A KVASSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA A KVASSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA KISNÉMEDI TELEPHELYE

A KVASSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS A KVASSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA KISNÉMEDI TELEPHELYE Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: 2018. szeptember 3-tól Készítette: Pittlikné Bóta Judit Jóváhagyta a Nevelőtestület Kelt: 2018. április 2018. április 4. Véleményezte: a Szülői Közösség és a DÖK 2018. május

Tartalom I.rész 1.A szakmai alapdokumentumban foglaltak részletezése 2. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 3. Iratkezelés Mellékletek II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje - a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, - az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel 4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje 5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 7. A vezetők és az iskolaszék, az intézmény tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 11. Az intézményi védő, óvó előírások

12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 13. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 14. A tanuló fegyelmi eljárása 15. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 16. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 17. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták 18. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek 19. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 2. A diák-önkormányzati diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) 3. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 6. Iskolai könyvtár SZMSZ

Bevezető A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2013. évi CCXXXII. törvény a Tankönyvellátásról 16/2013. (II: 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult, és határozatlan időre szól. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - az iskolai szülői közösségnek, - a diákönkormányzatnak - az Intézményi Tanácsnak. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Az iskola a jogszabályi előírásoknak megfelelendő a szakmai alapdokumentumban foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.

I. Az intézmény adatai, tevékenységei XIV.17.3. Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Pest megye Tankerület megnevezése: Váci Tankerületi Központ OM azonosító: 032424

Egyéb adatok 1. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata: Hosszú bélyegzők: 1. Váci Tankerületi Központ PB 2201 Kvassay Jenő Általános Iskola 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 115. OM:032424 Telefon: 28/360-013 e-mail: kvassaysuli@gmail.com 2. Körbélyegzők: ( Középen Magyarország hivatalos címerével) Kvassay Jenő Általános Iskola OM 032424 PB2201 Őrbottyán Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: Minden felsorolt intézményi bélyegző : intézményvezető, iskolatitkár Az 1. számú kör- és hosszú bélyegzők : igazgatóhelyettesek, iskolatitkár Az intézményi bélyegzőket munkaidőn kívül az iskolatitkári, illetve tagintézmény vezetői irodában elzárva kell tartani. 2. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata alapfokú nevelés oktatás TEÁOR 8520 alapfokú oktatás 3. A működési köre Kvassay Jenő Általános Iskola: Őrbottyán város közigazgatási területe Kvassay Jenő Általános Iskola Kisnémedi Telephelye: Kisnémedi község közigazgatási területe 4. Ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 5. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 1.Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje: Az iskola vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyilvános pályázat útján kell betölteni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást a jogszabályban meghatározottak véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter adja. A megbízás 5 évre szól. 2. Foglalkozási jogviszonyok

Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. 3. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat (kivéve: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása), mely jogok egy részét jelen SZMSZ-ben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: - az iskola vezetőségéhez tartozó személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződés kötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, - az intézményvezető az iskola vezetőségéhez tartozó személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá, - a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell. 6. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 2. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 2.1. Szervezeti felépítés: A intézmény szervezeti ábráját az I. rész 1. számú melléklet tartalmazza. 2.2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: A szervezeti szintnek megfelelő Lehetséges szervezeti szintek lehetséges vezető beosztások (1) (2) 1. Legfelsőbb vezetői szint Tankerületi igazgató intézményvezető 2. Magasabb vezetői szint intézményvezető helyettes 3. Középvezetői szint munkaközösség-vezetők 2.3. Az intézményi helyettesítés rendje Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia.

Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. részre tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogok gyakorlása: - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. - Az intézményben a munkáltatói jogokat (kinevezés, jogviszony megszűntetés kivételével) elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról. 3. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése, 27. c) pontja, 52. (1) bekezdése, valamint a 63. (1) bekezdés alapján az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 1.Az iratkezelés szervezeti rendje Az intézménynél az iratkezelés a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően iskolánként történik. Az iktatást: - a székhelyiskola esetében az iskolatitkár - a tagiskolában a tagintézmény-vezető végzi. 2. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Feladatellátó/jogosult Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 3. (2) 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető

feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti - megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló) Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírásbélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról Bizottság kijelölése az iratselejtezésre Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. (2) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (1) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (4) bek. 1995. évi LXVI törvény 9. (1) bek. g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 68. (1) bek. Intézményvezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető 3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelés felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós 3 napot meghaladó távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 2. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja. 4. Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket a minősített iratok kivételével a következő személyek jogosultak felbontani: a székhelyintézményben: - intézményvezető, helyettesei, iskolatitkár - névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá. a telephelyen: - munkaközösség vezető, - névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt,

hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá. 5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető Intézményvezető-helyettesek, tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást Munkáltató jogkörök gyakorlása az SZMSZben meghatározott esetekben történhet más Intézményvezető-helyettesek, személy által Tanulók részére az intézmény által kiállított Intézményvezető-helyettesek, igazolások /Pl.: iskolalátogatási igazolás/ Az intézmény dolgozói részére az intézmény által kiállított igazolások Tanulmányi versenyekre történő jelentkezés, meghívás Más iskolák meghívása az intézmény rendezvényeire Intézményvezető-helyettesek, Intézményvezető-helyettesek, Munkaközösség - vezető Intézményvezető-helyettesek, Munkaközösség vezető, Szervező pedag. 6. Iratkölcsönzés az irattárból Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: - az intézmény dolgozói saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - az intézmény dolgozói nem a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot.

Mellékletek az I. részhez 1. számú melléklet Az intézmény szervezeti ábrája INTÉZMÉNYVEZETŐ FELSŐ TAGOZAT IGAZGATÓHELYE TTESE ALSÓ TAGOZAT IGAZGATÓHELYE TTESE KISNÉMEDI TELEPHELY ISKOLA- TITKÁROK KT ÉRDEK- KÉPVISELLETE MUNKA- KÖZÖSSÉG VEZETŐK MUNKA- KÖZÖSSÉG VEZETŐK MUNKA- KÖZÖSSÉG VEZETŐK PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGUSOK

II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 1. Általános szabályok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az, az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján el kell helyezni. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. 14

2. A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, legkésőbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek, állapítják meg. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A tantestület tagjai az intézményben tartózkodásukról elektronikus nyilvántartást vezetnek. A kitöltött jelenléti íveket havonta az igazgatóhelyetteseknek ellenőrzik. A pedagógus a tanítási, foglalkozási órája előtt 15 perccel a munkahelyén, a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, illetve a tagintézmény-vezetőnek, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. Az anyanap kiadását a pedagógus kérésére az igazgatóhelyettesek biztosítják. A téli szünet, a félév zárása, illetve a tanév vége előtti teendők sokasága miatt december, január, május és június hónapokban a gyerekek után járó pótszabadság csak rendkívüli esetben adható ki. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor (rendkívüli esetben 24 órán belül) tanmeneteit, valamint a tanítási óra megtartásához szükséges egyéb segédeszközöket az igazgatóhelyetteshez, a tagintézmény-vezetőhöz eljuttatni. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A székhelyintézményben az alsó tagozaton és a telephelyen is reggel 7 00 órától, a felső tagozaton 7 30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A székhelyiskolában egyidejűleg 8 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki (alsó és felső tagozaton egyaránt): felső folyosó alsó folyosó udvar I. udvar II. A telephelyen: naponta 1 pedagógus látja el az ügyeletet. 4. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 15

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 8:00 és 16:00 óra között, pénteken 8:00 és 14:00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben fél évre előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a foglalkozást tartó pedagógus, az intézményben tartózkodó bármely dolgozó felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei, közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 1.Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás 16

szerint időben megismételni. 3.Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4.A belső ellenőrzést végző feladatai: Az ellenőrzést végző a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 5.A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, Telephelyen munkaközösség - vezető: ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi a tagiskola összes dolgozójának pedagógiai munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; Folyamatosan ellenőrzi: a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő- 17

oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). KSK vezető: sportköri foglalkozások ellenőrzése Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. 7.Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, az egészségi és balesetvédelmi követelmények betartása, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (tantárgyi eredménymérések) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben 18

