ALKOTÁSOK A TERVEZÉSTÔL A MEGVALÓSULÁSIG

ALKOTÁSOK A TERVEZÉSTÔL A MEGVALÓSULÁSIG

ALKOTÁSOK A TERVEZÉSTÔL A MEGVALÓSULÁSIG A palota Pest felôli látképe A Lánchíd Palota felújítása A Lánchíd Palota rekonstrukciója számomra 2004 ôszén kezdôdött, amikor az egyik tulajdonos megkeresett. Kérte, találkozzunk a Clark Ádám téren, és nézzük meg a sarkon álló volt bírósági épületet. Az épületbe lépve meglehetôsen lehangoló látvány fogadott bennünket, de a tulajdonos határtalan optimizmussal és lelkesedéssel mondta el elképzeléseit a palota újjászületésérôl. Elvárás volt, hogy az épület visszanyerje eredeti pompáját, és emellett a kor legmodernebb technikáját beépítve kápráztassa el az ideérkezôket. Ez komoly, érdekes kihívásnak bizonyult. Az épület Budapest másfél évszázada kijelölt szimbolikus közepén áll. Itt az a pont, ahonnan minden út távolságát számoljuk Magyarországon, s ahol az ország modernizációjának centrumát is kereshetnénk. Itt épült fel az elsô állandó Duna-hidunk, s ezzel a polgárosodás útjának elsô fontos állomásához ért a nemzet. Buda és Pest a Lánchíddal egyesült, igaz, Budapest hivatalos megszületésére még bô két évtizedet kellett várni. A kialakuló országos és budai városközpont kikristályosodásában ugyancsak közvetlen szerepet játszott: ez a ház volt itt a második építmény, meghatározva az újonnan kialakuló, kitüntetett fontosságú közterületet. Teljes joggal állíthatjuk: kevés olyan épület áll Budapesten, melynek történelmi jelentôsége a Lánchíd Palotáéhoz mérhetô. A Lánchíd Palota adott otthont a Lánchidat üzemeltetô Lánchíd Társaságnak. A kiegyezés esztendejében, 1867-ben kezdôdött a Lánchíd Társulat székházának építése, Ybl Miklós tervei alapján. Ybl munkásságának e korszaka a neoreneszánsz stílusjegyek konzekvens alkalmazásával jellemezhetô, mely irányzat kedvezett a reprezentatív épületek megszületésének, az igényes megjelenésnek. Az épület így a maga korában modern és újszerû volt, ma elegánsan konzervatív hatású. Az évek során számos változáson ment keresztül, ám a kapualj, a dór oszlopokkal berendezett elôcsarnok, a fôlépcsô tágassága, öntöttvas oszlopai, lépcsôkorlátjai az egykori pompáról tanúskodnak, mutatják, milyen lehetett a ház az átadáskor, amikor beköltözött a részvénytársaság irodája, s az emeleteket elfoglalták az elsô lakók. Köztük Reitter Ferenc, a város legendás mérnöke, Herrich Károly, az Alagút Társaság igazgatója, és Heinrich Nepomuki János doktor, a Rác fürdô tulajdonosa. Maga a Lánchíd Társaság a dunai szárny földszintjén rendezkedett be. A Fôvárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben, a Budapesti Államhidak Felügyelôsége pedig 1871- ben költözött be a részvénytársaság irodáiba, miután az állam megvásárolta a Lánchidat és a palotát. 32

