A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM KÉSZÍTÉSI TAPASZTALATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN Ritter György 1, Szűcs Péter 2 1 vezető tervező, címzetes egyetemi docens, 2 tszv egyetemi tanár 1, Szinva-terv Bt., 3525, Miskolc Mátyás király utca 2-4. szinva-terv@t-online.hu 2, Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, 3515, Miskolc-Egyetemváros, hgszucs@uni-miskolc.hu Összefoglalás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében üzemelő valamennyi ivóvízbázis hidrogeológiai védőidomát korszerű számítógépes modellezési programok segítségével célszerű lenne mielőbb elkészíteni, hiszen az 1997/123. Kormányrendelet megjelenése óta, azaz 14 éve minden érintett számára ismert ennek szükségessége. A védőidom kijelölési munkák az elmúlt egy-két évben lelassultak, megtorpantak, holott a védőidom kijelölési költségek általában elhanyagolhatóak a vízszolgáltató szervezetek árbevételeihez képest, ugyanakkor a védőidom határozatok hosszú távon képesek biztosítani a vízbázisról kitermelt víz megfelelő minőségét. Kulcsszavak: hidrogeológiai védőidom, modellvizsgálatok, védőterületek. 1. Előzmények A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet és az azt módosító 231/2007 (IX. 4.) Kormányrendelet szerint az üzemelő közüzemi ivóvízbázisok hidrogeológiai védőidomtervét el kell készíteni (Szűcs et al. 2009). A szerzők az elmúlt négy évben viziközmű szolgáltató szervezetek és önkormányzatok megbízásából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Csereháton, a Hernád-völgyében, a Zempléni hegység területén és a Sajó hordalékkúpon működő közel 50 db ivóvízbázis hidrogeológiai védőidomtervét készítették el. A tervek alapján megközelítőleg 40 db védőidom kijelölési határozat került kiadásra. (Néhány esetben tulajdonjogi rendezetlenségek miatt a megbízók nem kérték védőidom kijelölési határozat kiadását, más esetekben a magas ingatlannyilvántartási költségek miatt nem indították el az engedélyeztetést). Döntően ún. egy kutas vízbázisok védőidomtervét készítettük el, de több esetben előfordult ún. két-három kutas vízbázis is. A védőidom tervezési munkák korszerű számítógépes szimulációs programmodulokkal készültek (Kovács 2004). 375
Ritter György, Szűcs Péter A védőidomterv készítési feladatokban a BORSODVÍZ ZRt. élenjárt, hiszen üzemeltetési területükön 35 db hidrogeológiai védőidomterv készült. A munkák során mindvégig hangsúlyt fektettünk arra, hogy a vonatkozó Kormányrendeletnek megfelelő és az engedélyező Észak-magyarországi Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által is elfogadható tartalmú és formátumú védőidomtervek készüljenek. 2. Adatgyűjtés A területekre általában az alacsony földtani-, vízföldtani megkutatottság volt jellemző, ezért módszertanunk hasonló volt a vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák során általánosan alkalmazott előzetes modellvizsgálatokhoz (Juhász 2002). Helyszíni feltárásra, kutatásra a védőidomtervek készítésekor egyetlen esetben sem volt lehetőség, azonban az aktuális nyugalmi vízszint, üzemi vízszint, vízszállítás értékeket egy-két kivételtől eltekintve mindig ellenőriztük. Az aktuális vízminőségi eredményeket az üzemeltető szervezetektől bekértük, a védőidomtervek készítésével összefüggésben több esetben került sor új vízkémiai vizsgálatokra is. A vizsgált kutak tríciumvizsgálatát kivétel nélkül elvégeztettük. A vízmű védőterületek hiteles földhivatali térképét és tulajdoni lapját minden esetben beszereztük, a tulajdonviszonyokat ellenőriztük. Minden esetben az adott vízműtelep működési rendjének, fontosabb paramétereinek feltérképezésével indult a munka. Kisebb önkormányzati üzemeltető szervezetek esetén már az adatgyűjtés és a szakmai kommunikáció is nehézségekbe ütközött. A kutak adatainak beszerzése, a