Tizenöt éves az RHK Kft.

12 Az eredmények értelmezése: A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye 2013. július, a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT), illetve a PA Zrt. által mérve. Az eredmények értelmezése: Valamenynyi mért érték a termé- Júliusi mérési eredmények Szeptemberi mérési eredmények szetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik. Ezekből az adatokból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzásmérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai júliusban, augusztusban, szeptemberben és októberben olyan kicsik vol- Augusztusi mérési eredmények Októberi mérési eredmények tak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A településeken a Polgármesteri Hivatalok adott helyiségében történik a dózismérés. Összehangoltan működtek Országos gyakorlatot tartottak 2 0 1 3. N o v e m b e r 3 0. Az első gyorsértékelés szerint jól, összehangoltan működik a nukleárisbaleset-elhárításban érintett szervezetek rendszere. A paksi, lakosságvédelmi intézkedéseket bemutató gyakorlattal záruló ONER-3-2013 elnevezésű Nemzeti Nukleárisbaleset-elhárítási Gyakorlat részletes kiértékelését decemberig végzik el a független szakemberek. A gyakorlaton több ország és nemzetközi szervezet képviselője részt vett. Egyébként húsznál több hatóság, intézmény és majd egy tucatnyi védőeszköz gyártó és forgalmazó cég vonult fel Pakson, hogy szemléltesse, milyen ember és eszközállomány áll rendelkezésre, hogy egy nukleáris baleset következményeit csökkentse, elhárítsa. A gyakorlat keretében azt modellezték, hogy egy a paksi atomerőműben történt súlyos üzemzavar következtében sugárzás kerül a levegőbe. A most modellezett, összetett probléma bekövetkezésére kisebb az esély, mint arra, hogy valaki fejére meteor hulljon szemléltette az eseményekben aktívan résztvevő MVM Paksi Atomerőmű Zrt. biztonsági igazgatója. Volent Gábor kiemelte, hogy ilyen, országos gyakorlat ritka, de az erőmű rendszeresen tart felkészüléseket, személyzetét felkészíti az ilyen helyzetek kezelésére, de a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre, a biztonság szintjének emelésére helyezik. Folytatás: 2. oldal Tizenöt éves az RHK Kft. November 4-én ünnepelték, hogy tizenöt évvel ezelőtt, 63 munkatárssal megkezdte működését radioaktív hulladékok kezeléséért felelős társaság, amely mára 204 fős, négy fontos projektért felelős, évi 30 milliárd forinttal gazdálkodó céggé nőtte ki magát. Egy évforduló mindig alkalom arra is, hogy az elért eredményeket számba vegyék. Az RHK Kft. büszke arra, hogy sikereit nem csak a cég, de az egész nukleáris ipar, sőt a nemzetközi szakma is számon tartja. Tizenöt év a mi szakmánkban, ahol a radioaktív hulladék kezelésénél sok száz, más esetben sok százezer évre kell előre gondolkodnunk, csupán egy pillanatnak számít hangsúlyozta az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen a cég ügyvezetője, Dr. Kereki Ferenc. A jelenleg már közhasznú nonprofit kft.- ként működő vállalat immár harmadik igazgatója azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy ez alatt az idő alatt 106 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ha történetileg nézzük, már közel egy évtizeddel a Társaság megalapítása előtt érlelődött a gondolat egy önálló, ám az államigazgatás rendszerébe illeszkedő cég létrehozására a radioaktív hulladék kezelésére, tárolására. 1996-ban hatályba lépett az atomenergiáról szóló törvény, amely rendelkezett erről, és létrehozta működésének fedezetéül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot. Így megalakulhatott a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Kft., akkor még közhasznú társaságként, amely egyrészt átvette a telephely-kutatási, majd később a tároló-üzemeltetési feladatokat a Paksi Atomerőműtől, másrészt gondoskodott a nem atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok átvételéről és megfelelő elhelyezéséről. A hulladéktárolók megvalósításában jártas szakértői csapat nagy része a feladatokkal együtt az atomerőműből érkezett, vezetője Maróthy László volt, aki elsőként töltötte be az induló Társaság ügyvezetői igazgatói tisztségét. Őt Dr. Hegyháti József, majd 2010. november 15-től Dr. Kereki Ferenc követte ügyvezető igazgatóként a Társaság élén. Az ünnepségen mindhárman összefoglalták vezetőként szerzett tapasztalataikat. Hogy mi történt ez alatt a tizenöt év alatt, leginkább a számok nyelvén lehet érzékeltetni. Hiszen aki ma ellátogat az RHK Kft. telephelyeire, korszerű létesítményeket, magas színvonalú munkát lát, és el sem tudja képzelni, hogy szinte minden a nulláról indult. A püspökszilágyi tároló volt az első, aminek működtetését átvette a Társaság, már 1998- ban. A korszerűsítés szinte azonnal megindult, és mára a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) a kórházak, laboratóriumok és egyéb intézmények, ipari létesítmények kis és közepes aktivitású hulladékainak európai színvonalú, a legmagasabb követelményeknek megfelelő tárolója lett. Tizenöt év alatt itt 6 milliárd forintot költött a cég fejlesztésre. Folytatás: 3. oldal

