Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a 2018-ban végzett belső ellenőrzésekről készült éves összefoglaló jelentés jóváhagyására

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: 161/2019. Javaslat a 2018-ban végzett belső ellenőrzésekről készült éves összefoglaló jelentés jóváhagyására Tisztelt Közgyűlés! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 49. (3a) bekezdése alapján: a polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselőtestület elé terjeszti jóváhagyásra. A Bkr. előírásának eleget téve tájékoztatást adok az SMJV Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat) által alapított költségvetési szerveknél és gazdasági társaságoknál 2018-ban végzett ellenőrzésekről. Az ellenőrzések végrehajtására a Közgyűlés által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján került sor. Az ellenőrzési tevékenység bemutatását az államháztartásért felelős miniszter által közzétett útmutató alapján összeállított éves összefoglaló jelentés tartalmazza, a határozati javaslat 1. melléklete szerint. Az összefoglaló jelentés tartalmazza többek között a belső ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeit, ellenőrzési típusonként és egységenként a vizsgálati szempontokat, a jelentősebb megállapításokat, javaslatokat, a belső kontrollrendszer működését, valamint az intézkedési tervek megvalósulását. A Bkr. 11. (1) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője köteles a Bkr. 1. melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét. A (2a) bekezdése szerint a helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetője a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szerv vezetőjének. A vezetői nyilatkozatot a polgármester a zárszámadási rendelet tervezetével együtt terjeszti a képviselőtestület elé. A Bkr. 11. (4) bekezdése szerint, ha a költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében, a távozó vezető, köteles a Bkr. 1. mellékletét az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli. A határozati javaslat 2-8 melléklete a jegyző, a jegyző hatáskörében eljáró aljegyző és az Önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetői által tett a Bkr. 11. (1) bekezdésében előírt, e jogszabály 1. melléklete szerinti, a belső kontrollrendszer minőségének értékelésére vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazza. 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 312-250, Fax: (32) 422-386, e-mail: polgarmester@salgotarjan.hu

Tisztelt Közgyűlés! Kérem az alábbi határozati javaslat elfogadását. Határozati javaslat 1. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2018-ban végzett belső ellenőrzésekről készült éves összefoglaló jelentést az 1. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Fekete Zsolt polgármester 2. A Közgyűlés a jegyző által vezetett illetve az Önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetői által tett a belső kontrollrendszer minőségének értékelésére vonatkozó a 2-8. melléklet szerinti nyilatkozatokat tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Fekete Zsolt polgármester Salgótarján, 2019. május 29. Fekete Zsolt polgármester

Szám: 161/2019 1. melléklet a /2019. (.... ) határozathoz Éves összefoglaló jelentés a 2018-ben végzett belső ellenőrzésekről Salgótarján, 2019. február 15.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján [Bkr. 48. a) pont]... 4 I.1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése [Bkr. 48. aa) pont]... 4 I/1/a) A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése... 4 I.2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása [Bkr. 48. ab) pont]... 16 I.2/a) A belső ellenőrzési egység humánerőforrás-ellátottsága... 16 I.2/b) A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása [Bkr. 18-19. -a alapján]... 17 I.2/c) Összeférhetetlenségi esetek [Bkr. 20. -a alapján]... 17 I.2/d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása... 17 I.2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását elősegítő és akadályozó tényezők... 18 I.2/f) Az ellenőrzések nyilvántartása... 18 I.2/g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok... 18 I.3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48. ac) pont)... 18 I.3.1. Egyéb tevékenység... 22 II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján [Bkr. 48. b) pont]... 23 II.1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok [Bkr. 48. ba) pont]... 23 II.1.1. A belső ellenőrzés kiemelt kategóriába sorolt megállapításai... 23 II.2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése [Bkr. 48. bb) pont]... 24 Kontrollkörnyezet... 25 Integrált kockázatkezelési rendszer... 25 Kontrolltevékenységek... 25 Információs és kommunikációs rendszer... 26 A nyomon követési rendszer (monitoring)... 27 III. Az intézkedési tervek megvalósítása [Bkr. 48. c) pont]... 27 III. Táblázatok... 29 Vezetői összefoglaló 2018-ban a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által alapított költségvetési szervek, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok éves belső ellenőrzési terven alapuló belső ellenőrzését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) felhatalmazása alapján, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Bkr.) továbbá a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a Belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódex betartása mellett, a kockázatelemzésen alapuló prioritások figyelembevételével 2 fő a Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) állományába tartozó belső ellenőr látta el. A belső ellenőrök ellátták továbbá az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok által kötött megállapodás alapján 2

a Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: RNÖ) és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: SZNÖ) belső ellenőrzését is. A belső ellenőrök 2018-ban a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján végezték munkájukat. Az ellenőrök az ellenőrzési tervben foglaltakat teljesítették. A belső ellenőrök az éves munkaidő mérleg alapján rendelkezésre álló időkeret 72,06%-át ellenőrzésre, 6,37%-át tanácsadásra, 4,9%-át képzésre és 16,67%-át egyéb tevékenységre fordították. Az ellenőrzésre fordított időkeretből 21,77%-ot a Polgármesteri Hivatalnál, 40,82%-ot a felügyelt költségvetési szerveknél, 20,41%-ot nemzetiségi önkormányzatoknál és 17,01%-ot a gazdasági társaságoknál végzett ellenőrzés tett ki. Az elvégzett vizsgálatok típusai: szabályszerűségi, pénzügyi és teljesítmény ellenőrzések voltak. Az ellenőrzések lefolytatásánál az ellenőrök betartották a Bkr.-ben meghatározott eljárási szabályokat. A jelentéseket az előírt formai követelményekkel készítették el. A vizsgált területeket a belső ellenőrzési kézikönyvben meghatározottak szerint értékelték. A vizsgálatok során tett megállapítások megalapozottak voltak. A vizsgált szervezetek vezetői a megállapításokat és javaslatokat elfogadták. Egyeztető megbeszélésre nem került sor. Az elfogadott javaslatokra minden vizsgált szervezet készített intézkedési tervet. A belső ellenőrzési munka színvonalának javításában fontos szerepet játszik az ellenőrzést követő felmérő lap elemzése, valamint az ún. kulcsfontosságú teljesítménymutatók. Az ellenőrzést követő felmérő lapot az ellenőrzött szervezetek töltik ki, amelyben különböző szempontok szerint - minősítik a belső ellenőrök munkáját. A visszaküldött felmérő lapok átlaga 4,53 volt. (1-5-ös skálán) A kulcsfontosságú teljesítménymutatók a belső ellenőrzés eredményességét és hatékonyságát mutatják. A teljesítménymutatók közül néhány fontosabb jellemző: Eredményességi mutatók: belső ellenőrzés által tett javaslatok száma 56 db, jelentős javaslatok száma 9 db, az ellenőrzött szervezet vezetője által jóváhagyott javaslatok aránya 100%. Hatékonysági mutatók: az ellenőrzések átlagos időszükséglete (felkészülés, helyszíni ellenőrzés, jelentésírás, egyeztetés) 21,3 nap, a helyszíni ellenőrzések határidőre való befejezésének aránya 100%, a jelentés-tervezet határidőre történő elkészítésének aránya 93%, a jelentés tervezet és az ellenőrzési jelentés lezárása között eltelt napok átlagos száma 10,15 nap. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztése során továbbra is elsődlegesen biztosítani kell az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek ellenőrzését, valamint a gazdasági társaságoknál a kétévenkénti ellenőrzést, illetve évenkénti ellenőrzést a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél. Erősíteni kell a tanácsadó tevékenységet. Az ellenőrzési tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség vizsgálatára. 3

I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján [Bkr. 48. a) pont] I.1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése [Bkr. 48. aa) pont] A belső ellenőrzés a Közgyűlés által 2018-ra jóváhagyott belső ellenőrzési tervet teljesítette. 14 ellenőrzést foglalt magába a belső ellenőrzési terv. A tervezett ellenőrzésekre fordítandó revizori napok száma 300 nap volt. Az ellenőrzési feladatokat a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrei látták el. Külső kapacitás igénybevételére a beszámolási időszakban nem került sor. Az ellenőrzési tervben foglaltak teljesítését számszerűsítve a 3. táblázat mutatja. A táblázat adatai alapján amely a rendelkezésre álló revizori kapacitás tevékenységek szerinti megoszlását mutatja - a belső ellenőrök az ellenőrzésekre tervezett időszükségletet 98%-ra, a tanácsadási tevékenységre tervezettet 173,33%-ra, a továbbképzésre tervezettet 133.33%-ra és az egyéb tevékenységre (terv, beszámoló készítés, kézikönyv átdolgozása, adminisztráció) tervezett időszükségletet 87,18%-ra teljesítették. A beszámolási időszakban a terv szerinti ellenőrzéseket a 2. táblázat mutatja. A tervben szereplő 14 vizsgálaton felül soron kívüli vizsgálatokra is sorkerült. A vizsgálatokra összesen 294 revizori napot használtak fel. I/1/a) A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése Tárgy Cél Módszer 1. Salgótarjáni Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata, Salgótarjáni Összevont Óvoda A 2017. évi normatív állami hozzájárulás elszámolásának vizsgálata Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a 2017. évre igényelt és elszámolt normatív állami hozzájárulásokat a megfelelő alapdokumentumokkal alátámasztották. Az alapdokumentumok tételes és eseti ellenőrzése (terv szerinti ellenőrzés) 2. Helyi Választási Iroda 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás pénzügyi lebonyolítása (soron kívüli ellenőrzés) Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: a népszavazáshoz kapcsolódó kiadások kerültek-e elszámolásra, az elszámolás bizonylati alátámasztása megfelelő-e, a hatásköri szabályokat betartották-e. Dokumentumok, nyilvántartások vizsgálata, közvetlen megfigyelésen alapuló tételes ellenőrzés 4

3. Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. Az önkormányzati rendeletek betartásának, az önkormányzati feladatellátás elszámolásának vizsgálata (terv szerinti ellenőrzés) 4. Dornyay Béla Múzeum Munkaidő nyilvántartás ellenőrzése (terv szerinti ellenőrzés) 5. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának projekt bonyolítási tevékenysége (soron kívüli ellenőrzés) 6. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Csarnokés Piacigazgatósága Tervezési tevékenység vizsgálata (terv szerinti ellenőrzés) 7. A Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: a Kft. hatékonyan használta-e fel a rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a költségvetési támogatást, az általános költségek felosztása megfelelő volt-e; a létszámellátottság hogyan biztosította a feladatellátást. Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: szabályszerű-e a munkaidő nyilvántartás, illetve a szabadságok, távollétek nyilvántartása. Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: a projektek elszámolásának folyamata, dokumentálása megfelel-e a támogatási szerződésnek, és az egyéb követelményeknek, a számviteli előírások betartásra kerültek-e, illetve a belső kontrollrendszer működése megfelel-e a vonatkozó szabályozásnak. Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: hogy a költségvetés tervezése szabályszerű volt-e, hogy a tervezett létszám előirányzat megegyezik az engedélyezettel, hogy a jubileumi jutalmakat jogosan tervezték-e, hogy betartották-e a kiadott tervezési útmutató előírásait. Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: szabályozott-e az adómentes juttatások, a béren kívüli juttatások, valamint az egyes Szerződések, szabályzatok, analitikus és főkönyvi nyilvántartások eseti és tételes vizsgálata, interjúk készítése Szabályzatok, nyilvántartások, dokumentációk tételes és szúrópróbaszerű ellenőrzése A kiválasztott eljárás tételes ellenőrzése Az alapdokumentumok tételes és eseti ellenőrzése Szabályzatok, nyilvántartások, dokumentációk tételes és szúrópróbaszerű ellenőrzése 5

A SMJV Polgármesteri Hivatalának adóköteles és adómentes juttatásainak vizsgálata (terv szerinti ellenőrzés) 8. Balassi Bálint Megyei Könyvtár Munkaidő nyilvántartás ellenőrzése (terv szerinti ellenőrzés) 9. SMJV Roma Nemzetiségi Önkormányzata Készpénzkezelés meghatározott juttatások köre és a velük való gazdálkodás, a gazdálkodás során betartják-e a vonatkozó törvényi előírásokat, belső rendelkezéseket. a Hivatal adóköteles és adómentes juttatásai szabályozottság teljeskörű-e, a szabályozás előírásai betartásra kerültek-e, illetve a belső kontrollrendszer működése megfelel-e a vonatkozó szabályozásnak. Az ellenőrzés célja, a következő feladatok vizsgálata, hogy: szabályszerű-e a munkaidő nyilvántartás, illetve a szabadságok, távollétek nyilvántartása. Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy a pénzkezelés megfelel-e a szabályoknak Szabályzatok, nyilvántartások, dokumentációk tételes és szúrópróbaszerű ellenőrzése Házipénztári kifizetések tételes ellenőrzése (terv szerinti ellenőrzés) 10. SMJV Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata Készpénzkezelés (terv szerinti ellenőrzés) 11. Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde A szakmai dolgozók személyügyi nyilvántartásának vizsgálata (terv szerinti ellenőrzés) 12. SMJV Polgármesteri Hivatala, Salgótarjáni Költségvetési Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy a pénzkezelés megfelel-e a szabályoknak Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: az alkalmazott szakmai dolgozók képzettsége megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Az intézkedési tervekben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése Házipénztári kifizetések tételes ellenőrzése Az alapdokumentumok tételes és eseti ellenőrzése Az intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámolók 6

Intézmények Gazdasági Szolgálatá, Dornyay Béla Múzeum szúrópróbaszerű ellenőrzése ÁSZ ellenőrzéshez kapcsolódó intézkedési terv ellenőrzése (terv szerinti ellenőrzés) 13. VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság ellenőrzése (terv szerinti ellenőrzés) 14. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, SMJV Polgármesteri Hivatal Közbeszerzések vizsgálata az Önkormányzatnál (terv szerinti ellenőrzés) Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy az Önkormányzat által nyújtott támogatás felhasználása megfelel-e a rendeletben foglaltaknak, biztosított-e a vagyonvédelem. Az ellenőrzés célja, feladata annak vizsgálata, hogy: a közbeszerzési eljárás folyamata megfelelően szabályozott; az eljárások lefolytatása megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatoknak. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vizsgálata, az Önkormányzat felé benyújtott elszámolások vizsgálata, erőforrás gazdálkodás elemzése, interjúk készítése A kiválasztott eljárások tételes ellenőrzése Megjegyzés 2018-ban az ellenőrök nem végeztek utóellenőrzést. Az elvégzett ellenőrzések rövid összefoglalása: Szabályszerűségi ellenőrzések Szabályszerűségi ellenőrzésre a következő szervezeteknél került sor: Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata, Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde, Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Csarnok- és Piacigazgatósága, Balassi Bálint Megyei Könyvtár, SMJV Polgármesteri Hivatala. 7

Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde, Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata A vizsgálat során a belső ellenőrök felmérték és értékelték a Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsődénél (a továbbiakban: Óvoda) és a Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálatánál (a továbbiakban: KIGSZ), a Salgótarján MJV Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak ellátásához kapcsolódó 2017. évi normatív állami támogatás elszámolását. Közigazgatási területén a Önkormányzat biztosítja az étkeztetést a Salgótarjáni Tankerületi Központ (a továbbiakban: Tankerület) által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben iskolai tanítási napokon. Az iskolai étkeztetési feladatot a KIGSZ alapító okirata tartalmazza. A feladatot alapvetően a KIGSZ látja el, de megbízási szerződéssel a Tankerület alkalmazottai is közreműködnek a térítési díj beszedésében és adminisztrálásában. Az adagokról a KIGSZ nyilvántartást vezet. Óvodánként havi bontásban vezetik a 100 %-os normatív kedvezményben részesülők által fogyasztott adagokat és a térítési díjkedvezményben nem részesülők által fogyasztott adagokat. Az Óvodában fogyasztott adagok mellé kell számítani az Illyés Gyuláné Óvoda fogyasztását is. A kimutatás tartalmazza részletezve és összesítve is a Salgótarjáni Általános Iskolában (tagiskoláiban) és az Illyés Gyuláné Általános Iskolában fogyasztott adagszámokat havonta: 100 %-os normatív kedvezményben részesülők által fogyasztott adagonként, 50 %-os normatív kedvezményben részesülők által fogyasztott adagonként és térítési díjkedvezményben nem részesülők által fogyasztott adagszámonként. Külön táblázatban szerepelnek a csak ebédet kérő általános iskolások. A kimutatásban továbbá hasonló megbontásban szerepelnek a szakiskolák, szakközép-iskolák és gimnáziumok intézményi étkeztetési adatai. A kollégiumi adagszámok kimutatásánál azt is ki kell mutatni kollégiumonként, hogy hányan részesültek ötszöri és hányan részesültek napi háromszori étkezésben. A KIGSZ kimutatásában részltezve szerepel a napi ötszöri étkezést igénybe vevők reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora adagszámai. Az adagszámok eltérő értékeket mutatnak. Ennek egyik oka, hogy vannak olyan általánosiskolások, akik a kisétkeztetést (reggeli, vacsora) a kollégiumban, a tízórait, ebédet és az uzsonnát az iskolában fogyasztják el. A Költségvetési tv. szerint ugyanazon tanuló csak egy feladat ellátási helyen biztosított étkezésnél vehető figyelembe. A KIGSZ-ben a jogszabály szerinti étkezési napokkal készítették a kimutatást. Az Önkormányzat egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladataihoz kapcsolódó normatív állami támogatás feltételeit a Költségvetési tv. 2. melléklet II. és III. pontja tartalmazza. A köznevelési támogatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást az Óvoda, az étkeztetéshez kapcsolódót a KIGSZ végezte. Az Óvoda ellenőrzése során megállapított eltérés számolási hibából adódott. Összességében az intézményi adatszolgáltatás és az ellenőrzés által felülvizsgált adatok közötti eltérés nem jelentős. A helyszíni ellenőrzés során vizsgáltuk, hogy a vizsgált intézmények által közölt adatokat alátámasztják-e az alapdokumentumok. Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a vizsgált intézmények törekedtek arra, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Az oktatási intézmények vonatkozásában megállapítottuk, hogy az egyes szakmai jogszabályok által előírt a különböző kedvezményekre való jogosultságot igazoló dokumentumokat többségében beszerezték. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a KIGSZ-ben nem tudnak visszamenőlegesen lekérdezni az étkezőket nyilvántartó informatikai rendszerben. Ezért javasoljuk, hogy minden hónapban készítsenek listát az igénybevevőkről és azok kedvezményeiről. 8

Dornyay Béla Múzeum A Dornyay Béla Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) vizsgálata során az ellenőrök felmérték és értékelték a Múzeum munkaidő-nyilvántartásának vezetését. Az ellenőrzés során a vizsgált tevékenységre, folyamatra vonatkozóan megállapítottuk, hogy a kontrollkörnyezet kialakítása csak részben történt meg. A kontrolltevékenységek nem szabályozottak, de a gyakorlatban ezeket a feladatok nagyrészét elvégzik. A Múzeum rendelkezik a jogszabály által előírt szabályzatokkal. A szabályzatok azonban nem tartalmazzák teljeskörűen az intézményi sajátosságokat. Nem jelennek meg a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos feladatok a szabályzatokban, a munkaköri leírásokban és az ellenőrzési nyomvonalban sem. Hiányosságként állapítottuk meg, hogy a rendelkezésre álló informatikai eszközöket a Múzeum nem használja ki teljesen. Ezzel egyrészt sérül a gazdaságosságra, hatékonyságra és az eredményességre törekvés elve. Másrészt nehezebben tudnak eleget tenni mindenütt (pl. Bányászati Kiállítóhely) annak a jogszabálynak, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak a munkavégzés helyén mindig elérhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lenni. Az ellenőrzés által vizsgált munkaidő-nyilvántartások a jogszabályi követelményeknek megfeleltek, kisebb eltérésektől eltekintve adattartalmuk egyezett a bérjegyzék, a munkaidőbeosztás, a szabadság engedély, a keresőképtelenéget, illetve a tartós keresőképtelenséget megállapító orvosi igazolásokkal. A kontrollrendszerben feltárt hiányosságok a Múzeum tevékenységére nézve jelenleg alacsony kockázatot jelentenek. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos feladatok nem szabályozottak, de a gyakorlatban kisseb pontatlanságoktól eltekintve megfelelően vezetik a nyilvántartást. A feltárt hiányosságok a szokásos munkamenet során javíthatók. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Csarnok- és Piacigazgatósága, KIGSZ A vizsgálat során az ellenőrök felmérték és értékelték a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Csarnok- és Piacigazgatósága (a továbbiakban: Vásárcsarnok) és a KIGSZ költségvetés tervezési tevékenységét. A Vásárcsarnok gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv. A gazdasági szervezeti feladatokat a KIGSZ látja el, ezért a jelentés megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg mindkét költségvetési szerv részére. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Áht. és az Ávr., a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás, mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból, illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni. A költségvetés tervezésére vonatkozóan szabályokat határoz meg az irányító szerv által kiadott tervezési útmutató. A Vásárcsarnokban jellemzően bázisszintű tervezés módszerével határozzák meg a tárgyévi előirányzatokat. A módosított bázisszintű tervezés jellemzői: a költségvetés tervezése során az előző év (bázisév) adatait korrigálják a tervévre előre látható változásokkal. Ezek lehetnek jogszabályi változások, árváltozások, illetve egyéb változások. A Vásárcsarnok költségvetése kiadási oldala a személyi juttatásokat, a járulékokat és a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó dologi előirányzatokat, míg a bevételi oldala az ezekkel kapcsolatos bevételeket tartalmazza. A tervezés lebonyolításának vizsgálatánál megállapítható volt, hogy mindkét intézmény maradéktalanul elvégezte a rá háruló feladatokat. A KIGSZ és a Vásárcsarnok az ellenőrzési 9

