TÁJÉKOZTATÓ foglalkoztatási támogatásról rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatása esetén A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 16/B., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 16., az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet szabályozza a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatása esetén nyújtható támogatás feltételeit. Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki: a gazdasági társaságokról szóló törvény, vagy az egyéni vállalkozóról szóló törvény hatálya alá tartozik, vállalja rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy munkaviszony keretében, teljes munkaidıben történı foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának idıtartama alatt (foglalkoztatási kötelezettség), a támogatás iránti kérelem benyújtását megelızı tizenkét hónapban az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát mőködésével összefüggı okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósításának idıtartama alatt mőködési körében felmerülı okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szőnik meg, vállalja, hogy a támogatással érintett személy felvétele az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezi az elızı 12 hónap átlagához viszonyítva. A nettó létszámnövekedés kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részérıl történı megszüntetése, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, illetıleg a munkáltató rendkívüli felmondása és nem létszámleépítés következtében került sor. A vállalkozás munkavállalói létszáma alatt valamennyi telephelyén foglalkoztatott munkavállalók összlétszámát kell érteni. a munkaerıigény benyújtására vonatkozó kötelezettségét [Flt. 8. (6) bekezdés b) pont] teljesítette. A munkaadónak írásbeli nyilatkozatot kell tennie (a kérelemben vagy a hatósági szerzıdésben) arról, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 6. cikkének (1) bekezdés h), i) pontjaiban meghatározott, az adott pénzügyi évben hátrányos helyzető személy elhelyezkedésére tekintettel munkabér és járulékai címen kapott összes állami
támogatás támogatástartalma jelen támogatással együtt nem haladja meg az évi 5 millió, megváltozott munkaképességő személy esetén az évi 10 millió euró értéknek megfelelı összeget, arról, hogy más állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre (munkabér és járulékai) vonatkozóan kapott támogatás bruttó támogatási intenzitása jelen támogatással együtt nem haladja meg hátrányos helyzető álláskeresı foglalkoztatása esetén a bérköltségek 50%-át, megváltozott munkaképességő személy foglalkoztatása esetén a bérköltségek 75%-át. A fenti összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a Mt. 85/A. (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében a jogelıd munkáltató részére nyújtott támogatást is. arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene csıd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, arról, hogy rendelkezik-e lejárt esedékességő, meg nem fizetett köztartozással, annak tudomásul vételérıl, hogy lejárt esedékességő, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül. A támogatás mértéke, idıtartama: A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendı támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy év idıtartamra. A foglalkoztatási támogatás havi összege legfeljebb a támogatás megállapításakor hatályos rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelı támogatás. A támogatás igénylése: A támogatás a foglalkoztatást megelızıen benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye, fióktelepe szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani. A támogatás igénybevételével egyidejőleg ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához más támogatás nem vehetı igénybe, kivéve: a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása, valamint a külön törvény szerint igénybe vehetı Start Extra kártyával rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény. A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékérıl, idıtartamáról, a támogatás részletes feltételeirıl a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerzıdést köt. 2
Nem nyújtható támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szénipari ágazatban tevékenykedı, illetve nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak 1, továbbá annak a munkaadónak, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 15. -ban meghatározott feltételeinek, aki csıd, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll [Ámr. 114. (1) bekezdés d) pont], annak a munkaadónak, aki a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti nyilatkozata alapján nem részesülhet támogatásban, annak a munkaadónak, akit a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerısen kizárt és a kizárás tényét a honlapon közzétették, a kizárást megállapító jogerıs döntéstıl számított két évig, annak a munkaadónak, akivel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, annak a munkaadónak, amely exporttal kapcsolatos tevékenységet folytat. Azaz nem nyújtható az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával és mőködtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás. A támogatás kérelméhez csatolandó mellékletek: Munkaerıigény-bejelentılap (Letölthetı a www.ddrmk.hu oldalról Állásajánlatok/Állásbejelentés menüpontból.), Gazdasági társaság esetén - cégbíróság vagy közjegyzı által kiadott 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - Céginformációs Szolgálat által kiadott hiteles, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - a hatályos cégkivonat, illetve társasági szerzıdés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyezı és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelıen aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, - igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról. A cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyezı felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelı aláírással és annak léte esetén pecséttel ellátott másolata. 1 A nehéz helyzetben levı vállalkozás fogalmát lásd a csatolt tájékoztatásban. 3
