SOROZAT LEVÉL- FOLTOSSÁGOK
Tartalomjegyzék A foltbetegségek kórokozói és tünetei A foltbetegségek kórokozói és tünetei 3 6 Jelentôség és életmód 7 A kórokozók járványtana 8 Kártétel 9 11 Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia 12 15 Kémiai védekezés 16 17 A védekezés idôzítése 18 20 Súlyos szeptóriafertôzés ôszi búza levelén Miért kerültek elôtérbe? Az ôszi búza foltbetegségeire az utóbbi két évtizedben figyeltünk föl igazán. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy a pirenofórás levélfoltosság károsítása csak 1988-tól vált ismertté (a szeptóriafajok föllépése elôzôleg is köztudott volt). De tetten érhetôk a mezôgazdaság szerkezetváltozásának velejárói is: drasztikusan csökkent a mûtrágyafölhasználás, és a termesztés színvonala meglehetôsen heterogénné vált. Az addig általánosságban jellemzô belterjes gazdálkodást sok helyen extenzív termesztés váltotta föl. Nôtt az ôszibúza-monokultúrák aránya, elterjedt a szántás nélküli talajmûvelés. Ezek a változások pedig egyértelmûen a nekrotróf gombáknak (pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság kórokozói, kalászfuzáriózis) kedveztek. Miért kerültek elôtérbe? Szeptória Septoria tritici fekete piknídiumai a hosszúkás levélfoltokon Phaeosphaeria nodorum ivaros termôtestei (peritéciumok) a jellegzetes levélfoltokon BASF Hungária Kft. Agrodivízió, 2006 1034 Budapest, Seregély u. 1 5. Készítette Telefon: (06 1) 250 9700 a BASF Hungária Kft. megbízásából Fax: (06 1) 250 9709 a Solunart Kft., www.agro.basf.hu 1390 Budapest, Pf. 190. Ez a kiadvány tájékoztató jellegû, nem tekinthetô hivatalos szaktanácsadásnak. Kérjük, termékeink felhasználása elôtt olvassa el és kövesse a növényvédô szer csomagolásának címkéjén található felhasználási javaslatokat és biztonsági utasításokat. A kiadványban elôforduló esetleges nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk. A Septoria tritici konídiumai zsinórdarabokhoz hasonlítanak Phaeosphaeria nodorum aszkuszai, s bennük az aszkospórák A Phaeosphaeria nodorum ivartalan alakjának (Septoria nodorum) ovális foltjai, bennük a piknídiumokkal 2 3
A foltbetegségek kórokozói és tünetei A foltbetegségek kórokozói és tünetei A kórokozók Tünetek Szeptória Pirenofóra A szeptóriás levélfoltosságnak két kórokozója ismeretes: a Septoria tritici Rob. ex Desmaz. és a Phaeosphaeria nodorum (E. Müller) Hedjaroude. Ez utóbbi ivartalan alakja a Septoria nodorum vagy új tudományos nevén Stagonospora nodorum (Berk.) Castellani & Germano. Mindkét faj elsôsorban levélfoltosságot okoz, de a Phaeosphaeria nodorum a kalász pelyvaleveleit is megtámadja, barnulásukat idézi elô. Hazánkban a Septoria tritici a gyakoribb, de esetenként a Phaeosphaeria nodorum is elôfordul. A pirenofórás levélfoltosságot sárga vagy fahéjbarna levélfoltosságnak is nevezik. A betegség kórokozója a Pyrenophora tritici-repentis (Died.) Drechs. nevû gomba, amelynek ivartalan (konídiumos) alakja a Drechslera tritici-repentis (Died.) Schoemaker, vagy régi nevén Helminthosporium tritici-repentis Died. Esetenként más, levélfoltosságot okozó gombák (pl. Cochliobolus sativus Ito & Kuribayashi, Ascochyta graminicola Sacc.) is elôfordulnak a búzán, de ezek jelentôsége hazánkban csekély. Aszkospórás fertôzés tünete ôszi búza levelén A Septoria tritici föllépésekor