A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze egyetemi tanár, kutatási igazgató Széchenyi István Egyetem A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010
Kutatási program feladata Városfejlődés és hálózatok szerepe KKE térségben ipari központok, körzetek kialakulása, azok jellemzői Járműipar szerepe a városfejlődésben Egy nagyváros működésének leírása (gazdaság, térkapcsolatok, társadalmi szerkezet, közszolgáltatások, fejlesztési rendszerek) Győr fejlődését mozgató tényezők, a győri modell felállítása 2 Dátum: 2014.09.28.
Kutatási célok Elméleti szint: Növekedési pólusok vizsgálata(járműipar alapján), IK modellek Hazai nagyvárosi fejlődési modell (ek) és KKE kapcsolat Tervezési időszak (2014-2020) megalapozása Területfejlesztés új irányai; nagyvárosi körzet!!!!! Empirikus elemzések Módszertani alapok kidolgozása a IK kutatáshoz Győr gazdasági, társadalmi, térségszervező funkcióinak feltárása A győri modell tartalmának meghatározása Fejlesztési koncepciók alakítása 3 Dátum: 2014.09.28.
Alapkutatási szint TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze 4 Dátum: 2014.09.28., egyetemi tanár
Alkalmazott kutatási szint 5 Dátum: 2014.09.28.
A város fejlődési pályának elemzése kutatási cél A városfejlődés új elemzési eljárásának kidolgozása Hazai gyakorlat összehasonlító elemzések (fejlettség, sorrend, versenyképesség, funkciók elemzése, térbeli kapcsolatok) Nemzetközi kutatások: fejlődést mozgató tényezők, aktorok, intézmények vizsgálata, belső mozgatók meghatározása Milyen komplex tényezők mozgatják a városfejlődést? Ezeknek mi a tartalma és az hogyan változik? Miként írható le változások? Melyek a tartósan jelenlévő tényezők a fejlődésben és azokat miként lehet elemezni? Vannak-e egyedi ( várostípusokra) fejlődési modellek? Kimutathatunk-e sikeres modellek és ha, igen ezeket mi mozgatja? Mennyiben képes a regionális tudomány integrálni más tudományterületek (történettudomány, gazdaságtörténet, településtudomány, építészet, művészettörténet, stb.) eredményeit és azt milyen módszer alapján végezheti el? 6 Dátum: 2014.09.28.
Első szakasz Egyházi és piaci központ Tényezők Idősáv, népesség Domináns szektor Kísérő szektor Innovációk Szereplők Városi tér Folytonosság Egyházi és piaci központ 1271-1528 (3 ezer fő, 6 ezer fő) kereskedelem (árumegállító jog) céhes ipar (fegyver, asztalos, bognár, szűcs, szabó, építőmesterek, ötvösök 1523 céhlevél) Tőzsérek (állatkereskedők), ismeretgyűjtés Bécsből, Budáról, várszerkezet kialakulása egyház, városi polgárok (iparosok, kereskedők, tisztviselők, familiárisok) Káptalandomb, Váralja egyház, városmag, küzdelem a földesúrral Jogállás szabad királyi város 1447-ig, majd földúri joghatóság 7 Dátum: 2014.09.28.
Első szakasz Egyházi és piaci központ Szent László király hermája, 1406 körül Szent László rekonstruált arcképe (2013) 8 Dátum: 2014.09.28.
Második szakasz Katonavárosból a barokk városba Tényezők Idősáv, népesség Domináns szektor Kísérő szektor Innovációk Szereplők Városi tér Folytonosság Jogállás Katonavárosból a barokk városba 1528-1598 1686 (6 ezer fő, 10 ezer fő) Katonaság, zsoldosok (1598-ig) Céhes ipar (katonaipar, majd fogyasztási cikkek) Állatkereskedelem, várépítés, majd városépítés Füles bástya, belváros szerkezete, külföldiek integrálása Külföldi zsoldosok, külföldi várépítők, rácok, helyi polgárok Belvárosi épületek megújítása, új templomok, lakóházak Megújítás, külföldiek befogadása, barokk város alapjainak lerakása Katonai igazgatás, majd földesúri joghatóság 9 Dátum: 2014.09.28.
Második szakasz Katonavárosból a barokk városba Füles bástyák a Győri Várban Mária szobor,1698 10 Dátum: 2014.09.28.