2 11 Összehangoltan működtek Országos gyakorlatot tartottak Folytatás az 1. oldalról A most modellezett események következtében hét dunántúli megye 28 járásában rendelne el a katasztrófavédelem lakosságvédelmi intézkedéseket, megváltoztatnák az ivóvíz jódadagolását, közlekedési és legeltetési tilalmat léptetnének életbe és elrendelnék a kitelepítést, amelyet be is mutattak a gyakorlat keretében, csakúgy, mint a sugárfelderítés és - mentesítés intézkedéseit. Felvonultatták azokat a felszereléseket, technikai eszközöket is, amelyekkel a katasztrófavédelem és kárelhárítás területén érintett szervezetek rendelkeznek. Elsődleges tapasztalatom a megnyugvás összegezte dr. Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára a lakossági bemutatón szerzett személyes benyomásait. Azt mondta, mivel az atomenergia alkalmazása nem teljesen veszélytelen, ezért fel kell készülni minden lehetséges helyzetre. Ez Magyarországon véleménye szerint megtörtént, amit a mostani gyakorlat igazolt. Minden érintett szervezet, amelyre egy ilyen helyzetben feladat hárul, a szakma csúcsún áll technikai eszközeiben, hozzáértésében, szakértelmében, létszámában és mozgósíthatóságában részletezte. Mint mondta, úgy tapasztalja, hogy a paksi lakosságban nincs veszélyérzet, az együttélés természetes számukra az atomerőművel. A paksi gyakorlatot szervező Tolna Megyei Védelmi Bizottság vezetője, Tóth Ferenc kormánymegbízott is azt hangsúlyozta, hogy fontos felkészülni a veszélyhelyzetek hatékony kezelésére, még akkor is, ha ezek bekövetkeztének a magas szintű szakmai munkának köszönhetően igen kicsi az esélye. A legfontosabb célok között nevezte meg azt, hogy a lakosság megismerje, melyek a legfontosabb teendők egy nukleáris vészhelyzet bekövetkeztekor. Mint rámutatott, ezeket a lépéseket a speciálisan felkészített szervezeteknek kell megtenniük, dea szakemberek csak akkor tudják tökéletesen ellátni feladataikat, ha a lakosság az elhárítás érdekében maximálisan együttműködik. Dr. Tóth Ferenc dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő kiemelte, hogy a résztvevők nem ismerték előre a művelet forgatókönyvét és a részletes értékelést is független ellenőrök végzik majd el. A gyorsértékelés azt igazolta, hogy felkészültek és tudnak együttműködni az érintett szervezetek, a részletes értékelés decemberre készül el, mondta. A paksi bemutatót hétfőn és kedden törzsvezetési gyakorlat előzte meg, amit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, Bakondi György sikeresnek ítélt. Újraindul a nagy aktivitásúr program a Nyugat-Mecsekben Jövő év elején megkezdi a terepi munkálatokat a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. a Nyugat-Mecsekben hangzott el szeptember 28-án a TEIT társszervezete, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás rendezvényén. Az ünnepi, 10. Tájoló Nap alkalmából szervezett tudományos tanácskozáson dr. Kereki Ferenc, a hulladékkezelő társaság vezetője elmondta, hogy ezzel kezdődik az a több évtizedes kutatási program, amelynek végén - a szükséges hatósági engedélyek birtokában - kijelölhető lesz a nagy aktivitású tároló helye. A Baranya megyei Boda térségében újraindított program célja, hogy a helyi lakosság támogatásával végleges megoldást találjanak a hazánkban keletkező nagy aktivitású hulladék és a paksi atomerőmű kiégett fűtőelmeinek elhelyezésére. A tudomány mai ismeretei szerint a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére csak a mélygeológiai tárolók nyújtanak hosszú távon biztonságos megoldást. Magyarország a nemzetközi tapasztalatok fölhasználásával, az európai uniós irányelvekkel összhangban kívánja végezni ezt a feladatot jelentette ki Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója. Azt is hangsúlyozta, hogy erre a tárolóra mindenképpen szüksége lesz hazánknak, még akkor is, ha a tudomány fejlődésével a kiégett fűtőelemek újrahasznosítása megoldódik. Várhatóan 2014. márciusáprilisában indul a munka, melynek keretében 12 mélyfúrást és 2 sekélyfúrást terveznek, a 14 fúrás összesített hosszát több mint 10 kilométeresre tervezik. A legmélyebb fúrások 1300-1600 méter mélyre hatolnak majd le, és a szakemberek kiásnak egy 1 kilométer hosszú kutatóárkot is, a kőzet elemzéséhez. A jelenlegi vizsgálat 87 négyzetkilométernyi területet ölel fel, ezt a kutatás végére 10 négyzetkilométerre szűkítik. Az aktuális program hozzávetőleg 10 milliárd forintba kerül, erre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt majd fedezetet. A szakemberek az itt található, világviszonylatban is ritka, kiváló vízzáró tulajdonságokkal rendelkező agyagkő miatt választották ki ezt a térséget a kilencvenes években. A RHK Kft. tájékoztató munkáját segítő, a környék kilenc települését tömörítő Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (NYMTIT) elnöke, Kovács Győző, bodai polgármester arról beszélt a tanácskozáson, hogy a térség települései már várják a helyszíni munkák elindítását, mert bíznak a projekt sikerében, a majdani beruházás adta lehetőségekben. Atomjó rádióközvetítés Paksról Minden eddiginél energikusabban indult a szeptember 13-i reggel a Class FM hallgatóinak. Atomjó Morningshow jelentkezett a Paksi Atomerőműből. Az ismert műsorvezetők, Rákóczi Feri, Vadon Jani és vendégként Kasza Tibi a Tájékoztató és Látogatóközpont előtt felállított látványstúdióból köszöntötték a hallgatóságot és a jelenlévőket. Nem kisebb feladatra vállalkoztak a fiúk, mint hogy személyesen is megismerkedjenek az országban egyedülálló létesítménnyel, a Paksi Atomerőművel, és minderről az éteren keresztül tudósítsanak a hallgatóság felé. Segítségükre volt dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója közismert nevén Atom Anti, aki igyekezett minden kérdésre megfelelni. A kérdésekben persze nem is volt hiány. Atom Anti és a sport, atomerőmű és a sport, Paks és az atomerőmű, hogy került oda az atom és mit csinál ott A szinte kötelező, gyengécske atomerőműves poénok mellett persze komoly dolgokról is szó esett. A kommunikációs igazgatótól megtudták többek között, hogy mennyire biztonságos a létesítmény, milyen nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, milyen szoros a kapcsolata a várossal, hogy a régió fejlődésének a motorja. Kiemelte, hogy a nyitottság és a lakosság folyamatos tájékoztatása kiemelten fontos az erőmű számára, ezért is van az, hogy a látogatóközpontba és a múzeumba folyamatosan érkeznek vendégek, és van, aki többször is visszajön. A kérdéseket a tettek követték; a legelszántabb műsorvezető, Rákóczi Feri útra kelt, hogy élőben jelentkezzen a reaktorcsarnokból. Bár, ahogy azt a fiúk el is mondták, korábban volt már ugyan rádióműsor az atomerőműből, ilyenre még nem volt példa. A biztonság elsődleges szempont, erről Feri személyesen is meggyőződhetett, hiszen a szokásos beöltözési és ellenőrzési folyamatok