fajtáit, ismerje és alkalmazni tudja a váladékok felfogásának eszközeit, ismerje és alkalmazni tudja a váladékok kezelésének szabályait, ismerje a vizsgálati módszereket, ismerje és alkalmazni tudja a mintavétel módszereit. 4
Jelmagyarázat Ikon Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait. Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. 5
A VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE A SZÉKLET MEGFIGYELÉSE Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a széklet keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat. Ismerje a váladékok kezelésének higiénés szabályait. Széklet: faeces: a vastagbél működésének eredményeként kialakuló salakanyag, amely az emésztési folyamat végtermékeként jön létre. A széklet keletkezése: az emésztési folyamat során a vékonybélből érkező bélsár chymus besűrűsödik és a bélbaktériumok a tápanyag-maradványokat elrohasztják. A székletürítés mechanizmusa Székletürítés: defecatio- reflexfolyamat. Reflexközpont: gerincvelő alsó szakaszában található, a receptorok a végbél falában vannak Ürítés mechanizmusa: a felgyülemlő széklet feszíti a végbél falát, a receptorokban ingerület keletkezik, amely idegeken keresztül eljut a reflexközpontba és hatására a végbél gyűrűs izomzata elernyed, a hasizmok összehúzódnak (hasprés) és bekövetkezik az ürítés. Ez az akaratunktól független szabályozás mechanizmusa. Az akaratlagos szabályozás az agykéreg gátló működésének eredménye. A létrejövő ingerület megakadályozza a végbél külső záróizmának elernyedését, így szabályozni tudjuk az ürítést, amely 1-2 éves korban szoktatással alakul ki. A normál széklet összetétele: szterkobilin víz cellulóz kötőszöveti rostok emésztetlen tápanyagok baktériumok bélhámsejtek. A székletürítést befolyásoló tényezők: életkor táplálkozás folyadékfogyasztás 6
aktivitás egyéni szokások lelki állapot ürítési szokások fájdalom gyógyszerek terhesség. A széklet megfigyelése az ápoló fontos tevékenysége, mert a változások tájékoztatnak az emésztőrendszer állapotáról. A széklet megfigyelésének szempontjai Az ápolónak a következőket kell megfigyelnie a székletürítésre vonatkozóan, a normál és a kóros összetevőket figyelembe véve: 1. a széklet mennyiségi változásai: ürítések száma, ürítés mennyisége 2. a széklet minőségi változásai: színe, szaga, összetétele, állaga 1. mennyiségi változások Normál ürítés esetén: Felnőtt: 1-2 naponta egyszer, vagy kétszer, gyakorlatilag azonos időben, 200-500 gramm mennyiségben. Csecsemő: szoptatáskor: napi 5-8 esetben; mesterséges tápláláskor, napi 1-2 esetben. Kóros esetben: hasmenés- (diarrhoea), tartási képtelenség (széklet incontinentia), székrekedés- (obstipatio), székletbeékelődés- (faecalis impactatio), bélszél (flatulentia). Hasmenés-diarrhoea Fogalma: naponta többszöri híg, vagy formált széklet ürítése. A béltartalom gyorsan halad át a vékony- és a vastagbélen. Okai: funkcionális: stressz, szorongás, gyógyszer (antibiotikum, hashajtók, oralis antidiabetikumok, stb.), ételallergia, mérgezés, székelési habitus változása, bélmozgás fokozódása. 7
