MŰSZAKI SZEMLE 57. szám, 01. Szekeszőzág elnöke / Pesden f Edng Cmmee D. Köllő Gá Szekeszőzág agja / Edng Cmmee D. Balázs L. Gög HU, D. Bó Kál Ágsn RO, D. Cs Vencel-József RO, D. Fedák László UA, D. Kása Zlán RO, D. Kászn Gá HU, D. Majdk Knéla RO, D. Nag László RO, D. Pécs Hajnalka RS D. Puskás Feenc RO, D. Szala Gög SK, D. Tucan Gu CH D. Seesén-Pál Gög RO Kadja / Ed Edél Maga Műszak Tudmáns Tásaság EMT Sceaea Magaă Tenc-Şnţfcă dn Tanslvana Ungasce Tecnsc-Wssenscaflce Gesellscaf n Seenügen Hungaan Tecncal Scenfc Sce f Tanslvana Felelős kadó / Managng Ed D. Köllő Gá A szekeszőség címe / Addess Rmana 400604 Cluj, Klzsvá B-dul 1. Deceme 1989., n. 116. Tel/fax: 40-64-59085, 59404 Levélcím: RO 400750 Cluj, C.P. 1-140. Cnen Taalmjegzék Cupns Temesvá nma éképe Temesvá s / Tmşaa s Pned Maps Hăţle păe ale Tmşae JANCSÓ Ápád Eg zákeeszmezeű öszvéaó génevéel esee Te Wkng Sages f a Cmpse seel-cncee Bx Gde Sadle de lucu ale une secţun caseae ţel-en FENEŞAN Cna, KÖLLŐ Gá, MOGA Peu, GUŢIU Şefan 19 A saka evezés és a gazdaságs aószekezeek Sucual Desgn and Ecnmc Beang Sucues Pecaea sucuală ş sucule ecnmcase KOPENETZ Ludvc, GOBESZ Fednánd-Zsng Híd pálaszekeze níl-szélcsana kísélee Expemen Caed Ou n Bdge Secn n an Open Wndunnel Expemene efecuae pe un plaelaj de pd în-un unel de vân descs PÉNTEK Máé 6 Előegá enplléek saka számlása és méeezése szezmkus zónákan Sac Calculan and Desgn f Pecas Cncee Clumns n Sesmc Regns Calculul ș pecaea sâlpl dn en pefaca în zne sesmce SÁNDOR Gá, Álms, KISS Zlán 44 Nmda / Pnng Inca Kf. ISSN 1454-0746 www.em. em@em. A kadván megjelenésé ámgaa: Belen Gá Alap Budapes Műszak Szemle 57
Temesvá nma éképe Temesvá s / Tmşaa s Pned Maps Hăţle păe ale Tmşae D. JANCSÓ Ápád Temesvá ABSTRACT Te pape pesen e s f Temesvá s / Tmşaa s maps. Te fs plans lef n e manuscp ave een cncsel pesened and en e maps a wee pned dung e eas 1850 010 ave een ugl pesened. KIVONAT A ckk véggköve Temesvá váséképenek öéneé. Rövden összefglalja a még kézas vásalapajzka, éképeke, ké a má nmaásan megjelen egszeű alapajzka, majd smee a vás felméése és észleesen emuaja az ezek eedménen alapuló, 1850 010 közö nma mden váséképeke, ezek ípusa és édekessége. AZ ELSŐ ISMERT TEMESVÁR-TÉRKÉPEK Temesvá első alapajza (ks engedékenséggel mndajuk éképe) még nem jelenek meg nmaásan, csupán kézas ajzk vlak. Napjankg elég kevés maad fenn. Ismeeesek Oendff Henk színes, kézas Temesvá-alapajza 166-ól (Oendff kézaának végső fmájá 1667-an kapa), eg alapajz 1696-ól, Radgna Mema nagn vázlas, sznén kézas alapajza 1699-ől, a Lug Fednand Masglnak ulajdní alapajz a XVII. század végéől. 1. áa Henc Oendff alapajza 166-ól. Műszak Szemle 57
. áa A L. F. Masglnek ulajdní alapajz. Mndezek kana célka szlgálak. Elég vázlasak és nem felméések alapján készülek. Az első, mééseken alapuló Temesvá-alapajz, melől udmásunk van, 1551-en készül. Eől Gsmnd (Sgsmnd) de Pavecc, psa épíész jelenéséől udunk, mele Temesváól küldö Hasug Fednánd kálnak. A levélen emlíe alapajz sajns elvesze. A XVII XVIII. század flamán nagszámú vásáázlás jelen meg a Ks-Temes (késő Bega) paján eleülő adásza fnssággal íó váól és vásól. Ezek egálalán nem vlak éképek, anem veduák és elég szeén alapajzk, vszn öé-kevésé áláás adak a váa és a vása (ld. Jancsó Ápád Balla Lánd: Temesvá ég áázlása, valamn Jancsó Ápád Balla Lánd: Tmşaa vece. Imagn de epcă 1 ). Az alapajzka má a késő éképek előfuáanak eknejük. A XVIII. század elején megskasdak a öök ualm alól való felszaadíása e kíséleek. Végül a császá seegek, élükön Sava Eugén, Pálff Jáns, Alexande vn Wüemeg és más advezéekkel, felszaadíák Temesvá és ezzel a középk Magaszág mnden észén megszűn a öök ualm. Az 1716-s felszaadíás óás, euópa jelenőségű esemén vl, melől száms öpa, könv, öplap száml e. Legöjüke vá- és vásáázlásk, valamn alapajzk lluszálak. Az 1716-s sm, valamn az ez köveő dőszak vásalapajza a Memala ann MDCCXVI című könvemen eem közzé. Bevnulása uán Sava Eugén