Harmadik szakasz Polgárváros, barokk város Tényezők Idősáv, népesség Domináns szektor Kísérő szektor Polgárváros, barokk város 1680 1809 1830 (10 ezer fő, 20 ezer fő) Céhes ipar (széles vertikum), kereskedelem (gabona, állat) Oktatás, városépítés (bástya döntés) Innovációk Szereplők Barokk építészet, zárt erkély, jogakadémia, városi funkciók szervezése Iparosok, kereskedők, betelepülők Városi tér Káptalandomb megújítása (Székesegyház 1744), Belváros kiterjesztése, új lakóépületek (paloták, polgárlakások), külső városrészek (Szabadhegy, Majorok) integrálása Folytonosság Barokk város kiépülése (mai műemlékek), befogadás erősítése, önállóság megteremtése Jogállás Szabad királyi város 1743-tól 11 Dátum: 2014.09.28.
Harmadik szakasz Polgárváros, barokk város Zárterkély (1777) Győr, Teleki utca Karmelita templom és kolostor (1721-1725) 12 Dátum: 2014.09.28.
Negyedik szakasz Kereskedő város Tényezők Idősáv Domináns szektor Kísérő szektor Innovációk Szereplők Városi tér Folytonosság Jogállás Kereskedő város 1809-1905 (10 ezer fő, 38 ezer fő) Gabona és állatkereskedelem (1870-ig) Gyáripar (gépipar, élelmiszeripar), céhes ipart váltja az üzemszerű termelés Szolgáltatások (bankok), vasúti közlekedés Vagongyár, vasúthálózat kiépülése, városi infrastruktúra, köz- és magánépületek, ipar támogatási rendszer (terület), kultúra (Hazánk, színház), új lokálpatrióták, új polgárok-elit Győrivé vált polgárok, külföldi befektetők, bécsi, prágai bankok, helyi vállalkozók Beépítése a városi tereknek, területbővülés (Révfalu, Sziget), városi vonzástér kialakulása Liberális értékek (befogadás), adományozás (Bisinger, Zechmeister), bencések, új térkapcsolatok Törvényhatósági jogú város 1870-től 13 Dátum: 2014.09.28.
Negyedik szakasz Kereskedő város Gabonaszállítás a Rába parti raktárakba, 1880 Győri városháza, 1896 14 Dátum: 2014.09.28.
Tényezők Ipari központ Idősáv 1890-1938- 1948 (30 ezer fő, 58 ezer fő, 57 ezer fő) Domináns szektor Vagongyártás, gépipar, hadiipar Ötödik szakasz Az ipari központ Kísérő szektor Innovációk Szereplők Városi tér Folytonosság Jogállás Textilipar és élelmiszeripar Műszaki termékek (vasúti járműgyártás, négy kerékmeghajtás, Botond, Messerschmitt), műszaki fejlesztés, nemzetközi kapcsolatok Külföldi befektetők, betelepült szakemberek, mérnökök, győri vállalkozók, városi törvényhatóság Új ipartelepek kialakítása, városi népesség nem nőtt, vonzáskörzet megerősödése, városszerkezet nem változik Ipari kultúra megteremtése, új iparágak megtelepítése (textilipar) Törvényhatósági jogú város 1948-ig 15 Dátum: 2014.09.28.
Ötödik szakasz Az ipari központ Botond harcjármű, 1941 Vagongyári bérház, 1936 16 Dátum: 2014.09.28.
Tényezők Iparváros Idősáv 1945-1971 1990 (57 ezer fő, 91 ezer fő, 129 ezer fő) Domináns szektor Vagongyártás, gépipar, majd szakosodás motor- és futómű gyártás, járműgyártás, hadiipar; textilipar Kísérő szektor Élelmiszeripar, építőipar, építőanyag ipar, oktatás-képzés, térségi intézmények Innovációk Korszerű motorgyártás és futómű előállítás, tömegtermelés, annak fejlesztése, új vállalati menedzsment, Győri Balett Szereplők Helyi vállalatvezetők, érdekérvényesítők, műszaki szakemberek, politikai aktorok Városi tér Város kiterjedése (Bácsa, Győrszentiván, Gyirmót), lakótelepek, népesség növekedés, új városközpont, Belváros rehabilitáció, városi agglomeráció kialakulása Folytonosság Járműipar jelenléte, tömegtermelő nagyipar, menedzsment szemlélet, kalmárváros kontra kultúra város Megyei jogú város 1971-től Jogállás Hatodik szakasz Az iparváros 17 Dátum: 2014.09.28.
Hatodik szakasz Az iparváros Horváth Ede (1924-1998) Győri Balett, Markó Iván 18 Dátum: 2014.09.28.