alól most sem volt kivétel. A reaktorcsarnokban Cziczer János üzemviteli igazgató és Volent Gábor biztonsági igazgató várták a vendéget szólaltak meg szakértőként. Azt, hogy hol is van tulajdonképpen a szirénákat elindító gomb, még ők sem voltak hajlandóak elárulni Ferinek. A többiek addig kintről szurkoltak, és mivel a stúdióban egy a szervezők által biztosított monitor mutatta a reaktorcsarnokban lévő kameraképet, szemmel is tarthatták Ferit, aki ígéretéhez híven teljesítette az élő adásban tett vállalását, azaz moonwalkozott, ugyanis bemutatta azt a táncformát, mintha hátrahúznák, holott előre szeretne menni. Vadon Jani szavaival élve az adásnak, mint történelmi léptékű pillanatnak az volt a célja, hogy a leghallgatottabb kereskedelmi rádió műsorán keresztül érthetőbbé váljon az atomerőmű működése, tevékenysége, biztonságpolitikája. A kitelepülés helyszínén körülbelül hatvan hallgató figyelte a műsort, a Facebookon, erőműves és műsor profilján is pedig több ezren követték az adást. A pozitív visszajelzések azt mutatják, a műsor elérte célját; könnyed, humoros stílusban megközelíteni egy egyébként nehéz, szigorú témát. Mindemellett a hallgatók ízelítőt kaptak Paksról, az élhető városról, annak nevezetességeiről, valamint a közelmúltban lezajlott országos szintű Atomfutásról. Szabó Zoltán

10 3 Atomfutás az eső ellenére is sok résztvevő Kaposvár, Baja, Szekszárd és Nagyatád után az idén már öt részből álló országos futóprogram Atom100 és Atom100 Plusz utolsó állomása szeptember 14-én Pakson volt. A városi Kenyér-, hal- és borünnep társrendezvényeként zajló Atomfutás elnevezésű, immár harmadik alkalommal megrendezett sporteseményen a több mint ezer nevező közül a kedvezőtlen időjárás ellenére is 969-en rajthoz álltak. A gyermektávokkal és a 7100 méteres etapon kiírt botos gyaloglással együtt öszszesen tíz számban rendeztek versenyt. A brutálatom nevű megméretés az Ürge-mezei strand környékén épített körpályán várt a legkitartóbbakra. Négy, akadályokkal teli kört kellett teljesíteni vízben, sárban, meredek domboldalon futva. Aki végigküzdötte magát a pályán, már nyert, de azért a meghirdetett három korcsoportban külön férfiaknak és nőknek persze hirdettek győzteseket is. A Brutálfutás női korcsoportjaiban első helyet ért el a püspökladányi Szentpéteri Diána, a budapesti Kempelen Zita és Reihman Katalin, a férfiak korcsoportjaiban a budapesti Tóth GMF tanácskozás Hollandiában 2013. október 2. és 4. között Hollandiában, Borssele városában tartotta évente esedékes közgyűlését a nukleáris létesítmények környezetében lévő településeket tömörítő európai testület, a GMF. A tanácskozáson népes magyar delegáció vett részt. Ott volt a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás képviseletében Gáncs István alelnök, Tengelic polgármestere és Vargyas Mihály Dunaszentbenedek polgármestere. A Bátaapáti övezte települések alkotta Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás teljes tagsága elutazott a közgyűlésre, a Püspökszilágy térségében alakult Izotóp Információs Társulás képviseletében Váckisújfalu vezetője, Sajó Gyula csatlakozott a küldöttséghez. A közgyűlésen a kétévente esedékes tisztújítást is megtartották, változás azonban nem történt, az ötfős vezető testületnek továbbra is van magyar tagja Dohóczki Csaba személyében, aki alelnökként vesz részt a tizennégy ország részvételével dolgozó testületben. Az alelnök beszámolt róla, hogy ahogyan korábban is, most is megismerkedtek a házigazda ország nukleáris létesítményeivel, a lakossági kapcsolatok rendszerével. Az ország egyetlen, Borssele-ben működő atomerőművéről előadást hallgattak meg, az átmeneti hulladéktárolót, amelyet száz évre terveztek meg is látogatták. Itt egy felszíni létesítményben kis- és közepes, illetve nagyaktivitású hulladékot is elhelyeznek. Dohóczki Csaba megjegyezte, hogy Hollandiában van egy izotópgyártással foglalkozó kutatóreaktor is, amely az európai igények 60%-át, a világ igényeinek 30 %-át látja el. Az alelnök azt is elmondta, hogy hazánknak ázsiója nagy a GMF-ben. Magyarország például szolgál más országos számára. Ennek oka részben Ádám, a szekszárdi Aranyi Norbert és az Atomfutás főszervezője, a paksi Scheffer István, aki Brutálfutás után a 31 kilométert is lefutotta. Az abszolút eredménylistán a férfiaknál a tizenhét esztendős paksi fiú, Koleszár Zoltán a 4. helyet szerezte meg, és ezzel a legjobb Tolna megyei eredményt érte el. Déltől már a távfutóké volt a főszerep. A nevezők Béres Alexandrával melegítettek, majd az ASE csarnok mellől Monspart Sarolta, Kovács Kokó István, Kovács Antal és több élsportoló társaságában elindult a mezőny. Az atomerőmű kommunikációs igazgatója idén is futott, a 31 km-es távon a vezetői staféta egyik tagja volt Volent Gábor biztonsági és Cziczer János üzemviteli igazgatóval közösen. A felnőtteknél 3,5; 7; 14; 21 és a nap másik, óriási állóképességet igénylő számában, a 31,6 km-en lehetett indulni, a szinte állandóan eső csapadék az ő életüket nehezítette a legjobban. A főként a hosszabb távokat futók Paks főbb turisztikai nevezetességeit ejthették útba, így a ¾ maratonisták az Atomenergetikai Múzeumot és a Tájékoztató- és Látogatóközpontot is érintették. Felnőtteknél a hosszabb távok abszolút győztesei: Cakó Bálint (Budapest), Soltész Tamás (Budapest), Csillag Balázs (Szekszárd), Németh Gábor (Vonyarcvashegy), Bakosné Fülöp Edina (Szekszárd). A gyerektávokon: Nagy Roland (Paks), Otterbein Petra (Paks), Kiss Márk (Paks), Tóth Alexandra (Paks), Miskolczi Milán (Fadd), Bakos Klaudia (Szekszárd). A 7100 méteres botos gyaloglás legjobbjának Pappné Békési Erzsébet (Paks) bizonyult. A verseny legifjabb nevezője csupán egyesztendős volt, míg a legidősebb nyolcvanesztendős. Az Atomfutást élőben az interneten is követhette a közönség. Az idei Kenyér-, hal- és borünnep, valamint az Atomfutás sikere az önkormányzat, az atomerőmű és számos segítő összefogásának eredménye. A kétnapos rendezvény