Egyéni cég esetén az alapító okirat munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyezı és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelıen aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el. Egyéni vállalkozás esetén a bemutatott vállalkozói igazolvány/a vállalkozói tevékenység megkezdésérıl tett bejelentés alapján kiadott igazolás ügyintézı által ellenırzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. A 2007. CLXXXI. törvény alapján elıírt nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a közzétételi kérelem (letölthetı a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról). Munkáltatói nyilatkozat rendezett munkaügyi kapcsolatokról. Hozzájáruló nyilatkozat köztartozás-mentesség vizsgálatához. Nyilatkozat az 1992. évi XXXVIII. Törvény 15/D. - ban meghatározott többségi befolyásról. Jelen tájékoztató anyag és a kérelem nyomtatvány mellékleteivel együtt letölthetı honlapunkról (www.ddrmk.hu) a Támogatások/Munkáltatók menüpontból illetve elektronikusan e-mail címére kérheti a regionális munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaitól. Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a regionális munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz! A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeinek elérhetıségét megtalálja a www.ddrmk.hu Szervezetünk/Kirendeltségek menüpont alatt. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 4
Tájékoztató a nehéz helyzetben lévı vállalkozás fogalmának meghatározásáról A 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. mellékletének 6. pontja szerint amennyiben a támogatási intézkedés a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minısül, egy KKV-t csak akkor kell nehéz helyzetben lévınek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Mindez azt jelenti, hogy a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások szempontjából abban a tekintetben, hogy mikor minısül egy vállalkozás nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak, eltérı szabályok vonatkoznak a mikro, kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra), valamint a nagyvállalkozásokra. 1. A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. -a szerint KKV-nak minısül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 fınél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelı forintösszeg, vagy mérlegfıösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelı forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 fınél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelı forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minısül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma tíz fınél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfıösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelı forintösszeg. Nem minısül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (tıke vagy szavazati joga alapján) külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdése szerint a KKV-t nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak kell tekinteni, ha teljesíti a következı feltételeket: a) korlátolt felelısségi alapon mőködı társaság esetén törzstıkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; b) olyan társaság esetén, ahol egyes tagok felelıssége a társaság tartozásáért legalább korlátlan, a társaság könyveiben kimutatott tıkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy c) bármely vállalkozás, ha a nemzeti jog szerint megfelel a vállalkozásnak a valamennyi hitelezıre kiterjedı (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás alá vonására vonatkozó kritériumoknak. Az a KKV, amely kevesebb, mint három éve mőködik bejegyzett vállalkozásként, e rendelet alkalmazásában ezen idıszak tekintetében nem minısül nehéz helyzetben lévınek, kivéve ha teljesíti az elızı albekezdés c) pontjában rögzített feltételeket. 2. A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások alkalmazásában a nagyvállalkozásnak minısülnek mindazok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a 5
KKV-ra vonatkozó feltételeknek. Egy nagyvállalkozás a méretétıl, illetve a körülményektıl függetlenül, akkor tekinthetı nehéz helyzetben lévınek (a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet alapján), ha: a) korlátolt felelısségi alapon mőködı társaság esetén jegyzett tıkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelısséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tıkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás függetlenül a vállalkozási formától megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. Egy nagyvállalkozás az elızı bekezdésben hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévınek tekinthetı, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvı veszteségek, a csökkenı forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvı adósságok, az emelkedı kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 6
