4. szám 124. évfolyam 2009. január 30. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 5/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog-Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás 1. számú módosításáról... 6/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a lakásértékesítés rendjéről... 7/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanhasznosítási döntéseket megalapozó szakági állásfoglalások kiadásának rendjéről... Oldal 461 478 493 8/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanértékesítés rendjéről... 9/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az ingatlanok bérbeadásának rendjéről... 10/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Közzétételi Szabályzatáról... 11/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a távírda szolgálat kiváltásáról és új távirat továbbítási rendszer bevezetéséről... Oldal 515 559 615 633 Utasítások 5/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog-Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás 1. számú módosításáról Ezen utasítás közzététele napjával a 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 4.1.1 pontjának második bekezdése az alábbiakkal egészül ki: A fentieken túl a munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége alá tartozik a munkáltatóval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató a MÁV Zrt. Alapító Okiratában felsorolt, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagság, továbbá az ilyen társaságban történő tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével), valamint a társaság alapítása is. (1. sz. melléklet I. sz. nyilatkozat) 2. Az utasítás 4.1. pontja kiegészül az alábbi 4.1.3. ponttal (ezt követő pontok sorszáma eggyel nő) 4.1.3. Eljárás más által történő bejelentés során Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, hogy valamely, az irányítása alatt dolgozó munkavállalója 4.1.1. illetve 4.1.2. pont alá tartozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a Személyügyi Szervezet útján haladéktalanul köteles az érintett munkavállalót felhívni nyilatkozattételre. 3. Az utasítás jelenlegi 4.1.3 (módosítás követően a 4.1.4) pont első bekezdése kiegészül az alábbi harmadik francia bekezdéssel: A Személyügyi Szervezet felhívja a munkavállalót olyan tartalmú, és a társaság cégjegyzésére jogosult által aláírt nyilatkozat becsatolására, amely tartalmazza a társaság valamennyi tevékenységi körét.
462 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 4. Az utasítás 4.1.5. pontja kiegészül második, harmadik, negyedik, valamint nyolcadik bekezdéssel az alábbiak szerint: új harmadik bekezdés: A munkavállaló személyi alapbérét legfeljebb 20%-kal lehet csökkenteni. A személyi alapbér csökkentés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. új negyedik bekezdés: A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló személyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbér csökkenés mértéke a 20%-ot nem haladhatja meg. új ötödik bekezdés: A hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárásra a Kollektív Szerződésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. új nyolcadik bekezdés: A munkavállaló kártérítési felelősségére a Kollektív Szerződésben szabályokat kell alkalmazni. 5. Az utasítás 1. sz. mellékletének I. nyilatkozata a következő: 1. sz. melléklet NYILATKOZAT I. A MÁV Zrt. munkavállalójának munkaviszonyon kívüli jogviszonyáról, illetve gazdasági társaságban viselt megbízásáról, tulajdonosi érdekeltségéről. A munkavállaló neve, szervezeti egysége, munkaköre:. Törzsszám:. Hivatkozással az Mt. 3. (5) és 108. (1) bekezdésére, valamint az összeférhetetlenség kezeléséről szóló../2006. (VI.. MÁV Ért..) VIG. számú utasítás rendelkezéseire, az alábbi bejelentést teszem: Az alábbiakban részletezett, a MÁV Zrt.-n kívüli gazdasági társaságban (egyéb gazdálkodó szervezetben) bejelentési kötelezettség alá tartozó, de a fő munkaidőmet nem érintő I. tulajdonosi érdekeltségem, részesedésem van/kívánok szerezni II. gazdasági társaságot alapítottam/kívánok alapítani III. vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági megbízásom áll fenn/kívánok létesíteni IV. munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettem/kívánok létesíteni A.) A gazdasági társaság cégneve és címe: B.) A foglalkozás, tisztség minősége (munkakör vagy tisztség megnevezése): C.) A jogviszony megnevezése (munkaviszony, vállalkozás, megbízás, stb.) ** Alulírott polgári jogi és munkajogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy nincs tudomásom arról, hogy a fenti szervezettekkel a MÁV Zrt. olyan szerződéses, vagy üzleti kapcsolatban áll, hogy a bejelentett jogviszony a főállású munkáltatóm jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Kifejezetten tudomásul veszem és jelen nyilatkozatom aláírásával hozzájárulásomat is adom ahhoz, hogy ezen nyilatkozatom valóságtartalmát munkáltatóm a nyilvános és közhiteles adatbázisok útján vizsgálja, illetve erre vonatkozóan tőlem igazolást (pl. cégkivonat) kérjen.
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 463 Kifejezetten tudomásul veszem továbbá, hogy a személyes adataim kezeléséről tájékoztatást kérhetek, kérhetem személyes adataim helyesbítését, illetve törlését, valamint megillet az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogaim megsértése esetén választásom szerint az adatkezelő székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelyem (tartózkodási helyem) szerint illetékes bírósághoz fordulhatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok a Szolgálati Táblába kerülnek. Budapest, 200.. napján A bejelentés alapján összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Munkavállaló Munkáltató Tárgybani nyilatkozata alapján a bejelentett jogviszony megszüntetését rendelem el/a bejelentett jogviszony létesítését/társaság alapítását megtiltom INDOKOLÁS................................. Budapest, 20. év.. hó napján *** Munkáltató * A bejelentési kötelezettségnek megfelelő nyilatkozat ** A bejelentési kötelezettségnek megfelelően kell az adatokat megadni *** A munkáltatói döntésnek megfelelő szöveg 6. Az utasítás teljes szövegében a Személyügyi Főosztály megnevezés helyébe a Személyügyi Szervezet kerül.
