KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Hasonló dokumentumok
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Környezetgazdaságtan. Emlékeztető: az externália hatása. 6. előadás. A szennyezés mint piaci kudarc kezelése: a Pigou-i hagyomány és a Coase-tétel

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A Natura 2000 Kilátásai

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók?

Környezettechnológia

Környezetvédelem (KM002_1)

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Adóztatás vagy szabályozás (Szalai Ákos) Környezetgazdaságtan - 9. hét

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

A természeti erőforrás kvóta

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19.

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

VIDÉKKUTATÁS Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

A környezetvédelem szerepe

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

A CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA. Szalai Sándor Szent István Egyetem

Társadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K sz.szerződés)

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Energia és körforgás. Bezegh András (Bezekon Kft.) Martinás Katalin (ELTE) Magyar Ipari Ökológiai Társaság

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

Környezetgazdaságtan. 1. rész: jellegzetességei. A természet-társadalom kapcsolat. a környezetgazdaságtan ökológiai alapjai

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

LIFE projektek társadalmi-gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásai

Projekt Tervezés. 2006/5/17 Dr. Kulcsár László

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Átírás:

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor 2011. január

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 2. hét A közgazdaságtan megközelítései a környezeti problémák kezelésére Ungvári Gábor

Vázlat Leválasztani azt, ami nem közgazdasági feladat. A feladat: a szűkösség azonosítása és kezelése egy sokszorosan összefüggő környezetben. Hogyan? Közgazdasági eszközök és piaci eszközök Milyen eszközeink vannak a szűkösség azonosítására? Fizikai és közgazdasági indikátorok. A sokszorosan összetett rendszer szemlélete. Természeti tőke.

A hatékony allokáció nyomában Az alapkérdések: (1) mit és kik között akarunk elosztani? Az erőforrások/készletek hatékony allokációjának megvalósítására kiváló eszközünk van: az önkéntes szerződésen alapuló csere intézménye, amit piacnak hívnak. (2) Piaci kudarc vagy közösségi kudarc? Tisztázottak és közösek-e a játékszabályok vagyis az értékrend? Pl Mennyire sarok egy sarok megoldás? Az extremitásra vonatkozó példák félrevezetőek lehetnek (szent helyek, erdők, megszokások pl Google map a területhasználatról) (3) van-e szűkösség? (4) vannak-e külső hatások? (5) mindezek ismeretében az erőforrás/készlet magának való jellemzői, hogyan alakítják a hatékony elosztáshoz javasolható intézményrendszert?

Társadalmi folyamatok generálta különbségek a környezetben. Mi a kép érdekessége?

Társadalmi folyamatok generálta különbségek a környezetben. A területhasználat mintázata, ami hatással van az erózióra, a tápanyagterhelésre, a biodiverzitásra

Gazdaságtalan Árfüggetlen Árfüggő Gazdaságos A szűkösség azonosítása Mi a készlet? Készlet Potenciális készlet Fellelhető Mi vezérli? Földtani Gazdasági Kimutatott Megmért Jelzett Azonosított Készlet Következtetett Megújuló/körforgásban tartható anyagok figyelembevétele Hipotetikus Felfedezetlen Spekulatív

Az ökológiai rendszer szolgáltatásai / haszonvételei is korlátos készletek Ökológiai szolgáltatások Elősegíti: Tápanyag áramoltatás Talaj képződés Alapanyag (biomassza) termelés Élet a Földön Biodiverzitás Biztosít: Élelmet Friss vizet Fa és rost Üzemanyagot Szabályoz: Klímát Árvízet Betegségeket Víztisztaságot Kulturális javak: Esztétikai Spirituális Oktatás Rekreáció A jól-lét összetevői Biztonság Személyes biztonság Alapanyagokhoz való biztonságos hozzáférés Természeti katasztrófákkal elleni védettség Minőségi élet alapanyagai Megfelelő megélhetés Elegendő táplálék Lakhatás Javakhoz való hozzáférés Egészség: Erő Jól-lét Tiszta víz és levegő Jó társadalmi kapcsolatok Társadalmi kohézió Kölcsönös tisztelet Mások támogatása Választás és cselekvés szabadsága. Annak lehetősége, hogy az egyén azt teheti, amit értéknek tart. A nyilak vastagsága a ökoszisztéma és az emberi jól-lét közötti kapcsolat erősségét tükrözi: Vékony nyíl: gyenge kapcsolat Szaggatott nyíl : közepes kapcsolat Vastag nyíl: erős kapcsolat Forrás: Millennium Ecosystem Assessment

A szűkösség feltárása: az indikátorok Előrejelzés, indikátorok melyik mire jó? Összehasonlíthatóság más erőforrások szűkösségével, számíthatóság Fizikai/anyagi Gazdasági alapú mutatók: Erőforrás költség Scarcity rent A kitermelés és feltárás határköltségei Az ökológia szolgáltatások esetében ritkán lehet csak egy szolgáltatás készletét vizsgálni. Egyes fizikai / anyagi mutatók jól leírhatóak és értelmezhetőek, másokról csak közvetett módon lehet információt szerezni, noha szerepük és szűkösségük kétségtelen. A gazdasági alapú mutatók számítása a természeti javak / ökológiai szolgáltatások értékelését igényli. Értékelhető-e a környezet és a természet? És ha igen, hogyan?

TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉK Használattal összefüggő értékek Használattal nem összefüggő értékek közvetlen használati érték közvetett használati érték választási lehetőség értéke tiszta létezési érték örökségi érték

Külső hatások: Az axternáliák azonosítása Meghatározás: nem szándékolt, közvetett hatások a tranzakcióban részt nem vevők számára Ismerjük-e a nem szándékolt hatásokat? És miből származnak? A társadalmi működés intézményrendszerébe van kódolva, hogy mindig lehetnek közvetett hatások. Tisztázottak-e a tulajdonviszonyok? Sőt milyen összetettségi szinten tisztázottak? (Kié a tó? Kié a halászat, a nádvágás, a vízkivétel joga?) Ennek a kialakulása egy folyamat pl a kontinuus jogrendszerből fakad. Az innovációból törvényszerűen fakad a hatások előzetes nem ismerete. Természeti-társadalmi összefüggések ismeretének ex-ante hiánya. (illusztráció Serzimir) A visszacsatolás minősége.

Externáliák kialakulásának lehetősége Nem tökéletes piaci struktúrák tranzakciós költségek Coase lehetséges hatékonyabb allokáció, a transzferek iránya a tulajdonjogok kiinduló leosztásától függnek A Coase-i kiinduló leosztásról való gondolkodás változása a környezeti tudat változását tükrözi Tudományos / jogi úton bizonyítani kell a káros hatás kialakulását A szennyező fizess, használó fizess elvek bevezetése, és a szabályozási megoldások alapelvévé válása A társadalmi és a magán diszkontláb eltérése Kormányzati kudarcok Rosszul leosztott tulajdonjog rendszerek / az ismeretek változása Közjószágok a felfogás folyamatosan változik klasszikus közjószág a friss levegő (addig, amíg nem jött be a képbe a légkör öntisztulási képessége) közös tulajdonú erőforrások A környezetről való gondolkodás átalakult. Nincs, hatás. A környezet passzív befogadó, terhelhető, de a terhelhetőségnek határa van A környezeti szolgáltatások volumene függ a természeti környezet kezelésétől

Mi kell a közös tulajdonú készletek megőrzéséhez? Managing the commons Ostrom a közös tulajdonú készletek kezelésének nyolc alap feltételét (designe principles) azonosította [5] Clearly defined boundaries (effective exclusion of external unentitled parties); Rules regarding the appropriation and provision of common resources are adapted to local conditions; Collective-choice arrangements allow most resource appropriators to participate in the decision-making process; Effective monitoring by monitors who are part of or accountable to the appropriators; There is a scale of graduated sanctions for resource appropriators who violate community rules; Mechanisms of conflict resolution are cheap and of easy access; The self-determination of the community is recognized by higher-level authorities; In the case of larger common-pool resources: organization in the form of multiple layers of nested enterprises, with small local CPRs at the base level. Nem kell más, mint jó kormányzás.

A módszerek alkalmazásának kérdései A jó kormányzás és a természeti környezettel való magas szintű gazdálkodás nem független egymástól. Körültekintő, megalapozott és méltányos = hatékony döntések meghozatalához nyitott, az érintettek és érdekeltek részvételére alapozott tervezési rendszerek szükségesek Egy közgazdasági értékadás soha nem független attól a döntéshozatali folyamattól, amelyben használni akarják! Nincs érdek mentes elemzés, mivel a vizsgálatok célja az érdekek egyeztetéséhez szükséges koherens / összevethető kép kialakítása. Egy adott módszer akkor használható, ha a feltevéseivel az érintettek azonosulni tudnak. Ez rendszerint nem valósul meg, ami időveszteséggel és többletköltséggel jár, nem beszélve az inadekvát eredmény haszon-lehetőség költségéről).

Az ökológiai-rendszer korlátos szolgáltatásainak előállítása Az elmélet fejlődése Végtelen erőforrások Véges készletek Újra előállítható erőforrások A haszonvételekkel való gazdálkodás Millennium Ecosystem Assessment www.maweb.org Az ökoszisztéma állapota Haszonvételek A változások hajtóerői változások az ökológiai rendszerben változások a haszonvételek lehetőségében változások a jólétben Az ökoszisztéma állapota kihat a torta nagyságára, az állapotból következő haszonvétel kör pedig befolyásolja a torta elosztását milyen módokon lehet részesedni (pl. az erdőgazdálkodás módja kihat az erdei növények és a vadászat lehetőségeire, a folyó szabályozása az ártéren termelődő biomasszára és a parti szűrésű kutak vízhozamára ) A természeti folyamatok kezelése = megújuló erőforrásokkal való készletgazdálkodás http://www.greenfacts.org/en/ecosystems/index.htm Greenfacts 3.2 How is the economy linked to ecosystem services?

Direct drivers growing in intensity Most direct drivers of degradation in ecosystem services remain constant or are growing in intensity in most ecosystems

A fő hajtóerők és hazai megjelenésük MEA regionális kutatások, jellemzően nem Európában Természetes, vagy más hasznosítású területek szántó területekké alakítása. Elsősorban a mezőgazdasági termelés technológiai változásai miatt a nitrogén és foszfor terhelés drasztikus növekedése A széndioxid légköri koncentrációja 32%-kal nőtt A folyók természetes lefolyásának módosítása

Habitat Loss to 1990 Mediterranean Forests Temperate Grasslands & Woodlands Temperate Broadleaf Forest Tropical Dry Forest Tropical Grasslands Tropical Coniferous Forest Tropical Moist Forest Source: Millennium Ecosystem Assessment 0 50 100 Percent of habitat (biome) remaining

A fő hajtóerők és hazai következményeik Magyarország a Pannon ökorégió az erdősztyeppe övezet nyugati határterületén fekszik ez az élőhely típus biom szenvedte el a XX. század végére a legnagyobb mértékű veszteséget, azaz a legnagyobb arányú természeti erőforrás alap átalakítást. Azonosíthatóak-e ennek a készlet / természeti tőke csökkenésnek a hatásai, következményei?