és az álala kneveze kmánzó, Claudus Flmundus de Mec zzálá a szémáz, kége vá és vás újjáépíéséez. Hadménökök méék fel a ég váa és készíeek óla alaps, észlees éképe. Közsme Peee ménökszázadsnak, Gő és Temesvá eődíés főménökének ké nagn pns felméés alapján készíe Temesvá-éképe 1716, lleve 1717-ől, (Plan de Temeswa leue es Exacemen pa Le Seu peee Capan Ingeneu en Cef au sevce de Sa Majesé Impeal e Calque dans les feesses de Raa e de Temeswa). Mndkeő kézas és Bécsen alálaó. Ezeknek a pns felmééseken alapuló éképeknek alapján készül a má ézlemeze meze, majd knma Temesvá-ékép, melnek címe: PLAN DE TEMISVAR / PLAAN DE TEMISVAR. A ékép kadója Isaac van de Kl (Hága, 179). Késő Jean Nealue újól kada 1747-en. Nag méee ma (98,00 x 70,50 cm) nég lemezől nmaák. A éképe ekööék Jean Russe de Mss Hse mlae du pnce Eugène de Save,, Vl. II. című köeée. 4 Műszak Szemle 57
. áa Peee ménökszázads éképe 1716-ól. 4. áa A J. R. de Mss könvéen megjelen Temesvá-ékép. Műszak Szemle 57 5
Nem éleű, vszn nagn közkedvel és sk példánan jelen meg Geg Maäus Seue Temesvá-éképe. Első kadásá (174) köveően úja és úja levnaka készíeek. Halála uán a cége fa, Alec Cal Seue, majd annak alálá köveően (176) ké veje: Tas Cnad Le és Jann Mcael Ps ánía. A Le álal kad mezeeken megjelenk ennek neve. 5. áa Geg Maäus Seue éképe Tas Cnad Le kadásáan. Az 1716-s felszaadíás köveő 1718-an aláí pzsaevác (passawz) éke szenesíee a Hasugk felségjgá a Mas Tsza Duna Edél Kápák közö eleülő eülee, mele ekkáj nevezek el Temes (vag Temesvá) Bánának. Ezuán a écs advezeőség eg aalmas vá épíésé aáza el. A vá evajzanak gamadája maad ánk. Ezek a kézas alapajzk és éképek aznan ksak vlak. A nagközönség nem jua zzájuk. Az első nma éképek, melek észleeseen muaják e a vás, a XIX. század közepén jelenek meg. Tö len kézas és nma váséképe közölem a emesvá dakól és a Bega öéneéől szóló könvemen. NYOMTATOTT TÉRKÉPEK AZ ELSŐ KORSZERŰ FELMÉRÉSIG Temesvá új váának első, könven megjelen alapajza 189-en jelen meg Ann vn Hamme Gescce de Pes, de vn 178 s 1740 m Temeswae Banae esce című könvéen. A nagn 6 Műszak Szemle 57
leegszeűsíe, kőnmas alapajz a könv 84. és 85. ldala közö alálaó. Az alapajz felüne az új Hasug-vá, valamn a ég, öökk vá knújá s. 6. áa Az A. Hamme könvéen megjelen Temesvá-ékép Nem ulajdnképpen vásékép a Wlelm Rammng könvéen ( De Feldzug n Ungan und Seenügen m Smme des Jaes 1849., Pes, Geduck e Landee und Heckenas, 1850 ) megjelen, 1:8 000 lépékű, SCHLACHT vn TEMESVÁR / den 9. Augus 1849 című csaaéékép, aznan aja észleeseen áázlák Temesvá a külvásaval egü. A váa és váműveke (kana k) vszn csak eg kö áázlja. A fadalm uán, még az szák aszluzmus ala jelenek meg a vás első nma, észlees éképe. Egkük a váa csak jelképesen, eg csllagknúal szemléle, de a külváska észleeseen muaja e. Ez a ékép 185-en készül Walzel Ágs Fges pes kőnmdájáan és a Rücklcke... melléklee. Kssé válza kaussal Jann N. Pee s közl 185-an megjelen Temesvá-mngáfájáan. Sznén a Peemngáfáan aláljuk a Belvás első észlees, nma éképé, melen felüneék a ázeleke s. Sajns nem íák e az ucaneveke. Műszak Szemle 57 7
7. áa Temesvá éképe J. N. Pee könvéen 8. áa Temesvá elvásának éképe J. N. Pee könvéen 8 Műszak Szemle 57
Az emlíe éképek kőnmással (lgáfa) készülek. Ez a nmaás mód, mele 1798-an a néme Als Senefelde alál fel, végg uala a XIX. század, me skkal lcsó vl a ézkacnál vag ézmezenél, a ajzka, éképeke pedg skkal gsaan udák elkészíen. A kőlap előszö kálumdgénxaláal, (mel eöme a póuska), majd eg vékn, fekee színű gumaákum éeggel vnák e. Az eede ajz vnala a gumaákumn keeszül ekaclák a kőe. Eől fakadóan, emészeesen skszzan áll fenn a ázás leeősége s. Íg s gaka eg-ké ónap keseves munkája uán fejezek e egeg nmása előkészíe kőlemez. Ezuán lvalajjal aák á a kőlap, azuán pedg vízzel lemsák a gumaákum éege. A nmdafeséke, mel eal a méledéseke, ampnnal vag őíású engeel vék fel a kőlemeze. Ezuán a kőlapa elezék a papí, mele zzápéselek. A