1
Tartalomjegyzék Tájékoztató: Információk a felhasználó és a szakember számára... 3 Bevezetés... 4 Ökopszichológia, ökoterápia Bevezetés... 5 Az ökoterápia lehetséges célcsoportjai... 6 Az ökoterápia foglalkozások általános leírása... 7 Ökoterápia: mutatók és várható eredmények... 7 Fenntartható kertgazdálkodás... 8 A programról (Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények) Előzmények... 10 Célkitűzések... 11 Megvalósítás... 11 Forrásigény... 12 A pályázatban résztvevő partnerek... 13 A kiadványt szerkesztette, nyomdai előkészítés: Novák Nikolett A kiadványért felel: Dr. Klein Ákos Elérhetőség: gyongybagoly@gyongybagoly.hu, (+36)20 322 5620 Nyomdai munkák: Az Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények c. pályázat a Norvég Civil Támogatási Alapból az Ökotárs Alapítvány döntése alapján valósulhatott meg. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy a magyarországi gyöngybagolyállomány védelmét segítse aktív védelmi módszerekkel, szemléletformálással. A gyöngybaglyok védelmén túlmutató vidékvédelmi programok 2010-től játszanak nagy szerepet a szervezet küldetésében. Így foglalkozunk hagyományos környezetgazdálkodással, és igyekszünk ezt segítő ösztöndíjakkal elősegíteni a természetvédelmi, vidékvédelmi törekvéseket (ld. VidÉkességeink, NatureTrain-1, NatureTrain-2 stb.). A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványról többet is megtudhat a www.gyongybagoly.hu oldalon. 2 Völgy Alapítvány
3
Bevezetés Ön egy, a Norvég Civil Támogatási Alapból megvalósuló kisprojekt tájékoztató füzetét tartja a kezében. A jelen kiadvány az Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények c. projektet mutatja be (Projekt azonosító: NCTA-2013-1955-E). A megvalósítás során olyan megoldásokkal próbálkozunk, amelyek a szociális bentlakásos intézmények anyagi és környezeti fenntarthatóságát növelik, ugyanakkor mindezt a bentlakók bevonásával érik el. Az ökoterápia és ökológiai kertgazdálkodás bevezetése e két fő célt szolgálja. A program kevés pénzből megvalósítható, kis beruházás, de nagy munkaigényű folyamat, amely gyorsan térül meg mind anyagi, mind mentális szempontból. Az ökoterápia kipróbált módszer, európai példák mutatják hatékonyságát. Nem üdvözítő megoldás, de pozitív kiegészítő gyógymód, amely a fenntarthatóság szellemiségével van átitatva, mindemellett mentes minden áltudományos megközelítéstől. E kiadványban először bemutatjuk az ökoterápia elméletét, majd a fenntartható kertgazdálkodás legfontosabb sarokköveit, végül a jelen projekt részletes bemutatásával felvázoljuk, hogyan kapcsoltuk össze e két területet. Célunk e kiadvány terjesztésével, hogy az ökoterápia megközelítés teret nyerjen a sérülékeny csoportok hazai gyógyításában, fejlesztésében. Továbbá mintát adjunk arra, hogy bentlakásos ellátó intézetek hogyan alakíthatnak ki ökológiai kertgazdálkodást, miközben a fenntartás a lakók számára terápiás foglalkozást is nyújt egyben. Kérjük, amennyiben a program bármely eleme felkelti érdeklődését, vegye fel a kapcsolatot a résztvevő szervezetek valamelyikével! Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány: gyongybagoly@gyongybagoly.hu Völgy Alapítvány: markettijudit@gmail.com 4
Ökopszichológia, ökoterápia Bevezetés Az ökopszichológia abból a központi elgondolásból indul ki, hogy a természeti, kulturális és politikai környezet erősen befolyásolja pszichés állapotunkat. Párhuzamot von a személyes egészség és a természeti környezet egészsége között. Nehezen tagadható, hogy a modern városi-ipari civilizált világ kultúrája természetkárosító kultúra. Az uniformizálás felé és a minőségi társas kapcsolatok ellen hat, a döntéseket mindig csupán két szempont szerint optimalizálja: hatékonyság és kényelem. A természetkárosító folyamatok szükségszerűen károsítják az emberi pszichét. Így az ökopszichológia társadalmi