a levélfoltok kezdetben hosszúkásak, a S. nodorum esetében inkább oválisak. Késôbb a foltok összefolynak, súlyos esetben a lombozat száradásnak indul. A levéltünetek azonosítását megkönnyíti, hogy a száradó foltokon szemmel is jól látható, érdes tapintású, kerek, fekete piknídiumok (néha peritéciumok) jelennek meg. A pirenofórás levélfoltosság jellegzetes kezdeti tünetének tekinthetô a konídiumos fertôzés helyén megjelenô sötétbarna pötty és az azt körülvevô sárga udvar, amely a gomba szétáramló méreganyaga útján keletkezik. Késôbb a foltok fokozatosan nagyobbodnak, barnulnak, összemosódnak, és súlyos fertôzés esetén a levelek száradásnak indulnak. Kezdôdô konídiumos fertôzés búzalevélen Szeptória Pirenofóra A pirenofórafertôzés fokozatai Határozott barna közepû foltok sárga szegéllyel Pyrenophora tritici-repentis pszeudotéciuma a sörteszerûen kitüremkedô aszkuszokkal Pyrenophora tritici-repentis pszeudotéciumainak tömege az elôzô évrôl visszamaradt búzaszalmán A méreganyagok szétáramlásával az elhalt felület fokozatosan nô A levél végül teljesen elhal A pszeudotéciumokból kiszabadult aszkuszok, aszkospórák Drechslera tritici-repentis konídiuma A pirenofóra-fertôzés fokozatai 4 5
A foltbetegségek kórokozói és tünetei Jelentôség és életmód Mivel téveszthetôk össze? Mivel téveszthetôk össze? Az ôszi búza levélfoltosságának számos egyéb, nem fertôzô eredetû oka is lehet: nap- és mûtrágyaperzselés, genetikai problémák. A különféle okokból bekövetkezô levélfoltosságokat egymástól megkülönböztetni nem könnyû, esetenként szinte lehetetlen, ezért pontos diagnózis sokszor csak mikroszkópi vagy kitenyésztéses vizsgálatok után adható. Gazdasági jelentôség Nyugat-Európában a szeptóriás betegség a gabonalisztharmat mellett az ôszi búza egyik legfontosabb kórtani problémájának számít. Nálunk jóval kisebb a jelentôsége, s ebben az idôjárásnak van elsôsorban szerepe. A betegség kórokozói ugyanis a hûvös, csapadékos tavaszi idôjárást kedvelik, s ilyen körülményekre Magyarországon viszonylag ritkán találnak. A Dél-Dunántúlon például az utóbbi 16 évben mindössze öt alkalommal, 1995-ben, 98-ban, 99-ben, 2004-ben és 2005-ben észleltünk számottevô szeptóriafertôzést. Súlyos kártétel háromszor, 1999-ben, 2004-ben és 2005-ben fordult elô egyes kezeletlen területeken. Ezekben az esztendôben voltak a tavaszi hónapok a legcsapadékosabbak. Jelentôség A pirenofórás levélfoltosság károsítását búzán és rozson 1988-ban figyelték meg elôször hazánkban. Ezt követôen a betegség föllépése egyre gyakoribb lett, s ma már az ôszi búza egyik fontos növényegészségügyi problémájaként tartjuk számon. Elsôsorban csapadékos években károsít, száraz esztendôkben (pl. 2000 és 2003) visszaszorul. Jelentôs föllépésével több csapadékos évet követôen (pl. 1997 1999) kell számolni. Septoria tritici hosszúkás levélfoltjai a tûszúrásnyi piknídiumokkal, amelyek érdes tapintásúak Genetikai okokra visszavezethetô levélfoltosság, amely fôleg 2004-ben lépett föl egyes fajtákon (MV Magdaléna, MV Csárdás, MV Palotás, MV Verbunkos) A két legfontosabb foltbetegség, a pirenofórás és a szeptóriás levélfoltosság 2005-ben helyet cserélt. Addig ugyanis a pirenofórás levélfoltosság volt az uralkodó, 2005-ben azonban a szeptória vált országszerte dominánssá. Erre a megállapításra jutott Csôsz Lászlóné, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. kutatója is országos fölmérései során. Nekrotróf életmód Életmód A pirenofóra elnyúlt barna foltjait sárga szegély övezi A napégés lecsüngô levelû fajtákon fordul elô gyakrabban A levélfoltosságok kórokozói nekrotróf szervezetek, tehát súlyosabban csak az öregedô szöveteket képesek károsítani, a fiatal sejtekkel nem bírnak. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos idô elteltével, az egyes levélemeletek megjelenésének sorrendjében, lépésrôl lépésre képesek fölfelé terjedni a növényen. A növény termésképzôdésében legaktívabban részt vevô zászlós levelet rendszerint csak az érési folyamat vége felé érik el. Ezzel szemben a rozsdák és a lisztharmat biotróf kórokozói a fiatal növényi szöveteket kedvelik, így az egyes kifejlôdô növényi részeket azonnal fertôzhetik. A fertôzés elôször az alsó levélemeleteket támadja meg Fotó: Pál Bertalan 6 7
A kórokozók járványtana Kártétel Környezeti igény A kórokozók biológiája Környezeti igény A foltbetegségek kórokozóinak a szeles, esôs idôjárás kedvez. A fertôzéshez szükséges hômérsékleti optimum 18-20 C körül van. A fertôzést elôsegíti a magas légnedvesség és az erôs hajnali harmatképzôdés. A Drechslera tritici-repentis széles gazdanövénykörrel (egyszikû gyomok, más kalászos gabonák) rendelkezik, ami segíti terjedését. Telelés, fertôzés, fölszaporodás A Septoria tritici tömeges fertôzése már a búza szárba szökkenésének idején megkezdôdik. A levelek fokozatosan fertôzôdnek alulról fölfelé, a termésképzôdésben legnagyobb szerepet játszó két fölsô levél rendszerint a kalászolás virágzás idôszakában betegszik meg. A kórokozók a fertôzött növényi maradványokon évekig életképesen fönnmaradnak, s kedvezô körülményekre lelve nagy tömegben zúdulhatnak a búzatáblákra: a szél a hosszúkás, szalagszerû konídiumokat messzire elsodorja. Ily módon nemcsak az ôszibúza-monokultúrák, de a váltógazdálkodásos területek is veszélyeztetettek, különösen amelyek zártak, mély fekvésûek. Károsítási potenciál A biotróf és a nekrotróf kórokozókat összevetve könnyen belátható, hogy az elôbbiek kártételi potenciálja nagyobb, hiszen járványhelyzetben hamar leszárítják a zászlós levelet is, míg a foltbetegségek kórokozóira a fokozatos, alulról fölfelé történô fertôzés jellemzô, ami enyhébb kárral jár. Jól igazolják mindezt kísérleteink, amelyeket a kórokozók különféle dominanciaviszonyai mellett állítottunk be (2. ábra). Ezeket a kísérleteket, és magát az 1999-es évet is az jellemezte, hogy a búza lombozata a súlyos vörösrozsda-, pirenofóra- és szeptóriafertôzés következtében szinte teljesen leszáradt. A kár szempontjából azonban egyáltalán nem volt mindegy, hogy melyik betegség játszotta az elsôdleges szerepet a száradásban. Ahol a vörösrozsda volt a domináns betegség, sokszorta nagyobb kár keletkezett, vagyis a hatékony védekezéssel sokszorta több termést lehetett megmenteni, mint a levélfoltosságok dominanciája mellett. A 2. ábrán a kontroll összfertôzöttségét 100%-nak vettük, s látható, hogy ez a 100% milyen arányban oszlik meg az egyes betegségek között. Bóly, Martonvásár, Nádudvar, Szekszárd és Telekgerendás, 1999 (27 kisparcellás kísérlet alapján) Károsítási potenciál 2. ábra A pirenofóra-fertôzésnek két szakasza különíthetô el: az aszkospórás és a konídiumos szakasz (1. ábra). Az aszkospórás fertôzés a búza bokrosodásakor, szárba szökkenésének kezdetén zajlik, kizárólag ott, ahol az elôzô évi növénymaradványokon pszeudotéciumok képzôdtek a tél során. Tél végén, kora tavasszal a pszeudotéciumok nedvesség hatására fölnyílnak, és az aszkuszok, bennük az aszkospórákkal, kilökôdnek belôlük. Az aszkospórás fertôzés, bármilyen súlyosnak tûnik is, valójában nem okoz jelentôs kárt, mivel a búzának csak azokat az alsó leveleit érinti, amelyek a szárba szökkenés után amúgy is leszáradnak. A termésképzôdésben legaktívabban részt vevô zászlós levél és az alatta levô levél az aszkospórás fertôzésbôl rendszerint kimarad. Ezekre csak a késôbb szóródó konídiumok jelentenek veszélyt. 1. ábra Szekszárd, 2000 A pirenofórás levélfoltosság kórokozóinak járványdinamikája két egymás mellett levô, azonos fajtájú, de különbözô elôveteményû ôszibúza-táblán Gombaölô szeres védekezés termésnövelô hatása ôszi búzában, a kórokozók különbözô dominanciaviszonyai esetén 8 9
Kártétel Kártétel 2004-ben és 2005-ben beállított kísérleteink arról tanúskodnak, hogy a kár mértékét, illetve a megmentett termés mennyiségét alapvetôen a rozsda fertôzési nyomása befolyásolta, a levélfoltosságok szerepe nem volt számottevô. A 3. ábrán, a kontroll fertôzöttségét tényleges értékekkel tüntettük föl, vagyis itt az egyes betegségekre lebontott értékek összeadódnak, és így jön ki az összfertôzöttség pl. 32,4%-nak (legfölsô sáv) vagy 135,8%-nak (legalsó sáv). Eddigi kísérleteink során a szeptóriafertôzés számlájára írható legnagyobb kárt 12-13%-osra becsültük (11. oldal, 4. ábra). A pirenofórás levélfoltosság okozott már 20%-os kárt is egyes kísérletekben, ahol a kórokozót szándékosan fölszaporítottuk (ôszibúza-monokultúra és tárcsás vetés-elôkészítés). Vetésváltás mellett az eddigi legjelentôsebb pirenofórakár kb. 9%-os volt (4. ábra). Ebbôl is látszik, hogy váltógazdálkodásnál ami az ôszi búza hazai vetésterületének 85%-ára jellemzô a két foltbetegség közül a szeptória a veszélyesebb. A szeptória veszélyesebb A két foltbetegség közül a szeptória a veszélyesebb, több okból. Egyrészt ahogy az elôzôekben már láthattuk nagyobb a károsítási potenciálja (4. ábra). Másrészt a szeptória terjedése sokkal gyorsabb, és nem korlátozott, mint a pirenofóráé, amelynek aszkospórái a széllel nem szállítódnak. A szeptória konídiumait a szél nagy tömegben, nagy távolságokra viszi el, így nem csak a monokultúrákat, de a váltógazdálkodásos búzaterületeket is ugyanúgy veszélyezteti. Harmadrészt az sem mellékes, hogy a szeptória elleni védekezés nagyobb körültekintést igényel. Ha korán támad a betegség, kielégítô védelem csak kétszeri kezeléssel érhetô el ellene. Egyszeri védekezésnél pedig nagyon ügyelni kell a jó idôzítésre, mivel már pár napos késedelem esetén jelentôs lehet a termésveszteség. 1998-2005 közötti idôszak A szeptória veszélyesebb 4. ábra 3. ábra -2005 (12 kisparcellás kísérlet alapján) Gombaölô szeres védekezés (Tango Star, majd Juwel) termésnövelô hatása ôszi búzában, a kórokozók különbözô dominanciaviszonyai esetén Az egyes gombabetegségek által okozott legnagyobb termésveszteség a BASF magyarországi kísérleteiben 10 11