464 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 5/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 30/2006. (MÁV Ért. 31.) Jog-Általános Vezérigazgató Helyettesi utasítás 1. számú módosításáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a MÁV Zrt. gazdasági érdekeinek következetes érvényesítése illetve védelme érdekében a munkajogi összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárási szabályokat. 2.0. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt.-vel munkaviszonyban álló, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló munkavállalóra. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Jogi Igazgatóság vezetője. 2.3. Az utasítással kapcsolatos egyéb felelősség A munkaszervezet vezető beosztású munkavállalói felelősséggel tartoznak az alkalmazottak bejelentéseinek és nyilatkozatainak a jogszabályokban foglaltaknak megfelelő megtételéért, a közbeszerzési eljárások szakszerű lebonyolításáért, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvényi szabályozás és a jelen utasításban foglaltak betartásáért. Az összeférhetetlenségi kérdések elbírálásánál eljáró munkáltatói jogkörgyakorló vezetők kiemelt figyelmet kötelesek fordítani az összeférhetetlenségi nyilatkozatok valóságtartalmának vizsgálatára, az azzal összefüggésben szükségessé váló intézkedések megtételére. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot tevő munkavállalóval szemben valótlan tartalmú nyilatkozat, illetve a nyilatkozat megtételének elmulasztása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a 4.1.6. pontban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Munkaszervezet a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek összessége. 3.2. Gazdálkodó szervezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. évi törvény (a továbbiakban Ptk.) 685. c) pontjára figyelemmel az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint gazdálkodó szervezetnek minősül az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesületek, a köztestületek, az alapítványok gazdálkodó tevékenységükkel összefüggő polgári jogi kapcsolataik tekintetében. 3.3. Vezető tisztségviselő alatt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban új Gt.) 21. -ban meghatározott tisztségviselőket, azaz közkereseti- és betéti társaságoknál az üzletvezetésre jogosult tagot (tagokat), korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetőt (ügyvezetőket), részvénytársaságnál az igazgatóság tagjait, illetve Zrt. esetén a vezérigazgatót, illetve egységes irányítási rendszerű részvénytársaság esetén az igazgatótanács tagjait kell érteni. 3.4. Vezető állású munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban Mt.) X. fejezetének 188. (1) bekezdése és a 188/A. -a szerint a munkáltató vezetője és helyettese. Ezen túlmenően a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatja a vezetőnek minősülő személyek körét, akikre a jelen összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandók. 3.5. Döntési-, képviseleti-, szerződéskötési- utalványozási- és munkáltatói jogok gyakorlásán érteni kell a Működési és Szervezeti Szabályzat szerinti szabályozásban foglaltaknak megfelelő jogok gyakorlását. 3.6. Szerződés alatt érteni kell valamennyi, a Ptk.-ban, illetve más hatályos jogszabályban szabályozott jogviszonyt, amelynek alapján a MÁV Zrt., képviseletében valamely szervezeti egysége, illetve a MÁV Zrt. munkavállalója jogokat szerez, kötelezettségeket vállal, illetve ezeket módosítja. 3.7. Jognyilatkozat alatt jogok szerzését és kötelezettségek vállalását tartalmazó bármilyen nyilatkozat, szerződés, megállapodás, meghatalmazás, jogról való lemondás, teljesítés ellenőrzése, teljesítmények elismerése, számlák jogosságának igazolása, igények elbírálása, harmadik személytől érkező megkeresésekre adott nyilatkozat, perben, vagy hatóság előtt tett nyilatkozat, stb. tételét, aláírását kell érteni. 3.8. Összeférhetetlenség alatt kell érteni az Mt. 3. (5) bekezdésére tekintettel minden olyan tevékenységet, illetve magatartást, amely sértheti, vagy veszélyeztetheti, a MÁV Zrt. jogos gazdasági érdekeit, piaci pozícióit, továbbá a működésével összefüggő érdekeket, üzleti titkot, alapvető fontosságú információk kezelését. E körbe tartoznak különösen a tervbe vett beruházásokkal, üzletkötésekkel
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 465 (üzleti partnerek, üzleti ajánlatok), stratégiákkal, belső újításokkal, új technológiákkal, technikai megoldásokkal, műszaki-gazdasági fejlesztési célokkal, eszközökkel, módszerekkel, stb. kapcsolatos információk. Összeférhetetlennek minősül minden olyan további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, mely a munkavállaló munkavégzésével összeférhetetlen és ezáltal hátrányt okoz a MÁV Zrt.-nek (pl. többes munkaviszony azonos munkaidőben), így különösen a versenyhelyzetben lévő illetve ellenérdekű félnél történő munkavégzés illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállása. 3.9. A MÁV Zrt-vel versenyhelyzetben lévő (konkurens) felek különösképpen azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek gazdasági (üzemi vagy üzleti) tevékenysége a MÁV Zrt. Alapító Okiratában valamint Működési és Szervezeti Szabályzatában meghatározott tevékenységi kör vonatkozásában versenyhelyzetet teremt a tevékenységből származó bevételek növelése, a veszteségek csökkentése, illetve a piaci pozíció erősítése szempontjából. 3.10. Ellenérdekű fél minden olyan gazdálkodó és egyéb szerv, amellyel a MÁV Zrt. perben áll, vagy korábban perben állt, akivel szemben a MÁV Zrt.-nek vitás ügye van, aki a MÁV Zrt-vel szemben igényt jelentett be, illetve akivel szemben a MÁV Zrt.-nek kártérítési igénye merült fel. 3.11. Közeli hozzátartozó a Ptk. 685. b) pontja szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa; 3.12. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen a megbízási-, vállalkozási- és bedolgozási jogviszony, egyéni vállalkozóként történő munkavégzés, gazdasági társaságban tagként történő személyes közreműködés, illetve közszolgálati, közalkalmazott jogviszony (ha e jogviszonyok mellett munkaviszony létesítése egyébként lehetséges) is. 3.13. További munkaviszony: a munkavállaló főállása mellett fennálló, munkaszerződéssel létesített, munkaviszonyként minősülő jogviszony. 3.14. Szerződéses kapcsolat: az a jogviszony, amely a MÁV Zrt., illetve képviseletében eljáró szervezeti egysége és az ellenérdekű vagy konkurens gazdasági társaság között szerződés vagy megállapodás (3.6. pont) alapján keletkezik. 3.15. Üzleti kapcsolat: az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlatkérés, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés. A MÁV Zrt. üzleti kapcsolatban áll azzal a személlyel, amellyel/akivel korábban, vagy jelenleg szerződéses kapcsolata állt/áll fenn. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Eljárási szabályok Az összeférhetetlenség vizsgálatára, a munkavállaló nyilatkozata valóságtartalmának ellenőrzésére, valamint az erre vonatkozó adatok nyilvántartására és kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a 25/2005. (VII. 29. MÁV Ért. 30.