programját térzene és változatos programok gazdagították, köztük nyitott pincék a Sárgödör téren, befejezésül pedig a Csík zenekar teltházas élőkoncertje az ASE csarnok mellett. -vöröss- az, hogy nemcsak a közvetlen szomszédságban lévő települések állnak kapcsolatban a nukleáris létesítményekkel, hanem szélesebb kör. A kapcsolatot, ami a tájékoztatást, információcserét érinti, szerződéses keretbe foglalták, ami szintén ritkaságszámba megy Európában. Gazdaság energia atom Benyújtotta a Paksi Atomerőmű a 2. blokk üzemidő-hosszabbítási engedélykérelmét Paks, 2013. november 12. kedd, (MTI) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. benyújtotta a 2. blokk üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbítására vonatkozó engedélykérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az 1. blokk 2012 decemberében már megkapta a szükséges engedélyt közölte a társaság kedden az MTI-vel. A paksi atomerőmű négy reaktorát 1982-87 között helyezték üzembe. A hazai szabályok szerint a tovább üzemeltetéshez szükséges engedélyért a hatályos engedély lejárta előtt egy évvel kell folyamodni. A kérelem dokumentációja mintegy háromezer oldalt tesz ki. - A 2. blokk kitűnő műszaki és biztonsági színvonalát alapul véve az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. meggyőződése, hogy a most beadott üzemidőhoszszabbítási engedélykérelmünk kapcsán a hatóság pozitív döntést fog hozni, így az 1. blokk után a 2. blokk is további 20 évig lehet a hazai villamos energiatermelés bázisa fogalmazott Hamvas István. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója arra is kitért, hogy az engedélykérelem benyújtására való felkészülés összeállítása több éves munkát igényel. Jelenleg épp a 3. blokkon, a szokásos éves főjavítással egyidejűleg, annak időtartamát megnövelve zajlik ilyen, az üzemidőhosszabbításhoz szükséges korszerűsítés, illetve a biztonságot tovább növelő beruházás. A munkák elvégzése után várhatóan a jövő év elején áll újra üzembe a 3. blokk. A Paksi Atomerőmű minden fejlesztést a saját forrásaiból finanszíroz, ennek megfelelően az üzemidő-hosszabbításhoz sem használ állami támogatást, központi költségvetési forrásokat. A közlemény hangsúlyozza, hogy a működő blokkok biztonságos továbbüzemeltetése rendkívül költséghatékony beruházás, ennyi pénzből egyetlen más megoldással sem lehetne 2000 MW termelő kapacitást létesíteni, és húsz évre szavatolni a folyamatos villamosenergia-termelést. A hazai villamosenergia-termelés több mint 45 százalékát adó atomerőmű az elmúlt három évtized során stabilan, az összes hazai erőmű közül a legolcsóbban termel. Közel húsz éve kezdődött az első átfogó biztonságnövelő program, a paksi blokkok ma már közel egy teljes generációval modernebbek a nyolcvanas évekbeli, vadonatúj állapotuknál. Ez a tény és a lakosság folyamatos, jelenleg több mint 75 százalékos támogatása teheti lehetővé, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tervezett üzemidejüknél húsz évvel tovább üzemeltethesse az atomerőművi blokkokat, mutat rá a társaság. A hatósági döntés a 2. blokk továbbüzemeléséről 2014 utolsó negyedévében várható. Szakújságírókat fogadott a TEIT alelnöke Gáncs István, Tengelic polgármestere, a TEIT alelnöke a Nukleáris Újságíró Akadémia tagjait fogadta Pakson, szeptember 26-án. A vendégek a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját látogatták meg, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. szervezésében. A tároló és a lakosság viszonyáról is érdeklődtek az újságírók, akiket a TEIT alelnöke tájékoztatott a hulladékkezelő társaság és a térség kiváló kapcsolatáról. Tizenöt éves az RHK Kft. Folytatás az 1. oldalról A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, az NRHT esetében az erőműtől a Társaság egy kutatási területet vett át, és maga is hosszú évekig kutatási tevékenységet végzett a tároló helyének kijelölése érdekében, csak ezután következett az építés. Az összesen 68 milliárd forint értékű beruházás nyomán hazánk ma világszínvonalon tudja biztosítani a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak végleges tárolását. 2012 decembere, a felszín alatti létesítmény ünnepélyes átadása óta a felszíni tárolóban lévő 3000 hordóból mára 1170 darab, 130 konténerben, a végleges helyére került. Most a további bővítés a feladat. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) üzemeltetése 2001-ben került a Társasághoz. Ekkor 7 kamrában 3150 kazetta átmeneti tárolása folyt. A tizenöt év alatt elkészült további 13 tároló kamra, és ma több mint 7600 kazetta várja a végleges tároló megépülését. Erre a beruházásra 32 milliárd forintot költött az RHK Kft. Az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen persze ennél személyesebb dolgokról esett szó. A rendezvény első köszöntőjében Maróthy László - a társaság első vezetője az indulás küzdelmeiről, a bátaapáti tároló ügyét nehezítő körülményekről beszélt. A következő emlékező Dr. Hegyháti József, az RHK Kft. következő vezetője volt. A cég élén töltött nyolc évről szólva az elhivatott, jó szellemű csapatot dicsérte, és azt hangsúlyozta, milyen szerencsés, hogy a társaság jó néhány sikerének részese lehetett. Külföldi vendége is volt az ünnepségnek, Dr. Hans D.K. Codée, a Club of Agencies szervezet elnöke, aki az RHK Kft. működésének nemzetközi elismertségéről beszélt. Mint mondta, a radioaktívhulladék-kezelést végző társaságok klubjában a magyar társaság kiemelt helyet foglal el. Utolsó felszólalóként Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott vezetője - a felügyeleti szerv szemszögéből - elsősorban az RHK Kft. működését lehetővé tevő Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrejöttéről, a törvényi háttér alakulásáról emlékezett meg. Zárszavában a társaság jelenlegi ügyvezető igazgatója, Dr. Kereki Ferenc a jövő feladatait vázolta, és ismételten aláhúzta a társadalmi kapcsolatok fontosságát, amely az előtte szólók mondandójában is erőteljes hangsúlyt kapott.