méledéseken lévő nmdafesék a kőlapól a papía keül. A kőnmásnak ö fajája smeees, aznan a éképek nmaásánál a fene leí, kőe kaclás (Sengavu) ecnkájá asználák, me íg éles vnalaka és knúka kapak. A vás fejlődése, gaapdása, az pa, a keeskedelem, a közlekedés uak képíése, a pac kapcslak eősödése mndnká áée szía Temesvá kana jellegé. A váfalak és ásák újá állák a fejlődésnek, éklókén ölelék köül a elvás. A váfalakn kívül ams lépekkel fejlődek a külvásk. Skág a vásík alpvnaláól 500 öl ávlsága nem vl szaad épüleeke emeln. A lalm sáv szélességé a XIX. század másdk feléen 00 öle csökkeneék. A vásevezés, a elkek ulajdnvsznának pns ögzíése szükségessé eék a észlees felmééseke és a ékép áázlás. 1876-an a emesvá éképésze vaal pns méések alapján elkészíee a vás első észlees éképé. Ez 1878-an ada k a vás éképésze vaala Temesvá sza. k. vás Gá- József- Majk külváskkal és Rudlfsem elséggel egü Magaszág Temes megéen 1876. Lépék 1 écs üvelk = 40 öl. Kada a m. k. éképá. Temesvá 1878k év Ápló 1.én Melze Adlf éképá vezeő címmel. A éképszelvének (7,50 x 59,00 cm) a emesvá plgámese vaal levélááan alálaók. Ennek alapján készülek azán az első észlees éképek a vásól. 1881-en jelen meg a emesvá Beánek kőnmda szép és pns éképe a Józsefvásól és a Gávásól. A eljes vás emuaó kszeű, észlees váséképek sznén az 1880 1890-es éveken jelenek meg. Ilen a Beánek J. kőajzló műnéze és a Bee Róe kőnmda műnéze álal nma Temesvá sza. k. vás eles evajza. Mndké ékép nagméeű (110 x 70 cm), lépékek 1:5 760. Részlees váséképek, jól lázanak az ucaelnevezések, fel vannak üneve az épüleek, ázszámkkal, kemelve a középüleek, a lóvasú vnala, a vasuak. 9. áa A Józsefvás észlees éképe Műszak Szemle 57 9
10. áa A Beánek-féle észlees vásékép 11. áa A Bee Róe kőnmda álal készíe észlees vásékép 10 Műszak Szemle 57
A váséképeke mnd nag szükség vl a plgá közgazgaásan s. Ennek ellenée észleese vásékép Temesváól csak az 1880-as éveken jelen meg. Oka a vás eős kana jellege leee, sz Temesvá az Oszák Maga Mnaca egk legnag eődíméne vl. Saéga fnsságá aznan a XIX. század végée elveszíee és 189-en Feenc József kál aláía a Temesvá eődjellegé megszüneő dkumenum. Lenák a váskapuka és a ásák, váfalak nag észé. A vás pá éves szívós ac uán megvála a felszaadul kana eüleeke és áua csáa a elkeke. Temesvá elndul a nagvássá válás úján. Sznén az 1880-as évek végén jelenek meg a váskalauzk, melekez kőnmas éképeke fűzek. 1. áa A sk példánan, ö kadás (1889, 1891) megé Beán Oszká-féle váskalauz éképe Külön édekesség Yl Lajs és Kvács-Seesén Aladá kőnmas vásszaálzás éképe 189-ól. 1. áa Yl Lajs és Kvács-Seesén Aladá vásendezés éképe 189-ól Műszak Szemle 57 11
A XIX XX. század fdulóján megjelen vássmeeők és mngáfák s aalmaznak váséképeke. Legöjüke ké emesvá kőnmda: a Beánek J., valamn a Bee Róe lgáfája állía elő. A Bee Róe kőnmda éképé külön áképlapkén s fgalmaza a kadó, a emesvá Plaek-féle könvkeeskedés 1904-en. Szép, jól megajzl Temesvá-ékép alálaó a Pallas Nag Lexknáan s (1897). Ugancsak jó Temesvá-éképekkel alálkzaunk Kal Baedecke különöző éveken kad úkönveen s. A Baedeckeek éképe az Eduad Wagne és Ens Dees lpcse éképésze nézeéen készíeék. 14. áa A Pallas-lexkn szép Temesvá-éképe TEMESVÁR KORSZERŰ FELMÉRÉSE ÉS TÉRKÉPÉNEK ELKÉSZÍTÉSE A váfelagás uán szükség vl eg mnden gén kelégíő kszeű, vásékép elkészíésée, mel alapján elkészíeék a Temesvá nagvássá evő új vásfejleszés eve. A vás felméése és a kszeű vásékép elkészíésée a vás vezeősége a udapes Szesza László kál ménökö kée fel, ak 1901. auguszus 1-én kezde meg a munkálaka. Az elkészül vásfelméés munká 1904 májusáan vee á Temesvá ménök vaala. A felméés eedméne ám ejedelmes szekén ölö meg. A éképek nmda kvelezésé a Maga Kál Állam Nmda 1905 feuájáan fejeze e. Szesza László munkájáé 100 000 fn kap. Ezen méések uán készíeék el a vázlaka, majd a éképeke. A éképeke a céljuknak megfelelően, különöző méeaánan ajzlák meg. Az ucáka 1:00 lépékű szalagéképeken áázlák, az