A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül különösen az oktatásban, gyermekvédelemben, közgyűjteményekben, közművelődésben dolgozók és a fenti ágazatokból kikerült nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek, a közszolgálati pályára készülőknek kollektív és egyéni munkavállalói érdekvédelmének, szociális érdekeinek védelme, és munkavállalói érdekképviselete, fenntartó-, illetve ágazat-semlegesen. Ennek érdekében minden olyan kérdéskörrel foglalkoznunk kell, amely közvetlenül vagy közvetve hatással van ezen ágazatok munkavállalóira. Kiemelt figyelmet fordítunk az oktatási és az ehhez kapcsolódó ágazati kormányzati, önkormányzati, munkajogi, foglakoztatási, irányítási, központi költségvetési kérdésekre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kizárólag a plurális szakszervezeti mozgalomban és plurális érdekegyeztetési rendszer működésében látja megvalósíthatónak a szakszervezeti politikát. Kiemelt feladatunk, hogy elérjük ennek stabilitását és folyamatos hatékonyabbá tételét minden érdekegyeztetési szinten. Kiemelt feladatunk továbbá az, hogy fellépjünk az Alkotmányban és egyéb jogszabályokban biztosított szakszervezeti és munkavállalói jogok bárminemű megsértése ellen. Céljaink elérése érdekében élünk minden törvényes jogunkkal, és erre bíztatjuk tagjainkat és a többi munkavállalót. Mindig az adott probléma megoldására alkalmas eszközt kell megtalálnunk az előzetes egyeztetéstől, a konfliktuskezelők bevonásán, a helyi és országos érdekegyeztető fórumokon át az aláírásgyűjtésig, demonstrációk szervezéséig, és végső esetben a sztrájkig. Tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen állandó munkakapcsolat kialakítása és fenntartása a kormánnyal, az önkormányzati és más fenntartói szövetségekkel, munkaadói, szülői-, diák- és szakmai szervezetekkel, valamint az ágazatokban működő más szakszervezetekkel. 2. Érdekvédelmi program A jelenlegi helyzetben a gazdasági és politikai átalakulásnak abban az időszakában kell a közszférában, különösen az oktatásban dolgozók érdekeit védenünk, amelyben még az alapvető szakszervezeti jogokat is folyamatosan sérelem éri. A PDSZ fő feladatának tartja a munkavállalók önvédelmi képességének növelését. E képesség a valódi garancia arra, hogy a szakszervezetek képesek legyenek meggátolni minden olyan törekvést, amely a kirekesztésre, az erő alkalmazására és a nem korrekt partneri viszony, a korporatív jellegű érdekegyeztetés megteremtésére, vagy fenntartására irányul. Kiállunk a munkahelyek és a bérek együttes védelméért. Ezek ütközése esetén a munkahelyek védelmét tartjuk elsődlegesnek. Visszautasítjuk azokat a nézeteket, melyek a hivatástudatra hivatkozva akarják megfosztani a munkavállalókat a sztrájkjogtól. A sztrájk alkotmányos alapjog. Ám az érdekérvényesítés egyéb eszközeinek felhasználásával a sztrájkokat kiváltó okok megszüntetésére törekszünk. 2.1. Az érdekvédelmi program szervezeti feltételei A választott testületek kötelessége időről időre megvizsgálni azoknak a belső demokratikus intézményeknek a működőképességét, melyek a szakszervezeten belüli döntéshozatal demokratikus voltát hivatottak szolgálni. A PDSZ belső demokratizmusa nem köthető egyik vagy másik döntéshozatali technikához, mivel azok idővel formálissá válhatnak. Az országos tömbszavazás eszköze, a települési és regionális fórumok, az ülések nyitottsága, a választott tisztségviselők rendszeres beszámoltatása, és kérdőívek alkalmazása mellett a kisebbségi és többségi álláspontok 1
azonos nyilvánossága, valamint az Alapszabályunkban előírt, időszakonként megtartandó teljes körű tisztújítás biztosítja szervezetünk demokratikus működését. A szakszervezeti jogok gyakorlásának legfőbb biztosítékát az jelenti, ha az érdekvédelmi ügyekben eljáró tisztségviselők nem különülnek el a tagságtól, s nem fonódnak össze a munkáltatókkal, döntéshozókkal. Ezt az garantálja, hogy a PDSZ tisztségviselője nem lehet munkáltató azon a szinten, ahol ő PDSZ tisztségviselő, és nem lehet párt által delegált, illetve támogatott képviselő sem önkormányzati, sem fenntartói, sem parlamenti szinten. A PDSZ választott testületeinek kell kialakítania egy-egy konkrét kérdésben azt az álláspontot, mely érvényt szerez a napi érdekvédelmi munka követeléseinek, és hatékony érdekvédelmet biztosít a munkavállalóknak. Ez utóbbi működési garanciája, hogy a PDSZ kizárólag a munkavállalót képviseli a munkáltatóval szemben tanácsadásainál és jogi képviseleténél egyaránt. A munkáltatói jogokat gyakorló munkavállalót is képviseljük, de kizárólag munkavállalói szerepében, a saját munkáltatójával szemben. Feladatunk, hogy az elfogadott programok és határozatok végrehajtása érdekében folytassunk tárgyalásokat az intézményfenntartókkal, ezek szövetségeivel, a kormánnyal, a szakmai szervezetekkel, a diákok és szülők szervezeteivel, a politikai pártokkal, szakszervezeti konföderációkkal, és a nemzetközi szakszervezeti mozgalommal. 