nyomvonalában szabályozta a költségvetési tervezést. A Vásárcsarnok ügyviteli alkalmazottjának munkaköri leírásában megjelenik a költségvetési tervezéssel kapcsolatos feladat. A költségvetés megfelelt a tartalmi követelményeknek és a költségvetés megalapozott volt. A tervezés folyamata megfelelt a két költségvetési szerv közötti feladatellátás megosztását szabályozó Megállapodásban rögzítetteknek, és a határidők is betartásra kerültek. A tervezés szakmai és pénzügyi feladatait végrehajtották. Maradéktalanul érvényesítették a tervezési követelményeket, előírásokat. A szakmai feladatellátást a költségvetési keretszámokkal és a szakmai követelményekkel összhangban állapították meg. Megfelelően határozták meg a szakmai feladatellátás személyi feltételeit. A számszaki feladatok keretében megtörtént: a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozása és megállapítása, a költségvetés finanszírozási tervének kidolgozása és megállapítása, a költségvetési létszámkeret kidolgozása és megállapítása. A szabályozási rendszer kialakítása és betartásának ellenőrzése alapvetően a KIGSZ feladata, de a költségvetési szerv vezetője felelős a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő kontrollkörnyezet kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A tervezés hiányosságainak a szervezetre gyakorolt hatása összességében alacsony kockázatú. A tapasztalt hiányosságok nem utalnak a működésben alapvetően gyenge pontokra. Balassi Bálint Megyei Könyvtár A Könyvtár rendelkezik a jogszabály által előírt szabályzatokkal, de nem jelennek meg a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos feladatok a szabályzatokban, a munkaköri leírásokban és az ellenőrzési nyomvonalban sem. Annak ellenére, hogy a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos kontrolltevékenységek nem szabályozottak, a gyakorlatban ezen feladatok nagyrészét elvégzik. Hiányosságként állapítottuk meg, hogy a rendelkezésre álló informatikai eszközöket a Könyvtár nem használja ki teljesen. Ezzel sérül a gazdaságosságra, hatékonyságra és az eredményességre törekvés követelménye. Az ellenőrzés által vizsgált jelenléti ívek mint munkaidő-nyilvántartások a jogszabályi követelményeknek csak korlátozottan feleltek meg, kisebb eltérésektől eltekintve adattartalmuk egyezett a bérjegyzék, a munkaidő-beosztás, a szabadság engedély, a keresőképtelenséget illetve a tartós keresőképtelenséget megállapító orvosi igazolásokkal. A Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) mellékletét képező Szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje már nem felel meg a hatályos jogszabálynak. A munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be (általános munkarend). A kollektív szerződés szerint az olvasószolgálati munkát ellátó közalkalmazottak heti pihenőnapjukon is beoszthatók munkavégzésre ( szombati ügyelet ). A szombatra beosztott munkavállalók esetében a bérjegyzék szerint rendkívüli munkaidőt számolnak el annak ellenére, hogy a szombati ügyelet fél évre előre meghatározott. A szombatra beosztott munkavállalók esetében nem alkalmazzák az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait. A kontrollrendszerben feltárt hiányosságok a Könyvtár tevékenységére nézve jelenleg alacsony kockázatot jelentenek. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos feladatok nem szabályozottak, de a gyakorlatban kisebb pontatlanságoktól eltekintve megfelelően vezetik a nyilvántartást. A feltárt hiányosságok a szokásos munkamenet során javíthatók. Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsőde Az ellenőrök a vizsgálat során felmérték és értékelték az Óvoda a 2018. évi személyügyi nyilvántartások szabályosságát. 10

Az ellenőrzés során az ellenőrök megvizsgálták a személyi anyag tartalmát, ellenőrizték a közalkalmazotti alapnyilvántartás meglétét. A közalkalmazotti alapnyilvántartások tartalmi helyességét ellenőrizni nem tudták, mert nem voltak csatolva a személyi anyagokhoz. Az ellenőrzés során 76 dolgozó személyi anyaga került áttekintésre. Megállapítottuk, hogy a vizsgált közalkalmazottak személyi anyagában 4 esetben nem állt rendelkezésre az erkölcsi bizonyítvány. A vizsgált közalkalmazottak közül mindenki rendelkezett megfelelő szakképesítéssel. Az óvodapedagógusok végzettségét igazoló dokumentumok 1 kivétellel ezt a vizsgálat ideje alatt pótolták lefűzésre kerültek, valamint a kötelező továbbképzések elvégzését igazoló dokumentumokat is a személyi mappák részeként kezelik, helyesen. A besoroláshoz szükséges (Ped. II., Mesterpedagógus) minősítő eljárásokról készült tanúsítványok nem minden esetben álltak rendelkezésre a személyi anyagokban. A személyügyi dokumentumok ellenjegyzése hiányos. Az ellenőrzés felhívja a figyelmet, hogy a személyi anyagok eredeti, aláírt kinevezési-, értesítési-, átsorolási dokumentumokat kell tartalmazzanak. A megtekintett anyagokban, az ellenőrzött időszak tekintetében, már eredeti, míg korábbi időszakban másolati példányok találhatók. A személyi anyagok hiányossága és az alapnyilvántartások hiánya miatt több dolgozónak nem lehetett egyértelműen, illetve a valóságnak megfelelően megállapítani a személyi anyagból a közalkalmazott jelenlegi besorolását, besorolásának időpontját, vezetői beosztását. Az alapnyilvántartás hiánya jogszabályba ütközik, ezért kiemelt jelentőségű A betekintési jog gyakorlásának dokumentálása a kiválasztott közalkalmazottak személyi nyilvántartásában nem szerepelt. A feltárt hiányosságok a szokásos munkamenet során javíthatók. Dornyay Béla Múzeum, Költségvetési Intézmények Gazdasági Szolgálata, SMJV Polgármesteri Hivatala A vizsgálat során az ellenőrök felmérték és értékelték a Dornyay Béla Múzeumnál (a továbbiakban: Múzeum), a KIGSZ-nél valamint, SMJV Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban Hivatal) az ÁSZ V073717 számú vizsgálatában megállapított hiányosságok megszüntetésére készített intézkedési tervek végrehajtását. Az Állami Számvevőszék a Megyei hatókörű városi múzeumok ellenőrzése keretében 2016-ban végezte el a Dornyai Béla Múzeum ellenőrzését. Az ellenőrzési jelentés a feltárt hiányosságok tekintetében javaslatokat fogalmazott meg SMJV Önkormányzata Polgármesterének, valamint a Múzeum és a KIGSZ igazgatójának. Az intézkedési tervek végrehajtásáról a beszámolókat az ellenőrök elkérték. A Múzeum intézkedési tervében 19, a KIGSZ-ében 6, az Önkormányzatéban 3 intézkedés, összesen a jelentés egészében 28 intézkedést igénylő, a hiányosságok megszüntetését célzó javaslat szerepelt. Az intézkedési tervekben felsorolt feladatok közül a Múzeum részéről 2 feladat, a KIGSZ részéről 1 feladat teljesülése elmaradt. A feltárt hiányosságok a szokásos munkamenet során javíthatók. SMJV Polgármesteri Hivatala A vizsgálat során az ellenőrök felmérték és értékelték a Hivatalban az Önkormányzat közbeszerzési eljárásainak szabályozottságát és az eljárások lefolytatásának gyakorlatát. Ezen belül vizsgálták a szabályzatok jogszabályi megfelelőségét, az eljárások előkészítését, lebonyolítását és 11

dokumentálását. A szabályozottság ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az Önkormányzat rendelkezik közbeszerzési szabályzattal és ellenőrzési nyomvonallal. A Közbeszerzési szabályzat tartalmában megfelel a Kbt. előírásának és rögzíti a helyi sajátosságokat. Hiányosságként állapítottuk meg, hogy a Közbeszerzési szabályzat helyenként nem tartalmazza az eljárásrendet megfelelő részletezettséggel. Az ellenőrzési nyomvonal összhangban van a Közbeszerzési szabályzattal, de nem aktualizálták. A közbeszerzési tervet elkészítették. Az eljárások előkészítését és lebonyolítását két közbeszerzési eljárás tételes ellenőrzésével vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az eljárások előkészítése és lebonyolítása megfelelt a szabályzatban foglaltaknak. Az Önkormányzat eleget tett azon jogszabályi kötelezettségének, hogy a közbeszerzési tervet megfelelő időben és megfelelő tartalommal közzétette. A Közbeszerzési szabályzatban kialakított eljárásrendet betartották. A feladatok elvégzéséért és ellenőrzéséért felelős személyeket a Közbeszerzési szabályzat szerint kijelölték. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása és dokumentálása szabályos volt. Pénzügyi ellenőrzések Pénzügyi ellenőrzésre a következő szervezeteknél került sor: SMJV Roma Nemzetiségi Önkormányzata, SMJV Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata, Helyi Választási Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft SMJV Roma Nemzetiségi Önkormányzata, SMJV Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata A nemzetiségi önkormányzatoknál a belső ellenőrök készpénzkezelés tárgyában végeztek pénzügyi ellenőrzést. Helyi Választási Iroda Az ellenőrzés elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy a 2018.04.08-án megtartott országgyűlési képviselők választásához kapcsolódó kiadások elszámolásra kerültek-e, megfelelőe az elszámolás bizonylati alátámasztása, valamint betartották-e a hatásköri szabályokat. Ezen túlmenően az ellenőrzés kiterjedt a szabályozottságra és azok betartására is. A Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője a választás lebonyolítására a 2/2018. (I.3.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM rendelet) meghatározott normatívák figyelembevételével elkészítette a pénzügyi tervet. A pénzügyi tervben megjelent a kapott támogatás és a saját forrás elkülönítése. Az országgyűlési képviselők választása céljára biztosított pénzeszköz számviteli elkülönítése biztosított volt. Az IM rendelet szerint [6. (1)] a költségvetési szerv a pénzeszközök felhasználásáról bizonylatonként, jogcímenként tételesen ezen belül a személyi kiadásokról név szerint számol el, és a tényleges pénzforgalomról (bevétel, kiadás) a hatályos jogszabályok szerint a szerv számvitelében a választási feladatokkal kapcsolatos részletező nyilvántartást vezet. A részletező 12

