Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2005-2010.

Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2005-2010. T A R T A L O M 1. Bevezetés 2. A koncepció jogforrása 3. Helyzetértékelés 3.1. A megyei ifjúságkutatás tematikája 3.2. Az ifjúságkutatás főbb következtetései 3.3. Kistérségi fórumok 3.4. A kutatások tapasztalatai alapján a főbb problémák 4. Célkitűzések 4.1. Vertikális célok 4.2. Horizontális célok 4.2.1. Pályakezdés, otthonteremtés 4.2.2. Oktatás, képzés, nevelés 4.2.3. Egészségügy, testkultúra 4.2.4. Kultúra, idegenforgalom 5. Összegzés Mellékletek: 1. sz. melléklet Baranyai fiatalok helyzete 2005-ben (ifjúságkutatás) 2. sz. melléklet Kistérségi fórumok összegzése 3. sz. melléklet Szervezeti keretek 4. sz. melléklet A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági feladatellátása 2000-2005. 5. sz. melléklet Feladatterv 2005 2010. 6. sz. melléklet Együttműködési megállapodás a Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórummal és a Fórum ügyrendje 1

1. Bevezetés Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy velük, mint komplex jelenséggel, a fiatalokkal, mint önálló társadalmi csoporttal kalkulál. Az őket érintő kérdésekbe nemcsak bevonja őket, de a döntéshozatali mechanizmusból sem hagyja ki érdekképviseleti szerveit. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés, a célcsoportra nem elsősorban problémaforrásként kell tekinteni. A koncepció olyan tervezet, elképzelés, amelyre a társadalom folyamatos változása miatt az ifjúság jogos érdekérvényesítése és szerepvállalása érdekében van szükség. A fiatalok életterét adó tényezők - a család, az iskola, a települési környezet, a különböző intézmények, civil szervezetek, a munkahely, a baráti társaságok - adják a változások tereit. Ehhez kapcsolódik a fiatalok szükségleti rendszere, amelynek a legfontosabb három pillére a család, az állam és a helyi társadalom, települési közösség. E területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe. A fiatalok általános szükségletei: elemi szükségletek (család, táplálkozás, lakás, ruházat, egészséges természeti és normális társadalmi környezet) tanulás, szellemi-, testi fejlődés szakma, hivatás megszerzése pályaválasztás, elhelyezkedés, munkavégzés családalapítás önálló lakáshoz jutás megélhetés, tisztes jövedelem társas élet, kapcsolatok, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás A fent említett szükségletek sorrendje egyénenként változó, ezért a területi egységekre és korosztályokra jellemző problémákat kell meghatározni. Ez alapján határozzuk meg a feladatokat és munkamegosztást, hogy kinek (privát vagy társadalmi szereplőnek) és milyen mértékben kell segíteni a szükségletek kielégítését. A különböző felmérési módszerekkel feltárt konkrét, és helyi szükségletek megállapítása alapvető feladat, hiszen ez alapján kapunk képet a célterületekről, a szükséges javításokról valamint a meglévő és alkalmazandó eszközökről, forrásokról. A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2005-2010. és mellékletei, valamint a később hozzá kapcsolódó cselekvési terv a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósítása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a település adott területén a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatóak. Az ifjúsági koncepció keretet ad a kétévente elkészítésre és felülvizsgálatra kerülő cselekvési tervhez. A készülőben lévő ifjúsági törvény elfogadásáig feladat terv készül, majd a törvényben megfogalmazottak alapján részletes cselekvési terv kerül elfogadásra. A feladat tervnek és a cselekvési tervnek arra kell irányulnia, hogy a megye a már meglévő intézményi, környezeti feltételeit az őket megillető szintre emelje, és ahol hiányosságok mutatkoznak, ott pótolja azokat. 2