3. Az Országos, ágazati szintű érdekegyeztetés alapelvei Szakszervezeti tevékenységünkben egyre inkább növekszik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekre makroszinten kell megoldást találni. Mivel az közszolgáltatás jelentős ágazatai, így különösen az oktatási, egészségügyi ágazat fenntartási, felelősségi, finanszírozási, irányítási és az ezekhez kapcsolódó érdekegyeztetési rendszereinek átalakítása folyamatban van, a fenti feladatok teljesítése érdekében az alábbi pontokban foglalhatóak össze az országos egyeztető rendszerrel kapcsolatos legfontosabb céljaink. a) Minden országos szintű tárgyalásnak a felek megállapodási igényén és akaratán kell alapulnia, szemben a tárgyalóasztal melletti diktátumokkal. b) Minden tárgyaló partnerünknek rendelkeznie kell a megállapodáshoz szükséges felhatalmazással. Erre azért van feltétlenül szükség, mivel a kormány és az önkormányzatok képviselői gyakran hárítják át a felelősséget a parlamentre, illetve az önkormányzati testületekre. c) Meg kell teremteni és működtetni kell az ágazati kollektív szerződés, és az ahhoz kapcsolódó fenntartói és intézményi szintű kollektív szerződések rendszerét, a PDSZ meghatározó szerepe mellett. d) Meg kell erősíteni az ágazati bérmegállapodás lehetőségét, amelynek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy biztosítsa a folyamatos érdemi béremelést és a béren kívüli juttatások garanciáit. e) A köz alkalmazottainak, illetve munkaviszonyban levők helyzetéről szóló érdekegyeztetéseken (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (KOMT)), valamint más ágazati szintű egyeztetéseken messzemenően képviseljük az egyes ágazatokban dolgozók érdekeit, fenntartótól függetlenül. f) A participációs testületek közül a Közoktatás-politikai Tanács, illetve annak utódszervezete tevékenységében alapvető céljainkkal összhangban továbbra is a jó partneri viszony fenntartására törekszünk a testület oldalaival. Megítélésünk szerint ez a szervezet az, amelyben a közoktatás tényleges szereplői legitim módon képviseltetik magukat, ezért szerepét és hatásköreit tovább kívánjuk növelni. A Közoktatás-politikai Tanács keretei között a közoktatás területét érintő kormányzati, szülői, diák, szakmai, önkormányzati, nemzetiségi és egyéb intézményfenntartói és szakszervezeti kezdeményezések egyeztetése során érvényesítjük oktatáspolitikai céljainkat. Tevékenységében a PDSZ figyelmet fordít a szakképzésre és a felnőttképzésre is. Ennek érdekében kapcsolatot épít ki a szakképzést irányító kormányzati szervekkel, a gazdasági kamarákkal, szakképzést folytató intézmények fenntartóival, és ezeken a helyeken képviseli a szakképzésben dolgozók szakmai, ágazati érdekeit. 2
4. Az érdekvédelemhez szükséges szervezetpolitikai tevékenység Szakszervezetünk, mint munkavállalói és szakmai érdekvédelmi társadalmi szervezet alapvetően politizáló szervezet, a politika szó eredeti jelentése alapján, a polisz érdekében munkálkodó közösség. Leszögezzük azonban, hogy ez a tevékenység nem pártpolitikai, hanem kizárólag szakpolitikai és társadalompolitikai alapon és célokkal folyik. Szakpolitikai és érdekvédelmi koncepciónk alapján szakszervezetünk mind helyi, mind országos szinten együttműködik valamennyi olyan, a korrekt partneri kapcsolatnak és fent említett koncepcióinknak megfelelő nem pártpolitikai vagy választási célú, bejegyzett társadalmi illetve civil szervezettel. Az ágazati szakpolitikák területén szerveződő szakmai szervezetekkel, szülői és diákszervezetekkel kiépítendő munkakapcsolat elsőrendű célunk. Érdekvédelmi munkánk során figyelembe kell vennünk a civil társadalom, a munkánkkal kapcsolatba kerülő állampolgárok érdekeit is. A gyermeki jogok megsértése ellen a PDSZ szervezetei minden esetben fellépnek. A munkáltatói jogok egy része felett rendelkező fenntartókat tömörítő önkormányzati szövetségekkel és egyházakkal, valamint az alapítványi és magániskolákat, gyermekvédelmi, közművelődési, közgyűjteményi és a közszféra más ágazatainak intézményeit tömörítő egyesületekkel kialakítandó kapcsolatunkat két alapvető szempont határozza meg: Szakszervezetünknek a munkáltatóktól való függetlensége. Az ágazati érdekek közös képviseletének lehetősége. Célunk az, hogy korrekt együttműködés alakuljon ki a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek között, s minden területen létrejöjjenek a folyamatos egyeztetés fórumai. Feladatunknak tartjuk azt, hogy a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek együtt is, szervezett formában lépjenek fel a törvény által biztosított munkavállalói jogok megsértésének megakadályozása érdekében. Szorgalmazzuk, hogy a munkahelyi szintű kollektív szerződéskötés szabadságát tiszteletben tartva a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek minél több megállapodást kössenek. A politikai szervezetekkel és pártokkal, a parlamenti vagy önkormányzati frakciókkal való kapcsolat meghatározója a PDSZ pártsemlegessége és az adott szervezeteknek a közszféra egyes ágazataihoz, a munkavállalói érdekek képviseletéhez való viszonya. Az érdekképviseleti munka során következetesen érvényesítjük azt az alapelvet, hogy a PDSZ vezetői nem kötelezhetik el magukat pártpolitikai szervezetek irányába. Szakszervezetünk feladatának tekinti a politikai pártokkal való kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítását. Szakszervezetünk nem támogat egyetlen pártot sem, ám egy-egy konkrét, oktatáspolitikai, és más közszférát érintő szakpolitikai érdekvédelmi törvényhozási kérdésben támogat minden álláspontot, mely tagjainak érdekeivel és oktatáspolitikai célkitűzéseinkkel összhangban van. Feladatunk, hogy csökkentsük és meghatározott keretek közé szorítsuk a szakszervezetek közötti konfliktusokat. Tagjaink érdekeit és oktatáspolitikai célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan kompromisszumos megoldások kialakítására törekszünk, amelyek nem gerjesztik a szakszervezeteket, illetve ágazatokat megosztó