SZÉ KÉLYKÉRÉSZTÚ R VÁ ROS INTÉGRÁ LT FÉJLÉSZTÉ SI STRÁTÉ GIÁ JÁ 2014-2020 Székelykeresztúr, 2014. október 7.
Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 2. TERVEZÉSMÓDSZERTAN 8 3. KÖRNYEZETELEMZÉS 11 3.1. Földrajzi elhelyezkedés, területhasználat 12 3.1.1. Területi kapcsolatok 13 3.1.2. Közúti infrastruktúra 13 3.1.3. Területhasználat 16 3.2. A kommunális infrastruktúra 22 3.2.1. A vízellátás 22 3.2.2. Szennyvízhálózat 23 3.2.3. Távközlés 26 3.2.4. A hulladékkezelés 26 3.3. Kiemelt természeti erőforrások 27 3.3.1. Természeti kockázatok 27 4. KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS ÉLET 28 4.1. Népesedési folyamatok a városban 28 4.2. A helyi oktatás helyzete 38 4.3. Kulturális és közösségi színterek, események és szereplők 41 4.4. Helyi szociális és egészségügyi rendszer 46 4.5. Épített kulturális örökség és ezek hasznosítása 48 5. GAZDASÁGI HELYZETKÉP ÉS FOLYAMATOK 49 5.1. Gazdaságföldrajzi kontextus és erőforrások 49 5.2. Természeti erőforrások és hasznosításuk 52 5.2.1. Mezőgazdaságilag hasznosítható területek és jelenlegi használatuk 52 5.3. Turizmus 57 5.3.1. Természeti környezet 58 5.3.2. Kulturális kínálat 58
5.3.3. Épített örökség 59 5.3.4. Turisztikai marketing és szállásfoglalás 61 5.3.5. Turisztikai szolgáltatások 61 5.3.6. Szálláskapacitás 61 5.3.7. Turistaérkezések 62 5.3.8. Vendégéjszakák 62 5.4. Gazdasági ágazati helyzetkép és folyamatok 64 5.4.1. A megye és a város gazdasági szerkezete 64 5.1. Vállalkozói aktivitás és folyamatok 68 5.1.1. Munkaerő-piaci helyzetkép és folyamatok 71 5.2. A forrásbevonás gyakorlata 74 5.3. Önkormányzati gazdálkodás és településmarketing 76 5.3.1. Helyi költségvetés 76 6. SWOT ELEMZÉS 79 7. JÖVŐKÉP 83 8. FEJLESZTÉSI CÉLOK 86 9. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK 87 10. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSTENGELYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 88 10.1. Prioritás 1: Közterek és közszolgáltatások fejlesztése 88 10.1.1. 1.1. Intézkedés: Köz(össégi) terek létrehozása és modernizálása 88 10.1.2. 1.2. Intézkedés: Város közlekedéshálózatának fejlesztése 90 10.1.3. 1.3. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése 91 10.1.4. 1.4. Intézkedés: (Köz)épületek karbantartása, modernizálása és hasznosítása 93 10.2. Prioritás 2: Versenyképes helyi munkaerő és vállalkozások 96 10.2.1. 2.1. Intézkedés: A szellemi tőke és humánpotenciál fejlesztése 97 10.2.2. 2.2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és a helyi vállalkozások támogatása 99 10.2.3. 2.3. Intézkedés: Ipartelepítés és iparfejlesztés 101 10.2.4. 2.4. Intézkedés: Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés 103 10.3. Prioritás 3: Közösségfejlesztés, szociális integráció 106 10.3.1. 3.1. Intézkedés: Élettér a fiatalok és kisgyermekes családok számára 106 10.3.2. 3.2. Intézkedés: Kulturális és közösségfejlesztési programok támogatása 108 10.3.3. 3.3. Intézkedés: Szociális védelem és integráció 110
10.4. 4. Prioritás: Turizmus és környezetvédelem 113 10.4.1.1. 4. 1. Intézkedés: Székelykeresztúr a kistérségi turizmus koordinátora 113 10.4.1.2. 4.2. Intézkedés: Beruházás a turizmusba 115 10.4.1.3. 4.3. Intézkedés: A turisztikai kínálat és marketing fejlesztése 116 10.4.1.4. 4.4. Intézkedés: Közbiztonság és környezetvédelem 118 11. ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING 120 11.1. Monitoring tevékenységek 120 11.2. Értékelés 121 12. FORRÁSTÉRKÉP 122 13. PROJEKTPORTFÓLIÓ 130
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Á demokrácia legkézzelfoghatóbb értéke a helyi közösségek döntési autonómiája a közvetlen életterük kialakításában. Égy település közösségi problémái legjobban helyben látszódnak és a megoldásokat is a helyiek tudják legjobban megtalálni. Fontos, hogy a helyi erőforrások minél hatékonyabban legyenek felhasználva és a helyi közösség konszenzust találjon a település élhető jövőjéhez vezető úton. Á tervezés, mint folyamat és eredmény egyben, tehát kettős hasznossággal jár a közösség számára: egyrészt teret ad a különböző nézőpontok összehangolására, a problémák konszenzusos megoldására, másrészt irányt mutat a helyi erőforrások összehangolt felhasználására a helyi közösség érdekében. Á tervezés különösen fontos napjainkban, amikor a fejlesztési források zöme a kívülről, az Éurópai Únió vagy a Román Kormány fejlesztési programjain keresztül érkeznek helyi szintre. Áz ÉÚ források lehívásának lehetősége jelenti jelenleg a legnagyobb motivációt a romániai helyi közösségek számára a településfejlesztési stratégia kidolgozására, amely, habár fordított logika, mégis hasznos a közösségek számára. Korábban ugyanis a helyi közösségek nem voltak hozzászokva, hogy településük és életterük kialakításába beleszólhatnak. Áz Éurópai Únió fejlesztéspolitikai elvei között fokozatosan egyre nagyobb teret nyert a szubszidiaritás elve, amely az alulról építkező és partnerségre épülő megközelítés fejlődését és elterjedést jelenti a települések tervezési és fejlesztési programjainak kialakításában. Á korábban a vidéki térségekre jellemző megközelítés alapelvei (terület alapú helyi fejlesztési stratégiák; stratégiák alulról induló kidolgozása és megvalósítása; köz- és magánszféra partnersége; innováció ösztönzése; integrált, ágazatközi intézkedések; és hálózatépítés) és a részvételen alapuló tervezés módszertana mára átszivárogtak a városias térségek fejlesztési eszköztárába is a Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés elnevezés alatt. Á megközelítés nagy hangsúlyt helyez a helyi közösségek bevonására, az integrált szemléletmódra és a hálózati együttműködésekre, amelyek képesek felszínre hozni innovatív helyi megoldásokat. Mindezek az Éurópa 2020 stratégia homlokterében álló hatékonyságnövelés prioritását szolgálják. Á stratégiai tervezés tehát a közösség megerősödését is jelenti, azáltal, hogy reális és társadalmilag támogatott jövőkép áll a középpontjában. Áz államberendezkedés történelmi előzményei miatt különösen fontos, hogy térségünkben a területi tervezés minél szélesebb körű tudatosítással járjon, annak érdekében, hogy a közösségek ne kívülről várják a megoldásokat problémáikra. Á Székelykeresztúr stratégiájának tervezése során is követtük a közösség bevonásának legfontosabb alapelveit, bevonva a kulcsszereplőket, akik a megvalósítás során is szerepet kell majd játszanak. Ez a szemlélet megjelenik a stratégia célkitűzéseiben, és meg kell jelenjenek a megvalósítás során is. 5
Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiája 2014 nyarán a helyi önkormányzat megbízásából azzal a nem titkolt céllal készült, hogy alapul szolgáljon a 2014-2020 közötti időszak projektjeinek. Á stratégia tehát azt szolgálja, hogy ebben az időszakban olyan projekteket dolgozzanak ki és pályázzanak meg mind város szinten, mind a társadalom és a gazdaság szereplői egyénileg, amely biztosítják az erőforrások optimális kihasználását és erősítik egymást. Á tervezés során éppen ezért minden társadalmi és gazdasági csoport megszólításra került, igényeik és problémáik megjelennek a célkitűzésekben és a javasolt intézkedések között. Á város versenyképességi tényezőit vizsgálva megállapítottuk, hogy Székelykeresztúr kistérségi központ szerepe gyengül, ezért első számú cél a város funkcióinak megerősítése, bővítése, rangjának visszaállítása. Éhhez hozzátartozik a városkép fejlesztése, egységesítése és a lakóövezetek infrastrukturális ellátottságának bővítése is. Á város sajnos alacsony népességmegtartó erővel rendelkezik jelenleg elsősorban a fiatal diplomás rétegek körében, a fiatalok egyre nehezebben vágnak bele családalapításba itt, más városokat választanak lakóhelyüknek. Éz elsősorban a jövedelemszerzési és munkalehetőségek hiányából ered, javítani kell tehát a vállalkozói környezetet és fenn kell tartani az oktatás színvonalát. Áz oktatás kulcsfontossága jelentkezik a város térségszervező szerepének erősítésében, a kulturális élet minőségében és a helyi munkaerő versenyképességében is. Á város gazdasága diverzifikált, a rendszerváltás utáni visszaesés után keresi az útját, a korábbi ipari létesítményekre alapozott termelő vállalkozások közül mára kiderült melyek az életképesek. Á kiváló adottságú mezőgazdaság (amelyben a magasabb jövedelemmel kecsegtető zöldség, gyümölcs és virágtermesztés is jellemző) a mérethatékonyság problémájával küzd, a szétaprózódott gazdaságok feldolgozási és értékesítési társulásai egyelőre váratnak magukra. Á termelés hatékonyságának növelése és a folyamatos modernizálás állandó kihívás elé állítja a gazdákat. Á társulásokra épülő élelmiszeripari termelés további bővítése jelentheti a kiutat és a szektor bővülésének lehetőségét. Émellett a vállalkozási kompetenciák fejlesztése, a vállalkozó szellem erősítése, támogató vállalkozói környezet létrehozása az, amely minden gazdasági szektorban a jövedelemszerzési lehetőségek bővüléséhez vezethet. Sajnos demográfiai szempontból a lassú elöregedés jellemzi a város népességét, amely súlyos problémákhoz vezet (függőség) és lecsapódik a gazdasági mellett és közösségi életben is. Á közösségi szellem egyre inkább devalválódhat és a város közösségi identitása ezáltal eltűnik, ezáltal romlik a lakókörnyezet fizikai minősége is. Kiemelten kell foglalkozni tehát a közösségfejlesztéssel, a tudatformálás számtalan vetületével, a szolidaritás és az együttműködés kultúrájának erősítésével. 6
Égy, lakói számára jó életteret nyújtó város vonzóvá válik a turisták számára is, akik szívesen töltik idejüket pozitív kisugárzású környezetben. Á város turisztikai vonzereje jelenleg csekély, számos fejleszthető kihasználatlan potenciál fekszik parlagon. Á turizmus fejlesztésében talán a legelengedhetetlenebb a kistérségi szemlélet, a turisztikai kínálat térségi szintű megszervezése és láthatóvá tétele, amelyben a város központi, koordináló szerepet játszhat. Á stratégia célrendszere a beazonosított fő problémák megoldásához illeszkedik és a 2020-ig megvalósítható célkitűzéseket fogalmazza meg. Á kijelölt célok megvalósulása a város kiegyensúlyozott fejlődését teszik lehetővé az életminőség minden területén: Székelykeresztúr kistérségi szerepének megerősítése, központ funkciók fejlesztése Rendezett és élhető város Vonzó élettér fiataloknak Támogató környezet a vállalkozók és termelők számára Á magas színvonalú az egész kistérséget kiszolgáló oktatási rendszer megőrzése Magas szintű kulturális és közösségi élet Álkalmazkodóképes és képzett munkaerő Á közösségi élet és szerepvállalás erősítése Informáltság és tájékozottság növelése Turisztikai vonzerő fejlesztése Á célok megvalósítását szolgáló prioritások kijelölése a közösség igényeinek megfelelően a fizikai környezet (infrastruktúra) építése mellett, a vállalkozói környezet (humánerőforrás és piacra jutás), a közösségi élet és a természeti környezet kiegyensúlyozott fejlesztését is előirányozza. A megfogalmazott intézkedések és projektek egy részének megvalósíthatósága talán túl túlmutat a jelenlegi 2020-ig tartó perióduson, de stratégiai dokumentumba való belefoglalásukat fontosnak tartotta a közösség, A kijelölt út korántsem egyszerű: a város fenntartható fejlődési pályára állásához szükség van az önkormányzat stratégiai szemléletű működésére, vállalkozóképességére, kockázatvállalására és szolgáltató jellegének erősítésére is. Végezetül nagyon fontos, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitikai rendszerhez igazodva a lehető legtöbb forrásbevonási lehetőséget használja ki a város, szem előtt tartva a valós igényeket, elkerülve a forrásvezérelt, hosszú távon fenntarthatatlan és így feleslegesen nagy terhet jelentő beruházásokat. 7
2. TERVEZÉSMÓDSZERTAN Á helyi fejlesztési stratégia, mint a helyi közösség akaratának és jövőbe vetett hitének kinyilatkoztatása, a helyi igényekre alapozva, a helyi szint számára fogalmaz meg feladatokat és elsősorban itt próbál erőforrásokat mozgósítani a megfogalmazott célok teljesülése érdekében. Éz ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tervezés folyamatát érdemes a helyi kompetenciákra széles körben alapozva levezényelni. Mindez pedig egy sor módszertani kérdést vet fel. Hogyan mérhetőek fel hatékonyan a helyi igények? Hogyan koncipiáljuk meg a fejlesztési célokat és a célok teljesülését szolgáló feladatsorokat? Hogyan hasznosítsuk a helyi szellemi erőforrásokat a tervezés során? stb. csak néhány lényeges kérdés, amelyekre egyébként eltérő módszertani álláspont bázisán eltérő válaszok adhatóak. Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiájának kidolgozása során a közösségi tervezés szemléletét követtük és annak eszköztárából válogattunk. Á közösségi tervezés biztosította előnyöknek igencsak hosszú a listája, de ezek közül kiemelendők a következők: Támogatja a helyzet pontos és reális felmérését, megismerését, szilárd alapot kínál a tervezési munka számára Folyamatosan megjeleníti a helyi igényeket és szempontokat a tervezés során, tartalmában gazdagítva azt Élfogadottá teszi a tervezés szükségességét, annak céljait és irányát, egyéni és szervezeti szintű jövőtervezésre sarkall Már a korai szakaszban erőforrásokat mobilizál, illetve előizzítja azokat a későbbi, kivitelezési időszakra Lappangó társadalmi konfliktusokat süthet ki, valamint új konszenzusokat generálhat egyegy kérdés kapcsán Á közösségi tervezés centrális eleme a társadalmi részvétel elve, amely értelmében minden érdekelt és érintett társadalmi csoport számára biztosítani kell a tervezési munkában való részvétel lehetőségét. Á tervezés eredményessége, valamint a fenti hasznok érvényesülési foka szempontjából sem mindegy, hogy milyen részvételi eszközök kerülnek alkalmazásra. Székelykeresztúr városfejlesztési stratégiájának elkészítése során a következő részvételi technikákat alkalmaztuk, amelyek során közel 100 érintett fogalmazhatta meg véleményét, igényeit: Félig strukturált mélyinterjúk készítése: a helyi véleményformálókat szakterületenként csoportosítva (17 interjú készült: mezőgazdasági és gazdasági szereplők, egyházi vezetők, oktatási intézmények vezetői, kulturális és civil szervezetek képviselői, vállalkozók, helyi 8
adminisztrációban dolgozók stb.) személyesen kerestük meg egy, az adott szakterületre, valamint általánosan a városra vonatkozó kérdéseket egyaránt tartalmazó félig strukturált interjúvezetővel. Fókuszcsoportos megbeszélések szervezése: öt fókuszcsoportos megbeszélést szerveztünk (civil és szociális szféra, vállalkozások, oktatás és egyházak, önkormányzati intézmények) összesen mintegy 50 résztvevővel, minden csoportban egy rövid, a város aktuális helyzetét vázoló előadást szerveztünk, és az ezt követően irányított körülmények között indult el egy beszélgetés és ötletelés a helyi lakosság képviselőivel az adott témakörben, amely alapján összeállt a problémák listája és megoldások, projektötletek is születtek. Nyílt fórum: Á helyzetfeltárás során szintetizált célokat és prioritásokat mindenki számára nyitott fórum keretében mutattuk be a lakosság számára és a megjelent 30 fő segítségével véglegesítettük a város fejlesztési irányait. Folyamatos nyitottság és átláthatóság: a stratégia kidolgozását koordináló szakértői csoport a tervezés teljes periódusa alatt fogadta az akár személyesen, akár telefonon, e-mailen, levélben vagy más formában beérkező észrevételeket, jobbító szándékú javaslatokat és ezeket utólag feldolgozta. Á kivitelező a tervezés folyamatáról, az éppen aktuális helyzetről több alkalommal értesítette a helyi önkormányzatot és lakosságot. Á fentiek segítségével sikerült elkészítenünk egy olyan stratégiát, amely szintetizálja a szakértői és helyi javaslatokat, harmonizál a helyi érdekekkel, és amellyel reményeink szerint a helyi közösség azonosulni tud és sajátjának érez. A részvételi technikák koordinációja mellett a stratégiát kidolgozó szakértői csoport feladatai között szerepelt a helyi nyilvántartásokból és különböző megyei szintű adatközlő intézményektől (Cégbíróság, ÁPIÁ, ÁPDRP, Megyei Pénzügyi Főigazgatóság, ÁJOFM, stb.) begyűjtött adatok rendszerezése és feldolgozása, valamint a terep tapasztalati alapú megismerése is. Útóbbi céljából több alkalommal történt terepbejárás, amelyek során az adatalapú információk begyűjtése mellett a különböző benyomásokra, élményekre és érzésekre is próbáltunk figyelni. Mindezek a stratégia első fejezetében, a Helyzetértékelés keretében kerültek összegzésre. Á helyzetértékelés fejezete tematikusan a fenntarthatóság három dimenziója mentén épül fel, így önálló alfejezet keretében vontuk elemzés alá a város környezeti feltételeit, a helyi közösségi élet jellemzőit és a gazdasági folyamatok főbb ismérveit. Ézt követően a SWOT táblázatban tematikusan csoportosítva emeltük ki azokat a helyi faktorokat valamint külső körülményeket, amelyekre a jövőképhez vezető utat jelentő célok és prioritások megfogalmazása során is figyelemmel voltunk. 9
Á célok megfogalmazása során figyelemmel voltunk továbbá a magasabb szintű tervdokumentumok célrendszereire is. Áz Éurópai Únió 2014-2020-as időszakra vonatkozó keretpolitikáival (vidékpolitika, környezetpolitika, agrárpolitika, stb.) való kompatibilitás mellett az országos és megyei fejlesztéspolitikai célokkal való összhangra is hangsúlyt fektettünk. Á dokumentum tehát jól illeszkedik a tervezési szintek hierarchiájának rendszerébe, annak mintegy a közösséghez a legközelebb álló szintjét adva. Szerkezetét tekintve ugyanakkor megfelel az Éurópa Parlament és a Tanács vonatkozó közös rendelkezésében (COM 2011/615 final 2 jelzésű) megfogalmazottakkal. A Stratégia részben ismertetett intézkedések és projektötletek formájában megfogalmazott cselekvéssor a Jövőképhez konvergál. Ézek között számos kapcsolódási pont fedezhető fel, az intézkedések a település, mint egy holisztikus rendszer megközelítésben- egymásra épülve, egymást segítve, támogatva kerültek kidolgozásra ezáltal is növelve a beavatkozások hatékonyságát és a várható hatások szinergiáját. Ézen hatások és intézkedések nyomon követésére és kiértékelésére teszünk javaslatot az Értékelés és Monitorig fejezet keretében. Bár erősen leegyszerűsítőnek és szűk látókörűnek tartjuk azt a megközelítést, amely szerint a fejlesztési stratégia elsősorban a forrásbevonás eszköze, de kétségtelen, hogy ezen szerepe az Éurópai Únió fejlesztési és finanszírozási politikájának Romániára való kiterjesztése nyomán igencsak felértékelődött. Éppen ezért Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiáját a következő hétéves tervidőszak támogatáspolitikai kilátásainak figyelembevételével készítettük el. Áz egyes intézkedésekhez/projektekhez kapcsolt lehetséges finanszírozási forrásokat a Forrástérkép tartalmazza. 10
