MELLÄKLET 2006 decemberäben a LakossÅgi PÄnzÇgyi SzolgÅltatÅsokat VizsgÅlÉ SzakÄrtői BizottsÅg: Az egyoldalä szerződçsmédosñtös ilyen feltçtele a gyakorlatban a pçnzügyi intçzmçny javöra korlätlan, indokläs nålkçli médosñtäst alapoz meg.... A jelenlegi gyakorlat alapjön a pçnzügyi szolgöltaték szerződçsmédosñtösi joga indokolatlanul szåles körre terjed ki, annak nincsenek megfelelő korlätai, valamint a fogyaszték informölösa a völtoztatösrél meglehetősen korlötozott, Ñgy gyakorlatilag a fogyaszték teljesen kiszolgältatottak az ilyen jellegű médosñtäsokkal szemben. Javaslatok a LakossÖgi BankszolgÖltatÖsok ProblÇmÖinak KezelÇsÇre (LakossÖgi PÇnzÜgyi SzolgÖltatÖsokat VizsgÖlÉ SzakÇrtői BizottsÖg, 2006. december) AdatvÄdelmi biztos 2007. augusztus 21. napjån kelt jelentäsäne: Az ÜzletszabÖlyzat előzőekben idçzett rendelkezçse lçnyegçt tekintve az ÜgyfÇl szömöra ellenőrizhetetlen Ås nyomon követhetetlen felhatalmazäst ad a hitelező banknak a szerződçs médosñtösöra, mivel a bankon kñvül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossögi hitelek kocközati tçnyezői mikçnt alakulnak, illetve a bank forrös-, valamint hitelszömla-vezetçsi káltsçgei mikçnt völtoznak. (OrszÖggyűlÇsi biztosok jelentçse az OBH 2958/2006 sz. Ügyben, 2007. augusztus 21.) A GVH 2007-es Ävről szélé jelentäse: A banki gyakorlatban ÖltalÖnossÖ völt az a megoldös, hogy az ÖltalÖnos szerződçsi feltçtelekben a meghatörozott feltçteleket Çs kárülmçnyeket Ägy ÑrjÖk kárül, hogy a bankok gyakorlatilag bärmikor, bärmilyen mårtåkben mçdoséthatnak a szerződåseken, Äj dñjakat vezethetnek be, Äj szerződçses feltçteleket alkalmazhatnak. Megjelentek Çs terjednek olyan hitelintçzeti gyakorlatok is, amelyek lçnyege, hogy a hitelintçzetek kedvezmçnyes akciék keretçben hirdetnek olyan rávid időtövra vonatkozé kondñciékat, amik hosszä tövon eleve fenntarthatatlanok, majd a bank a szerződçsben biztosñtott egyoldalä szerződçsmédosñtösi lehetősçget kihasznölva völtoztatja meg a szerződçs lçnyeges tartalmöt az ÜgyfÇl hötrönyöra. (GVH, BeszÖmolÉ az OrszÖggyűlÇs rçszçre, 2008. Öprilis)
MELLÄKLET ÖllampolgÅri jogok orszåggyűläsi biztosa 2008-ban: âllöspontom szerint a jelentåsemben feltärt visszässägok toväbbra is fennällnak, ha a bank nem völtoztat az eddigi egyoldalä szerződçsmédosñtösi gyakorlatön Çs az Ügyfeleket a szerződçs médosñtösakor nem töjçkoztatja annak valés Çs okszerű indokairél. Mindez termåszetesen megköveteli, hogy a bank médosñtsa ÇzletszabÄlyzatÄban a kamat Çs káltsçgmédosñtösra vonatkozé feltçteleit is, hiszen nehezen löthaté be, hogy a kezelçsi káltsçg médosñtösöra tábbek kázátt a bankkázi hitelkamatok, a jegybanki alapkamat, az ÖllampapÑrok hozama, vagy a forröskáltsçg völtozösa milyen hatöst gyakorol, avagy gyakorol-e egyöltalön börmilyen hatöst. Abban az esetben, ha egymössal ássze nem függő kçrdçseket gondolva itt külánásen a kamatok Çs egyçb káltsçgek egyoldalä médosñtösönak feltçteleire az ÜzletszabÖlyzat azonos médon szabölyoz, az alkalmas arra, hogy a bank visszaåljen e rendkñvçli Ås ÄllÄspontom szerint indokolatlanul täg