konfliktusokat. A szakszervezeti pluralizmust a rendszerváltás és a jogállamiság egyik alapértékének tartjuk ezért PDSZ fellép a szakszervezeti jogok egyoldalú, más munkavállalói érdekképviseleteket kirekesztő érvényesítése ellen. Ezt elvárjuk partnerszervezeteinktől is. A munkahelyi, önkormányzati, ágazati szinten a szakszervezetek közötti előzetes egyeztetés intézményesítésére törekszünk e jogok érvényesítése során. Szükségesnek ítéljük a közalkalmazotti és üzemi tanácsok intézményének felülvizsgálatát, a tapasztalatok alapján szerepüknek korrekcióját. Célunk, hogy a szakszervezeti tag szakszervezeti képzésen, valamint a választott tisztségviselők szakszervezeti testületi üléseken való részvételének törvényben garantált jogát fizetett távollét, pedagógus estén a tanítási időkeret csökkentése mellett gyakorolhassa. Célunk a szakszervezeti tisztségviselők tevékenysége jogi garanciáinak megerősítése, különösen a tisztségviselő védelme, és feladatainak ellátásához szükséges fizetett munkaidő-kedvezmény tekintetében 3
5. Finanszírozás, költségvetés Csak akkor várható a közszolgáltatások pénzügyi kondícióinak javulása, ha a társadalom valóban ellenőrizni tudja az ezekre fordított erőforrások hatékony és igazságos felhasználást. Szakszervezetünk továbbra is növelni kívánja a teherelosztásban az állami költségvetés kötelezettségvállalását és az intézményfenntartók pénzügyi felelősségét. Elutasítunk minden olyan finanszírozási rendszert és döntést, mely teret enged az országos és a helyi döntéshozók közötti felelősségáthárítás ártalmas gyakorlatának. A tényleges költségeket figyelembe vevő központi költségvetési elemek: normatívák további szakmai alapon történő differenciálását és folyamatos növelését tartjuk szükségesnek. A minőségi fejlesztés érdekében szükségesnek tartjuk az alapfeladatok körének bővítését, a csoportos és egyéni foglalkozások forrásainak további növelését. Elutasítunk minden olyan finanszírozási rendszert, mely a korábban térítésmentes közszolgáltatások alapfeladatainak finanszírozásában a szülők és a diákok, illetve egyéb kliensek közvetlen befizetését számításba veszi. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az intézmények finanszírozásában a fenntartók, saját pénzeszközeikkel továbbra is részt vegyenek. A helyi önálló, illetve átengedett jövedelmeknek azonban garantáltan arányban kell lenniük az ezekkel finanszírozandó feladatokkal. A finanszírozási rendszer felülvizsgálata során megoldást kell adni a szélsőséges demográfiai helyzetű intézmények gondjaira. Hiszen akár gyermeklétszám, akár osztály/csoport alapú finanszírozás esetén, egy egységes rendszerben megoldatlan az országos demográfiai átlagtól erősen eltérő településeken az intézmények finanszírozása. Védeni és segíteni kell a kistelepüléseket az oktatási intézmények fenntartásában. A finanszírozási rendszernek tekintet nélkül annak módjára, garantálnia kell az intézmény alapfeladatát végző, az őket közvetlenül segítő alkalmazottak szükséges és elégséges munkakörét, létszámát, az illetményük és azok járulékainak fedezetét, valamint segíteniük kell az intézmény működtetéséhez szükséges többi munkatárs intézményi foglalkoztatását. A finanszírozási rendszernek garantálnia kell a meglevő intézményhálózat fenntartását és a szakpolitikai célok eléréséhez szükséges mennyiségi és minőségi bővítését. Annak érdekében, hogy a település-fejlesztési stratégiában az oktatás kellő súllyal szerepeljen, a PDSZ elvárja tájékoztatást és véleményezi jogának biztosítását. Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy azok az önkormányzatok, amelyek többletet biztosítottak a közoktatás számára, a központi intézkedések során hátrányba kerüljenek. Ezzel összefüggésben védeni kell az egyéni és a helyi alkuk eredményeit, azokat a központi költségvetési intézkedések nem rombolhatják le. El kell érnünk, hogy a fenntartók az intézmény saját bevételeit ne vonják el az intézményektől. Szakszervezetünk ragaszkodik ahhoz, hogy az államháztartás reformjának, szakértői és politikai vitában az oktatásügy munkavállalói érdemben részt vehessenek. Az ún. nagy elosztó rendszerek átalakítása, az egészségügy, a társadalombiztosítás és az oktatásügy finanszírozásának reformja nem jelentheti az állami kötelezettségvállalás feladását, nem lehet ürügy az elvonásra, részterületek piacosítására, a közszolgálati feladatok ellátásának színvonalcsökkenésére. 6. Bérek, munkakörülmények A PDSZ alapvető célkitűzése - a közszférában, különösen a közoktatásban dolgozók bérének reálértékben való folyamatos növelése - nem teljesült. Ellenkezőleg: folyamatosan csökkent. Bérkövetelésünk fennáll. Szakszervezetünk célja az, hogy az általunk képviseltek reálbére belátható időn belül elérje a piaci szférában foglalkoztatott azonos szintű végzettséggel rendelkezők átlagbérét. Előzetes hatástanulmány nélkül ne lehessen törvényi módosítást alkotni a munkaidő megnövelésére, illetőleg a többletmunka ellenérték nélküli elrendelésére. Ma is aktuális a szakszervezetünk alakulásakor megfogalmazott alapelvünk, mely szerint a bérek színvonalának emelése mellett a bérek szerkezetének, a bérkonstrukciónak is meg kell változnia a bérrendszer parlamenti elfogadásával. A reálbérnövelő, a végzettségnek és korcsoportnak megfelelő, a tevékenység értékével arányos, a szellemi fejlődést biztosító garantált bér elérését tekintjük alapnak. Ezt kell kiegészítenie az egyes munkakörökben a pótlékok olyan rendszerének és mértékének, amely egyrészt motivál a pótlékolt tevékenység elvégzésére, másrészt ezen keresztül garantálja az intézményrendszer működését. 4
