HIBRIDBÚZA: A JÖVÔ TECHNOLÓGIÁJA MÁR MA A SAATEN-UNION KÍNÁLATÁBAN.

Átírás

1 HIBRIDBÚZA: A JÖVÔ TECHNOLÓGIÁJA MÁR MA A SAATEN-UNION KÍNÁLATÁBAN.

2 TARTALOM Tartalom Oldal Innováció elsô kézbôl 3 Az elônyök testet öltenek 4 5 Nemesítés 6 7 Vetômagtermelés 8 11 A sikertörténet A hibridbúzák termesztésének technológiája Kísérleti és vizsgálati eredmények 19 23

3 BEVEZETÔ INNOVÁCIÓ ELSÔ KÉZBÔL. A JÖVÔ BÚZÁJA MÁR MA ELÉRHETÔ. Nemesítési és termesztéstechnológiai szakértelmének köszönhetôen a SAATEN-UNION vezetô szerepet tölt be a hibridbúzaelôállítás területén. A SAATEN-UNION hibridbúzái a hagyományos fajtákkal szemben jelentôs fiziológiai többlet aktivitással rendelkeznek. Ez a jól ismert heterózishatás, mely egyrészt magasabb terméspotenciált eredményez, másrészt jobb stressztoleranciával is együtt jár. A hibridbúzák erôteljesebb és mélyebbre hatoló gyökér - zetükkel nagyobb szívóerôt tudnak kifejteni a talajban, így tápanyag- és vízhasznosító képességük is felülmúlja a ha gyo - mányos fajtákét. A fajtákkal szemben szinte hihetetlen terméstöbblet elérésére képesek a forró, aszályos évjáratokban, míg kedvezô évjáratokban képesek megmutatni azt az elké - pesztô terméspotenciált, amely bennük rejlik. A hibridbúzák a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, valamint robusztussággal rendelkeznek. Ez a teljesítmény több - let biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen a nehéz termelési helyzetekben (pl. gyenge talaj, szárazság, kedvezôtlen elôvetemény), amikor a fajták nem képesek a bennük rejlô genetikai potenciált kiaknázni. A SAATEN-UNION szakemberei által végzett úttörô fejlesztések és a hibridbúzák termesztése során szerzett gyakorlati tapasztalatok együtt teszik lehetôvé az egyre újabb hibridek nemesítését, szaporítását, köztermesztésbe vonását, valamint a termesztéstechnológia fejlesztését. Az újgenerációs hibridbúzák nemesítése során a magas hozam és a stressztolerancia mellett fokozott figyelmet fordítunk a környezetre és a fenntartható növénytermesztés elvárásaira is. Így a hibridbúza és annak termesztése a földmûvelési gyakorlat fontos mérföldkövévé vált a világ mezôgazdasága számára. Sôt, a hibridbúza vetômag hazai elôállítása új távlatokat nyithat a magyar vetômagtermesztés számára és a belföldi értékesítés mellett, a környezô országokba irányuló vetômagexport terén is. A hibridgabonákat övezô kiemelt figyelem és növekvô érdeklôdés Európa más országaihoz hasonlóan hazánkban is tapasztalható. Ezért a hibridbúzákkal és az egyéb kalászos hibridnövényekkel kapcsolatos tapasztalatainkat egy kiadványban összegezve adjuk most közre. A SAATEN-UNION teljes neme - sítési és termesztéstechnológiai szakértelmét latba veti annak érdekében, hogy felfedezze a hibrid technológiában rejlô fej - lôdés további lehetôségeit és végigjárja a holnap hibridjei felé vezetô utat. Kérem, tartson velünk Ön is, hogy már mától részese lehessen ennek a fejlôdésnek, és megismerhesse a felfedezés minden mozzanatát! Blum Zoltán ügyvezetô igazgató SAATEN-UNION Hungária Kft. 3

4 HIBRIDBÚZA AZ ELÔNYÖK TESTET ÖLTENEK. VÁLASZ A MA ÉS A HOLNAP MEZÔGAZDASÁGÁNAK KIHÍVÁSAIRA. A hibridbúzákat genetikai szempontból két, egymással jól kombinálódó tiszta vonal keresztezésével alakítjuk ki. Ennek a nemesítési technikának köszönhetôen az utódgeneráció olyan értékes genetikai információkat hordoz, melyek mind az apai, mind az anyai szülôvonal esetében erôsen rögzült tulajdonságként, együttesen érvényesülnek a hibridben. A hibrid láthatóan nagyobb agronómiai értékekkel rendelkezik, mint a szülei, melyet a hibridvigor illetve heterózishatás szak kifejezések írnak le. Ez a teljesítménytöbblet a terméspotenciálban, a stressztûrô képességben és a szemtermés minôségében egyaránt megjelenik. A hibridbúzák tehát gazdasági, agro nó - miai és technológiai elônyökkel is büszkélkedhetnek. Mindezt a fenntartható mezôgazdaság gyakorlatába illeszkedve nyújt - ják. HOZAMNÖVEKEDÉS Az olyan önbeporzó növények esetében, mint a búza, a hete rózishatás nem éri el azt a mértéket, ami például a kukoricánál tapasztalható. Ennek ellenére egyes hibridbúzák több mint 15%-kal képesek növelni a hozamot a szülôk átlagához viszonyítva, stresszes körülmények között pedig még többel is meghaladhatják azt. Az ezermagtömeg (EMT) ami a hibridbúzáknál jellemzôen átlagon felül alakul az a tényezô, amely a legtöbb esetben felelôs a terméstöbblet kialakulásáért. A hibridek érésének idôtartama többnyire megegyezik a hagyományos fajtákéval, de a hibrid a fajtáknál több szárazanyagot halmoz fel a virágzást követôen. Eközben a rendelkezésre álló vizet és a tápanyagokat egyaránt jól hasznosítja, mivel a fajtákénál erôteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzete nagyobb szívóerôt tud kifejteni a talajban. STRESSZTÛRÉS A hibridbúzáknak még a hozampotenciálnál is nagyobb elônyük a stressztûrô képességük, azaz a fajtáknál jobban tûrik a szélsôséges körülményeket. A hibridek így évrôl évre stabilan teremnek. Nemcsak a nehezen mûvelhetô, szárazságra hajlamos vagy vizenyôs termôhelyeken növelik a hozamot, de az adott évben megcélozható legnagyobb nyereség elérésében is segítenek. A hibridbúzák megnövekedett stressztûrô képessége igazoltan kimagasló fiziológiai alkalmazkodóképességükkel magya rázható, ami a növény vetésétôl a magtelítôdési idôszak kései szaka száig tart. Ez az elôny különösen az érés során mutatkozik meg, amit a stabilan magas ezermagtömeg jelez. A stressztûrô képesség növekedésének másik magyarázata a hib ridbúzák gyökérzetének erejében rejlik: számos kísérlet igazolta ugyanis, hogy azonos körülmények között a hibrid sokkal erôteljesebb gyökérzetet képes fejleszteni, mint a szülei vagy a A HYSTAR hibrid regionális terméseredményei (Franciaország) (2006 és 2010 között végzett fajtakísérletek Saaten-Union adatbázis) +0,87 4