felhatalmazäsäval. NyilvÖnvalÉ, hogy a forröskáltsçg völtozösa befolyösolhatja kamatperiédusrél kamatperiédusra a völtozé kamatozösä kálcsánák kamatmçrtçkçt. A jegybanki alapkamat völtozösönak azonban a kezelçsi káltsçg mçrtçkçnek völtozösöhoz nem igazön van börmi káze. JelentÇs az OBH 1474/2008 sz. Ügyben (âllampolgöri jogok orszöggyűlçsi biztosa, 2008. jänius 20.) A GVH 2009-ben Ågazati vizsgålatot: Az egyoldalä szerződçsmédosñtösok esetçben a pçnzügyi szolgöltaték Öltal kávetett jelenlegi gyakorlat szerint a hitelszerződçsek esetçben gyakran előfordul, hogy a szolgöltaték külánbáző elnevezçsek alatt lçnyegçben előre kiszamñthatatlan Ås ellenőrizhetetlen egyoldalà médosñtäsi jogot kötnek ki a sajät javukra. A fogyaszték ugyanis a hitelfelvçteli dántçsük sorön mindássze tizenát napig lehetnek biztosak a kondñciék völtozatlansögöban, Çs ezutön gyakorlatilag a piac börmely szereplőjçnçl ki vannak tåve az ellenőrizhetetlen médosñtäs lehetősågånek. (VÖltÖs egyes lakossögi Çs kisvöllalati pçnzügyi termçkek esetçben, GVH Ögazati vizsgölat, 2009. februör 5.)
MELLÄKLET A GVH, ugyancsak 2009-ben: A vizsgölat megöllapñtotta, hogy a hitelnyäjték Öltal alkalmazott egyoldalä szerződçsmédosñtösok gyakorlata alapvetően ellehetetlenñtette egyes piaci automatizmusok megfelelő működåsåt. A médosñtösok alkalmazösönak gyakorlata tartalmäban tàlzottan szåleskörű, formöjöban pedig nem biztosñtott a fogyaszték szömöra megfelelő lehetősçget arra nçzve, hogy Çrdemben töjçkozédhassanak az Öltaluk esetlegesen elfogadhatatlannak tekintett völtoztatösokrél. (TÖjÇkoztatÉ az OrszÖggyűlÇs rçszçre, GVH, 2009. möjus) Az MNB kät szakärtője 2010-ben: A bankok ÄrazÄsi erőfölånyånek kihasznäläsät nagyon nehåz egzakt médon szämszerűsñteni, leginköbb azçrt, mert a forrösok nincsenek megcñmkçzve (vagyis nincs egyçrtelmű megfeleltetçs, hogy melyik forrös finanszñrozza melyik hitelt), Ñgy egy konkrçt jelzöloghitel pontos finanszñrozösi káltsçge nem hatörozhaté meg. (DrÖgÖk-e a lakossögi hitelek MagyarorszÖgon?, Gyura GÖbor Çs Szigel GÖbor, a szerzők a Magyar Nemzeti Bank szakçrtői, 2010. szeptember 27.) SzÄmÑtÄsaink szerint a hitelintåzetek a välsäg kitöråsåt követően a forräs Ås kockäzati költsågeik emelkedåsåt meghaladé médon terheltåk az adésokat. (DrÖgÖk-e a lakossögi hitelek MagyarorszÖgon?, Gyura GÖbor Çs Szigel GÖbor, a szerzők a Magyar Nemzeti Bank szakçrtői, 2010. szeptember 27.) ásszegzäskäppen megållapàthatjuk, hogy 2005 Äs 2009 kâzâtt tâbb Ållami hivatal Äs szakärtő is ägy àtälte meg a hitelnyäjték egyoldalä szerződäsmédosàtåsi gyakorlatåt, hogy az nem felel meg az egyçrtelműsçgi kávetelmçnynek (Hpt. 201. ç (3) bek.). A hitelnyäjték Åltal megnevezett kârçlmänyek våltozåsai ugyanis nem nyilvånosak (pl. a lakossågi hitelek kockåzati tänyezőinek alakulåsa; a bank forrås-, valamint hitelszåmla-vezetäsi kâltsäge), a felsorolt kârçlmänyek nem lehetnek âsszefçggäsben a hitelnyäjték Åltal médosàtott kâltsägelemekkel, Äs ellenőrizhetetlen, hogy a fogyaszték kâltsägeinek emeläse arånyban Ållt-e a hitelnyäjték kâltsägeinek az emelkedäsävel.