dokumentációk, a vízföldtani naplók, esetleges kútállapot vizsgálatok, felszíni geofizikai mérések stb. megszerzése nem volt mindig egyszerű feladat (segítségünkkel sokszor a szekrények mélyéről kerültek elő elveszettnek hitt, vagy sosem forgatott szakmai dokumentációk). A védőidomtervek készítéséhez a legértékesebb információk a vízföldtani naplókból, a fúrt kút adatszolgáltatási lapokból, és ha volt az üzemeltető által végzett kútállapot mérési dokumentációkból volt nyerhető. Lényeges volt az érintett kutak létesítéskori és jelenlegi vízhozamgörbéinek összevetése, az esetleges eltérések okainak vizsgálata, értelmezése (kúthibák, kútöregedés, regionális vízszintsüllyedés stb). Fontos volt a kutak korábban bemért EOV koordinátáinak ellenőrzése, esetleg ismételt bemérése, mert többször hibás adatok szerepeltek az egyes dokumentumokban. Előfordult az is, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség 376
Hidrogeológiai védőidom készítési tapasztalatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tervfelülvizsgálata során derültek ki a korábbi bemérési pontatlanságok, mely természetesen maga után vonta a már elkészült védőidomtervek átdolgozását is. Az üzemeltető adatszolgáltatása alapján az utóbbi öt év adataiból meghatároztuk a jellemző víztermeléseket, melyek a modellezési munkák alapját szolgáltatták. Több esetben jelentős eltéréseket tapasztaltunk az üzemeltetők által lekötött vízmennyiségekhez képest (VKJ), melyre felhívtuk a figyelmet. Az üzemeltetők jelzésünkre általában kezdeményezték a VKJ módosítását. A modellezési munkákhoz a távlati vízigényeket általában az üzemeltető szervezettel közösen becsültük. A távlati vízigények a mai bizonytalan gazdasági helyzetben nehezen becsülhetők. Általában a jelenlegi vízigények 15-20 százalékos növekedésével számoltunk. A vízjogi engedélyezettséget minden esetben ellenőriztük, az esetleges anomáliákra az üzemeltető figyelmét felhívtuk. 3. Földtan, vízföldtan A földtani adatgyűjtést a lehető legszélesebb körben igyekeztünk elvégezni, hiszen a védőidomok készítésével összefüggésben - mint azt már említettük- új kutatások és feltárások végzésére nem volt lehetőségünk. Az általános földtani kép meghatározásakor elsősorban a már klasszikusnak számító Borsod megye vízföldtani atlaszára támaszkodtunk (Deák és Szlabóczky 1978), mely a megyét 16 vízföldtani egységre osztja fel. Az atlasz szerint a borsodi tájegység földtani felépítése igen változatos. Megtalálható rajta az ó-paleozoós kristályos aljzat felszínre bukkanása, 600-900 m tengerszint feletti magasságú karszthegységek, vulkáni hegységek, 300-400 m magas oligocén és neogén képződményekből felépült dombvidékek, hegyközi medencék, negyedidőszaki folyóvölgyek, hegyvidék előtéri süllyedékek. A tájegység DK-i negyede már az Alföldre esik. A változatos földtani felépítés képződményeihez összességében négy fő vízadóösszlet kapcsolható vízföldtani szempontból: 1. Negyedidőszaki (kvarter) folyóvízi kavics és homokösszlet, amely a felső 20-40 m-es szakaszában a legjelentősebb talajvízadó, mélyebben a síkvidékeken a legjelentősebb rétegvízadó is. 2. Fiatal harmadidőszaki (uralkodóan felső helvét és felső pannon) rétegvízadó, amely az Alföldön kívül a dombvidékeken is elsődleges felszín alatti víztermelési jelentőségű. 3. Idősebb harmadidőszaki oligocén homokkő, eocén és miocén korú vulkanikus képződmények, amelyek a nagy törésvonalak mentén jó hasadékvízadók. 377