4 9 NRHT konferencia a tapasztalatcsere jegyében A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék föld alatti tárolójának tavaly decemberi, bátaapáti átadása mai napig élénken foglalkoztatja a szakembereket, hiszen erre a világszínvonalú létesítményre a hazai mérnöktársadalom méltán lehet büszke. Szeptember 17-én közel százhúszan gyűltek össze a budapesti Danubius Hotel Flamencoban, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. első konferenciáján, hogy a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló kivitelezésében és üzemeltetésében részt vevő szakemberek megoszthassák egymással gondolataikat, eredményeiket, tapasztalataikat. A délelőtt során, a plenáris ülésen három előadást hallhattak a részvevők: elsőként a radioaktívhulladék-kezelés magyarországi helyzetéről, majd az NRHT telephelyének kiválasztásáról, a kutatásokról és a megvalósításról, végül pedig a jövőről, az elhelyezési koncepcióról, a fejlesztés irányairól. A közös ebéd után délután szekcióüléseken vitatták meg az elhangzottakat a szakemberek. A radioaktív hulladék kezelésének magyarországi helyzetéről Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Az átfogó előadás a szabályozó környezet, a Társaság tevékenységére vonatkozó törvényi háttér bemutatása után sorra vette a különböző projektekkel kapcsolatos múltbéli és jelenlegi feladatokat, a várható változásokat. Bátaapáatival kapcsolatban Dr. Kereki Ferenc azt hangsúlyozta, a cél, hogy elegendő tároló kamra épüljön mind az atomerőmű működése, mind az üzemidő-hoszszabbítás, a majdani leszerelés, mind pedig a várható bővítés során keletkező hulladékok elhelyezésére. Szó esett a püspökszilágyi nem atomerőművi eredetű kis és közepes Kiugróan magas a bizalom az atomerőmű iránt A felnőtt magyar lakosság háromnegyede évek óta egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik, ami nemzetközi szinten is igen jó eredmény. A paksi atomerőmű környezetében élők körében kiugróan magas a bizalom, az itt élők 95 százaléka támogatja a létesítmény működését. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. idén augusztusban egyszerre két, egymástól független, reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett el: az országos felmérés mellett az atomerőmű 30 kilométeres körzetében élők véleményét is vizsgálta. Ezek szerint tovább nőtt azok aránya, akik egyetértenek az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával, ez az érték is magasabb az országos átlagnál az erőmű közvetlen közelében. A megkérdezettek közül a legtöbben 43 százalék a nukleáris energiát tartják a legolcsóbb villamosenergia-forrásnak. Öt magyar állampolgárból négy gondolja úgy, hogy az ország villamosenergia-igényének még nagyobb részét kellene hazai forrásból fedezni. A lakosság jelentős része, 41 százaléka legfeljebb 10 százaléknyi energiahordozó-importot tart elfogadhatónak, ami jelenleg 30 százalék körüli. Az idén végzett közvéleménykutatás szerint a hazai lakosság többsége tudja, hogy az atomenergia nem terheli a környezetét, mert nem termel üvegházhatású gázokat. A válaszadók 91 százaléka a paksi biztonsági előírásokat legalább megfelelőnek, vagy annál szigorúbbnak tartja. Hetven százalék vélekedik úgy, hogy az atomerőműben meglehetősen, vagy nagyon szigorúan be is tartják a biztonsági előírásokat. aktivitású hulladék-tároló biztonságnövelő-korszerűsítő programjáról, majd a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójáról. A KKÁT-ban a 21-24-es kamrák építésének előkészítése zajlik. A tervek szerint 2035-re készül majd el az utolsó, a 36. kamra, ezzel befejeződhet a tároló bővítése. A nagy aktivitású hulladék elhelyezésére szolgáló kutatást, a majdani tároló építését a cég következő nagy jelentőségű vállalkozásaként említette az igazgató. A második előadó Molnár Péter, az RHK Kft. kutatási osztályvezetője volt: leginkább az NRHT több évtizedes történetéről beszélt, a telephely kiválasztását célzó kutatásoktól kezdve a megvalósításig. Szólt a tároló kialakításával kapcsolatos földtani alapokról, az építés tanulságairól, de kitért a jelen állapotra is. Az események számbavétele kapcsán hangsúlyozta, hogy a munka egyik legfontosabb tanulsága a lakossággal való hatékony együttműködés, nyílt kommunikáció szükségessége volt. Nős Bálint, az RHK Kft. stratégiai és mérnöki irodájának vezetője beszélt az NRHT jövőjéről. Előadása az NRHT új elhelyezési koncepciójára, a fejlesztési irányokra fókuszált. Bemutatta a fejlesztéssel kapcsolatos változásokat, a folyékonyhulladék-feldolgozó és az új cementező technológiát, ami leginkább az üzemidő-hosszabbítás miatt fontos. Részletesen beszélt arról is, hogyan született az új elhelyezési koncepció ötlete. Nős Bálint a fejlesztésekkel kapcsolatos összegzésében ugyancsak hangsúlyozta a társadalmi csoportokkal, lakossággal való együttműködés jelentőségét. Az ebédszünet után a konferencia szekcióülésekkel folytatódott. Az ülések tematikája három fontos témát érintett: a telephelykutatást, a felszín alatti létesítmények építését és az NRHT biztonsági értékelését. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. számára a konferencia egy nagy feladat lezárását, összegzését, míg a konferencia hallgatósága számára fontos tapasztalatok, információk megszerzését jelentette. Bár a megújuló energiákba vetett bizalom továbbra is magas, a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni a villamos energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő még ha az megújuló is. (Forrás: Teol.hu) Első kézből kaptak információt Kalocsán is Kalocsán folytatódott az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. beszállítói programsorozata. Az eseményen a vállalat vezetése, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Gazdaságfejlesztő Zrt. tájékoztatott a beruházás jövőbeni kereteiről és a hazai vállalatok szerepvállalásának lehetőségeiről. A rendezvényen elhangzott, hogy az új blokk(ok) építése során 30%-os hazai beszállítói arány elérése a cél. Az évszázad beruházása jelentős lendületet adhat a magyar gazdaságnak, és növelheti az ország energiabiztonságát is. Csaknem száz vállalkozó és polgármester részvételével zajlott az MVM Paks II. Zrt. beszállítói találkozósorozatának második állomása Kalocsán. Török Ferenc, Kalocsa város polgármesterének köszöntője után Nagy Sándor vezérigazgató tájékoztatta az érdeklődőket a tervezett új atomerőművi blokk(ok) létesítésének aktuális kérdéseiről, a beszállítói program hátteréről. A találkozó célja az, hogy a cég első kézből tájékoztathassa a magyarországi kis-, közepes- és nagyvállalatokat az új blokk(ok)ról és a beszállítói programról. Az energetika területén a beruházások kiemelkedően hosszú távúak és a legmagasabb minőségi követelményeket támasztják a résztvevő vállalkozásokkal szemben. Különösen egy nukleáris beruházás kapcsán kap kiemelt figyelmet a biztonság, így azon cégeknek, akik részt kívánnak venni az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének és üzemeltetésének folyamatában, kompromisszumokat nélkülöző szolgáltatást kell nyújtaniuk. Beszállítói programunkat azért indítottuk el, hogy e vállalkozások időben felkészülhessenek a szükséges fejlesztésekre, és sikerrel válhassanak a MVM Paks II. Zrt. partnereivé. mondta Nagy Sándor, a társaság vezérigazgatója. A program résztvevői bepillantást nyerhettek az építkezés jövőbeni technikai részleteibe, valamint információkat kaptak a javasolt felkészülési folyamattal, a szükséges engedélyekkel, minősítésekkel, a speciális műszaki kihívásokkal kapcsolatban. Emellett a nukleáris ipar biztonsági elvárásairól és az ehhez kapcsolódó minőségirányítási rendszerekről is tájékoztatást adtak az előadó szakemberek. Az új blokk(ok) építése, majd az azt követő üzemeltetés több évtizedes munkalehetőséget biztosíthat a hazai vállalatok és intézmények részére. A várakozások szerint csúcsidőben több ezer szakembernek is a munkát adhat az építkezés. A beruházás során cél a 30%-os magyar beszállítói arány elérése, így a az új blokk(ok) létesítése hatalmas lendületet adhat az egész magyar gazdaságnak is. A rendezvényen elhangzott többek között az is, hogy az új blokk(ok) megépítéséhez a becslések szerint több tízezer tonna berendezés beszállítására, legyártására és szerelésére, több százezer tonna építőanyag felhasználására lesz szükség, és a kivitelezés alatt várhatóan több ezer ember helyszíni munkavégzését, elhelyezését kell biztosítani. Ez óriási logisztikai feladat, és a szolgáltatások teljes spektrumát, így üzleti lehetőséget is jelent a magyar mikró-, kis- és középvállalkozásoknak. Az egész országot lefedő tájékoztató program első állomása Paks volt, míg november 29-én Veszprémben folytatódik a tájékoztató programsorozat.

