EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 15.7.2014 B8-0025/2014 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıje nyilatkozatát követıen az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján az ukrajnai helyzetrıl (2014/2717(RSP)) Charles Tannock, Anna ElŜbieta Fotyga, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Mark Demesmaeker, Roberts Zīle, Bas Belder, Geoffrey Van Orden, Ruža Tomašić az ECR képviselıcsoport nevében RE\1031580.doc PE534.969v01-00 Egyesülve a sokféleségben
B8-0025/2014 Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetrıl (2014/2717(RSP)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Tanács 2014. június 27-i következtetéseire, tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó 2013. november 29-i vilniusi csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra, tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére, A. mivel Ukrajna népe fellázadt korrupt kormánya ellen, amely nem akarta aláírni az Európai Unióval kötendı társulási megállapodást; B. mivel az ukrán parlament megváltoztatta az alkotmányt és csatlakozott az ukrán néphez az olyan európai értékekért folytatott küzdelmükben, mint az emberi jogok, a szabadság és a demokrácia; C. mivel Kelet-Ukrajnában áprilisban kirobbant az erıszak, amikor a szakadárok azt követıen, hogy Oroszország illegálisan annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, Donyeck és Luhanszk térségében kikiáltották a függetlenséget; D. mivel Petro O. Porosenko egy 15 pontból álló tervet terjesztett elı a kelet-ukrajnai válság békés rendezésére, beleértve a szakadár fegyveres erık lefegyverzését; E. mivel az ukrán hatóságok egyoldalú tőzszünetet hirdettek, amely lehetıvé tette az Ukrajna, Oroszország, az EBESZ és a szakadár erık közötti egyeztetéseket; mivel nem történt jelentıs elırelépés és az oroszbarát erık tovább folytatják katonai fellépéseiket, beleértve egy ukrán katonai helikopter lelövését, Porosenko elnök úgy döntött, hogy a kormányerık a keleti részeken ismételten katonai erıket vetnek be a szakadár felkelık leverésére; F. mivel ebben az új támadásban az ukrán kormány erıi kiőzték a felkelıket Szlovjanszkból, a lázadók által hosszú ideig blokád alatt tartott oroszbarát erıdítménybıl, és a Donyeck és Luganszk térségében 36, korábban a szakadárok által ellenırzött régióból 23-at visszafoglaltak és visszaszerezték a fontos dolzsanszki határellenırzıpontot; G. mivel NATO-források szerint Oroszország alapharckocsikkal, tüzérségi fegyverekkel és egyéb fegyverekkel látta el a lázadókat, és lehetıvé tette, hogy Oroszországból érkezı harcosok átlépjék a határt és csatlakozzanak a lázadó fegyveresekhez; H. mivel legalább 200 embert öltek meg és további 600 ember sebesült meg a Kijev által hivatalosan terroristaellenes mőveletnek nevezett kelet-ukrajnai fellépés kezdete óta, PE534.969v01-00 2/5 RE\1031580.doc
miközben az ukrán menekültek száma elérte a 110 000 embert és a belsı menekültek számát több mint 54 000 fıre becslik; I. mivel június 27-én az EU aláírta az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával kötött társulási megállapodást; mivel a megállapodás aláírása elismeri Ukrajna népének azon törekvését, hogy egy olyan országban éljenek, ahol az európai értékek, a demokrácia és a jogállamiság uralkodik; J. mivel az orosz politikai vezetık próbálták a történelmi bosszú és irredentizmus érzületeit felhasználni arra, hogy legitimálják a szakadár akciókat, és nyilvánosan kijelentették, hogy a mai Délkelet-Ukrajna a cár idején egy Novorosszija nevő régió volt; K. mivel Oroszország, azt követıen, hogy támogatást nyújtott a helyi szakadár csoportoknak, katonai erejét használta arra, hogy ellenırizze és illegálisan annektálja az ukrán Krím félszigetet; mivel ugyanez a forgatókönyv