nyilvántartásban meg kell jeleníteni mind a kapott támogatást, mind a saját forrás terhére teljesített kiadásokat. A dologi kiadások között az IM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tételek (pl.: választási hirdetmények, a szavazóhelyiség kialakításával, működtetésével kapcsolatos költségek szavazókörönként stb.) jelentek meg. A szavazóhelyiségek igénybevételére kötött megállapodás alapján a fizetendő terembérleti díj összege megegyezett az IM rendeletben meghatározott mértékkel. A beérkezett számlák szerint a kifizetés megtörtént. A szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak megválasztásáról a 36/2018. (III.12.) határozat rendelkezett. Az OEVB tagjainak megválasztása a 33/2018. (II.22.) határozattal történt. A megválasztott OEVB és SZSZB tagok tiszteletdíjban részesültek. A jegyzőkönyvvezetők megbízási díjban, a HVI tagok jutalomban részesültek. A személyi juttatások megállapítása a jogszabályban foglalt normatívák figyelembevételével történt. A megbízási díjak elszámolására a megbízási szerződések alapján került sor. A feladat teljesítésének igazolása minden bizonylaton megtörtént. A HVI vezetője megtette a Nemzeti Választási Iroda Elnökének 3/2018. elnöki utasítása melléklete szerinti teljességi és hitelességi nyilatkozatát. A munkaadót terhelő járulékok elszámolása a hatályos jogszabálynak megfelelően történt. A vizsgálat a bizonylatok tételes ellenőrzése során megállapította, hogy a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, a teljesítés igazolása, valamint az utalványozás, és érvényesítés a OEVI vezetőjének 1/2018. utasításának megfelelően valamennyi esetben megtörtént. A vizsgálat tapasztalatai alapján biztosított a szabályszerű pénzügyi elszámolás. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Projekt bonyolítási tevékenység A vizsgálat során az ellenőrök felmérték és értékelték a Hivatalban az Önkormányzati projektek elszámolásának szabályozottságát és az eljárások lefolytatásának gyakorlatát. Ezen belül vizsgálták a jogszabályi megfelelőséget, az eljárások előkészítését, lebonyolítását és dokumentálását. Tételesen megvizsgálták a Salgótarjáni Összevont Óvoda Vadvirág Tagóvodája felújításának projektjét. A szabályozottság ellenőrzése során megállapították, hogy a projektek lebonyolítására külön szabályzat nincs. A hazai és Európai Úniós forrásokkal kapcsolatos pályázatfigyelésről, pályázatkészítésről és lebonyolításról szóló 13/2010. (VIII.16.) Jegyzői utasítás előírásai vonatkoznak az egyéb projekt tevékenység bonyolítására. Az Önkormányzat rendelkezik ugyanakkor minden más egyéb szabályzattal is, (SZMSZ, számviteli politika és mellékletei, ügyrend, beszerzési és közbeszerzési szabályzat, ellenőrzési nyomvonal stb.) amely lehetővé teszi a projektek megfelelő lebonyolítását. A szabályzatok közül a 13/2010. (VIII.16.) Jegyzői utasítás és az ellenőrzési nyomvonal nem aktualizált, a jogszabályi hivatkozások elavultak, és nem tükrözik teljes mértékben a hivatal működési folyamatainak sajátosságait. Az ellenőrök megállapították, hogy a megvalósított projekt lebonyolítása, elszámolása, dokumentálása megfelelt a támogatási szerződésben és a pályázati útmutatóban foglalt követelményeknek. A feladatok elvégzéséért és ellenőrzéséért felelős személyeket kijelölték, akik feladataikat maradéktalanul elvégezték. 13

A felújítás lebonyolítása a terveknek megfelelően zajlott. Sor került közbeszerzési eljárás lebonyolítására az építési munkákat illetően, valamint több ajánlat bekérésével megvalósított feladatrészek megvalósítására. A szükséges közbeszerzést és beszerzéseket a hatályos EU és a nemzeti jogszabályok alapján hajtották végre. Az eljárások szabályszerűek voltak. A projekt a fizikai befejezésének tervezett napjára (2017.03.20.) megvalósult. A beruházással kapcsolatos gyakorlati teendők a projekt sajtónyilvános zárórendezvényével értek véget 2017. március 17-én, a projekt a fizikai befejezésének tervezett napjára (2017.03.20.) megvalósult. A pénzügyi elszámolás csak a megkötött támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelő, támogatható elszámolható költségeket tartalmazza. A projekt kapcsán létrejött támogatási szerződés szerinti pénzügyi elszámolás figyelembe véve a számviteli törvény előírásait is elkészítése, valamint az abban szereplő adatok, kimutatások, egyéb információk helyesek. Az Önkormányzat betartotta a szerződésekből rá háruló kötelezettségeket, melyek hatással lehettek a projekt pénzügyi elszámolására. A projektben elszámolt valamennyi eszközbeszerzés, költség és ráfordítás a támogatási cél megvalósulását szolgálta, és a projektben elszámolható. A projekttel kapcsolatos dokumentációk megfelelő tárolásáról, őrzéséről gondoskodtak. A SMJV Polgármesteri Hivatalának adóköteles és adómentes juttatásainak vizsgálata A vizsgálat során az ellenőrök felmérték és értékelték a Hivatal által nyújtott juttatások (adómentes és adóköteles) szabályozottságát és az eljárások lefolytatásának gyakorlatát. Ezen belül vizsgálták a jogszabályi megfelelőséget, az eljárások előkészítését, lebonyolítását és dokumentálását. A Hivatal béren kívüli juttatásai igénybevételének szabályairól a Polgármester és a Jegyző együttes utasítása rendelkezik. A szabályzat évente, a jogszabályok változásának megfelelően átdolgozásra került, de a szabályzatban tévesen került rögzítésre a béren kívüli juttatásként juttatott pénzösszeg SZJA vonzata. A cafeteria juttatások igénybevételének részletes szabályairól a hivatali szervezet vezetője a Közszolgálati Szabályzatban rendelkezett. A Szabályzat megfelel ugyan a vonatkozó törvény előírásainak, de a Hivatal sajátosságainak megfelelő kiegészítése szükséges. A Hivatal béren kívüli juttatásokat érintő Ellenőrzési Nyomvonala nem aktualizált és nem tükrözi teljes mértékben a hivatal működési folyamatainak sajátosságait. A Munkaruha Szabályzat nem tartalmazza a munkaruha juttatásra felhasználható összeghatárt, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, és a nyilvántartás kötelező adattartalmát, az esetlegesen megrongálódott munkaruha selejtezésére és pótlására vonatkozó szabályokat, valamint nincs szabályozva a lejárt kihordási idejű munkaruhák sorsa sem. Nincs meghatározva az sem, hogy kinek a feladatát képezi, kinek a felelőssége a munkaruha juttatással kapcsolatos feladatok elvégzése. A Hivatali Telefonok Magáncélú Használatának Szabályait SMJV polgármesterének és Jegyzőjének 4/2006. (XII.1.) együttes utasítása tartalmazza. Az utasítás egyes hivatkozásai elavultak. A Képernyő Előtti Munkavégzés Szabályzata SMJV Polgármesterének és Jegyzőjének 3/2005. együttes utasítása, mely a a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999.(XI.3.) EüM rendeleten alapszik. A mellékletében a képernyős munkakörök felsorolása nem teljes. A szabályzatok nem aktualizáltak, részben tartalmukat tekintve nem teljesek, a gyakorlati működés azonban megfelel a vonatkozó jogszabályoknak. A belső szabályozásban feltárt hiányosságok a Hivatal tevékenységére nézve jelenleg alacsony kockázatot jelentenek. A hibák a rendes munkamenetben javíthatók. 14

VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. A vizsgálat során felmérték és értékelték a VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál (a továbbiakban: VGÜ) a vállalkozás gazdálkodását, a közszolgáltatási tevékenységet és Önkormányzattal kötött Megbízási szerződésben rögzített feladatellátást. A VGÜ pénzügyi helyzetét elsősorban a külső gazdasági környezet befolyásolja kedvezőtlen irányba. Az NHKV Zrt., mint állami koordináló szervezet 2016. április 1-től biztosítja a partnerei felé a közszolgáltatási díj kiszámlázását, a díjak beszedését, a kintlévőségek kezelését. A VGÜ alulfinanszírozott tevékenysége, valamint a NHKV-VGÜ közötti több hónapos késedelmes elszámolás egyenes következménye volt, hogy a VGÜ likviditási helyzete egyre súlyosabbá, kezelhetetlenebbé vált. 2018. I.-II. negyedévében érvényes, 2,579 Ft/liter elszámoló ár a kommunális hulladék begyűjtésére és kezelésére sem nyújtott fedezetet. A VGÜ a 2017. évi tervében szerény 1.000 eft nyereséget prognosztizált. A VGÜ az üzleti tervében a tényekhez képest több bevételt és több költséget tervezett. Sajnos a bevétel elmaradása lényegesen nagyobb mértékű volt a költségek elmaradásától, így a VGÜ 25.812 eft veszteséget realizált. 2017. évben és 2018- ban az első három negyedévben a VGÜ gazdasági mutatói jelentősen romlottak a 2016. évhez képest (illetve az előző év hasonló időszakához képest), annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban jelentős változások voltak a tevékenységét és gazdálkodását illetően. 2018.07.01-től alvállalkozói szerepkörben folytatja a VGÜ a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását. Közvetlen kapcsolatban a közszolgáltatóval (Szelektív Kft.-vel) van a VGÜ, mint alvállalkozó. Közvetlenül a közszolgáltatónak számláznak. Szolgáltatási díj felülvizsgálati kérelmet is csak a közszolgáltatón keresztül nyújthatnak be, de szakmailag továbbra is az NHKV Zrt. koordinálja a VGÜ-t. Az ellenőrzés során a VGÜ vagyoni helyzetének értékeléséhez vertikális és horizontális mutatószámokat egyaránt felhasználtunk, és az eszköz- és forrásállomány összetételét elemeztük. Az ellenőrzés vizsgálati módszerei közé tartoztak a láncviszonyszámok és a bázisviszonyszámok értékelése is. A vállalkozás folytatásának elve szerint a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Ezzel szemben a VGÜ Kft. minden gazdasági mutatója kritikus állapotot mutatott. Nem tudták határidőben fizetni az adókat, járulékokat, szállítói kötelezettségeket. Mind a jövedelmezősége, mind a likviditása olyan volt, ami sürgős beavatkozást és hathatós intézkedéseket kívánt. A hatékonyságra és a gazdaságosságra törekvés mellett a bevételek lényeges növekedése hozhat valódi megoldást a VGÜ-nek. Teljesítmény ellenőrzés Teljesítmény ellenőrzésre a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.-nél került sor 2018-ban A Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.-nél (a továbbiakban: Kft.) végzett teljesítmény ellenőrzés célja az volt, hogy az Önkormányzat részére független, tárgyilagos és hiteles információt, megalapozott ellenőri véleményt adjon a célok elérése, illetve a feladatok ellátása során a bevételek, ráfordítások és az eszközök- források kezeléséről. Az ellenőrzés keretében az ellenőrök arról kívántak meggyőződni, hogy a Kft. a célkitűzései megvalósítása során, megfelelő intézkedéseket tett-e a gazdaságosság átláthatóságának érdekében. A vizsgálat során az ellenőrök felmérték és értékelték a Kft.-nél a gazdálkodás átláthatóságát és annak szabályozottságát. 15