Olyan új bérrendszerre, modellre van szükség, amely a közalkalmazottak egészére vonatkozó szabályok mellett figyelembe veszi az egyes szakmák sajátosságait, egy jogilag garantált kiegészítő rendszeren keresztül. Ebben három elemnek mindenféleképpen szerepet kell kapnia. a) A táblának érvényesíteni kell a közszférában eltöltött időből és a végzettségekből adódó bérarányok szakmailag megalapozott különbségét, a minőségi munka elismerésének normatív alapokon nyugvó reális lehetőségét, a kvalifikáció olyan elismerését, amely továbbtanulás esetén olyan mértékű előrelépést tesz lehetőé, amely a befektetéssel arányos bérnövekedést eredményez. b) A PDSZ szorgalmazza a béren kívüli juttatások rendszerének kiépítését, bővítését országos, fenntartói és intézményi megállapodások megkötését e tárgyban. El kívánjuk érni a pedagógus igazolványhoz kötött juttatások bővítését és azoknak garantálását. Szükségesnek tartjuk a közalkalmazottak általános utazási kedvezményének visszaállítását. Ezek az elemek szükséges részei a munkavállalók valódi megbecsülésének. c) Az illetményrendszer működéséhez szükséges összegekre a központi állami költségvetés keretében kell garanciát biztosítani. Az önállóan gazdálkodó intézmények esetében intézményi szinten, az egyéb intézmények esetében önkormányzati vagy fenntartói szinten a bérmaradványok és díjbevételek felhasználásánál a jutalmazási rendszer helyett vagy mellett intézményi szinten a pályázati úton elnyerhető célfeladatokat és a hozzárendelt összegek rendszerét tartjuk célravezetőnek. Mind az egyházi, mind az alapítványi és magán fenntartású intézményekben dolgozó munkavállalók bérének növelése és munkakörülményeinek javítása érdekében a PDSZ hatékony érdekvédelmi technikákat dolgoz ki. A technikai és az adminisztratív dolgozók érdekeinek védelmére a PDSZ valamennyi szervezeti szintjén külön figyelmet kell fordítani, mert a rájuk vonatkozó törvény-elemek az e területen dolgozókat hozták a legméltatlanabb helyzetbe. A PDSZ elutasítja a közmegegyezést nélkülöző, ellenőrizhető normatív elemek nélküli teljesítménybérezést, ezen belül különösen az egyes közszolgálati szektorokban jelen levő a negatív béreltérítés intézményét. Az Országos Választmány feladata kezdeményezni a közszféra intézményeire vonatkozó új építésügyi és egészségügyi normák jogi szabályozásának megalapozása oly módon, hogy azok valóban alapjául szolgáljanak az európai szintű normák infrastrukturális elvárásainak. Szakszervezetünk önkormányzati szervezeteinek és csoportjainak lehetősége, hogy az adott önkormányzat területén e normák betartását ellenőrizze, azok megsértése esetén a nyilvánossághoz, a PDSZ által felkért szakértőkhöz, a civil közösségeihez forduljon. Szakszervezetünk intézményi csoportjainak lehetősége, hogy a munkavédelmi törvény előírásainak betartását az adott intézményben ellenőrizze, s azok megsértése esetén fellépjen. Szorgalmazzuk a munkaügyi felügyelőségek munkája hatékonyságának fejlesztését, az ez irányú költségvetési kiadások növelését. Szakszervezetünk feladatának tekinti, hogy a munkavédelemről szóló törvény rendelkezésének minden intézményben érvényt szerezzen. A munkavédelmi kérdések rendezése során a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteivel kötendő megállapodásokban kell megjelenítenünk az egyes ágazatok e tekintetben speciális vonásait, például a túlnyomó többségben női munkavállalók fizikai/családi adottságainak figyelembevételét. Törvényi szintű szankcionálást tartunk szükségesnek a jogszerűtlen fenntartói intézkedésekkel szemben, és ennek érdekében szorgalmazzuk a közigazgatási jogorvoslat rendjének újragondolását és felgyorsítását. 7. Munkanélküliség A PDSZ nem csak az állásban lévő tagjai érdekvédelmét látja el, hanem lehetőségeihez mérten feladatának tekinti az állástalanná vált tagok érdekeinek képviseletét. Elutasítjuk azt a fiskális szemléletet, amely a költségvetés hiányát létszámcsökkentéssel kívánja megoldani. A munkanélküliség elleni küzdelem hosszú távon is eredményes eszköze a pedagógusképzés megújítása. A PDSZ az elbocsátások, illetve azok következményei ellen kiemelten fontosnak tartja a továbbképzési rendszerek kidolgozását, valamint olyan támogatási alap létrehozását, amely biztosítja a munkavállalók mobilitását. Ki kell kényszerítenünk a hosszú távú tervezést annak érdekében is, hogy 5
mindazok, akik munkanélkülivé válhatnak, időben értesüljenek erről, s még munkavállalóként hozzáférhessenek olyan képzési rendszerekhez, amely lehetővé teszi számukra a munkanélküliség elkerülését. További lehetőségnek tartjuk a pedagógusok bevonását a felnőtt-, ezen belül a munkanélküli képzésbe. A PDSZ regionális szervezetei tevékenységének is szerves részét képezi a munkanélküliség megelőzése és enyhítése és a munkaügyi átképzés. A megyei munkaügyi tanácsok rendelkeznek azzal az adatbázissal, amelyre a szakszervezeti munkaerő közvetítéshez szükség van. A PDSZ megyei szervezeteinek el kell érniük, hogy a regionális munkaügyi központoktól havonta szerezzék be a munkanélküli, ill. álláskereső pedagógusok jegyzékét, és a náluk jelentkező munkavállalók és munkáltatók igényei alapján állásközvetítő szolgálatot tartsanak fenn a PDSZ regionális-megyei irodák által ellátandó ügyeleti feladat részeként. Az adatok megfelelő karbantartásával, pontosításával