ÉRINTŐ Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk. 2015. JANUÁR - FEBRUÁR XXIII. SZÁM Szilágyi Zsolt a Néppárt elnöke - megújult az országos vezetőség teremteni az erdélyi magyarságnak. Gratulált a 25 éves évfordulóját ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ). Felidézte, hogy az EMNP-ben is sokan vannak, akik alapítói voltak az RMDSZ-nek, és úgy vélte, nem az ő hibájuk, hogy most már külön szervezetekben politizálnak. "A magyar-magyar összefogásnak és a versenynek, a politikai pluralizmusnak is van értelme: meg kell találni a kellő mértéket" - fogalmazott Szilágyi Zsolt. Azt javasolta, az erdélyi magyarmagyar párbeszéd érdekében élesszék fel az RMDSZszel együtt 2009 létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Korábbi alelnökét és államfőjelöltjét választotta vezetőjévé az Erdélyi Magyar Néppárt Marosvásárhelyen nómiamozgalmak képviselőinek is helye van. Fórumot, amelyben szerinte a pártok mellett az auto- ülésező harmadik országos küldöttgyűlése szombaton. A területi szervezetek korábban öt politikust - köztük Szilágyi Zsoltot és a novemberi államfőválasztás után lemondott Toró T. Tibor eddigi elnököt - jelölték a párt élére. A távozó elnök köszöntő beszédében azt mondta: Szilágyi Zsolt lehet az az integráló személy, aki új hitet és lendületet adhat az EMNP-nek a további építkezéshez, és a 2016-os választásokon való jó szerepléshez. A rendkívüli küldöttgyűlésen, a zárt ajtók mögött zajló tisztújítás során a többi jelölt visszalépett, így csak Szilágyi Zsolt neve került a szavazólapra, akinek a küldöttek nagy többsége bizalmat szavazott. Szilágyi Zsolt a 2016-os önkormányzati választásokra Megválasztása után az új elnök újságírók előtt elmondta: azokkal vállalkozott közös munkára, akik "őszinte, nak. Az EMNP új elnöke bejelenetette: választási szö- való felkészülést nevezte a párt legfontosabb feladatá- tiszta, autonómia-központú" politikával akarnak jövőt vetséget ajánl a Magyar Polgári Pártnak (MPP). Kifej- Folytatás a 6. oldalon Kérvényezzék a vallásoktatást gyermekeik számára! NEMZETI TANÁCS, ÉRMIHÁLYFALVA Márciustól megszűnik a romániai iskolákban a kötelező vallásoktatás. Március 6-tól csak az látogathatja a vallásórákat, akiknek a szülei ezt kérvényezik az iskola titkárságán. A Néppárt Érmihályfalvi Szervezete arra biztatja a szülőket, hogy kérvényezzék gyerekeik számára a vallásoktatás folytatását. Irodánkban további segítségünket igényelhetik.
2 ÉRINTŐ Sokan értesültek róla, hogy novemberben hirtelen jött betegség miatt nem dolgozhattam két hónapig. Január második felétől fokozatosan vettem fel a ritmust, mostanra újra főállásban koordinálom a Érmelléki EMNT Demokrácia Központjában a honosítási munkát és Újra munkában.. minden egyebet amivel korábban is foglalkoztam. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik betegségem alatt meglátogattak Nagyváradon valamint Érmihályfalván. Nem utolsó sorban azoknak is szeretném megköszönni, akik imádkoztak értem, külföldön, Érmihályfalván és az érmelléki településeken. Imájuk és szeretetük engem megsegített, hogy gyógyulásom hamar bekövetkezzen. Czeglédi Júlia Önkormányzati híreink 2014. november utolsó tanácsülésén a 13 RMDSZ tanácsos támogató szavazatával megszavazták a különleges adó bevezetését azok részére, akik nem rendelkeznek szelektív illetve kommunális szemét szerződéssel. 2015. február 2-án levelet küldtem a prefektusnak amelyben a tudomására hoztam azokat a határozatokat, amelyek megszülettek ez ügyben, és azt a jegyzőkönyvet, amelyben a Polgármester úr korábban azt nyilatkozta, hogy a lakosságot a szelektív hulladék gyűjtése nem fogja terhelni semmilyen díjjal (a jegyzőkönyv 2013.09.27. dátummal érhető el a város honlapján), annál is inkább, mivel ez a projekt a környező településekkel együtt volt megnyerve, mégis csak az Érmihályfalviakat sújtja. Feltettem a kérdést, hogy miért csak a mihályfalvi lakos kell fizessen? Miért nem lett kevesebb a kommunális szemét díja, ha mostantól a hulladék egy részét szelektíven gyűjtik? Feltételezzük, hogy az egy-egy család által termelt szemétmennyiség nem lett lényegesen