Budapesti középkori emlékek webes atlasza

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Budapesti középkori emlékek webes atlasza DIPLOMAMUNKA TÉRKÉPÉSZ MESTERSZAK Készítette: Vörös Kinga Cecília térképész hallgató Témavezető: Dr. Gede Mátyás adjunktus ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest, 2015

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...5 1.1. Elvárások...5 1.2. Technológia választás...5 2. Kitekintés...6 2.1. Irás Krisztina: Budapest történeti topográfiája...6 2.2. Műemlékem.hu...6 2.3. Erdőtérkép - Magyarország Erdészeti Webtérképe...7 3. Budapest története...8 3.1. A honfoglalást megelőző idő... 10 3.2. Honfoglalás... 10 Fejedelmi központ a Csepel szigeten... 10 Átkelés a Dunán... 11 Bevonulás Attila városába... 11 Kurszán vára (castrum Curzan)... 11 Fejéregyház... 12 További leletek a X. századból... 12 3.3. Honfoglalástól a tatárjárásig... 12 Pest (castrum Pest)... 12 A pesti oldal települései a következőek... 14 A budai oldal települései a következőek... 14 Buda (Óbuda)... 14 Óbuda, Fejéregyháza... 14 II. Endre király a Budai káptalan határait a következőkben határozta meg (1212) 15 Csepel... 15 Felhévíz... 15 Tabáni Kelenföld... 16 3.4. Tatárjárástól a török időkig... 16 A Budai oldal... 17 A Várhegy... 17 Váralja... 18 Óbuda... 18 Szent Jakab... 18 Felhévíz... 18 Békásmegyer... 19 Pest... 19 Cinkota... 20 2

Gubacs Soroksár Szentdienes... 20 Szenterzsébetfalva... 20 Margitsziget... 20 Csepel sziget... 21 3.5. Összefoglalás... 21 A középkori emlékek védelme... 23 4. A munka kezdete... 24 4.1. Az adatbázis forrásai... 24 4.2. Pontok adatai... 25 4.3. Az adatbázis alapja... 26 4.4. Geokódolás... 27 4.5. Sorba rendezés... 27 4.6. Összekapcsolás... 28 4.7. Elrendezés... 28 5. A webes megjelenítés... 29 5.1. HTML... 29 5.2. A CSS-ről részletesebben... 30 5.3. Az OpenLayers... 31 A JavaScript... 32 Kialakítás... 32 Az alaprétegek... 33 Tematikus rétegek... 33 A beállítások... 34 A megjelenő információk... 34 Képek... 35 Szövegbuborék... 35 Rétegválasztó... 35 Funkció gombok... 36 5.4. Web Map Service (WMS)... 36 GetCapabilities... 36 GetMap... 37 GetFeatureInfo... 37 DescribeLayer... 37 GetLegendGraphic... 37 5.5. Web Feature Service (WFS)... 37 GetCapabilities... 37 DescribeFeatureType... 37 3

GetFeature... 37 5.6. A MapServer... 38 Rétegek... 38 Bemeneti formátumok... 39 A kattintás pontossága... 39 Osztályozás... 40 Szimbólumok... 40 Címkék... 41 5.7. Notepad++... 41 6. A felület kinézete... 42 6.1. Funkció gombok... 42 6.2. Jelmagyarázat... 44 6.3.Linkek... 44 7. Bővítési lehetőség, fejleszthetőség... 45 8. Összegzés... 46 8.1. Saját tapasztalat... 46 9. Köszönetnyilvánítás... 47 10. Irodalomjegyzék, adatok forrása... 48 11. Internetes hivatkozások... 49 12. Ábrajegyzék... 50 13. Melléklet... 51 14. Nyilatkozat... 52 4

1. Bevezetés Diplomamunkám során egy interaktív webtérképes, történelmi és turistakalauz elkészítése volt a célom, amelyen Budapest középkori emlékeit kereshetjük meg. Korábban 2012-ben a szakdolgozatomban már hasonló témát dolgoztam fel, de akkor csak az első kerületre koncentráltam és elsősorban egy adatbázis létrehozás volt a cél, nem egy komplett webes térkép. Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet. Mindenki a világhálón keresgél, fedez fel számára új dolgokat. Ezért is tartom fontosnak, hogy weben megjelenő térképet készítsek, így közelebb hozzam mindenkihez a múlt fontos helyszíneit, a megmaradt emlékeket, ezzel is elősegítve, hogy vigyázzunk múltunk megmaradt töredékeire, ne sétáljunk el, egy-egy érdekes helyszín mellett. Ehhez nyújt segítséget a térinformatika. A korai középkori emlékek mellett a budapesti művészeti emlékeket is összeszedtem, hiszen Budapest története rendkívül gazdag, viszont mint munkám során kiderül középkori emlékekben sajnos szegényes. Naponta elhaladunk érdekes helyek mellett és nem is tudunk róla. Szomorú, hogy az elérhető távolságban lévő múltunk ennyire hidegen hagy bennünket. A dolgozatban először Budapest középkori múltját szeretném bemutatni, majd áttérnék a konkrét webes megjelenítés elkészítésének részletes menetére. 1.1. Elvárások Olyan térkép megjelenítő weboldal készítése, amelyen megszemlélhetjük az objektumainkat és az azokhoz tartozó adatokat. A pontokat különböző tematika szerint szerettem volna csoportokba szedni és ezeket külön rétegeken megjeleníteni. Elvárás volt, hogy ne statikus legyen maga a térkép, hanem nagyítható, kicsinyíthető és mozgatható is. Így a tanult ismereteink alapján esett az OpenLayersre és a MapServerre a választás. 1.2. Technológia választás A webes megjelenítés egy Mapserver alapú OpenLayers megjelenítővel rendelkezik, amit egy HTML oldalba ágyaztam bele. Az oldalon látható térképen az alap rétegeken felül három réteg különül el, ezek a középkori települések, középkori emlékek és a művészeti emlékek nevet viselik. 5

