Mintavételi teli ódszerek I Mintavétel tel a populáció elterjedési területe (legtöbbször túl nagy ahhoz hogy az egészet egintázzuk) intavételi terület (inden esetben kisebb, int a populáció elterjedési területe) intavételi egységek Az egyedek eloszlása sa szabályos véletlenszerű csoportosult szigetszerű Az egyedek eloszlása sa szabályos: egy populáció egyedei a vizsgált tér bárely pontján azonos egyedszában találhatóak eg. A terészetben ilyen ritkán fordul elő, de ezt az eloszlást közelítik eg pl. az énekesadarak híjei egy loberdőben. véletlenszerű: egy populáció egyedei a vizsgált térben teljesen véletlenszerűen fordulnak elő és sei szabályszerűséget ne utatnak. Ilyen eloszlást utatnak pl. a pionír fűfélék populációi egy hookbuckán. csoportosult: egy populáció egyedei a vizsgált térben csoportokat képeznek, a csoportok kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el egyástól, de közöttük egyesével vagy néhányadagukkal is előfordulnak a populációt alkotó faj egyedei. Ez az eloszlás főként növényekre jellező a agszóródás vagy az indákkal való szaporodás következényeként. Az egyedek eloszlása sa szigetszerű: Egy populáció egyedei a vizsgált térben kisebb-nagyobb csoportokat képeznek, elyek egyástól néha nagyobb távolságra helyezkednek el. Állatpopulációknál a szaporodási időszakban ez a távolság csökkenhet vagy eg is szűnhet. A terészetben ez az eloszlás a leggyakoribb. Ilyenek pl. a csoportosan járó nagyelősök, a rajokban úszó halak, az állaalkotó rovarok, de sok növénypopuláció is. Mintavételi teli eljárások véletlenszerű szabályos rétegzett (irányított)
Mintavételi teli eljárások Becslések sek pontossága és s torzítása véletlenszerű: az adott intavételi pontok kijelölése teljesen véletlenszerűen történik (pl. rando táblázat alapján) (a intavételi terület általában hoogén). pontos és ne torzított pontos torzított szabályos: az adott intavételi pontok kijelölése egy eghatározott szabályszerű fora alapján történik (pl. adott távolságokban isétlődve) rétegzett (irányított): akkor alkalazzuk ha a intavételi terület ne hoogén. Ilyenkor részekre osztjuk a területet és inden részből véletlenszerűen veszünk intát. pontatlan ne torzított pontatlan torzított A intavételi teli egység g nagysága ga A intavételi teli egység g nagysága ga Hasonlóság % Hiba % 30 ég kivitelezhető Isétlések opt.száa optiális intavételi egység nagyság intavételi egységek száa A intavételek telek hibái Abszolút hiba: a ért értékeknek az átlagtól ért legnagyobb eltérését (előjeltől független) Fajlagos hiba: azt adja eg, hogy a érés abszolút hibája hányad része a "pontos" értéknek. Száolása: átlagtól való legnagyobb elérés/átlag x 100 (ez az előzőnél sokkal inforatívabb) Elsőfajú hiba: ha a nullhipotézis (H 0 ) igaz égis elvetjük Másodfajú hiba: ha nullhipotézis (H 0 ) hais égis egtartjuk H 0 -t egtartjuk H 0 -t elvetjük A intavételek telek hibái H 0 igaz jó döntés elsőfajú hiba H 0 hais ásodfajú hiba jó döntés Nullhipotézis (H 0 ) legtöbbször a különbség hiányát állítja. Egy adott statisztikai hipotézisvizsgálatnál ezt a hipotézist teszteljük. Alternatív hipotézis (H 1 ): a nullhipotézissel ellentétben a különbség eglétét állítja