több mint korábban. Ha kevesebb a kommunális hulladék miért kell ugyanannyit fizetni? Ezekre a költői kérdésekre persze a prefektustól sem kaptam érdemi választ, ellenben azt leírta, hogy a tanács természetesen hozhat döntést speciális adó bevezetéséről, mivel az Érmihályfalvi Polgármesteri Hivatal két szerződést kötött két különböző szolgáltatásra. A döntés azt nem vette figyelembe, hogy a lakosság többségének a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a számlák kifizetése után, olyan dolgokat vásároljon, ami az eddiginél több hulladékot termel. Betegségem miatt nem tudtam jelen lenni a 2014. novemberi tanácsülésen, amikor a Néppárt által kezdeményezett a kis nyugdíjasokat támogató szociális-jegyek bevezetését az RMDSZ 13 tanácsosa leszavazta. A névsor le volt adva határozat-tervezettel együtt (lásd a város honlapján: referat de aprobare), ahol meg van jelölve, hogy honnan lehetet volna a pénzt elkülöníteni erre a célra. Megújultunk Érmihályfalván sem maradhatott el a megszokott kétévenként esedékes tisztújítás, mely alkalomból tiszteletét tette nálunk megyei elnökünk is, Csomortányi István. Leköszönő elnökünk, Pap Sándor-György megköszönte eddigi bizalmunkat, majd az elmúlt évi tevékenységekről szóló beszámolója után bele is vágtunk az új elnökség megválasztásába. A közgyűlés egy héttagú irányító testület megválasztása mellett döntött, melyben a következő régi-új tagok kaptak helyet: elnök továbbra is Pap Sándor-György maradt, két alelnök - Tóth Ferencz-Csaba és Szentes Attila lettek, titkár Szilágyi Erika-Claudia, pénztáros Czeglédi Júlia, valamint két elnökségi tag Nyíri Magdolna és Kecskés Zoltán lettek. Pap Sándor záróakkordként elmondta még, hogy köszöni a bizalmat, számít a tagok segítségére és bizakodva tekint affelé, hogy az elkövetkezendő ciklus gyümölcsöző lesz számunkra, Érmihályfalva számára. NEMZETI TANÁCS, ÉRMIHÁLYFALVA
3 ÉRINTŐ Változatlan irodahálózat, új szolgáltatások A magyar állampolgárságot kérvényezők számának apadásával sem csökken az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjainak személyzete és irodahálózata. Erdély legnagyobb lefedettségű magyar civilszervezete a jövőben a kisebbségi jogsértések monitorizálásával és jogszolgálattal szeretne hangsúlyosabban foglalkozni. Erről az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina (portrénkon) beszélt lapunknak. A népi szólás szerint akinek halálhírét keltik, az sokáig él. Menynyiben igaz ez az EMNT Demokrácia Központjaira, amelyekről többször is felröppent a hír, hogy a magyar kormány megvonja a működési támogatásukat? A támogatás csökkentésének semmi valóságalapja nincs. A rémhír már a múlt év második felében felröppent, és volt eset, hogy a saját munkatársainkat is meg kellett nyugtatnunk. A cél valószínűleg az elbizonytalanítás volt. Bár alkalomról alkalomra sikerült ezt elhárítani, semmiképp sem volt jó hatással az irodák munkájára. Bizonyos fokú átszervezésre már két alkalommal is sor került, mert megnövekedtek a honosítással kapcsolatos költségek. Az előre nem látott költségnövekedést az okozta, hogy tavaly ősztől több helyen elkezdtek terepre járni munkatársaink, azaz rendszeresítettük a kiszállásos módszert. Újra kellett gondolni az irodai szolgálat és a terepmunka arányát az utóbbi javára. Az elkövetkező időszakban arra figyelünk, hogy minden irodát megtartsunk úgy, hogy azok minél költséghatékonyabb formában működjenek. Előfordulhat, hogy néhány helyen kisebb költségvetésű irodákba költözünk, és inkább a munkatársi keretet igyekszünk erősíteni, ahol ez szükséges. A karcsúsítás mennyire hozható összefüggésbe azzal a ténnyel, hogy egy ideje csökkenőben a magyar állampolgárságot kérvényezők száma? 