ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Hasonló dokumentumok
A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

Talaj- vízvédelem előadás VIII.

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A szikes talajok javításának története

10. TALAJVÉDELEM. Dr. Varga Csaba

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

Savanyú talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK


Melioráció. Dr. Varga Csaba

A savanyú talajok tápanyagszolgáltatása. lehetőségei. Készítette: Dr. Aranyos Tibor József DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)

Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai

Csernozjom talajok. Területi kiterjedés: 22.4 %

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Talajdegradáció (erózió, talajsavanyodás, szikesedés, talajtömörödés) Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Földhasználati tervezés és monitoring 2.

A fıbb növényi tápanyagok feltáródása a talajban

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Környezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Széleróziótól veszélyetetett területek

Környezetkímélı technológiák

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

Földhasználati tervezés és monitoring 2.

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

Pirkó Béla. A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására

MUNKAANYAG. Király Csaba. Talajjavítás és talajvédelem. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

Földtani alapismeretek

Homoktalajok tulajdonságai

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Talaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre

Átál ás - Conversion

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Bevezetés a talajtanba Elıadás I.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában

Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása

Az éghajlatváltozás hatása a talajra, talajvízre

TALAJJAVÍTÁS. Prof. Dr. Blaskó Lajos

Átírás:

ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A talajdegradációs folyamatok és azok javításának lehetőségei Talaj-degradációs folyamatok Fizikai leromlás Savanyodás Szikesedés Talajjavítási módszerek

Fő talaj degradációs formák: Erózió (24%) Fizikai leromlás (14%) Savanyodás (12%) Szikesedés (8%) Extrém szárazság / árvíz Biológiai degradáció Pufferkapacitás csökkenés Szennyezés

Fizikai leromlás Okai: Geológia viszonyok Nem megfelelő talajhasználat: Művelési mód Maradvány gazdálkodás Más degradációs folyamatok Hatásai: Kevesebb vízbeszivárgás Nedvesség raktározó képesség csökkenése Kisebb termékenység Lecsökkent biodiverzitás

Talaj tömörödés A tömörödés a fizikai degradáció egyik formája, amikor a talaj összenyomódik (térfogattömeg növekedés és összes porozitás csökkenés). Két fajtáját különböztetjük meg: Felszíni tömörödés: A nehéz gépek és művelő eszközök kerekei tömörítik a feltalajt, és ez a tömörítő hatás a gépek tömegétől és a talaj nedvességtartalmától függ. Felszín alatti tömörödés: Az azonos mélységben végzett, többnyire tárcsás és/vagy szántásos alapművelés tárcsatalp, illetve eketalp réteg kialakulását eredményezi. Szélsőséges esetben a kialakult művelőtalpréteg jelenti a termőréteg-vastagság határát.

Szerkezet leromlás A talajszerkezet leromlás a talaj aggregátumok mechanikai hatásra (művelő eszköz és/vagy esőcsepp) bekövetkező szétesését jelenti. A szerkezeti elemekre szétesett (porosodott) talaj csapadék hatására (esőzés vagy öntözés) felázik, majd ülepedéskor a talajszemcsék szemcsefrakciójuk / méretük alapján újrarendeződnek. A finom frakció felszínre kerül és ennek következménye, hogy a talajfelszín eliszapolódik, majd száradást követően kérgesedik, illetve cserepesedik. Ezt tovább fokozza a szakszerűtlen művelésből (taposás) eredő tömörödés.

Savanyodás A talajok savanyodásának oka lehetnek: eleve savanyú talajképző kőzet (a geológiai viszonyok), a talaj folyamatos, erős kilúgzása, a légköri ülepedés, a helytelen műtrágyázás.