A intavételek telek hibái Elsőfajú hiba: elkövetésének valószínűségét szignifikancia szintnek nevezzük (általában p-vel jelöljük és biológiai vizsgálatokban értéke általában 0,05). Ez azt jelenti, hogy ha 100 intát veszünk és kiszáolunk rá egy próbastatisztikát akkor hiába igaz H 0 ind a százszor, öt esetben olyan értéket kapnánk, ai alapján H 0 -t elvetnénk. Másodfajú hiba: Ennek ellentettje. Tehát H 0 hais égis egtartjuk. Szórásokoz sokozó tényezők A terület rövid távú változása A terület hosszú távú változása Az állatoknál az aktivitásban, intázatban utatkozó különbségek A felvételező szeélyében utatkozó különbségek Fáradtság Abszolút t intavételi teli ódszerek Kvadrát t ódszer Teljes szálálás: kvadrát ódszer, sávtranszekt Részleges szálálás: vonalenti transzekt Távolságérés: legközelebbi egyed, legközelebbi szoszéd Eltávolításos csapdázás Ará: szelektív elvonás fogás-jelölés-visszafogás Kvadrát t ódszer Ideális kvadrát : (kör) négyzet ker/ter. arány: kör < négyzet <téglalap Kvadrátéret kérdése (gyepben általában 2x2 éteres, erdőben pedig 10x10 éteres kvadrátot alkalaznak) Alkalazás: növények (hei-)szesszilis állatok Sávtranszekt Minden egyedet eg kell találni Szélesség azonos, hossz változó Madarak, nagy testű elősök Növények: gradiens entén Vizsgálat - részkvadrátok
egfigyelő egfigyelési valószínüség 1 Részleges szál lálás Vonalenti transzekt α táv.a középvonaltól állat r észlelési függvény L L L ritkás északi erdőkre dolgozták ki vonal - észlelés valószínűség = 1 (a egfigyelő állandó sebességgel sétál) trigonoetria r eghat. állandó transzektek adarak, elősök Távolságérés Legközelebbi egyed ódszer 2 3 r 1 2 1 3 r Egy pontot véletlenszerűen választunk ki (nehézség lehet, hogy adott pont sokszor közelebb lehet a intaegység határához, int egy egyedhez) Legközelebbi 3. egyed egtalálása Távolság -ben Mért egyed csak egyszer szerepelhet Nagyobb sorszáú egyedek, nagyobb pontosság Távolságérés Legközelebbi szoszéd d ódszer Egy pontot véletlenszerűen választunk ki (piros) Addig keresgélünk íg egy egyedet (zöld) találunk, ajd addig folytatjuk a keresgélést aíg a legközelebbi szoszédját is egtaláljuk(lila) (két élőlény közötti távolság) érése éterben Többszörös isétlés, átlag Távolságérés Legközelebbi szoszéd d ódszer Alkalazhatóság: Növények, szesszilis (heiszesszilis) állatok Denzitás becslése (egyed/2) Egyedek eloszlásának vizsgálata Távolságérés Legközelebbi szoszéd d ódszer Feltételek: Minden egyed egyszer lehet tesztegyed Minden egyed többször lehet szoszéd Teszt egyed lehet szoszéd Külső egyed szoszéd lehet, de tesztegyed ne. Eltávol volításos csapdázás Minden egyes csapdázási alkaloal isert száú állatot eltávolítunk az adott élőhelyről (ezzel befolyásoljuk az egyást követő fogásokat) A fogásszá visszaesése közvetlen összefüggésben van a populáció nagyságával és az eltávolított állatok száával Feltételek: 1) a csapdázási folyaat ne csökkentheti az állat egfogási valószínűségét (ne alkalazható pl. fűhálózásnál aikor az állatok levetik agukat) 2) a populációnak stabilnak kell aradnia a csapdázási időszak alatt, ne léphet fel jelentős száú születés, halálozás vagy nagyéretű igráció 3) A populáció ne lehet olyan, hogy egy tagjának egfogása egy ásik egfogását akadályozza (ez gerinceseknél lehet probléa, ahol egy csapda egy egyedet fog eg) 4) A egfogás valószínűségének egyenlőnek kell lennie inden állatra (ez a legsúlyosabb korlátozás a gyakorlatban) Csökkenteni kell a populáció nagyságát (kb. 40%-al) Többféle kiértékelési ódszer
Szelektív v elvonás Populációban két terészetes csoport (pl. híek és nőstények) Arány eghatározása elvonás előtt és után. Elvonás főleg az egyik csoportot érinti. Az arány egváltozásából egyedszá becslése. Elve: ha a populáció egy részét valailyen ódon egjelöljük és visszahelyezzük az eredeti populációba, ajd elkeveredés után egy ásik intát veszünk, akkor a ebben a ásodik intában lévő jelölt egyedek és a inta teljes egyedszáa között ugyanaz az arány áll fenn, int az összes jelölt egyed és a teljes populáció között. Ez alapján a teljes populáció egyedszáa kiszáítható Előnye: pontossága az élőhelyen belüli intavételi egységek száának becslésétől független. Előfeltétele az állatok olyan jelölési technikája, aely