Elôcsarnok

ALKOTÁSOK A TERVEZÉSTÔL A MEGVALÓSULÁSIG 1920 után megváltozott az épület funkciója, bár ez az épület szempontjából némi gazdagodással is járt. Sörcsarnok, kávéház nyílt a földszinten, majd bezárt, hogy újabbat nyissanak. 1935-ben született meg a döntés: ide költözik a Közigazgatási Bíróság. 1954-ben beköltözött a Magyar Népköztársaság Legfelsôbb Bírósága, 1981-ben pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság. A tulajdonos, az Igazságügyi Minisztérium a rendszerváltás után adta el és ürítette ki a palotát. Azóta elhagyottan, kihasználatlanul állt. A hányattatás idôszaka azonban véget ért, a Lánchíd Palota régi pompájában született újjá, több tulajdonosváltás után 2004-ben az új tulajdonos, a Lánchíd Palota Kft. reprezentatív kialakítású irodaházat kívánt kialakítani az épület teljes, szakszerû, igényes, külsô-belsô mûemléki helyreállításával. A szemet gyönyörködtetô, Ybl eredeti tervei szerint helyreállított, neoreneszánsz Lánchíd Palota az épület eredeti atmoszféráját megidézve újraértelmezi a luxus fogalmát a hazai irodapiacon. Rothschild Szalon Pezsgôszalon A tervezési koncepció kidolgozása Szekér György vezetô tervezô irányításával kezdôdött el. Az épület helyreállítási alapprogramjaként a tulajdonosok reprezentatív irodaház kialakítását határozták meg, amely eleganciájával a palota építési idejének, az 1870-es éveknek a hangulatát idézi vissza úgy, hogy megfeleljen a legkorszerûbb irodakialakítások technikai igényeinek is. Egyetértve a tulajdonosok elképzelésével, az új helyreállítás építészeti koncepciójának alapja a harmonikus illeszkedés, az épület megmaradt részeinek, történeti szerkezeteinek hiteles rekonstrukciója mellett az új elemek igazodása a régiekhez formailag, rejtett didaktikus eszközökkel. Ezen illeszkedô komponálási mód építészetileg a tetôtéri szint kialakításában követhetô nyomon leginkább, míg a történeti épületrészeken a térkialakítások, térkapcsolatok és a közlekedési rendszerek rekonstrukciójával szándékoztunk megfelelni a helyreállítás koncepciójának, amelynek végsô összefogását az egységes, igényes belsôépítészeti kialakítás tette teljessé, ami Mádi Krisztina munkáját dicséri. Az épület funkcionális kialakítása is a reprezentatív irodaházi koncepció szerint történt, a történetileg adott szinteken, részben a Fô utcai földszinten, a teljes I. és II. emeleten és az új kialakítású III. emeleten nagy alapterületû, reprezentatív irodaegységek kaptak-kapnak helyet, az alsó, Bem rakpart felôli földszinten étterem, borszalon és a hozzájuk tartozó kiszolgálóegységek, a pincei tereken wellnessközpont, gépesített garázs és további kiszolgálóterületek találhatók. A palota fôbejárata a Fô utcai homlokzat közepén nyílik, a kapucsarnokot új kétszárnyú, láthatatlan, keret nélküli üveg ajtószerkezet osztja szélfogóra és elôtérre, ami átvezet a négyoszlopos elôcsarnokba. A kapualj és az elôcsarnok terveinek elkészítésekor maximálisan figyelembe vettük a restaurátori kutatások eredményeit és a mûemléki hivatal iránymutatásait. Ennek eredményeképpen a meglévô tagozatokat eredeti pompájukban állítottuk helyre. A kapualjban az oszloptagozatok aranyfüstfestést, a falfelületek kézmûvesmunkával készített mûmárvány felületet kaptak, a padlón és a lábazaton pedig természetes kôburkolat látható. Az elôcsarnokhoz északról csatlakozó fôlépcsô az épület fô függôleges közlekedési eleme, ami felfelé a III. emelet felé, illetve lefelé az alsó földszint felé bôvült egy-egy szinttel, a többi szinttel azonos alaprajzi elrendezéssel. A fôlépcsô eredetileg konzollépcsôként készült, késôbb azonban acélgyámolítást kapott. Az állami idôkben a lépcsôfokokat mû- 34