A 2011-ben alapított Kft.-ből 2012.-ben több társaság beolvadása után egy rendkívül összetett, feladatait tekintve szerteágazó szervezet jött létre. A telephelyek működtetése a tevékenységek szervezése nagy feladat elé állította a menedzsmentet, mivel az alapításkori tevékenység és az ellátandó feladatmennyiség jelentősen kibővült az eltelt évek alatt. 2013-tól a Kft. fő tevékenysége a Zenthe Ferenc Színházzal összefüggésben a színházi tevékenység lett. További alapfeladata az egyes telephelyek működtetése. A Kft. által szervezett rendezvényeken részt vevők száma összességében növekedést mutat 2016- ról 2017-re. A Kft. által nyújtott szolgáltatásokat térítéses és térítésmentes formában vette igénybe a lakosság. A Kft. az ellenőrzés időszakát érintő (2016, 2017) éves beszámolójának vezetői összefoglalójában leírta, hogy a kényszerű önkormányzati támogatás csökkenése a társaság számára már folyamatos likviditási problémát okozott. Ahhoz, hogy a társaság egyensúlyos üzleti tervet tudjon beterjeszteni, a bevételek terén területenként differenciáltan, de cégszinten összességében 10%-os növekedéssel, a kiadások terén pedig 10%-os kiadás csökkentéssel állították össze a 2016. évi, illetve a 2017. évi üzleti tervet. A Kft. az ellenőrzött időszakban nem tudta a kiadásait tervezett módon a bevételeihez igazítani. A Kft. 2016-ban veszteséges volt. A saját tőke 28 354 eft-al csökkent. 2017-ben az előző évihez képest megnövelt önkormányzati támogatás segített, hogy egy minimális nyereséget előállítson, de a megnövelt támogatás sem tudott segíteni a Kft. likviditási nehézségein. A Kft. a likviditási problémáit kényszerűen úgy oldotta meg, hogy késedelemmel fizette a szállítói egy részét, ezért a kötelezettségállománya jelentékenyen megnövekedett az év végére. A Kft. az alapító okiratában meghatározott feladatokat az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján látta el. A szerződésben foglaltak finanszírozása az Önkormányzat részéről az évente megkötött támogatási megállapodás alapján történt. A Kft. a közszolgáltatási szerződésnek megfelelően a számviteli nyilvántartási rendszerben elkülönítette tevékenységenként, telephelyenként a bevételeket és ráfordításokat. A Kft. tevékenysége eredményes volt. A rendelkezésre álló erőforrások kihasználásával sikerült a közszolgáltatási szerződésben foglaltakat teljesíteni, azaz működtetni a létesítményeket és ellátni az önkormányzat közművelődéssel és sporttal kapcsolatos kötelező és önként vállalt feladatait. A Kft. könyvelési rendszere lehetővé teszi az átlátható gazdálkodást. A munkaszámok segítségével a bevételek és kiadások a különböző feladat-ellátási területenként elkülöníthetők. A Kft. szabályozottsága alapvetően megfelelő, de több szabályzat is kidolgozásra/kiegészítésre/módosításra/aktualizálásra szorul. A szabályozás a jogszabályi követelményeknek megfelelő átdolgozása azért is szükséges, mert a Kft. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet. Ezért a Kft.-nek eleget kell tennie az ezzel járó adatszolgáltatási kötelezettségeinek is. A kormányzati szektorba sorolt gazdasági társaságokra a Bkr. 1-10. -át kell alkalmazni. A feltárt hiányosságok Kft. gazdálkodása szempontjából nem jelentenek nagy kockázatot és a szokásos munkamenet során javíthatók. I.2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása [Bkr. 48. ab) pont] I.2/a) A belső ellenőrzési egység humánerőforrás-ellátottsága A 2018. évi belső ellenőrzési feladatokat 2 fő, a Polgármesteri Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló dolgozó látta el. A 2018. évi tervben foglaltak végrehajtására a szükséges kapacitás rendelkezésre ált. 16

A belső ellenőrök végzettsége, képzettségi szintjük és gyakorlatuk megfelel a belső ellenőrökkel szemben támasztott jogszabályi követelményeknek. Mindkét belső ellenőr rendelkezik a belső ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges az Áht. 70. (4)-(5) bekezdésében előírt engedéllyel. A Bkr.-ben előírtakon felül az egyik belső ellenőr regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon és rendelkezik középfokú angol nyelvvizsgával is. A belső ellenőrök 2018-ban 6 alkalommal (összesen 11 nap) vettek részt szakmai továbbképzésen. A továbbképzések témái közt szerepelt többek között a közbeszerzések belső ellenőrzése, integrált kockázatkezelés kialakítása, belső kontrollrendszer változásai, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek. Az egyik belső ellenőr részt vett a regisztrált mérlegképes könyvelők kötelező képzésén, illetve beiratkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Vezető- és Továbbképzési Központ szervezésében megvalósuló Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés szakirányú továbbképzésére is (2018-ban összesen 9 nap). I.2/b) A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása [Bkr. 18-19. -a alapján] A költségvetési szerveknél gondoskodni kell funkcionálisan független belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről. A belső ellenőrzésnek úgy kell elhelyezkednie a szervezeti hierarchiában, amely biztosítja a független feladatellátását. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a belső ellenőrzés a szervezet első számú vezetője közvetlen alárendeltségébe tartozzon. A belső ellenőrzés a szervezetirányítás fontos pillére, amely működése során független és objektív visszajelzést nyújt a szervezetirányítás számára, a vezetők felelősségi körébe tartozó belső kontrollok és a kockázatkezelés működésének megfelelőségéről. A belső ellenőrök a tevékenységüket közvetlenül a Jegyző irányításával végezték. Az Önkormányzat SZMSZ-ében rögzítésre került belső ellenőrzés feladatköri és szervezeti függetlensége a Bkr. fent hivatkozott előírásainak megfelelően mind az éves ellenőrzési terv kockázatelemzésen alapuló kidolgozása, mind az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, mind az ellenőrzési módszerek kiválasztása, a következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentések készítése, valamint a Hivatal operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel mellőzésének biztosítása révén érvényesült. A belső ellenőrök tevékenységüket a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, illetve a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok előírásaival összhangban, valamint a Közgyűlés által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv előírásai szerint végezték. I.2/c) Összeférhetetlenségi esetek [Bkr. 20. -a alapján] 2018-ben összeférhetetlenségi ok egy ellenőrzés esetében sem állt fenn. I.2/d) A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása A 2018. évi ellenőrzések során nem volt akadálya az ellenőrzéshez kapcsolódó dokumentumokba való betekintésnek. 2018-ban ellenőrzött szervezetek, hivatali szervezeti egységek teljesmértékben segítették a belső ellenőri feladatellátást. 17

I.2/e) A belső ellenőrzés végrehajtását elősegítő és akadályozó tényezők A beszámolók alapján elmondható, hogy a belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényező a beszámolás évében nem merült fel. A szakmai feladatellátáshoz szükséges technikai és egyéb eszközök biztosítottak. A belső ellenőrök mindennapi munkáját notebook, internet hozzáférés, szakmai folyóiratok és továbbképzéseken történő részvételi lehetőségek segítették. Az ellenőrzött szervezetek a helyszíni ellenőrzés tárgyi feltételeit (külön irodahelyiség, íróasztal stb.) a lehetőségeikhez képest biztosították. A belső ellenőri munka mind a Hivatalban, mind az ellenőrzött szervezeteknél megfelelő körülmények között zajlott. A belső ellenőrök több esetben elektronikusan kérték és kapták meg a szükséges dokumentumokat, amely a helyszíni ellenőrzés napjai számának csökkentése mellett távkapcsolatban, problémamentesen tette lehetővé a belső ellenőrzési munka ellátását. I.2/f) Az ellenőrzések nyilvántartása A belső ellenőrzési vezető az elvégzett belső ellenőrzések nyilvántartását a Bkr. 22. és 50. -ának megfelelően felfektette, gondoskodott az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és adatok szabályszerű, biztonságos tárolásáról. I.2/g) Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok Az ellenőrzési feladatellátást közvetlenül érintő, a folyamatgazdák általi kockázatelemzési módszerek alkalmazása, elsajátítása, fejlesztése, az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására alkalmas szervezeti felelős kijelölése és ennek a rendszernek a működtetése a jövőben is jelentkező több tekintettben is hosszú távú feladat. A belső ellenőrök szükségesnek látják: képzési eredmények szélesebb körű hasznosítását, az előző beszámolási évhez hasonlóan a megállapítások alátámasztottsága, teljesebb kimunkálása érdekében az alkalmazott munkalapok, ellenőrzési listák folyamatos korszerűsítését, aktualizálását; a Belső Ellenőrzési Kézikönyv további átdolgozását, amennyiben azt valamilyen jogszabályi vagy egyéb változás indokolja. I.3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48. ac) pont) A tanácsadó tevékenység olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amelynek jellegét, hatókörét az érintettek határozzák meg anélkül, hogy felelősséget vállalna magára az ellenőr. A belső ellenőrzés segíti az Önkormányzat céljainak elérését azzal, hogy javaslatokat fogalmaz meg az intézmények belső kontrollrendszerének javítása, továbbfejlesztése érdekében. A belső ellenőrzés tanácsadó tevékenységének nem csak a belső kontrollrendszer kiépítésével kapcsolatban lehet fontos szerepe, hanem a rendszer fejlesztésében is, mivel a szervezetről átfogó képe van a belső ellenőrzésnek, több területet, folyamatot és a bennük rejlő kockázatokat is jól ismer, ennek megfelelően rálátása van az eredményes gazdálkodásra, a hatékonyság növelésére és az egyszerűsítésre is. 18