Organikus: felszívódási zavar, műtéti csonkítás (gyomor, bélszakasz), pajzsmirigy fokozott működése, bélfertőzés stb.. Tünetei: híg, formálatlan széklet, kínzó ürítési kényszer, görcsök, végbél körüli felmaródás széklet tartásának képtelensége. Széklet incontinentia Fogalma: az ürítés ellenőrzés alatt tartásának képtelensége, a végbél záró izomzatának renyhesége miatt. Okai: műtét, gerincvelői trauma, agyi katasztrófa, sclerosis multiplex, izomgyengeség, daganatok, gyógyszer, pl. nyugtató, depresszió, stb.. Tünetei: székletürítés, amely bármikor bekövetkezhet, testképzavar, mentális zavar. Székrekedés-obstipatio Fogalma: a bélmozgások miatt az ürítés gyakoriságának csökkenése, amelyre a széklet rögösödése (skybalum) a jellemző. Okai: új környezet, ülő munka, utazás, mozgáshiány, gyógyszer, folyadékhiány, táplálkozás, depresszió, műtét, hashajtókhoz való hozzászokás, bélmozgás lassulása stb.. Tünetei: haspuffadás, görcsök, fájdalmas, kínzó ürítés-, ha van, mentális zavar. Székletbeékelődés- faecealis impactatio Fogalma: megoldatlan, megkeményedett székrekedés következményeként alakul ki. Oka: a képződő székletrögök nem tudnak kiürülni, főleg funkcionális okok miatt, demencia, súlyos mentális zavar, anorexia, eszméletlenség. Tünetei: hasi fájdalom, görcsök, haspuffadás, étvágytalanság, mentális zavar, végbéltáji fájdalom, nehezített légzés, a rekesz állása miatt, étvágytalanság. Bélszél- flatulentia Fogalma: A bélben az étel szétesésekor a levegő felgyülemlik, a keletkezett szél feszíti a bél falát. Okai: altatás, érzéstelenítők adása, műtét, mozgáshiány, egyes ételek, emésztési enzimek hiánya, mozgáshiány. Tünetei: haspuffadás, meteorizmus, fájdalom, légzési probléma a rekeszfelnyomódása miatt, görcs, testképzavar. 8
2. Minőségi változások A széklet színe Normális esetben: a szterkobilinogén miatt: barnás színű, formált. Újszülött, vagy csecsemőkorban táplálkozástól függően változik, általában sárgás színű. Kóros esetben: Acholia (színtelen): epeút elzáródása miatt nem jut epefesték a bélrendszerbe, így a széklet színtelen agyagos jellegű lesz. Melaena: szurokszéklet: az nyelőcső alsó szakaszából és a gyomorból eredhet. Okai lehetnek: nyelőcső ereinek rupturája (repedése), gyomorfekély, daganat, gyulladás. Alvadékos vérzés: a tápcsatorna alsó szakaszából (vastagbél szakaszai) ürülhet. Okai: vastagbélfekély, gyulladás, daganat. Friss, piros vérzés: a végbél alsó szakaszából származik. Okai: aranyeres csomók, végbél berepedése, sérülés, daganat. A széklet szaga Normálisan: kellemetlen, átható szagú, melynek változása az elfogyasztott ételektől függ. Kóros esetben betegségtől függő, erősen befolyásolja az étkezés és az adott betegség. Jellegzetes elváltozások: rothadásos, bűzös: fehérje emésztési zavarban; erjedéses, savanykás: szénhidrát emésztési zavarban; édeskés, rendkívül bűzös: melaenában (szurokszéklet). A széklet állaga, összetétele Állaga: formált- normál esetben, híg- hasmenésben, emésztési zavarban; pépes: felszívódási zavarban, ételtől függően, pl. lekvár fogyasztása esetén; egyes hashajtóktól; ceruzaszéklet: vastagbéldaganat esetén! Kemény, rögös: székrekedéskor. Összetétele: normál: lásd feljebb! Kóros esetekben:- nyálkás: nem fertőzéses eredetű gyulladásban, pl. colitis; stressz; idegentest. Genny: fertőzéses bélgyulladás esetén. Normál esetben a vastagbélnek van saját flórája, amelyek különféle feladatokat látnak el, pl. tápanyagok rothasztása, B- K-vitamin képzése. Vér: lásd feljebb! Zsír: hasnyálmirigy betegség, bélgyulladás, felszívódási zavar. bélresectio (bélszakasz eltávolítása) miatt. Férgek: cérnagiliszta, orsóféreg, galandféreg, pántlika giliszta: a szervezetbe bejuthatnak kösztigazda (pl. kutya, borsókás hús) segítségével, szennyezet kézről, vagy nem megfelelő higiénés viszonyok miatt. Emésztetlen ételdarabok: emésztési zavar miatt, egyes ételek nem emésztődnek meg, pl. hüvelyesek héja. Ok lehet a bélmozgás fokozódása, ilyenkor az étel gyorsan kiürül a tápcsatornából. 9