5 A hibridbúzák ellenállóbbak a meghatározó levélbetegségekkel, sôt a kalászfuzáriummal szemben is, amely nemcsak a hozamot csökkentheti, hanem ronthatja a liszt minôségét, továbbá a gomba által termelt toxinok révén még az élelmezési és takarmánycélú felhasználást is megakadá lyozhatja. Az agronómiai tulajdonságok ilyen irányú alakulását (kórokozókkal szembeni ellenálló képesség) számos tényezô befolyásolja. Ilyen például az erôteljesebb és magasabb szár, amely a kalászt stabilan távol tartja a talajszintrôl fertôzô kórokozóktól. A TERMESZTÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁ- SAIRA ADOTT VÁLASZ hagyo mányos fajtabúzák egyedei. Ennek köszönhetôen a rozs gyökérzetének szívóerejével azonos értékek mérhetôek a hibridbúza gyökérmûködése közben, amely így a talaj tápanyag- és víztartalmának hatékonyabb felhasználását teszi lehetôvé a növény számára. KIEGYENLÍTETT AGRONÓMIAI ÉRTÉKEK A hibridbúza termésében ötvözôdik a minôség és mennyiség összhangja, hiszen a szemek átlagosan magas ezermagtömege megfelelô keményítô- és fehérjetartalommal párosul. Így a stabilan nagy termôképesség mellett a minôségi búzatermesztés követelményeinek is képes eleget tenni. A termelési célnak megfelelô hibrid és a hozzá illeszkedô technológia alkalma zásával tehát mind a takarmánycélú, mind a malmi felhasználás igényei kielégíthetôek. A hibridbúza kiemelkedô stressztûrése erôteljesebb gyökér ze tébôl fakad, amely nemcsak a magasabb hozam eléréséhez járul hozzá, hanem fiziológiai aktivitásának köszönhetôen alkalmas arra is, hogy a talajban található nitrogént a fajtabúzáknál jobban hasznosítsa. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség a SAATEN-UNION nemesítési folyamatának egyik fô szempontja. A hibridbúzák ezért a meghatározó betegségekkel szemben jó általános ellenállósággal rendelkeznek, ezáltal jól illeszkednek az integrált szemléletû növényvédelmi technológiákba. 1 Fokozott ellenálló képesség a kalászfuzáriummal szemben A különbözô kutatóintézetek által végzett vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a hibridek szemtermésének fehérjetartalma jóval magasabb hozamuk ellenére is azonos a szüleikével. Tehát a minôség tekintetében sem beszélhetünk a szülôk tulaj - donságaihoz mérten gyengébb teljesítményrôl. Ennek az a magyarázata, hogy a fehérjeszintézist befolyásoló gének mû kö dése additív hatású, azaz értékeik összeadódnak, amikor a feno ló giai tulajdonságban kifejezésre jutnak. Aszkospórák a talajban Rezisztencia-gének átvitele legalább az egyik szülôtôl Jó állóképesség, nagyobb távolság a kalász és a talaj között 5

6 HIBRIDBÚZA NEMESÍTÉS. A KIEMELKEDÔ TELJESÍTMÉNYÛ BÚZÁK NEMESÍTÉSÉHEZ KIMAGASLÓ SZAKÉRTELEM SZÜKSÉGES. A SAATEN-UNION hibridbúzáinak nemesítése túlnyomórészt Franciaországban, a cég Saint-Denisben található, világszínvonalú telephelyén történik. A késôi érésû hibridek nemesítése Németországban folyik, a nemesítés szakmai háttere és a tapasztalatszerzés pedig kiterjed egész Európára. AZ ALKALMAZOTT SZÜLÔI VONALAK NEMESÍTÉSE A nemesítésben meghatározó szülôi vonalak felkutatásakor akár pollenadó apa-, akár magtermô anyanövényként fogjuk a programban alkalmazni ôket, nemcsak a hagyományos SAATEN-UNION programokból vett vonalak kapnak hangsúlyt, hanem az a genetikai bázis is, amely számos országból, növény - nemesítô partnertôl származó tájfajtaként vagy önálló fajtaként van jelen. A SAATEN-UNION a hibrid nemesítésre alkalmas, komponens fajták felkutatásán kívül olyan tevékenységet is végez, amely kifejezetten a nagy hozamú hibridbúzák létrehozására alkalmas szülôvonalak nemesítésére összpontosít. Ezek a vonalak soha nem kerülnek önállóan forgalomba, csupán hib - ridbúza szülôvonalként szaporítjuk és használjuk fel ôket. HIBRIDBÚZA NEMESÍTÉS A LEGBIZTONSÁ- GOSABB ÉS A LEGNAGYOBB HOZAM ÉRDEKÉBEN Évente közel kétezer kísérleti hibrid elôállítására kerül sor. A legjobbak korai kiválasztása és szelekciója termôképességük, minôségi paramétereik alapján történik. A nemesítési folyamat további fázisaira megtartott hibrideket ezután agronómiai értékük szerint teszteli a SAATEN-UNION. A vállalat európai teszthálózata az egyik legnagyobb ilyen típusú vizsgálati hálózat Európában. A vizsgálatok zöme a fô búzatermesztô országokban Franciaországban, Németországban, Angliában, Magyar - országon és Lengyelországban folyik. 6