Ritter György, Szűcs Péter 4. Paleo-mezozoós korú alaphegység felszíni és eltemetett karszt- és hasadékvízadó tömegei. A fő vízadó kőzetösszlet típusok elvi szelvényét a 1. ábra szemlélteti. 1. ábra. A fő vízadó kőzetösszlet típusok - elvi szelvény. Az általános földtani kép meghatározásához földtani-, vízföldtani adatokat gyűjtöttünk a Környezetvédelmi Felügyelőség Vizikönyvéből, a MÁFI, ÉKÖVIZIG és a Miskolci Egyetem adattárából. Az adott terület földtani-, vízföldtani felépítéséhez a vízbázison, vagy annak közelében található fúrások, kutak adatait igyekeztünk teljes körűen feldolgozni. Feltérképeztük és feldolgoztuk a vízbázison található felszíni vízfolyások jellemző adatait. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján vizsgáltuk a rétegvíztalajvíz hidraulikai kapcsolatát, meghatároztuk rétegenként a regionális vízszint és vízáramlási irányokat. 4. Vízminőségi jellemzők Fontos indikátornak tartottuk a kutakból kitermelt víz minőségét, különösen a felszíni szennyeződésre utaló nitrát, nitrit, trícium, ammónium tartalmat. A 378
Hidrogeológiai védőidom készítési tapasztalatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vízminőség időbeli változásának értékeléséhez jelentős segítséget jelentettek a szakvállalatok akkreditált laboratóriumaiban évtizedek alatt felhalmozódott vízvizsgálati eredmények és a hozzá kapcsolódó szaktudás. 5. Modellezési munkák A hidrodinamikai modell felépítése és vizsgálata során a Processing MODFLOW for Windows (PMWIN 5.3 és Pro) modellező programcsomagot használtuk (Harbaugh et al 2000). A hidrogeológiai modellezőrendszer a világon szinte mindenütt elfogadott és alkalmazott számítógépes program 3 dimenziós hidrodinamikai és szennyeződésterjedési vizsgálatokra. A rendszerben található szakmai modulokat (pl. MODFLOW-2000, PMPATH, MT3DMS, PEST, UCODE, stb.) folyamatosan fejlesztik és tesztelik a világ különböző helyein található kutatóintézetekben, ipari cégeknél és egyetemeken. A PMWIN rendszer alkalmazása a legkülönbözőbb hidrogeológiai problémák modellezésére és megoldására egy nemzetközileg elfogadott, magas fokú szakmai szintet jelent Chiang and Kinzelbach 2001). A modellezés során a földtani felépítésnek megfelelően a PMWIN rendszer MODFLOW-2000 modulját felhasználva építettük fel a hidrodinamikai modellt hogy szimulálni tudjuk a vizsgált terület felszín alatti vízáramlási rendszerét a hidrogeológiai védőidom meghatározásának céljából (Szucs et al. 2006). A MODFLOW -2000 modul segítségével a véges differenciák módszerével történik az áramlási egyenletek megoldása. A részecske nyomkövetési eredmények megtekintéséhez, értelmezéséhez, valamint az áramvonalak és elérési idők meghatározásához a PMPATH modult használtuk fel. A különböző térképek szerkesztésére, a lokális adatokból történő interpolációk végzésére a Surfer for Windows 8.01 változatát ( Golden Software Inc., 1993-2002) használtuk fel. A Zempléni hegység területén végzett modellezési munkáknál a repedezett magmás kőzetek hidrodinamikai és transzport modellezése a valóság jelentős egyszerűsítésén alapult, hiszen a jól vezető repedések, csatornák és üregek, illetve tektonikai vonalak térbeli pontos elhelyezkedéséről nem volt elegendő mennyiségű információ. Az ilyen másodlagos porozitású víztároló rendszerek szimulációját is megpróbáltuk hidrodinamikai és transzport modellezés segítségével megoldani, ezért a repedezett kőzetek leírására a nemzetközi gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott ekvivalens porózus közeg (EPM) közelítő eljárást használtuk. A rendelkezésre álló dokumentációkban szerepelő földtani és vízföldtani információk alapján általában három-hét réteges, időben állandó ( steady-state ) 3- dimenziós áramlási modellt készítettünk. A modellezett térrész alapterülete a számításoknál általában 3-5 km oldalhosszúságú négyszög volt. Az alap cellaméret 379