Különböző savérzékenységű növénycsoportok termésének változása a talaj ph-jától függően

Savanyodás káros hatásai A savanyú talajokban viszonylag nagy a hidrogén ionok mennyisége és ez kihat a talajok szerkezetére, kémiai tulajdonságaira és a biológiai aktivitására is. Savanyú közegben tartós morzsás szerkezet nem tud kialakulni. A talaj szerkezet rendszerint tömődött, vízés levegő gazdálkodása kedvezőtlen. A savanyúság erősödésével nő a szabad alumínium és mangán ionok mennyisége. Oldatba kerülve, egy meghatározott értéken túl toxikus a növényekre. A talajoldat nagy alumínium koncentrációja csökkenti a foszfor a kalcium, a magnézium és a vas felvételét. Csökken a talajok puffer-képessége.

Savanyodás káros hatásai Savanyú talajban a biológiai tevékenység is csökken. A mineralizáció vontatottabb. A nitrifikáció visszaszorul, előtérbe kerülnek a mikroszkopikus gombák. Megváltozik biodiverzitásuk. Termékenységük egyes talajtípusoknál csökkenhet, más savanyú talajok esetében kielégítő terméseket adnak a szokásos agrotechnika alkalmazásával.

Szikesedés I. A szikes talajok keletkezésénél és kedvezőtlen tulajdonságaik kialakulásánál főszerepe van a Na sók felhalmozódásának, amely maga után vonja az adszorbeálódott Na ionok térhódítását. Hazánkban a szikes talajok kialakulásának elsősorban hidrológiai, geológiai és a domborzati viszonyokkal van összefüggésben. A sófelhalmozódás alapvető oka a felszín közeli pangó sós talajvíz. Viszonylag kis területen vált ki szikesedést az összefutó sós felszíni víz bepárlódása. A talaj tulajdonságai szempontjából nemcsak a sók mennyisége, hanem a Na sók fajtája is jelentős.

Szikesedés II. Az emberi tevékenység következtében megváltozott körülmények is szikesedést idézhetnek elő (másodlagos szikesek). Ez elsősorban a körültekintés nélküli öntözésnek tulajdonítható, mert: a túlöntözés hatására emelkedhet a sós talajvíz szintje, vagy a nagy só, vagy Na tartalmú öntöző víz vagy a csurgalékvíz okozhat szikesedét.

Szikes talajok elterjedése hazánkban

Szikesek típusonkénti megoszlása 1. Szoloncsák talajok 12600 ha 2. Szoloncsák szolonyecek 80000 ha 3. Réti szolonyecek 217000 ha 4. Sztyeppesedő réti szolonyecek 258900 ha Összesen 568500 ha

Javítandó talajtulajdonságok A talajjavítás célja a termékenységet rontó, kedvezőtlen (fizikai vagy kémiai) tulajdonságok megváltoztatása, ill. ezek szerepének csökkentése. Ilyen tulajdonságok pl.: 1. a savanyú kémhatás 2. a szikesség 3. a túlzottan nagy agyagtartalom 4. a vízhatás, illetve a láposodás, vagy mocsarasodás 5. a nagy homoktartalom, illetve a velejáró kolloidszegénység 6. a felszínközeli összefüggő tömör képződmény, (nem mállott tömör kőzet, mészkőpad, vaskőfok)

Talajjavítási módszerek 1. Fizikai - altalajlazítás - drénezés - lecsapolás - mélyforgatás - réteges homokjavítás 2. Kémiai - meszezés - digózás - gipszezés - kombinált javítás (mész + gipsz) - lignitezés 3. Biológiai (zöldtrágyázás) homokon

Savanyú talajok javítása A javítóanyag dózis számítása I. 1. Tapasztalati képlettel: a, Eredeti összefüggés CaCO 3 q/kh = y 1 *K A (első számjegye) Pl.: 1, y 1 = 12, K A = 41 CaCO 3 q/kh = 4*12 =48 2, y 1 = 12, K A = 49 CaCO 3 q/kh = 4*12 =48

