4.1.2. A megfelelő szakirodalom és egyéb hasznos források felkutatása

Hasonló dokumentumok
Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson

Szakdolgozati szeminárium

Szakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet

A SZAKIRODALOM HASZNA ÉS SZERKEZETE

Könczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

Szakdolgozat. Lengyelné Molnár Tünde Verók Attila

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

Tánc a pedagógiában az OPKM könyvtári állományában 1. feladatlap TANKÖNYVEK Miből és mit tanítunk?

Hogyan írjunk szakdolgozatot? v1.1

BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban

Bemutatkozik az MTA Könyvtára

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

Az egyszer keres felületen sz kíthetjük a keresést adott mez re a legördül lista segítségével.

Az előadás célja. Projektfeladat és szakdolgozat tájékoztató. Mivel is foglalkozunk a Tanszéken? Témakínálat

A kötet szerkesztői. Ábel István

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

Digitális kiadó Olvasói igények, veszélyek és lehetőségek

HOGYAN ÍRJUNK (JÓ) TDK DOLGOZATOT?

(Az Ügyrend 3. sz. melléklete) Készítette: Sominé Fenyvesi Olga könyvtárigazgató. Jászberény, június 14.

ALEPH Elektronikus Katalógus rövid útmutató

MAGAZIN KIAJÁNLÓ december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely (3780 Edelény, István király útja 49.)

Használd jól a könyvtári katalógust!

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

A szellemi munka technikájának tanítása Zenei gyűjtemény felhasználásával

Online tartalmak konzorciumi beszerzése

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketingstratégia. tanulmányokhoz

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business. tanulmányokhoz

A könyvtári rendszer

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketingstratégia. tanulmányokhoz

Evezz a mélyre! Haladó kutatási tippek bölcsészet- és társadalomtudományok témakörben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

Tanuljunk együtt! Ajánlás

Áttekintés. Legfontosabb indirekt források. Dömsödy Andrea KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 2.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

Szempontrendszer az oktatók/kutatók szakmai munkájának értékeléséhez

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

WIMMER Ágnes. A vállalati hatékonyság külső befolyásoló tényezői

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 KIADÓI TEVÉKENYSÉG

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

ZÁRÓDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Cikktípusok készítése a Xarayában

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok

A SZAKDOLGOZAT KÖVETELMÉNYEI A SZEXUÁLPSZICHOLÓGIAI SZAKPSZICHOLÓGUS KÉPZÉSBEN

Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Magyar Tudományos Művek Tára Elmélet és feltöltési alapok. ELTE Egyetemi Könyvtár Szabó Panna október 8.,

A dolgozat címe maximum két sor hosszúságú

Faipari terméktervező Mérnökasszisztens

A WEBOPAC (online elektronikus katalógus) használata. 1. Keresés az adatbázisban (összetett):

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business. tanulmányokhoz

A Karikó János Könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez. Bibliográfiai információk gyűjtése és kezelése

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete

Digitális kincstár digitális kincskereső Elektronikus szolgáltatások az MTA Könyvtárában

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ. 58 Kiadói tevékenység Kiadói tevékenység Könyvkiadás

KUTATÁSTÁMOGATÁS SOROZAT. Felhasználói segédlet Academic Search Complete adatbázisban idézők kereséséhez

Online marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Útmutató a szakdolgozat megírásához

Geográfus MSc és Földtudomány MSc szakos hallgatók diplomamunkájával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Vaskohászati technikus Melegüzemi technikus

alap közép felső angol német francia orosz

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

A TUDOMÁNYOS ÍRÁS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTŐ KURZUS

Jogi és menedzsment ismeretek

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Kovácsné Garamszegi Marianna vezető könyvtáros Veszprém, MKE Jogi Szekció július 8.