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Rt. Adatvédelmi Szabályzatáról c. belső utasítás rendelkezéseinek betartásával kerülhet sor. 4.1.1. Bejelentési kötelezettség Valamennyi munkavállaló köteles a munkaszerződés megkötése előtt vagy közvetlenül a munkába lépést követően, a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésekor, illetve abban bekövetkező bármilyen jellegű változáskor írásban 8 napon belül bejelenteni, ha a munkaviszonya fennállása alatt további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni. A fentieken túl a munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége alá tartozik a munkáltatóval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató a MÁV Zrt. Alapító Okiratában felsorolt, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagság, továbbá az ilyen társaságban történő tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével), valamint a társaság alapítása is. (1. sz. melléklet I. sz. nyilatkozat) 4.1.2. Vezető állású munkavállalókra, illetve a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok Vezető állású munkavállalók az Mt. 191. alapján további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek. Tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységek folytatására irányuló jogviszony létesítését a vezető állású munkavállalók előzetesen kötelesek bejelenteni. A vezető állású munkavállaló a) nem szerezhet részesedést a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az MÁV Zrt. Alapító Okirata lehetővé teszi vagy a MÁV Zrt. Alapítója hozzájárul. b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, továbbá
466 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. 4.1.3. Eljárás más által történő bejelentés során Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, hogy valamely, az irányítása alatt dolgozó munkavállalója 4.1.1. illetve 4.1.2. pont alá tartozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a Személyügyi Szervezet útján haladéktalanul köteles az érintett munkavállalót felhívni nyilatkozattételre. 4.1.4. Ellenőrzési kötelezettség A nyilatkozat valóságtartalmát minden esetben ellenőrizni kell. Az ellenőrzésre az alábbiak szerint kerül sor: az egyéni és a társas vállalkozások esetében a cégnyilvántartásban, illetve az önkormányzatok vállalkozás nyilvántartásában a Személyügyi Szervezet, MÁV Zrt. GIR szerződés és számlanyilvántartásban a Pénzügyi Irányítás (GIR Rendszeradminisztrációs Osztály) végzi az ellenőrzést a Személyügyi Szervezet megkeresése alapján. A Személyügyi Szervezet felhívja a munkavállalót olyan tartalmú, és a társaság cégjegyzésére jogosult által aláírt nyilatkozat becsatolására, amely tartalmazza a társaság valamennyi tevékenységi körét. Az ellenőrzés megtörténtét a nyilatkozatban záradékként fel kell jegyezni. Amennyiben az ellenőrzés összetettsége indokolttá teszi a Személyügyi Szervezet jogosult a munkavállaló írásbeli hozzájárulása esetén (4. sz. melléklet) a nyilatkozat valóságtartalmát ellenőriztetni. Az ellenőrzésre kizárólag az adatvédelmi nyilvántartásban szereplő cég jogosult. A munkavállalót minden esetben tájékoztatni kell az adatkezelő személyéről. Az ellenőrzési eljárásról és ennek eredményéről a Személyügyi Szervezet köteles a munkáltatói jogkör gyakorlóját értesíteni. Az eseti és céljellegű egyedi ellenőrzést a munkavállalók elbírált összeférhetetlenségi nyilatkozataira a vezérigazgató rendelheti el a munkavállaló írásbeli hozzájárulását követően. 4.1.5. Elbírálás A munkavállaló munkaviszonyon kívüli jogviszonyáról tett nyilatkozatait (I. és II. sz.) munkáltatói jogkör gyakorlója soron kívül új felvételesnél a próbaidő lejárta előtt köteles elbírálni. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség fennállását, illetve fenn nem állását egyértelműen nem tudja megállapítani, jogosult a Jogi Igazgatóság állásfoglalását kérni. A Jogi Igazgatóság az állásfoglalás kiadására soron kívül köteles. A munkáltató a jogviszony létesítését megtilthatja, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére kötelezheti, ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavállalót az összeférhetetlenségi vizsgálat eredményéről írásban értesíti, hozzájárulva a jogviszony létesítéséhez/fenntartásához, vagy felszólítva az összeférhetetlennek minősített jogviszony megszüntetésére (5. sz. melléklet). Az összeférhetetlenség megállapítása ellen a munkavállaló az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban kifogással élhet a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. A kifogás elbírálásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban értesíti a munkavállalót, és amennyiben továbbra is az összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, határidőt tűz ki a szükséges intézkedések megtételére. 4.1.6 Jogkövetkezmények Amennyiben a munkavállaló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve jogosulatlanul tart fenn (a 4.1.5. pontban foglalt felszólításnak határidőben nem tesz eleget) további munkaviszonyt, illetve egyéb jogviszonyt, a munkáltató az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel, a Kollektív Szerződésben rögzített szabályok maradéktalan megtartása mellett az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: szolgálati megrovás személyi alapbér csökkentése más munkakörbe helyezés a munkaviszony munkáltatói rendkívüli felmondással történő megszüntetése A munkavállaló személyi alapbérét legfeljebb 20%-kal lehet csökkenteni. A személyi alapbér csökkentés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló személyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbér csökkenés mértéke a 20%-ot nem haladhatja meg. A hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárásra a Kollektív Szerződésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 467 Ha a vezető állású munkavállaló az összeférhetetlenségre vonatkozó tilalmakat (4.1.2) megszegi, a munkáltató a) kártérítést követelhet, vagy b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze. A munkáltató a fentiek szerinti igényét attól az időponttól számított három hónapon de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető állású munkavállaló 4.1.2 pontba ütköző eljárásáról tudomást szerzett. A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. A munkavállaló kártérítési felelősségére a Kollektív Szerződésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. A munkavállaló a munkáltató megállapításaival, és intézkedéseivel szemben az Mt. és a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének szabályai szerint jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, amely tényre az értesítésben fel kell hívni a munkavállaló figyelmét. 