TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA A NAPELEMES VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ENERGIA- ÉS KLÍMAPOLITIKAI JELENTŐSÉGE ÉS A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár VIII. Szolár Konferencia, Óbudai Egyetem 2018. november 8.
Tartalom Napelemes villamosenergia-termelés és energiapolitika A jelenlegi helyzet értékelése A szabályozási környezet finomhangolása 2
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium jövőképe: Magyarország 2030-ra Európa első 5 olyan országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni Vízió: Magyarország Európa top 5 országába kerül életminőség szempontjából 2030-ra Mi szükséges ehhez? Erős magyar vállalkozások Stabil munkahelyek Növekvő bérek Milyen fő eszközök (fő ügyek) szükségesek hozzá? Közlekedéspolitika Fenntarthatóság Innováció és tudománypolitika Gazdaságstratégia és szabályozás Fenntarthatóság Gazdaságstratégia és szabályozás 2. Gyors és biztonságos közlekedés 1. Kreatív magyarok és innovatív vállalkozások 4. Tiszta ország 3. Tiszta, okos és megfizethető energia Szakképzés és felnőttképzés Innováció és tudománypolitika Infokommunikáció és fogyasztóvédelem Gazdaságstratégia és szabályozás Energia- és klímapolitika Fenntarthatóság Innováció és tudománypolitika Gazdaságstratégia és szabályozás Az anyagot a Kormány nem tárgyalta, nem annak véleményét tükrözi, szigorúan munkaanyag, bizalmasan kezelendő. 3
A jövőkép lebontása: tiszta, okos és megfizethető energia A magyar fogyasztót helyezzük a Nemzeti Energiastratégia fókuszába Tiszta, okos és megfizethető energia Megerősítjük energiaellátásunk biztonságát Végrehajtjuk az energiaszektor klímabarát átalakítását Kihasználjuk az energetikai innovációban és a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségeket 4
Az energiaszektor klímabarát átalakítását pótlólagos ellátásbiztonsági és fenntartható rezsi hasznok mentén végezzük el Magyar Üvegház Hatású Gázkibocsátási pályák 2050-ig Energia megtakarítás, energiahatékonyság Megújuló energia hasznosítás Közlekedés zöldítés Nukleáris energia hasznosítás Mátra Forrás: NÉS 2
Megújuló energia források: szilárd biomassza túlsúlyos helyzetben vagyunk A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználáson belül 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 NCST terv SHARES tény Magyarország megújuló energiafelhasználásának energiaforrás szerinti megoszlása 2% 7% 0% 2% 2% 4% 1% 1% 81% Geotermális Vízenergia Napenergia Szilárd biomassza Biogáz Hőszivattyú Szélenergia Bioüzemanyag Hulladék biomassza része
A napelemes rendszerek fejlesztése több ponton is jelentősen járul hozzá a klíma- és energiapolitikai célok eléréséhez! Megújuló energia céljaink elérésének egyik kulcsfontosságú eleme Közlekedés zöldítési céljaink klímabarát elérését segíti Erősíti a magyar fogyasztók energiafüggetlenségét - saját célra történő - háztáji - megújuló energiatermelés Amennyiben költséghatékony, segít a fenntartható rezsiköltségek biztosításában Erősíti ellátásbiztonságunkat - hazai erőforrás, (szénhidrogén) importot vált ki, csúcsidei villamos energia igényt mérsékel Gazdaságfejlesztési jelentőségű energetikai innovációs terület
Tartalom Napelemes villamosenergia termelés és energiapolitika A jelenlegi helyzet értékelése A szabályozási környezet finomhangolása 8