A, B, C, D, E a vállalat vizsgált termékei

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT

PROJEKTFELADAT I. Termelésmenedzsment témacsoport

Hitetek mellé tudást

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Dr. Kührner Éva 2011.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT I. A KÖNYVTÁR TÍPUSA, NAGYSÁGA, FELADATKÖRE ÉS MUNKASZERVEZETE II. A KÖNYVTÁR KÖRNYEZETE

Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal

*Ezen felületet kell kitölteni saját fiók létrehozásáho z

SZERZŐI JOGOK JOGTÍPUSOK

Régi oldal. Új oldal. Útmutató az új honlaphoz. Regisztráció a Lépéselőny Üzleti Közösségi Portálon

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL

AZ AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN ONLINE (ATON) SZAKFOLYÓIRAT INDÍTÁSA

Átírás:

4.1.2. A megfelelő szakirodalom és egyéb hasznos források felkutatása Nézzünk néhány példát arra, mikor, milyen információs források jelenthetnek jó kiindulópontot a böngészéshez, első körben a téma szűkítéséhez, s aztán a konkrét kérdések megválaszolását segítő irodalomgyűjtéshez is: Természetesen adódik a választott téma alapirodalmának (például a tankönyvek, alapvető szakkönyvek, szakcikkek) áttekintése, beleértve a kérdésünkhöz kapcsolódó fejezeteket és az irodalomjegyzékeket, hivatkozásokat is. Például egy marketing témájú dolgozatnál az elérhető marketingszakkönyvek, ha a fogyasztói elégedettséget vizsgáljuk, akkor az ezzel foglalkozó szakkönyvek, illetve az alapkönyvek kapcsolódó fejezetei, s az ezekben fellelhető hivatkozott irodalmak és szerzőik adhatnak ötletet a további kereséshez, illetve a könyvekben tárgyalt kérdések a téma szűkítéséhez. Bármilyen témában is írjunk, mindenképp illik s célszerű is ismernünk a szakterület alapműveit és alapvető folyóiratait.* Ezt valószínűleg el is várja a dolgozat majdani értékelője, másrészt ezeket elolvasva már egy világosabb képet kapunk a vizsgált területről. Az adott szakterületen (vagy konkrétabb témában) született korábbi munkák (szakdolgozatok, disszertációk, tanulmányok) s ezek irodalomjegyzéke és hivatkozásai. Érdemes az irodalomjegyzék mellett a szövegközi hivatkozásokat is figyelemmel kísérni, így kideríthetjük, melyek a sokat idézett klasszikusok vagy a mostanában feltörekvő ismeretek, elméletek. Így jobb az esély arra, hogy számunkra fontos forrásokra leljünk. A könyvtárak katalógusai, adatbázisai igen hasznos és sokféle forrással szolgálhatnak. Ne feledjük: a könyvtárakban nemcsak az ismert szakkönyveket találhatjuk meg vagy folyóiratok archívumaiban böngészhetünk, hanem sok kevéssé ismert vagy kevéssé kézenfekvő forrást is fellelhetünk (nyomtatott formában s egyre inkább elektronikusan is), amelyek létezését nem is sejtettük. Például egy adott szakterület vezető folyóiratainak áttanulmányozása természetes ötletként adódik a témakeresésnél, de a számunkra ismeretlen szervezetek kutatási jelentéseit, műhelytanulmányokat, konferenciakiadványokat is elérhetünk a katalógusokban való kereséssel vagy esetenként a kiadó vagy a szervező honlapján. * Ehhez ad támpontokat az Üzleti fogalomtár című kötet (Chikán Wimmer, szerk., 2003, 2004). A Hasznos könyvek, folyóiratok, honlapok című mellékletben válogatott forrásjegyzék kapott helyett tematikus bontásban (i. m. 219 233.). 71