4.1.7 Nyilvántartás A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatokat a Humánszolgáltató Szervezetnek megküldeni. A Humánszolgáltató Szervezet az iratokat a szolgálati táblában őrzi meg és kezeli a jogviszony fennállása alatt, és ezt követően a jogviszony megszűnésétől számított, az Mt. szerinti elévülési ideig, azaz 3 évig, illetve bűncselekmény elkövetése esetén, a büntethetőség elévüléséig. Amennyiben a munkavállaló nyilatkozata az adatvédelmi nyilvántartásban szereplő cég részére továbbításra kerül, a Személyügyi Szervezet köteles az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartást készíteni, mely tartalmazza a továbbított adatok körét, az adatvédelmi nyilvántartásban szereplő cég cégadatait (cégnév, székhely, cégjegyzékszám, képviseletre jogosult személy megnevezése), a munkáltatói jogkör gyakorlóját, valamint az adattovábbítás időpontját. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartást a Személyügyi Szervezet öt évig köteles megőrizni. 4.2. Hozzátartozók MÁV ZRt-nél történő együttfoglalkoztatásának tilalma A hozzátartozókat nem lehet olyan munkakörben alkalmazni vagy foglalkoztatni, amelyekben egymással közvetlen alá- és fölérendeltségi-, elszámolási-, vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek. A foglalkozatási tilalom esetleges fennállása esetén haladéktalanul intézkedni kell a megszüntetés érdekében. Ennek keretében elsődlegesen vizsgálni kell az érintett munkavállaló, vagy hozzátartozója más munkakörbe helyezésének lehetőségét. A foglalkoztatási tilalom alól különösen indokolt esetben az érintett munkavállalók munkáltatói jogkör gyakorlói együttesen felmentést adhatnak azzal, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlók az együttes felmentést, illetve a tett intézkedést írásban indokolni kötelesek. A felmentés megadásával a munkáltatói jogkör gyakorlói egyidejűleg felelősséget is vállalnak az ezen utasításban foglaltak megtartásáért. 4.3. A MÁV Zrt. mindenkor hatályban lévő döntési és hatásköri listájában meghatározott döntési-, szerződéskötési-, képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőire vonatkozó külön rendelkezések 4.3.1. Jognyilatkozatokkal kapcsolatos tilalom a) A MÁV Zrt döntési-, szerződéskötési- és képviseleti joggal felruházott vezetői nem tehetnek jognyilatkozatot olyan gazdasági társaságok, magánszemélyek, illetve bármely harmadik személy ügyleteivel összefüggésben, amelyekben a fentiekben jelölt alkalmazottaknak vagy hozzátartozóinak gazdasági érdekeltségük van. b) Különösen tilos minden olyan tevékenység, amelynek során a MÁV Zrt. ilyen munkavállalói a vasúttársasággal versenyhelyzetben lévő, vagy ellenérdekű felet további jogviszony keretében képviselnek, vagy ellenérdekű fél ügyében járnak el. c) A MÁV Zrt. döntési-, szerződéskötési- és képviseleti joggal felruházott vezetői nem láthatnak el szakértői, valamint tanácsadói tevékenységet olyan ügyletekben, amelyek létesítésében, vagy annak teljesítésében közreműködtek. 4.3.2. Tisztségviseléssel kapcsolatos eljárás A MÁV Zrt. döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetői nem lehetnek alapítói, tulajdonosai, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, könyvvizsgálói, képviselői olyan ellenérdekű vagy konkurens gazdasági társaságoknak és egyéb szervezeteknek, amelyekkel a MÁV Zrt. szerződéses kapcsolatban áll, illetőleg az adott szervezeti egység a szerződéses kapcsolat létrehozásában ügyrendi feladatai alapján közreműködött, vagy amelyek a MÁV Zrt. tevékenysége szempontjából konkurens félnek minősülnek,
468 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám Fentiek nem vonatkoznak az olyan gazdasági társaságokra és egyéb szervezetekre, amelyekben a MÁV Zrt. tulajdonrésszel/érdekeltséggel rendelkezik és a részvételre, tisztségre a MÁV Zrt. a döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőt kijelölte, illetve kijelöléséhez írásban előzetesen hozzájárult, mindaddig, amíg a MÁV Zrt. a döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőt annak megszüntetésére nem szólítja fel. 4.3.3. Nyilatkozattételi kötelezettség A MÁV Zrt. döntési-, szerződéskötési- és képviseleti jogosítvánnyal felruházott vezetőinek az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan nyilatkozniuk kell. 4.4. A közbeszerzési eljárásra az összeférhetetlenséggel kapcsolatban vonatkozó kiegészítő szabályok A közbeszerzések során az ajánlatkérő nevében eljáró személyekkel összefüggő összeférhetetlenség vizsgálatát a 2003. évi CXXIX. tv. III. fejezetében és a MÁV Zrt. Közbeszerzési Utasításában foglaltak szerint kell elvégezni. Ezek alapján főszabály szerint a közbeszerzés előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. Nem kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel a fenti a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel. Az összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az összeférhetetlenség. Nem minősül a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz jelen pont második és harmadik bekezdése esetén csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat). (8) Ha a jelen pont első, harmadik vagy hetedik bekezdését megsértették, vagy a jelen pont második, illetőleg harmadik bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a jelen pont első bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel a jelen pont első bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. A jelen utasításban szabályozott eljárások során a 25/2005. (VII. 29. MÁV Ért. 30) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt. Adatvédelmi Szabályzatáról c. belső utasítás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 469 5.2. Ezen utasítás hatálybalépésével hatályát veszti az összeférhetetlenség kezeléséről szóló 9/2003. (IX. 5. MÁV Ért. 36.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás, valamint annak az alábbi módosításai: 1.sz. módosítás 15/2003./MÁV Ért. 44./Jog. (Igazgatás és Szabályozás) 2.sz. módosítás 25/2003./MÁV Ért. 52./Jog (Igazgatás és Szabályozás) Vezérigazgatói utasítás 3.sz. módosítás 61/2004./MÁV Ért. 47.) Jog (Igazgatás és Szabályozás) Vezérigazgatói utasítás 6.0. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Minden folyamatba lévő összeférhetetlenségi vizsgálatra a jelen utasításban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, és a jelen utasításban foglaltak maradéktalan megtartása érdekében a Személyügyi Szervezet, illetve a munkáltató jogkör gyakorlója szükséges intézkedéseket köteles megtenni. 7.0. HATÁLYBALÉPTETÉS 8.0. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: A MÁV Zrt. munkavállalójának munkaviszonyon kívüli, munkavégzésre irányuló további jogviszonyáról illetve gazdasági társaságban viselt megbízásáról, tulajdonosi érdekeltségéről szóló nyilatkozat (I.sz.), 2.sz. melléklet: A MÁV Zrt. vezető állású munkavállalóinak közeli hozzátartozóira vonatkozó nyilatkozat (II. sz.). 3.sz. melléklet: Feladatterv az utasítás végrehajtásához. 4.sz. melléklet: Értesítés a munkáltató részéről a nyilatkozat adatvédelmi nyilvántartásban szereplő céggel történő ellenőrzés szükségességéről 5.sz. melléklet: Értesítés a munkáltató részéről az öszszeférhetetlenségi vizsgálat eredményéről Heinczinger István s. k. vezérigazgató Ezen utasítás közzététele napján lép hatályba.