A széklet felfogásának eszközei A széklet felfogása és vizsgálatra küldése során kötelező betartani a higiénés szabályokat. Alapvető, hogy minden váladék fertőzöttnek tekintendő, ezért a felfogás és a mintavétel során ügyelni kell a beteg- és a személyzet testi épségére- A lehetséges fertőzések elkerülése érdekében védőfelszerelés alkalmazása kötelező! Ezek: védő ruházat (egyszer használatos köpeny), gumikesztyű! Az ápolónak ügyelnie kell arra, hogy a felfogás és a mintavétel során ne fertőződhessen meg, és ne terjeszthesse a fertőzést más személyekre! Újszülött és csecsemő: pelenka: testtömeg és életkor függvényében eltérő méretű, egyszer használatos, eldobható, a modern kor igényeit elégíti ki. Gyermek, felnőtt: angol W.C., ágytál: műanyag, vagy egyszer használatos, nedvességtároló kartonból készülhet; amely eldobható; W.C.-és szék (szoba- W. C.): korlátozott mozgás esetén a betegágy mellé gördíthető. Éjjeli edény: főleg gyerekeknél alkalmazzák, lehet fémből, vagy műanyagból készült. Stoma- zsák: akkor alkalmazzák, amikor a széklet normális úton történő ürítése nem oldható meg, ezért a belet a hasfalra vezetik ki, a vastagbél tehermentesítése (gyulladás), vagy daganat miatt. Éjjeli edény Pelenka Szoba WC Ágytál A széklet vizsgálatra küldésének eszközei 1. F- tartály:( faeces -széklet tartály) a széklet összetételének meghatározásához használt steril mintavételi eszköz, amely a normál és a kóros alkotók kimutatását szolgálja. Műanyag edény, melyben mintavételi kanál található. Ellátható dupla csomagolással, amely a postai úton történő szállítást biztosítja. A munkahelyi alkalmassági vizsgálathoz is ez szolgál mintavételi eszközként. Alkalmas a bakterológiai vizsgálatokhoz szükséges mintavételre, és szterkobilinogén kimutatására is. 2. Haemoccult- teszt: rejtett vérzés kimutatására szolgáló tesztpapír; arra jó, hogy megállapítható legyen, hogy a betegnek van-e tápcsatornát érintő vérzése, vagy nincs. 3. Féreg- féregpete kimutatása: a féregpeték általában a végbél környékén rakják le petéiket,- ha nem, akkor a székletből mutathatók ki, ezért a felfogásukhoz anorektális kaparék, vagy székletminta szükséges. Az anorektális kaparékot celofáncsík segítségével nyerik, amelyet egy éjszakára helyeznek a végbél környékére és a levétel után- Petri -csészében küldenek vizsgálatra. 10
Petri-csésze Haemoccult-teszt Széklet mintavételi eszközök Mit gondol, miért van szükség a háziorvosok által végzett széklet szűrővizsgálatára? Mi a Népegészségügyi jelentősége? A hazai Népegészségügyi Program jelentős figyelmet fordít azokra a megbetegedésekre, amelyek nagy számban fordulnak elő, és vezető helyen szerepelnek a halálozási listán a felnőtt lakosság körében. A magas megbetegedési és halálozási arány csökkenthető egyszerű, olcsó és könnyen kivitelezhető vizsgálattal. A tápanyagok lebontása során olyan anyagok kerülhetnek a székletbe, amelyek befolyásolják a széklet színét. Bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek a széklet színét pirosra, vagy feketére festik. Járjon utána, hogy melyek azok a tápanyagok? Egy székletvizsgálat előtt elfogyasztott ilyen étel fals leletet eredményezhet, tehát a vizsgálat előtt néhány nappal tartózkodni kell ezeknek a fogyasztásától. 11