8 5 TEIT támogatások Orvosi rendelő, belterületi utak, óvodák A Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás szerződésben áll az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel. Az ebben foglalt támogatási öszszeg a lakosság széleskörű tájékoztatását szolgáló tevékenység finanszírozását szolgálja. A tagtelepüléseknek lehetőségük van fejlesztési célokra is igénybe venni ezt a forrást. Ebből a büdzséből újították fel Bátyán az orvosi rendelőt, míg Dunaszentbenedeken a temető tér betonozása, belterületi utak kátyúzása, a szennyvíz projekt kapcsán intézmények bekötése valósul meg belőle. Dunaszentgyörgyön az utcák burkolatmegújítására, Energia atom beruházás vállalkozás Nyelvtudás és minőség iránti elkötelezettség kell a leendő atomerőmű építőknek Paks, 2013. november 18. hétfő, (MTI) Megbízhatóság, minőség és biztonság iránti elkötelezettség, magabiztos nyelvtudás kell ahhoz, hogy részt vállalhassanak a hazai cégek az új atomerőművi blokkok létesítésében. A felkészítésre programot állítanak össze, mondta el Nagy Sándor vezérigazgató Pakson, az évszázad hazai beruházását bemutató tájékoztató sorozat első állomásán. Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója jelezte, az angolnyelvtudás azért fontos, mert bármilyen nemzetiségű lesz a blokk szállítója, a munkanyelv az angol lesz. Hozzátette, azért indítottak országos fórumsorozatot, hogy a követelményeket megismertessék azokkal a vállalkozásokkal, amelyek részt kíván venni a létesítésben. A nem nukleáris-specifikus munkák legjelentősebbje az építés, amely a beruházásból 25 százalékos részarányt képvisel. Egy blokk építésén csúcsidőben 4-5 ezer embert csapadékvíz-elvezetés kiépítésére fordítják. Fadd óvodaépület kiviteli tervdokumentációjának elkészítését irányozta elő, illetve a sportpálya felújítását. Foktőn útépítés, útrekonstrukció, Géderlakon a rendezvénytér térkövezése, játszótér kialakítása, fásítás valósul meg belőle, valamint a szennyvízprogram finanszírozásához kívánják felhasználni. Gerjen a rendelkezésére álló forrásból a révház és a sportöltöző felújítását, útjavítást, parkolóhelyek kialakítását irányozta elő. Kalocsa 2013-ra a sportcsarnok felújítását, öltözők kialakítását ütemezte be, Ordason szintén sportcélú felhasználást terveztek, az óvoda és sportpálya felújítására kívánják fordítani. Pusztahencs a dolgozhat. A most működő blokkok által biztosított kapacitás pótlására két, 1200-1600 MW teljesítményű blokk építésével számolnak. Fontos, hogy a leendő beszállítók elsajátítsák azt a gondolkodást, biztonsági kultúrát, ami garantálja, hogy az elvégzett feladat a terveknek és minden elvárásnak maradéktalanul megfelel, hangsúlyozta Nagy Sándor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Jenőfi György szerint a kormány feladata a tájékoztatáson, jogszabályi környezet szükséges átalakításán túl, hogy a versenyhelyzet befolyásolása nélkül megteremtse a felkészüléshez szükséges infrastruktúrát, a minőségbiztosítás rendszerét. Ez egy olyan jelentőségű, kiemelt nemzeti beruházás lesz, amely meghatározza a gazdasági növekedést, egyes számítások szerint 1-1,5 százalékos GDP növekedést eredményez hangsúlyozta Jenőfi György. Hajdú János, Paks polgármestere kiemelte, hogy eljött az ideje, hogy az önkormányzatokat nemcsak Paksot, hanem az egész kistérséget bevonják az előkészítésbe, hiszen a beruházás nagy szolgáltatásigénye érinti a környező településeket. A felkészüléshez pontos információkra van szükség. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy az Erőmű Beruházó Zrt. már dolgozik azon a programon, ami tartalmazza a minőségirányítási követelményeket, a biztonsági kultúra kialakításához szükséges feltételeket I M P R E S S Z U M művelődési ház felújítását, Tengelic eszközbeszerzést, ingatlan felújítást, tehergépjármű vásárlását, vízhálózat felújítását, ingatlan vásárlást irányozott elő. Uszód egy sor fejlesztést határozott el, ezek közé tartozik a játszótér felújítás, bővítés, a Boldizsár Emlékházban fűthető közösségi tér kialakítása, szennyvíz hársfasor megújítása, a községháza épületében irodák kialakítása és még jó néhány, az életfeltételek javítását szolgáló lépés. és minden olyan, a Nukleáris Biztonsági Szabályzattal öszszefüggő előírást, aminek elsajátítsa feltétele annak, hogy munkát kapjanak. A jelenlegi felmérések szerint jelenleg másfélszáz cég alkalmas erre a feladatra, ami nem elegendő ahhoz, hogy a kormányzati szándékot, azaz a harminc százalékos hazai részarányt a létesítésben, megvalósítsák. Barta E. Gyula, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ vezérigazgatója ezzel összefüggésben együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Azt mondta, össze kell fogniuk a vállalkozásoknak, kartelleket kell létrehozniuk. Hozzátette, a következő uniós ciklus fejlesztési forrásait is be kell, be lehet vonni a felkészülésbe. TÁRSADALMI ELLENŐRZŐ, INFORMÁCIÓS ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS 6300 KALOCSA, SZENT ISTVÁN ÚT 35. FELELŐS KIADÓ: TEIT ELNÖKE KÉSZÜLT: RINGIER NYOMDA TERJESZTÉSI INFORMÁCIÓK: MEGJELENIK PAKS ÉS KÖRNYÉKÉN 23000 PÉLDÁNYBAN, 12 OLDALON A paksi atomerőmű munkavédelmi szempontból is biztonságos A paksi atomerőműben az elmúlt években csökkent a munkabalesetek száma tájékoztatta Volent Gábor biztonsági igazgató az erőmű szerdai munkavédelmi napján az MTI-t. Kiemelte: az esetek általánosak, az erőmű üzembe helyezése óta sugárterhelés egyetlen esetben sem közelítette meg a hatóság által engedélyezett szintet. Az atomerőműben a biztonság prioritást élvező terület, ebbe beleértendő a munkabiztonság, ahol többre törekszünk a jogszabályokban előírtaknál húzta alá a biztonsági igazgató. Ismertetése szerint figyelembe veszik a hazai és nemzetközi jó gyakorlatot, időről időre ellenőrzik hazai hatóságok, nemzetközi szervezetek ezt a területet, az erőmű pedig elemzi a baleseteket, azok okait. A 2000-es évek elején számos műszaki és a dolgozók biztonságtudatosságát segítő intézkedést hoztak, amelyek Volent Gábor szavai szerint harmadára-negyedére csökkentették a balesetek számát, azóta ezen a területen csökkenő a tendencia. Az úgynevezett WANO-mutató (WANO: az atomerőműveket működtetők nemzetközi szervezete) értéke az idén 0,2 Pakson, azaz kétszázezer munkaórára 0,2 munkabaleset jut. Ezeknek nagy része nincs összefüggésben a létesítmény speciális mivoltával, többnyire közlekedési, például rossz mozdulattal összefüggő balesetekről van szó jelezte Volent Gábor. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek kifejtette, hogy a nemzetközi öszszehasonlítás a jogszabályi és egyéb különbözőségek miatt nem mutat valós képet, viszont az beszédes adat, hogy a paksi atomerőmű az ugyanabban a jogszabályi környezetben működő hazai ipari létesítményekkel összevetve kiugróan jó értékekkel büszkélkedhet. Ez Hamvas István szerint a biztonságtudatosságnak, a biztonsági kultúrának az eredménye, amely az atomerőművet jellemzi, s amelynek hátterében az áll, hogy a biztonság az atomerőmű sikeres működésének, társadalmi elfogadottságának alapfeltétele. Orosz polgármesterek Pakson Olyan orosz városok polgármesterei látogattak Paksra, ahol atomerőmű működik vagy épül. Máté Dénes, Gerjen polgármestere, a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás ellenőrző-bizottságának elnöke számolt be arról, hogy az oroszországi atomerőművek városai egy évvel ezelőtt hozták létre társulásukat, amelyben 11 településnek van képviselete. Az orosz delegáció tagjai a paksi atomerőmű megtekintése, megismerése után a TEIT-tagtelepülések polgármestereivel találkoztak. Hajdú János, Paks polgármestere tájékoztatta a vendégeket az erőmű és a város kapcsolatáról, illetve Paks város jelenéről. Az orosz társulás elnöke Pjetr Gorcsanyuk társulásuk egy évéről adott összefoglalót kitérve arra, hogy szervezetük célként tűzte ki a városok szociális intézményeinek korszerűsítését, kommunális fejlesztések és településfejlesztés előmozdítását. A TEIT két évtizedes tevékenységét, feladatait, munkáját Török Ferenc elnök mutatta be kiemelve a nemzetközi kapcsolatokat. Bemutatta az atomerőmű által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány működését, vázolva azokat az előnyöket, amelyeket sok település élvezhet. Máté Dénes hozzáfűzte, hogy komoly érdeklődés övezte az előadást, számos kérdés elhangzott. Ezek között olyan is volt, amely az ellenőrző bizottság munkáját firtatta, erről tájékoztatta a delegációt. A találkozó a települések kölcsönös bemutatásával folytatódott, majd az orosz delegáció vezetője kért ismét szót, hogy elmondja, eredményesnek és hasznosnak érezte a találkozót. A szemlélet elterjesztésén túl kézzel fogható lépéseket is tesznek az atomerőműben, a legkorszerűbb egyéni védőeszközökkel látják el dolgozóikat. A munkavédelmi napon, amelyet a munkavállalókat Fizikatanárok számára szervezett bemutatóval zárult az Atomenergetikai Múzeum programsorozata, amellyel a Múzeumok Őszi Fesztiváljához csatlakozott. A pedagógusokat egy késő délutáni összejövetelre hívták, ahol az Energetikai Szakközépiskola fizikaszakos tanára, Krizsán Árpád mutatott be látványos, attraktív kísérleteket. Mint lapunk kérdésére elmondta, tapasztalata az, hogy a fiatalok érdeklődését nem egyszerű felkelteni a műszaki tudományok iránt, ennek lehet egy módszere a tanári, tanulói kísérlet. Az képviselő munkavédelmi bizottság szervezett, egyebek között ilyen védőeszközöket és a munkabiztonság növelését célzó módszereket ismerhettek meg a dolgozók. A fizika nagyszerű, mert egyszerű Atomenergetikai Múzeum mostani kezdeményezése A fizika nagyszerű, mert egyszerű címet viselte Teller Edét, a világhírű tudóst idézve. A program nem erre az egy alkalomra készült, az ESZI egy komplett kísérletsorozatot állított össze, amelyet az Atomenergetikai Múzeum múzeumpedagógiai programjának részekét a paksi járás és a TEIT-települések diákjai láthatnak. Krizsán Árpád rámutatott, az általános iskolai tananyagot alapul véve hetedik-nyolcadik osztályosok számára készült a tematika, amely nem kizárólag atomenergiára fókuszál.

6 7 Szemmel látható fejlődés Támogatások Dunán innen és túl Az eleinte meglehetősen rendszertelen, több forrást érintő, néha egymást átfedő támogatások helyett a paksi atomerőmű nyolc éve átlátható, kiszámítható rendszert hozott létre, hogy segítse befogadó településeken a település-, térség- és gazdaságfejlesztést. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi és korábbi területfejlesztési alapítványa azt teszi lehetővé, hogy a támogatott térségek pályázati keretek között jussanak forrásokhoz. Számos olyan település van, ahol rendkívül hatékonyan használták fel ezeket a forrásokat, szemmel látható fejlődés indult el. Csodát tudtunk művelni ennek segítségével ezt Szabó Zsolt Ordas polgármestere, egyben a Református Egyházközség gondnoka mondta egy korábbi, a parókia felújítására nyert összegről. Létrejött egy közösségi tér, ahol a gyülekezet téli alkalmait, istentiszteleteit tarthatják a nehezen fűthető templom helyett, itt rendezik a táborokat, rendezvényeket, például az idén tízéves alkotótábort. A polgármesteri hivatal illetve iskola energetikai korszerűsítésre is kaptak forrást, ami azért nagyon jelentős, mert az övékhez hasonló kistelepüléseket megette a gázszámla. Számításaim szerint 30 százalékkal csökkent a fűtésköltség mondta a polgármester. Kalocsa sok egyéb cél mellett szintén nyert egy közösségi tér kialakítására, ami része egy uniós támogatással megvalósuló, tizennyolc helyszínt érintő városrehabilitációs programnak. Török Ferenc polgármester azt mondta, hogy egy hosszú évtizedek óta elhanyagolt tér nyert ennek köszönhetően új értelmet a város szívében. Ez a terület mostanáig inkább szégyenfoltja, mint büszkesége volt Kalocsának. A beruházás eredményeként azonban egy több generáció igényeit kielégítő, uniós elvárásoknak megfelelő park jött létre. Ez egy fantasztikusan jó része lesz a városnak, ami nem vagy csak nehezen jöhetett volna létre, ha nem kapjuk ezt a segítséget fogalmazott Török Ferenc. Feked esetében szó szerint az egész falun nyomot hagyott az elnyert forrás. Tillmann Péter polgármester