Szalon-elôtér Szapáry Szalon 35

ALKOTÁSOK A TERVEZÉSTÔL A MEGVALÓSULÁSIG Fôlépcsôház Átrium kôvel pótolták, javították, és PVC-borítást kaptak, így a lépcsô meglehetôsen rossz és elkeserítô látványt nyújtott, de számunkra tágassága, öntöttvas oszlopai, lépcsôkorlátjai az egykori pompáról tanúskodtak. A teljes lépcsôházat el kellett bontani a bôvítések és a helyrehozhatatlan rongálások miatt. A lépcsô köveit újragyártattuk, és a teljes acélszerkezetet az eredeti állapotnak megfelelôen építettük újra. A meglévô szerkezeteket sablonnak használva, öntvénybôl készültek az oszlopok, korlátpálcák, díszítôelemek. A végeredmény pompáját és eleganciáját növelve az orsótérbe terveztük az épület fô személyliftjét, amely formaképzésében, hangulatában illeszkedik a történeti részekhez, de szerkezetében a legfejlettebb technikai színvonalat képviseli. A panorámalift tervezésénél tanulmányoztuk az eredeti Otis lifteket, amelyek ezen kor csodálatos hangulatát idézik meg (az Otis 1853-ban helyezte üzembe az elsô, még gôzgéppel mûködtetett felvonót, amit 1880-ban már egy villanymotorral korszerûsítettek). A lift belseje intarziás faburkolatot kapott, a palotában is megjelenô kô padlóburkolatot, az ajtók acélintarziás burkolatokat. Az elôcsarnok a volt belsô zárt udvarhoz az éppen azokban az években zajló budai Duna-parti beépítésnek ez volt az uralkodó alaprajzi elrendezése hármas nyílással kapcsolódik. A palota központi része az egykori középudvar, amelyet reprezentatív átriumként alakítottunk ki egy új acél-üveg szerkezetû lefedéssel. A belsô udvar kávéházként mûködik majd, ahol korhû bútorokkal az egykori budapesti nagykávéházak hangulatát próbáljuk megidézni. Az oszloptagozatokban rejtve, teljesen láthatatlanul, a mai kor világítástechnikáját alkalmazva, homlokzatot súroló világítást alkalmaztunk. A belsô udvar padlóján az eredeti tervekben fellelt kôintarziát álmodtuk újra. A belsô homlokzaton visszaköszönnek a külsô homlokzat színei, a függôfolyosókat vékony vasbeton lemezekbôl építettük újra, melyek alatt az eredeti minták alapján újragyártott gipsz álkonzolok díszelegnek. A fôlépcsôházban találhatókkal azonos kialakítású korlátpálcák készültek, a padlót pedig intarziás természetes kô burkolat fedi. A belsô udvar így méltó tere lett a palotának, valóban reprezentatív belsô magot alkotva. Az épület kelet nyugati irányú fôtengelyének folytatása egy újabb hármas ajtónyíláson keresztül feltáruló reprezentatív tércsoport, a dunai szárny, amely funkcionális és területi flexibilitása miatt alkalmas tárgyalások, rendezvények, konferenciák fogadására. A termek akusztikus mobil falakkal választhatók el egymástól, így kisebb méretû tárgyalókra bontva az egyébként a teljes dunai panorámával rendelkezô egész épülettraktust. A mobil falak elrejthetôk az ajtónyílásokban, így teljesen észrevehetetlenek nagyobb rendezvények alkalmával. A dísztermek 36