2014 második felétől valóban érezhetően csökkent a magyar állampolgárságért folyamodó erdélyiek száma. Míg négy évvel ezelőtt az EMNT nagyobb városokban működő Demokrácia Központjaiban is előjegyzés alapján dolgoztak, ma már bejelentkezés nélkül, a meghirdetett nyitvatartási rendben bárki bármikor bemehet, és segítséget kérhet az iroda munkatársaitól a honosítási iratcsomó összeállításához. Ennek a folyamatnak megyünk elébe azzal, hogy az irodai munkaidőn kívül az EMNT Demokrácia Központjainak alkalmazottai többet járnak terepre. A kiszállásra falvakra általában előzetes meghirdetés alapján, a helybeliek lelkészek, tanárok, helyi közösségszervezők előkészítő munkája nyomán kerül sor. Mindenkit arra biztatunk: ha tudja, hogy saját településén alacsony a magyar állampolgárságot szerzők aránya, jelezze, munkatársaink készséggel kiszállnak az iratok összeállítására. A nagyobb vidéki települések esetében konzuli napot is tudunk szervezni. Folytatás a 4. oldalon Ez azt jelenti, hogy idéntől rövidebb idő alatt hozzá lehet jutni a magyar állampolgársághoz? A várakozási idő ma sem rövidebb három hónapnál. Ennek oka az, hogy a magyarországi állami biztonsági felülvizsgálatra szánt személyzeti keret nem módosult, tehát az ottani adminisztrációs eljárást nem tudják ennél rövidebbre szabni. A jó hír mégis az, hogy míg az elmúlt négy évben sokan fél- vagy háromnegyed évet is vártak az állampolgársági iratok megérkezésére, ma már jóval rövidebb időkerettel lehet számolni. Mennyire elégedettek a magyar állam intézményei a Demokrácia Központok munkájával? Magyarország mindkét erdélyi főkonzulátusával a csíkszeredaival és a kolozsvárival is rendszeres és jó a kapcsolatunk. Az elmúlt négy évben vállvetve, egymást jól kiegészítve dolgoztunk a honosításban. Hasonlóképpen jó kapcsolatban állunk a Nemzetpolitikai Államtitkársággal, amely korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, ma pedig a Miniszterelnökség hatáskörében működik. A Külügyminisztérium a két főkonzulátus, valamint a bukaresti nagykövetség révén közvetlen rálátással rendelkezik a honosítás folyamatára. Az elkövetkező időszakban tovább nő a külképviseletek szerepe, de a mi irodahálózatunké is, hiszen még sok erdélyi magyar nem rendelkezik magyar állampolgársággal. Jelenleg körülbelül 350 ezer magyar állampolgár él Erdélyben, az 1,2 millióig még van bőven tennivaló. A Demokrácia Központok létrehozásának eredeti elképzelése szerint a kisebbségi jogsértéseket monitorizáló tevékenységgel is foglalkoznának. Lesz-e ilyen szolgálata az EMNT-nek? Az eredeti elképzelés szerint mindenhol, ahol irodáink vannak, az ott tevékenykedő EMNT-szervezeteknek az önkormányzati munkát is figyelemmel kellene követniük, emellett minden olyan üggyel foglalkozniuk kell, ami az erdélyi magyar közösség jogait érinti. Egyelőre azonban csak szórványosan könyvelhetünk el megvalósításokat. Megnyitásuk óta az irodák kiemelten és nagyon helyesen elsősorban a honosítási iratcsomók összeállításában segédkeztek. A nagy érdeklődésre való tekintettel az első időszakban nem is volt lehetőség mással foglalkozni. Mára ez változott, a területi szervezetek is rátaláltak, illetve kialakították azokat a helyi vagy régiós szintű programjaikat, amelyekkel megszólíthatják a magyar közösséget és segíthetnek a kulturális, szociális vagy más természetű ügyek megoldásában, illetve a figyelem felkeltésében. A teljes irodahálózatot átfogó monitoring-tevékenységet még nem sikerült kialakítani, de ez a területi EMNT-szervezetek esetében a továbbiakban nagyobb hangsúlyt kap. Mennyire van lehetőségük ingyenes jogsegélyszolgálat fenntartására? Köztudott, hogy a kispénzű emberek nem tudják megfizetni a jogászok szolgáltatásait. NEMZETI TANÁCS, ÉRMIHÁLYFALVA
4 ÉRINTŐ Változatlan irodahálózat, új szolgáltatások Folytatás a 3. oldalon Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön mintegy három éve működik ingyenes jogsegélyszolgálat, amelyet Kátai Zsuzsanna tanárnő az EMNT sepsiszéki megbízott elnöke végez önkéntesen, és amely a múlt rendszerben kulákká nyilvánított személyek kárpótlásával kapcsolatban nyújt segítséget. Mára több mint 800 családnak tudott segíteni a konkrét anyagi kárpótlás igénylésében. Kolozsváron, Kolozs megyében és Nagyváradon kisebb-nagyobb rendszerességgel működtetünk jogsegélyszolgálatot. Kolozsváron a középiskolások figyelmét is próbálták felhívni saját jogaikra, valamint mindazokra a törvényekre, amelyek betartása a magyar közösség előnyére válna. Van-e átfedés az EMNT és a Demokrácia