Hetedik szakasz Járműipari körzet Tényezők Járműipari körzet Idősáv 1990 1993 2013 folyamatos (129 ezer fő, 129 ezer fő) Domináns szektor Járműgyártás (100 ezer személygépkocsi, 2 millió motor), beszállítói hálózat Kísérő szektor Innovációk Szereplők Városi tér Folytonosság Jogállás Széleskörű szolgáltatói hálózat (szak, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, pénzügyi és fejlesztési szolg.), új iparok (sport, kultúra) Motorgyártás, beszállítói hálózat, spin-off cégek, új szektorok megjelenése, új életminőség Külföldi befektetők, volt állami cégek menedzserei, s az általuk alapított új vállalkozások, betelepülők, városi önkormányzat Ipari park, agglomeráció felerősödése, városi lakóparkok, Belváros rehabilitáció Vállalkozási és innovációs aktivitás, városi életminőség megújítása, regionális szerepkörök megerősítése (egyetem, határ mentiség, agglomeráció) Megyei jogú város, teljes értékű regionális központ 19 Dátum: 2014.09.28.
Hetedik szakasz A (jármű)ipari körzet Győri Ipari Park (1989) Audi Hungária Kft telepe Győr (2013) 20 Dátum: 2014.09.28.
A győri ipari körzet pályapontjai 1990 után I. 1. Privatizált vállalatok (1988-1994) A korábbi állami vállalatok magánosított, társasági formában (hazai és/vagy külföldi vezetésével. befektetők) átalakult szervezetei, menedzsment Ezek lehettek: fennmaradók: tartósan (20-25 év) működők, piaci helyzetüket megerősíteni képesek, fejlesztéseket hajtottak végre, a város gazdaságának integráns részei maradtak, széthullottak: a magánosítás után több vállalkozásra estek szét, részben megtartva a volt anyavállalat termelési jellemzőit, vagy annak egyes elemeit hasznosították. A volt vállalatrészekből, testekből az alábbi típusok alakultak ki: Megújuló profillal rendelkezők: új termékek előállítása, új környezetben (telephelyen), új üzleti és piaci relációkban. A régi profilt megtartók, azt átalakítók, megújítók, a korábbi kapcsolatok, üzleti tereket újrahasznosítók. A telephely hasznosítók: a korábbi állami vállalat telephelyének hasznosítását (eladás, bérbeadás) végezték, azokba más vállalkozásokat (KKV) fogadtak be, kisebb ipari parkok, zónák kialakítását végezték. megszűntek, felszámoltak: átalakultak, majd a piaci viszonyok következtében, vagy más okok miatt (pl. felvásárlás, piacvesztés) a városban működésüket megszűntették részben, vagy egészben eltűnnek. 21 Dátum: 2014.09.28.
A győri ipari körzet pályapontjai 1990 után II. 2. A kiváltak (1988-1994) A kivált társas, vagy egyéni vállalkozások: az állami vállalatok menedzsmentjében dolgozók egy, vagy több tevékenységet, termékcsaládot, vagy üzleti kapcsolatot önálló társas, vagy egyéni vállalkozásba szervezték ki a privatizációs folyamat során, vagy attól függetlenül. Az alábbi típusokra találtunk példákat: Profil megtartók és megújítók: a korábbi termékszerkezetet megújítását végző vállalkozások, amelyek a saját fejlesztéseket, vagy külföldi ismereteket (pl. új piaci kapcsolatokat) vonták be a termelés és tevékenység megújításba. Profilváltók: egy-egy új, a saját korábbi tevékenységüktől is független piaci területet felismerők, akik fokozatosan alakítottak ki új termékeket és termelési szerkezetet, s annak alapján váltak sikeres szereplővé. 22 Dátum: 2014.09.28.