szinten tesz megállapításokat a psziché és a környezet kapcsolatáról. A Howard Clinebell nevéhez fűződő ökoterápia ( ecotherapy ) kifejezés az ökológiai pszichológiai elmélet gyakorlati magvalósulása, módszertana. Az ökoterápia fogalom gyűjtőkifejezése minden, a természetben végzett fizikai és pszichés gyógyulási folyamatnak. Annyival azonban mégiscsak több, mint a tüdők erdei levegővel való átszellőztetése, hogy az ember jólétét és a természet jólétét oda-vissza ható függőségi viszonyba helyezi. Az embert a természetbe ágyazott lénynek tekinti, aki a természeti környezet alakításán keresztül alakítja saját jólétét. Az ökoterápia gyógyító szellemisége nem pusztán csak jól kimérhető élettani összefüggésekből adódik, mint a tiszta levegő, mozgás, nyugtatató színek és hanghatások terápiás értéke. A föld gyógyít minket, mi gyógyítjuk a földet (H. Clinebell: Healing Ourselves, healing the Earth). Ebben a saját érdekünkön átnyúló jótékony célban fogalmazható meg az a többlet, amely az ökoterápia erejét adja. Egyszerre élvezzük a természet által nyújtott szolgáltatásokat, miközben közösségben tevékenykedve meg is óvjuk a természeti rendszereket. Filozófiai alapok: Jean Jaques Rousseau (1712-1778) vissza a természetbe jelszava a természetes jelenségekhez való megtérést jelenti. Megjelenik mögötte az a gondolat, amely a 21. századi civilizációs betegségek hátterében is fellelhető. Az ember megszűnik a természetben élő egység, egyén lenni. Az egyén kettészakad polgárra és emberre, ahol a polgár a társadalom alkotóeleme, létét a társadalom határozza meg annak minden fintaságával. Ezzel ellentétben az ember a természet része, önellátó, önálló, saját életösztöntől és nem társadalmi kényszerektől vezérelt. A polgár a társadalmi elvárások igája alatt nyög: próbál jó munkaerő, időben hazaérő apa, odaadó férj, lojális alkalmazott lenni. Ha mindez nem sikerül, 5
akkor meghasonul, belefásul, kiég, elveszíti vagy munkáját, vagy családját, vagy egyiket a másik után, szert tesz függőségeire, tévképzetekre, az életet céltalannak érzi. Belefullad folytonos sikertelen megfelelni akarásába. Az Ökoterápia lehetséges célcsoportjai Mivel az ökoterápiának csak jótékony hatásai ismertek, ezért praktikusan mindenki valamilyen célcsoportba tartozhat. Azok, akik lelki, szellemi és testi adottságaikat tekintve kiegyensúlyozottnak tekintik magukat, egészségük megőrzése érdekében megelőző kúraként vehetnek részt rendszeres ökoterápia foglalkozásokon. Az ökoterápia programok leggyakoribb célcsoportjai az alábbiak: 1.) Súlyos, krónikus pszichiátriai megbetegedéssel küzdő felnőttek A Világ Egészségügyi Szervezete (WHO) felmérése alapján a mentális eredetű betegségek teszik ki Európában az összes betegségek 20%-át. Minden negyedik ember érintett élete során valamilyen pszichés vagy lelki eredetű megbetegedéssel. A központi idegrendszeri megbetegedéssel küzdők száma Európában 120-130 millió ember, középpontban a skizofréniával, szorongásos és depressziós megbetegedésekkel. A depresszió a WHO előrejelzése szerint 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz világviszonylatban. 2.) Kedvezőtlen társadalmi és/vagy családi háttérrel rendelkező gyermekek, fiatalok Magyarországon a családi köteléken kívül nevelkedő állami gondozott gyermekek száma kb. 23 000 fő. E fiatalok minta- és példakövetése nehezített, az értékrendjük kialakulása nagyon sérülékeny. A fenntarthatóság, az önellátás gondolata talán a társadalmi átlagnál is nehezebben ér el hozzájuk. 3.) Civilizációs és szenvedélybetegségektől szenvedők A mentális és lelki eredetű megbetegedések jó része civilizációs eredetű. Szegénységből, felbomlott társadalmi és családi kapcsolatokból, helytelen táplálkozásból, lehetetlennek tűnő munkahelyi megfelelésvágyból, a magánéleti szerepek összezavarodásából fakadnak. Szinte mindenki kitett, mindenki érintett lehet élete során egyik vagy másik civilizációs tünetcsoporttal. Szervi elváltozás nélkül is százezrek jutnak olyan helyzetbe, hogy életerejük cserben hagyja őket, képtelenek az összeszedett problémamegoldásra, kiemelkedésre. 6