A VIZELET MEGFIGYELÉSE Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a vizelet keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat. Ismerje a váladékok kezelésének higiénés szabályait. Vizelet- urina, a vese működésének az eredménye. A vizelet keletkezése: a végleges vizelet a vesecsatornák működésének eredményeként alakul ki, melynek eredményeként megtörténik az elsődleges vizeletből történő visszaszívás és kiválasztás. A veseműködés során, a szervezetben keletkező vízben oldódó anyagok kiválasztása és ürítése történik A vizeletürítés (diuresis), reflexfolyamat. Reflexközpont: gerincvelő alsó szakaszában található, a receptorok a húgyhólyag falában találhatók. Ürítés mechanizmusa: a felgyülemlő vizelet feszíti a húgyhólyag falát, a receptorokban ingerület keletkezik, amely idegeken keresztül eljut a reflexközpontba és hatására a húgyhólyag gyűrűsizomzata elernyed, bekövetkezik az ürítés. Ez az akaratunktól független szabályozás mechanizmusa. Az akaratlagos szabályozás az agykéreg gátló működésének eredménye. A létrejövő ingerület megakadályozza a húgyhólyag külső záróizmának elernyedését, így szabályozni tudjuk az ürítést, amely 1-2 éves korban szoktatással alakul ki. A vizeletkiválasztó és-elvezető rendszer feladata, hogy a vízben oldódó, a szervezet számára hasznosíthatatlan salakanyagokat kiválassza és kiürítse a szervezetből. A normál vizelet összetétele: - urobilinogén víz, kreatinin karbamid ásványi sók húgysav. A vizeletürítést befolyásoló tényezők: folyadékfogyasztás szociokulturális tényezők egyéni szokások, kóros állapotok 12
fájdalom gyógyszerek (vízhajtók) terhesség sebészi beavatkozások izomtónus pszichés hatások A vizelet megfigyelése Az ápolónak a következőket kell megfigyelnie a vizeletürítésre vonatkozóan, a normál és a kóros összetevőket figyelembe véve: 1. a vizelet mennyiségi változásai: ürítés mennyisége 2. a vizelet minőségi változásai: színe, szaga, összetétele, sűrűsége 1. Mennyiségi változások 1. Anuria: a vizelet mennyisége kb. napi 100 ml. Okai: a; álanuria: a vizelet megrekedése, melynek hátterében a vizelet kiürítésének képtelensége áll (kő, daganat, gyógyszer). Valódi anuria: a vesék nem választanak ki, ezért nem ürül vizelet. 2. Oliguria: a napi vizeletürítés mennyisége kb. 500 ml mennyiségre korlátozódik. Okai lehetnek: csökkent folyadék fogyasztás, vizenyők (oedémák) keletkezése, fokozott folyadék vesztése, meleg éghajlat, veseelégtelenség. 3. Polyuria: a napi ürítés mennyisége több, mint 2000 ml. Okai: fokozott folyadék fogyasztás, vízhajtók szedése, cukorbetegség, oedemák kiürülése, veseelégtelenség, diabetes insipidus. A vizelet ürítésének zavarai 1. Vizeletretenció ( retentio urinae): a vizelet megreked a hólyagban és nem tud kiürülni. Okai: dülmirigy (prostata) megnagyobbodás; műtéti beavatkozás; műtéti érzéstelenítés; bénulás; szorongás; terhesség; eszméletlenség. 2. Vizelet inkontinencia (incontinentia urinae)- a vizelés feletti kontroll elvesztése. Okai: többszöri szülés; kismedencei műtét utáni állapot; hólyagizomzat renyhesége; nyugtatókfájdalomcsillapítók szedése. A vizelet inkontinencia típusai: teljes: bénulás miatt funkcionális: környezeti változás, beidegzési zavar miatt megterheléses: köhögés, nevetés, erőlködés, elhízás, nehéz súly cipelése miatt 13
14 sürgős szükség: alkohol, koffein fogyasztása, renyhe hólyagizomzat, túlzott folyadék fogyasztása miatt reflexes: gerincvelői sérülés miatt 2. Minőségi változások Normális esetben: az urobilinogén miatt: szalmasárga színű, jellegzetes szagú folyadék, melynek színét befolyásolja a vizelet sűrűsége. Fajsúlya: 1020-1025 ml között van naponta. Vegyhatását az elfogyasztott táplálék összetétele befolyásolja. Kóros esetben: a vizelet tartalmaz olyan alkotókat, amelyek normál esetben nem lehetnének benne. Ezek: bilirubin: a máj működési zavara miatt- bilirubinuria: bilirubin vizelése. Urobilinogén: a máj működési zavara miatt fokozott mértékben lehet jelen urobilinogénuria: urobilinogén vizelése. Cukor, aceton: a máj rendellenes működése miatt, alakul