Középudvar

ALKOTÁSOK A TERVEZÉSTÔL A MEGVALÓSULÁSIG Enteriôrrészletek jelentették az egyik legnagyobb kihívást a tervezôk számára. A restaurátorok feltárása és a történelmi dokumentumok alapján itt mûködött az ún. Vörös és a Lila Szalon, amelyek mind a Lánchíd Társulat, mind pedig a Fôvárosi Közmunkák Tanácsának központi tárgyalótermeként funkcionáltak. A rendkívül nemes tölgyfa burkolatokban feszített selyem textilbetétek kaptak helyet, ahol megjelenik a falfestésként feltárt vörös és lila szín, a szintén feltárt eredeti liliom-, illetve rózsamotívumokkal. A padlóburkolat intarziás parketta, amelyben integrált elemként jelennek meg az egyedi gyártású, a palota rózsamotívumait hordozó réz befúvórácsok. A gépészetet álmennyezet hiányában a boltvállakban, illetve az álpadlóban rejtettük el, innen jut a friss, elôkezelt levegô az elôbb említett, egyedi gyártású rézbefúvókon keresztül a belsô terekbe. A nemes fa falburkolatok mögött elrejtve, a mai kor igényeit maximálisan kielégítik a központilag és termenként külön-külön is vezérelhetô projektorok, vetítôvásznak, hangosítás, mobil fal- és világítási rendszer. Mindezek konferenciák alkalmával a falburkolat mögé rejtett panelekkel mûködnek, miközben egy bál alatt semmi sem érzékelhetô belôlük. A festett falak és mennyezetek egyedi díszítôfestést kaptak. A homlokzati nyílászárókat, mint a teljes épületen, itt is kicseréltük a kor igényeinek megfelelô, de az eredeti, kapcsolt gerébtokos szerkezetet megtartó vörösfenyô ablakokra. Az ablakok belsô oldalán felsôsín-vezetésû spaletták találhatók, amelyekkel be lehet sötétíteni a termeket. Az ablakokon természetesen elegáns, egyedi készítésû, az épület feltárása során megtalált motívumokkal díszített selyemfüggönyök láthatók. A dísztermek elôterében a falfelületeken a faburkolatot a kapucsarnokban megjelenô, kézmûvesmunkával készített mûmárvány felület váltja. A sokat utazó üzletemberek igényeit a földszint Clark Ádám tér felôli traktusaiban elhelyezett Virtuális Iroda & Business Center elégítik ki. Ez utóbbi, hazánkban egyelôre még csak szûk körben ismert szolgáltatás azt teszi lehetôvé, hogy a Budapesten irodával nem rendelkezô üzletemberek az épületben virtuális fôhadiszállást tartsanak fenn, vagy igény szerint a valóságban is a palotában fogadják üzletfeleiket, és használják a palota teljes infrastruktúráját. Az iroda pompáját a falburkolatok, intarziás parketta, függönyök, a különös igénnyel kiválasztott bútorok teszik egyedivé. A földszint délnyugati saroknegyedén elhelyezkedô, önálló külsô kapcsolattal rendelkezô, középoszlopos reprezentatív tércsoport kereskedelmi, preferáltan banki célokra alkalmas. A földszinten Pezsgôszalon várja a szivarozni vágyó üzletembereket, ahol elegáns környezetben, kényelmes bôrfotelokban tárgyalhatnak egy igazi fa falburkolatos, kandallós szalonban. A palota felsôbb emeletein irodák kaptak helyet, amelyeket legfeljebb nyolc cég számára kialakítható irodarezidenciákra osztottunk. A palota a minôségi anyaghasználattal és a korhû bútorokkal a luxusszállodák enteriôrjét idézi. A korabeli hangulat megteremtésére a belsôépítészek is törekednek, a korhûségrôl az Ybl tervei alapján készült lámpák, mosdók, csaptelepek gondoskodnak. A teljes számítógépes és erôsáramú hálózat kábelezésére alkalmas álpadló az intarziás parketta alatt, míg a négycsöves fan coil az alárendelt helyiségek álmennyezetében kapott helyet, és a gipsz stukkók mögött, illetve a kisebb álmennyezeti terekben elhelyezett befúvórácsokon keresztül biztosítja az irodák, tárgyalók hûtését-fûtését. A gipsztagozatokban szintén rejtve maradnak a belsôépítészek által tervezett direkt és indirekt világítások. A palota legfelsô szintjén kialakított, szintén bérelhetô, ún. Panorámatárgyalóból lenyûgözô látvány 38