Központok tevékenysége között? Az EMNT és a Demokrácia Központok nem két külön egység. Az EMNT Demokrácia Központjai így helyes a fogalmazás. A köztudatban sikeresen elterjedt a Demokrácia Központ kifejezés, amelyeket kivétel nélkül az EMNT hozott létre és tart fenn. A kettő tehát egységet alkot. Az EMNT területi szervezetei voltaképpen mindenhol az adott Demokrácia Központban működnek, ott van a székhelyük, irattáruk. A különbség az, hogy több irodánk van, mint amennyi területi szervezetünk. Ez abból adódik, hogy az EMNT csak széki, illetve megyei szinten szerveződik nincsenek települési szervezetei. Így egy-egy megyei vagy széki központban szerveződtek az EMNT területi szervezetei, amelyek ugyanakkor ellátják az adott területen működő EMNT Demokrácia Központ-irodák felügyeletét, működtetését együttműködve a kolozsvári országos központtal. A magyar állampolgárok kétharmadát segítette az EMNT Az EMNT Demokrácia Központjainak hálózata lefedi Erdély, a Partium és a Bánság teljes, magyarok lakta területeit. Az irodahálózat Aradtól Felsőbányáig, Nagyszebentől Brassóig és Kolozsvártól Háromszékig 33 irodát működtet 76 alkalmazottal. A Románia területén élő mintegy 350 ezer magyar állampolgár 60-70 százalékának ügyintézését az EMNT végezte. A magyar állampolgársággal rendelkező erdélyiek mintegy 25-30 százaléka közvetlenül a külképviseleteken keresztül vagy Magyarországon nyújtotta be igénylését, néhány százalékuknak pedig az RMDSZ háromszéki és Bihar megyei szervezete gondozta iratcsomóját. Hogyan értékeli az EMNT civil kezdeményezési szerepét Erdélyben? Mennyire sikerült megvetnie a lábát az élet legkülönbözőbb területein? Két szinten, az országos elnökség és a területi szervezetek szintjén értékelném szerepünket. Országos szintű ügyekben több kezdeményező szerepet várok el magunktól. Hogy ehhez mi hiányzik? Legtöbbször az idő, illetve a motiváció. Ez utóbbi biztosan furcsán hangzik, de be kell ismerni, hogy vannak helyzetek, amikor egyegy ötletről saját magunk hisszük azt, hogy nincs értelme belevágni, ügyet csinálni belőle. Gondolom, nem vagyunk ezzel egyedül. Területi szinteken az adott szervezet vezetőitől függ a kezdeményezőkészség. Nincs két egyforma területi szervezetünk. Az EMNT Maros megyei szervezetét mindenképp szeretném kiemelni, mert az elmúlt két évben számos olyan közösségi kezdeményezése volt, amit sikerrel és a vásárhelyi magyar közösség növekvő érdeklődése közepette valósított meg. A legutóbbi könyves-gyertyás évfordulós megemlékezésre, a Vásárhelyi Forgatagra, az új kenyér ünnepére, az elsőként létrehozott Magyar Állampolgárok Klubjára gondolok. Az elmúlt négy évben azonban valamennyi szervezetünk kivette részét a munkából, főként az országos szintű feladatokból. Ide tartozik elsősorban a honosítás, valamint a magyarországi választásokra vonatkozó regisztráció és a levélszavazatok begyűjtése. Ez utóbbit az Erdélyi Magyar Néppárttal közösen bonyolítottuk le. Mit tart az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács legnagyobb ellenségének? A növekvő közömbösséget. A legnagyobb kihívás a megváltozott magyar közösségi igények követése, elsősorban a fiatalok vonatkozásában. Ezeket szem előtt tartva kell időről időre újratervezzük munkánkat. [Forrás:http://www.erdelyinaplo.ro/interju/valtozatlan-irodahalozat-uj-szolgaltatasok] Az idei év első konzuli napját szervezte meg Érmihályfalván és Szalacson 2015. február 12-én az EMNT érmelléki fiókszervezete. A két településről összesen harminc család nyújtott be honosítási kérelmet a kolozsvári főkonzulátus munkatársainak. Negyvenen kérvényeztek magyar igazolványt, illetve pótfüzetet, ötven anyakönyvi kivonatot bocsátottak ki, Érmihályfalván összesen 251-en kérvényezték a választási névjegyzékbe történő regisztrációt, szintén Mihályfalván nyolc útlevélkérelem is volt. Legközelebb március 24-én 11 és 16 óra között lesz konzuli nap Érmihályfalván. Konzuli nap NEMZETI TANÁCS, ÉRMIHÁLYFALVA