ki, amikor a szénhidrát anyagcserét befolyásoló működésével befolyásolja a vér-cukorszint változásait. Cukorbetegség esetén, ha a vér cukor szintje megemelkedik, akkor a cukor a vizeletben megjelenik, ezzel együtt az aceton is. Glikosuria: cukor vizelése; - acetonuria: aceton vizelése. Fehérje, genny: a vese gyulladásos működése- és a patológiás terhesség miatt jöhetnek létre. Albuminuria: fehérje vizelése Pyuria: genny vizelése. A vizelet színe: Normálisan: szalmasárga. Kórosan: sárgásbarna: a máj betegsége miatt fokozott bilirubin ürítés hatására a színe sötét színű. piros, véres színű: oka lehet vesekő, sérülés, vagy daganat, esetleg májelégtelenség. Gyógyszerhatás: egyes gyógyszerek megfesthetik a vizeletet, pl. B- vitamin hatására intenzív sárga szín, kontrasztanyag, pl. indigókármin hatására kék szín Vörös szín: céklától A vizelet átlátszósága: pirosas: vértől; opál: fehérjétől; zavaros: gennytől, nyiroktól, oldhatatlan sóktól. színtelen: polyuria miatt téglavörös: fokozott urobilinogén kiválasztásakor
A vizelet szaga Normál esetben: aromás, húsleves szagú. Állott vizelet: ammóniára emlékeztető. Cukorbetegségben: savanykás, aceton szagú. Májbetegségben: májszagú a vizelet szaga. A vizelet sűrűségének változásai A vizelet sűrűségének, illetve fajsúlyának változásait a bennük lévő oldott anyagok mennyisége és a víz aránya határozza meg. Ez normál táplálkozás és folyadék fogyasztás esetén 1001-1035g/l közötti értéket mutat. Az egészséges embert figyelembe véve, a napi átlag 1012-és 1020 g/l között mozog. Abban az esetben, ha a vese nem képes kiválasztani, illetve sűríteni, az érték 1010 g/l. Ilyenkor a vese nem képes szűrni és kiválasztani, tehát teljesen leáll. Az állapot neve: asthenuria (a vese hígító koncentráló képessége megszűnik, a vizelet fajsúlya azonos az elsődleges vizelet fajsúlyával, tehát a vérplazmával). Bacteriuria: a vizeletben bactériumok, vagy csírái vannak jelen. A vizelet felfogásának eszközei Újszülött, csecsemő: pelenka Gyermek, felnőtt: angol W.C., szoba-w.c., ágytál, vizeletgyűjtő edény, kathéter, kondomkatéter. Kathéter: gumi, műanyag, vagy szilikon alapanyagú, egyszeri, vagy tartós felfogást szolgálja, különféle méretben, az átmérőt figyelembe véve. Kondomkatéter: a péniszre helyezhető katéter. Előnye, hogy nem okoz húgyúti fertőzést. Vizelőedény Pelenka Vizeletgyűjtő-zsák Éjjeli edény Kondom-kathéter 15
A vizelet vizsgálatra küldésének eszközei Steril kémcső: a vizelet középsugaras mintavételből, katéterből, vagy kondom katéterből származhat. A mintából kimutatható a vizelet összetétele, és a kórokozó jelenléte is, tehát alkalmas bacteriológiai vizsgálatra is. Vizelő pohár: a vizelet általános vizsgálatára alkalmas mintavételi eszköz, rutin eljárásra szolgál. Kémcső Pohár Gyorsteszt A vizelet minőségi változásai kimutathatóak tesztcsík segítségével. Kivitelezése: a tesztcsík impregnált zónáját rövid időre a vizeletbe mártjuk. A gyártó által megadott idő elmúltával a keletkező elszíneződést egy színskálával hasonlítjuk össze. Gyors tájékozódásra szolgál. Tapasztalta-e már, hogy a sok folyadékfogyasztás összefüggésben van-e a vizeletürítés mennyiségi és minőségi változásával? A vizeletürítés gyakoriságát néhány étel és ital is befolyásolja. Sok folyadék fogyasztásakor a vizelet mennyisége és az ürítés gyakorisága megnő, és a színe világos lesz. Kevés folyadék esetén ennek ellenkezője figyelhető meg. A vizeletincontinentia kellemetlen állapot, megnehezíti a beteg életét. Az intimtorna segíthet a húgyhólyag záró izomzatának edzésében, hogy a vizelet ne csöpögjön el. Járjon utána, hogy milyen gyakorlatok végezhetők. 16