Internetes adatbázisok, szakmai folyóiratok on-line változatai, archívumai egyre szélesebb körben elérhetők a könyvtárakon, illetve az interneten keresztül, esetenként a könyvtárak előfizetését vagy tagságát felhasználva. Hatalmas kincsesbánya ez, ahol sok ezer szakmai folyóiratban böngészhetünk, illetve kereshetünk konkrétan. Böngésző programok, például a Google Tudós (www.googlescholar.com vagy www.googletudos. hu) is segítségünkre lehetnek, ahol egy-egy cikk vagy tanulmány lehetséges elérési helyeiről is információt kaphatunk. A könyvkereső oldalak, könyvkereskedők és könyvkiadók honlapjai jó kiindulópontot jelenthetnek egy-egy szakterület szakkönyveinek feltérképezéséhez, a szakirodalom fejlődésének nyomon követéséhez. A szakkönyvekre természetesen a könyvtári katalógusokban is rálelhetünk, de ha kevésbé konkrétak az elképzeléseink, nem tudjuk pontosan, hogy mit keresünk, vagy csak általánosan szeretnénk tájékozódni egy-egy szakterületen, akkor a könyvszakma információi jó alapot nyújtanak. A böngészéshez a kiadók vagy a könyvkereskedők egy-egy kategóriában (például Gazdaság, Pénz + piac vagy Üzlet, stratégia ) kínált könyveinek a listája, a bőséges forráslisták szűkítésére pedig sikerlistái vagy újdonságainak listái adhatnak ötleteket. A könyvkereskedő-oldalak (például nemzetközi viszonylatban az amazon.com és a magyar piacon is több kereskedő honlapja) a könyvek ismertetői mellett egyre inkább közzéteszik azt is, hogy a kötet vásárlói milyen más könyveket vettek, így itt is ötletet meríthetünk a további kereséshez. Segíthetnek az ugyanott elérhető vásárlói kommentárok is abban, hogy az érdeklődésünknek legmegfelelőbb kötetet vegyük kézbe. A külföldi kereskedői oldalakon s gyakran a hazai kiadói honlapokon is belelapozhatunk a könyvekbe, így konkrét szakmai információkhoz is juthatunk az íróasztalunk mellől. Ráadásul ezeken az oldalakon gyakran kedvezménnyel rendelhetjük meg a kiválasztott könyveket, ha úgy döntünk, hogy a polcunkon szeretnénk tudni az adott művet.* * A forráskeresés a számunkra fontos és érdekes témákban egyben a saját (szak)könyvtárunk alapjainak lerakását is jelent(het)i. A felhasznált szakkönyvek esetében érdemes megfontolni, hogy azt könyvtárból vagy ismerőstől kölcsönözzük, vagy szeretnénk saját példányt, melyet bármikor elérhetünk a polcunkon, s melyben személyes megjegyzéseinket, kiemeléseinket is megjeleníthetjük. [A saját könyvtár építését elősegítendő az Alinea Kiadó felajánlja, hogy az e megjegyzésre hivatkozóknak a kiadó szakkönyveinek árából a szokásos (jelenleg 20 százalékos) kedvezmény felett további 5 százalék árengedményt nyújt a kiadótól történő közvetlen (telefonon, e-mailen, személyesen vagy a honlapon keresztüli) megrendelésekre a kiadó megjegyzése.] 72

A szakmai szervezetek honlapjai is sokféle hasznos információval szolgálhatnak. Egy-egy területen ma már igen sokféle szervezetet találhatunk, menedzsmentirányultságú, vállalatokat tömörítő, illetve akadémiai, a tudományos kutatásra összpontosító hazai, külföldi, nemzetközi társaságokat egyaránt. E társaságok kiadványai, rendezvényei, konferenciái felhívhatják a figyelmet a szakterület kurrens témáira, legfrissebb publikációira, s nem utolsósorban személyes konzultációkhoz is szerezhetünk itt ötleteket (kit érdemes megkeresnünk egy-egy konkrét témakörben). A témában érintett vállalatok, intézmények honlapjai a konkrét információk mellett további ötleteket is adhatnak, s hasznos linkekre hívhatják fel a figyelmet. Személyes konzultációk is segíthetik a dolgozatírók munkáját. A konzulens (témavezető) véleménye és tanácsainak hasznosítása mellett a témával foglalkozó vállalati szakembereket és kutatókat is felkereshetünk konkrét kérdéseinkkel. A témához kapcsolódó internetes oldalak, fórumok is gyakran hasznos információkkal szolgálhatnak, itt azonban mindenképp fokozottan érdemes értékelnünk a források, hozzászólások hitelességét, pontosságát, ellenőrizhetőségét. A túl speciális keresés kockázatai Ha az általunk ismert és más szakterületek között keresünk kapcsolatot, ügyeljünk arra, hogy ne túl speciális nyelven fogalmazzuk meg a másik terület szakkönyveiben és szaklapjaiban való keresés paramétereit. Például egy vállalati pénzügyekkel foglalkozó kolléga az ellátási láncokban megfigyelhető lánctartozások, hitelkockázatok kérdésében keresett szakirodalmat. A logisztika és ellátásiláncmenedzsment szakirodalmában valószínűleg első körben elegendő (és célszerűbb) az általánosabb pénzügyi kifejezésekre keresni (finanszírozás, likviditás, hitel, pénzügyi kockázat), mert nem biztos, hogy a speciálisabbak (pl. csoportos likviditási kockázat ) megjelennek vagy pontosan az általunk ismert szakkifejezésekkel jelennek meg más területek szakirodalmában. Hasonlóképpen, ha a 360 fokos értékelés módszerét szeretnénk vizsgálni a vevőkiszolgálással foglalkozó munkatársaknál a marketing és a logisztika szakirodalmában, lehet, hogy a konkrét módszerre 73