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia Agrotechnika Agrotechnikai védekezés A helyes agrotechnikának a pirenofórás levélfoltosság elhárítása szempontjából van jelentôsége. Ez a betegség járványos méreteket kizárólag ôszibúza-monokultúrákban ölt. Ennek oka, hogy a gomba aszkospórái, amelyek a primer fertôzést okozzák, csak centiméterekre képesek eltávolodni keletkezési helyüktôl (az elôzô évi búzaszalmán áttelelt pszeudotéciumoktól), a széllel nem szállítódnak. Azokra a búzatáblákra, ahol nincsenek elôzô évi búzamaradványok, kizárólag a gomba konídiumai képesek eljutni. Erre viszont jóval késôbb kerülhet csak sor, mint az aszkospórás fertôzésre, és a kórokozó fölszaporodása is lassabban megy végbe (8. oldal, 1. ábra). Fajtafogékonyság A hazai búzafajták szeptóriával szembeni fogékonyságáról keveset tudunk, mivel a betegség eddig ritkán fordult elô, s így kevés alkalom adódott a vizsgálódásra. 2005-ben 12 nagy területen termesztett fajtát tudtunk értékelni (5. ábra). Ezek között ellenálló egy sem akadt, csak fogékony (Jubilejnaja, GK Élet, GK Miska, MV Palotás, Lupus) és közepesen fogékony (MV Csárdás, Ludwig, MV Verbunkos, MV Magdaléna, GK Petur, MV Suba, GK Kalász). Szekszárd, 2005 (kisparcella, 8 ismétlés) Nincs ellenálló fajta 5. ábra Veszélyhelyzet: ôszibúza-monokultúra sekély talajelmunkálással Ha viszont a konídiumok az aszkospórás fertôzésbôl eredô levélfoltokon, helyben képzôdnek, nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelenthetnek az adott terület növényállományára, mintha kilométerekrôl kellene besodródniuk (1. ábra). Ilyenkor a kár is sokkal nagyobb. Sokéves monokultúrákban ezért nem ritka a 20%-ot meghaladó termésveszteség (egyes kutatók már 30% körüli károsításról is beszámoltak), váltógazdálkodásos területeken ugyanakkor még nagyon csapadékos években sem éri el a 10%-ot, száraz esztendôkben pedig gyakorlatilag kimutathatatlan. Ôszibúza-fajták szeptóriás levélfoltossággal szembeni fogékonysága 12 13
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia Agrotechnika, fajtafogékonyság, termesztéstechnológia Nincs ellenálló fajta 6. ábra A búzafajták pirenofórával szembeni fogékonyságáról elsôsorban a Szegedi Gabonakutató Kht. és az OMMI szakembereinek köszönhetôen egyre több adat áll rendelkezésünkre. 2004. évi kísérletünkben nekünk is alkalmunk nyílt 12 fajta tesztelésére (6. ábra). Ezek közül ötöt fogékonynak (MV Pálma, GK Piacos, MV Csárdás, MV Emma, MV Magdaléna), hetet közepesen fogékonynak (Ludwig, Maximus, MV Magvas, GK Miska, GK Élet, GK Kalász, GK Petur) találtunk. Ellenálló fajta nem volt közöttük. (kisparcella, 8 ismétlés, kétéves monokultúra) A tápanyaggal jól ellátott állomány ellenállóbb A növénytáplálás terén közismert az egyes makroelemek szerepe. Ismert, hogy a kálium fokozza a kórokozókkal szembeni ellenállóságot. A foszforról tudjuk, hogy nélkülözhetetlen a magas termésszint eléréséhez. A nitrogént ugyancsak mint a termést közvetlenül befolyásoló tényezôt tartjuk számon, de tudjuk róla azt is, hogy bôségesen adagolva a növények kórokozókkal szembeni fogékonyságát növeli. Azt viszont már kevesen tudják, hogy ez csak a biotróf gombák (lisztharmat és rozsdák) esetében van így, ugyanakkor a nekrotróf kórokozókkal (fuzárium, pirenofóra, szeptória) szemben a nitrogén a növényeket ellenállóbbá teszi. A nitrogén-mûtrágyázás ugyanis fokozza a