2. A koncepció jogforrása Több ENSZ egyezmény - Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény - és az Európai Bizottság Fehér Könyve is meghatároz olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzatok támogató közege is. Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása jelenleg az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; Azt azonban az önkormányzatok önálló döntésére bízza, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Azt, hogy a megyei önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a települések adottságai, fejlettsége és egyéb más körülmények is. Meghatározó az ágazati jogszabályok alkalmazása a feladatok sikeres végrehajtása tekintetében. Ezeken túl, pedig figyelembe kell venni a Baranya Megyei Önkormányzat által elfogadott ágazati és szakmai koncepciókat, stratégiai terveket, és határozatokat. 3. Helyzetértékelés Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni az országos, sőt európai társadalmi és demográfiai folyamatokat. Országunk népessége csökken, továbbá a nyugateurópai államok többségéhez hasonlóan folyamatosan emelkedik az első házasságkötési életkor. Növekszik a házasságon kívüli (élettársi) kapcsolatban élők száma, és egyre gyakoribb a válások száma. Tudomásul kell venni a társadalmi mobilitás meghatározó szerepét az ifjúság lehetőségeinek feltérképezésekor, és az európai integráció erősödő hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek együttesen az egyén, illetve a családok társadalmi helyzetének megváltozását jelentik (nemzedékek közötti és nemzedéken belüli mobilitás). Éppen ezért a legnagyobb kihívás az ifjúság helyben tartása, a település népességének megtartása, növelése. Szükség van komplex (többlépcsős kvantitatív és kvalitatív) ifjúságkutatásra, amely feltárja az ifjúság szükségleteit és azok kielégítésének szintjeit. Célszerű két-háromévente elvégezni a 3

fiatalok körében egy szociometriai vizsgálatot reprezentatív mintavétellel és a meghatározott módszerekkel. A helyi ifjúságkutatás mindenkor alapját képezi az ifjúsági koncepciónak és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervnek. Ma általános tendencia, hogy a fiatalok egyre korábban válnak a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá, illetve hosszabb ideig szerepelnek eltartottként, még akkor is, ha időszakonként és időlegesen munkát vállalnak. A gazdasági aktivitás, a munkaerőpiaci beilleszkedés több évvel kitolódott, ami részben az oktatási rendszer reformjainak, részben a társadalmi folyamatok változásának köszönhető. Ifjúságszociológiai megközelítésből így az ifjúsági korosztályt a középiskolás kortól a felnőtté válásig - 14-30 éves korig - határozzuk meg. A 2004. évi KSH adatok szerint Baranya megye teljes népessége 401.286 fő volt. Jelen koncepció szempontjából releváns népesség nem fedi le Baranya megye teljes népességét, hiszen vizsgálatunk kizárólag a baranyai vidékre koncentrált. A baranyai vidék alatt értjük Pécs Megyei Jogú Város kivételével a megye 301 települését. Mivel tanulmányunk egy speciális csoport, a 15-30 éves fiatalok élethelyzetével, problémáival foglalkozik, tovább kellett szűkítenünk a kört. A vizsgált populáció a 2001. évi népszámláláskor 53.830 fő volt, amiben enyhe férfitöbbletet tapasztalhatunk 51% a férfinépesség aránya. A célcsoport életterét, problémáit, tevékenységi köreit tekintve rendkívül heterogén képet kapunk. A tanuláson, munkavállaláson, a kulturális szokásokon, a társadalmi aktivitáson, a számítógép és internethasználaton túl megvizsgáltuk a szubjektív véleményeket, és az egyéni jövőre vonatkozó elképzeléseket is. 3.1. A megyei ifjúságkutatás tematikája I. Kvantitatív kutatás: 1. Alapadatok 2. Tanulás/munkavállalás 3. Életmód 4. Kultúra, kulturális programok 5. Társadalmi aktivitás 6. Szubjektív vélemények 7. Számítógép és internet II. Fókuszcsoportos kutatás: 1. A lakóhellyel kapcsolatos sztereotípiák, spontán