3. KÖRNYEZETELEMZÉS Figyelembe véve, hogy az olyan általános makro-színtű kérdések, mint amilyenek a természeti erőforrások iránti igény, a biológiai sokszínűség szisztematikus romlása, a fontosabb ökoszisztémákra tett hatások, és az energiahasználat megnövekedése mind jelen vannak Romániában is, és mikro szinten is megfigyelhetőek a romániai megyék községeiben és falvaiban. Á 2014-2020-as periódusra Székelykeresztúr városra vonatkozó helyi fejlesztési stratégia kidolgozása során különös fontossággal kell kezelni a környezet szakterületét, mint a fenntartható fejlesztés három tartópillérének az egyikét. Tehát a jelen fejezetben, amit teljességében a környezeti pillérnek szentelünk, olyan területekről fogunk beszélni, mint például a földrajzi elhelyezkedés, éghajlati és talajfeltételek, urbanisztikai jellemzők, hulladékgazdálkodás, természeti értékek és források. A város környezeti perspektíva szerinti bemutatása során hivatkozni fogunk a 2007-2013-as periódusra kidolgozott Székelykeresztúr városfejlesztési stratégiájában előirányzott intézkedésekre, célokra és helyzetre, amelyek a környezet területét érintik. Éz a fejezet Székelykeresztúr környezeti szempontból való bemutatását célozza, lépésről lépésre tárgyalva a földrajzi elhelyezkedés bemutatását, az éghajlati és talajviszonyokat, a városi és közúti infrastruktúra technikai és használati jellemzőit, a hulladék kezelést, a helyi természeti erőforrások és a természeti kockázatok leírását. Á környezeti pillér, mint a fenntartható fejlesztés szerves része, amelyet európai és nemzeti szintű stratégiák is kiemelten kezelnek, markánsan megtalálható kell legyen a területi és helyi szintű stratégiákban is, ezzel biztosítva a fenntartható fejlesztés európai elvét. Á környezet elemei, mint például az alapinfrastruktúra, a szemétszállítási rendszer, a természeti adottságok, a környezeti kockázatok olyan jellemzők, amelyek a társadalmi-gazdasági környezet mellett kivételes hatással vannak a helyi közösségek életére, és egyúttal a székelykeresztúri életszínvonalra és életminőségre is. Á felsorolt területek aktuális helyzetének elemzését a helyileg elérhető nyilvántartások alapján, a 2011. évi népszámlálás hivatalos feldolgozott adataiból, a hatályos Városrendezési Tervből és a terepmunka folyamán, 2014 nyarán szerzett tapasztalatokból (interjúk, nyilvános viták, terep észrevételek) végeztük el. Á környezet állapot-elemzésének tapasztalatait belefoglaljuk a SWOT elemzésbe, a város jövőképének meghatározásába, és a problémák megoldására kijelölt a célkitűzésekbe, fejlesztési prioritásokba, intézkedésekbe és azokba a projektekbe, amelyeket 2020-ig megvalósítani szükséges, a helyi közösség igényeinek elérése érdekében. 11
3.1. Földrajzi elhelyezkedés, területhasználat Székelykeresztúr városa 390-395 méter magasan fekszik a tengerszint felett, a Nagy-Küküllő völgyében, a Gagy és Fehér-Nyikó patakok között, Hargita megye dél-nyugati részében, Segesvár és Székelyudvarhely között. Á meredek domboldalak határolják északon (Jézuskiáltó 535 m) és délen (Várhegy 616 m), ez utóbbi hosszan elnyúlik keletre és nyugatra a Küküllő mentén. Á régió vízhálózatát meghatározó Küküllő folyása három szakaszra tagolja a térséget, amin a folyó áthalad: Kis-Küküllő dombság, Údvarhelyi-dombság és Homoródi-dombság. Áz Údvarhelyi-dombságban kialakult néhány medence: a zetelaki, az udvarhelyi és a keresztúri medence. Á medencei domborzati forma a fő folyóvölgyek mentén alakult ki, laposabb területeket létrehozva. Á város a Nagy-Küküllő árterében helyezkedik el, amely a település jobb oldalán kiszélesedik, 1,0-2,0 km szélességben. Á terület legfőbb vízrajzi ere a Nagy-Küküllő. Á felszíni vizeket a három vízfolyam képviseli: a Nagy-Küküllő folyó, amely kelet-nyugat irányában a település déli részén halad el, a Gagy patak, amely a város nyugati részén észak-dél irányába áramlik a folyóba és a Fehér-Nyikó patak. Ézen patakok medre nem mély, vízhozamuk ugyanis a medencében hulló csapadék mennyiségétől függ. Á csapadékból származó vizek egy részét a folyók csapolják le, másik része elszivárog. Á talajvíz jelen van az egész város területén és két formában jelenik meg: talajvíz, melynek vízszintje 3,00 és 8,00 m közötti mélységben váltakozik földalatti vizek fenékvíz formájában, amelyek általában vékonyak és lencse formájúak. Á folyó maximális vízhozamát a záporok és a hóolvadás határozzák meg (forrás: Székelykeresztúr Általános Rendezési Terve). Éghajlati szempontból, Székelykeresztúr környékét mérsékelt kontinentális éghajlat jellemzi, medencei területekre jellemző mikroklímával. Ébben a térségben a nyarak melegek, aránylag gazdag csapadék mennyiséggel, míg a telek hidegek, ritka hóviharokkal és felmelegedési időszakokkal, melyek megtörik a hótakaró folytonosságát. Á környező dombok védelmet nyújtanak a nagy hőmérséklet ingadozás ellen, így a hőmérsékleti ingadozás normális szintű, +8 C-os évi átlaghőmérséklettel. Áz abszolút maximum hőmérséklet +38,3 C, míg az abszolút minimum hőmérséklet -31,2 C volt. Körülbelül hét hónap az évből normál hőmérsékletű, míg az fagyos napok száma körülbelül évi átlagban 125; az évi hótakaróval borított napok száma pedig 60. Áz éves csapadékmennyiség eléri a 600 mm-t, a maximumot június hónap jelenti. Á felhőtlen napok átlagos száma évente 110-120 nap, míg a borús napoké 140-160. 12
Á jellemző szélirány és intenzitás szoros kapcsolatban vannak a meghatározó légköri áramlásokkal és a domborzati formák elhelyezkedésével. Á Székelykeresztúron feljegyzett legjellemzőbb szélirányok az észak-nyugati illetve észak-keleti szelek, 3,2 m/sec. sebességgel. Székelykeresztúron és környékén a leggyakoribb talajtípus a barna erdőtalaj, de fellelhető még csernozjom és podzol (kilúgozott szürke erdőtalaj) is. Ézek kialakulásának oka szoros kapcsolatban van a vidék éghajlati körülményeivel, a csapadék mennyiséggel, a fejlett növényzettel, ugyanakkor az üledékes anyagokkal is, melyek a domborzatot formálják. 3.1.1. Területi kapcsolatok Székelykeresztúr városa Hargita megye dél-nyugati részén helyezkedik el a Nagy-Küküllő völgyében. Kis város lévén polarizáló és központ jelleggel rendelkezik a szomszédos települések számára, ezek Étéd, Szentábrahám, Románandrásfalva, Újszékely és Siménfalva. Székelykeresztúr városának egyben kapocs szerepe is van két fontos Hargita és Maros megyei város, Székelyudvarhely és Segesvár között. Hargita megye kilenc városa közül Székelykeresztúr a lakosság számának szempontjából nagyságát tekintve ötödik helyen van a megyei városok sorában, összesen 10.191 lakossal. Á legrégebbi időktől egészen napjainkig, elhelyezkedésének köszönhetően Székelykeresztúr az egész kistérség társadalmi-gazdasági és kulturális életét szervező központi szerepet töltötte be, erről a szerepről a város gazdasági elemzésének szentelt fejezetben még említést teszünk. 