7 FAJTALISTÁN TÖRTÉNÔ REGISZTRÁCIÓ A kiváló termôképességgel, továbbá jó agronómiai és termesztéstechnológiai tulajdonságokkal rendelkezô hibrideket több országban tesztelik fajtajelöltként, a nemzetközi irány - elveknek megfelelôen. Tehát a hibridbúzák elismerési folyamata semmiben sem különbözik a hagyományos búzafajtáknál meg - szokottaktól. A legjobb hibrideket ezután a fajtajegyzékbe történô felvételre terjesztik elô. Évente kettô és öt között van azon hibridek száma, amelyek fajtajegyzékbe kerülnek, és immár a termelôk szolgálatába állnak. AZ ÚJ FAJTÁK MEGJELENÉSE BIZTOSÍTJA A FOLYAMATOS PIACI JELENLÉTET Napjainkban számos hibridbúza elérhetô már a köztermesztés számára, így Európa több országában felgyorsult az új genotípusok piaci bevezetése. Az évente 2-5 hibrid kevésnek tûnhet a nemesítési munka során elôállított kísérleti hibridbúza-jelöltek számához viszonyítva, viszont az biztos, hogy a fajtalistára ke rü - lôk minden szempontból megfelelnek a követelményeknek. A franciaországi hibridbúza vetésterület alakulása ( ) Hibridbúza vetésterület (hektár) Tény, hogy a hibridbúza fajtajelölteket viszonylag könnyû felvetetni a hivatalos katalógusokba, mivel rendre magasabb terméshozamot produkálnak a kontroll fajták teljesítményéhez képest. Köztermesztésbe mégis csupán akkor kerülhetnek, ha képesek évrôl-évre kiugró terméstöbbletet produkálni, ag ro - nómiai és technológiai elônyhöz juttatják a gazdálkodókat, valamint termelésük és vetômag-elôállításuk gazdaságosan végezhetô. A SAATEN-UNION hibridbúzáinak térnyerése kezdetben fo ko - zatos volt, de az új genotípusok napjainkban már robbanás szerû érdeklôdést váltanak ki Európa szerte. Cégünk az elmúlt év ôszén több mint egységnyi hibridbúza vetômagot értékesített, mag/zsákos kiszerelésben. Ennek közel 80%-a Franciaországban, további 20%-a pedig másik európai országokban tevékenykedô termelôknek biztosított jöve del - mezô megoldást. A javasolt vetési normát figyelembe véve kijelenthetô, hogy Európában körülbelül hektáron folyik hibridbúza-termesztés, melybôl hektár Franciaországban található. 7

8 HIBRIDBÚZA VETÔMAGTERMELÉS. ALAPELVEK ÉS ALKALMAZÁS. A hibridbúza két búzavonal keresztezésének eredménye: Az egyik szülô az ún. hímsteril vonalat adja (azaz nem termel életképes pollent): tehát nemesítési és vetômag-elôállítási szempontból ez lesz az anyai szülôvonal. A másik szülô a pollenadó, azaz apai szülôvonal: tehát nemesítési és vetômag-elôállítási szempontból az a szerepe, hogy az anyai szülôt életképes pollennel lássa el, beporozza azt. Az anyai szülô az irányított összevirágoztatás után termést hoz, és az így nyert mag alkotja a hibridbúza vetômagot. A BÚZA HIBRIDIZÁLÁSÁNAK ALAPELVEI A termesztett búzafaj (Triticum aestivum L.) virágzás-biológiai szempontból önmegporzó növény, ezért a hibridbúza neme sítése és vetômag-elôállítása során irányítottá kell tenni a megporzást, azaz befolyásolni kell a búza virágának biológiáját. A virágzás alatt ugyanazon a kalászvirágzaton belül, zárt kör nyezet ben (termôk, porzók, toklászok) kerül sor a megtermé ke nyítésre. A nemesítési folyamat korai szakaszában közvetlen emberi beavatkozással történik az irányított hibridizáció ki váltása mechanikai segítséggel megbontva a virágzás-biológiai jellemzôket. A folyamatot a porzószálak eltávolítása jelenti, amit az adott búzavonallal jól kombinálódó másik búzavonal általi beporzás tesz teljessé. Ezt a rendkívüli precizitást igénylô folyamatot természetesen lehetetlen a nagyüzemi vetômag-elôállítás során megvalósítani. A HIBRIDBÚZA-VETÔMAG NAGYÜZEMI ELÔÁLLÍTÁSÁNAK TECHNOLÓGIAI LEHETÔSÉGEI A hibridbúza-vetômag szántóföldi méretekben történô elôállítására jelenleg két nagyüzemi technológia nyújt lehetôséget: az egyik a napraforgó, olajrepce és cukorrépa esetében már jól ismert és széles körben alkalmazott génikus hímsterilitás kivál tásán alapuló módszer. Ennek az ún. CMS-rendszernek (citoplaz - mikus hímsterilitás) az alkalmazásával képesek vagyunk úgy befolyásolni a virágzás-biológiai jellemzôket, hogy a genetikai hímsterilitást és a fertilitás helyreállítását ötvözzük a vetômagelôállítás irányíthatóságának biztosítása érdekében. A búzafaj, illetve a hibridbúza vetômag-elôállítása esetében ez a módszer a technológiai fejlesztés utolsó szakaszában, a széleskörû alkalmazás elterjedésének pillanatában van. E technológia gyakorlati alkalmazására fókuszál a SAATEN-UNION is. A második, és jelenleg a legszélesebb körben elterjedt eljárás egy meglehetôsen összetett, de számos elônnyel bíró technológia. A vetômag elôállítása során egy vegyszert alkalmaznak a hímsterilitás kialakítása érdekében, melyet kémiai hibridizációs ágensnek nevezünk (CHA = Chemical Hybridisation Agent). Ez a kemikália a megfelelô idôben kipermetezve képes befolyásolni a pollenszemek képzôdését, így alakítva ki a hímsteril búzánkat, azaz elôállítás szempontjából az anyát. A szántóföldi vetômag-elôállítás során is ennek megfelelôen folyik a vetés szervezése. A pollenadó apai és a magtermô anyai szülô vetése felváltva, három és nyolc méter közötti parcellákba történik. Az anyai szülôt a hímsterilitást kiváltó vegyszerrel kezelik, így a kezelt növények virágai hímsterillé válnak, üzemi méretekben biztosítva ezzel a megporzás irányítottságát. A pollent nem szolgáltató növények kalászkái ezután attól a pollentôl termékenyülnek meg, melyet a szomszédos kezeletlen, apai sorokban lévô növények termeltek. A végterméket, azaz a nagy genetikai értékû hibridbúza (F1) vetômagot csupán az anyai sorokból betakarított magok alkotják. Pollenadó apavonal (parcella: 3 m) Magtermô anyavonal (parcella: 8 m) Pollenadó apavonal (parcella: 3 m) Magtermô anyavonal (parcella: 8 m) október vetés Apache QH 529 Apache QH 529 CROISOR CHA CROISOR CHA április-május kémiai hibridizációs ágens (CHA) alkalmazása Pollenmentes QH 529 Pollenmentes QH 529 június virágzás és megporzás POLLEN POLLEN augusztus aratás HYSTAR HYSTAR 8