egész vás összefüggő éképe pedg 1:1 000 méeaánan készül. A vás eüleének áázlása 5 éképszelvéne fé á. A éképlapka megajzlásuk elő üvege agaszák. Íg küszöölék k a ő és nedvesség papía kfeje aásá, ennek méeválzásá. Az 1:1 000 lépékű szelvéneken kívül az éékese eüleekől, elkekől 1:00 méeaánú észleéképek s készülek. Ezeke nem üvege agasz papílapka, anem 1 mm vasagságú kanlapka ajzlák. A pnsság és a késő felasználás megkönníése céljáól a észleéképeke feljegezék az áázl dmk számadaa s. A fen emlíe éképeken kívül 1: 000 lépékű éképeke s készíeek. A vás 1 len szelvén (lapméee 100,00 x 7,00 cm) fed le. 1 Műszak Szemle 57
Az egész vás áázló 1:5 000 méeaánú ékép ké szelvénes. Szesza méése alapján a Maga Kál Állam Nmda elkészíe eg 1:0 000 lépékű Temesvá és könéke című ánéze éképe s. A éképeke a Maga Kál Állam Nmdáan skszsíák, a nemég evezee új eljáás, az úgneveze algáfa (alumngáfa, alumínumnma) ecnkával. Az eljáás Jsep Sclz alkalmaza előszö Manzan, 187-en és akkáj Magaszágn még csak az államnmdáa vezeék e. Az algáfa a síknmás egk fajája. Eljáása asnló a lgáfa (kőnma) úján készül skszsíász, azzal a különséggel, g a kőlap alumínum lemez eleesí. Előne, g a vékn és könnű lemez könneen kezeleő. Az algáfa ecnkájával az eede ajz eg máslókeeen áelezék eg fénézékenné e alumínumlemeze, mele nap- vag pedg műfén segíégével megvlágíak. A lemez veg kezelésnek veeék alá. Az előívás uán a vnalak elefkén jelenek meg a lemezen. A kőmezés apóléks munkájá pá pec ala elvégeze a fén és a vegsze. Az íg elkészül nmólemezekől má ezőleges számú másla leee készíen. Haá a kael jelenések szen Temesvá éképeől elegendő példán készül, a öénelm válzásknak, a selejezéseknek ála a közkönváakan, levéláakan csak nagn kevés példán maad ánk. A pgáfa felméés és az ennek alapján elkészíe ékép alapján Szesza László elkészíee Temesvá vásővíés evé s. Temesvá első kszeű felmééséől őveen íam a He Új Szó 007. januá feuá számaan, valamn a klzsvá Műszak Szemle 007/5. számáan. 15. áa A Szesza László álal készíe 1:0 000 méeaánú ánéze ékép MÁS, 190-IG MEGJELENT TÉRKÉPEK Műszak Szemle 57 1
A Szesza-féle vásővíés eve Szlád Eml, vás főménök és Bíge József, vás ménök dlgza á 191 1-an. Ee főkén az 1905-en megszeze és a vás ulajdnáa ákeül vl kana eüleek elekendezése ma vl szükség. Az új vásendezés eve 191-an aga jóvá a vás anács. Ennek 1:10 000 lépékű éképé 191-an nmaásan s megjeleneék (nma Umann Henk könvnmdája). A Szesza, lleve a Szlád-Bíge vásékép évzedekg e jó szlgála. 16. áa A Szlád Eml vás főménök és Bíge József vás ménök álal készíe Temesvá-ékép. Külön édekessége jelenenek a közkézen nem fgó, mégs nma éképek, meleke a váfelagás uán elekáadás-ávéel ágalásknál asználak a kana és plgá aóságk. Jelen meg vásékép nagméeű megeékép mellékéképekén s. Nagn ka és édekes az 1896-s övénaóság közú fgalmszámlálás eedméné megjeleníő Temes mege ékép Temesvá mellékéképével. Sznúg az 1910-es ékép a vásn áaladó övénaóság uakkal. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN Az első vlágáú uán Báná kéamadá, Temesváal egü Rmánáz csalák. A maga és néme nelve a mán vála fel. Az 190-as évekől kezdve csak ezen a nelven jelenek meg a vás éképe. Az első fellel mán nelvű Temesvá-ékép 190-an készül. Ez nmák úja 19-en és felüneék aja a vás fő keeskedelm pnja, ucá. Egk példáná Bukaese küldék, a máska a vás levélááan elezék el. Nagn szép az 196 köül, a lugs Sdn kőnmdáan készíe vásékép. Az 190-as évekg a ég éképeke asználák, meleken megválzaák, mánsíák a ég ucaneveke és elvégezék a kse módsíáska, például új ucák vag köznézmének felajzlásával. A vás lakssága aznan anna zzá vl szkva a ég ucanevekez, g a váskalauzk külön közölék az új, mán ucanevek melle az ucák ég, maga és néme ucaneve s. 14 Műszak Szemle 57
17. áa Az első mán nelvű vásékép Temesváól 18. áa Nagn szép kvelezésen, a lugs Sdn nmda álal ajzl és nma vásékép k. 196-ól Műszak Szemle 57 15