Az ökoterápia foglalkozások általános leírása Az ökoterápia foglalkozások mindegyike a természetre és annak ésszerű, óvatos használatára, védelmére fókuszál. E mentalitásbeli többlet nélkül csupán a természetben eltöltött idő áldásos élettani hatásaival számolhatunk (az sem kevés!). Emiatt fontos, hogy az ökoterápiának hívott foglalkozásokat megtöltsük természetvédelmi tartalommal, amely azonnal viszonyítási pontot ad a személy világban elfoglalt helye és felelőssége szempontjából. (Az ökopszichológia álláspontja szerint az ember természeti környezettől való függetlenedése ezt a viszonyítási pontot mosta el. Ennek eredménye a kontrollálatlan környezetpusztítás.) Célcsoporttól és a helyi lehetőségektől függően az ökoterápia foglakozás lehet Erdő és erdei haszonvételek foglalkozás Ökológiai kertgazdálkodás (biokert, permakultúra, erdőkert) Komplex farmgazdálkodás (háziállatok bevonásával) Aktív természetvédelmi foglalkozás (madárvédelem, békamentés stb.) Az ökoterápia foglalkozásoknak az alábbi célokat kell elérniük: Magabiztosság a természeti környezetben Motiváltság kialakítása Társas kapcsolatok számának és minőségének növelése Önbizalom és magabiztosság növelése Hasznosságérzés felépítése A munka és az érte járó jutalom kapcsolatának bemutatása Ökoterápia: mutatók és várható eredmények Az angliai Minds program közzétett eredményei között statisztikailag is kimutatható pozitív változás következett be 803, ökoterápia vizsgálatba bevont páciens esetén: mentális jólét (+17%), önbizalom (+11%), társas kapcsolatok (+10%), egészégérzet (+31%). Pozitív elmozdulás volt mérhető a természethez fűződő viszony tekintetében is. A jelentés angol nyelven olvasható a www.greenexercise.org oldalon. 7
Fenntartható kertgazdálkodás A fenntartható kertészkedést ebben a kiadványban csak címszavakban ismertetjük, hiszen e téren nyomtatott és online információ bőven olvasható magyar nyelven. Az ökológiai szemléletű kertgazdálkodásnak számos válfaja létezik: permakultúra, biokert, erdőkert, gyümölcsészet stb. Kialakításukban mind közös, hogy feláldozunk a hatékonyságból és a kényelemből egy-egy darabkát, hogy cserébe egészséges termékeket nyerjünk, s a környezetszennyezés mértékét is minimalizáljuk. Így például elképzelhető, hogy a terméshozamunk nem éri majd el a modern fajtákkal és intenzív kezelés segítségével termelt parcellák szintjét, de erre nincs is szükségünk. Célunk, hogy a területi sajátságokhoz (talaj, klíma, kártevők) alkalmazkodott régi fajtákkal biztosítsuk zöldség és gyümölcsszükségleteinket. Ezek a fajták kevés vegyszeres támogatást igényelnek, mégis eredményes gazdálkodást tesznek lehetővé. A vegyszeres kezeléseket kipróbált trükkök és némi plusz időráfordítás ki tudja váltani. Ez utóbbi esetünkben kifejezetten előnyös, amikor kimondott cél az együtt, szabadban eltöltött idő, amely eltöltésével magunk és környezetünk hasznára vagyunk. 8
Hogyan is néz ki egy ökológiai szemléletű kert: Kerüljük az intenzív és rendszeres talajforgatást, mély ásást Gyomirtók helyett árnyékolás és talajtakarás alkalmazása Műtrágya helyett komposzt, zöldtrágya, szerves trágya kijuttatása Egynemű ültetvények helyett célzott növénypárosítások Növényvédő szerek kerülése Kerti ösvény kialakítása mulcsból (pl. beton v. kavics helyett) Kerti és háztáji szerves hulladék komposztálása Égetés (pl. faleveleké) minimalizálása inkább komposztálás Öntözéshez esővíz összegyűjtése Madárbarát kert elemei (madárodúk, téli etetés, itatók, bozót) Rovarbarát kert elemei (darázs-garázs, búvóhelyek, holt fa) Denevérbarát kert elemei (denevérodú) A jelen programban az