Lehetőségünk van mind a három réteget egyszerre szemlélni, vagy akár külön-külön is. Minden objektumhoz leírást kapcsoltam, ami egy rövid ismertető, arról, hogy mi található az adott helyszínen. A pontok rendelkeznek évszámmal, ami az ott található építmény felépítésének feltételezett ideje. Az egyik fő szempont, hogy jól átlátható legyen az oldal és minden fontos információval rendelkezzen, amire szüksége lehet a laikus felhasználónak, ha érdeklődik a téma iránt. Ezen felül még létrehoztam egy olyan oldalt is, ami azokat a szakszavakat tartalmazza, amik a leírásokban szerepelnek. A munkám fejlesztése érdekében készítettem egy üzenetküldő felületet is, hogy a felhasználók hasznos ötleteket, véleményt mondhassanak. 2. Kitekintés A kutatás során találkoztam hasonló tematikájú, vagy felépítésű művekkel. Ezekből párat említenék most csak meg, amik a legjobban kapcsolódnak az általam készített weboldalhoz, vagy témához. 2.1. Irás Krisztina: Budapest történeti topográfiája Hasonló tematikát dolgozott fel korábbi diploma dolgozatában Irás Krisztina. Az ő munkája teljes körűen bemutatja a középkori településeket. Igényes térkép mellékleteket készített, amik segítségemre voltak a kutatás során. Munkájában nyomtatott térképek készítése volt a cél, nem webes megjelenítés, és a vezérfonalában is eltér az én munkámtól. De a téma iránt érdeklődők számára mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni, mint hasonló művet, ami szélesíti a tudásunkat. (Irás, 2003) 2.2. Műemlékem.hu Nagyon hasonló felépítéssel rendelkezik a műemlékem.hu nevű oldal, amely a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ támogatásában működik. Táblázatosan el lehet érni az aktuális műemlékek listáját és egy Google térképen is szemlélhetjük az elhelyezkedésüket. Igazán remek összefoglaló, ami minden olyan objektumot tartalmaz, ami sokak érdeklődését felkeltheti. Munkám kezdetén ez az oldal még nem volt működőképes, csak később fejezték be. A hozzá kapcsolódó térképes megjelenítő viszont még most sem működik tökéletesen. A weboldalamhoz 6

képest lényeges eltérés, hogy a megjelenítő nem OpenLayers alapú. Nincs benne lehetőség arra, hogy válogassunk, abban mit jelenítünk meg, egyszerre minden szerepel rajta. Ez még nem működik, egyáltalán nem jeleníti meg a pontokat, csak a térképet hozza ki, így mélyebb elemzésekbe nem tudok bocsátkozni. (http://www.muemlekem.hu/index ) 2.3. Erdőtérkép - Magyarország Erdészeti Webtérképe Teljesen eltérő tematikával rendelkezik, de mégis érdemes megemlíteni az Erdőtérkép- Magyarország Erdészeti Webtérképét. A tematikáját tekintve az erdészettel kapcsolatos információkat tartalmazza, de úgy gondolom, hogy érdemes megnézni, a hasonló felépítése miatt. Igaz kinézetre jelentősen eltér munkámtól, de a megjelenítéshez OpenLayers-t használtak, ami bizonyítja azt, hogy milyen sokszínűen lehet felhasználni és mennyi különböző funkciót építhetünk bele, ha a témánk megkívánja azt. (http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ ) 1. ábra: Erdőtérkép weboldal 7