Néa évenkén válzaak ucaneveke. Nag gaksággal jeleneek meg váséképes ucanévjegzéke s. Tö alkalmmal megöén, g ezekez nem nmaak új éképe, anem az előző év kööék e az ucanévjegzék-füzee, al aznan felüneék azka az ucáka, melek dőközen új neve kapak (például az 197-es ucajegzék-füzeen s az 196-s ékép alálaó, vag pedg az 1947-es éképe agaszák e az 1948-as ucajegzék-füzee, vszn a ékép magójáa nmaák az dőközen megválza kálságól az szág népközásaság le ucaneveke). 190-an jelen meg eg elég szeén kvelezésű vásékép eg ámnelvű váskalauz mellékleekén. Az szág vezeése, udmásul véve, g nagn sk vás és más fnsa elepülés, főleg az Ókálság (azaz a Rmán Kálság, a Regá ) eüleén lévő, nem endelkezk asználaó, kszeű váséképpel, elendele (a vnakzó övén: Legea penu ganzaea admnsaţe lcale ) a vásk felméésé és vásővíés éképének elkészíésé. Azkan a váskan, melek má endelkezek kszeű felmééseken alapuló éképekkel, el kelle végezn ezek kegészíésé és akualzáslásá. Ez Temesván a vásáza keeéen működő műszak szál eszja végezék el. A övén megelőzve, má 199 190- an a műszak szál a külváskan kővíee a ámszögelés és skszögelés álóza (90 új ámszögelés és 4 új skszögelés pn aázván meg). Ezek alapján elkészíeék a vás küleüleenek s észlees éképe, meleke csalakzaak a má meglévő 1:5 000 és 1:1 000 lépékű váséképekez. Az emlíe övén élee lépések eá Temesvá szeencsés elzeen vl, sz a meglévő Szesza Szlád Bíge éképeke kelle napakésszé enn, az 199 190-as éveken pedg, mn láuk, má elkészíeék a küleüleek észlees éképe s. Az új váséképe a vás műszak szála készíee el Dnse Balsu és Tma Daaas ménökök vezeésével. Az 1:14 000 méeaánú nma ékép 191- en lá napvlág a emesvá Pegle kőnmdáan. 19. áa A D. Balsu és T. Daaas álal készíe és a emesvá Pegle kőnmda álal ajzl és nma vásékép 191-ől. 16 Műszak Szemle 57
194 köül eg édekes váskalauz jelen meg, melen külön-külön lapn vannak a vásnegedek éképe. E éképeknek különlegessége, g az ucáka nem ké páuzams, anem csak eg vasagí vnallal jelölék. Az 196-an készíe Eml Gădnau-féle váséképe ö váskalauza s ekööék. 1940 és 1948 közö az Insuul Culual de Ves magaul Nuga Kulúnéze (melnek gazgaója In-Sa Udea vl) álal kad váséképek és kalauzk ualák a pac, de e éképek mnősége nem veekede a Balsu Daaas-féle éképével. Az 1941-es éképnek smejük fekee-feé és színes (ps) kadásá s. E váskalauzka anulmánzva nmn köveejük az 1940-es évek fdulakan (és pálfduláskan) l gazdag öénése: megjelenk Hle és Mussln neve, azán 1948-an úja nmdafeséke lá a má 1947-en kad kalauz füzee, a sznén 1947-en készíe éképpel, melnek magójáa aznan má a kmmunsa aalm álal ad új ucanevek keülek. A ékép kausáan fekee ussal felülnmák a kegvesze, endszeellenes In-Sa Udea nevé. Az Insuul Culual de Ves váséképenek és ucanéváanak ulsó kadásaval egdően jelenek meg a plgámese vaal műszak szála álal készíe 1:15 000 lépékű váséképek. A műszak szál éképésze dája Ian Sameş ménök áníásával 1945-en úja ejáa (eamulála) és felújía a meglévő váséképe. Elkészülek az 1:1 000-es lépékű lapk (meleke még az 1980 1990-es éveken s asználak), az 1:10 000 lépékű ékép (nem alálam nma válzaá, csak eg pauszól készül másla), valamn a Tó Ágsn (mánsíva: Augusn) álal ajzl, majd nma éképek 1:15 000 lépékkel. Ennek az dőszaknak az ulsó észlees váséképe 1949-en jelen meg. Tíz év csend uán jeleneék meg Temesvá új ucanévjegzéké és éképé. A kövekezőg s ska kelle vána annak, ak annak dején nem ju zzá az 1959-es kadász. Ez az ucanévjegzék 1966-an jelen meg füze és ékép fmájáan, majd eg összeajgaaó éképlapkén, melnek áldaláa nmaák a eűendes ucanévjegzéke. Tzennég éven á, 1980-g vl mnden emesvának féle kncse az 1966-s vásékép, sz a mnd jan eősödő dkaúa nem néze jó szemmel és a cenzúa egálalán nem, vag pedg nagn neezen engedéleze éképek és váséképek kadásá. Bldg vl, ak megszeze eg-eg, az degenfgalm vaal álal kad ks váséképe. 