9 A SAATEN-UNION napjainkban az összes hibridbúza-vetômagot Franciaországban termelteti meg, mert a biztonságos vetômag-elôállítás feltételét biztosító kémiai hibridizációs ágens szántóföldi felhasználási engedélye egyelôre kizárólag Francia országra érvényes. Ennek a vegyszernek a kereskedelmi elne - vezése: CROISOR. A termékben megtalálható hatóanyag to vábbi országokban történô engedélyezése lehetôvé teheti a vetômag-elôállítási technológia más országokban történô felhasználását, és a hibridbúza-vetômag elôállításának kiterjesz tését is. A hazai vetômag-elôállítás akár már középtávon új távlatokat nyithat a magyar vetômagtermesztés és a belföldi értékesítés mellett, a környezô országokba irányuló vetômag - export terén is. A VETÔMAG-TERMELTETÉS SZERVEZÉSE A vetômagtermelés folyamatos fejlesztése, a technológiában alkalmazható eljárások korszerûsítése a hibridbúza vetômagkereskedelmének sikere szempontjából döntô fontosságú, ezért a SAATEN-UNION egyik fontos törekvése. Ha a hibrid vetômagot túl nehéz és költséges elôállítani, az a termelô számára megfizethetetlenné válik, ezzel jelentôsen akadályozva a hibridbúzák széleskörû elterjedését. Ez a tény az 1980-as és az azt követô években még jelentôsen hátráltatta a hibridbúzák gya korlatban történô megjelenését, de a technológia fej lôdésével ez az akadály mára elhárult. A hibridbúza vetômag-elôállítása bonyolult feladat, melynek termelési és pénzügyi kockázatait ma teljes egészében a SAATEN- UNION vállalja. A cég a hagyományos búzafajtáknál jó bevált vetômag-termeltetést jelenleg zárt körben oldja meg, mivel az egyes hibrideket nagyon szigorú szakmai szempontok figyelembe vétele mellett kell termeszteni. A SAATEN-UNION tehát a nemesítés mellett a vetômag-elôállítás feladatát is elvégzi, és ezzel a teljes folyamat minden kockázatát felvállalja. A termelési kockázatok csökkentése érdekében egy-egy hibridbúza termesztését több régióban is beindítja, hogy ezzel a vetômagellátás stabilitását érje el. A SAATEN-UNION 2014/2015-ben hektárra kötött hibridbúza vetômag-termeltetési szerzôdést, és a vetômagot garantált áron veszi át partnereitôl. Ez ténylegesen hektár vetômag-termelô felületet jelent, hiszen a terület egy része csupán pollenszolgáltató apavonal, amely nem ad hibrid (F1) magtermést. A vetômag-elôállításba tizenöt nagyobb francia szakmai szervezet kapcsolódik, megközelítôen gazdálkodóval. Számukra a nagy munkaerô-igényû hibridbúza vetômag- termesztés lehetôséget teremt arra, hogy szakmai hozzáértésüket látványosan bizonyítani tudják. 9

10 HIBRIDBÚZA A TERMELÉS MEGSZERVEZÉSE. Szakmai igényesség és a minôség folyamatos szem elôtt tar - tása a szántóföldtôl a vetômag-üzemig. feltételek teljesülése mellett történhet meg, a SAATEN-UNION szakmérnökei és a termelésben résztvevô regisztrált technikusok közösen felügyelik a folyamatot. A SZÁNTÓFÖLDÖN: SZAKMAI SZEMPONTOK A VETÉSTÔL AZ ARATÁSIG A SAATEN-UNION vetômag-termelésében együttmûködô minden szakmai szervezetnek legalább egy vetômag-termesztô mérnöke van, aki a hibridbúza-vetômag termelésével kapcsolatos szakirányú képzésben részesült, azaz hibridbúza vetômagtermesztési technikus végzettséggel rendelkezik. A vetômagelôállítóknál alkalmazott technikusok feladata a termelôk képzése és a vetômag elôállításával kapcsolatos új információk megosztása. Emellett ôk látják el a cég vetômag-felügyeleti feladatait is. A SAATEN-UNION rendszerében regisztrált technikusokat cégünk szakmérnökei segítik feladatuk ellátásában. Az együttmûködés szervezésére jó példa a CROISOR alkal - mazása. Mivel ennek a terméknek a felhasználása csak szigorú MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS A SZÁNTÓFÖLDÖN A magtermô növények megfelelô sterilizációjának ellenôrzése érdekében, azaz hogy az általuk megtermelt magvak valóban a pollenadó apa általi keresztbeporzásból származzanak, a kezelés után és a virágzás elôtt pollenszûrô izoláló tasakokat helyeznek el az anyai sorokban. Az izoláló tasakokat röviddel a betakarítás elôtt eltávolítják, és ellenôrzik, hogy az alattuk fejlôdô kalászokban kimutatható-e magvak jelenléte, amely az önbeporzás jele (hiszen a kalászoknak üresnek kell lenniük, magot nem tartalmazhatnak). Az 5%-os öntermékenyülési ráta az a küszöb, amely szükséges a 95%-os hibridtisztasági minimumhoz, ami a hibridbúzák vetômagjának forgalomba hozatali követelményét jelenti. Amennyiben ezt a határértéket nem éri el a hibridazonosság, a vetômag elôállítása sikertelen, a tétel kizárásra kerül. Így a termést vetômagként nem veszik át, tehát az csak 10