megnyilvánulások 2. A fiatalok életminősége a kistérségben 3. Menni vagy maradni, jövőtervezés 4. A fejlődés elősegítésének lehetőségei III. Mélyinterjúk A vizsgálat mintegy 600 főre terjedt ki, a Baranya megyében állandó lakhellyel rendelkező, továbbá itt tanuló vagy dolgozó 15-30 éves fiatalokra vonatkozóan. Struktúrájában iskoláztatási, munkaerőpiaci, lakásstatisztikai és egészségügyi adatokkal számolt; a mélyinterjúk keretében a kistérségek székhelyének önkormányzati vezetőivel, általános- és középiskolák igazgatóival, munkaügyi szervezetek képviselőivel, fiatalokkal foglalkozó civil szervezetekkel vette fel a kapcsolatot. Épített a megye területi egységeire: az adatgyűjtést a kistérségeken belül is elvégezte, a zárótanulmányban figyelembe vette a kistérségi ifjúsági kutatásokat. 4

3.2. Az ifjúságkutatás főbb következtetései A Baranyában élő vidéki fiatalok életét leginkább befolyásoló, megoldatlan probléma a munkalehetőségek szűkös volta. A munkalehetőségek hiánya által generált kilátástalanság. A jelenlegi lakóhely elhagyása, elvándorlás. Beszűkültek a társas érintkezés területei, illetve diszfunkcionálisak a közösségi színterek. Kevés példától eltekintve nem megoldott az önkormányzatokon belül az ifjúságpolitika ügye, az ifjúság intézményesült képviselete az önkormányzaton belül. A kapcsolat sok helyen ad hoc jellegű, a személyes kapcsolatok dominálnak. A közösségi helyszínek hiánya nagymértékben befolyásolja a civil szerveződések létrejöttét. Szükség lenne olyan tenni vágyó emberekre, mediátorokra, akik hajlandók, és képesek civil szervezetek megszervezésére, és működtetésére. Az önkormányzatok tesznek bizonyos erőfeszítéseket a településen élő fiatalok megtartására, azonban eszközeik korlátozottak. A megyei koncepció csak akkor válhat hitelessé és a jövőben hatékonnyá, ha tartalmazza a kistérségi aspektusokat; arra alapozva építi fel saját cselekvési programját, melyben kiemelten kezeli a kistérségekkel történő ifjúsági együttműködést. A megyei koncepciót megalapozó ifjúságkutatás részleteit az 1. számú melléklet tartalmazza. 3.3. Kistérségi fórumok A zárótanulmányt a Kht. az Aktív ifjúság Baranyában kistérségi fórumsorozat keretében a térségekben (Sásd, Dunaszekcső, Komló, Bükkösd, Pécs, Pécsvárad, Kémes, Siklós, Szigetvár helyszíneken) az érintettek képviselőivel közvetlenül is megismertette, és egyben véleményeztette. A fórumok lehetőséget adtak az ifjúság körében arra, hogy a helyi, szűkebb környezetben tapasztalható problémáikat elmondhassák, illetve a döntéshozók felé igényeiket megfogalmazzák. A sorozatot összegző fórum zárta, amelyen a megyei fórumok résztvevői mellett szakértők és döntéshozók is jelen voltak. 3.4. A kutatások tapasztalatai alapján a főbb problémák Munkahelyek hiánya, elvándorlás Rossz közlekedési lehetőségek Alacsony mobilitás Kommunikációs problémák Közösségi terek hiánya Identitás probléma Értékválság A kistérségi fórum sorozat részletes összegzése a 2. számú mellékletben található. A jelenlegi helyzet értékeléséhez, az ifjúságkutatáson túl ismerni kell a megye ifjúsági életéhez kötődő jelenlegi szervezeti kereteket, a szervezetek működését, állapotát (önkormányzati-, egyházi intézmények, civil szervezetek). Az ifjúság közvetlen helyzetének elemezéséhez hasonlóan a szervezeti kereteket is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a cselekvési terv felülvizsgálata érdekében. (3. számú. melléklet) 5