A KÖPET MEGFIGYELÉSE Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a köpet keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat. Köpet- sputum- a légutak nyálkahártyájának váladéka, amely tüsszentéssel és köhögéssel ürül. A köpet keletkezése- egészséges ember nem ürít köpetet. Hosszan tartó ártalom (pl. dohányzás, por, kórokozó, allergén) hatására a légző rendszerben váladék képződhet. A légúti váladék kiürülését szolgáló tüsszentés és a köhögés védekező reflexek A köpet változásai tájékoztatnak a légzőrendszer egyes betegségeiről. 1. tüsszentés: a légutak felső szakaszából távolítja el a váladékot. A receptorok az orrüregben és a garatban találhatók. A keletkezett ingerület az agytörzsben lévő reflexközpontba jut. Az ingerválasz eredményeként erőteljes belégzést követően a lágy szájpad be, zárja a garat orri szakaszát és ezt erőteljes kilégzés követi, a levegő nagy sebességgel kiáramlik. 2. köhögés: a légutak középső-alsó szakaszából távolítja el a váladékot. A receptorok a garat, gége, légcső és bronchusok falában, és a mellhártyában vannak. A keletkezett ingerület az agytörzs reflexközpontjába jutnak. Az ingerválasz hatására erőteljes belégzés keletkezik, majd a hangrés záródik és ezt erőteljes kilégzés követi, amely robbanás szerűen távolítja el a váladékot. A köhögés lehet:- improduktív-száraz jellegű-, ilyenkor nincs köpet, a köhögés ugató; produktív köpetürítéssel járó-, a köhögés hangja szörcsölő. A köpetürítésben minőségi és mennyiségi változások figyelhetők meg. 1. mennyiségi változások: 1-2 millilitertől 1 literig terjedhet. Oka: hörgőtágulat, tüdőtályog. 2. minőségi változások esetén a köpet színét, szagát, konzisztenciáját, rétegződését és tartalmát figyeljük meg. 17
A köpet színe: normál esetben: színtelen, nyálkás fehér, habos: tüdővizenyőben sárgás, zöldes: gyulladások esetén élénk piros, habos: tüdővérzésben, tuberculosisban; kékes-vörös, alvadékos: tüdőinfarktusban; vércsíkos: tüdődaganat; erőlködéssel járó köhögés; tapadós, üvegszerű: tüdőasthma. A köpet szaga: normál esetben szagtalan; bűzös, rothadásos: tüdőgangréna ( a tüdő szövete elhal). A köpet konzisztenciája lehet: hígan folyó. Erősen tapadó, üvegszerű: tüdőasthma. A köpet rétegződése: nagy mennyiségű köpet állás közben rétegződik, tüdőtályog esetén: alsó részen törmelék; felül: savó látható. A köpet tatalma: nyálka, sejtmaradvány, mikroorganizmus, vér, ez esetben vérköpésről beszélünk (haemoptoe), por. A köpet felfogásának eszközei Köpőcsésze: fajansz, egyszer használatos papír, műanyag, vesetál. A köpet ürítésekor az ápolónak fokozottan ügyelnie kell a higiénés szabályok betartására. Köpőcsésze alkalmazásakor az aljára fertőtlenítő oldatot kell tölteni. Célszerű az egyszer használatos eszköz alkalmazása, a fertőzés elkerülése érdekében. 18 Köpőcsészék
A köpet vizsgálatra küldése Dy-tartály (dyphteria tartály): légúti váladék mintavételére szolgál: alkalmassági vizsgálat, vagy kórokozó kimutatására- steril kémcső. Petri csésze: gyűjtött köpet vizsgálatára szolgál, összetétel meghatározására. TBC kórokozó kimutatása: steril, speciális eszközben Petri-csésze Steril kémcső Mit gondol a visszatartott tüsszentés okozhat-e sérülést? A tüsszentés során hatalmas energia keletkezik, amely a felső légutakban lévő idegen anyagot illetve váladékot távolítja el. A felső légutak anatómiáját figyelembe véve válasz adható, hogy mely szerv sérülése következhet be. Tudta? A tuberculosis az elmúlt időszakban egyre nagyobb számban fordul elő. A hazai életben bekövetkező gazdasági változások hatására megjelentek a hajléktalanok csoportjai. A rossz szociális háttér, az elhanyagolt egészségi állapot kedvez a kórokozó terjedésének. A védőoltás nem mindenkinél hatásos. 19