11 egyéb célra értékesíthetô tovább. Ha bármilyen kétség merül fel a vetômag tisztaságát illetôen, a betakarított gabonaszemekbôl vett minta genetikai azonosságát gélelektroforézis segítségével ellenôrzik. Az optikai osztályozóra ezért az üzemben esetenként fokozott feladat hárulhat, hiszen a gép nagyon hatékonyan választja külön a gyommagvakat, a szkleróciumokat és egyéb szennye zô - déseket a vetômagtól. Tekintettel arra, hogy ez az eszköz kiemelt fontosságú a kikészített vetômag minôsége szempont - jából, illetve figyelembe véve, hogy alkalmazása mekkora költséggel jár, a SAATEN-UNION hozzájárult a vetômag-üzemekb e n elhelyezett optikai osztályozó berendezések finanszí ro zásához. A SAATEN-UNION tervei szerint gyakorlatilag mind a tizenöt mi nô sített üzem két éven belül rendelkezni fog ezekkel az osz - tá lyozókkal. BEVONATKÉPZÔ TECHNOLÓGIA A NAGYOB B KÉNYELEMÉRT ÉS BIZTONSÁGÉRT MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS A VETÔMAG-ÜZEM- B E N: AZ OPTIKAI OSZTÁLYOZÁS VALÓDI TÖBBLETET JELENT A VETÔMAG MINÔSÉGE SZEMPONTJÁBÓL A hibridbúzát két szülôi vonal keresztezésével hozzák létre, melynek során az elôzôekben ismertetett megoldások egyi ké - vel az anyai vonalat hímsterillé alakítják. Szántóföldi körülmények között az anyai vonal kalászkái soha nem termékenyülnek meg %-ban, miközben a terméketlen ka lászkák a hosszabb nyílási periódus során érzékenyebbé válnak az anya - rozs aszkospórái által okozott fertôzéssel szemben. Az anyarozs (Claviceps purpurea) minden talajban megtalálható, mivel különféle fûfélék a gazdanövényei, melyek hordozzák a kórokozó gombaképleteit. Ennek megfelelôen tehát lehetetlen teljesen kizárni a fertôzés szántóföldi megjelenését, hiszen érzékeny tápnövény mindig elôfordul a területen, vagy annak közelében. A hibridbúza-vetômag nagy genetikai értéket képvisel, amely szükségessé teszi a legkorszerûbb eljárások alkalmazását a vetômag-feldolgozás során. A vetômagot már ránézésre megkülönbözteti a HybriCoat elnevezésû, bevonatképzô anyag alkal - mazása a csávázási technológia során. A HybriCoat a vetômag felszínét beborító mikroporózus filmréteg, mely egyrészt szolgálja a vetômag sérülésmentes és elakadásmentes mozgását a vetôgépben, továbbá egységes, jól megkülönböztethetô képet mutat a felhasználó számára. Ennek a bevonatnak az alkalmazása azonos a hibridbúza ke res - kedelmi megjelenésének idejével, hiszen a vetômagon azonnal alkalmazni kezdtük ezt a technikát. A HybriCoat bevonattól kapott fényes, ezüstös szín további elônye az, hogy megkönnyíti a vetômagvak kijuttatásának ellenôrzését, a magvak felfedezését a magárokban. 11

12 HIBRIDBÚZA A SIKERTÖRTÉNET. MEGÉRZÉS, KITARTÁS ÉS INNOVÁCIÓ: A HIBRIDEK FEJLÔDÉSE. A SAATEN-UNION akkor vált vezetôvé a hibridbúza-vetôma g- ok területén, amikor 2000 és 2002 között megvásárolta a HybriTech és a Hybrinova nevû cégek e területen meg hatá ro - zó tevékenységeit. A SAATEN-UNION érdeklôdése az úttörô technológia iránt azonban régebbrôl ered. ködés a Nordsaat és a HybriTech között, melynek eredmé nye - képpen több közös hibrid létrehozására és bejegyzésére kerül sor. 1992: Megalakul a Hybrinova, hogy kidolgozza az Orsan által kezdeményezett Hibridbúza Projektet. A KEZDETEK Az 1930-as években indult útjára az Egyesült Államok szövetségi hibridbúza programja. A CHA (kémiai hibridizációs ágens) sterilizációs értékeinek felfedezése állami és magántulajdonban lévô kutatási programok egész sorát indította el. 1963: Megindul a hibridbúza kutatása a franciaországi INRAnál, a nemesítésre helyezve a hangsúlyt : A franciaországi Orsan/Claeys-Luck és a HybriTech (Monsanto) bejelentik, hogy a CHA gyakorlati alkalmazásával megkezdik a búza kutatását saját laboratóriumaikban. 1985: Az INRA elsô hibridbúzája, a COURTEL bekerül a hivatalos francia fajtajegyzékbe. Nincs kereskedelmi célú fejlesztés, mivel hiányzik az ehhez szükséges, megfelelôen hatékony CHA. 1985: A HybriTech Europe megalapítása, melynek nemesítôje a Nordsaat (a Saaten-Union tagja). Megkezdôdik az együtt mû - AZ ELSÔ KERESKEDELMI HIBRIDEK 1993: A CROISOR (Hybrinova) és a GENESIS (Monsanto) nevû kémiai hibridizációs ágensek ideiglenes felhasználási engedélyt kapnak Franciaországban. A vetômag-elôállítás gazdaságossá válik, ezzel a köztermesztés számára is elérhetôvé válnak a hibridbúzák. 1994: Az elsô kereskedelmi fejlesztésû hibridek fajtajegyzékbe vétele: a HYNO-PRECIA a Hybrinovától és a DOMINO a HybriTechtôl. 1998: A DuPont de Nemours megvásárolja a Hybrinovát. Hiva - talos fajtalistára kerül a MERCURY, egy új HybriTech/Nordsaat (Saaten-Union) közös hibridbúza, amely gyorsan a legszélesebb körben termesztett hibridbúzává válik. 1999: A hivatalos német fajtalistára felkerül a Nordsaat HYBNOS 1 nevû hibridje. A hibridbúzák franciaországi termesztése 1995 és 2000 között kiegyenlítetten növekszik, gyorsan meghaladja a.000 hektáros vetésterületet. A SAATEN-UNION MEGHATÁROZÓ SZEREPLÔVÉ VÁLIK 2000: A Monsanto azt a stratégiai döntést hozza, hogy visszavonul a hibridbúza-nemesítés területérôl. A SAATEN-UNION átveszi a HybriTech hibridjeit. A SAATEN-UNION és a DuPont megállapodik a CROISOR használatáról, mivel az hosszú távon megbízhatóbbnak bizonyul, mint a GENESIS. A A B=F1 B 12