Ritter György, Szűcs Péter általában 50 m * 50 m volt. A termelő kutak környékén besűrítettük a cellákat, hogy a vízszintek változásait és a depressziós felületeket pontosabban lehessen nyomon követni. A legkisebb cellaméret 10.0 m * 10.0 m volt. A felszíni topográfiát a digitalizált terepszint adatok alapján nagy pontossággal építettük be a hidrodinamikai modellbe, mint az első réteg tetejét. A vizsgált terület felszíni tengerszint feletti magasság adatai a 10.000-es térképlap izovonalainak leolvasása alapján kerültek meghatározásra. Ezt követően a feltárásokból meghatároztuk az egyes rétegek mélységközeit. Az egyes rétegek kezdeti vízszint értékeit a nyugalmi vízszint adatok figyelembe vételével és a regionális talajvízszint térkép segítségével határoztuk meg. Mivel a vízadó rétegek esetében a modellezett területen felszín alatti vízválasztó nem volt található, ezért a modellezett térrész vízadó rétegeiben a jellemző felszín alatti vízáramlás upstream és downstream oldalán Gnereal Head Boundary határfeltételt alkalmaztunk. A vízháztartási vizsgálatok alapján meghatároztuk a GHB hidraulikus vezetőképesség értékeket a vízvezető rétegekben a határfeltételi celláknál. A GHB feltétel alkalmazása nem jelent erős megkötést az áramlási modell számára, így a modellező program számára megfelelő szabadságfok áll rendelkezésre a tényleges áramlási viszonyok lehető legreálisabb leírása érdekében. A modellrácsot többékevésbé a terület regionális vízáramlási irányának megfelelően állítottuk be, vagyis a modellrácsot elfordítottuk, mert ha a rácsháló orientációját a regionális vízáramlás irányához igazítjuk, jelentősen csökkenthetjük a numerikus-modellezési hibákat. Példaként a 2. ábrán bemutatjuk a Hejőkeresztúri Vízmű egyik vízadó rétegének regionális talajvíz áramlási térképét, az alkalmazott rácshálót és annak elhelyezését. Amennyiben egy hidrodinamikai rendszer vertikálisan több rétegből áll, amelyek között jobb és kevésbé jó vezető rétegek vannak, általában nem célszerű a vízrekesztő rétegben peremfeltételeket alkalmazni. A horizontális irányú áramlás uralkodóan ugyanis a vízadó rétegekben zajlik, míg a vízrekesztő rétegekben elsősorban vertikális irányú vízmozgás a jellemző (Marton 2009). A modellben szereplő szivárgási tényezők és szabad hézagtérfogatok értékekeit részben becslés, részben pedig a rendelkezésre álló dokumentációk, valamint Dupuit-Thiem iteráció és próbaszivattyúzási vizsgálatok adatai alapján. A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben megfogalmazottak alapján a hidrodinamikai modellben az effektív porozitás megadásánál 0,5-es biztonsági tényezőt alkalmaztunk, hogy a védőidomok kijelölése a biztonság javára történjen. A felső vízadóban a csapadékból történő utánpótlódás mértéke függ a talaj szerkezetétől és agyagtartalmától. A rendelkezésre álló információk, valamint Major Pál korábbi vizsgálatai és munkái alapján, illetve a regionális léptékű 380
Hidrogeológiai védőidom készítési tapasztalatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében előzetes modell eredményeit figyelembe véve a hidrodinamikai modellben a felülről történő utánpótlódás értékét meghatároztuk. 2. ábra. A vízszintek eloszlása a Hejőkeresztúri Vízmű egyik vizsgált víztermelő rétegében és az alkalmazott rácsháló a hidrodinamikai modellben. A modellezés során általában két variációt vizsgáltunk. Az egyik a jelenlegi víztermelési adatokat, a másik a becsült távlati víztermelési adatokat tartalmazta. A 123/1997.(VII.18.)Kormányrendelet szerinti védőidom lehatárolásához számítottuk a 20 napos, 6 hónapos, 5 és 50 éves elérési időkhöz tartozó, a vízmű termelőkútjainak szűrőzött szakaszaihoz érkező áramvonalakat a PMPATH program modul segítségével. Példaként a 3. ábrán bemutatjuk a hejőkeresztúri vízmű 50 éves elérési idejéhez tartozó védőidomát a PMPATH programmodul alapján. A jelenlegi és a távlati víztermelések esetén az 50 év, 5 év, 180 nap, 20 nap elérési időhöz meghatároztuk a védendő térrész felső és alsó határoló síkjának tengerszint feletti magasságát. Az egyes térrészek határoló sokszög vonalainak jellemző EOV koordinátáit a védőidomtervekben az engedélyező hatóság kérésére megadtuk. 381