470 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 1. sz. melléklet NYILATKOZAT I. A MÁV Zrt. munkavállalójának munkaviszonyon kívüli jogviszonyáról, illetve gazdasági társaságban viselt megbízásáról, tulajdonosi érdekeltségér l. A munkavállaló neve, szervezeti egysége, munkaköre:. Törzsszám:. Hivatkozással az Mt. 3. (5) és 108. (1) bekezdésére, valamint az összeférhetetlenség kezelésér l szóló../2006. (VI.. MÁV Ért..) VIG. számú utasítás rendelkezéseire, az alábbi bejelentést teszem: Az alábbiakban részletezett, a MÁV Zrt.-n kívüli gazdasági társaságban (egyéb gazdálkodó szervezetben) bejelentési kötelezettség alá tartozó, de a f munkaid met nem érint I. tulajdonosi érdekeltségem, részesedésem van/kívánok szerezni II. gazdasági társaságot alapítottam/kívánok alapítani III. vezet tisztségvisel i, illetve felügyel bizottsági megbízásom áll fenn/kívánok létesíteni IV. munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettem/kívánok létesíteni A.) A gazdasági társaság cégneve és címe: B.) A foglalkozás, tisztség min sége (munkakör vagy tisztség megnevezése): C.) A jogviszony megnevezése (munkaviszony, vállalkozás, megbízás, stb.) ** Alulírott polgári jogi és munkajogi felel sségem tudatában kijelentem, hogy nincs tudomásom arról, hogy a fenti szervezettekkel a MÁV Zrt. olyan szerz déses, vagy üzleti kapcsolatban áll, hogy a bejelentett jogviszony a f állású munkáltatóm jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Kifejezetten tudomásul veszem és jelen nyilatkozatom aláírásával hozzájárulásomat is adom ahhoz, hogy ezen nyilatkozatom valóságtartalmát munkáltatóm a nyilvános
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 471 és közhiteles adatbázisok útján vizsgálja, illetve erre vonatkozóan t lem igazolást (pl. cégkivonat) kérjen. Kifejezetten tudomásul veszem továbbá, hogy a személyes adataim kezelésér l tájékoztatást kérhetek, kérhetem személyes adataim helyesbítését, illetve törlését, valamint megillet az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogaim megsértése esetén választásom szerint az adatkezel székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelyem (tartózkodási helyem) szerint illetékes bírósághoz fordulhatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok a Szolgálati Táblába kerülnek. Budapest, 200.. napján... Munkavállaló A bejelentés alapján összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.... Munkáltató Tárgybani nyilatkozata alapján a bejelentett jogviszony megszüntetését rendelem el/a bejelentett jogviszony létesítését/társaság alapítását megtiltom INDOKOLÁS.............................. Budapest, 20... év... hó...napján ***... Munkáltató * A bejelentési kötelezettségnek megfelel nyilatkozat ** A bejelentési kötelezettségnek megfelel en kell az adatokat megadni *** A munkáltatói döntésnek megfelel szöveg
472 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 2. sz. melléklet NYILATKOZAT II. A MÁV Zrt. vezet állású munkavállalóinak közeli hozzátartozóira vonatkozó nyilatkozata A munkavállaló neve, szervezeti egysége, munkaköre:. Törzsszám:. A közeli hozzátartozóm (rokonsági fok..., neve. ) A MÁV Zrt-vel munkaviszonyban áll: igen/nem Igen válasz esetén a hozzátartozó Szervezeti egysége: Munkaköri megnevezése:... Egymással közvetlen alá- és fölérendeltségi-, elszámolási-, vagy ellen rzési viszonyba a MÁV Zrt-nél történ foglalkoztatás során nem kerülünk. Budapest, 20... év... hó... napján. Munkavállaló. Munkavállaló A közeli hozzátartozóm (rokonsági fok..., neve ) A MÁV Zrt-vel azonos vagy hasonló tevékenységet folytató, illetve a MÁV Zrt-vel rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban I. tulajdonosi érdekeltsége, részesedése van/kíván szerezni II. vezet tisztségvisel i, illetve felügyel bizottsági megbízása áll fenn/kíván létesíteni III. munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített/kíván létesíteni
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 473 A.) A gazdasági társaság cégneve és címe: B.) A foglalkozás, tisztség min sége (munkakör vagy tisztség megnevezése): C.) A jogviszony megnevezése (munkaviszony, vállalkozás, megbízás, stb.) ** Alulírott polgári jogi és munkajogi felel sségem tudatában kijelentem, hogy nincs tudomásom arról, hogy a fenti szervezettekkel a MÁV Zrt. olyan szerz déses, vagy üzleti kapcsolatban áll, hogy a bejelentett jogviszony a f állású munkáltatóm jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Kifejezetten tudomásul veszem és jelen nyilatkozatom aláírásával hozzájárulásomat is adom ahhoz, hogy ezen nyilatkozatom valóságtartalmát munkáltatóm a nyilvános és közhiteles adatbázisok útján vizsgálja, illetve erre vonatkozóan t lem igazolást (pl. cégkivonat) kérjen. Kifejezetten tudomásul veszem továbbá, hogy a személyes adataim kezelésér l tájékoztatást kérhetek, kérhetem személyes adataim helyesbítését, illetve törlését, valamint megillet az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogaim megsértése esetén választásom szerint az adatkezel székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelyem (tartózkodási helyem) szerint illetékes bírósághoz fordulhatok. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok a Szolgálati Táblába kerülnek. Budapest, 20... év...hó... napján... Munkavállaló A bejelentés alapján összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Budapest, 20... év...hó...napján ***... Munkáltató Tárgybani nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy a bejelentett jogviszony a MÁV Zrt. jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, ezért felhívom az összeférhetetlenségi ok haladéktalan megszüntetésére.
474 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám INDOKOLÁS Budapest, 20... év... hó... napján *** Munkáltató... * A bejelentési kötelezettségnek megfelel nyilatkozat. ** A bejelentési kötelezettségnek megfelel en kell az adatokat megadni. *** A munkáltatói döntésnek megfelel szöveg.