- a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben portaszolgálat nem működik. Az intézménybe való belépés 7:50 13:00-ig kaputelefonos ajtónyitással történik.. 4. A telephellyel való kapcsolattartás rendje Az intézmény eredményes működésének elengedhetetlen feltétele a székhelyiskola és a telephely megfelelő kapcsolattartása. A kapcsolattartásért az igazgató és a munkaközösség vezető felelősek. 1. A kapcsolattartás rendje Az intézmény a telephellyel folyamatos, napi kapcsolatot tart fenn. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és a munkaközösség vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a telephelyet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a telephely is megfelelő súlyt kapjon. - A telephely munkaközösség vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. 2. A kapcsolattartás általános formái - személyes megbeszélés, tájékoztatás: az intézmény igazgatója és a munkaközösség vezetője folyamatosan, a napi gyakorlatnak, teendőknek megfelelően tartja a kapcsolatot, legalább havonta megbeszélést tartanak., - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet: mivel a két iskola közös tantestülettel működik a tantestületi értekezletek közül a tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró, a nevelési értekezleteket, valamint azokat az értekezleteket, ahol az iskola munkájával, a tanulókkal kapcsolatos döntés születik, közösen, minden pedagógus részvételével kell megtartani. - a telephely ellenőrzése. 3.A telephelyi és intézményi munkatervek A telephely a tanítási év helyi rendjét meghatározó iskolai munkatervet először saját iskolája vonatkozásában készíti el, különösen akkor, ha a munkatervben szerepeltetendő egyes feladatok jelentős eltéréseket mutatnak más intézményegységektől (pl. telephelyi hagyományok, csak a telephelyet érintő események stb.) 19

A telephelyi munkatervek alapján kerül meghatározásra az intézményi munkaterv, melyben jól elkülöníthetően kell bemutatni: - az egész intézményre, illetve - csak a telephelyre vonatkozó előírásokat. 5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1. Az iskola szervezeti felépítése Az intézményvezető Az intézmény felelős vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a törvény által biztosított munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét a tagiskola esetében a törvény által biztosított munkáltatói jogok kivételével a tagintézmény vezető gyakorolhatja, a székhelyiskola esetében esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A köznevelési intézmény vezetőjének felelősségi és feladatkörét a köznevelési törvény 69. - a határozza meg. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják Az igazgató munkáját az alábbi közvetlen munkatársak segítik: felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes, magasabb vezető, alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető. Az igazgatóhelyettes és a tagintézmény - vezető megbízatását a jogszabályokban előírt pályázati eljárás lefolytatása során, a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi és tagintézmény vezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 20

Az igazgató és közvetlen munkatársai tevékenységét az iskolatitkár segíti. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Az iskolatitkár beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az igazgatóság rendszeresen hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az iskola vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) szakmai középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A szakmai középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Szakmai vezetők az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, Érdekképviseleti vezetők a közalkalmazotti tanács vezetője, tagjai, a diákönkormányzat vezetője, Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. Az iskola szakmai vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A székhelyiskolában a vezetők egyidejű távolléte, tartós akadályoztatása esetén helyettesítésüket a fent említett érdekképviseleti vezetők látják el, az ott megjelölt sorrendben. A tagiskolában a tagintézmény-vezető távolléte, akadályoztatása esetére állandó helyettesítő pedagógust kell megbízni. A megbízás írásban történik, és egy tanítási évre szól. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatójának javaslatára a Tankerület igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 21

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a Köznevelési törvény 70. (1) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik a 2011. évi CXC. törvény 70. (2)-(6) bekezdésében foglaltak szerint. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, véleményét a jogszabályokban megfogalmazott esetekben ki kell kérni. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására alkalmi és állandó munkacsoportot hozhat létre. A több tanéven keresztül működő állandó munkacsoportok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. Döntéseit értekezleten hozza meg. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet, alkalmanként munkaértekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, az óraadó tanár, tanácskozási joggal vehet részt a nevelőtestületi értekezleten, a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt lehet vezetni. 22