3.1.2. Közúti infrastruktúra Á város közúti infrastruktúrájának fő ütőerét a 13C főút alkotja, amely összeköti Székelykeresztúrt Székelyudvarhellyel és Segesvárral. Á 136-os megyei út Szentábrahám községébe vezet, míg a 137-es megyei út jelenti az összeköttetést Bögöz és Székelyudvarhely között, mindkét megyei út a 13C főútból ágazik ki. Á közúti infrastruktúrához hozzátartozik a városon belüli 50 utca, amelynek teljes hossza 41 kilométer, az aszfaltozott utak ebből 18,57 km-t tesznek ki, a biciklis utak hossza pedig 778 m. Á következő grafikon az utcák teljes hosszának fejlődését ábrázolja Hargita megyében és Székelykeresztúr városában, 2000 és 2012 között a Statisztikai Hivatal adatai alapján. Á grafikon alapján láthatjuk, hogy egy évtized leforgása alatt, a városban lévő utcák hossza 9 kilométerrel nőtt (28%-os növekedés), míg a Hargita megyében lévő utcák teljes hosszúsága 440 kilométerről 482 kilométerre gyarapodott (9%-os növekedés) 13
1. ábra: Az utcák hossza Hargita megyében és Székelykeresztúron 440 445 445 446 464 465 468 471 471 473 473 482 482 32 33 33 33 36 37 40 40 40 40 40 41 41 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Székelykeresztúr Hargita megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Székelykeresztúr a többféleképpen érhető el az országúton. Égyrészt a 13C főút átszeli a várost és kapcsolódik a 13Á főúthoz, a Székelyudvarhely-Szováta-Balavásár vonalhoz. Éz a legforgalmasabb közlekedési út, amely kétszer keresztezi a vasutat. A 136-os megyei út Betfalvával köti össze a várost, együtt halad a főúttal, és ez az út is áthalad a vasúton. Fiatfalva városrész elérhetőségét a Küküllő folyó nehezíti meg. Élhelyezkedésének köszönhetően Székelykeresztúr városa egy-egy fontos főút és megyei út kereszteződésében található, az átmenő forgalom zöme kelet-nyugati irányban halad át a városon. Áhogyan azt megállapíthatjuk a közúti térkép elemzéséből, ez a közúti csomópont, része az áru- és utas szállítás útvonalának Segesvár és Székelyudvarhely között, és összekapcsolja a várost Szovátával is, amely fejlődésben lévő fürdőközpont. Általában a városi utcahálózat járható szélessége 7 méter, kivételt képez a Szabadság tér, amely szélesebb, tágasabb, így biztosítva a parkolóhelyeket a járdák mentén. Áz utcáknak általában van aszfalttal vagy betonlappal bevont járdájuk, melyek szélessége 1-1,5 m, a központi piacon a járdák szélessége eléri a 2-3 métert is. Á csak célforgalom által használt mellékutcák szélessége 7 méter alatt van, egyes helyeken 5 méterre is csökken. Ébből az okból kifolyólag ezek az utcák kevés jelentőséggel bírnak az utcahálózat összességét nézve, nem bonyolítható rajtuk átmenő forgalom. Ámi az utcák burkolatát illeti, a 32,014 km hosszúságú útból 18,56 km van korszerűsítve (aszfalt vagy beton), 2,29 km 14
kockakővel van kirakva és kb. 11,15 km makadámút (kavicsolt út) (forrás: Általános Rendezési Terv, Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatal nyilvántartása). Á következő grafikon a korszerűsített utcák hosszúságát mutatja Székelykeresztúr városában, 2000 és 2012 között. Megállapíthatjuk, hogy az utcák korszerűsítése több szakaszban zajlott le, a legnagyobb arányban 2003 és 2006 között történtek az útjavítások, a második időszak, amelyben komolyabb fejlesztések történtek 2010 és 2011 között volt. Meg kell említenünk, hogy a hivatalos adatok csak 2012- es évig érhetők el, így az ezután történő munkálatok nem szerepelnek ezen a grafikonon. 2. ábra: Korszerűsített utcák hosszúsága Székelykeresztúron 2000 és 2012 között 28 27 26 25 24 23 22 21 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: saját szerkesztés az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján A helyszínen tapasztaltak alapján a Székelykeresztúri Helyi Tanács által 2007 és 2013 között végzett karbantartó tevékenységeknek köszönhetően a város közúti infrastruktúrájának fizikai állapota általában véve jó, a Bem utca burkolása jelenti az egyedüli komolyabb kihívást. Éz azonban csak akkor végezhető el, ha befejeződik az itteni szennyvíz hálózat korszerűsítése. Á többi, a közúti infrastruktúra részét képező utca és út állandó karbantartást és korszerűsítést igényelnek a minél hatékonyabban működő forgalom biztosítása érdekében. Székelykeresztúron a vasúti közlekedés a Segesvár-Székelyudvarhely között húzódó vasúti vonalon valósul meg, amely rákapcsolódik az országos vasúti hálózatra. Á helyi lakosságnak naponta 11 járat áll 15
a rendelkezésére. Á vasút az elmúlt évtizedekben több korszerűsítő folyamaton esett át, ugyanis a Nagy- Küküllő által okozott árvizek több helyen veszélyessé tették a közlekedést. A helyi lakosok számára a tágabb régió városait és a távolabbi országrészek vagy a külföld elérését a 8 rendelkezésre álló autóbusz járat biztosítja, melyeket a tömegközlekedésre specializált gazdasági társaságok biztosítanak. (Forrás: http://hargitamegye.ro/upload/public/menetrend2014.pdf, interjúkon és helyi fórumokon szerzett adatok) 3.1.3. Területhasználat Székelykeresztúr közigazgatási területének teljes kiterjedése 2013-ban 5384 hektár volt, és az Országos Statisztikai Intézet hivatalos adatai alapján ez területhasználati típusok szerint a következőképpen oszlik fel: Felhasználási mód 2008 év 1. táblázat: Területhasználat Székelykeresztúron, 2008-2013 2009 év 2010 év Hektár 2011 év 2012 év 2013 év Összesen 5323 5323 5323 5323 5323 5384 Mezőgazdasági 3668 3668 3668 3668 3668 3668 Szántó terület 1767 1767 1767 1344 1344 1344 Legelő 915 915 915 1000 1000 1000 Rét/kaszáló 923 923 923 1261 1261 1261 Szőlő és bortermelő vidék 11 11 11 11 11 11 Gyümölcsös faiskola 52 52 52 52 52 52 Nem mezőgazdasági terület összessége Erdők és más erdei növényzet : : 1655 1655 1655 1716 : : 1179 1179 1179 1179 Mocsárral és vízzel : : 129 129 129 190 elfoglalt terület Beépített terület : : 215 215 215 215 Közlekedési útvonalak és vasutak Leromlott és nem termő területek : : 121 121 121 121 : : 11 11 11 11 Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 16