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 475 3. sz. melléklet Feladatterv az utasítás végrehajtásához 1. Biztosítani kell, hogy valamennyi munkavállaló az utasítást megtekinthesse, arról tájékoztatást kérjen. Felel s: munkáltatói jogkör gyakorlója, illetékes humán partner Határid : folyamatos 2. Biztosítani kell a munkáltatói jogkör gyakorlói, valamint a humán partnerek részletes oktatást kapjanak a személyes adatok el írásoknak megfelel kezelésér l. Felel s: Jogi Igazgatóság, Humánirányítás Határid : folyamatos 3. A beérkezett nyilatkozatokat össze kell gy jteni és át kell adni a munkáltatói jogkörgyakorló vezet nek Felel s: illetékes humán partner Határid : újfelvétel esetén folyamatos, a munkaszerz dés megkötése el tt 4. A beérkezett nyilatkozatokat sorok kívül el kell bírálni és záradékolni kell: Felel s: munkáltatói jogkör gyakorlója Határid : folyamatos 5. Az elbírálást követ en az összeférhetetlenségi ok fennállása esetén a szükséges munkajogi intézkedések megtételében közre kell m ködni. Felel s: illetékes humán partner, Jogi Igazgatóság Munkajogi Osztálya Határid : azonnal 6. A munkáltatói jogkör gyakorlója által, az utasítás szerint elbírált és záradékolt nyilatkozatok eredeti példányait a szolgálati táblában kell elhelyezni és meg rizni. Felel s: illetékes humán partner, Humán Szolgáltató Határid : újfelvétel esetén az elbírálás próbaid n belül folyamatos
476 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 4. sz. melléklet Munkavállaló neve Munkavállaló szervezeti egysége Iktatószám Tárgy: Értesítés Értesítem, hogy a.-án sz. alatt érkezett bejelentésének (nyilatkozatának).. (adatvédelmi nyilvántartásban szerepl cég adatai: cégnév, székhely, cégjegyzékszám, képviseletére jogosult megnevezése) által történ ellen rzése szükséges. Tájékoztatom, hogy a személyes adatainak kezelésér l tájékoztatást kérhet, kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve törlését, valamint megilleti az adatkezeléssel kapcsolatban a tiltakozási jog is. A fenti jogainak a megsértése esetén választása szerint az adatkezel székhelye (lakóhelye), vagy a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes bírósághoz fordulhat. Dátum. Munkáltatói jogkörgyakorló Hozzájárulok ahhoz, hogy a.-án sz. alatt érkezett bejelentésemet (nyilatkozatomat).. (adatvédelmi nyilvántartásban szerepl cég neve) ellen rizze. Dátum Munkavállaló
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 477 5. sz. melléklet Munkavállaló neve Munkavállaló szervezeti egysége Iktatószám Tárgy: Értesítés Értesítem, hogy a.-án sz. alatt érkezett bejelentését megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a munkaviszonyán kívüli jogviszonya../2006. (VI.. MÁV Ért..) VIG. számú utasítás alapján a) összeférhetetlen b) nem összeférhetetlen (Amennyiben a munkáltató összeférhetetlenséget állapít meg, kérjük feltüntetni azt, hogy milyen munkáltatói intézkedést foganatosít: a jogviszonyok/tulajdonosi érdekeltség fenntartását határozott id re engedélyezem. megszüntetését rendelem el (határid feltüntetésével), illetve milyen munkáltatói intézkedéssel jár, ha ezt nem teszi meg. Az összeférhetetlenség megállapítása ellen a munkavállaló az értesítés kézhezvételét követ 5 munkanapon belül írásban kifogással élhet a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. Ha a munkavállaló az ismételt felszólításnak nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója által alkalmazott munkáltatói intézkedés ellen a munkavállaló az alábbi, Mt.-ben és a KSz.-ben foglalt jogorvoslati lehet ségeket veheti igénybe: - kérheti a KSZ. 84/A. -ban foglalt békéltetési eljárás alkalmazását azzal, hogy a békéltetés kezdeményezése a kereset benyújtására nyitva álló határid t nem érinti; - jogosult a KSZ 84/B. -ban meghatározott Munkaügyi Vitás Bizottság összehívását kezdeményezni. A kérelem benyújtása a kereset el terjesztésére nyitvaálló határid t nem érinti. - a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Dátum Munkáltatói jogkörgyakorló
478 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 6/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a lakásértékesítés rendjéről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja társasági szinten meghatározni a lakásértékesítési folyamatok szabályait az ingatlangazdálkodási stratégia alapján és az ezekhez kapcsolódó feladatokat. A MÁV Zrt. lakásállományának mindazon részét értékesíteni kell, amelyre gazdasági, stratégiai, vasútfejlesztési szempontból nincs szükség és megfelelnek az eladhatóság műszaki feltételeinek. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő ZRt. valamennyi szervezeti egységére, vezető tisztségviselőjére, vezérigazgatójára és munkavállalójára. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. tulajdonában álló lakóingatlanokra, illetve az azokhoz szervesen hozzátartozó tárgyi eszközökre is. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személy Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért az Ingatlangazdálkodási Igazgató felelős. Az utasítás kidolgozásakor és módosításkor a MÁV Zrt. köteles figyelembe venni a MÁV Vagyonkezelő ZRt. javaslatát. A MÁV Vagyonkezelő ZRt. az utasítás végrehajtásáért az őt illető részeiben felelősséget vállal. Az utasítást 2 (kettő) évenként kötelező felülvizsgálni. Amennyiben az utasítás módosítását a MÁV Vagyonkezelő ZRt. kezdeményezi, úgy azt, mint soron kívüli módosítási javaslatot a MÁV Zrt. köteles a kezdeményezést követő 90 napon belül felülvizsgálni, és azt az utasításba beépíteni vagy részletes indokolással elutasítani. A lakásértékesítési tevékenységet a MÁV Vagyonkezelő ZRt. végzi a MÁV Zrt. és közte létrejött Megbízási Szerződés rendelkezéseinek megfelelően átruházott hatáskörben. A döntések meghozatala tekintetében a MÁV Zrt. hatályos DHL-jében szabályozott döntési jogkörök irányadók azzal, hogy a MÁV Vagyonkezelő ZRt. átruházott jogkörében annak keretei között