intézmények szükségleteihez igazodó kerteket szeretnénk kialakítani. Ez a terület elhelyezkedésétől, a ráfordítható munkamennyiségtől, a bentlakók fogyasztási szokásaitól is függ. Az ajánlásban azonban mindenképpen szerepelni fog néhány tájfajta gyümölcsfa, gyümölcstermő cserje és nagy szakértelmet nem igénylő zöldségnövény ültetése. A fenntartható kertgazdálkodásról elérhető néhány hazai forrás: http://gyongybagoly.hu/index.php/bagolybarat-videk-2/videkessegeink Zalai gyümölcsészkönyv (szerk. Lázár Péter), Kiadta a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány. Elektronikus formában még megrendelhető: 0630-520- 5968 vagy darazsizsolt@zelkanet.hu Magyar Élőfalu Hálózat http://www.elofaluhalozat.hu/ 9
A programról (Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények) Előzmények A bentlakásos otthonokban élők jóléte nagyban függ az őket kiszolgáló intézményektől. Magyarországon a szociális ellátó rendszer átalakítás alatt áll: tendencia, hogy az intézmények az állami támogatás csökkenése mellett az önfenntartás felé mozduljanak el. Ez az átalakulás számos nehézséggel jár, egyúttal táptalaja lehet az innovatív, új megoldások bevezetésének. A szociális intézetekben élő fiatalok (Célcsoport I.) jövőképe a megfelelő ismeret és motiváció hiányában bizonytalan és kitettebb a fogyasztói társadalom befolyásával szemben. Nincs lehetőségük felmenőiktől bármilyen hagyományos (pl. kiskerti gazdálkodás) vagy újszerű (pl. fenntarthatósági) ismeretet elsajátítani, az oktatási módszertan nem mindig veszi figyelembe igényeiket és kommunikációs eszközkészletük különböző voltát. A pszichiátriai problémákkal küzdő felnőttek (Célcsoport II.) a rossz munkahelyi tapasztalatok miatt szkeptikusak minden új ismeretet igénylő tevékenységgel szemben, ugyanakkor az önellátó kertgazdálkodás terápiás és egzisztenciális tekintetben is előrelépést jelenthet. A fenti általános kijelentések tükrében egy állami (Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ (ZMGyK)) és két civil szervezet (Esthajnal Alapítvány (EA), Völgy Alapítvány (VA)) konkrét helyzetét vizsgáltuk meg. Megállapítható, hogy az általuk működtetett lakásotthonok és félúti házak a fenti kihívásokkal küzdenek, amelyek a környezetvédelmi szervezetekkel összefogásban részben orvosolhatóak. A felsorolt intézmények rendelkeznek olyan zöldterületekkel, amelyek természetközelisége és kihasználtsága egyszerre fejleszthető, ami megoldást jelenthet az intézmények önellátás felé történő elmozdulására és egyúttal a lakók ökoterápiába való bevonására. Az előzetes felmérések során kiderült, hogy e szervezetek vezetése elhivatott az ökológiai gazdálkodás intézményi önellátása tekintetében, de külső segítség nélkül nem tudnak előre lépni. A földdarabok természetbe 10
és tájba illeszkedő módon történő kihasználásához iránymutatásra, jó példákra és a témában jártas természetvédelmi szervezetek katalízisére van szükségük. Célkitűzések A projekt célkitűzései között szerepel, hogy az otthonokban élő sérülékeny csoportok gyógyulásához, lelki fejlődéséhez, ismereteik bővítéséhez az ökoterápia módszereivel hozzájáruljunk. Továbbá a bevont négy intézményi kertben ökológiai kertgazdálkodás alapjait lefektessük a lakókkal és dolgozókkal együtt, ami biztosítaná a helyi egészséges élelmiszertermelésen túl a rendszeres ökoterápia foglalkozások meglétét. Hosszú távon reméljük, hogy az ökoterápia megközelítés terjedését segíti e program, és hasonló érdeklődésű intézmények követik majd a jelen program próbálkozásait. Megvalósítás Első lépésként a két szakterület (környezetvédelmi szervezetek és bentlakásos intézmények) résztvevői önképzésen vesznek részt, a résztvevő szervezetek szakemberei egymás számára rövid, gyakorlatközpontú előadásokat tartanak. Így a természetvédelemmel foglalkozók betekintést nyernek a sérülékeny csoportokkal való foglalkozás specialitásaiba, és fordítva. Az érintett gondozottakat ezután egy közös inspirációs kiránduláson törekszünk megismertetni a projekttel, miközben motivációjukat próbáljuk felkelteni. Erre egy őszi szüret biztosít alkalmat, ahol bemutatjuk, hogy a fenntartható gazdálkodás valós, egészséges gyümölcsökhöz és gyümölcsléhez vezet. A program során több csereút is megvalósul, ahol a résztvevők már beállt vagy éppen kialakítás alatt álló biokerteket, permakultúrákat, erdőkerteket tekinthetnek meg. 11