Éz alapján megfigyelhetjük, hogy Székelykeresztúr területeinek túlnyomó részét a mezőgazdasági hasznosítású földek (2013-ban 3668 ha), erdők és más erdei növényzettel rendelkező területek (1179 ha) foglalják el, míg a beépített felületek összesen 215 hektárt tesznek ki. Á következő grafikon Székelykeresztúr beépített területeinek gyarapodását mutatja be, és láthatjuk, hogy lassú, de állandó növekedés ment végbe az elmúlt két évtizedben, 2011-ben elérve a 140.000 négyzetmétert. 3. ábra: Székelykeresztúr beépített területének gyarapodása, 1990-2011 Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á következő grafikonon is látható, hogy a lakások száma Székelykeresztúr városában 1990 és 2011 között 225 lakással növekedett, így 2011-ben városszinten 3455 lakás volt. Székelykeresztúr és Betfalva területén található lakások főbb jellemzői az érvényben lévő Általános Rendezési Tervnek adatai alapján: szobák átlag száma/lakás 2,27 átlag lakható m 2 felület/lakás 39,81 átlag lakható m 2 felület /személy 13,57 személyek száma/lakás 2,93 személyek száma/szoba 1,28 17
Úgyanazon adatok Betfalva esetében a következőképpen oszlanak el: szobák átlag száma/lakás 1,84 átlag lakható m 2 felület/lakás 32,30 átlag lakható m 2 felület /személy 11,66 személyek száma/lakás 2,76 személyek száma/szoba 1,50 Az lakások teljes számából a legnagyobb súllyal az egy vagy két lakrésszel rendelkező épületek bírnak. Á városban az egy- vagy kétemeletes lakások dominálnak, melyeket saját alapra építettek. Á négy-öt emeletes tömbházak a központ közelében vannak csoportosítva a Kossuth Lajos, Orbán Balázs és Hargita lakónegyedekben. 4. ábra: A lakások számának fejlődése, Székelykeresztúr, HR városi lakosság, HR megye 140000 120000 120979 132527 100000 80000 60000 53224 55772 40000 20000 0 3230 3455 Székelykeresztúr Városi lakosság Hargita megye 1990 2011 Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Kíváncsiak voltunk az építkezési engedélyek kibocsájtásának alakulására is, ennek a fejlődése a következő grafikonon követhető. Kirajzolódik az építkezési engedélyek kibocsátásának ingadozása és csökkenő trendje. Á legtöbb engedélyt (29) 2006-ban adták ki, a legnagyobb zuhanás 2009 és 2012 közötti időszakra esik, ez az az időszak, amikor a globális gazdasági válság a legerősebb hatást gyakorolta az országos és a helyi gazdaságra (különösen az építőiparra), 2012-től pedig újból növekedés észlelhető a kibocsátott építkezési engedélyek számát nézve. 18
5. ábra: A kibocsátott építkezési engedélyek száma 35 30 25 20 15 10 12 13 13 29 21 23 22 27 18 11 21 5 0 5 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á kibocsátott építkezési engedélyekkel párhuzamosan készítettünk egy kimutatást a befejezett lakások számát illetően, amit állami vagy saját forrásból építettek. Áz alábbi grafikon azt mutatja, hogy a legtöbb állami alapból épült lakást 1991-1994, 1999-2000 közötti időszakokban építették, 2014-ben pedig 44 lakás készült el. Á legtöbb saját forrásból készült lakás 1995-ben, 2003-ban, 2007-ben és 2011- ben épült fel. 6. ábra: Lakásépítések Székelykeresztúron, 1990-2011 70 60 50 16 40 6 3 6 30 20 10 0 5 38 38 38 38 38 21 4 4 24 4 15 9 24 9 20 3 6 21 10 8 10 11 44 Állami alapból Saját forrásból Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 19
Egy település vonzerejének egyik legfontosabb aspektusa a zöldövezetek mérete és minősége és a település komfortossága ez által is lemérhető. A következő grafikonon láthatjuk, hogy a legkiterjedtebb zöldövezetek Hargita megye városain belül Csíkszeredában találhatóak, ezt követi Székelyudvarhely, Tusnádfürdő és Gyergyószentmiklós. A legkisebb felületű zöld övezettel rendelkező város Balánbánya, míg Székelykeresztúr azonos helyen van Borszék városával összesen 10 hektárnyi zöldövezettel. 7. ábra: A zöldövezetek mérete Hargita megye városaiban (ha) Szentegyháza 34 Székelykeresztúr Borszék 10 10 Balánbánya 3 Tusnádfürdő 70 Székelyudvarhely 121 Hévíz 24 Gyergyószentmiklós 47 Csíkszereda 181 0 50 100 150 200 Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á város legfontosabb üdülőövezete Sóskút-fürdő a település déli részén, Sósárok völgyében helyezkedik el, két oldalról gazdag növényzettel, lombhullató erdővel kerítve, amely körbe öleli a létesítményeket. Áz üdülőhely korszerűsítése és bővítése érdekében a Helyi Tanács több lépést is tett: kidolgozott és benyújtott egy pályázatot a 2007-2013 közötti Regionális Operatív Program keretein belül, erre azonban nem kapott támogatást. Ézért a helyi vezetőség tervei közt szerepel a projekt újbóli benyújtása az új 2014-2020 közötti időszakban. Á projekt célja egy olyan üdülőkomplexum felépítése (gyógykezelés, hotel, sportterem stb.), amely amellett, hogy ellátja, kiszolgálja a helyieket, a térség fő turisztikai attrakciója is lehetne. Á várostól 2,5-3,0 kilométerre, a közigazgatási terület észak-nyugati részén található az a 20,85 hektár felületű terület, amely otthont ad Keresztúri-tónak. Ézen a területen két tó fekszik, amely alkalmas horgászásra is, és rendelkezik olyan területekkel, ahol kempingezni is lehet. Áz alábbi grafikonon az látható, hogy kiszámoltuk az egy lakosra jutó zöldövezetek arányát és elmondhatjuk, hogy a helyzet megyei összehasonlításban nem kedvező Amíg a Hargita megyei városi 20
területein a zöldövezetek átlagos egy főre jutó nagysága 34,61m 2 /lakos, addig Székelykeresztúron ez az érték mindössze 9,71 m 2 /lakos. Á helyszíni tájékozódás és a megszervezett fórumok során kirajzolódott a városközpont korszerűsítésének ötlete, amely szintén pályázati úton lehetne finanszírozható. Ennek keretein belül a zöldövezetek, valamint az üdülő- és játszóterek bővítése rendkívül fontos szerepet kell kapjanak. 8. ábra: A zöldövezetek egy lakosra eső nagysága Székelykeresztúron és Hargita megye városi területein 40 35 30 25 20 15 34,61 10 5 0 9,71 Székelyekeresztúr Városi térségek Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján A közszolgáltatások és középítmények hiányosságai jelentik a város fizikai állapotának egyik fontos problémáját, ezek hiánya vagy állapota nem teszi lehetővé, hogy a város minden részén egyenletesen részesüljön a lakosság a városi funkciók nyújtotta minden előnyből. Á Polgármesteri Hivatal és a Helyi Tanács épülete a főtéren található, az épület sürgős külső és belső rehabilitációs beavatkozásokat igényel, ugyanis jelen pillanatban az épület nagyon degradált állapotban van, így nem tud megfelelő környezetet biztosítani a Hivatal személyzetének az adminisztrációs feladatok elvégzésére. Áz utóbbi időszakban a helyi tanintézmények épületeit felújították és ezért jó fizikai állapotban vannak, a Zeyk Domokos Iskolaközpont azonban felújításokra szorul. Á tanintézmények esetében a problémát a szaklaboratóriumok hiánya jelenti (informatika, biológia, kémia, stb.). Á Helyi Tanács által biztosított forrásokból és a külső, nem visszatérítendő támogatásokból lehetne fejleszteni a felszereltséget az iskolákban és óvodákban. 21