1980-an a el vezeés sugallaáa a mege evező vállala elkészíe eg váséképe, mele a el Bana Nmdapa Vállala nma k. A ékép áldalán ucanévjegzék vl. Vék, mn a cuk. A éképen nncs méeaán, kadása ma aznan skan kapak fegelm. A endszeválásg nem s készül kmla vásékép. Az 1980-as éképe félg kan, ucanévjegzék nélkül még knmaák, de má nem keül keeskedelm fgalma. Csak a főnökök -nek ju előle, vag pedg azknak, akknek vl smeősük, aájuk a nmdáan. 1990 UTÁN MEGJELENT TÉRKÉPEK 1990 uán elöölék a cenzúá, ege-mása jelenek és jelennek meg a különöző, váséképpel ellá vássmeeők, váskalauzk, különálló váséképek. Mndjá 1990 uán az 1980-as vásékép némleg akualzál válzaa jelen meg, azán az IPROTIM (Temes Mege Tevező Vállala) álal készíe vásékép és annak különöző kadók álal paca d válzaa. Közsme, pf éképkadók s készíeek váséképeke Temesváól. Külön kemelném a Cagapa Temesvá-éképé, mel észlees, können áekneő, génes, kml munka, mmá ké kadás és ö uánnmás é meg, nncsenek aja eklámk. Klasszkus váséképek még az Alfacn, AMCO- PRESS, és a Ga kadó éképe. A emesvá plgámese vaal a klzsvá Scue & Fanzke kagáfa cégnél endele meg a vás 1:17 000 lépékű éképének elkészíésé. Ennek első kadása 007-en, a másdk 010-en jelen meg. A éképe a plgámese vaal égsze ala működő Tuszka Infcenum ngenesen az édeklődők észée csája. Az Infcenum kse méeű, sznén ngenes éképlap s kad a vása lágaók észée. Ezen nncsen sem ucanévjegzék sem eklám. Külön kaegóá képeznek az ún. váskalauzk, melek álaláan eg-eg áeknő éképe és ö észleéképe aalmaznak. A könven ezeke s emuaják a íó vag/és címlap, az áeknő ékép és eg-ké észleékép közlésével. A emesvá Ncu Dăăşean képzőművész, gafkus megajzla Temesvá első D éképé (elkészíésée jónéán évvel ezelő én s öszökélem a eeéges ajzló). A ékép kadás jgá a Wee G Tmşaa vee meg és közöle külön éképlapn, a elvás áázló ész pedg a Wee G Tmşaa című dőszaks kadván középső, keős ldalán. Műszak Szemle 57 17
A Temesvá-éképek kuaásá a P Renvanda Culua Hungaae Alapíván Unge Máás Szakalapívána és a Dmus Hungaca Scenaum e Aum ámgaák. Köszöne az lleő kuaóumknak a megelőlegeze zalmé. Temészeesen nncs elegendő el eg könvn anag közlésée. A Temesvá nma éképe észleesen smeeő, gazdag képanaggal ellá ejedelmes könv 011 végén jelen meg. Megendeleő a szezőnél. BIBLIOGRÁFIA Epejes Kálmán: A écs adlevélá maga vnakzású éképenek jegzéke. Szeged, 199 Jancsó Ápád Balla Lánd: Temesvá ég áázlása. Men Könvkadó, Masvásáel, 005 Jancsó Ápád Balla Lánd: Tmşaa vece. Imagn de epcă I III. Edua MIRTON Tmşaa, 004 006 Jancsó Ápád: A Bega, a Bánság elkénezee flója. MIRTON Könvkadó Temesvá, 007 Jancsó Ápád: A emesvá Bega-dak kónkája. Kadja a Maga Úüg Tásaság; Budapes Temesvá; 1999 Jancsó Ápád: Temesvá nma éképe 1850 010, Temesvá, 011 Jancsó Ápád: Iscul pdul dn Tmşaa. Bleca Hsca e Acaelgca Banaca XXIX. Edua Mn Tmşaa, 001 Jancsó Ápád: Memala Ann MDCCXVI. Mn Könvkadó, Tmşaa / Temesvá, 007 Jancsó Ápád: Temesvá felméése és éképezése 1901 1904 közö. In: Műszak Szemle 5. szám, Klzsvá, 007. Jancsó Ápád: Temeswa und sene Bücken. Mn Velag. Temeswa, 00 Jancsó Ápád: Tmşaa Temesvá Temeswa Temšva. Bdges acss e Bega Rve. Edua Mn Tmşaa, 001 Jankó Annamáa: A másdk kana felméés (1806 1869). DVD, Acanum, Budapes. Kscan Alexande: Banae Kaen m Kegsacv Wen (1686 1900): Blgape. In: Südsdeuces Acv VI. Band. Sndeduck. Velag R. Oldenug, Müncen 196 Leşcu Ocavan: Gdul aşulu Tmşaa de-a lungul mpulu. 1900 000. Tmşaa, 001 Leşcu Ocavan: Planule muncpulu Tmşaa ş denumea săzl în decusul anl 1716 000. Cuzăţ mşene. Tmşaa, 00 Opş Ma: Tmşaa Mngafe uanscă. Vlumul I. Descpe ecene cae au mpus cecaea se uansce a Tmşae. Edua Buma Tmşaa, 007 Papp-Vá Ápád: Magaszág éképeken. Kssu Kadó / Cagapa, Budapes, 00 Sucu Adan: Nul plan de ssemazae a muncpulu Tmşaa. In: Mnul muncpulu Tmşaa, 191, n. 47 48 18 Műszak Szemle 57