Az intézmények kertjeit téli foglalkozás során a lakókkal közösen tervezzük meg. Szintén a lakókkal együtt történik a kertek biológiai sokféleségének megőrzését szolgáló kertelemeinek elkészítése (ld. korábbi VidÉkességeink program kiadványa), http://gyongybagoly.hu/index.php/bagolybarat-videk-2/videkessegeink/ videkessegeink-palyazat-2010. A kertekbe tájfajta gyümölcsfák, és lehetőség szerint magyar nemesítésű hagyományos, "igénytelen" zöldségfélék kerülnek, amelyek növényvédő szerek használata nélkül is kiválóan ellenállnak a kórokozóknak. Az egyéves program lezárásaként egy közös projektzáró rendezvénnyel bocsátjuk útjukra a kerteket és lakóit. Forrásigény Egy saját intézményi ökológiai kisgazdaság beállításának forrásigénye csekély. Különösen annak tükrében, hogy a kialakítás több évre széthúzható, a szükséges kéziszerszámok sok esetben rendelkezésre állnak, illetve nem drágák, és a munkaerő a bentlakók által biztosított. Így a kertgazdálkodás anyagi szempontból fenntarthatónak, sikeres termesztés esetén pedig rentábilisnak tekinthető. A nem pénzben kifejezhető szolgáltatások (jóléti, rekreációs, esztétikai) számbavételével pedig nem kérdés, hogy érdemes a fenntartható intézményi kertgazdálkodás irányába elmozdulni. 12
A pályázatban résztvevő partnerek Völgy Alapítvány A Völgy Alapítvány közösségi pszichiátriai ellátás keretében ingyenes és önkéntesen igénybe vehető szociális alapszolgáltatást nyújt a pszichés problémákkal küzdők és családjaik számára. Céljuk a felépülés, az önálló életvitel segítése, a személyes célok megvalósításának támogatása segítők, közösségi erőforrások mozgósításával. www.volgyalapitvany.hu Göcsej Természetvédelmi Alapítvány Zala megyében vezető szerepet játszik a fenntartható gazdálkodás terjesztésében, a gyümölcsészet felélesztésében és az őshonos gyümölcsfajták felkutatásában. Az Első zalai gyümölcsészkönyv létrehozása, és a rendszeres oltónapok (Zalaegerszeg) megszervezése; csupán néhány az utóbbi évek eredményeiből. www.gocsejta.hu Táltos Szabad Színházi és Humanisztikus Pedagógiai Egyesület Az egyesület az alternatív pedagógiai módszerek és a kiscsoportos irányított csoportfoglalkozások lebonyolításának elismert szakértője. A projektben híd szerepet tölt be a környezetvédelmi és a szociális ellátó intézetek között azáltal, hogy a két szakterületet foglalkozásait ötvözi. holdbeli@gmail.com 13
Esthajnal Alapítvány Az Esthajnal Alapítvány Levendel László otthona közösségi pszichiátriai ellátást nyújt 20 bentlakásos betegnek. Az Esthajnal Alapítvány példa értékű a tekintetben, hogy már lépéseket tettek az önellátás, élelmiszertermelés irányában. http://esthajnal-alapitvany.hu/ Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ II. és III. lakóotthona Az intézmény II. és III. számú lakásotthonában összesen 24 szociálisan hátrányos helyzetű fiatal lakik. Mindkét lakóotthon rendelkezik bőséges kertterülettel, ahol kiskerti gazdálkodás kialakítható és hosszú távon fenntartható. Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület Az egyesület élő példát szolgáltat arra, hogy ökológiai háztáji gazdálkodás valóban képezheti alapját egy család megélhetésének. A természetvédelmi gyepgazdálkodással, állattartással és házi tejtermékek előállításával foglalkozó szervezet látványos bemutatóhellyel rendelkezik. http://feherhollo.tv/ 14
16