jogosult meghatalmazás alapján döntést hozni. Az utasításban szereplő rövidítések az alábbi jelentéssel bírnak: MÁV Zrt. MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság MÁV Vagyonkezelő ZRt., vagy MÁV VK, vagy VK MÁV Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság OTÉK az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ÁFA Általános Forgalmi Adó DHL a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listája 3.0 AZ ÉRTÉKESÍTÉS FELTÉTELEI: A telekalakításról szóló 85/2000 (XI.8.) FVM rendeletben és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (12.20.) Kormányrendelet és az 1997. évi LXXVIII tv. (Étv.) előírt feltételek fennállása esetén azok a MÁV Zrt. tulajdonában álló lakások értékesíthetők, amelyeknél az alábbiakban felsorolt további feltételek teljesülnek: 3.1. Az épületre és a hozzátartozó területre vasútfejlesztési szempontból nincs szükség. 3.2. A 253/1997 (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően elhelyezkedő házingatlan értékesítésére az összes műszaki feltétel gondos mérlegelése után az alábbiak szerint adható engedély: 3.2.1. Az épülethez tartozó terület a vasút üzemi területével nem függ össze vagy attól ingatlan-nyilvántartásilag és természetben kerítéssel is leválasztásra kerül (vagy került), továbbá közterületről, illetve közforgalom előtt megnyitott MÁV útról megközelíthető. 3.2.2. Az épülethez tartozó víz, villany, csatorna és egyéb közmű ellátás a MÁV hálózattól leválasztható. A leválasztással járó költségek részben a vevőket, részben a lakásértékesítés költség keretét terhelik. A vevőkre terhelhető részt esetenként és olyan mértékben kell meghatározni, hogy az ne képezze az értékesítés akadályát. Függetlennek tekinthető a közmű ellátás, ha az a közüzemi hálózattal közvetlen kapcsolatban van. Leválasztottnak tekinthető a közmű ellátás, ha az a MÁV saját hálózatával van kapcsolatban, de a fogyasztás hitelesített mérőórával (almérővel) mérhető. Az elidegenítendő épületet kiszolgáló mérő óra előtti közművezeték üzemeltetésére és fenntartására a lakóközösségnek külön közműszolgáltatási megállapodást kell kötni. Telepszerű házingatlanok elidegenítése esetén a telken belüli közműhálózat üzemeltetője az elidegenítés után a lakóközösség, átadásról szóló külön megállapodás alapján az önkormányzat. Egyéb műszaki megoldás hiányában külön közműszolgáltatási megállapodás útján, ideiglenes jelleggel maradhat a MÁV Zrt. az üzemeltető A közműszolgáltatási megállapodást az Ingatlngazdálkodási Igazgatóság Ingat-
4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 479 lan Szolgáltató Egység Műszaki Üzemeltetési csoporttal jóvá kell hagyatni. 3.2.3. Az értékesítés nem teszi szükségessé útátjáró létesítését vagy a pályatesten történő közlekedést. 3.3. Nem értékesíthető, ha a lakás 3.3.1. az állomás területén (az állomás bejárati jelzőivel határolt terület) található, kivéve, ha a házingatlan nem ékelődik be az állomási terület üzemi épületekkel beépített részébe, és ezzel megfelel az önálló telekalakítás szabályainak. 3.3.2. útátjáró rálátási háromszögében van, bontandó, illetve vasútbiztonsági szempontból értékesítése nem ajánlott. 3.3.3. a vasút felöli legközelebbi pontja a szélső vágánytengelytől számított 9 méteren belül van. 4.0 A VÁSÁRLÁSRA JOGOSULTAK KÖRE A megvásárlásra elsősorban jogosultak a bérlők, illetve használók (függetlenül attól, hogy vasúti dolgozó, nyugdíjas vagy sem) a következő sorrend szerint: 4.1. A bérlő, a bérlőtárs, a társbérlő (a továbbiakban: bérlő) és a lakásban lakó olyan lakás használó, aki korábban bérlő volt. Az olyan használó, aki korábban bérlő volt, de bármely oknál fogva megszűnt a lakásbérleti jogviszonya (beleértve azon használókat is, akik ellen a MÁV Zrt. a lakás kiürítésére vonatkozó peres eljárást megindította, illetve azon használókat is, akik a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően többszörös mértékű használati díjat fizetnek), méltányosságból, a MÁV ZRt. vezérigazgatójának engedélye alapján csak teljes forgalmi értéken, részletfizetés nélkül veheti meg a használó a lakást. Az előterjesztést a MÁV Vagyonkezelő ZRt. készíti el. 4.2. A bérlő házastársa, leszármazottja vagy örökbe fogadott gyermeke: 4.3. A bérlő élettársa, ha az eladási ajánlat megtételét megelőző egy év óta a bérlővel állandó jelleggel együtt lakik: 4.4. A lakást a 4.1.-4.3. pontban említettek együttesen is megvásárolhatják: 4.5. A bérlő vagy élettárs a lakást a leszármazottja vagy az örökbe fogadott gyermeke részére is megvásárolhatja: 4.6. Amennyiben a lakáshasználó személy a 4.1.- 4.5. pontokban foglaltaktól eltérő feltételek mellett tartózkodik a lakásban, úgy a lakást a 4.7. pontban meghatározott kívülállóként veheti meg: 4.7. Amennyiben a 4.2.-4.6. pontban említettek a házingatlan megvásárlására vonatkozó ajánlattal nem éltek, a házingatlant bármely más személy (a továbbiakban kívülálló) 1 éves türelmi idő leteltét követően- megvásárolhatja. 5.0 AZ ÉRTÉKESÍTÉS MÓDJA 5.1. A 4. pont szerint megvásárlásra jogosult bérlő vagy használó a lakást vételi ajánlatra vásárolhatja meg. 5.2. A kívülállók számára értékesítendő lakott, valamint a lakásgazdálkodási szempontból felhasználni nem tervezett üres lakások értékesítésére nyilvános árverés útján kerülhet sor. 5.3. Az árverési feltételeket sajtó vagy a helyben szokásos más tájékoztató eszköz útján 30 napos határidővel nyilvánosan meg kell hirdetni. 5.4. A lakást a legkedvezőbb ajánlatot adó árverező veheti meg. 5.5. Az árverési anyagot a MÁV Vagyonkezelő ZRt. arra feljogosított szervezete írja. 5.6. A lakásokat a jóváhagyott limitár alatt nem lehet értékesíteni. 5.7. Amennyiben a lakást kívülálló vásárolja meg beköltözhető állapotban a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegénél kevesebb nem lehet. 5.8. A lakáson fennálló és elismert bérbeszámítási jog esetében a forgalmi értéket a még beszámítható összeggel csökkenteni kell. Amennyiben a lakást nem a bentlakó veszi meg, az új tulajdonos köteles a bérlőt megillető bérbeszámítási jog kielégítését a szerződésben átvállalni. 