Ritter György, Szűcs Péter Példaként a 4. ábrán bemutatjuk a Hejőkeresztúri Vízmű 50 éves elérési idejéhez tartozó áramvonalak felülnézeti burkoló görbéjét a jelenlegi átlagos vízfogyasztás mellett. 3. ábra. A Hejőkeresztúri Vízműkút védőidoma 50 éves elérési idő esetén a PMPATH modul alapján, átlagos víztermelés esetén. A 123/1997.(VII.18.) Kormányrendelet szerint ki kell jelölni a vizsgált vízműkutak körüli területeken a belső és külső védőövezeteket. Egy üzemelő vízműkút közvetlen környezete a belső védőövezethez tartozik. Méretezésnél 20 nap elérési idővel kell számolni, tehát a belső védőterület az a kút körüli terület, ahonnan 20 napon belül a kút vízébe kerülhet a szennyező anyag vagy a szennyező víz. Biztonsági okokból akkor is legalább 10 m sugarú kört kell figyelembe venni a vizsgált üzemelő kút körül, ha a leszivárgási idő a számítások szerint a kutak közvetlen közelében is több 20 napnál. Ivóvízkút esetében tehát belső védőterület minden esetben ki kell jelölni a 123/1997.(VII.18.) Kormányrendelet szerint, mely praktikusan minimum 20 20 méteres területet jelent. 382
Hidrogeológiai védőidom készítési tapasztalatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4. ábra. A Hejőkeresztúri Vízmű kút esetén az 50 éves elérési időhöz tartozó áramvonalak felülnézeti képe a burkoló görbével átlagos víztermelés esetén. 6. A vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása Az elkészült védőidomtervek jelentős része, kb. 95%-a védett ivóvízbázison készült, azaz a 20 napos, 180 napos, 5 éves és 50 éves elérési időkhöz tartozó áramvonalaknak nem volt felszíni metszete. (Megjegyezzük, hogy az üzemeltető szervezetek már a védőidomkijelölési munkák megkezdésekor előtérbe helyezik a várhatóan védett vízbázisokat, hiszen a hatósági elvárásoknak meg tudnak felelni, ugyanakkor ezek a munkák lényegesen kisebb ráfordítással járnak és nem jelentenek konfrontációt a védőterületeken élő és esetlegesen tevékenységi korlátozás alá kerülő lakossággal és gazdálkodó szervezetekkel). A modellezési munkák eredményei és a tríciumvizsgálatok eredményei egykét kivételtől eltekintve összhangban voltak. Előfordult, hogy a modellezési eredmények védett vízadó rétegek jelenlétére utaltak, ugyanakkor a trícium aktivitás a vizsgált kút esetében nagyobb volt, mint 1 TU, azaz a vízbázis sérülékenységére utalt. Ez az anomália előfordult 100 méter alatti szűrőzésű és napi néhány köbméteres víztermelésű csereháti vízműkút esetében is, ahol a szűrőzött 383
Ritter György, Szűcs Péter réteg és a felszín között számos vízzáró réteg helyezkedik el. Felvetődik a kérdés, hogy esetleges kútépítési hiba nem okozhatja e a magasabb tríciumtartalmat? Feltételezésünk szerint előfordulhat az is, hogy a kút béléscsővének külső felületén szivárog le a kút védőterületére hulló csapadék egy része, mely kútállapot vizsgálattal nem mutatható ki. (Köztudott, hogy a műanyag csövek és a cementezés között tökéletes vízzárás általában nem jön létre). Tekintettel arra, hogy döntően védett vízbázisok hidrogeológiai védőidomainak kijelölésére került sor, általában a vízbázisok biztonságba helyezéséhez és biztonságba tartásához elegendőnek bizonyult a védőidom határozat kiadása, a belső védőterület kijelölése, kitáblázása és kerítéssel történő védelme, valamint a 123/1997. Kormány rendeletben foglalt előírások betartatása. A védőidomtervekben a modellezési eredmények alapján minden esetben adtunk javaslatot a mennyiségi védelemre is. Külön az A és külön a B zónára megadtuk azt a maximális vízmennyiséget, melyet más vízbeszerző létesítményből ki lehet termelni. Nagyobb vízmennyiségek kitermelését új modellszámítások elvégzéséhez kötöttük. Javasoltuk, hogy ötévente részletes értékelő jelentés készüljön a vízbázis állapotáról, a védőterületen végrehajtott intézkedésekről, a vízbázis termelő kútjából kitermelt vízminőségi adatokról, a szennyezőforrásokról, meghatározva a további feladatokat, szükséges intézkedéseket. A védőidom tervek készítése során több esetben kiderült a kutak körüli védőterületek tulajdonviszonyainak rendezetlensége is, melyre felhívtuk az üzemeltető szervezetek figyelmét. 