ismétlıdött Kelet-Ukrajna esetében, ezáltal megsértve a Helsinki Záróokmány valamennyi alapelvét; L. mivel a G7 országok vezetıinek nyilatkozatával és a Külügyek Tanácsa április 14-i ülésén született megállapodással összhangban az EU is kibıvítette azon emberek listáját, akiket Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének veszélyeztetése miatt célzott szankciókkal sújt, valamint utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást alkalmaz további 15 személy esetében; M. mivel Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközzel politikai és gazdasági eszközöktıl kezdve a nemzetközi humanitárius jogi fellépéseken keresztül az önvédelemhez való jog gyakorlásáig továbbra is aktívan védeni fogja az oroszok, külföldi honfitársaink, jogait ; N. mivel június 16-án Oroszország leállította az Ukrajnának történı gázszállítást azt állítva, hogy Ukrajna nem rendezte adósságát a Gazprommal; mivel Oroszország büntetéssel többek között a tej- és egyéb termékeikre bevezetendı tilalmakkal fenyegeti Ukrajnát, Grúziát és Moldovát az Unióval kötött társulási megállapodás aláírásáért; O. mivel a Krím félsziget Oroszország általi megszállása és azt követı elcsatolása Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, illetve a nemzetközi jog többek között az ENSZ Alapokmánya, legalább három 1997. évi ukrán-orosz megállapodás a kétoldalú kapcsolatokról, az 1994. évi budapesti megállapodás és az EBESZ fı okmányai egyértelmő megsértése; P. mivel a Bizottság úgy határozott, hogy támogató csoportot hoz létre Ukrajna számára, amely egységes keretet és iránymutatást nyújtana a Bizottság Ukrajna támogatására irányuló munkájához és elısegítené a tagállamok szakértelmének mozgósítását, valamint az egyéb adományozókkal és pénzintézetekkel történı összehangoltabb együttmőködést; mivel az Európai Bizottság a következı hét évre vonatkozóan egy 11,1 milliárd euró értékő, Ukrajnát célzó támogatási csomagot fogadott el; Q. mivel a két keleti régióban tapasztalható ellenséges biztonsági környezet és a Krím RE\1031580.doc 3/5 PE534.969v01-00
félsziget Oroszország által történt elfoglalása ellenére május 25-én Ukrajna elnökválasztásokat tartott, amelyek az ország jelentıs részében a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban és az alapvetı szabadságjogok teljes mértékő tiszteletben tartása mellett zajlottak; 1. szolidaritását fejezi ki Ukrajna iránt és támogatja a Porosenko elnök által elıterjesztett béketervet, továbbá határozottan kéri Oroszországot, hogy ne fenyegesse katonai invázióval Ukrajnát; nyugtázza mind az orosz elnök nyilatkozatát, miszerint elviekben támogatja a béketervet, mind pedig a Szövetségi Tanács azon határozatát, hogy visszavonja az orosz fegyveres erıknek az Ukrajnában való katonai beavatkozásra adott engedélyt; emlékeztet arra, hogy a tartós fegyverszünet eléréséhez és a béketerv megvalósításához Oroszországnak be kell szüntetnie a kelet-ukrajnai szakadárok politikai vagy katonai támogatását; 2. ezzel kapcsolatban arra kéri az Oroszországi Föderációt, hogy tartózkodjon az illegálisan felfegyverzett csoportok támogatásától és vessen véget a fegyverek és katonai eszközök Kelet-Ukrajnába történı beáramlásának, és felszólítja az Európai Tanácsot, hogy amennyiben ezeknek nem tesz eleget, sújtsa további ágazati szankciókkal Oroszországot; ezzel kapcsolatban felszólítja Franciaországot, hogy állítsa le a Mistral osztályú rohamnaszádok Oroszországnak történı eladását; 3. üdvözli az ukrán részrıl az egyoldalú tőzszünet elfogadásán keresztül megnyilvánuló jó szándékot és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szakadárok nem követték ezt a példát; örvendetesnek tartja, hogy az ukrán erık felszabadították Szlovjanszkot és a dolzsanszki határ-ellenırzıpontot a lázadók