13 2006: A magyarországi hibridbúza forgalmazás megindulása a HYSUN hibriddel. 2007: A HYSTAR francia fajtalistára kerül. 2009: A HYLAND a SAATEN-UNION elsô állami elismerésben részesülô hibridbúzája Magyarországon. A HYLAND 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is a GOSZ-FIT kísérletek elsô helyezettje, meggyôzô termésfölénnyel. 2010: A HYBERY francia fajtalistára kerül. Sintofen molekula, a CROISOR hatóanyaga CHA 2002: A DuPont szintén úgy határoz, hogy visszavonul a hibrid búza fejlesztésének területérôl, amelyet nem tart kifi ze tô - dônek, és üzletét (Hybrinova) a CROISOR -ral együtt eladja a SAATEN-UNION-nak. A SAATEN-UNION, a HybriTech és a Hybri nova szakértelme, valamint termékei egyetlen vállalaton belül összpontosulnak. A hibridbúza innovációjának motorja a SAATEN-UNION lesz. 2003: A HYSUN francia fajtalistára kerül : A termékkínálat átalakításával a SAATEN-UNION Franciaországban, Németországban és más európai országokban is újra bevezeti a hibridbúzákat. 2005: A hivatalos magyar fajtakísérletekben elkezdôdik a hibridbúzák tesztelése. 2011: A sintofen a CROISOR hatóanyaga európai regiszt - rációt kap, amely biztosítja a hibridbúza vetômag-termesz tési technológia fenntarthatóságát. 2011: A HYTECK regisztrációjával a SAATEN-UNION elôször jegyeztet be kekszbúzának alkalmas hibridbúzát Európában. Két másik hibridbúza, a HYXTRA és a HYXPRESS ugyanekkor kerül fajtalistára, ami jól jellemzi a folyamat dinamizmusát, és az ese - mények felgyorsulását. 2012: Franciaország után Magyarországon termesztenek a legnagyobb területen hibridbúzát Európában. 2013: Hat hibrid kereskedelmi forgalomba kerülése jelzi Ma - gyar országon a hibridbúza terjedésének erôsödését. A hazai vetésterület megduplázódik. 2014: Új hibridek piaci bevezetése mellett közel hektárra növekedett a hibridbúzák hazai vetésterülete. Megkezdôdnek a hibridbúza vetômag-elôállítások hazai pilot-projektjei, 4x10 hektáron. 13

14 HIBRIDBÚZA A HIBRIDBÚZÁK TERMESZTÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA. Hibridbúzáink a hazai viszonyokhoz kifejezetten jól alkal maz - kodnak. Az életerôs mag és a kelést követô erôteljes gyökérfej - lôdés elônyhöz juttatják a búza hibrideket a hagyományos búzafajtákkal szemben, különösen szélsôséges körülmények között. A hibridbúzák erôteljesebb és mélyebbre hatoló gyökér ze - tükkel nagyobb szívóerôt tudnak kifejteni a talajban, így a tápanyag- és vízhasznosító képességük is felülmúlja a hagyo - mányos fajtákét. A fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, valamint robusztussággal rendelkeznek. Ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen a nehéz termelési helyzetekben (pl. gyenge talaj, szárazság, kedvezôtlen elôvetemény), amikor a fajták nem képesek a bennük rejlô genetikai potenciált kiak - názni. vannak, hiszen az alacsony csíraszám és a hagyományos faj - táknál korábbi vetésidô kizárja a kései kukorica és kései nap ra - forgó elôveteményeket. Monokultúrás termesztés egyik szántóföldi növényünk esetében sem javasolt. Így van ez a hibridbúzánál is. A hagyományos búzafajtáknál nagyobb tûrôképessége, a szélsôségekhez való jobb alkalmazkodása révén azonban a hibridbúzák önmaguk után 2-3 évig jó teljesítmény mellett termeszthetôk. ELÔVETEMÉNY-IGÉNY A hibridbúzák elôvetemény-igénye alapvetôen nem különbözik a hagyományos fajtáknál megszokottól, azonban az elô ve te - mény lekerülésének ideje fokozott hatással van a vetésforgó kialakítására. Kiváló elôveteménynek számítanak a korán lekerülô növények, így az ôszi káposztarepce, vagy a nagy magvú pillangósok. Jó elôvetemények az ôszi és tavaszi árpa, továbbá a korán leg ké - sôbb szeptember második dekádjáig lekerülô kapások is. Hibridbúza termesztésére alkalmatlan az a terület, amelyen késôn október második dekádjától lekerülô elôvetemények A hibridbúzák gyökérzete erôteljesebb és mélyebbre hatol a talajban. A HYSTAR teljesítménye az ôszi búza fajtakísérletekben (MGSZH ) Termés (rel.%) HYSTAR st. GK Petur st. GK Holló st. GK Kapos st. Mv Magdaléna 14

15 TALAJMÛVELÉS A talajféleséggel és az alkalmazott talajmûvelési eljárással szemben nem, míg a magággyal szemben igényesek a hibridbúzák. Alapvetô cél az olyan mûvelési eljárás megválasztása, amely mindenkor alkalmazkodik a talaj általános állapotához, továbbá a növényfaj technológiai igényeihez. A búza hibridek számára ezért talprétegektôl mentes, kellôen lazult, a vetés idejéig meg - felelôen ülepedett magágy elôkészítése a feladat. A mûvelést úgy idôzítsük, hogy a talaj természetes ülepe dett - sége kialakulhasson, illetve ezt henger alkalmazásával mecha - nikailag is segítsük elô! Az ülepedettség mellett az aprómorzsás magágy kialakítása fontos a vetés mélységében. trágyaként kiadott, komplex hatóanyagú NPK trágyák fedezik a hibridbúzák ôszi tápanyagigényét. TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS Az alkalmazott trágyaféleségek tekintetében nincs különbség a hagyományos fajtáknál megszokotthoz képest. Az ôsszel alap- Kora tavasszal, amint lehetôvé válik, azonnal érdemes kijuttatni a tavaszi nitrogén-hatóanyag mennyiségének kétharmadát, hiszen az áttelelt hibridbúzák gyorsan regenerálódnak, hamar bokrosodnak. A második fejtrágya kijuttatását szárba induláskor idôzítsük, amely a tavaszra szánt nitrogén-hatóanyag mennyi - A HYLAND teljesítménye az ôszi búza fajtakísérletekben (MGSZH ) Termés (rel.%) HYLAND st. GK Holló st. GK Petur st. Mv Magdaléna 15