74 keresve nem vagy csak kevés forrást találunk, de az emberierőforrás-menedzsment, az egyéni teljesítményértékelés, az ösztönzés stb. általánosabb témákra keresve hasznos forrásokra lelhetünk. Láthatjuk tehát, hogy információk bőséges tárháza áll rendelkezésünkre, így csak megerősíthetjük a korábbi tanácsokat: keressünk kreatívan, s emellett keressünk (és válogassunk, szelektáljunk) tudatosan! A fellelt és a ténylegesen felhasználható és felhasználandó információk köre természetesen nem azonos, s a munka műfaja és célja is befolyásolja, hogy miként érdemes válogatni. 24. tanács Kutassunk fel többféle forrást! Lehetőség szerint ne hagyatkozzunk egyféle, egyetlen vagy kevés hasonló forrásból származó információra. Ez a tanács egyrészt érvényes az információforrás jellegére: ne kizárólag könyvek vagy folyóiratok, illetve ne csak internetes források vagy interjúk alapján készüljön a dolgozat. Mindezeknek a forrástípusoknak megvannak a maguk előnyei és hátrányai (frissesség, aktualitás, részletezettség, a vizsgált kérdésre való fókuszálás mértéke), s érdemes a különböző előnyöket kihasználnunk. A források jellegén túl a többféleség igénye érvényes az információ eredetére is. Ha egy konkrét céget vagy iparágat vizsgálunk, érdemes több szereplő nézőpontját figyelembe venni, megvizsgálni. Gyakori eset, hogy egy-egy kiválasztott szereplő szempontjából mond határozott véleményt egy dolgozat írója, miközben a másik fél érdeke, véleménye nyomokban sem jelenik meg. Tipikus példái ennek a beszállítók kiszolgáltatottságát elemző munkák, amelyek gyakran elfelejtik megvizsgálni a helyzetet a vevő szempontjából, vagy legalább azt megnézni, hogy mi jellemzi az adott piacot, a versenyhelyzetet, s miért vállalja fel a beszállító ezt a kiszolgáltatott helyzetet. 25. tanács Szelektáljuk a forrásokat! Ne a mennyiségre, hanem a minőségre, a témához való kapcsolódásra, a forrás jelentőségére és hitelességére figyeljünk a válogatásnál! Gyakran