5 ÉRINTŐ Ilyen cirkusz még nem volt Mihályfalván! Sütő Éva Péntek estére volt meghirdetve Mihályfalván a helyi RMDSZ -szervezet tisztújító közgyűlése, ám ezúttal a szervezeten belüli viták és nézeteltérések miatt nem tudták megválasztani az új szervezeti vezetőséget, ami azt jelenti, a művelődési házban összegyűlt 106 szavazatra jogosított tag egy héten belül élhet ismét választási jogával. Arra nem térünk ki, hogy sokan ott helyben iratkoztak be a szervezetbe, sem arra, hogy a meghívókon az is szerepelt, hogy a választási jogot a napirendi tagságdíjhoz kötik, de tény, hogy a kettészakadt választmány és a szintén megoszlott tanácsosi testület nem a legbecsületesebb módszerekkel próbált felülkerekedni egymáson. A kialakult helyzet szerint egyik oldalon adott volt Nyakó József szervezeti elnök, polgármester, a hozzá hű választmányi tagokkal és tanácsosokkal, a másik oldalon pedig vélhetően Oláh Sándor alelnök, az ő vonzáskörébe tartozó tisztségviselőkkel. Ez abból vált nyilvánvalóvá, hogy a helyi szervezet második embere sem tisztelte meg jelenlétével a mihályfalvi tagság azon részét, akik a választás reményében áldozták fel péntek esti szabadidejüket. Summa summarum, mivel a felsorakozott tagság nem adta ki a kvórumot (összes tagok száma 873), azaz a fele plusz egyet, sőt a 32 választmányi tagból is csak 16 volt jelen, azaz a törvényesnél eggyel kevesebb ahhoz, hogy a következő tisztújító közgyűlés időpontját ki lehessen tűzni 10 perc [Forrás: http://www.reggeliujsag.ro/ilyen-cirkusz-meg-nem-volt-mihalyfalvan/] elteltével akár, így Borsi Imre Lóránt megyei ügyvezető alelnök kénytelen volt elnapolni a választásokat egy másik időpontra. Nyakó József szervezeti elnök szerint ilyen cirkusz még nem volt Mihályfalván, ugyanis a távolmaradás egyértelműen a választások szabotálására engedett következtetni. A két tábor egymásnak feszülése között, mint mondta, nehéz ellensúlyozni, és a kialakult helyzetet is csak nagy körültekintéssel tudja kezelni. A szakadás mindenképpen a jövő évi választások felé mutat, így nagy a tisztújítás tétje. Ugyanis annak ellenére mondta Nyakó, hogy a szervezeti elnök széke nem bársonyszék, mégis nagy jelentőséggel bírhat a 2016-os helyhatósági választások kimenetelére. Hogy milyen érdekek játszanak közre és feszülnek egymásnak a szervezeten belül, arról nem tájékoztatták a tagságot, mint ahogyan az is csak hosszas unszolására derült ki, kik is a távol maradottak, vagyis a pártütők, akik lóvá tettek több mint száz mihályfalvi lakost. Egy bizonyos: a huzavona és a civakodás már rég nem a város érdekeiről szól, bármennyire is próbálja palástolni a jelenlegi RMDSZ-es városvezetőség. Kérdés, meddig fogja tudni Nyakó kezelni vagy hárítani az immár nyilvánvalóvá vált belső ellentéteket. Érmihályfalvi borok a bihardiószegi borversenyen Húsz település 128 borászának 228 borát minősítette a zsűri a 14. bihardiószegi borversenyen. A helyi borok hegemóniáját csupán két borász tudta megtörni - az egyik éppen érmihályfalvi. Az elmúlt szombaton tartották meg a bihardiószegi kultúrházban a 14. borversenyt, melyen 20 település 128 borászának 228 borát kóstolta meg a zsűri. Az eredményhirdetéskor kiderült, hogy a mezőnyből egy minta sem kapott úgynevezett nagyarany minősítést, ellenben 81 arany, 74 ezüst és 54 bronzérmet adtak át a szervezők (a számokat összeadása utáni hiányzók emléklapokat vehettek át). A három kategória legjobbjainak kihirdetésekor az is kiderült, hogy a kilenc "dobogós" közül hét helyi borosgazda, csupán egy biharpüspöki és egy érmihályfalvi - Hegedüs Attila - tudott bekerülni a legjobbak közé. Egyébként két érmihályfalvi nevező volt Diószegen, a szervezők rendkívül alapos statisztikája szerint alább az elért eredményeik: Hegedüs Attila: szürkebarát 2013-19,033 - aranyérem, II. hely, cserszegi fűszeres - 18,833 - aranyérem, pinot blanc 2013-18,667 - aranyérem, bakator - 18,633 - aranyérem, rajnai rizling - 18,267 - ezüstérem, vegyes fehér - 17,30 - bronzérem, sauvignon blanc - 16,933 - bronzérem, furmint 2013-16,733 - bronzérem, chardonnay - 18,60 - aranyérem, vörös borok: kékfrankos rosé - 17,567 - ezüstérem, kékfrankos 2013-16,967 - bronzérem ( ) [Forrás: ermihalyfalva.ro/hirek] NEMZETI TANÁCS, ÉRMIHÁLYFALVA