a közeli településeken, megyékben működő PDSZ-szervezetek hasonló tevékenységét is segítik. E szolgáltatásokról az adott terület munkáltatóit, intézményvezetőit értesítsék. Helyi igények alapján bővíthetik az álláskeresők névsorát azokkal az egyes intézményekben dolgozó tagtársainkkal, akik munkahelyet kívánnak változtatni. A PDSZ fenntartói szintű választott testületei folyamatosan figyelemmel kísérik a fenntartóknak a fenntartott intézményekre vonatkozó elképzeléseit, koncepcióit. Az intézmények megszüntetésére, csoportok összevonására vonatkozó javaslatokra felhívják az adott területen dolgozó munkavállalók figyelmét. Minden esetben érvényt szereznek a foglalkoztatási törvény előírásainak. Amennyiben szükségesnek látják, segítségül hívják a helyi nyilvánosságot, a helyi civil szervezeteket és a közszférában, különösen az oktatásban dolgozókat. 8. Az önkormányzatok és más fenntartók és a PDSZ helyi szervezetei Az a tény, hogy az intézmények túlnyomó többségében a tulajdonosi funkciókat az ágazati alapellátásért felelős önkormányzatok jelenítik meg, az elmúlt évek során sok új típusú helyzetet teremtett az önkormányzatok és a szakszervezetek közötti kapcsolatokban. Mindenképpen központi kérdésnek kell tartanunk az önkormányzatokhoz és más fenntartókhoz fűződő kapcsolataink megújítását. Elengedhetetlennek tartjuk az önkormányzati, illetve az intézményfenntartást és finanszírozást szabályozó törvények olyan irányú módosítását, amely a helyi és fenntartói költségvetések meghatározásakor elsőbbséget biztosít az alapfeladatok ellátásának. Ezzel összefüggésben elkerülhetetlennek tartjuk a szakmai-ágazati és különösen a munkajogi törvények módosítását, amely megoldja a fenntartói és munkáltatói jogok gyakorlása közötti nap mint nap felmerülő problémákat. Törvényi szintű szankcionálást tartunk szükségesnek a jogszerűtlen önkormányzati és más fenntartói intézkedésekkel szemben, és ennek érdekében szorgalmazzuk a közigazgatási jogorvoslat rendjének újragondolását és felgyorsítását. Az a politikai felismerés, hogy az oktatásban szülőként vagy pedagógusként a helyi lakosság nagy többsége érdekelt, nem tette magától értetődővé az önkormányzati politikusok számára is, nem érdemes a véletlenre bízniuk, hogy megőrzik-e a pedagógusok és az oktatásban érintettek rokonszenvét és szavazatait. A PDSZ önkormányzati politikáját az a cél vezérli, hogy e felismerés megszülessen valamennyi fenntartói testületben, és érvényt szerezzünk a közalkalmazotti és más vonatkozó törvények egyeztetési kötelezettséget tartalmazó paragrafusainak, létrejöjjenek az fenntartói szintű érdekegyeztető szervezetek. Ezekben a testületekben el kívánjuk érni, hogy az önkormányzatok és más fenntartók szakmailag is megalapozottabban hosszú távú tervezést folytassanak, így biztosítva az intézmények kiegyensúlyozott működését. Továbbra is kezdeményezzük valamennyi településen a többi szakszervezet és az önkormányzat bevonásával a közalkalmazotti és az alágazati érdekegyeztető tanácsok létrejöttét, és támogatjuk a meglévők működését, és határozottan elutasítjuk az olyan fenntartói magatartást, amely nem teszi lehetővé e fórumok létrejöttét. Mindemellett ragaszkodunk ahhoz, hogy e tanácsokban minden résztvevő azonos jogokkal rendelkezzen. A PDSZ képviselőinek el kell érniük, hogy az fenntartói oldal egyértelműen határozza meg fenntartót képviselő személyek kompetenciáját, helyzetét az fenntartói döntéshozatalban. Az érdemi tárgyalások érdekében s a lehetséges kompromisszumok kialakításának feltételeként ragaszkodnunk kell a megállapodásra felhatalmazott tárgyalópartnerek kijelöléséhez. Az fenntartói szintű érdekegyeztetés speciális kérdése az intézményvezetők részvétele az 6
érdekegyeztetés folyamatában. Célunk az, hogy egyértelmű és világosan elkülönült szerepek alapján kialakított érdekegyeztető testületek jöjjenek létre, melyek adott kérdésekben lehetőséget biztosítanak az intézményvezetőkkel való együttműködésre, ám nem jelenítik meg a fenntartó alkalmazásában álló, s intézményi szinten munkáltatói oldalként szereplő intézményvezetőket az érdekvédelmi oldal tagjaként. A tapasztalatok alapján a szakszervezetek függetlensége és az eredményes érdekegyeztetés két módon képzelhető el: Az igazgatókat a fenntartói oldal részének tekintjük, és az ő érdekeikben mutatkozó különbségeket az oldal belső problémáinak tekintjük. Az igazgatók képviselőit harmadik, munkáltatói oldalnak tekintjük. Ebben az esetben megállapodásról csak a három oldal egyetértése esetén beszélhetünk. Az érdekegyeztetésben való szakszerű részvétel és a folyamatos kapcsolattartás érdekében növelnünk kell azok számát, akik az érdekvédelem e területén dolgoznak. Az adott területen működő PDSZ-csoportok megállapodása alapján biztosítani kell az önkormányzati/fenntartói tárgyalásokra, érdekegyeztetésre megválasztott szakszervezeti képviselő munkaidő kedvezményének fedezetét oly módon, hogy az intézményekben biztosított kedvezményt önkormányzati szintű összevonás lehetőségét kihasználjuk. A PDSZ önkormányzati/fenntartói szervezeteinek feladata tisztázni, hogy az adott fenntartó miként tervezi az egyes alágazati kiadások fedezetének biztosítását. Ennek során hogyan teszi azt átláthatóvá az érintettek számára. A PDSZ szervezetei folytatják azokat a tárgyalásokat, amelyek a közalkalmazotti és szakmai törvények, a fenntartói szintű megállapodások és a kollektív szerződések alapján alakítják ki az intézmények