16 HIBRIDBÚZA ségének egyharmada. Utóbbit akár mikroelem-tartalmú készítményekkel is megoldhatjuk. A mikroelemek pótlása valamennyi kultúrnövényünk esetében a harmonikus táplálás alapja. Mikroelemeket a granulátum formájú trágyák mellett akár lombtrágya formájában is kijuttat - hatunk. A hatóanyagok mennyiségének, összetételének és az alkalmazás idôzítésének tervezésénél javasolt figyelembe venni a meglévô talajerôt, a természetes feltáródás évjáratfüggô mér - t ékét és ütemét, továbbá a magas hozam és minôségi elvá rásokat egyaránt. Az ôszi búza és így a hibridbúza fajlagos táp anyagigénye 1 tonna szemtermésre, valamint a hozzá tarto - zó szár- és gyökértömegre vetítve kg N, kg P 2 O 5 és kg K 2 O. Egy biztos: Bármennyire szakszerû tápanyag-gazdálkodást alkal - mazunk, bármilyen költségszinten valósítjuk azt meg, a hibridbúzák a hagyományos fajtáknál jobban hasznosítják a fel vehetô vizet és a tápanyagokat, így a termesztés intenzi tá sától függetlenül terméstöbblet elérését biztosítják a hagyo mányos fajtákkal szemben. VETÉS Az ôszi búza hagyományos vetéstechnológiájához képest a legalapvetôbb különbségeket a vetés idôzítése és az egységnyi területen alkalmazott csíraszám mutatja a hibridbúzák esetében. Ennek hátterében az áll, hogy kedvezô körülmények között a hibridbúzák kiemelkedô élettani aktivitása a vetést követôen azonnal megmutatkozik. Gyakorlati tapasztalataink szerint a vetômagnormát úgy kell meghatározni, hogy az négyzetméterenként növényt eredményezzen a késôbbiekben. A hibridbúza vetômagok ese - tében garantált a legalább %-os csírázási képesség, melyet az elvetett vetômag mennyiségének meghatározásánál (hasz - ná lati érték) figyelembe kell venni. A vetômagtétel ezerszemtömegétôl függôen tehát kg/ha vetômagnorma alkal - mazása javasolt. A HYLAND teljesítménye a piacvezetô fajtákkal összehasonlítva (FIT-GOSZ 2010, 5,91 = %) Termés (rel.%) ,79 80 HYLAND GK Békés Mv Csárdás Lupus Mv GK Kalász Mv Suba Magdaléna Mv Marsall Mv GK Petur Verbunkos Mv Ködmön 16

17 Praktikusan ez azt jelenti, hogy a konvencionális búzafajták vetômagnormájának egyharmadával dolgozunk. Ahhoz azonban, hogy a javasolt alacsony csíraszámmal elvetve egy 1,5 millió kikelt csíranövénybôl álló, kellôen megerôsödött állományt kapjunk a tél beállta elôtt, mindenképpen a megszokottnál korábbi vetésidô alkalmazására van szükség. Jól fejlôdô, erôteljesen gyökeresedô állományt tapasztalataink szerint szeptember 20. és október 10. közötti vetésektôl vár ha - tunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a búza hibridek vetése az ôszi árpa vetésének idejére esik. Fontos, hogy a hibridbúza vetômagja mindenképpen a hagyományos ôszi búza vetésének kezdete elôtt kerüljön a termôföldbe! Ügyeljünk a vetési paraméterek pontos betartására! Mindig az ezerszemtömeg figyelembe vételével végezzük el a vetési mun - kálatokat, hiszen a búza hibridek vetômagjának említett para - métere nem ritkán meghaladja az grammot. A vetési mélység a talaj, a magágy állapotától függôen választható meg. A 3-5 cm közötti mélység megfelelônek tekinthetô. NÖVÉNYVÉDELEM ÉS NÖVÉNYÁPOLÁS A hibridbúza korai vetése kitetté teszi a fiatal növényeket az ôszi kártevôknek elsôsorban a vírusvektor levéltetveknek és ka bó - cáknak, hasonlóan az ôszi árpa vetésekhez. Ezért a hibridbúza A HYLAND teljesítménye a piacvezetô fajtákkal összehasonlítva (FIT-GOSZ 2011, 7,21 = %) Termés (rel.%) ,66 80 HYLAND GK Csillag Mv Marsall Mv Kolo Mv Ködmön GK Békés Mv Suba Mv Toldi 17

18 HIBRIDBÚZA csíranövények fokozott védelmét egy gombaölô szeres csává - zást kiegészítô rovarölô szeres csávázás biztosítja. Amennyiben a levéltetvek betelepülésére kell számítani (meleg és mérsékelten csapadékos, párás ôsz, továbbá ôszi árpa vetés vagy fertôzött kukoricatábla szomszédsága esetén), az elsô szárnyas egyedek megjelenésekor célszerû védekezni egy piretroid ható - anyagot tartalmazó állománypermetezéssel. Fokozott figyelmet szükséges fordítani a hibridbúza állományok ôszi gyomirtására, hiszen a viszonylag alacsony csíraszámból adódóan ezek gyomelnyomó képessége fiatal korban még gyenge. Az áttelelô magról kelôk és az évelô gyomok ellen (különösen rossz kultúrállapotban lévô táblán és mono kul tú - rában, továbbá ôszi káposztarepcét követôen) ôszi állo mány - permetezéssel javasolt védekezni. A hibridbúza tavaszi növényvédelmét az évjárat és a terület adottságai, továbbá az ôszi kezelések hatékonysága határozza meg. Tapasztalataink szerint a hibridbúzák bokrosodása erôteljes, így kora tavaszra már jó az állományok gyomelnyomó képessége. A hibridek szalmaszára erôs, ezért intenzív termesz - tési körülmények között is jó állóképességet biztosít. Szár szi - lárdító szerek használata a mindenkori hozamelvárás, valamint a tápanyag- és vízellátottság függvényében válhat indokolttá. A levél- és kalászbetegségek elleni gombaölô szeres állo mány - kezelések szükségességét és idôzítését a mindenkori fertôzési nyomás és az idôjárási körülmények határozzák meg. BETAKARÍTÁS Hibridbúzáink eltérô idôben érnek, de jellemzôen a középérésû, középkésôi és késôi éréscsoportba tartoznak. Mindez lehetôvé teszi, hogy a hibridbúzákkal mind a tenyészidô folyamán, mind pedig érésidôben jól tervezhetô az üzemi technológia, szét - húzhatók a munkacsúcsok és ütemezhetô a betakarítás is. A HYLAND teljesítménye a piacvezetô fajtákkal összehasonlítva (FIT-GOSZ 2012, 6,38 = %) Termés (rel.%) ,93 HYLAND Mv Kolompos GK Csillag GK Békés Mv Suba Mv Kolo A HYLAND teljesítménye a piacvezetô fajtákkal összehasonlítva (FIT-GOSZ 2013, 7,67 = %) Termés (rel.%) ,36 HYLAND Mv Kolompos GK Csillag GK Békés Mv Suba Mv Kolo 18