6 ÉRINTŐ Szilágyi Zsolt a Néppárt elnöke - megújult az országos vezetőség Folytatás az 1. oldalról tette: az EMNP az erdélyi magyar közösség politikától elfordult tagjait próbálja megnyerni a közügyeknek és reményt adni a fiataloknak. Szilágyi Zsolt elmondta: Toró T. Tibort a munka folytatására kérte, az EMNP alapító elnöke pedig vállalta, hogy stratégiai alelnökként szolgálja tovább a pártot. Az Erdélyi Magyar Néppárt III. Országos Küldöttgyűlésén, az elnök személye mellett arról is döntöttek, kik töltsék be a párt alelnöki funkcióit. A küldöttek szavazása nyomán alelnöki tisztséghez jutott: Zatykó Gyula, Zakariás Zoltán, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Johann Taierling, Kolcsár András. [Forrás: MTI - Néppárt] Ülésezett a MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottsága 2014. november 5-én tartotta ülését a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási és Kulturális Szakbizottsága, Budapesten a Nemzeti Erőforrások Minisztériumában. A Néppárt képviseletében Dr. Szilágyi Ferenc vett részt az ülésen. Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a közneveléssel kapcsolatos programokról tartott beszámolót, majd Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programról beszélt. A szakbizottsági ülésen résztvevő Szilágyi Ferenc felvetette, hogy a Külhoni Szakképzés Évének részeként újra bevezethető lenne a határon túli pedagógusok szak- és tankönyvvásárlási támogatása, melyet tíz éve szüntettek meg. Magyar nyelvű szakkönyvek nélkül szinte lehetetlen lesz áttörést elérni a magyar szakoktatás tekintetében, olyan körülmények között, amikor is Erdély és a Partium túlnyomó részében hiányzanak a magyar menedzsmenttel rendelkező intézmények; a magyar tagozatokon, osztályokban sok esetben a könyv és szakemberhiány miatt a gyakorlatban románul (is) oktatnak. Gyetvai Árpád főtanácsos a felsőoktatásban várható változásokról beszélt. Szilágyi Ferenc kérdésére, melyek szerint lesz-e lehetőség a magyar kutatási források megnyitására a határon túli magyar intézmények/kutatók számára, elmondta, hogy a folyamat ebbe az irányba mutat, de ennek az a feltétele, hogy a forrásmegnyitás mellett a minőségbiztosítás és ellenőrzés szabályai is közös nevezőre kerüljenek. Gyetvai Árpád hozzátette, folyamatos párbeszédet folytatnak a határon túli magyar intézményekkel, és közöttük a Partiumi Keresztény Egyetemmel, éppen abból a célból, hogy ezeket minél hamarabb integrálni lehessen a magyar felsőoktatási térbe. NEMZETI TANÁCS, ÉRMIHÁLYFALVA
7 ÉRINTŐ Romániában beindult a korrupcióellenes fűnyíró, az amerikaiak a román műveleti területen elszánták magukat a politikai elit cseréjére. Ennek eszköze az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, melynek jóvoltából hetente új és meghökkentő ügyek derülnek ki. Romániában pár hónapja spontán össznépi tippjáték indult. Az alapkérdés, amit minden reggel feltesznek a közügyek iránt érdeklődők: Vajon ma kit visz el a DNA, vagyis az Országos Korrupcióellenes Ügyészség? Mert az állami szerv magasabb fokozatba kapcsolt, és sorra leplez le elképesztő méretű korrupciós ügyeket, ennek következtében pedig eddig érinthetetlennek hitt csúcspolitikusok, alkotmánybírák, állami tisztségviselők letartóztatását kezdeményezi pártállásra való tekintet nélkül. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a DNA Traian Băsescu volt államfő eszköze. Ez annál is valószínűbbnek tűnt, mert a szocialisták EU-csatlakozási kényszerből létrehozott látszatintézményéből Băsescu regnálása alatt faragott hatékonyabb szervezetet Monica Macovei egykori igazságügyi miniszter. A múlt héten viszont ezt tettekkel cáfolta az ügyészség, amikor rászállt Băsescu üdvöskéjére, a volt elnök által létrehozott politikai formáció, a Népi Kezdeményezés Pártja (PMP) elnökére, Elena Udreára. Tény ugyanakkor, hogy a DNA erős támogatottsággal bír, s vitorláját olyan szelek duzzasztják, amelyek képesek voltak elfújni a jelenlegi kormánypárt egyik legerősebb emberét, a szocialisták szürke eminenciását, Viorel Hrebenciucot. Márpedig ilyen erő Románián belül eddig még nem született, és az Európai Unió is gyengének