A javítóanyag dózis számítása II. b, Módosított összefüggés (Filep, 1976) CaCO 3 q/kh = y 1 * Pl.: 1, y 1 = 12, K A = 41 CaCO 3 q/kh = 12*4,1 =49,2 K A 10 2, y 1 = 12, K A = 49 CaCO 3 q/kh = 12*4,9 =58,8 A módosított egyenletből tehát: K A CaCO 3 t/ha = y 1 * *1,74 100 mivel: 1q = 0,1 tonna és 1,74 kh = 1 ha

Csoportosítás javítási szempontból 1. Gyengén savanyú feltalajú szikesek: ph < 7,5 2. Gyengén lúgos / lúgos feltalajú szikesek: ph= 7,5 8,5 3. Erősen lúgos feltalajú szikesek: ph > 8,5 Javítóanyag szükséglet CaCO 3 és gipsz (CaSO 4 *2H 2 O) dózis: Javítóanyag t/m 2 Na = x *A*M*ρ*E. 100000 Javítóanyag t/ha = Na x *M*ρ*E/10 E CaCO 3 = 50, E gipsz =86,1

A szikjavítási eljárások összefoglaló áttekintése Javítási csoportosítás Genetikus osztályozás Javítási eljárások 1. Savanyú vagy semleges körüli feltalajú szikesek (ph<7,5) Sztyeppesedő réti szolonyecek (közepes, mély) a, meszezés b, digózás mélylazítás 2. Mésztelen, gyengén lúgos feltalajú szikesek (ph 7,5-8,5) Mésztelen közepes és kérges réti szolonyecek a, kombinált javítások b, gipszezés mélylazítás vízrendezés 3. Lúgos feltalajú (meszes szódás) szikesek (ph > 8,5) Meszes-szoloncsákos, kérges és közepes réti szolonyecek; szoloncsák-szolonyec a, gipszezés b, lignitezés c, egyéb savanyító anyagok alk. (esetleges lazítás)

Savanyú talajok és szikesek javítóanyagai Savanyú talajok javítására használt javító anyagok: mészkőpor, lápi mész, cukorgyári mésziszap Szikesek javítóanyagai: gipsz, gipsziszap, digóföld, mésziszap, cukorgyári mésziszap.

Talajpusztulás elleni védekezés talajtani alapjai Komplex feladat, melyben a különböző talajvédelmi módszerek összehangolt, együttes alkalmazása szükséges. Ezek a módszerek: növénytermesztési, gyepgazdálkodási erdészeti talajtani, talajművelési műszaki vonatkozásúak

Előadás összefoglalása A gazdálkodás során figyelembe kell venni a talaj természetes termékenységét, az emberi beavatkozások ne rombolják a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, folyamatait. A talajjavítás célja a termékenységet rontó, kedvezőtlen (fizikai vagy kémiai) tulajdonságok megváltoztatása, ill. ezek szerepének csökkentése a talajtermékenység növelése érdekében.

Előadás ellenőrző kérdései Hazánkban milyen eloszlása van a talaj degradációs formáinak? Ismertesse a talajjavítás fogalmát és a gyakori, talajjavításra szoruló talajhibákat! Határozza meg a savanyú talajok javításához szükséges mészdózisát, sorolja fel a javítóanyagokat! Csoportosítsa a szikes talajokat javítás szempontjából, sorolja fel az alkalmazható javítóanyagok!

Előadásban felhasznált irodalmak Szakirodalom: Kátai J. (szerk.): Talajtan - talajökológia Filep Gy.: Talajtani alapismeretek I-II Filep Gy.: Talajvizsgálat Stefanovits P. Filep Gy. Füleki Gy.: Talajtan Stefanovits P. Michéli E. (szerk): A talajok jelentősége a 21. században

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás címe: Az öntözés talajra gyakorolt hatásai, az öntözővíz minősége Előadás anyagát készítették: Dr. Kátai János egyetemi tanár Dr. Sándor Zsolt tanársegéd