19 Az újgenerációs hibridbúzák teljesítménye a SAATEN-UNION Hungária Kft. termékfejlesztési kísérleteiben (Hódmezôvásárhely és Tordas 2012, st. hibridek: HYSTAR, HYLAND) Termés (rel.%) HYXTRA HYXPRESS HYFI HYXTREM st. hibridek Az újgenerációs hibridbúzák teljesítménye a SAATEN-UNION Hungária Kft. termékfejlesztési kísérleteiben (Hódmezôvásárhely, Püski és Tordas 2013, st. hibridek: HYSTAR, HYBERY, HYXPRESS, HYTECK) Termés (rel.%) HYBIZA HYSPEED HYXTRA HYFI HYWIN st. hibridek Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2013, n=6 helyszín) 115 Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2013, n=7 helyszín) 115 Termés (rel. %) Termés (rel. %) HYBERY st. Mulan st. GK Petur st. GK Kapos st. Genius HYXPRESS st. GK Rába st. GK Hattyú st. GK Petur Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2013, n=6 helyszín) Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2013, n=7 helyszín) Termés (rel. %) 105 Termés (rel. %) HYXTRA st. GK Rába st. GK Hattyú st. GK Petur HYTECK st. Mulan st. GK Petur st. GK Kapos st. Genius 19

20 HIBRIDBÚZA Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2014, n=9 helyszín) Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2014, n=9 helyszín) Termés (rel. %) 120 Termés (rel. %) HYLUX st. Mv Kikelet kísérleti átlag 80 HYFI st. Mv Kikelet kísérleti átlag Ôszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények (NÉBIH 2014, n=9 helyszín) 120 Termés (rel. %) 80 HYTECK st. GENIUS st. MULAN kísérleti átlag 20

21 MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK NAK, JÚLIUS 15. HYBERY Termés: 9,626 Nyers fehérje: 14,2 m/m% Sikértartalom: 32,0 m/m% Sütôipari érték: B2 / 47,3 Esésszám: 232 sec. Zeleny teszt: 69 ml HYLAND Termés: 10,147 Nyers fehérje: 13,5 m/m% Sikértartalom: 33,0 m/m% Sütôipari érték: C1 / 44,2 Esésszám: 355 sec. Zeleny teszt: 65 ml HYSTAR Termés: 10,815 Nyers fehérje: 13,4 m/m% Sikértartalom: 32,0 m/m% Sütôipari érték: B2 / 46,7 Esésszám: 305 sec. Zeleny teszt: 60 ml HYTECK Termés: 10,312 Nyers fehérje: 12,7 m/m% Sikértartalom: 27,5 m/m% Sütôipari érték: B2 / 46,6 Esésszám: 314 sec. Zeleny teszt: 62 ml HYXPRESS Termés: 10,088 Nyers fehérje: 14,3 m/m% Sikértartalom: 34,0 m/m% Sütôipari érték: B2 / 47,3 Esésszám: 292 sec. Zeleny teszt: 73 ml HYXTRA Termés: 10,260 Nyers fehérje: 13,3 m/m% Sikértartalom: 30,5 m/m% Sütôipari érték: B2 / 51,0 Esésszám: 358 sec. Zeleny teszt: 68 ml MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK NAK, JÚLIUS ,473 21

22 HIBRIDBÚZA MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK SEREGÉLYES, JÚLIUS 15. 9,942 10,141 10,758 10,642 10,634 MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK KÁNYA, JÚLIUS ,116 10,035 10,215 10,144 10,655 10,365 10,287 10,164 22

23 MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK BELVÁRDGYULA, JÚLIUS ,986 10,227 9,975 10,547 10,051 MAGYAR KUKORICA KLUB TERMÉSTANÚSÍTÁSOK SIÓFOK, JÚLIUS 26. Hibrid HYSPEED HYWIN HYBIZA HYXPRESS HYBERY HYXTRA HYSTAR Termés (): 10,538 11,551 11,126 10,488 11,087 10,436 10,360 NÉBIH VIZSGÁLATOK, HYFI Hasznosítási irány: malmi NÉBIH vizsgálati idôszak: Nyers fehérje: 13,2 m/m% Sikértartalom: 26,2 m/m% Esésszám: 305 sec. Zeleny érték: 46 Sütôipari érték: A2 HYSPEED Hasznosítási irány: malmi NÉBIH vizsgálati idôszak: 2014 Nyers fehérje: 13,6 m/m% Sikértartalom: 26,0 m/m% Esésszám: 281 sec. Zeleny érték: 54 Sütôipari érték: A2 HYXPRESS Hasznosítási irány: malmi NÉBIH vizsgálati idôszak: 2013 Nyers fehérje: 12,2 m/m% Sikértartalom: 26,0 m/m% Esésszám: 283 sec. Zeleny érték: 40 Sütôipari érték: B1 HYTECK Hasznosítási irány: keksz NÉBIH vizsgálati idôszak: 2013 Nyers fehérje: 11,8 m/m% Sikértartalom: 21,5 m/m% Esésszám: 324 sec. Zeleny érték: 24 Sütôipari érték: B1 A hibridbúza prospektus szerkesztése lezárva: május. A prospektusban elôforduló esetleges nyom dai hibákért felelôsséget nem vállalunk. 23

24 TERÜLETI SZAKTANÁCSADÓINK 1. Területi képviselô: Szabó Tamás Gyôr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye Mobil: Területi képviselô: Németh Csaba Vas és Veszprém megye Mobil: Területi képviselô: Virág Attila Somogy és Zala megye Mobil: Értékesítési támogatók: Kis Tar Gyula Mobil: Pék Ferenc Mobil: Területi képviselô: Erôs János Tolna és Baranya megye Mobil: Területi képviselô: Pataki István Pest, Nógrád megye és Heves megye nyugati része Mobil: Területi képviselô: Nagy János Jász-Nagykun-Szolnok megye és Heves megye keleti része Mobil: Értékesítési támogató: Bóta Istvánné Jász-Nagykun-Szolnok megye Mobil: Területi képviselô: Baleda István Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mobil: Területi képviselô: Kovács Gyula Hajdú-Bihar megye Mobil: Területi képviselô: Hulvej Tamás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Mobil: Területi képviselô: Molnár Krisztián Bács-Kiskun megye Mobil: Értékesítési támogató Sztarovics Mihály Mobil: Területi képviselô: Jankó György Csongrád és Békés megye Mobil: Értékesítési támogató: Kiss Gábor Békés megye Mobil: Területi képviselô: Szajbert Zoltán Fejér megye Mobil: SAATEN-UNION Hungária Kft Lepsény, Vasút u. 57. Tel.: Fax: info@saaten-union.hu