4. Célkitűzések 4.1. Vertikális célok: 4.1.1. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek működésének stabilizálása, a hatékonyabb működés elősegítése. 4.1.2. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek bevonása a közfeladatok ellátásába. 4.1.3. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek egymás közötti együttműködésének erősítése. 4.1.4. Az önkormányzat és az ifjúsági civil szektor kapcsolatainak intézményesítése. 4.2. Horizontális célok 4.2.1. Pályakezdés, otthonteremtés A munkába állás és az otthonteremtés, családalapítás összefügg. Az önkormányzatnak támogatnia kell minden lehetséges eszközzel ezek segítését. Különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök bevonásával törekedni kell a fiatalok minél hatékonyabb munkába vonására. Ahhoz, hogy a megszerzett tudás ne váljon használhatatlan tudássá, fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, tisztában legyenek a piac elvárásaival, ehhez igazodva válasszanak képzési területet. A település- és gazdaságfejlesztés során a döntéshozók vegyék számításba a korszerű tudással, ismeretekkel rendelkező fiatalokat, mint a humánerőforrás bázisát. 4.2.2. Oktatás, képzés, nevelés A fiatalok helyben tartásához alapfeltétel a magas színvonalú oktatás és képzés biztosítása (mind az iskolákban, mind az iskolarendszeren kívüli képzésekben, tanfolyamokon, klubokban). Napjaink piacvezérelt informatikai társadalma egyfajta attitűdváltást igényel. A hatékonyabb képzés érdekében segíteni kell a pályaorientációt, és szakemberek bevonásával lehetőséget kell teremteni a fiatalok számára a minél szélesebb körű tájékozódáshoz, tanácsadások igénybevételéhez. Biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet a képzésből a munka világába. Törekedni kell az oktatási rendszert elhagyó fiatalok számának csökkentésére. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget, akár szociális, akár értelmi, testi vagy területi alapú az egyenlőtlenség. Nemcsak a diákoknak van szükségük (az iskolában elsajátítható tudáson túl) folyamatos képzésre, hanem a velük foglalkozó szakembereknek is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalok környezettudatos nevelésre. 4.2.3. Egészségügy, testkultúra A szellemi és testi egészség a legfőbb érték, ezért erősíteni kell ennek tudatosabb megjelenítését, amelyhez megfelelő motivációt és kommunikációt kell bevezetni és széles körben alkalmazni. Tudatosítani kell a fiatalokban az egészség megőrzés, egészségfejlesztés és betegségmegelőzés fontosságát. 6

Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. A sportolás alternatívát nyújt a káros szenvedélyekkel szemben és az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelten fontos, ezért a fiatalok igényeinek megfelelően kell fejleszteni a sportolásra, illetve a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas területeket. Támogatni kell az egészséges életmód szemléletének meghonosítását. Kiemelt figyelmet érdemel a szociálisan, vagy egészségileg hátrányos helyzetben lévő csoportok egészségvédelme. Az egészséges élet alapja a tiszta környezet. Kiemelt fontosságú a környezetvédelemi problémák iránti fogékonyság, a környezeti nevelés széleskörű elterjedése, valamint a tiszta, és ezáltal vonzó településkép megteremtése. A felnövekvő generációk környezet- és természetvédelmi gondolkodásának, szemléletének fejlődése, felelősségtudatuk erősítése. 4.2.4. Kultúra, idegenforgalom Támogatni kell a politikai pártoktól független ifjúsági szervezetek létrejöttét, fejlesztését, a fiatalok önszerveződéseit és újszerű kezdeményezéseit. Fontos, hogy a fiatalok tanulják meg az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait, fejlesszék állampolgári képességeiket. Fontos a fiatalok közötti esélyegyenlőség megvalósulása. Támogatni kell a fiatalok önkifejezését és kreativitását szolgáló kezdeményezéseket. A szabadidő tartalmas eltöltése, a kulturális rendezvények nem csupán a szellem és a test táplálékaként foghatók fel, hanem mint prevenció, mint alternatíva a nem kívánt időtöltési formákkal szemben. Preferálni kell az egészséget támogató és a tartalmas értéket nyújtó programokat. Támogatni kell a hagyományőrzésre, kultúraközvetítésre irányuló rendezvényeket, programokat. Támogatni kell a közbiztonságra, közrendre