bizonyult korábban. Amerika visszainteget Kizárásos alapon marad tehát az Egyesült Államok, amin olyan nagyon nem lehet csodálkozni: Ukrajna és a Moldovai Köztársaság szomszédjaként Románia kulcshelyzetben van. Fontos szempont továbbá, hogy az országot vastagon meghitelezte az IMF, az elmúlt években érdemi döntést a világbank potentátjainak jóváhagyása nélkül egyik kormány sem hozhatott. És az altalajkincsekről sem feledkezhetünk meg, példának okáért köztudomású, hogy a verespataki aranyat, valamint ritkafémeket cianidos technológiával befolyásos tengerentúli befektetők termeltetnék ki, és palagáz után kutatva a Chevron amerikai cég is körbefúrta az országot. A legbefolyásosabb román véleményvezér, Cristian-Tudor Román börtönlottó Popescu (becenevén: CTP) betonbiztos forrásokra hivatkozva egyenesen azt állította, hogy a DNA vezetőjét, Laura Codruta Kövesi főügyészt amerikai nyomásra nevezték ki. Mindenesetre tény, hogy Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese tavaly januári látogatásán elsőként a főügyészt kereste fel, és négyszemközt tárgyalt vele, majd csak ezután autózott át az államelnöki palotába, márpedig az amerikai diplomaták általában ezekkel a gesztusokkal is üzennek. Ez után kapott szárnyra a hír, hogy a korrupcióellenes ügyészségnél számos politikusdosszié áll, és ahogy közeledett a tavaly év végi államfőválasztás, úgy fokozódott a nyomás a politikai eliten. Fontos mellékszál, hogy az elnökválasztás tétje a fent említett elemző szerint nem egyik vagy másik politikai oldal nyeresége, hanem az igazságszolgáltatás jövője volt CTP szerint a szocialista Victor Ponta miniszterelnök győzelme az igazságszolgáltatás halálát jelentette volna. Ponta és támogatói ezt a mérkőzést elveszítették, és most vert helyzetből nézik, ahogy átrendezik az erővonalakat. Klaus Johannis meglepetésszerű államfővé választásával viszont megnyílt a tér, egymás kezébe adják a kilincset amerikai katonai és politikai vezetők. Victoria Nuland is visszalátogatott idén januárban, emelve a téten, amikor az egyébként később alkotmányellenesnek bizonyult Nagy Testvértörvény mellett érvelt, mely a távközlési cégeket adattárolásra kötelezte volna. Az adatokba a titkosszolgálatok igény esetén betekinthetnének. Továbbá kötelezővé tették volna a név szerinti regisztrációt feltöltős mobilkártya esetén is. Moldova a kulcs Az események magyarázata a román elit szuverenitást feladó viselkedésében rejlik, mást ugyanis nem tehet. Említettük az IMF-et, melynek kölcsönei nélkül már csődbe ment volna az ország. Az IMF küldöttsége most is Bukarestben tárgyalt, s azt szeretnék, ha a kormány liberalizálná a gázárakat. A kabinet ezt nem akarja, mert az amúgy is egyre kisebb választói támogatását ezzel teljes mértékben elveszítené. Az eddigi tapasztalatok alapján az IMF fog nyerni. Másfelől Románia többszörösen is érintett az orosz ukrán konfliktusban. Ukrajna mellett figyelniük kell a szomszédos Moldovai Köztársaságra is, mely Bukarestből nézve román ország, jelentős orosz kisebbséggel, mi több, orosz identitású elittel. A két állam egyesülése már régóta a politikai reto- NEMZETI TANÁCS, ÉRMIHÁLYFALVA
8 ÉRINTŐ Román börtönlottó Folytatás a 7. oldalról rika része, Traian Băsescutól Victor Pontáig mindenki használta már kampányeszközként, az új államfő első útja is Chisinauba vezetett. A román elemzők szerint a következő konfliktuszóna a második román államban várható. Az oroszokat viszont csak azóta zavarja a nagyromán álom, amióta Ponta besorolt a csillagos lobogó alá. 2012-ben Pontáéknak a demokratikus intézmények elfoglalását célzó villámháborúja mellett az Oroszország Hangja még valóságos propagandahadjáratot folytatott, tavaly viszont Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes azzal fenyegette meg a vele szemben repülési tilalmat foganatosító Romániát, hogy legközelebb egy bombázóról nézi meg a fővárost. Ponta tehát elveszítette az oroszok támogatását, de az amerikaiak sem bíznak benne. Hiszen mentora többek között az a Ion Iliescu, aki 1953-ban lépett be a kommunista pártba, Moszkvában diplomázott, majd 1965-ben Nicolae Ceausescu