2018. évi tanácsadó tevékenység bemutatása: Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek feladatai Tárgy A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek kötelezettségei végrehajtásának segítése Eredmény Önkormányzati társaságok ellenőrzéseiről készült jelentéseket hozott nyilvánosságra az ÁSZ 2018 júniusában. Az ellenőrzött társaságok között kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek is voltak. Az Állami Számvevőszék Stratégiájában foglaltakkal összhangban az ÁSZ kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladatellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Ezen stratégiai cél keretében ellenőrzi az ÁSZ többek között az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok gazdálkodását. Az ellenőrzés olyan gazdasági társaságokra is kiterjed, amelyek kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülnek. Ezek a társaságok, miután kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülnek, a Bkr. hatálya alá tartoznak és annak egyes rendelkezéseit alkalmazniuk kell. Ilyen előírás az integrált kockázat kezelésen kívül például, hogy a szervezetnél ki kell alakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből állhat. Ennek kialakítása társaságaink esetében elmaradt. Az ÁSZ témacsoportos ellenőrzései alapján megállapítható, hogy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő gazdasági társaságok esetében az ÁSZ által jellemzően feltárt hiányosság a Bkr. vonatkozó rendelkezéseinek be nem tartása. Az ÁSZ ellenőrzési megállapításai rávilágítanak erre a hiányosságra és amennyiben a Bkr. alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak, az érintett ellenőrzött szervezetek vezetőinek intézkedési tervben kell vállalniuk a megállapított hiányosság megszüntetésére irányuló intézkedést, felelős és határidő megjelölésével. Az Önkormányzat tulajdonában lévő két gazdasági társaság (Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) vezetőjének figyelmét felhívtuk jogszabályi kötelezettségeikre; feladatok elvégzésére vonatkozó intézkedési terv elkészítésére. 19

Tárgy A KIGSZ-nél a közalkalmazotti bértábla funkcióvesztésének ellensúlyozására hozott intézkedések véleményezése, a bértervezés, valamint, a bértervezés szabályozatlanságából származó problémák elhárításának segítése Keresetkiegészítés tervezés véleményezése Eredmény A rendszerváltás után még azért alakították ki az illetménytáblákat, hogy a piaci szféra dinamikus bérmozgásaival szemben a közszférában jól átlátható, a nyugdíjazásig kiszámítható megélhetést biztosítsanak az ott dolgozóknak. A közalkalmazotti illetménytáblát 2008-ban (az akkori pénzügyi válságra való hivatkozással) befagyasztották, holott azt éppen azért alkották meg 1992-ben, hogy a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint jól átlátható, kiszámítható megélhetést biztosítson a közszférában dolgozóknak. A bértábla alapilletményei tehát 2008-óta változatlanok, a minimálbért és a garantált bérminimumot viszont az utóbbi években jelentősen megemelték, emiatt pedig,,egymásra csúsztak a fizetések. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak többségében alacsonyabbak az alapilletmények, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Mivel a garantált bérminimumot a legalább középfokú végzettséget előíró állásoknál kötelező megfizetni, a KIGSZ-nél dolgozók többségének alapbérét januártól 19 250 forinttal ki kellett egészíteni, az így lett 180 500 forint. Vagyis a KIGSZ munkatársainak nagyrésze ugyanazt a bért kapja életkorától, végzettségétől, munkaköri besorolásától függetlenül. Tehát a bértábla egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy milyen végzettséggel, és hány éve dolgoznak a pályán, az illetménytábla eredeti célja az illetménytábla garanciális szabályokkal felépített differenciált jellegének változó életviszonyok melletti alkalmazhatósága, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása nem valósul meg. A bérminimumon felüli kategóriákba eső kollégák alapbérét viszont továbbra is differenciálja a bértábla a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint. A KIGSZ-nél a közalkalmazotti bértábla funkcióvesztése arra késztette a munkaadót, hogy saját hatáskörében próbáljon meg differenciálni. A KIGSZ-nél alkalmazott (2017-január 1-jétől hatályos) Dolgozói juttatások szabályzata Illetménykiegészítésre vonatkozó pontja szerint: A közalkalmazott számára a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül a költségvetési gazdálkodás helyzete alapján adható juttatás. Javasoljuk, hogy a KIGSZ a jövőben az általuk kidolgozott és az irányító szerv által is elfogadott szabályozás alapján járjon el a keresetkiegészítések tervezésénél. 20

Belső ellenőr betekintése a személyi anyagba Tárgy Eredmény A belső ellenőrők személyi anyagba való betekintésének feltételei GDPR a belső ellenőrzést végző szervezet, szervezeti egység oldaláról Az ellenőrzést végzőre vonatkozó GDPR szabályok ismerete belső ellenőrzési tevékenység végzése során az adatvédelmi (GDPR) előírások betartása és betartatása a belső ellenőrzési folyamatok adatvédelmi megfelelése. Az átláthatóságra való törekvés, mint fő cél mellett az adatkezelő szervezeteknek, így a költségvetési szerveknek is mindig figyelemmel kell lennie az adatokkal való felelős gazdálkodásra, a személyes adatok védelmére. Ez a belső ellenőrzési tevékenység során is igaz mind az ellenőrzőre, mind az ellenőrzöttre. Az Áht. rendelkezése szerint a belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva, megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. A Bkr. rendelkezése szerint a belső ellenőrzési vezető köteles a belső ellenőrzési tevékenység során kezelt adatokat illetően betartani az adatvédelmi és minősített adatok védelmére vonatkozó előírásokat, valamint gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzést végzők tevékenységüket ezek figyelembevételével végezzék. - A jogszabályok alapján azt tanácsoljuk, hogy az Önkormányzat intézményeinek vezetői, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetői minden év elején tájékoztassák a munkavállalókat, hogy az Önkormányzat belső ellenőrei a Bkr. alapján vizsgálhatják a munkavállalók személyes adatait. - A tájékoztatás helyett/mellett legyen kiegészítve minden munkavállaló munkaköri leírása két nyilatkozattal: 1. Nyilatkozat arról, hogy a munkájuk során a tudomásukra jutott személyes adatokat a GDPR-nak, a jogszabályoknak és az egyéb szabályzatoknak megfelelően kezelik; 2. Nyilatkozat arról, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy az őket alkalmazó költségvetési szerv az adatait kezelje; - Érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a felelősségbiztosítás mellé kiegészítő GDPR biztosítást is kössön az Önkormányzat, mely a káreseményekre és magára az esetleges bírságra is fedezetet nyújt. 21

Segélyezés lebonyolítása Tárgy Eredmény A segélyezés lebonyolításának véleményezése Az Önkormányzat a feladatellátási körébe tartozó szociális feladatok egy részét 2013. 07.01. napjától megállapodás keretében Salgótarján és Térsége Önkormányzatai Társulásának átadta. Ennek részét képezte az Önkormányzat illetékességi területéhez tartozó önkormányzati és jegyzői hatáskörben hozott határozatok alapján történő pénzbeli ellátások kifizetése, nyilvántartása. A Salgótarján és Térsége Önkormányzatai Társulása (a továbbiakban Társulás) ezt a feladatot az általa fenntartott Egészségügyi- Szociális Központ ( a továbbiakban ESZK) szervezeti keretein belül biztosítja. Sem a szociális rendelet, sem a megállapodás, sem pedig bármely más szabályzat nem tartalmazza részletesen a Hatósági Iroda és az ESZK közötti munkamegosztást a segélyezési tevékenységet illetően. A polgármesteri hivatalnak aktualizálnia kell az ellenőrzési nyomvonalat. Rögzíteni kell a folyamatok, tevékenységek során alkalmazandó külső és belső szabályokat, a nyomvonalban meghatározott folyamatoknak megfelelően azonosítani kell a kockázati tényezőket, a kontrollpontoknál az elvégzendő ellenőrzési feladatokat és felelősöket (mind a belső, mind a más egyéb szervezeti egységekkel közös kontrollpontoknál). Javasoljuk: a segélyezés ellenőrzési nyomvonalának elkészítését, hogy alátámasztható legyen a szükséges kontrollok megléte (ennek esetleges hiánya esetén módosítani, illetve átszervezni kell a folyamatot); meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ESZK-hez csak a készpénzes kifizetések végrehajtásának feladata kerüljön (az átutalásokat a polgármesteri hivatal hajtsa végre). I.3.1. Egyéb tevékenység Az egyéb tevékenységek közé tartoznak a különböző tervek, beszámolók szabályzatok elkészítése, valamint a nyilvántartások vezetése. 2018-ben a jogszabályi előírásnak megfelelően elkészült és jóváhagyásra került a 2017. évi összefoglaló jelentés, a 2019. évi belső ellenőrzési terv, belső ellenőrzési stratégiai terv és az átdolgozott Belső ellenőrzési kézikönyv is. A belső ellenőrzési vezető felfektette a 2018. évi belső ellenőrzések nyilvántartását, valamint az intézkedési tervekről és azok végrehajtásáról készült nyilvántartást. Elkészült, és nemzetiségi önkormányzatoknak megküldésre került a 2019. évi belső ellenőrzési terv. Az ellenőrök nemzetiségi önkormányzatonként külön nyilvántartást vezetnek az ellenőrzésekről és az intézkedési tervekről. Az egyes tevékenységekre fordított időt a 3. táblázat mutatja. 22