költségvetési szerkezetét. A kistelepülések problémáinak megoldása érdekében a PDSZ Országos Választmánya erre szakosodó eseti konfliktuskezelő csoportot hoz létre. Az intézményvezetők megbízásának kérdése szakszervezetünk valamennyi csoportját érinti. Az iskolák és óvodák és más közszolgáltatást biztosító intézmények önfejlesztő képességének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő vezető kiválasztása. Az intézményvezetők pozitív szelekciója csak megfelelő feltételrendszer kialakítását követően várható. El kell kerülni, hogy a politikai szféra úgy tekintsen az intézményvezetői álláshelyekre, mint parkolópályára", osztogatható, pártpolitikai funkcióra. Az intézményvezető kiválasztásában és megbízásában meghatározó szerepet kell kapnia az intézmény nevelőtestületének, illetve dolgozói testületeknek. Ennek érdekében a PDSZ helyi szervezetei olyan megállapodás megkötését kezdeményezik a fenntartókkal, mely szerint nem javasolnak kinevezésre, illetve megbízásra olyan pályázót, akinek pályázatát az adott dolgozói testület elutasította. A már kinevezett intézményvezetővel szemben kezdeményezett bizalmatlansági indítvány intézményét fenntartói szinten e megállapodás részeként pontosítani kell. El kívánjuk érni, hogy a fenntartók rendeletben rögzítsék a szakszervezeti jogok megsértésének egyértelmű és szigorú szankcionálását. Az önkormányzati szövetségeken keresztül is keressük a helyi önkormányzatokkal a megállapodási lehetőségeket. Mindezzel együtt elkerülhetetlennek tartjuk az önkormányzati törvény módosítását oly módon, hogy se az önkormányzatok szabad döntési kompetenciája, se az alapfeladatok ellátása ne sérüljön. Meggyőződésünk, hogy az alapfeladatok ellátásának a jogalkotás során prioritást kell biztosítani. A PDSZ önkormányzati szintű városi szervezetei -szakszervezetünk pártsemlegességének figyelembevétele mellett- meghatározott esetekben készek támogatni azokat az önkormányzati képviselő tevékenységeket, amelyek a helyi oktatási és közszolgáltatási problémák megoldását, a munkavállalói érdekek megjelenítését és támogatását. 9. Szervezetépítés Feladatunk kiépíteni az ország egészét behálózó területi, megyei központok rendszerét. A központok az Országos Választmány támogatásával, de a helyi csoportok döntése alapján jönnek létre, és kizárólag az őket létrehozó csoportoknak, szervezeteknek vannak alárendelve. A meglévő regionális irodák szerepét fokozatosan a megyei és városi irodáknak kell átvenniük. Egy-egy önálló iroda létesítésénél figyelembe kell venni az önálló gazdálkodás megkövetelte törvényi előírások mellett a működőképességet biztosító szervezett dolgozók számát, az Alapszabályban előírt minimális 7
szolgáltatási feladatok teljesítésének anyagi garanciáit. Támogatjuk szakmai tagozatok, szekciók létrejöttét, amelyek annyi joggal rendelkeznek, amennyivel tagcsoportjaik és a tagozathoz, szekciókhoz csatlakozó egyéni tagok felruházzák őket. A választott testületek feladata az érdekegyeztető tárgyalások, álláspontok kialakítását megelőzően kikérni a tagozatok, szekciók véleményét azokban a kérdésekben, melyekben a tagozatok, szekciók érintettek. Ahhoz, hogy érdekeinket sikeresen tudjuk képviselni, minél nagyobb taglétszámú, jól szervezett csoportra van szükségünk. Az intézmények keretein túllépő a helyi fenntartókhoz kapcsolódó működésünk alapfeltétele a fenntartói szintű helyi képviseletek létrehozása minden olyan közigazgatási egységben, melyben legalább egy intézményben működik PDSZ-csoport és minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy az önkormányzat területén több csoport működjön. Továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük a "tagtoborzást". A szakszervezeti gondolattól való elfordulás, (melyet a régi, nehezen mozduló szakszervezetek tagságának folyamatos csökkenése mellett az új, független szakszervezetek létszámának igen lassú növekedése jelez) a munkavállalók kiszolgáltatottságát növeli. Ezért a PDSZ számára alapvető feladat a "tagtoborzás" különböző módszereinek kidolgozása, s e módszerek folyamatos megújítása, továbbadása. Speciális problémáik miatt külön programot kell kidolgozni a vidéki pedagógusok, egyéb közszférában dolgozók, a főiskolai, egyetemi hallgatók és a nem önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók megnyerésére. Mind az Elnökségben, mind az Országos Választmányban szükség van e témával kiemelten foglalkozó személyek megbízására. Ezeken túlmenően figyelmet kell fordítani a már létező csoportokra, és segíteni kell a működési problémákkal küzdő csoportoknak. 10. Képzés A PDSZ képviselők felkészítésének, a hatékony szakszervezeti oktatásnak meghatározó szerepe van mind a helyi, mind az országos érdekvédelmi tevékenységben. A felkészítésben a hazai szakértők, kutatók mellett továbbra is támaszkodunk a nagy tapasztalatokkal rendelkező külföldi szakszervezetek szakértőinek munkájára, ezért a képzéseinkbe bevonunk szociológusokat, politológusokat, oktatásügyi szakértőket, EU-s szakértőket, jogászokat. Célunk, hogy akkreditált képzési rendszert alakítsunk ki és működtessünk. Ezeken a képzéseken biztosítani kell, hogy a tagok és képviselők megszerezzék a munkájukhoz szükséges információkat, jogi és szervezeti ismereteket. A szakszervezeti képzés területén bővítjük az oktatók körét, folytatjuk a szakszervezeti oktatók intenzív képzését is. Ebben a tevékenységben támaszkodunk konföderációnk segítségére is. Képzéseinknél különös hangsúlyt fektetünk a szakszervezeti tevékenységre, ezért mind országos, mind területi szinten erősítjük képzéseink ezen elemeit. 