A győri gazdaság pályapontjai 1990 után III. 3. Az új telepítésű vállalkozások (1993- folyamatos) A város különféle adottságai alapján megtelepedő gazdasági szervezetek, amelyek döntően a zöldmezős beruházásokkal új kapacitásokat, új tudást, új piaci kapcsolatokat és új munkakultúrát teremtettek meg. Típusaik a következők: Multinacionális (nagy)vállalatok telephelyei tartósan fejlesztők; telephelyi, termelési profilt egyenletesen bővítő, nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások, egyben a város ipari, gazdasági terének tartós, meghatározó alakítói, erőforrás hasznosítók; rövidebb, hosszabb ideig működnek, kihasználva a város gazdasági potenciálját (földrajzi hely, közlekedési kapcsolatok, nagytérségi ellátási, beszállítási lehetőségek, munkaerő (szaktudás, alacsony költség), támogatások, telephelyi kínálat), majd a megváltozó gazdasági helyzetben áthelyezték termelésüket a jobb feltételeket kínáló más, főleg külföldi telephelyekre. Vonzottak, vagy a beszállítók; erősen kapcsolódnak a multinacionális nagyvállalatok telephelyihez, döntően annak termelnek. A beszállítói formációk a következők: Helyi beszállítók, az adott helyi nagyvállalatot látják el egy, vagy több termékkel, illetve ennek nyújtanak számára speciális (logisztika, környezetvédelem) szolgáltatásokat. Nemzetközi beszállítók (meghatározott profilt, vagy részegységet gyártók), több, más országban is működő hasonló profilú nagyvállalatnak szállítanak komplex termékeket. Részbeszállítók, egy, vagy több nemzetközi beszállító számára állítanak elő résztermékeket, alkatrészeket, tovább feldolgozásra kerülő részegységeket. Helyválasztók; a hazai, vagy nemzetközi vállalkozások, amelyek a várost kedvező telephelynek tekintik működésükhöz, ezek lehetnek a földrajzi helyzet, a közlekedési kapcsolatok, a telephelyi kínálat, támogatás politika, a rendelkezésre álló munkaerő, vagy éppen a város multik által is formált imázsa. 23 Dátum: 2014.09.28.
A győri ipari körzet pályapontjai 1990 után IV. 4. A fogyasztás új terei (2004- folyamatos) A hazai (helyi), vagy külföldi kereskedelmi és szolgáltatói szervezetek, amelyek a városban, mint fogyasztási térben éppen a számottevő gazdasági potenciál miatt aktív és fejlődő piacot, lehetőséget látnak. Két típus különíthető el: Kereskedelem és vendéglátás (áruházláncok egységei, szállodák, panziók, vendéglők, más szórakozást nyújtó egységek). Üzleti, gazdasági és lakossági szolgáltató szervezetek (bankok, biztosítók, üzleti szolgáltatások, tanácsadó szervezetek, adatfeldolgozók, más szervezetek). 5. Az újgazdaság vállalkozásai (2008 - folyamatos) Az újonnan megtelepedő gazdasági egységek, amelyek a város gazdaságában és szellemi erőforrásaiban (egyetem, szakemberek, üzleti kapcsolatok) keletkezett ismeretekre, jelentkező igényekre, vagy impulzusokra épülve eddig nem létező tevékenységeket telepítenek meg, termékeket állítanak elő, s ezzel nemcsak a lokális piacra, hanem hazai és/vagy nemzetközi relációban is megjelennek. 24 Dátum: 2014.09.28.
Néhány előzetes megállapítás Földrajzi helyzet: át- és felértékelődése (közel az innovációs centrumokhoz nagy előny) Emberi tényezők; nyitottság, kommunikáció, befogadás, kockázatvállalás, munkakultúra és tudás, azok terjesztése (minták), személyiségek szerepe (városalkotók) Közösség: helyi és részben térségi együttműködések, lokális hálózatok és kapcsolatok, minták (életmód, vállalkozás), azok követése, konfliktus kezelési képesség Hely szelleme: értékek, azok megjelenítése, tudatosítása Városi tér: városszerkezet, városkép, városértékek és azok megóvása, városi kubatúra, hangulat, vonzás Térkapcsolatok: elérhetőség, térségi infrastruktúra, feltártság, fejlesztési tengelyekben való jelenlét, nagyközpontok közvetett hatása Gazdasági szerkezet: folyamatosság és megújítás, váltási képesség (felismerés) és új stabilitás, szervezet-folyamat, termék, közösségi innovációk, azok befogadása és alakítása Helyi kormányzás: érdekek felismerése, stratégiák, kapcsolatok és lobbi, érdekérvényesítés, áldozatvállalás, takarékosság 25 Dátum: 2014.09.28.
Kiadványok Ipari körzetek, növekedési pólusok, nagyvárosok a középeurópai térben Vendégszerkesztő: Rechnitzer János, Tér és Társadalom 2014. Június - Megjelent! Győr fejlődésének mozgatórugói Szerkesztő: Honvári János - Megjelent! A városi ellátó rendszerek működése Szerkesztő: Dusek Tamás - Kiadás alatt Városfejlődési trendek és állami szerepek Szerkesztő: Somlyódyné Pfeil Edit, Hardi Tamás - Szerkesztés alatt A helyi társadalom és intézményrendszer Győrben Szerkesztő: Csizmadia Zoltán, Tóth Péter - Szerkesztés alatt A város gazdaság szerkezete és a térbeli kapcsolatai Szerkesztő: Lados Mihály - Összeállítás alatt 2 db angol kötet - Összeállítás alatt 26 Dátum: 2014.09.28.
Mintacím szerkesztése Köszönöm a figyelmüket!