Eg zákeeszmezeű öszvéaó génevéel esee Te Wkng Sages f a Cmpse seel-cncee Bx Gde Sadle de lucu ale une secţun caseae ţel-en FENEŞAN Cna, KÖLLŐ Gá, MOGA Peu, GUŢIU Şefan Klzsvá Műszak Egeem ABSTRACT In pape e wkng sages f a cmpse seel-cncee x gde ae pesened. Te essance sages, especve e elasc essance sage, e ulmae lm sae and als w nemedae sages ae pesened. Te pesened esul ae f a cmpse seel-cncee x gde w ee dffeen dep. BEVEZETŐ A nag feszávú vasú dak eseén az ágaza jelenős állandó öleee jelen. Éppen ezé lan szekezee kell evezn, amelnél az állandó ee kse. Az 1. áán eg len ídkeeszmeze láaó, mele a váakan anulmánzn fgunk az génevéelek, valamn a feszülég állap szempnjáól. 1. áa Műszak Szemle 57 19
A keeszmeze génevéel esee: Ezeke a leeéges eseeke a. áán muajuk e. Rugalmas feszülég elszlás a Közes ugalmas és képléken Közes képléken c képléken aáállap d. áa RUGALMAS FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT A Az acél-en keeszmezee az n ekvvalenca énező segíégével mgén acél keeszmezeé alakíjuk [n=e a /E ].. áa - A ugalmas feszülégállap a A ugalmas engel elzeé az (1) összefüggés segíégével aázzuk meg. C C C T T 0 (1) A kövekező összefüggések (), (), (4), (5) segíégével megaázzuk az (1) összefüggés agja. 0 Műszak Szemle 57
R H nr () s H nr () ( ) R (4) H nr (6) (11)-e eeleesíve az (1) összefüggése, megkapjuk a semleges engel elzeé. C 1 n s R (5) (6) C 1 s (7) 1 C 1 T (8) (9) T 1 R (10) (11) A (1) összefüggés segíégével megaázzuk a semleges engel elzeé. 1 n n H n n n n n (1 a) H (1 ) A ugalmas amánan a keeszmezee génevevő ajlíó nmaék: el Rd M. : a cc M el. Rd mn Mel. Rd ; Mel. Rd (1) al: Műszak Szemle 57 1
M a el. Rd f a I 1 c f a W a M fck. 0. 85 cc el Rd c n I cs 1 Az 1. áláza a ídkeeszmeze ám különöző szekeze magasság eseén a ajlíó nmaék adja meg, amel a en és acél vesz géne övd deg aó eelés n 0 = 5.57 és aós eelés eseén n L =16.44. Szekeze magasság H [mm] 1. áláza Hajlíónmaék [kn m] Keeszmeze Acél n 0 =5.57 n L =16.44 acél acél en acél en.915 690 8700 4550 76080 84140.715 6400 75780 4140 6970 7580.515 57610 69000 7400 6500 67760 A keeszmeze eeelenség nmaéka (14) I 1 A A 1 A 1 1 1 A A 1 1 A A 1 1... 1 (14) Hám különöző szekeze magasság eseén a keeszmeze jellemzőke a -es áláza aalmazza.. áláza Mecanka jellemzők szekeze magasság eseén H=.915 m Keeszmeze n 0 =5.57 n=16.44 Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.50 1.4 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.95 1.67 Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.50 0.78 Hajlíónmaék M (kn m) 4550 76080 H=.715 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.41 1.146 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.05 1.569 Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.48 0.19 Hajlíónmaék M (kn m) 4140 6970 H=.515 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.0 1.049 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.1 1.466 Műszak Szemle 57
Mecanka jellemzők szekeze magasság eseén Keeszmeze n 0 =5.57 n=16.44 Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.59 0.66 Hajlíónmaék M (kn m) 7400 6500 A keeszmeze és a feszülég a. áán láaó. RUGALMAS ÉS KÉPLÉKENY KÖZTES FESZÜLTSÉG ELOSZLÁS B A 4-k áán láaó feszülégelszlás eseén, a szakaszn lneás elszlás feléelezünk, al R 0.4 750, akk: 4. áa A semleges engel elzeé a (15) képle szen aázzuk meg. C C C T T A első eők a kövekező képleek szen számíaók. 0 (15) C R (16) C R (17) C T R (18) R H (19) T R (0) Műszak Szemle 57
4 Műszak Szemle 57 Beeleesíve a (15)-ös egenlee, megkapjuk a semleges engel elzeé: R R R H R R R R R 4 (1 a) H (1 ) A eeelenség nmaék: 1 1 1 1... 1 1 1 1 1 1 A A A A A A A I () A. áláza aalmazza a ám szekeze magasság eseén ídkeeszmeze eeelenség nmaéká.. áláza Öszvé keeszmeze n 0 =5.57 n L =16.44 H=.915 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.54 0.78 H=.715 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.46 0.0 H=.515 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.9 0.68 A keeszmeze eeíó nmaéka: 4 1 d C d C d C d T M () al: T, C,, C,, C - a (16) (0) összefüggéseken defnáluk d 1, d, d, d 4 az eők kaja 1 R d (4) ) ( ) ( ) ( ) ( d (5) d (6) 4 d (7) A ám különöző magasságú felépímén jellemző a 4. áláza aalmazza.