7. Javaslatok Javasolt a megye valamennyi üzemelő ivóvízbázisára elkészíteni a hidrogeológiai védőidomot. A védőidom készítési munkákat a kutak és védőterületi sarokpontok EOV koordinátáinak bemérése és a korábbi koordináták ellenőrzése nélkül nem javasoljuk megkezdeni. Kívánatos lenne a védőidom kijelölési határozatok meghozatalánál a gyorsabb hatósági ügyintézés. A szakma által vizsgálandónak tartjuk, hogy a magasabb trícium tartalom minden esetben egyértelműen utal e a vízbázis sérülékenységére, ill. amennyiben igen, milyen módszerekkel kezelhetőek az esetleges kútépítési anomáliák a modellezési munkák során? A védőidom készítési munkákhoz javasolt az adattárakban lévő adatok térítésmentes biztosítása. 384
Hidrogeológiai védőidom készítési tapasztalatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Hasznos lenne egyes területekről az elmúlt két-három évtizedben összegyűlt földtani-, vízföldtani információkat a geológiához kimagaslóan értő szakembereknek szintetizálni, ahol szükséges a régi általános földtani leírásokat újraértelmezni, pontosítani. Ismereteink szerint az elmúlt 20-30 évben ilyen dokumentációk nem készültek, holott közben a térségben jelentősnek tekinthető közművesítési programok, vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák és hévízkutatások zajlottak. Célszerű a modellezési munkákat azonnal újra elvégezni, ha a térségben bővülnek a földtani-, vízföldtani információk. 8. Köszönetnyilvánítás Tárgyi tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként - az Új-Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készülhetett el, melyért köszönetünket fejezzük ki. Természetesen köszönetünket fejezzük ki azoknak az üzemeltető szervezeteknek, önkormányzatoknak is, melyek a védőidomterv készítési munkák elvégzésére felkértek, és azon szakmai szervezeteknek is, melyek adatszolgáltatással, szakmai tanáccsal, kritikával a tervkészítés, majd az engedélyeztetés során segítették munkánkat. Felhasznált irodalom Deák J., Szlabóczky P. (1978): Borsod és környékének vízföldtani atlasza. Vízügyi Dokumentációs ás Továbbképző Intézet. Budapest. Chiang W.H. and Kinzelbach W., 2001: 3D-Groundwater modeling with PMWIN. A simulation system for modeling groundwater flow and pollution. Springer-Verlag, 346 p. Harbaugh A.W., Banta E.R., Hill M.C., and McDonald M.G., 2000: MODFLOW-2000, The U.S. Geological Survey Modular Ground-Water Model User guide to modularization concepts and the ground water flow process. U.S. Geological Survey, Open-File Report 00-92. Juhász J. (2002): Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1-1176. Kovács, B., 2004: Hidrodinamikai és transzport modellezés I. (Processing MODFLOW környezetben.) Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Szegedi Tudomány Egyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, GÁMA-GEO Kft., pp. 1-159. Marton L. (2009): Alkalmazott hidrogeológia kézikönyv ELTE Eötvös Kiadó, 626. p. 385
Ritter György, Szűcs Péter Szucs P. Civan F. Virag M., (2006): Applicability of the most frequent value method in groundwater modeling Hydrogeology Journal, 14: pp. 31-43. Szűcs P, Sallai F, Zákányi B, Madarász T (szerkesztők). Szerzők: Jolánkai G, Kovács G, Madarász T, Mádlné Szőnyi J, Mándoki Mónika, Muránszkiné Mojoróczki Mária, Sallai F, Szűcs P, Takács J, Virág M, Zákányi B. Vízkészletvédelem. A vízminőségvédelem aktuális kérdései. Bíbor Kiadó, 2009., ISBN 978-963-9988-00-2, pp. 1-418 386