irányuló kezdeményezéseket. Támogatni kell a nemzetközi ifjúsági és szakmai együttműködési formákat, az ifjúsági cseréket, a testvérvárosi kapcsolatokat, és ezek hálózati szintű együttműködését. Az aktív és hasznos ifjúsági élethez megfelelő közösségi tereket kell biztosítani. Fejleszteni kell a jelenlegi közművelődési intézmények és más szervezetek által fenntartott közösségi tereket. Az ifjúsági korosztály tekintetében óriási szerepe van a hatékony és hiteles kommunikációnak, ezért biztosítani kell a megfelelő információáramlást a korosztály és más társadalmi csoportok között. Napjainkban a média hatása nagymértékben befolyásolja a fiatalok fejlődését, viselkedését, ezért fontos a valódi, pozitív értékek közvetítése. A vertikális és horizontális célok megvalósítása valamennyi ágazatban és szakterületen az ifjúsági korosztály érdekeit és össztársadalmi érdeket szolgálnak. 7

6. Összegzés A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2005-2010. mint dokumentum, és úgyis, mint elkötelező állásfoglalás elfogadása fontos eszköze annak, hogy a megyei önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait hatékonyan lássa el. A koncepció lehetőséget ad a szemléletváltásra, és részterületeken történő továbblépésre. Módosítani időközönként nem csak lehetséges, de szükséges is a kulturális-társadalmi, gazdasági és jogi változások miatt. A koncepcióban megfogalmazott kritériumok figyelembevételével indokolt és szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a konkrét feladatokat, hozzárendelhető forrásokat, a felelősöket és az időkereteket. A meghozott döntések akkor érik el céljukat, ha a megye ifjúságának helyzete visszatérően a rendszerszemlélet tükrében és komplexen kerül megvizsgálásra. Fejleszteni kell a Komplex kistérségi megyei ifjúsági feladat-ellátási rendszert, amely magába foglalja a kommunikációs hálózatot, információs és tanácsadó szolgáltatásokat, szabadidős klubhálózatot, térségi módszertani és képző központokat. Kiemelten kell segíteni és támogatni az egyedi, speciális és modellértékű programokat, ifjúsági projekteket (bűnmegelőzésre, esélyegyenlőségre, foglalkoztatás növelésre irányuló programok; speciális nevelési igényű gyerekek képző-fejlesztő programjai), amelyek együttműködésre, esélyegyenlőségre, illetve érdekképviseletre irányulnak. Az ifjúsági koncepció megvalósítása csakis, különböző szintű együttműködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. Az ifjúsági feladatokat az önkormányzat intézményeinek, szakembereinek a közreműködésével és a civil szervezetekkel együttműködve kell megvalósítani. Az ifjúságsegítés fontossága érdekében törekedni kell arra, hogy mind a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésében, illetve szervezeti egységeiben, mind a hivatal struktúrájában helye és szerepe legyen a szakterületnek. A megyei önkormányzat évente a költségvetési rendeletben meghatározott pályázati alapokat (intézményi-, önkormányzati-, civil pályázati alapokat) biztosít a különböző feladatok ellátásához, melyek elosztásánál, felhasználásánál az ifjúsági feladatok ellátását, megvalósítását kiemelt prioritásként kell kezelni. Az ifjúságügy fontossága és annak elismerése érdekében a Baranya Megyei Önkormányzat, az ifjúsági korosztályért végzett egyéni és közösségi munka elismeréseként 2005. évben kifejezte azon szándékát, hogy Baranya Ifjúságáért díjat alapít, amelyet minden évben ünnepélyes keretek között ad át. A Baranya Megyei Ifjúsági Koncepció 2005-2010. olyan stratégiai terv, amely - figyelembe véve az országos és európai uniós folyamatokat a megyében élő fiatalok életminőségének javítására irányul az elkövetkező években. A koncepció megalapozza a megyei önkormányzat ifjúsági cselekvési tervét. Pécs, 2005. november 28. Dr. Kékes Ferenc A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke 8