4. áláza Keeszmeze jellemző Öszvé keeszmeze H=.915 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.194 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.71 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 750 H=.715 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.094 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.61 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 6870 H=.515 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 0.994 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.51 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 660 KÉPLÉKENY KÖZTES FESZÜLTSÉGELOSZLÁS C A keeszmeze és a feszülégelszlás a 5. áán láaó R 4 750 0. [], sszúságn paalkus elszlás feléelezünk. 5. áa A semleges engel megaázó egenle: C C C T T Al a első eőke (9) () képleek fejezk k 0 (8) C R (9) C R (0) 4 C R R (1) Műszak Szemle 57 5
6 Műszak Szemle 57 H R R T 4 () R T () Beeleesíve (4) képlee megkapjuk a semleges engel megaázó összefüggés: R R R H R R R R R 4 (4 a) H (4 ) A keeszmeze eeelenség nmaéka: 1 1 1 1... 1 1 1 1 1 1 A A A A A A A I (5) A 5. áláza aalmazza a eeelenség nmaékka a ám keeszmeze eseén. 5. áláza Öszvé keeszmeze n 0 =5.57 n L =16.44 H=.915 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.54 0.78 H=.715 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.46 0.0 H=.515 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.9 0.68 A keeszmeze eeíó ajlíónmaéka: 4 1 d C d C d C d T M (6) al: T, C,, C,, C - a (9) () összefügéseken defnáluk d 1, d, d, d 4 - a (7) (40) képleek szen aázzuk meg
d d d d 1 4 5 ( ) ( ) 5 1 ( ) (7) (8) (9) (40) A ám keeszmeze jellemző a 6. áláza aalmazza. 6. áláza Keeszmeze jellemző Öszvé keeszmeze H=.915 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.194 Súlpn elzee az felső övlemezez vsznva (m) 1.71 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 80690 H=.715 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.094 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.61 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 7480 H=.515 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 0.994 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.51 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 66460 A KÉPLÉNY HATÁRÁLLAPOT D A feszülég elszlása a 6. áán láaó: Műszak Szemle 57 7
6. áa A semleges engel elzeé a (41) egenle segíégével aázzuk meg: C C C T T 0 (41) A első eő a (4) (46) képleek segíégével aázzuk meg. C R (4) C R (4) C T R (44) R H (45) T R (46) Beeleesíve és megldva a (41) egenlee, megkapjuk a semleges engel elzeé: R R R R R H R R (47 a) 4R H (47 ) A eeelenség nmaék a (48) összefüggéssel aázzuk meg: 8 Műszak Szemle 57
Műszak Szemle 57 9 1 1 1 1... 1 1 1 1 1 1 A A A A A A A I (48) A 7. álázaan fglaluk össze a eeelenség nmaékka a ám anulmánz eseen: 7. áláza Öszvé keeszmeze n 0 =5.57 n L =16.44 H=.915 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.54 0.78 H=.715 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.46 0.0 H=.515 m Teeelenség nmaék I (m 4 ) 0.9 0.68 A eeíó nmaék: 4 1 d C d C d C d T M (49) al: T, C,, C,, C - első eők d 1, d, d, d 4 - az eők kaja 1 d (50) ) ( d (51) d (5) 4 d (5) A 8. áláza aalmazza a d eseen a keeszmeze jellemző (,, M.)
8. áláza Keeszmeze jellemző Öszvé keeszmeze H=.915 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.197 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.71 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 8180 H=.715 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 1.094 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.61 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 74090 H=.515 m Súlpn elzee az alsó övlemezez vszníva (m) 0.994 Súlpn elzee az felső övlemezez vszníva (m) 1.51 Hajlíónmaék elzee M (kn m) 66990 A 9. áláza a eeíó ajlíónmaékk ééke aalmazza a ám szekeze magasság eseén állandó és aszns eelése. Szekeze magasság H [mm] Állandó ee +P10 Vna 9. áláza Hajlíónmaékk: [kn m] Állandó ee +LM71 Vna Állandó ee +SW/ Vna.915 8160.5 6156.5 6947.5.715 80990.5 60986.5 690.5.515 800.0 6098 68514.0 A 10. áláza a semleges engel elzeé és ajlíónmaéká adja meg a ám különöző magasságú felépímén és nég feszülégelszlás (a,,c,d) eseén. 10. áláza Keeszmeze jellemző Rugalmas feszülég elszás a Közes ugalmas és képlén Közes képlén c Haáállap, képléken aáállap d H=.915 m 0 Műszak Szemle 57