Á művelődési házat 3 éve újították fel, megfelel a kor igényeinek és így a fő kulturális helyszínné vált a városban (a művelődési házról részletesebben fogunk beszélni a kulturális életre szánt fejezetünkben). 3.2. A kommunális infrastruktúra 3.2.1. A vízellátás Évszázadokon keresztül, mielőtt megépült és működésbe lépett volna a vízmű, Székelykeresztúr városát a Nagy-Küküllő és a Gagy folyók mentén ásott kutak látták el vízzel, kis mélységből, az első vízzáró rétegből nyerve a vizet. A víz minősége nem minden víznyerő esetében felelt meg az ihatósági feltételeknek, főleg nagyobb esőzésekkor, ilyenkor ugyanis a víz magas vízkeménységgel és a megengedettnél magasabb határértékű vaskoncentrációval rendelkeztek. Áz iparosítás előidézte demográfiai és gazdasági folyamatok egy központi vízellátó rendszer megépítését eredményezte, amely a Nagy-Küküllő folyóból gyűjti be a szükséges vizet. A jelenlegi berendezés egy vízfelfogó állomásból, egy vízkezelőből és egy elosztó hálózatból áll. Á következő grafikon az ivóvíz hálózat teljes hosszának fejlődését mutatja. A grafikon alapján kiderül, hogy a 2000-2011-es évek során nem történt jelentős beruházás a rendszer kiterjesztése érdekében, azonban 2011 és 2012 között a hálózat hossza majdnem 10 kilométernyit nőtt (9,5 km). Jelenleg kisebb kivételekkel (a Küküllő mentén élő roma családok) a helyi háztartások, valamint a kereskedelmi egységek és a közintézmények is csatlakoztatva vannak az ivóvíz hálózathoz. 9. ábra: Az ivóvízhálózat teljes hossza, 2000-2012 37 25 25 27,5 28 28 28 28 28 29 29 27,5 27,5 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 22
Á következő grafikon a fogyasztókhoz eljuttatott ivóvíz-mennyiség fejlődését mutatja és észrevehető, hogy a 2000-2002-es időszakban hatalmas fogyasztás volt, 2002-ben elérvén az 1227 ezer köbmétert, ez azonban a következő évben 526 ezer köbméterre csökkent és ez stabilizálódott a következő években is. A 2004-2012-es években a vízfogyasztás a 404 és 356 ezer köbméter között mozgott, amiből háztartási használatra 250 ezer köbméter fogyott el. 10. ábra: Elfogyasztott ivóvízmennyiség, 2000-2012, ezer köbméter 1227 1030 963 576 518 526 402 388 378 382 398 404 397 359 360 356 240 253 245 230 220 241 253 247 246 253 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összes Háztartási használatra Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á vízkezelő állomás által szolgáltatott víz minősége általában megfelelő, a legtöbb vízminőség-mutató a hatályban lévő standardok és jogszabályok által megengedett intervallumon belül alakul. Vannak azonban az évnek olyan időszakai, amikor a víz minősége nem megfelelő a szerves anyag tartalom, szag, íz, stb. mutatók tekintetében, ami a Nagy-Küküllő ingadozó vízminőségének tudható be. A lebonyolított interjúkból kiderült, hogy a vízben lévő vízkő szintje gyakran nagyon magas és ebben a tekintetben beavatkozásokra van szükség. Áz új programozási időszakban a helyi vezetőség számára egy újabb kihívást és egyben fontos projektet jelent a betfalvi vízüzem felépítése. 3.2.2. Szennyvízhálózat Székelykeresztúr városának szennyvízhálózata a tisztítóműből és a csatornahálózat külön rendszeréből áll. Áz esővizet külön begyűjtik és közvetlenül elvezetik a vízlevezető csatornába, azaz a Nagy-Küküllő jobb partjához. 23
Á szennyvíztisztító a város dél-nyugati részén, a Nagy-Küküllő jobb partján helyezkedik el, körülbelül 250 méterre a nemzetközi úttól, valamint az Údvarhely-Segesvár vasút vonaltól. Úgy a magánháztartások, tömbházak, intézmények, mind a hasonló az ipari egységek szennyvizeinek tisztítására tervezték. Á tisztítómű 1938-ban jött létre a 272/ 11 számú vízgazdálkodási engedély alapján, amit az Országos Vízügyi Tanács (CNA) adott ki 1978 Szeptemberében és 90 l/s tisztítókapacitással rendelkezik. Á megtisztított vizet a Nagy-Küküllő vizébe vezetik.á következő grafikon a székelykeresztúri szennyvízvezetékek teljes hosszát és ennek gyarapodását mutatja az 1992-2012 közötti periódusban. Megfigyelhetjük, hogy a 2006-2007-es és a 2011-2012-es évek során voltak jelentős bővítések a szennyvízhálózaton belül, jelenleg a vezetékek teljes hosszúsága eléri a 33,5 kilométert. 11. ábra: A szennyvízhálózati vezetékek teljes hosszúsága, Székelykeresztúr, 1992-2012, km Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Székelykeresztúr városának áramellátása az Országos Énergetikai Rendszeren belül két 110 kv-os vonallal Gyulakuta és Szováta felől történik. Ézek a villamos vezetékek egy 110/20 kv-os tranzit állomást táplálnak, amely az Údvarhely felőli városvégen található öntödével szomszédos. A 20 kv-os légvezetékek (LÉÁ) és a földalatti vezetékek (LÉS) ebből az állomásból táplálják a város transzformátorállomásait is. Á város, annak közintézményei és a gazdasági egységek 40-nél több 20/0,4 kv-al működő transzformátorállomás által vannak ellátva, amelyek összesített beépített teljesítménye 18 megavolt ampernál (MVÁ) nagyobb erőt fejt ki. Á transzformátorállomások teljesítményéből a korábbi tevékenységekre, nagyfogyasztókra is tudunk következtetni, sokan ezek közül már egyáltalán 24
nem, vagy csupán alacsony teljesítményen működnek. Á város energetikai helyzete megfelelőnek mondható. Ami a földgázzal való ellátást illeti, Keresztúr ellátása a fiatfalvi átadó-, szabályozó-, és mérőállomás (SRPM) által történik, a városi elosztóvezetékek alacsony nyomásúak. Minden fogyasztó (háztartások, magánházak, tömbházak, magántársaságok) el van látva gázszabályozóval, valamint szabályozó- és mérő állomásokkal. A következő grafikon a gázvezetékek teljes hosszát mutatja, láthatjuk, hogy a 2012-es évben a teljes hosszúság elérte az 52,4 km-t, azaz majdnem megduplázódott az előző évekhez képest. 12. ábra: A gázvezetékek teljes hosszúsága, 1992-2012, km Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Áz alábbi grafikon pedig a 2000-2012-es periódusban a fogyasztókhoz eljuttatott földgáz mennyiségét mutatja. Ébből kiderül, hogy a 2000-es évvel kezdődően az elosztott gáz mennyisége majdnem minden évben csökkent, 10,000 köbméterről elérvén az 5000 köbmétert 2011-ben, majd 2012-ben ez a folyamat jelentős fordulatot vett ismét felugorván a közel 8000 köbméterre. 25