11. Jogvédelem Tagjaink egyéni és csoportos jogvédelmének és képviseletének ellátására, a szakszervezeti jogok érvényesítése érdekében jogi tanácsadó és képviseleti szolgálatot hoztunk létre. Valamennyi regionális PDSZ irodának feladata részt venni e szolgálatban, az irodában rendszeres jogsegélyszolgálatot üzemeltetni. Szakszervezetünk tagjai számára az Alapszabály rendelkezései szerint e szolgáltatás ingyenes. Az Országos Választmány által felkért jogi, gazdasági, munkavédelmi, munkaügyi és egyéb szakértők segítik a helyi szervezeteket a konfliktusok eredményes feloldásában. A jogvédelem alapvető eszköze a szakszerű és gyors tájékoztatás. A munkajogi és érdekvédelmi konfliktusok kialakulásának megelőzését kell elérnünk. Ezt szolgálja többek között a PDSZ belső információs rendszere, kiadványai, valamint szakszervezetünk képzési programja is. A PDSZ kiemelt figyelmet fordít a munkahelyi szakszervezeti tagok és szakszervezeti tisztségviselők védelmére. Ennek érdekében törvénymódosítást kezdeményez, és általános szolidaritási akcióra hívja fel a szakszervezeteket. A választott testületek tagjai, akik a munkáltatói szervezetekkel, önkormányzatokkal, a Kormány képviselőivel tárgyalnak, azok álláspontjáról valamint a partnerek által tervezett lépésekről rendszeresen tájékoztatják a szakszervezet tagjait. 8
12. Európai Unió A PDSZ elvárja a kormányzattól, hogy Uniós tagországként tevékenységében kiemelten vegye figyelembe a civil szervezetek, köztük a szakszervezetek álláspontját és véleményét. Ennek elemi feltétele, hogy intézményes garanciát teremt arra, hogy a szakszervezetek részt vehessenek ezeken a tárgyalásokon, és információkat szolgáltassanak a kormányközi EU-szintű tárgyalásaikról. A Kormánynak vállalnia kell, hogy megteremti az Uniós bérátlaghoz szükséges folyamat költségvetési kondícióinak biztosítását. Ezeknek a lépéseknek célja a közszféra, különösen az oktatási uniós átlagbér elérése. A belépéssel teljes jogú tagjai lettünk az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Szövetségének (ETUCE). Mielőbb el kell érnünk, hogy e szervezet is kellő hangsúlyt fektessen az újonnan csatlakozó országokban az oktatási, gyermekvédelmi ágazatokban dolgozók bérfejlesztésére és a minőség javítását garantáló munkakörülményekre, tekintettel az ágazatban dolgozó nők magas arányára, kapcsolódjunk be az ilyen irányú szervezetek munkájába. A megyei választmányoknak és irodáknak fel kell készülniük a tagsággal együtt járó feladatok ellátására is. 13. Oktatáspolitikai irányelvek A PDSZ különös figyelmet fordít arra, hogy az elkövetkezendő kongresszusi időszakra vonatkozóan a legfontosabb kérdésekben irányelveket fogadjon el. a) Az iskolaszerkezet kérdéseinek tárgyában továbbra is fontosnak tartjuk mind a fenntartói, mind a szerkezeti sokszínűség fennmaradását. b) A tankötelezettség szabályozásának olyannak kell lennie, amely garanciát nyújt az iskolarendszerből történő végleges kihullás ellen, mind az alapfokú, mind pedig a középfokú oktatásban résztvevők számára. c) Az igazgatás rendszerében a hatósági és szolgáltatói feladatok garantált szétválasztását követeljük, mivel a tanügyigazgatás kérdéseiben a mai napig nem jött létre sem szakpolitikai konszenzus, sem stabil intézményi háttér. d) Különös hangsúlyt kell kapnia a szakmai ellenőrzés és mérés rendjében annak, hogy semmilyen formában nem támogatjuk szakfelügyeleti rendszer megjelenését. e) A mérési, értékelési rendszer legfontosabb és egyben elengedhetetlen feltétele az intézmények ellenőrzési rendszerének kiépítése, az ehhez szükséges szakmai szolgáltatásokhoz való hozzáférés kormányzati szinten történő megszervezése. Az intézmények értékelésénél nélkülözhetetlennek tartjuk a hozzáadott pedagógiai érték meghatározását is. f) Fejleszteni kell a pedagógusok továbbképzésének nyílt, az előző pontban leírtakkal összhangban lévő, akkreditált rendszerét. A jogszabályban előírt, kötelező továbbképzést ingyenessé kell tenni, és meg kell teremteni annak feltételét, hogy a továbbképzésben részt vevők garantáltan fizetett tanulmányi szabadságra mehessenek. g) A jövőben szükségesnek tartjuk az iskolafenntartók szakmai és törvényességi ellenőrző eszközeinek fejlesztését. h) A szabad tankönyvválasztás elvének megtartása mellett a kormánynak határozott lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a vásárlási támogatás továbbra is az arra rászoruló fogyasztóhoz jusson el, és egyúttal a kiadók súlyos szakmai hibái, a terjesztésben tapasztalható anomáliák kiküszöbölésre kerüljenek. i) A tartalmi szabályozás kérdésében alapvető célunk, hogy a központilag és a helyben szabályozandó részek aránya megfelelő mértékűvé váljon, és az e körül folyó vita végre nyugvópontra jusson annak érdekében, hogy végre hosszútávon tervezhető és végrehajtható magas színvonalú munka folyhasson az intézményekben. j) Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely a tartalmi, illetve finanszírozási és szakmai szabályozáson keresztül kényszerít ki létszámleépítést. k) Meg kell védeni és erősíteni a pedagógusok, és az oktatási intézmények szakmai 9
