Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba, 505-893 E-mail: davidjanos@gmail.com
Magyarország földrajzi helyzete Európa közepétől kissé délre. Közép-Európa keleti részén (Kelet-Közép- Európa) Európa legkeletebbi pontja: Ural 2 700 km Európa legnyugatabbi pontja: Roca-fok 2 600 km Európa legészakabbi pontja: Nordkapp 2 600 km Európa legdélebbi pontja: Tarifa 1 300 km
Az ország szélső pontjai Földrajzi középpont: Pusztavacs É. sz.: 47 10'43.70 K. h.: 19 30'4.48
Az ország szélső pontjai Legészakabbi pont: Nagy-Milic É. sz.: 48 o 35
Az ország szélső pontjai Legdélebbi pont: Beremend É. sz.: 45 o 48
Az ország szélső pontjai Legnyugatabbi pont: Felsőszölnök K. h.: 16 o 05
Az ország szélső pontjai Legkeletebbi pont: Garbolc K. h.: 22 o 58
Az ország szélső pontjai Legalacsonyabb pont: Gyálarét 75,8 m.
Az ország szélső pontjai Legmagasabb pont: Kékes-tető 1015 m.
Magyarország földrajzi helyzetének következményei Erős mediterrán hatások Gyenge óceáni hatás Jellegzetes medence-jelleg: meleg szárazság A Kárpát-medence alacsonyabb területeit foglalja el. Nagy része (68%) alföld jellegű síkság Csak kis (2%) része emelkedik 400 m fölé
Magyarország földrajzi helyzetének következményei 2. Jellemző a középpontba futó vízhálózat Az élet- és talajföldrajzra is hatással van Az ország területe nem egy jól körülhatárolható természetföldrajzi egység. A mesterséges határok miatt nagy tájegységeink az országhatáron túl is folytatódnak.
Magyarország ősföldrajza Az ős- és óidő földtörténeti korbeosztása
Európa geológiai térképe
Az ős- és óidő eseményei Prekambrium: kőzetek nem találhatók Európa legidősebb része: Balti-pajzs ősmasszívuma. Óidő: hazánk területének kialakulása összefügg Európa létrejöttével. Az óidő elején az ősmasszívumhoz forrt hozzá a Kaledóniaihegységrendszer Az óidő második felében a kontinens D-i peremén és K-i határán a Variszkuszihegységrendszer hegységei gyűrődtek fel.
Az óidő végére az Ó- Európa a Föld többi szárazulatával együtt a Pangea nevű hatalmas szárazulatot alkotta. A Pangea testébe kelet felől egy hatalmas tengeröböl ékelődött be. Tethys A Pangeát körülvevő tenger: Panthalassza.
Földtörténet a lemeztektonika tükrében A Tethysben felhalmozódó üledékekből jöttek létre az Alpok és a Kárpátok, velük együtt a Kárpát-medence üledékes középhegységei. A Kárpát-medence kialakulását több, kisebb lemezdarab mozgása szabta meg A lemezdarabok a már meglevő szárazföldi területekhez nyomódva felgyűrték a közöttük levő üledékeket.
Szerkezeti vonalak és kőzetlemezek a Kárpátmedencében Közép-magyarországi főszerkezeti vonal Tőle D-re: Tiszaimikrolemez. A krétáig Európa D-i peremén helyezkedett el. Rába-vonal A két vonal közötti kőzetdarab: Pelso nagyszerkezeti egység. A középidő végéig Afrika peremén helyezkedett el. A Rába-vonaltól ÉNY-ra az Ausztroalpi nagyszerkezeti egység található, ez az Alpokkal és a Kárpátokkal rokon.