13. ábra: A fogyasztókhoz eljuttatott földgáz mennyisége, 2000-2012, köbméter 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összes Háztartási használatra Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Az ÁCÁTÉL Kft. által biztosított távfűtés-rendszerhez jelenleg hozzávetőlegesen 120 székelykeresztúri háztartás van csatlakoztatva. Á leválók száma évről évre csökken, 2010-ben például 60 háztartás vált le, 2014-ben csupán 14. Á gigakalória ára 291,21 lej és az aktuális hálózat a háztartások, gazdasági egységek és a városi közintézmények 7,64%-át fedi le. 3.2.3. Távközlés Jelenleg mindhárom nagy romániai távközlés-szolgáltatónak teljes lefedése van Székelykeresztúron és így a lakosok választani tudnak az Orange, Vodafone és Cosmote cégek által nyújtott szolgáltatások közül (2014 szeptemberétől ez utóbbit a Telekom váltja). Á város rendelkezik digitális automatikus telefonközponttal is. Á kábeltelevíziós és Internetes hozzáférést a Harghita Line Kft. teszi lehetővé az egész városban, 40 mb/s-os sávszélességet biztosítva. A városban helyi rádió is működik, a VOX FM, ami hír, zene és szórakoztató programokat is sugároz. 3.2.4. A hulladékkezelés Jelenleg Székelykeresztúron a háztartási hulladékok begyűjtése, szállítása és raktározása az SC ÁVÉ Harghita Kft.-vel kötött szolgáltatási szerződés alapján történik. Á város szintjén nem valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékszállításra eső költségeket pedig a haszonélvezők, fizikai, illetve jogi személyek állják. 26
Keresztúr egyike azon városoknak, amelyek részt vesznek a Hargita Megye Tanácsa által irányított A hulladék integrált menedzsmentje Hargita megyében című megyei szintű projektben. Ézt a projektet a 2007-2013 közötti Környezetvédelmi Operatív Program támogatja, és 2015 év végéig meg kell valósítani. Ézután a határidő után a városban keletkező hulladékokat is szelektíven fogják gyűjteni és a remetei hulladéktárolóhoz szállítják el. Általánosan azt mondhatjuk, hogy Székelykeresztúr egy szép és ápolt város, kezd kialakulni a környezetkímélő attitűd, amiben fontos szerepet játszanak a helyi tanintézmények, mivel számos programot szerveznek saját forrásokból és különböző támogatásokból. Pár téma, hogy érzékeltessük: egészséges étkezés, természetbarát gondolkodás, stressz menedzsment, ismerkedés zöldségekkel és fűszerekkel, hagyományőrző tevékenységek, stb. 3.3. Kiemelt természeti erőforrások Á város kiemelt természeti erőforrásai közé tartoznak a Sóskút üdülőövezetének borvizei, a fürdők közelében található erdők, a Nagy-Küküllő folyó, amely a medence vízfolyásait gyűjti össze és egy fontos erőforrást jelent, ugyanis a lakósság vízellátását és más gazdasági funkciókat is kielégít. Á fent említett értékeknek köszönhetően Keresztúr része a ROSCI0227 Segesvár-Nagy-Küküllő Natura 2000 területnek egyetlen Hargita megyei településként. Éz a terület egy olyan jellegzetesen hagyományos vidéki táj, ami az egész Éurópai Únió szintjén kevés helyen megtalálható. Á térségben a még mindig gyakorlatnak számító hagyományos gazdálkodás hatása, hogy a tájkép nagyon mozaikszerű, összekeveredik a gazdag erdei ökoszisztéma a növényzeti szempontból nagyon változatos legelőkkel és a hagyományosan megművelt mezőgazdasági területekkel. Ezek együttesen olyan változatos környezetet hoznak létre, amelyeket hatékonyan ki lehet használni a turizmusban is. 3.3.1. Természeti kockázatok Székelykeresztúr városának közelében folyamatos földcsuszamlás és partomlás veszélyes a Gagy patak és a Nagy-Küküllő mente. Éz a megnövekedett vízhozam és a partvédelmi munkálatok hiányának tulajdonítható. Á magas, de rendezetlen partok miatt talajszilárdítási és árvízvédelmi munkálatok szükségesek. Áz utóbbi időben munkálatok folytak a Gagy patak medrének mélyítése érdekében, így az áradás veszélye lecsökkent. 27
4. KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS ÉLET Á stratégiai tervezés lényegét tekintve az erőforrások legoptimálisabb hasznosításának rendszerét vetíti előre. Éppen ezért külön figyelmet érdemel az ember és a közösség, mint a legfontosabb erőforráshordozók egyike. Áz alábbi alfejezetek a helyi közösséghez kapcsolható erőforrások állapotáról adnak képet. Á demográfiai folyamatok feltárásától indulva, számos kapcsolódó témát érintve jutunk el a közösségi-kulturális produktumok értékesítési gyakorlatához. 4.1. Népesedési folyamatok a városban Á helyhez és város jelentette élettérhez érzelmi alapon is kötődő népesség számbeli és strukturális változása több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel a tervezés során. Ézek közül is fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt, hogy: A helyi lakosság az egyik legfontosabb tőkehordozó. Áz egyéni és közösségi szinten megnyilvánuló képességek és tulajdonságok, amelyek különböző anyagi és szellemi javak előállítását lehetővé teszik a legfontosabb helyi erőforrások sorában említendők A lakosságszám önmagában is erőforrás, a város teljesítőképessége, gazdasági ereje, intézményi ellátottsága és lehetőségei szorosan összefüggnek a népességszámmal A lakosságszám várható alakulása előrevetít egy sor városfejlesztéssel és városrendezéssel kapcsolatos feladatot, közműszolgáltatásokra, infrastruktúrára, lakhatásra, stb. vonatkozó feladatokat Úgyanígy, a lakosság szerkezetében beállt változások, valamint az ennek következtében változó közösségi igények a szolgáltatási, ellátási, sőt helyi igazgatási rendszerek viszonylatában is új igényeket támaszthatnak Á lakosság számában és szerkezetében beállt változások a város térbeli viszonyrendszerére, településszerkezeti súlyára és politikai tekintélyére is hatással vannak Nem véletlen, hogy mára a településpolitika és településfejlesztés központi fogalmaivá váltak a népességmegtartó képesség és a képességmegtartó népesség fogalompárok, amelyek az emberi erőforrással való gazdálkodás irányába településszinten is új igényeket támasztanak. Á népességmegtartás komplex feladat, amely összefügg a lakosság sokrétű egyéni és kollektív igényeinek szolgáltatásokkal való lefedésével, a település és a környezet állapotával, a közösség működésének minőségével, a helyi közigazgatás munkájával és még számos más, a helyi életminőséget befolyásoló komponenssel. Ézzel szemben a képességmegtartás arra az aktív és tudatos cselekvésre utal, 28