ellenırzése alól; felszólít a katonai ellenségeskedés megszüntetésére és a béketerv Oroszország konstruktív együttmőködésével és az EBESZ égisze és ellenırzése alatt történı végrehajtására; 4. hangot ad az ukrán nemzet iránti szolidaritásának, amely egységbe kovácsolódva küzd Ukrajna szuverenitása és területi integritása megırzéséért; 5. elítéli Oroszország Krím félsziget elleni agresszióját, amely a nemzetközi jog és az ukrán szuverenitás és területi egység súlyos megsértése, és elutasítja azt az orosz politikát, amely a kész tények elé állítás módszerét alkalmazza a külkapcsolatokban; illegálisnak tartja a Krím félsziget annektálását és nem ismeri el Oroszország de facto uralmát a félszigeten, csakúgy, mint azt a határozatot, hogy megtiltja azon áruk Krím félszigetrıl és Szevasztopolból történı behozatalát, amelyek nem rendelkeznek ukrán tanúsítvánnyal; 6. emlékeztet arra, hogy Ukrajna jelenlegi határait az Amerikai Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Királyság teljes mértékben garantálta a biztonsági garanciákról szóló budapesti megállapodásban, amelynek keretében Ukrajna lemondott a nukleáris fegyverekrıl és csatlakozott a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdéshez; emlékezteti az Oroszországi Föderációt arra is, hogy ugyanebben a megállapodásban a másik két említett országgal együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy tartózkodik az olyan gazdasági kényszer alkalmazásától, amelynek célja, hogy saját érdekeinek vesse alá a szuverenitásból eredı jogok Ukrajna általi gyakorlását, és ezzel bármilyen elınyt biztosítson magának; PE534.969v01-00 4/5 RE\1031580.doc
7. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy orosz politikai vezetık és kormánytagok a történelmi bosszú és irredentizmus érvelésével próbálták tovább mélyíteni a keletukrajnai válsághelyzetet, illetve más országokban lakó orosz nyelvő állampolgárok helyzetét használták fel ürügyül szuverén országok és a Szovjetunió volt tagállamai elleni diplomáciai, gazdasági vagy akár katonai fellépésekhez; 8. ismételten felszólítja Oroszországot, hogy ne használja a földgázt és a kıolajat a szomszédokra gyakorolt nyomás eszközeként; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Oroszországból származó gáz- és olajszállítmányok esetleges leállítása esetén szükség van Ukrajna és az érintett tagállamok biztonságos energiaellátásának biztosítására; 9. üdvözli az Ukrajnával kötött társulási megállapodás aláírását és kiemeli, hogy jogilag elismert Ukrajna késıbbi uniós tagságának lehetısége, amit az Európai Unióról szóló Szerzıdés 49. cikkében rögzített alapelv garantál; 10. mélységesen elítéli, hogy az önhatalmúlag kikiáltott hatóságok Donyeck és Luhanszk térségében többek között fizikai fenyegetésekkel és elrablásukkal zaklatták az újságírókat; együttérzését fejezi ki a Kelet-Ukrajnában megölt orosz újságírók családtagjai felé és elítéli az ukrán tudósítók szakadár erık által a Luhanszk térségben történt illegális fogva tartását; hangsúlyozza, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél számára alapvetı fontosságú az újságírók biztonságának szavatolása; 11. hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az európai érdekeket és értékeket és elı kell segíteni a stabilitást, jólétet és demokráciát az európai kontinens országaiban, továbbá fel kell venni a kapcsolatot a globális különösen a transzatlanti stratégiai partnerekkel; 12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a tagállamoknak, Ukrajna elnökének, a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek, illetve Oroszország kormányának és parlamentjének, az Euronest Parlamenti Közgyőlésnek, valamint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet Parlamenti Közgyőlésének. RE\1031580.doc 5/5 PE534.969v01-00