II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján [Bkr. 48. b) pont] II.1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok [Bkr. 48. ba) pont] II.1.1. A belső ellenőrzés kiemelt kategóriába sorolt megállapításai A belső ellenőrök a 2018-ban végzett ellenőrzések során összesen 9 esetben tettek a belső ellenőrzési kézikönyv alapján kiemelt kategóriába tartozó megállapításokat. Az alábbi táblázat a főbb megállapításokat, következtetéseket és a következtetések nyomán megfogalmazott (jelentős) javaslatokat tartalmazza. Vizsgálat címe Megállapítás Következtetés Javaslat Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. Az önkormányzati rendeletek betartásának, az önkormányzati feladatellátás elszámolásának vizsgálata Balassi Bálint Megyei Könyvtár Munkaidő nyilvántartás ellenőrzése A Kft. nem dolgozta át a 2011-ben készült számlarendjét Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetként nem alakítottak ki jogszabályi követelményeknek megfelelő szabályozási rendszert Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetként nem tettek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek Az SZMSZ mellékletére való hivatkozása nem felel meg a hatályos jogszabálynak A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét nem készítették el A szombati munkavégzést rendkívüli munkavégzésként számolják el. A belső szabályozás erősítése Belső kontrollrendszer kiépítése szükséges A belső szabályozás erősítése Aktualizálják a Szt.-nek megfelelő számlarendet Alakítsanak ki a jogszabályi követelményeknek megfelelő szabályozási rendszert Tegyen eleget az adatszolgáltatásikötelezettségének Dolgozzák át az SZMSZ-t Készítsék el a szabályzatot A munkaidőkeret adta lehetőségek szerint járjanak el. 23

A jelenléti ívet munkaügyinyilvántartásként használják A jogszabálynak megfelelő munkaügyi nyilvántartás vezetése Salgótarjáni Összevont Óvoda és Bölcsődé A szakmai dolgozók személyügyi nyilvántartásának vizsgálata A személy anyagokból hiányoztak a közalkalmazotti alapnyilvántartások A belső szabályozás erősítése A közalkalmazotti alapnyilvántartások pótlása VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Az önkormányzati támogatás elszámolásának vizsgálata NHKV Zrt.-vel történő elszámolások, valamint a közszolgáltatási díj mértéke miatt megromlott a VGÜ gazdasági helyzete, ami egyrészt kockázatot jelent a működésre, másrészt jövedelemkiesést, illetve többletfinanszírozási kényszert jelent a tulajdonosoknak Az ellenőrzést folytatni kell A VGÜ gazdálkodásában rejlő kockázatok kezelésére dolgozzon ki a VGÜ ügyvezetője tervjavaslatot a VGÜ könyvvizsgálójának véleményezésével Az önkormányzat polgármestere amennyiben nem változik a VGÜ gazdasági helyzete a kidolgozott intézkedési tervjavaslatot az önkormányzati közszolgáltatások jövőbeni ellátásának módjáról és feltételeiről a tulajdonosok elé terjessze. A taggyűlés vizsgálja meg a további működés feltételrendszerét II.2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése [Bkr. 48. bb) pont] A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek biztosítják, hogy a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan. A belső kontrollrendszer öt fő eleme: a) a kontrollkörnyezet, b) integrált kockázatkezelési rendszer, 24

c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer és e) a nyomon követési rendszer (monitoring). Kontrollkörnyezet A költségvetési szervek tevékenységének fő irányait, kereteit általában jogszabályok határozzák meg, amelyek azonban nem írhatnak elő minden egyes szerv számára részletes követelményeket. A szervezet vezetésének kötelezettsége, hogy elkészítsék azokat az egymással és a jogszabályokkal is összhangban álló belső szabályzatokat, amelyek együttesen megteremtik munkatársaik számára a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, körülményeket, egyidejűleg megszabják a helyes, biztonságos gyakorlat kialakításához szükséges követelményeket. A költségvetési szerv vezetésének folyamatosan információval kell rendelkeznie arról, hogy a stratégiai és az arra épülő operatív célkitűzések megvalósítása hogyan alakul. A vezetésnek gondoskodnia kell arról, hogy a feladatellátásra vonatkozó belső szabályzatok kellő részletességgel, közérthetően, elsajátításra alkalmas módon írják elő a munkatársak számára az adott tevékenységi körben ellátandó feladataikat a velük szemben támasztott követelményeket, kötelezettségeket és jogaikat. A jogszabályi környezet változásait a költségvetési szerv szabályzataiban át kell vezetni. Ezért szükséges az időközönkénti felülvizsgálat, illetve az adott vonatkozó jogszabályi változások mielőbbi átvezetése. A kontrollkörnyezet értékelése során az ellenőrök vizsgálták a belső szabályzatokat, a feladat- és felelősségi körök megjelölését, a folyamatok meghatározását és dokumentálását. A vizsgált költségvetési szervekről összességében elmondható, hogy a szabályozási kötelezettségnek eleget tettek. Az előző időszakhoz képest javult a szabályozás minősége. Hiányosságként került megállapításra, hogy a szabályzatokban nem minden esetben tértek ki minden szabályozandó területre, a jogszabályi változásokat nem vezették át a szabályzatokon. A feladat- és felelősségi körök meghatározása a munkaköri leírásokban többségében megjelent. Integrált kockázatkezelési rendszer A jogszabály a költségvetési szerv vezetőjének feladatává teszi az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítását és működtetését, amely egy folyamatalapú kockázatkezelési rendszer. Az Integrált kockázatkezelési rendszer a kockázatok meghatározásából, felméréséből, elemzéséből és kezeléséből áll. A szervezet minden tevékenységére ki kell terjeszteni, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet munkatársainak széleskörű bevonásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítani kell a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását és kezelését. A kockázatmenedzsment során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kockázatkezelés szabályozása nem minden területen történt meg, a kockázatelemzéseket és kezeléseket nem tudatos tevékenységként végzik. Kontrolltevékenységek A költségvetési szervek kockázatainak mérséklésére, megszüntetésére olyan kontrollok folyamatokba, rendszerekbe való beépítésére van szükség, amelyek hatékonyan képesek jelezni, 25

megelőzni a kockázat előfordulását, vagy bekövetkezése esetén hatását mérsékelni, illetve esetleg meg is szüntetni. A költségvetési szerven belül, a különböző területeken igen sok, egymástól eltérő funkciójú folyamat zajlik. A folyamatok szabályos és hatékony működése egyedi jellegük miatt igényli, hogy célszerűen kialakított, a folyamat jellegéhez alkalmazkodó olyan egyedi kontrollpontok kerüljenek beépítésre, amelyek aktív vagy passzív módon képesek a kockázatok bekövetkezését megakadályozni, vagy hatásukat, bekövetkezési valószínűségüket mérsékelni, ezáltal segítve a folyamat elvárt színvonalú működését, a szervezet céljainak elérését. Az ellenőrzési nyomvonalak kialakításának egyik fontos követelménye, hogy abban egyértelműen legyen meghatározva a feladatellátásért felelős személy kijelölése mellett a feladatellátás kontrollja/ellenőrzése, és az azért felelős személy. Ezért az ellenőrzési nyomvonalban meghatározott ellenőrzési pontokon elvégzendő kontrolltevékenységeket világosan kell megfogalmazni, hogy abból az ellenőrzés végrehajtásának módszere és technikája is kiderüljön, és alkalmas legyen az elvégzett kontrolltevékenységek kellő mélységű dokumentálására. A kontrolltevékenységek körébe tartoznak az engedélyezési és jóváhagyási eljárások, a feladatkörök elhatárolása, a különböző hozzáférési kontrollok (pl.: informatikai), folyamatok tevékenységek vizsgálata és a vezetői ellenőrzés (felügyelet) is. A költségvetési szerv vezetőjének és az egyes szervezeti egységek vezetőinek kötelessége és felelőssége az általa vezetett (irányított), felügyelt szervezeti egység vagy folyamat, rendszer működésének ellenőrzése és az előírástól eltérő gyakorlat megszüntetése vagy a megszüntetést segítő javaslatok megtétele. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kontrolltevékenységek körébe tartozó elemek (folyamatba épített és vezetői ellenőrzés) kialakítása javult az előző időszakhoz képest. Információs és kommunikációs rendszer Egyetlen költségvetési szerv sem képes megfelelő, a külső szervek felé irányuló, illetve belső információs és kommunikációs rendszer nélkül működni. Egyfelől alapfeltétel, hogy a vezetés az általa kitűzött célokat, a teljesítésükkel összefüggő feladatokat, a feladatok teljesítését szolgáló előírásokat, követelményeket és feltételeket minden munkatársával megismertesse. Másfelől viszont a vezetésnek információkhoz kell jutnia a feladatok végrehajtásának, a kitűzött célok elérésének helyzetéről, a célok elérését veszélyeztető kockázatokról. Ezek az információk biztosítják a külső partnerekkel kapcsolatos információs kapcsolatok objektivitását. A szervezeti egységek együttműködésének is alapvető feltétele a kölcsönös információcsere. Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontroll cél megvalósításához. Az információ minőségével szemben elvárás, hogy legyen megfelelő, időben rendelkezésre álló, pontos, aktuális és elérhető. Ehhez szükség van a tevékenységek, események, folyamatok pontos dokumentálására. A kommunikáció információáramlást jelent a szervezet minden részében. Az információáramlás és kommunikáció területei a rendszeresen megtartott vezetői értekezletek, az intranethálózat működtetése, a megbízható iktatórendszer. A költségvetési szervek működésének funkcionális folyamata az ügykezelés, amely megköveteli, hogy minden iratot, amely a szervezethez érkezik vagy a szervezeten belül keletkezett, vagy a szervezeten kívülre került megküldésre ügyenként megfelelően összekapcsolva, olyan nyilvántartásba rögzítsenek, amely megfelelő áttekintést képes nyújtani az adott ügyirat teljes vertikumáról, előzményéről, az ügyintézés időintervallumáról. Az információáramlást segítette a 2018-ban bevezetett iratkezelő- szakrendszer, de az ellenőrzések megállapításai azt mutatják, hogy az információáramlás és a kommunikáció nem minden területen működik megfelelően. 26