5.9. Amennyiben a bérlő a lakással kapcsolatban saját költségén számlával igazoltan, forgalmi értéket növelő olyan munkát végzett, amelynek költségei részére nem, vagy csak részben térülnek meg, a munkákat a bérlő igazolása alapján a forgalmi érték megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni teljes egészében, illetve a még meg nem térült rész arányában. 6.0 A LAKÁSÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMAT 6.1. A jelen utasítás 3. pontja szerinti feltételek megléte esetén a lakás szolgálati lakás, illetve bérlakás jellegétől függetlenül elidegeníthető. 6.2. A lakásértékesítést a MÁV Vagyonkezelő ZRt. végzi és koordinálja. Az elidegenítésre kerülő lakás megvásárlására kizárólag a lakbér, közüzemi díj és egyéb hátralék pénzügyi rendezését követően kerülhet sor. Az erre
480 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám vonatkozó tájékoztatást az illetékes MÁV Zrt szervezeti egység köteles a MÁV Vagyonkezelő ZRt. részére 8 napon belül megküldeni. 6.3. Az értékesítés a lakásvásárlási ajánlattal, illteve a jelen utasítás 3. pontjában rögzített feltételek fennállásának vizsgálatával indul. Az eladói ajánlat jelen utasítás 1. számú mellékletét képezi. 6.4. Ha a lakás a műszaki vizsgálat során megfelel az értékesíthetőségi feltételeknek az értékesítést előkészítő köteles lefolytatni a szakági egyeztetéseket a Szakági Állásfoglalások Rendjéről szóló 7/2009. (I. 30. MÁV Ért. 4.) VIG számú utasítás szerint. 6.5. A kétlakásos, vagy annál nagyobb lakóépületet előzetesen társasházzá kell alakítani, a társasház törvényben rögzített szabályok szerint. A vasútüzemi területen lévő ingatlanok esetén kizárólag önálló helyrajzi számra helyezésüket követően kezdhető meg az értékesítés. Az elkészült alapító okiratot a MÁV Vagyonkezelő ZRt. vezérigazgatója írja alá. 6.6. A terület megosztása esetén el kell készíteni és jóvá kell hagyatni a területmegosztási vázrajzot. A megosztásnál figyelembe kell venni a lakók méltányolható érdekeit, a telek nagyságának az egyes lakások vételárára gyakorolt hatását, a közművek elhelyezkedését, végül, de nem utolsó sorban a fennmaradó részingatlan a MÁV Zrt. érdekeinek megfelelő további hasznosíthatóságát. 6.7. A közműveket a 3.2.2. pont alapján le kell választani. 6.8. A lakások a helyi forgalmi érték és lakottság értékesítés időpontjában figyelembe vehető, tényleges mértéke figyelembevételével kialakított vételáron idegeníthetők el. A forgalmi értéket (üres lakásra vonatkozóan) szakértői képesítéssel rendelkező szakértő által készített szakvélemény alapján kell meghatározni a MÁV Vagyonkezelő ZRt, illetve arra feljogosított szervezeti egysége megrendelése alapján. A lakások eladási árát a forgalmi értékbecslést követően a MÁV Vagyonkezelő ZRt, illetve azon feljogosított szervezeti egységei állapítják meg, amelyek területén az elidegenítésre kerülő házingatlan található. A megajánlható vételár a forgalmi érték alapján a lakottság figyelembevételével megállapított érték, melynek meghatározása szintén az értékbecslést végző szakértő feladata. Az értékbecslésben külön kell szerepeltetni az ingatlan építmény-, illetve telekrészének értékét. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban ÁFA tv.) 88. (1) bekezdésének a) pontja alapján a MÁV Zrt az ingatlanértékesítésekre vonatkozóan az adókötelezettséget választotta Amennyiben a vevő 142. (3) bekezdésében foglaltak szerint belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alany, és nincs olyan különleges jogállása, amely alapján tőle az ÁFA fizetése nem követelhető, úgy az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó ÁFA megfizetésére a vevő kötelezett. Azok a szerződő felek, akik és a MÁV Zrt. között az ÁFA tv. 6. (5) bekezdése szerinti viszony (munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony) áll fenn, vagy a MÁV ZRt. vezető tisztségviselői és az előbbiek közeli hozzátartozói (házastárs, egyeneságbeli rokon örökbefogadott és mostohagyerek, örökbefogadó-, és mosotoha- és nevelőszülő, testvér), az ÁFA tv. alkalmazásában nem független feleknek minősülnek. Az ÁFA tv. 67. (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapja nem független felek között az ellenérték helyett a szokásos piaci ár ha az ellenérték aránytalanul alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár és Vevőt az adólevonási jog nem egészben illeti meg. Független felek például a MÁV Zrt. leányvállalatainak dolgozói, a vasutas nyugdíjasok, továbbá mindazok, akik a fent felsoroltak közé nem tartoznak. Az ÁFA fizetési kötelezettség az alábbi táblázatban foglaltak szerint történik: Szokásos piaci áron, vagy annál nem aránytalanul alacsonyabb vételáron történő értékesítéskor Szokásos piaci árnál aránytalanul alacsonyabb vételáron történő értékesítéskor Az ÁFA alapja, ha a vevő nem független fél nettó (ÁFA-t nem tartalmazó) vételár nettó (ÁFA-t nem tartalmazó) szokásos piaci ár független fél nettó (ÁFA-t nem tartalmazó) vételár nettó (ÁFA-t nem tartalmazó) vételár 6.9. Amennyiben a lakást a 4. pontokban felsoroltak szerint ténylegesen MÁV dolgozó, MÁV nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, özvegyi), a MÁV Cargo Zrt., MÁV Start ZRt. MÁV Trakció ZRt, MÁV Gépészet ZRt., MÁV Vagyonkezelő ZRt.., a MÁV többségi részesedésével létrehozott és létrehozandó gazdasági társaságok dolgozója, Vasutas önsegélyező Egyesület, Vasutas Érdekvédelmi Szervezet, Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, vasutas kultúr- vagy sport intézmény dolgozója, a Vasutas Gyermekalapítvány és Zenekari Alapítvány munkavállalója (továbbiakban vasutas bentlakó) a saját részére vásárolja meg, a teljes vételár 10%-át, nem vasutas bentlakó vásárlása esetén a teljes vételár 20%-át kell az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben megfizetni.