hatalomra kerülése után a Központi Bizottság tagja lett, a román rendszerváltás után három cikluson keresztül volt köztársasági elnök. Romániát többek között a nagymértékű korrupció miatt nem vették fel eddig a schengeni övezetbe, és mind az Európai Bizottság, mind az amerikai külügyminisztérium éves jelentéseiben előkelő helyen szerepel a probléma. De hogy mennyire rendszerszintűvé vált, az csak mostanság kezd kiderülni, amikor a megvádolt politikusok és üzletemberek kiborítják a csontvázakat a szekrényből. A román alternatív nyilvánosságban keringő poén szerint a romániai parlament két házában csak az a politikus nem korrupt, aki még ehhez is hülye. A nép dühös, és joggal dühös: a legnagyobb lenyúlások éppen abban az időszakban történtek, amikor a gazdasági válságra hivatkozva megnyirbálták a fizetéseket, nyugdíjakat, és családok százezreit szorították a létminimum peremére. Mindeközben kialakult egy hirtelengazdag réteg, az oligarchák (román megfelelőjük: helyi bárók) mellett politikusok és házastársaik, továbbá médiamágnások, üzletemberek halmoztak fel vagyonokat. Így érthető, hogy a publicisták legtöbbször a rákos sejt burjánzásához hasonlítják a korrupciót, amely áttételeivel az egész országot megfertőzte. A hivatalnokok jóindulatát megváltó kis figyelmességekkel, az orvosok zsebébe becsúsztatandó borítékokkal, a kapcsolatokon keresztül elintézett ügyekkel napi szinten együtt élt a romániai átlagpolgár. Legfeljebb legyintett, hogy ezt hívják Szerkesztő bizottság: Lapfelelős: Dr Szilágyi Ferenc Tördelő szerkesztő: Molnár Zsolt Tel: 025355552 [Forrás:http://valasz.hu/uzlet/roman-bortonlotto-109500] Lapszerkesztők: Czeglédi Júlia, Id. Szilágyi Ferenc Kiadó: Érmihályfalvi EMNT iroda, Köztársaság (Republicii) 40. szám Email: erintoujsag@gmail.com, ermihalyfalva@neppart.eu balkanizálódásnak. De mára kiderült, hogy gyakorlatilag minden párt, egykori és jelenlegi kormányerő, állami és jogszolgáltatási intézmény vagy erőszakszervezet vezetéséig érnek a korrupció szálai, s oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki kibogozza, hogy ki kivel, mikor, mennyiért zsírozott le egy nagy üzletet nem mellesleg az adófizetők pénzéből. Magyarok is célkeresztben Mivel az erdélyi magyar politikai elit politikailag és gazdaságilag is integrálódott a bukaresti közegbe, várható volt, hogy az RMDSZ sem ússza meg. Ennek első jeleként 2012-ben Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét akkor még környezetvédelmi miniszterként a DNA befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozatának meghamisításával gyanúsította meg. Borbély lemondott, de az akkor ellenzékben lévő szocialisták nem járultak hozzá mentelmi joga megvonásához, így a bírósági szakaszt megúszta. Eddig. Most ismét elővették az ügyét. Vagy emlékszünk még a háromszéki szenátorra, Olosz Gergelyre, akit a DNA azzal vádolt, hogy az Országos Energiaszabályozó Hatóság vezetőjeként 2007-ben és 2008-ban állami szerződésekhez juttatott négy céget, ennek fejében pedig több mint 500 ezer eurót és 400 ezer lejt kért. Néha viszont félrehord az igazságszolgáltatás fegyvere: a DNA hivatali visszaéléssel vádolta meg a restitúciós bizottság tagjaként dolgozó Markó Attilát egy ingatlanvisszaszolgáltatási ügyben, közben kiderült, hogy az ominózus ülésen a politikus részt sem vett, alá sem írt semmit. Arról a székelyföldi politikusról van szó, akinek restitúciós munkáját a református egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumért folyó perben a romániai bíróság felfüggesztett börtönbüntetéssel honorálta (a kollégiumot visszaállamosították, átadták az önkormányzatnak). A Korrupcióellenes Ügyészség tehát elszánta magát a minél teljesebb tisztogatásra, és ehhez megfelelő hátszele is van. A startvonalon melegítenek Johannis liberálisai, átvennék a hatalmat, az viszont láthatóan nem dőlt el, hogy pontosan kik is kerülnek majd a kormányrúdhoz. A hadjárat eredményeképpen egyébként könnyen működésképtelenné válhat a román kormány. Merthogy Bukarestben az egyik karikaturista szerint így köszöntik egymást a politikusok: Hát téged még nem vittek el?