búza juvenilitását (gátolja az etilénszintézist, s ezzel a szövetek elöregedését), vagyis tovább tartja fiatalon. A fiatalított, lassabban öregedô növényeket viszont csak az ún. biotróf kórokozók kedvelik: a lisztharmatgomba és a rozsdagombák. Ezek az élô sejtekbôl elvont tápanyagokat használják fel saját testük fölépítésére. Minél tovább élnek a növény sejtjei, minél több táplálékot képesek elôállítani, annál jobban járnak a biotróf gombák. Nem úgy a nekrotrófok (pirenofóra, fuzárium, szeptória), amelyeknek elôbb szét kell roncsolniuk a növényi sejteket, hogy hasznosítani tudják ôket. A fiatal, életerôs sejtekkel azonban nehezen boldogulnak: csak miután elöregszenek, válnak lebonthatóvá számukra. Ily módon tehát a nitrogénnel jól ellátott növények bizonyos fokú védettséget élveznek a kalászfuzáriózissal, valamint a pirenofórás és a szeptóriás levélfoltossággal szemben. Tápanyagellátottság 2004-ben minderrôl a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. fülöpszállási tartamkísérletében is meggyôzôdhettünk, egy közös bonitálás során, amelynek eredményei a 7. ábrán láthatók. Itt tíz növénykórtannal foglalkozó szakember értékelte a gombák által okozott fertôzöttséget két tápanyagszinten (90-30-30 kg/ha NPKhatóanyag, illetve 270-90-90 kg/ha NPK-hatóanyag), 4-4 fajtában (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Piacos). Az ábrán a tíz kórtanos 4 fajtában végzett értékelésének átlagait tüntettük föl (tehát minden eredmény mögött 40-40 adat van). Az eredményekbôl látszik, hogy a magasabb tápanyagszinten a kezeletlen parcellák rozsdafertôzöttsége nôtt, ugyanakkor pirenofóra- és a fuzáriumfertôzöttségük jelentôsen csökkent. Fülöpszállás (a Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged kísérleti telepe), 2004 10 kórtanos 4 búzafajtán végzett értékelésének átlaga 7. ábra Ôszibúza-fajták pirenofórás levélfoltossággal szembeni fogékonysága Intenzív nitrogén-mûtrágyázással a szeptóriafertôzést is valamelyest mérsékelni tudtuk (13. oldal, 5. ábra). Gombabetegségek föllépése ôszi búzában, a tápanyag-ellátottságtól függôen 14 15
Kémiai védekezés Kémiai védekezés Juwel TT és Tango Star Szeptória ellen A szeptóriás betegség ellen az epoxikonazolt tartalmazó készítmények (Juwel TT, Juwel és Tango Star) hatékonysága kiemelkedô. A Tango Star az azolok közt, a Juwel TT és a Juwel a strobilurin + azol kombinációkat tekintve a legeredményesebb megoldásnak számít (13. oldal, 5. ábra; 8. ábra, 9. ábra). Preventív alkalmazás esetén 90-95%-os hatékonyság érhetô el velük, de a megkésett, gyógyító jellegû beavatkozásokban is jeleskednek. Pirenofóra ellen A pirenofórás levélfoltosság elleni védekezés nehezebb, mint a biotróf kórokozók (rozsdák, lisztharmat) elhárítása: a gombaölô szerek hatékonysága általában gyengébb, és hatástartamuk is rövidebb. Az azolok kategóriájában a Tango Star, a strobilurin + azol kombinációk esetében pedig a Juwel TT és a Juwel 90% körüli hatékonyságával csúcsmegoldásnak számít (14. oldal, 6. ábra; 10. ábra, 11. ábra). Juwel TT és Tango Star 8. ábra (2 kísérlet, GK Miska, kisparcella, 4 ismétlés) (kétéves monokultúrában, két kísérlet átlaga) Védekezés kalászolás kezdetén (BBCH 51) 10. ábra Azol-kombinációk és a Juwel TT szeptóriás levélfoltosság elleni hatékonysága, valamint a védekezés