előfordul, hogy a szerző leragad az első egy-két kvázi véletlenszerűen fellelt forrásnál vagy éppenséggel elvész a sok különböző, egymásnak ellentmondó forrás között. Szelektáljunk, válogassuk ki a témánk (pontosabban a kérdésfelvetésünk) szempontjából valóban érdemi forrásokat, s ezeket dolgozzuk fel. Ha nem tudunk lemondani egy érdekes, szimpatikus műről, amely tartalmilag kilóg a dolgozatból, egy-egy rövid utalás, lábjegyzet erejéig belecsempészhetjük azt a munkánkba, de mindig törekedjünk arra, hogy a dolgozat jól fókuszált legyen. A magunk által kiválasztott kérdésre keressük a választ, s ennek megfelelően koncentráljuk az erőforrásainkat. Nem véletlen, hogy a felhasznált forrásokkal kapcsolatos értékelési szempont általában a felhasznált források körét és relevanciáját egyidejűleg vizsgálja. (Vagyis nem a felhasznált források mennyiségét, az irodalomjegyzék hosszát nézik a bírálók. Természetesen a túl rövid irodalomjegyzék sem vet jó fényt a munkára, de ez is függ a feladattól: ha egy konkrét mű elemzése a cél, lehet, hogy csak ez az egy anyag szerepel az irodalomjegyzékben ) 26. tanács Ne feledkezzünk meg az alapművekről! Gyakori, s mondhatjuk: szarvashiba, hogy egy-egy szakterület alapműveiről megfeledkezik a szerző. Vonatkozik ez a témával foglalkozó elismert nemzetközi szaktekintélyekre, a szakterület alapműveire s a hazai alapvető forrásokra (magyarul megjelent külföldi könyvekre, cikkekre és hazai szerzők alapműveire) egyaránt. Ha például stratégiáról írunk, illik ismerni Michael Porter, C. K. Prahalad vagy Henry Mintzberg műveit (különös tekintettel a magyarul is megjelent munkákra), illetve a témában magyar szerzők tollából megjelent műveket. Ha marketingről esik szó, Philip Kotler Marketingmenedzsment című könyvét s a KJK és az Akadémiai Kiadó marketingsorozatának szakkönyveit. Ha vállalati pénzügyekről, akkor a magyar piacon (és nemzetközi viszonylatban is) klasszikus Brealey Myers-kötetet, ha vállalatértékelésről, akkor Damodaran, Pratt, illetve Copeland Koller Murrin magyarul is elérhető írásait, ha a tulajdonosiérték-szemléletről, akkor Alfred Rappaport alapművét, ha kontrollingról, akkor Péter Horváth munkáját. A sort 75

76 hosszan folytathatnánk, s az előbbiek természetesen csak kiragadott példák, és most kizárólag a magyarul megjelent külföldi szakkönyvek közül említettünk néhányat a teljesség igénye nélkül. Ezek a művek akkor sem hanyagolhatók el, ha némelyik tartalmával esetleg nem értünk egyet. Mindenképpen érdemes tenni legalább egy utalást, amely jelzi, hogy a dolgozat írója ismeri a témával foglalkozó alapműveket. Különösen igaz ez tudományos munkákra, kutatásokra, ahol illik megemlékezni az előzményekről. Arról az előnyről nem is beszélve, hogy egy-egy szakterület átfogó alapművei általában tartalmazzák a legfontosabb definíciókat, alapösszefüggéseket, amelyekre bátran hivatkozhatunk. Kiindulópontként használhatjuk, változatlan formában, de akár módosíthatjuk, pontosíthatjuk, saját témánkhoz is igazíthatjuk ezeket. A felhasznált források köre mellett felmerült az a kérdés is, hogy mit (honnan) idézzünk, mire is hivatkozzunk egy-egy több helyen megjelenő, gyakran előforduló téma vagy módszer esetén. Az alapművek ismerete fontos az idézésnél, hivatkozásoknál is. Általánosan ismert és elterjedt műveknél nem elegáns, s nem is illik másodlagos forrásokat idézni. Ha mégis másodlagos forrást használunk (vagyis ezeket a műveket idéző, bemutató munkákat), akkor minél hitelesebb, elfogadottabb forrást válasszunk, például a tágabb téma átfogó szakkönyveit, alapvető tankönyveit, s ne az interneten elsőként a kezünk ügyébe került anyagot. Ezzel minimálisra csökkenthetjük annak esélyét, hogy forrásunk hibásan idézte az eredeti művet, mi pedig importáljuk a tévedést. Természetesen lehetnek olyan esetek, amikor nem tudjuk vagy nem érdemes az eredeti forrást felkutatni. Elfogadhatjuk a másodlagos forrásokat a munkánk szempontjából kevéssé fontos kérdések esetében, illetve akkor, ha az eredeti forrás megkeresése, elérése nehézkes (még inkább, ha mindkét tényező egyszerre fennáll). Ilyen nehézséget jelenthet a régebbi források felkutatása (például egy 1930-as évekbeli forrás) vagy a hazai könyvtárakban és az interneten el nem érhető folyóiratok cikkei (de szerencsére ez egyre kevésbé jelent akadályt, egyre inkább bővül a kínálat, s a könyvtárak könyvtárközi szolgáltatásain keresztül is hozzájuthatunk a nehezebben elérhető művekhez is). Ilyen esetekben hacsak nem az adott forrás dolgozatunk fő tárgya, beérhetjük másodlagos forrásokkal. Az előbbi példáknál maradva: a Porter-féle általános versenystratégiákat lehetőség szerint ne egy más által írt házi dolgozatból, vagy

