Önkormányzatok gazdálkodása Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Nagyházi György Önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Mindenkori költségvetési törvény Az államháztartási működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladatés hatáskörök ellátását, Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat, A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) Képviselő-testület: Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, A képviselő- testület egyes hatásköreit átruházhatja, Átruházott hatáskör tovább nem ruházható, Át nem ruházható hatáskör többek között: Rendeletalkotás Gazdasági program, költségvetés megállapítása, beszámoló elfogadása Helyi adó megállapítás Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás stb. Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő- testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) A polgármester irányítja a Hivatalt, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, Az önkormányzat bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik, Az önkormányzat többek között: Hitelt vehet fel Kötvényt bocsáthat ki (!!!!!!!) Dönthet célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről (állami hozzájárulás kivételével) (Az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalás felső határa a korrigált saját bevétel) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését, A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól, A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el,
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (Áht.) Az önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait, A kisebbségi önkormányzat törvényben meghatározott feladatait, A többcélú kistérségi társulás költségvetéséből finanszírozza és látja el feladatait. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (Áht.) A központi költségvetésből - a normatív állami hozzájárulás, - az átengedett személyi jövedelemadó, - az egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, összegét nettó módon, kormányrendeletben meghatározott ütemezés szerint, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével, a kincstár folyósítja. Az önkormányzat év közben lemondhat a számára megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról pótlólagos igényt nyújthat be.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény (Áht.) A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben állapítja meg, A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg, A költségvetési rendeletben meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket, Az államháztartásról működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. Rendelet (1.) A költségvetés tartalmazza a) a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat kiadásainak és bevételeinek előirányzatait, és b) az általa alapított, irányított költségvetési szervek kiadásainak és bevételeinek előirányzatait.
Az államháztartásról működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. Rendelet A helyi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Az államháztartásról működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. Rendelet (3.) Összeférhetetlenségi szabályok A) kötelezettségvállaló ellenjegyző, utalványozó ellenjegyző B) kötelezettségvállalásra, érvényesítő utalványozásra szakmai teljesítést igazoló
Összeférhetetlenségi szabályok C) kötelezettségvállaló, ellenjegyző közeli hozzátartozó érvényesítő maga javára jár el utalványozó szakmai teljesítés igazoló (aláírás-mintájukról nyilvántartást vezet!) Helyi önkormányzatok gazdálkodással összefüggő feladatai Koncepció, Költségvetés készítés Költségvetés végrehajtása Beszámolás Ellenőrzés
Helyi önkormányzatok költségvetés tervezése Az önkormányzati tervezés közreműködői Polgármesteri Hivatal Intézmények Társaságok Non-profit szervezetek Beruházó intézmények
A döntési folyamatban való részvétel Döntés Végrehajtás Ellenőrzés Hivatal Bizottságok Jegyző Intézmények Non-profit szerv. Privát szféra Belső ellenőr Könyvvizsgáló Állami Számvevőszék Feladat és hatáskörök a döntési folyamatban Gazdasági program és költségvet Helyi adó és Hitel, kezesség Testület Bizottság Polgármest er Rendelet, Át nem ruházható Rendelet, Át nem ruházható Értékhatár, Át nem ruházható előterjeszt előterjeszt véleménye z Rendeletet kiad Rendelet Értékhatár alatt dönt Könyvvizsgáló vélemény ez
A költségvetés tervezési folyamata Költségvetési koncepció (november 30., december 15.) Átmeneti gazdálkodás szabályozása Költségvetési rendelet (február 15.) Költségvetési koncepció Jegyző által készített; Következő évre vonatkozó; Helyben képződő bevételeket és kötelezettségeket figyelembe véve összeállított; PM tájékoztatóhoz igazodó; Polgármester által képviselő-testület elé benyújtott dokumentum. Benyújtási határidő: november 30./december 15. Pénzügyi bizottság véleményalkotása!
Átmeneti gazdálkodás Ha a költségvetési rendelet adott év január 1-jéig nem készült el, a képviselő-testület átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet alkothat; Célja a bevételek folytatólagos beszedésének és a kiadások teljesítésének biztosítása; Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tartalmára vonatkozó előírásokat az Áht. 76. -a tartalmazza. Költségvetési rendelettervezet A költségvetési törvény parlamenti elfogadását követően, Jegyző által készített, Polgármester által képviselő-testületnek benyújtott dokumentum. Határidő: február 15. Benyújtásával egyidejűleg a javasolt előirányzatokat megalapozó rendelettervezetek előterjesztése is szükséges; A költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatainak bemutatása az áthúzódó hatások és a gazdasági előrejelzések figyelembevételével (gördülő tervezés); Szerkezete az Ámr.-ben meghatározott (29. ).
Helyi önkormányzatok működésének pénzügyi alapjai Főbb bevételek saját bevételek (pl. helyi adó, illeték, intézményi bevétel, kamat, bírság, stb.), átengedett bevételek (SZJA, gépjárműadó, luxusadó), felhalmozási és tőkejellegű bevételek, állami hozzájárulások, támogatások, átvett pénzeszközök (E. Alap, stb.), hitel.
Állami támogatások Normatív hozzájárulás (szabad felhasználású: pl. iskola, szociális otthon, igazgatás, kultúra), Normatív kötött támogatás (kötött felhasználású: pl. tűzoltóság, kistérség), Központosított előirányzatok (kötött), Működőképességet segítő támogatások, Hazai fejlesztési támogatások (pl. metró, cél, vis maior). Önkormányzatok pénzellátása: nettó finanszírozás Jogszabályban rögzített finanszírozási rendszer Nettó finanszírozás: a helyi önkormányzatok által az adóhatóságok felé fizetendő közterheiket a rendszer közvetlenül teljesíti a hatóságok felé, az összeg nem kerül kiutalásra az önkormányzatoknak. A nettó finanszírozás keretében 13 részletben történik az éves előirányzat
Helyi adóbevételek megoszlása adónemenként 2004-2009. Helyi önkormányzatok kiadásainak megoszlása 2006.-2009. 28
Adósságrendezési eljárás (1.) A magyarországi szabályozás Európában egyedülálló célja: fizetőképesség helyreállítása, hitelezők kifizetése a kötelező feladatok ellátásának biztosítása mellett; a legfőbb ok: fejlesztésből adódó fizetési problémák; a legtöbb eljárást az önkormányzatok saját maguk ellen kezdeményezték Helyi önkormányzatok vagyongazdálkodása
Az önkormányzati vagyonállomány alakulása 1991-2009. A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolása Forgalomképtelen (utak, vizek, levéltári anyagok, és helyi rendelet szerint): elidegenítésük semmis, nem lehet hitel fedezete; Korlátozottan forgalomképes (közművek, intézmények, műemlékek, stb.): hitel, kötvény fedezete nem lehet; forgalomképes: (lakások, repülőterek, stb.).
Vállalkozhatnak-e az önkormányzatok? Kötelező feladatukat nem veszélyeztetheti; Felelősségük nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulásukat, Tipikusan a közszolgáltatásban vannak önkormányzati vállalkozások (víz, szennyvíz, tömegközlekedés, hulladék), Árhatósági jogkör: tulajdonosi és a választópolgárokat képviselő érdekek ellentmondása.