autonómiáját. l) A csökkenő gyermeklétszámmal kialakult helyzetet a közoktatás minőségének javítására, az esélyegyenlőség fejlesztésére kell fordítani, ami a pedagógusok oktatási rendszerben tartásával valósítható meg. Elfogadhatatlan, hogy a gyereklétszám csökkenése, mint hamis indok szerepeljen a közoktatás dolgozóinak létszámcsökkentése melletti érvként. m) Az integrált oktatás tekintetében elfogadhatatlannak tartjuk a direkt és indirekt erőszakos integráció kényszerét. Meg kell állapítani az egy közösségben csoportban, osztályban foglalkoztatható integrált gyermekek arányát olyan módon, hogy az a közösség minden tagjára nézve előnyös legyen és hátrányt ne okozzon. n) Az osztály és csoportlétszámok jogszabályi és szervezési kialakításánál tekintettel kell lenni a szociokulturális környezetre és mindenképpen csökkenteni kell a jelenlegi mértéket. o) A finanszírozási rendszernek, tekintet nélkül annak módjára, garantálnia kell az intézmény alapfeladatát végző, az őket közvetlenül segítő alkalmazottak szükséges és elégséges munkakörét, létszámát, az illetményük és azok járulékainak fedezetét, valamint segítenie kell az intézmény működtetéséhez szükséges többi munkatárs intézményi foglalkoztatását. p) A finanszírozási rendszernek garantálnia kell a meglevő intézményhálózat fenntartását és a szakpolitikai célok eléréséhez szükséges mennyiségi és minőségi bővítését. r) A pedagógusok kötelező óraszámát, egyéb tevékenységre vonatkozó munkaidejét munkafeladatait és munkaszervezését úgy kell meghatározni, hogy a feladatellátás minősége javuljon, és az ahhoz szükséges idő ne terjeszkedjen túl a heti 40 órán. s) A közszolgálatban dolgozók azon minősítési rendszerei és minősítési követelményei, amelyek a munkaviszony automatikus megszűnését eredményezhetik, kizárólag a követelményrendszer előzetes érdemi egyeztetése, garanciákat nyújtó jogorvoslat, valamint elegendő hosszúságú átmeneti időszak, felkészülési idő, illetve ez ehhez szükséges szabadidő megléte mellett vezethető be. 14. A közszolgálatokról Az állam (költségvetés) általános ellátási felelősséggel tartozik a színvonalas közszolgáltatások biztosításáért. A közszolgáltatásoknak színvonalban, mennyiségi, minőségi, gyakorisági, egyéb specifikus feltételekben meg kell felelni az EU-ban alkalmazott általános követelményeknek, meg kell felelni a legszigorúbb biztonsági, megbízhatósági követelményeknek. Ennek garanciája a közszolgálatban dolgozók munkahelyének biztonsága, a javuló élet- és munkakörülmények garantálása. A PDSZ elfogadhatatlannak tartja a kizárólag gazdasági-pénzügyi hatékonyság alapú kormányzati érvrendszer által motivált szemléletet, amely sem a méret, sem a szakmai hatékonyságot nem veszi figyelembe és ennek következtében az intézkedései rontják a mindenki számára igénybe vehető közszolgáltatások minőségét. Közszolgálati bérek A közszféra és a versenyszféra béreinek harmonikus viszonyát meg kell teremteni, és fenn kell tartani. A PDSZ nyomatékosan követeli a közszférában dolgozók bérhelyzetének javítását. A közszféra bérei nem szakadhatnak el a versenyszféra béreitől, annak a gazdasági növekedéshez és a közszolgálat társadalmi fontosságához kell igazodnia. A foglalkoztatási biztonságot, a béren kívüli juttatások rendszerét meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni. A PDSZ törvényi garanciákat követel a közszolgálat béreinek érezhető, folyamatos növelésére. 10
15. A PDSZ nemzetközi tevékenysége A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete értékeiben és törekvéseiben a világ szabad szakszervezeti mozgalmához tartozónak tekinti magát. A PDSZ X. Kongresszusa a programjában szereplő tevékenység nemzetközi területre vonatkozó tevékenységeit négy fő részre osztja: a) Gyarapítani kell a kétoldalú kapcsolatok számát és emelni minőségét. b) Fejleszteni kell részvételünket a nemzetközi oktatási szövetségek munkájában. c) Kiemelt figyelemmel kell folytatni az együttműködést a régió országaival. d) Részt kell venni a nagy nemzetközi szervezetek (TUAC, OECD, ILO, UNESCO stb.) az oktatás területére és térségünkre vonatkozó tevékenységében. Az Oktatási Világszervezet Európai Szervezete (Pan-European Structure), valamint Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Szervezetének (ETUCE) aktív tagjaként támogatjuk a nagy európai tanárszakszervezetek együttműködését, tevékenységük összehangolását, közös bizottságok alakítását, közös képzések szervezését abból a célból, hogy az Európai Unió tagországainak és a csatlakozni kívánó országok munkavállalói érdekképviselete megszerveződjön és képes legyen hatékony érdekvédelemre. A Tanárok Világnapjára (október 5.) az Educational International az alábbi - a PDSZ programjával is egybeeső - alapelveket fogalmazta meg: A szakszervezeteknek és a szövetségeknek el kell érni, hogy: az oktatásban dolgozók bérei ne térjenek el az azonos képzettségűektől olyan mértékű legyen a bér, amely biztosítja azt, hogy a tanárok megélhessenek belőle, ne kelljen másodállást vállalniuk olyan tanár-továbbképzési rendszer jöjjön létre, amely biztosítja a tanárok tudásának naprakészségét az oktatási ágazat minden szintjén jöjjön létre és működjön az érdekegyeztető mechanizmus. Tevékenységünkben alapvetőnek tekintjük az Oktatási Világszervezet Kongresszusán megfogalmazott ajánlásokat, amelyek kiemelik a pedagógusok társadalmi megbecsülésének, az oktatás minőségének, a toleranciára nevelés fontosságát és fejlesztését. A PDSZ tevékenységi körének kibővítés után megfelelő létszámú tagság elérésével részt kíván venni aktívan, tagszervezetként az egyéb EU-szintű ágazati szervezetek munkájában is. A Programot a PDSZ X. Kongresszusa 2011.december 10-én elfogadta. 11