Sarokiroda tárul elénk a majd hat négyzetméter nagyságú üvegfalon keresztül. A III. emeleti irodák átrium felé esô belsô homlokzatai a kontrasztos komponálás helyett illeszkedô kialakítást kaptak eredeti, korban egyezô, Ybl Miklós által tervezett, üvegezett öntöttvas szerkezetû loggia adaptálásával. A tetôtéri irodák közlekedési rendszerét az alsóbb szintek rekonstruált függôfolyosóinak ismétlése biztosítja. Az udvarlefedés szerkezetében egyszerû, nyugodt megjelenésû, déli végén kontyolt, üvegezett nyeregtetô, amely az északi oldalon a melléklépcsô megemelt, ismételt nyílásmotívumú oromfal-kiemeléséhez kapcsolódik. A tetôszerkezetet a zárófödém felett teljesen kicseréltük egy acélszerkezetû, az eredeti geometriát megôrzô tetôre. Az eredeti kéménytesteket tökéletesen utánozva, az eredeti helyükön építettük vissza elôre gyártott monolit vasbeton dobozokból, a tetô acélszerkezetére kiváltva. A kéménytestekbe a szellôzés kifúvásait kötöttük be, hogy hasznosíthassuk ôket, és a mûemléki hivatal kérésének megfelelôen ne építsünk a tetôre oda nem illô szellôzôkürtôket. A tetôtéri irodák a déli sarokzónákban követik az emeleti irodák térosztását, a köztes területeken elsôsorban egyterû irodák létesülnek. A tetôtéri irodák természetes megvilágítást leginkább az udvari üvegfalakon keresztül kapnak, míg az itteni sarokirodákban a sarokrizalitok tereit a balusztrádos mellvédkorlát mögötti, rejtett kialakítású ablakokon bejutó természetes fény teszi hasznosíthatóvá. A palota alsó földszintjén további reprezentatív terek, az étterem, borszalon kerülnek kialakításra, elsôsorban a szélesebb külsô traktusban, a Duna és a Clark Ádám tér felôli oldalak kifelé nyitott, gazdag boltozatú terekben és a Fô utcai traktus elegáns pincetereiben. A Clark Ádám tér felôli oldal közepén, a hármas ajtónyíláson keresztül kívülrôl is megközelíthetô Lánchíd Palota Étterem fogadótere kapott helyet, amely a Fô utcai földszinten lévô átrium felôl is megközelíthetô. Az étterem tere aztán a dunai, keleti oldalra is befordul. Nyugati, Fô utca felôli oldalán, a gyakorlatilag már szint alatt lévô részen kap helyet a kiszolgáló vizesblokk, a Fô utcai oldal külsô traktusában és a belsô traktus délnyugati, szeparált saroktermében kapnak helyet a Borszalon termei, amelyek önállóan közelíthetôk meg a fôlépcsôn a palota Fô utcai földszintjén lévô elôcsarnokból. 39

ALKOTÁSOK A TERVEZÉSTÔL A MEGVALÓSULÁSIG A homlokzat felsô része A belsô traktusok további szakaszain és az átrium alatt a palota reprezentációs tereit és irodai mûködését kiszolgáló konyha helyezkedik el. A konyhához kapcsolódó raktárak és szociális blokkok egy szinttel lejjebb, az új pinceszinten ugyanitt és a Fô utcai külsô traktus alatt kapnak helyet. Az új pinceszintek kialakítása komoly kihívást jelentett a tervezôknek és a generálkivitelezônek egyaránt. Egy közel másfél évszázados épület alá kellett egy, illetve a belsô udvar alá két pinceszintet tervezni. Ezért a teljes épület fôfalait jet-grouting eljárással alá kellett injektálni, így megerôsíteni az alapozást, és lehetôséget adni a talaj kitermelésére. Az újonnan kialakítandó pinceszinteken vasbeton dobozokat terveztünk, melyek a fôfalakba kapaszkodnak, hogy nehogy felússzanak. A pinceszintek a Duna szintje alatt találhatók, így a vízszigetelés megtervezése is komoly feladat volt. A vasbeton falak vízzáró betonból készültek, és egy bentonitos duzzadó paplanszigetelést is beterveztünk a falak alá. A pinceszintet többször át kellett tervezni, mivel a kivitelezés megkezdésekor régészeti kutatások indultak a pincékben. Ennek eredményeként bizonyos traktusok részeit nem lehetett hasznosítani, az ott megtalált XV. századi falmaradványok miatt. A falmaradványokat mivel a Duna szintje alatt találhatók, és nem lehet megoldani a vízzárást, csak roncsolással, ami a BTM részérôl elfogadhatatlan volt nem tudtuk bemutatni. A megoldás a falmaradványok visszatemetése, szakszerû megvédése és eltakarása volt. A melléklépcsô nyugati oldalán minden szintet átfogó szervizlift létesült, biztosítva a konyha és részei, valamint az irodaegységek állandó, de diszkrét kapcsolatát. A raktárak árubeszállítása a pinceszinten át, a Fô utca északi, második ablaktengelyének vonalában, a járdában megnyitott egykori, az épület eredeti részét képezô fûtôanyag-ledobó akna újbóli megnyitásával és bôvítésével kialakított utcai, zárófedeles teherlift segítségével történik. Az épület személygépkocsival való megközelítése a dunai oldal északi végén, a korábban is létezett gépkocsibejárón keresztül lehetséges. A gépkocsival érkezôk a fogadótálcára állnak rá, a leállított jármûvet elhagyva, a lifttel vagy a melléklépcsôn gyalog érhetik el a reprezentációs, illetve irodaszinteket. A garázsbejárat terébôl az automata RTS rendszer segítségével a garázsmester helyezi el a gépjármûveket, melyek autólift-forgató segítségével jutnak le a pinceszinti garázstérbe, ahol a személygépkocsik zárt rendszerû, automatizált, számítógé- Fôpárkány részlet 40