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a nevelőtestület az iskola működésére, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésekben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz, illetve ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését az iskola igazgatója elrendelte. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára, csoportjaira, - a szakmai munkaközösségre, - az intézményi tanácsra, - a szülői közösségre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület jogszabály alapján nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. 3. Csoportokra vonatkozó hatáskörök A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül az alsó illetve felső tagozaton tanítók csoportjára, a kisnémedi tagiskola pedagógusaira az alábbi jogokat ruházza át: a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás, a tanulók fegyelmi ügyei - ben döntés. Az igazgatóhelyettes, tagiskola-vezető megbízása, illetve megbízás visszavonásának véleményezése. 4. Munkaközösségekre vonatkozó hatáskörök A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: az intézményben a tanulmányi versenyek rendjének meghatározása, a felvett tanulók tanulócsoportba való beosztásának véleményezése, részvétel az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a tantárgyfelosztás; tisztségek és megbízatások kiadásának véleményezése, szakmai beszerzési keretek elosztásában egyetértési jog, a nem kötelező tanítási órák felhasználásának véleményezése. Fentiekben a szakmai munkaközösségek nevelőtestületi bizottságként működnek, határozatukat-véleményüket a munkaközösség vezetője ismerteti. 5. A beszámolásra vonatkozó szabályok 23

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás ideje a soron következő nevelőtestületi értekezleten, munkaértekezleten, információs értekezleten. A nevelőtestület az intézményi tanácsra, a szülői közösségre, a diákönkormányzatra nem ruház át hatásköröket. Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás fórumai a különböző értekezletek és megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni a nevelőtestületet az ülés döntéseiről, határozatairól, a pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségi vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A nevelők szakmai munkaközössége A Knt. 71. -a szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai legalább 5 fő - szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Egy nevelési oktatási intézményben legfeljebb 10 munkaközösség hozható létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézményben hat szakmai munkaközösség működik: alsós humán, alsós reál, alsós szabadidő és sport, felsős humán, felsős reál, felsős szabadidő és sport, idegennyelvi. Szakmai munkaközösség a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját munkaközösség-vezetők irányítják. A munkaközösségek vezetőjét a munkaközösségek tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg legfeljebb öt éves határozott időtartamra. A szakmai munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 24

A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: - a szakmai munkaközösségek vezetőik közreműködésével együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében; - a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: - a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; - a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja - a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját munkatervükben rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai, a pedagógusok munkájának segítése, szakterületükön belül: együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. fejlesztik a munkatársi közösséget; pedagógiai, szakmai, módszertani tevékenység irányítása, javítása, ellenőrzése, az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, az év végi felmérések anyagának összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. az új pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek, javaslattétel az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítésében. 25

A szakmai munkaközösségek együttműködésének területei: - az éves munkatervben megjelölt egyes feladatok végrehajtása, - tankönyvrendelés, - tananyagfejlesztés, - tanulmányi versenyekre történő felkészítés, - iskolai dokumentumok készítése, módosítása, - nevelési értekezletek előkészítése, lebonyolítása. A munkaközösségek kapcsolattartásának módjai: - közös munkaközösségi értekezletek, megbeszélések félévente minimum 1 alkalommal - folyamatosan a napi gyakorlatnak megfelelően - félévi, tanév végi értekezletek a munkaközösségek beszámolnak munkájukról A munkaközösségek együttműködéséért, kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelnek. A szakmai munkaközösség határozatát-véleményét a munkaközösség vezetője a soron következő nevelőtestületi értekezleten, munkaértekezleten, információs értekezleten terjeszti elő, ismerteti Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A munkacsoportok vezetői a nevelőtestületnek a soron következő nevelőtestületi értekezleten, munkaértekezleten, információs értekezleten számolnak be. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. A tanulók közösségei A Knt. 48. -a és a 20 / 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. -a rendelkezik a tanulóközösségeket, diákönkormányzatot érintő kérdésekben. Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból két képviselőt választ, akik képviselik az osztályt a diákönkormányzat ülésein, valamint különböző felelősöket (ellenőrző, dekoráció, virág ) A nevelők és a tanulók kapcsolata A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 26