A nyomon követési rendszer (monitoring) A költségvetési szerv vezetésének folyamatosan megalapozott információval kell rendelkeznie arról, hogy az egyes szervezeti egységek, és ezen keresztül az egész szervezet tevékenysége megfelelően szolgálja-e a vezetés által kitűzött célok elérését. Ezért olyan nyomon követési stratégiát kell kialakítania, amely minden szervezeti egységre, funkcióra kiterjedően, lehetővé teszi a nem előírásszerű tevékenység mielőbbi feltárását, a korrekciós intézkedések kellő időben való meghozatalát, a későbbi bekövetkezés megelőzését. A monitoring rendszer kialakítása és működtetése a költségvetési szerv vezetőjének feladata. A jogszabályi előírás alapján, az ellenőrzési nyomvonalhoz kapcsolódóan, minden költségvetési szervnek ki kell alakítania egy olyan monitoring rendszert (hierarchikusan felépített vezetői információs rendszert), amelynek alapján a szervezet valamennyi tevékenységének minden szakasza értékelhető, és megfelelő jelzést ad a szükséges intézkedések meghozatalára. A monitoring rendszer teszi lehetővé, hogy a belső kontrollrendszer folyamatos nyomon követés és értékelés alatt álljon. Így a szervezet kontrollrendszere rugalmasan tud reagálni a változó külső és belső körülményekhez. Az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a felelősség tartalmi különbségével tisztában kell lennie mindenkinek, akit valamilyen formában érint a vezetői elszámoltathatóság, akár úgy, mint elszámoltatásra kötelezett, akár úgy, mint elszámoltató. A monitoringnak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat megfelelően hasznosítsák, és azonnal tegyék meg azok alapján a szükséges intézkedéseket. A belső kontrollrendszerek monitoringja rutintevékenységek, külön értékelések, vagy e kettő kombinációja révén valósul meg. A folyamatos monitoring tevékenységek kiterjednek az összes kontroll elemre. A belső ellenőrzés fókuszába, a változó igényekhez alkalmazkodva, fokozatosan a szervezet kockázatkezelése, célirányos működésének gazdaságossága, hatékonysága és eredményessége, valamint a pénzügyi jelentések tartalmát, megbízhatóságát szolgáló kontrolltevékenységek vizsgálata kell, hogy kerüljön. A kitűzött szervezeti célok teljesítését akkor képes a belső kontrollrendszer jobban támogatni, ha minden elemét folyamatosan, a változó körülményekhez igazítva korszerűsítik, fejlesztik. A kontrollok folyamatos nyomon követése mellett azonban szükséges, hogy a vezetés évente legalább egyszer átfogóan értékelje, hogy a belső kontrollrendszer megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek, a szervezet működésének, és megfelelő alapot nyújt-e a jogszabályok által előírt beszámolók objektív összeállításához. Ennek egyik eszköze a költségvetési szerv vezetője által évente kötelezendően elkészített, a belső kontrollrendszer működéséről szóló vezetői nyilatkozat. A nyilatkozatban megfogalmazott fejlesztések nyomon követése elengedhetetlen a belső kontrollrendszer eredményes, hatékony és gazdaságos működtetéséhez. Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok azt mutatják, hogy az egyes feladatok végrehajtásának folyamatos nyomon követése nincs szabályozva, és a gyakorlatban sem alakították ki a rendszert. III. Az intézkedési tervek megvalósítása [Bkr. 48. c) pont] Az ellenőrzött szervezetek a Bkr.-ben előírt 8 napon belül az intézkedési terveket elkészítették. Az intézkedési tervekben az ellenőrzött szervezetek rögzítették a feladat végrehajtásának határidejét és annak felelősét. A vizsgált szervezetek által elkészített intézkedési terveket a belső ellenőrzés minden esetben véleményezte és megfelelőnek találta az intézkedési tervek összhangban voltak a megállapítással. Az ellenőrzött szervezetek az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról nyilvántartást vezettek. A végrehajtásról a Bkr. alapján írásban kell beszámolni a jegyzőnek. 27

A belső ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatokra készített intézkedések megvalósulását a 4. táblázat számszerűen mutatja. A 2018. évi belső ellenőri intézkedési nyilvántartásban összesen 61 intézkedés szerepel (a 2018. évi ellenőrzések vonatkozásában), amelyből a 2018. évben lejárt határidejű intézkedések száma: 37, a 2019. évre áthúzódó intézkedések száma: 24. A hibák, hiányosságok kijavítására 2018-ban összesen 46 intézkedést tettek. Ebből az előző évről áthúzódó intézkedések száma 9. Az ellenőrzött szervezetek beszámolói alapján a 2018. évi és az előző évről áthozott intézkedések végrehajtása összesen 97,9%-os volt. Tóth László belső ellenőrzési vezető 28

III. Táblázatok Létszám és erőforrás 1. táblázat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban Saját erőforrás összesen Külső szolgáltató Külső erőforrás összesen Erőforrás összesen Adminisztratív személyzet terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény státusz (fő) betöltött státusz (fő) munkanap fő munkanap munkanap státusz (fő) betöltött státusz (fő) Helyi önkormányzat (I.+II.) 2,0 2,0 2,0 2,0 408,0 408,0 0,0 0,0 0,0 0,0 408,0 408,0 0,0 0,0 0,0 0,0 I. Polgármesteri hivatal összesen 2,0 2,0 2,0 2,0 408,0 408,0 408,0 408,0 II. Irányított szervek összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Ellenőrzések 2. táblázat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Szabályszerűségi ellenőrzés Pénzügyi ellenőrzés Teljesítmény-ellenőrzés Utóellenőrzés Ellenőrzések összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény db saját ellenőri nap külső ellenőri nap db saját ellenőri nap külső ellenőri nap db saját ellenőri nap külső ellenőri nap db saját ellenőri nap külső ellenőri nap db saját ellenőri nap külső ellenőri nap Ellenőri napok összesen ellenőri nap Helyi önkormányzat (I.+II.) 8,0 8,0 150,0 150,0 0,0 0,0 4,0 6,0 85,0 119,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13,0 15,0 300,0 294,0 0,0 0,0 300,0 294,0 I. Felügyeleti ellenőrzés 2,0 2,0 30,0 30,0 0,0 0,0 4,0 6,0 85,0 119,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 9,0 180,0 174,0 0,0 0,0 180,0 174,0 Polgármesteri Hivatal 1,0 1,0 30,0 30,0 1,0 1,0 30,0 30,0 0,0 0,0 30,0 30,0 Egyéb ellenőrzések (Nemzetiségi Önkormányzatok) 2,0 2,0 30,0 30,0 2,0 2,0 30,0 30,0 0,0 0,0 30,0 30,0 Dornyai Béla Múzeum 1,0 1,0 15,0 15,0 1,0 1,0 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 KIGSZ 1,0 1,0 15,0 15,0 1,0 1,0 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 Soron kívüli ellenőrzések 2,0 34,0 2,0 40,0 34,0 0,0 0,0 40,0 34,0 Terven felüli ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Gazdasági társaságok 1,0 1,0 25,0 25,0 1,0 2,0 2,0 50,0 50,0 0,0 0,0 50,0 50,0 VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. 1,0 1,0 25,0 25,0 1,0 1,0 25,0 25,0 0,0 0,0 25,0 25,0 Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. 1,0 1,0 25,0 25,0 1,0 1,0 25,0 25,0 0,0 0,0 25,0 25,0 II. Intézményi belső ellenőrzés 6,0 6,0 120,0 120,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6,0 6,0 120,0 120,0 0,0 0,0 120,0 120,0 Polgármesteri Hivatal 1,0 1,0 20,0 20,0 1,0 1,0 20,0 20,0 0,0 0,0 20,0 20,0 KIGSZ 1,0 1,0 30,0 30,0 1,0 1,0 30,0 30,0 0,0 0,0 30,0 30,0 Csarnok- és Piacigazgatóság 1,0 1,0 20,0 20,0 1,0 1,0 20,0 20,0 0,0 0,0 20,0 20,0 Balassi Bálint Megyi Könyvtár 1,0 1,0 15,0 15,0 1,0 1,0 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 Dornyai Béla Múzeum 1,0 1,0 15,0 15,0 1,0 1,0 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 Salgótarjáni Összevont Óvoda 1,0 1,0 20,0 20,0 1,0 1,0 20,0 20,0 0,0 0,0 20,0 20,0

Tevékenységek 3. táblázat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Ellenőrzések összesen Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri nap db saját embernap külső embernap Helyi önkormányzat (I.+II.) 300,0 294,0 0,0 0,0 2,0 4,0 15,0 26,0 0,0 0,0 15,0 20,0 0,0 0,0 78,0 68,0 0,0 0,0 408,0 408,0 0,0 0,0 408,0 408,0 I. Felügyeleti ellenőrzés 180,0 174,0 0,0 0,0 2,0 4,0 15,0 26,0 0,0 0,0 15,0 20,0 0,0 0,0 78,0 68,0 0,0 0,0 288,0 288,0 0,0 0,0 288,0 288,0 Polgármesteri Hivatal 30,0 30,0 2,0 4,0 15,0 26,0 15,0 20,0 78,0 68,0 138,0 144,0 138,0 144,0 Dornyay Béla Múzeum 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0 KIGSZ 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0 Egyéb ellenőrzések (Nemzetiségi Önkormányzatok) 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 Soron kívüli kapacitás 40,0 34,0 40,0 34,0 40,0 34,0 Terven felüli kapacitás 0,0 Gazdasági társaságok 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 II. Irányított szervek összesen 120,0 120,0 120,0 120,0 120,0 120,0 saját embernap külső embernap saját embernap külső embernap Saját kapacitás összesen 3 saját embernap Külső kapacitás összesen külső embernap Kapacitás összesen embernap Intézkedések megvalósítása 4. táblázat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Előző év(ek)ről áthúzódó intézkedések Tárgyévi intézkedések Ebből végrehajtott Megvalósítási arány Helyi önkormányzat (I.+II.) 10,0 37,0 46,0 97,9 I. Polgármesteri hivatal összesen 0,0 6,0 6,0 100,0 II. Irányított szervek összesen 10,0 31,0 40,0 97,6 1. KIGSZ 4,0 2,0 5,0 83,3 2. Közművelődési Nonprofit Kft. 0,0 6,0 6,0 100,0 3. Dornyaí Béla Múzeum 0,0 9,0 9,0 100,0 4. Csarnok és Piacigazgatóság 0,0 3,0 3,0 100,0 5. BB Megyei Könyvtár 0,0 7,0 7,0 100,0 6. Nemzetiségi Önkormányzatok 0,0 4,0 4,0 100,0 VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és 7. Üzemeltetési Kft. 1,0 0,0 1,0 100,0 8. Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft 5,0 0,0 5,0 100,0 db %

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet

8. melléklet