A palota felülnézetbôl pes vezérlésû, gépi mozgatású tálcán kerülnek a helyükre, két tálcaszinten. Az újonnan épített pincében a középrészen a kikapcsolódást szolgáló Wellness Dóm relaxszobával, pezsgôfürdôvel, szaunákkal, masszázsszobával, fitneszteremmel és kabinokkal kap helyet. A tetôszerkezet teljes cseréje szükségessé tette a homlokzat felsô része és a fôpárkányzat részletes felmérését, mivel ezeket teljesen újraépítették. A rekonstrukció a teljes homlokzatot is érintette, a rossz állapotú felületekrôl a vakolatot leverték és újravakolták, a gipsz-, illetve kôdíszeket szükség szerint cserélték, pótolták, javították. A homlokzati felületeket megtisztították, újrafestették. A homlokzat festését újra kellett gondolni, mivel amióta bírósági épület lett, egyszínû volt az épület. Szándékunk volt a keretezések, díszítések, a homlokzati plasztika hangsúlyosabb megjelenítése és természetesen az elegáns, diszkrét homlokzati megjelenítés. Ennek eredménye a homlokzati nyílászárók külsô színezése. Az épület új, a megjelenését éjszaka is a megfelelô színvonalra emelô világítást kapott. A lábazati köveket visszabontották a lábazati szigetelések elkészítése miatt. A bontott vastag tardosi mészkôlapok, felvágva, a bontás után is elegendônek bizonyultak, így ezeket építették vissza, a mûkô tagozatokat szintén a bontott eredeti kövekbôl faragták ki. A teljes körû rekonstrukció eredményeként maga az épület Budapesten egyedülálló módon 6500 m 2 -en, 6 szinten luxus-irodapalotaként üzemel. Az irodák mellett kialakított, a magyar és a nemzetközi konyha hagyományait követô Lánchíd Palota Étterem, Kávéház és Borszalon gondoskodik majd 2008 tavaszától arról, hogy a Fô utca 1. szám alatt álló épület a gazdasági elit új találkozóhelye legyen Budapesten. A vállalkozás megvalósítása ezeken felül hozzájárul a budapesti építészet egy jelentôs épületének újjászületéséhez, eredeti formájában való megôrzéséhez és továbbörökítéséhez, ezzel példát mutatva azon beruházók és döntéshozók számára, akik tenni tudnak Budapest megújulásáért, a reformkori eszmék és célok továbbviteléért. Generáltervezô: Ép-Adó Kft., Egyed András. Vezetô tervezô: Szekér György. Megrendelô: Lánchíd Palota Kft. (www.lanchidpalota.hu); Generálkivitelezô: Palace-Invest Kft. (www.palaceinvest.hu). EGYED ANDRÁS okl. építészmérnök 41