idôzítésének jelentôsége ôszi búzában Azol-kombinációk pirenofórás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában 9. ábra (GK Miska, kisparcella, 4 ismétlés) Védekezés kalászolás kezdetén (BBCH 51) (GK Élet kétéves monokultúrában, kisparcella, 4 ismétlés) Védekezés kalászolás kezdetén (BBCH 51) 11. ábra Strobilurin + azol kombinációk szeptóriás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában Strobilurin + azol kombinációk pirenofórás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában 16 17
A védekezés idôzítése A védekezés idôzítése Kalászolás kezdetén 12. ábra Szeptória ellen Veszélyhelyzetben lényeges, hogy a szeptória elleni védekezést ne halogassuk a virágzásig, hanem a kalászolás kezdetén haladéktalanul végezzük el (16. oldal, 8. ábra; 12. ábra). Ha járványhelyzetben védekezünk, szinte mindig a kalászolás eleji kijuttatás az optimális. A két szárcsomós állapotnál vagy a zászlós levél megjelenésekor végzett permetezés önmagában túl korai, hiszen pont a két fölsô levélemeletet nem védi elég hatékonyan, ami pedig a legfontosabb lenne. Ha kivárunk a virágzás kezdetéig, a fölsô levelek már elkezdenek fertôzôdni, s ez ugyancsak rontja a hatékonyságot. A virágzás végi beavatkozás már nagyon megkésettnek számít, hatékonysága általában nem éri el az 50%-ot (12. ábra). Szekszárd, 2005 (GK Élet, kisparcella, 4 ismétlés) Pirenofóra ellen A pirenofóra elleni védekezésnek még monokultúrákban is elsôsorban a konídiumos fertôzés elhárítására kell irányulnia. A konídiumok szóródásának idôszaka azonban évjáratonként változik. Van amikor már a kalászolás elejétôl, máskor viszont csak a virágzáskor vagy tejeséréskor válik intenzívvé a konídiumszóródás. Legbiztonságosabb tehát a védekezést a lehetséges legkorábbi idôponthoz, a kalászolás kezdetéhez idôzíteni (13. ábra). A zászlós levél megjelenésekor végzett védekezés túl korai, mert a két fölsô levélemelet ilyenkor még nincs teljesen kifejlôdve, s ezért csak részlegesen jut rájuk a szerbôl. A virágzás végi beavatkozás megkésettnek számít, a virágzás eleji többnyire idôben van (13. ábra), járványhelyzetben azonban már kissé túl van az optimális idôponton (14. ábra). (MV Emma, kisparcella, 4 ismétlés) Kétéves monokultúra, tárcsás vetés-elôkészítés Magyarország, 1999-2005 (6 kisparcellás kísérlet átlaga) A pirenofórás levélfoltosság elleni védekezés idôzítésének hatása az ôszi búza fertôzöttségére Kalászoláskor 13. ábra 14. ábra A szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés idôzítésének hatása az ôszi búza fertôzöttségére A búza pirenofórás levélfoltossága elleni védekezés idôzítése járványhelyzetben 18 19
A védekezés idôzítése Kétszeri védekezés A kétszeri védekezés a leghatékonyabb mindkét foltbetegség ellen A kétszeri védekezés azért elônyös mindkét foltbetegség ellen, mert általa a fölülrôl számított 3. és 4. levél is teljes védelmet élvezhet (13. oldal, 5. ábra; 14. oldal, 6. ábra). Az elsô kezelésre a zászlós levél megjelenésekor kerítsünk sort (Tango Star), s ebben az esetben a második kezeléssel (Juwel TT) megvárhatjuk a teljes kikalászolást vagy akár a virágzás kezdetét. Tango Star Juwel TT 0,8 l/ha 1,2 l/ha 31 32 37 39 49 55 61 65 71 75 77 BBCH-skála alapján A BASF ajánlata az intenzíven termesztett kalászosok gombabetegségek elleni védelmére 20