lehetővé teszi, hogy sértetlen és terészetes állapotban lehessen visszaereszteni őket a többi állat közé, és hogy a visszafogásnál isét fel lehessen iserni a egjelölt egyedeket. A jelölés további feltételei: Ne akadályozza az állat ozgását Ne legyen kábító hatású Ne csökkentse a túlélési esélyeket Ne feltűnő helyre tegyük a jelölést (tönkreteheti az állat álcázását és a gyűjtő is könnyebben észreveheti őket) A visszafogás valószínűsége azonos legyen Tartósság Előfeltételek: Nagy ozgékonyságú fajoknál tökéletes keveredés szükséges A populációnak a visszafogásig zártnak kell lennie (1 nap) Többszörös jelölés és visszafogás hosszabb időtarta, bonyolult becslés Csoportjelölési ódszerek: Nagyszáú állat azonos ódon történő egjelölésére szolgálnak. Típusai: 1) festékek és festékoldatok a) űvész-olajfestékek: leggyakrabban használt jelölőanyagok (sok színben beszerezhetők). Pl. lepkék, poloskák, sáskák és egyéb ízeltlábúak esetén sikeresen használhatók
b) nitrocellulóz lakkok vagy festékek és alkil-vinil gyanták: előnyük hogy gyorsan száradnak. Használható pl. csigákon, sáskákon, ganajtúró bogarakon. c) Fluoreszkáló zoánclakkok vagy guiarábiku: cserebogarak, lepkehernyók jelölésére használják. Sötétedés után UV lápa fényében láthatók az állatok d) Fényvisszaverő tulajdonságú festékek: főleg éjszakai észleléshez használják. Ezek az anyagok kiséretű kézilápa segítségével 10 távolságig láthatók e) Alkohol és sellak keverékében vagy alkoholban oldott anilinfestékek: bogarak és szövőlepkék jelölésére használták f) fluoreszkáló festékek: szúnyogok és kullancsok jelölésére használják Alkalazásuk: A festékek vékony hegyű eszközökkel de szórással is könnyen felvihetők a vizsgált egyedekre. 2) Por alakú festékek és fluoreszkáló anyagok Szőrös testű rovarok jól jelölhetők por alakú festékekkel. Előnye hogy csak nagyon kevés porra van szükség. Fluoreszkáló anyagokat is gyakran használnak. Ezek UV lápa segítségével láthatók. 3) cíkék: szalagokat és gyűrűket elsősorban adarak és elősök egjelölésére használnak. A legtöbb rovar esetében kis éretüknél fogva ne használható ez a ódszer. Pillangók és szöcskék esetében azonban használható ez a jelölési ód is. Elősöknél napjainkra igen elterjedt ód lett a radioteleetria 4) egcsonkítás: széles körben alkalazták gerincesek (halak, hüllők, kétéltűek) jelölésére. Kisebb rovarokon a jelölés olyan nagy lehet a testhez viszonyítva, hogy az jelentősen befolyásolhatja a rovar viselkedését. Ma ár etikai okokból azonban ne nagyon használják ezt az eljárást.
4) Egyéb ódszerek: a) belső jelölés injekciózással: ivel a testszövetbe kerül a vedlés során ne vész el b) jelölés festéketetéssel: táplálékba kevert vitális festékkel történik c) ritka kéiai eleek d) radioaktív izotópok: ne stabilak és sugárzás kibocsátása közben lebolanak A csoportjelölési ódszerek csak egyedszábecslésre használhatók Egyedi jelölési ódszerek: Ha inden egyedet külön-külön jelölünk eg, további inforációkat nyerhetünk pl. az élettartaáról, elterjedéséről, aktivitásáról. A születési és halálozási ráta sokkal könnyebben száolható ezzel a ódszerrel. Az egyedek jelölése történhet a szárnyra rögzített cíkékkel Lehet jelölni kisebb rovarok testét különböző helyzetű foltok kobinációjával. Testen és szárnyon elhelyezkedő intázatokat pl. szitakötőkre, sásákákra, csigákra dolgoztak ki. Egyedi jelölésre a csonkítást is használták Az anyaghoz kapcsolódó kérdések Milyen eloszlási típusok jellezők a populációk egyedeire? Jelleezd röviden az egyes intavételi eljárásokat! Mi a különbség az abszolút és a fajlagos hiba között? Mik az eltávolításos csapdázás feltételei? Milyen főbb csoportegjelölési ódszereket alkalaznak a jelölés-visszafogás ódszer esetében?