szerint, legnagyobb siker a házak homlokzatának felújítása, a Feked, a magyarországi német építészet gyöngyszeme program volt. Ez egy olyan vissza nem térő lehetőség, amiről álmodni sem mertünk korábban. Nem gondoltuk, hogy ilyen egységes képet tudunk kialakítani. Nagyon hálás és nagyon elégedett vagyok, szerintem ez nemcsak a mi, hanem az erőmű sikertörténete is egyben és országosan példaértékű értékelte a pályázati rendszert. Bátaszék első embere, Bognár Jenő szerint nagy segítség, komoly versenyelőny az önkormányzatoknak az, hogy önerő biztosításához, a település léptékéhez mérten jelentős program előkészítéséhez kaphatnak kiegészítést. Azok az önkormányzatok, amelyek előkészített projektekkel, tervekkel rendelkeznek, szinte ugrásra készen várnak a pillanatra, amikor megjelenik egy pályázat és sokkal nagyobb eséllyel indulnak, mint azok, akiknek erre nincsenek forrásaik. Bátaszék a vízelvezetés rendezéséhez, az oktatási intézmények felújításhoz a templom orgonájának restaurálásához is nyert erőműves forrást. Györköny igen ügyesen sáfárkodik az atomerőmű nyújtotta lehetőségekkel, az önkormányzat mellett több cég és civil szervezet is feliratkozott a támogatottak listájára. Braun Zoltán polgármester azt mondta, sok fontos célt tudtak elérni a pályázati támogatások segítségével. Kiemelte a polgármesteri Paks, 2013. november 29. péntek, (MTI) Az atomerőmű körül lévő települések alkotta TEIT Ellenőrző Csoportjának tagjai és határon túli magyar újságírók tájékozódtak az üzemidő hoszszabbítással kapcsolatos átalakításokról az erőmű hármas blokkján, pénteken. A bizottság vezetője, Máté Dénes gerjeni polgármester azt mondta, rendszeresek az ilyen tájékozódó látogatások mind az erőműben, mind a többi nukleáris létesítményben, amelyek eredményéről széles körben tájékoztatják a lakosságot. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás Ellenőrző Bizottsága a kilencvenes évek eleje óta biztosítja ily módon a civil kontrolt és segíti elő az információáramlást a lakos- hivatal és a helyi védettség alatt álló pincefalu présházainak felújítását célzó programot. A pincefalu egyedülálló, 320 présház sorakozik szorosan egymás mellett, nagyon sokat teszünk azért, hogy a ránk maradt örökséget megőrizzük, hangsúlyozta Braun Zoltán, aki arról is beszélt, hogy kivételes helyzetben vannak foglalkoztatás terén is. A foglalkoztatás javítását is segíti az a pályázati támogatás, amit a Paksi Ipari Park Kft. nyert el az inkubátor és akcelerátor ház építésére. Maga a beruházás két új munkahelyet teremtett, de jelentőségét növeli, hogy az inkubátorház több induló vállalkozás működésének első éveit segíti majd szolgáltatásaival, és számos helyi beszállítónak ad munkát, s ezáltal az egész régió gazdasági fejlődéséhez hozzájárul. Cserdi polgármestere, Bogdán László azt mondta, számára az a legfontosabb, hogy a cigány kultúrközpont terveinek elkészítéséhez kaptak támogatást. Nem az anyagi támogatást tartja a legfontosabbnak, hanem azt hogy pozitívan álltak egy olyan ügy mellé, ami nem jellemző ma Magyarországon. - Nekem ez a legnagyobb érték összegezte.. Megkerestük a miniszterelnök urat, hogy a megvalósításban segítsen számolt be a falu vezetője. Kisnémedi polgármestere, Edelmann György arra világított rá, hogy a pályázati támogatással megvalósított fejlesztések generálják a továbbiakat. Önkormányzatuk az elnyert támogatásokkal újjá varázsolta a községet. Egyértelmű, hogy ennek köszönhetően lett Kisnémedi a váci járás az egyik legdinamikusabban fejlődő települése szögezte le. A szép környezett vonzó a környékben élők számára is. Az iskolában nő a gyereklétszám, a szomszédos falvakból is odaviszik a gyerekeket. A a falu lélekszáma is nőtt az utóbbi években Amikor ennek nekifogtunk, nem volt benne a számításban, nem hittük, de rengeteg plusz- Energia atom civilek önkormányzat Civilek ellenőrizték az atomerőmű üzemidő hosszabbítással kapcsolatos munkálatait ság és atomerőmű között. A mostani látogatás kifejezetten az üzemidő-hosszabbítás kapcsán zajló munkálatokra koncentrált. Ennek kapcsán Máté Dénes azt mondta, a látottak meggyőzték őket arról, hogy nagy körültekintéssel végzik a felkészülést. A bizottság tagjai és a határon túli magyar sajtó képviselői, akikkel az atomerőmű szeretne a mind szélesebb körű tájékoztatás érdekében szorosabb kapcsolatot kialakítani, Hamvas István vezérigazgatótól kaptak tájékoztatást a most folyó munkálatokról. -A 1. blokk esetében már megkaptuk a további 20 éves működéshez szükséges engedélyeket, a 2. blokkra vonatkozó kérelmet a hetekben nyújtottuk be az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Most azon dolgozunk, hogy a másik két blokkon is elvégezzük az üzemidő hosszabbítással összefüggő átalakításokat annak érdekében, hogy még húsz éven át megfeleljenek a szigorú, a biztonság elsődlegességét szem előtt hozadéka van árulta el Edelmann György.. Püspökszilágyon turisztikai központot, erdei iskolát hoztak létre teljes egészében megújuló energiaellátásra építve. Napkollektorokat, faelgázosító kazánokat használnak közintézményeik ellátására. Ezek úttörő projektek voltak, amelyek sok követőre találtak, fogalmazott a polgármester. Tordai Sándor azt mondta, nemcsak energia megtakarítást értek el, hanem munkahelyeket is teremtettek. Az önkormányzati kft. korábban hat-hét, most harminc-harminckét embert tud foglalkoztatni és akkor még nem esett szó a csatlakozó tevékenységről, például arról, ha turista érkezik a faluba, helyi terméket vásárol, helyben veszi igénybe a szolgáltatásokat. Nagyon szerteágazó a pozitív a hatása az alapítvány pályázati programjának foglalta össze Tordai Sándor. tartó követelményeknek vázolta Hamvas István. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója kiemelte a környező településekkel és azok társulásával évtizedek óta fennálló jó és nyitott kapcsolat fontosságát, valamint azt hangsúlyozta, hogy a blokkok továbbüzemeltetése rendkívül költséghatékony beruházás, nincs másik megoldás, amivel 2000 megawatt termelő kapacitást lehetne létesíteni ezen az áron.