A HÁNYADÉK MEGFIGYELÉSE Ennek a fejezetnek az a célja, hogy megismerje a hányadék keletkezésének mechanizmusát, összetételének változásait. A betegellátás során szakszerűen alkalmazni tudja a felfogás eszközeit, a mintavételi- és vizsgálati módokat. A hányás esetén az emésztőrendszer tartalma szájon keresztül ürül, amelyet a traktus antiperisztaltikus mozgása tesz lehetővé. Hányadék, hányás során ( vomitus, emesis), a tápcsatorna tartalma a szájon keresztül kiürül. A hányás mechanizmusa A hányás reflexfolyamat, melynek központja az agytörzsben található. Kiváltó ok lehet az agyi központot ért inger, pl. láz, gyógyszer, mérgezés, vagy a szervezet különböző pontjain lévő receptorok ingerlése. Így lehet: szaginger, látvány, vagy a gyomorban lévő receptorok ingerlése, amelyet hányinger ( nausea) vezet be. Az idegrendszeri eredetű hányásokat nem vezeti be hányinger. A hányás során az emésztőtraktus antiperisztaltikus mozgást végez (a béltraktus ellentétes irányú mozgást végez) és a béltartalom a száj irányába mozog. A hányás önmagában tünet, melyben megfigyeljük a hányás módját, számát, mennyiségét, tartalmát és vegyhatását. A hányás módja: bevezeti-e hányinger (nausea), vagy nem. eszerint lehet: idegrendszeri hányás, vagy sugárhányás: ebben az esetben a hányást nem vezeti be hányinger. emésztőszervi eredetű: hányinger vezeti be, látvány, szag esetén is kialakulhat. A hányások száma: lehet egyszeri, vagy egymást követően többször is. Bukás: újszülött korban fordulhat elő, mohó étkezésekkor, gyomor kapu szűkület (pylorus- stenosis) esetében. A hányadék mennyisége: néhány millilitertől- néhány literig terjedhet. Fontos a mennyiség mérése, mert a nagyfokú folyadék- és só veszteség súlyos állapotot idézhet elő. A hányadék vegyhatása savas: gyomorból származik; de ürülhet a patkóbél területéről is (reflux betegségben szenvedőknél); lúgos: kitágult nyelőcsőből ürül, ilyenkor a bűzös és ételmaradékot is tartalmaz. 20
A hányadék színe és tartalma víztiszta, fehéres, habos: gyomorból ered, pl. terhesség, alkoholizmus, savtúltengés esetén; sárgás, zöldes jellegű: pl. epehólyag gyulladás esetén; friss, piros, vagy véralvadékos: vérzés esetén, pl. gyomordaganat, gyomorfekély, nyelőcső vérzése miatt. Vérhányás- haematemesis. kávéalj szerű, barna: gyomorvérzésben a sósav emésztő hatására a vér festékanyaga megváltozik; sötétbarna színű: bélelzáródáskor, ilyenkor nagy mennyiségű bélsár ürül, amely széklet szagú. Bélsárhányás: miserere. ritka esetben a hányadék tartalmazhat növényi részeket, bélférget, gyógyszert, idegen anyagokat (főleg gyerekeknél, pl. magvak, játékdarabok). A hányadék felfogásának eszköze: hánytál, vagy vesetál. A hányadék vizsgálatra küldése mérőhenger: gyomornedv szekréció vizsgálata miatt; ha fontos a mennyiség kémcső: gyomornedv szekréció vizsgálatában, ha a gyűjtés szakaszosan (frakciókban) történik; mintavételi pohár, vagy műanyagfedeles tartály: a hányadék tartalmának kimutatására. Gastroccult vizsgálat: alkalmas a hányadék-, vagy a gyomortartalomban lévő vér kimutatására. A gyomortartalom szonda segítségével nyerhető. Vesetál Gastroccult Mit gondol? Az újszülötteknél miért fordul elő a bukás? Az újszülöttek szopás közben mohón esznek. Ilyenkor az anyatej mellett levegőt is nyelnek. A lenyelt levegő kis buborékokat képez a gyomorban. A buborékok eltávozását segíti a büfiztetés. A bukások más ok miatt vannak. 21