akár egyetemi jegyzetből idézzük, hanem a magyarul is megjelent szakkönyvből. Hasonlóképpen a balanced scorecard stratégiai mutatószámrendszer bemutatásának forrásai lehetnek a magyarul megjelent könyvek vagy a Kaplan Norton szerzőpáros eredeti cikkei a Harvard Business Review-ból. A dolgozat műfaja és témája is befolyásolja többek között, hogy feltétlenül szükséges-e eredetiben olvasnunk bizonyos alapcikkeket [például a tranzakciósköltség-elmélet kapcsán Ronald Coase (1937) vagy a megbízó-ügynök problémával kapcsolatban Michael Jensen és William Meckling (1976)* klasszikus és nagy hatású, sokat idézett munkáját], vagy elegendő a fő üzeneteiket összegző forrásokra támaszkodni. Nyilván más az elvárás egy doktori disszertációnál, ahol központi forrás ( alapmű ) egy-egy ilyen munka vagy például egy olyan szakdolgozat esetében, mely épp e klasszikusok és hatásuk elemzését tűzte ki célul ilyenkor célszerű felkutatni az eredetit. Persze jó, ha tudjuk azt is, ha megjelent magyarul az adott cikk, s érdemes is használnunk. (Ugyanakkor az angol és a magyar szaknyelvi fordulatok elemzéséhez már mindenképp szükség lenne az eredeti angol és a magyar változatra is.) Más esetekben megfelelő lehet, ha a szakirodalomba már beépült alapgondolatokat idézzük valamely átfogó vagy speciális szakkönyvből. 27. tanács Keressünk új (friss) és újszerű (nem szokványos) forrásokat is! A szokásos források: könyvek és folyóiratcikkek mellett szerencsére a lehetőségek tárháza jóval bővebb, ahogyan erre már korábban is utaltunk. A témához igazodva keressünk forrásokat! Vizsgálhatjuk dolgozatban érintett cégek honlapjait, megkérdezhetjük a vizsgált vállalat(ok) vezetőit, munkatársait, kikérhetjük a vizsgált kérdésről különböző érintettek (vevők, munkatársak) véleményét. * Coase, Ronald H. (1937): The Nature of the Firm. Economica 4 (16): 386 405. (Magyarul megjelent: A vállalat természete, in: Czakó Erzsébet Kocsis Károly (szerk. 1993): A vállalat és működése. Kiegészítő irodalom a vállalatgazdaságtan tanulmányozásához. Aula Kiadó. 31 40.), illetve: Jensen, Michael C. Meckling, William H. (1976): Theory of the Firm: Managerial Behavior, Agency Costs and Ownership Structure, Journal of Financial Economics, October 1976, Vol. 3. No. 4., 305 360. [Magyarul megjelent: A vállalat elmélete: menedzseri viselkedés, ügynöki költség és tulajdonosi struktúra, in: Jensen, Michael C. (2008): Tulajdonosok és menedzserek A vállalatirányítás természete. Alinea Kiadó Rajk László Szakkollégium. 309 370.] 77