TÁJÉKOZTATÓ a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolásáról A kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) alapján a Munkaerı-piaci Alap kezelıjének az elızı év adatai alapján minden év június 30-ig adatot kell szolgáltatni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére az kkvknak nyújtott támogatásokról. Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy közép-, kis-, vagy mikro vállalkozásnak minısül-e (ezt a munkaügyi szervezet nyilvántartja). Nyilatkozattételre az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a vízi közmő társulat, továbbá az erdıbirtokossága társulat kötelezett. Egyéni vállalkozás A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerő rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységre, b) a magán-állatorvosi tevékenységre, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyvivıi tevékenységre, e) a közjegyzıi tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. Egyéni cég Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkezı jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes. Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségő gazdasági társaság: a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság, valamint a közös vállalat. 2005. január 1-jétıl egy vállalkozás az alábbi mutatók figyelembe vételével határozza meg a jellegét. A táblázatban foglaltak közül a megelızı évi beszámoló alapján a foglalkoztatotti létszámnak, valamint a pénzügyi határértékek (éves nettó árbevétel, mérleg fıösszeg) közül valamelyiknek (egyiknek) kell eleget tenni. 7
Megnevezés Összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint (fı) Éves nettó árbevétel* legfeljebb (millió euró) Mérleg fıösszeg* legfeljebb (millió euró) Középvállalkozás 250 50 vagy 43 Kisvállalkozás 50 10 vagy 10 Mikrovállalkozás 10 2 vagy 2 * Az euróban megadott összeg alatt az annak megfelelı forintösszeg értendı, amelyet a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérleg fordulónap) érvényes, újonnan alapított vállalkozás esetén a megelızı naptári év utolsó napján érvényes, az MNB által megállapított deviza középárfolyamon (www.mnb.hu) kell átszámítani. Nem minısül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állami, illetve önkormányzati tulajdon közvetve vagy közvetlenül tıke vagy szavazati jog alapján, együttesen vagy külön meghaladja a 25 százalékot. A fenti mutatók túllépése, vagy az azokban fennálló csökkenés csak akkor eredményezi a vállalkozás jellegének megváltozását, ha a határértéket két, egymást követı beszámoló idıszakban túllépi, vagy elmarad az érték a megjelölt határértéktıl. A besorolás idıpontjában a rendelkezésre álló két elızı évi beszámoló az irányadó. A egyéni vállalkozás minısítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik; Az egyszerősített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minısítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik (a kkv-nak történı minısítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie); Amennyiben az egyéni, illetve társas vállalkozás mőködési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni; Éves beszámolóval, egyszerősített beszámolóval, a Szja tv-ben elıírt bevallással nem rendelkezı újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni; Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 8
ÚTMUTATÓ munkaadó részére a nettó létszámnövekedés megállapításához 1. Meg kell állapítani a munkáltató statisztikai állományi létszámát 2 a kérelem benyújtása napján. 2. Meg kell állapítani a munkáltató 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámát a kérelem benyújtását megelızı 12 teljes lezárt naptári hónap alapulvételével. Amennyiben a munkaadó 12 hónapnál rövidebb ideje mőködik, akkor ezen idıtartamra kell az átlagos statisztikai állományi létszámát meghatározni. 3. Meg kell vizsgálni, hogy a 12 havi átlagos statisztikai állományi létszám nagyobb-e, mint a kérelem benyújtásának idıpontjában meglévı statisztikai állományi létszám. 4. Amennyiben igen, vagyis a kérelem benyújtásakor meglévı statisztikai állományi létszám kisebb, mint a megelızı 12 havi átlagos statisztikai állományi létszám, akkor meg kell határozni azon alkalmazottak havi átlagos statisztikai állományi létszámát a kérelem benyújtását megelızı 12 hónapra vonatkozóan, akiknek a munkaviszonya jogszabályban meghatározott preferált módon szőnt meg. 5. A preferált módon megszőnt havi statisztikai állományi létszámokból szintén számolni kell 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámot. 6. A tényleges 12 havi statisztikai állományi létszámból le kell vonni a preferált módon megszőnt jogviszonyokból számított átlagos statisztikai állományi létszámot. [A 2. pontban kiszámított létszámból le kell vonni az 5. pontban kiszámított létszámot.] Az így kapott létszámot meghaladó létszámfelvétel eredményez nettó létszámnövekedést. 7. Preferált megszőnési módok: munkavállaló részérıl történı megszüntetés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, a munkáltató rendkívüli felmondása. (Mivel ezek a fogalmak nincsenek teljes mértékben összhangban a magyar munkajogi fogalmakkal, ezért nem preferált megszüntetési módnak kell tekinteni: - a felek közös megegyezését, illetve - a munkaviszonynak a határozott idı lejárta elıtt a munkáltató által történı egyoldalú megszüntetését.) Mindazok a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszőnési, megszüntetési esetek, amelyek nem tartoznak a nem preferált megszüntetési esetek közé (pl.: a munkaviszony próbaidı alatti azonnali hatállyal történı megszüntetése, alkalmatlanság jogcímén közölt rendes felmondás) preferált megszőnési módnak tekinthetı. Figyelem! A támogatás iránti kérelem benyújtását megelızı 12 hónapban munkavállaló munkaviszonyának mőködési körben felmerült okból rendes felmondással történı megszüntetése a támogathatóságot kizárja! Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2 Statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámítására vonatkozó elıírásai szerint számított létszám (vagyis minden részmunkaidıs is 1 fınek számít). [KSH útmutató] 9