A jelenlegi helyzet néhány éves kitekintéssel A régi KÁT 2016 végi lezárásáig ~2000 MW PVkérelmet nyújtottak be Ebből 1000-1200 MW megvalósulása tűnik reálisnak 2020-ra A pályázat nélküli (1 MW alatti) METÁRrendszerben mintegy 375 MW belépése várható 2020-ra így a KÁT-METÁR támogatást élvező PV-kapacitás elérheti az 1450-1650 MW-ot A teljes PV kapacitás (HMKE-vel együtt) 2000-2200 MW lehet Forrás: MEKH
A jelenlegi helyzet kritikája Eldrágult KÁT rendszer, túlfinanszírozás Versenyeztetés hiánya - a támogatások alacsony költséghatékonysága Alacsony megvalósulási arány Járadékvadászat, támogatásmaximalizáló telepítési méretválasztás Menetrendtartás: versenypiacot torzító bonusmalus rendszer Finomhangolás szükséges a naperőművek széleskörű elterjedése és fenntartható finanszírozási keretek biztosítása érdekében
Tartalom Napelemes villamosenergia termelés és energiapolitika A jelenlegi helyzet értékelése A szabályozási környezet finomhangolása 11
3 GW PV: magas ambíció megtartása mellett érvényesíteni kell a napelemes beruházások költség-csökkenését a támogatásokban Költség-hatékonyság: ipari felhasználók terheinek minimalizálása Létesítési költségek csökkenésének érvényesítése Hálózati társaságok ösztönzésének megteremtése: hálózati integráció Költséghatékony, flexibilis szabályozási kapacitások: piaci integráció Gazdaságfejlesztési szempontok: kis- és nagybefektetők, hazai háttéripar 12
Érvényesíteni kell a napelemes beruházások költségcsökkenését a támogatásokban 2017-ben a nagyobb méretű napelemes erőművek számára szükséges támogatott ár világátlagban 0,1 USD/kWh (~28 Ft/kWh) körül alakult KÁT: 32 Ft/kWh Hazai KÁT támogatási terhek várható növekedése az ipari fogyasztók számára Az anyagot a Kormány nem tárgyalta, nem annak véleményét tükrözi, szigorúan munkaanyag, bizalmasan kezelendő. 13
Napelemes szabályozás átalakítására vonatkozó javaslatok KÁT rendszer mielőbbi lezárása; projektek átterelése a METÁR rendszerbe Csúszó KÁT projektek esetén METÁR feltételek érvényesítése A megvalósulási arány javítása Önkormányzatok és már megvalósult naperőműves beruházások segítése Verseny elkerülését célzó visszaélések (pld. projekt darabolás) megszüntetése Menetrendtartás: a bonus-malus rendszer nem biztosíthat többlet jövedelmet Az elosztókra terhelt hálózatfejlesztési költségek koncepciójának újragondolása METÁR tenderek elindítása 2019 H1-ben A kis- és közepes vállalkozások napelemes fejlesztéseinek támogatása a saját fogyasztás részleges kiváltása céljából (a földműves támogatási program átalakítása és kiterjesztése) A várólistás projektek már a finomhangolt feltételekkel fognak működni 14
További feladatok Hálózati társaságok megfelelő ösztönzésének megteremtése Árszabályozás: indokolt jövedelmek vs volumetrikus tarifák Hálózati csatlakozás szabályozása Indirekt hálózati szolgáltatások költségeinek (pld tárolás a HMKE-k számára) elismerése Költséghatékony, flexibilis szabályozási kapacitások biztosítása a rendszerszabályozás számára (MAVIR, elosztó társaságok) Kereslet- és kínálati oldali lehetőségek egyaránt 15
Várható pozitív eredmények A napelemes áramtermelés széleskörű hazai elterjedése (HMKE, KKV, földművesek, nagyméretű projektek) A fogyasztókra terhelt fajlagos költségek folyamatos csökkenése (menetrendtartás és aukciók) Diszkrimináció-mentes, hosszú távon kiszámítható, méltányos, nemzetgazdasági költségoptimum elérését célzó támogatási rendszer kialakítása Első lépésben 3 GW napelemes kapacitás kiépítése (HMKE-vel együtt)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!