Szerkezeti vonalak és kőzetlemezek Magyarországon
Ó- és előideji kőzetek Tiszai-mikrolemez: Többszörösen átkristályosodott kőzetek pl. gránit, gneisz, kristályos palák Előfordulásuk: Mórágyi-dombság Homokkövek: a Pangea sivatagi lepusztulástermékei Szürke: Ny-Mecsek Kővágószöllős
Ó- és előideji kőzetek Pelsói-mikrolemez Palák, fillitek: a Balaton É-i partja mentén Mészkő, dolomit, agyagpala: pl. Szár-hegy Gránit: Velencei-hegység Vörös homokkő: Balaton-felvidék Metamorf agyagpalák, homokkövek, mészkövek (devon, karbon): pl. upponyi mészkő, rakacai márvány Anhidrit: a Tethys üledékeiből képződött pl. Aggtelek-Rudabányai-hegység
Ó- és előideji kőzetek Ausztoalpi nagyszerkezeti egység Kristályos palák: az ősidőben elkezdődött a kialakulásuk, majd az óidő hegységképződései során metamorfózis érte őket. Pl. Soproni-hegység, Fertő-melléki- dombság Gneisz: a variszkuszi időszaki gránitnak az alpesi hegységképződés során történt metamorfózisával keletkezett. Pl: Soproni- és Kőszegi-hegység
Középidő - Triász Alsó-triász: a Pangea feldarabolódása megindult és a szárazföldek között egyre nagyobb lett a Tethys tengerrel elöntött területe. Karbonátos üledékek képződtek Középső triász: mészkő- és dolomitképződés. Pl. Dunántúliközéphegységben, Bükkben, Aggtelek-Rudabányai-hegységben. Mecsekben sötétszürke és fekete mészkő. A kor vége felé az egységes kőzetképződés megszakadt. Felső-triász: tovább folytatódott a mészkő- és dolomitképződés, néhol márga jött létre. Pl.: veszprémi márga, bükki mészkövek, aggteleki mészkő. Szárazföldi lepusztulás: Mecsekben és a Villányi-hegységben homokkő jött létre.
Jura Megkezdődött a Tethys másik öblének a kinyílása: kialakult a Pennini-óceán. Ennek üledékei (pl. zöldpalák) megtalálhatók a Kőszegihegységben. Dunántúliközéphegység: Mészkőképződés folytatódott. Pl.: tardosi vörösmárvány : sok ősmaradványt tartalmaz pl. Ammoniteszeket. Tengeri elöntés alatt keletkezett az úrkúti mangánérc.
Júra eseményei Bükk: mélyebbre süllyedt, DNY-i részén agyagpala képződött. Rudabányai-hegység: Mélytengeri üledékek (pl. agyagpala, radiolarit) képződtek. Mecsek: Kezdetben homok- és agyagrétegek halmozódtak fel. Ebben jött létre a liász feketekőszén. Majd a süllyedés eredményeképpen homokkövek, és mészkövek képződtek.
Kréta A kárpát-medencét alkotó lemezek egymás mellé kerültek. A két lemez közötti vályúban préselődött ki a Dunántúliközéphegység. Az alacsonyabb peremi részekre többször benyomult a tenger. Dunántúli-középhegység: Alsó-krétában: mészkőképződés. Pl. Bakonyban és a Gerecsében. Középső-kréta: az üledékfelhalmozódás megszakadt. A lemezek közeledése miatt fokozatos kiemelkedés ment végbe. Megindult a szárazföldi lepusztulás. Tönkfelszínek jöttek létre Pl. Úrkút-Csárda-hegyi trópusi karsztfelszín. Bauxitképződés. Felső-kréta: tengeri elöntés > ajkai barnaszén. Kréta vége: összetöredezett a hegység.
Kréta folytatás A korábbi tengeri üledékek metamorfizálódtak és kisebbnagyobb takarókba és redőkbe gyűrődtek össze. Pl.: Kőszegi-hegység palák, Soproni-hegység gneisz, Upponyi- és szendrői-hegység: óidei kőzetek átalakulása Kiemelkedés: szárazföldi tönkfelszínek jöttek létre Kelet-Mecsek: Alsó-krétában vulkánosság. Felső-kréta: kialakul a hegység gyűrt-töréses szerkezete. Villányi-hegység: alsó-kréta: bauxit Felső-kréta: mészkő