3. Budapest története (Györffy, 1997) Budapest története a régészeti leletek tükrében több százezer évre nyúlik vissza. A budai Várhegyen talált őskori leleteket a történészek 400-420 ezer éves korúra becsülik, egyidősek a vértesszőlősi leletekkel. A területén azóta számos kultúra hagyta ránk emlékeit. Az első lakóit csak a régészeti leletek jellegzetességei alapján tudjuk megnevezni, mint pl. harang alakú edények népe, urnás vagy halomsíros temetők népe. Az első már névvel nevezet lakói a szkíták voltak, akiket a kelták követtek. A Képes Krónika így ír a város alapításáról: Jáfet fiai ezek: Gomer, kiről a galatákat, a későbbi gallokat nevezték el, akik Franciaország népe, Priamos első trójai király fiának, Parisnak fia, Francio után kapták ezt a nevüket; Trója pusztulása után először Pannóniába jöttek, melyet hajdan, Nagy Sándor idejében, Felső-Görögországnak neveztek, erős várost alapítottak Syccan hegye alatt, az Ister folyamánál, melynek német neve Duna; Syccan hegyéről a várost Syccambriának hívták, és négyszáz esztendeig időztek itt Krisztus megtestesülése előtt (K. K. 2004) Az első városi jellegű településüket a Gellérthegy oldalán tárták fel. A Kr. e. I. század második felében a rómaiak foglalták el Pannoniát. Számos ma is megtekinthető emlék található ebből a korból Budapest területén. Ismerjük a katonai és polgár város területét. Feltártak villát, őrtornyokat, fürdőt, amfiteátrumokat. A város vízvezetékének maradványai láthatók a Szentendrei út mellett. Itt tekinthető meg az aquincumi múzeum, mely ma is őrzi a római kori város nevét. 8

2. ábra: Vízvezeték a Szentendrei út mentén és a háttérben az Aquincumi múzeum A rómaiak után a hunok foglalják el a várost. Ebből a korból származik a legendák szerint a budai oldal neve. Így emlékezik meg erről a Képes Krónika: Udvart tartván, elvonult onnan, bement a pannóniai Sicambria 1 városába, ahol is saját kezével ölte meg öccsét, Budát, és tetemét a Dunába vetette; mert amíg Attila a nyugati tájakon időzött, öccse az uralkodásban áthágta a kiszabott határokat, ugyanis Sicambriát a maga nevéről neveztette el Budavárának. És ámbár Attila király a hunoknak és a többi népeknek megtiltotta, hogy azt a várost Budavárának nevezzék, hanem Attila fővárosának neveztette, a tilalomtól megrettenő germánok Eccylburgnak nevezték, ami annyi, mint Attila fővárosa, a magyarok azonban nem törődtek a tilalommal, és Óbudának hívják és nevezik mind a mai napig. (K. K. 2004) Buda nevének eredetéről azonban emellett számos egyéb vélemény is napvilágot látott. Van aki, bár nem fogadja el a krónika állítását, személynévből eredezteti. Van, aki a német bódé, aki a szláv voda (víz), és aki a török buta (ág) szót tekinti a szó ősének. Keleti kutatóknál felmerült még Buddha neve is a lehetséges névadóként, azonban hitelt érdemlően egyik lehetőség sem bizonyított. 1 Abraham Ortelius római kori Pannoniát ábrázoló térképén Szentendrénél (Ulcisia Castra) feljebb a Duna mellett Herculia sive Sicambria-ként jelöli. 9

Pest nevének eredete hasonlóan homályos, mint Budáé. Leggyakrabban a kemence szláv nevéből magyarázzák, ami a pec*- sütni jelentésű indoeurópai gyökből ered, és így egy szócsaládba tartozik a Pécs és Bécs szóval. Az elnevezést téglaégető vagy mészégető kemencék jelenlétével magyarázzák, aminek maradványait két helyen is feltárták Budapest területén. Másrészről ez a szó, kemence jelentéssel, elterjedt székely földön is, és egyes nyelvészek a pír, perzsel, pernye szóval rokonítják, és a magyar nyelvből eredeztetik. 3.1. A honfoglalást megelőző idő Attila halála utáni korokból az avarok emlékei maradtak fenn, leginkább a feltárt temetők sírjainak mellékleteként. Mind a budai, mind a pesti oldalon számos temetőt tártak fel, azonban nem sikerült a temetőkhöz tartozó településeket azonosítani. Csepel szigeten vezéri kardot és harcosok sírját Kisebb temető a Rákos pataknál, serleg lelettel (Tihany tér) Farkasréten Solymári völgy kezdeténél a Szőlő utcában A történelemkönyvekben szereplő Karoling kornak és a Nagy-morva birodalomnak nem maradtak fenn nyomai Budapest területén. 3.2. Honfoglalás (Györffy, 1997) A honfoglaló magyarok Budapestre érkezéséről Anonymus számol be részletesen. Fejedelmi központ a Csepel szigeten Azután Árpád fejedelem elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén egészen a Nagy szigetig vonult. A sziget magasságában letáboroztak, a fejedelem és előkelői a szigetre vonultak, majd a Duna vizétől védett hely termékenysége és gazdagsága láttán, azt elmondhatatlanul megszerették, és úgy határoztak, hogy a sziget a fejedelemé legyen, s mindegyik előkelő tartson itt udvart egy faluval. Árpád fejedelem azon nyomban mesterembereket hívott egybe és pompás fejedelmi épületeket építetett velük. (Anonymus, 1999) 10

Anonymus történetében Árpád és serege többször tér vissza ide, és indul újabb és újabb csatába. Bár a leírás alapján jelentős településnek kellett lennie a Csepel-szigeten ez idáig nem találták meg a nyomait. Miután átkeltek a Dunán, és megérkeztek Pannoniába, maga Árpád azon a helyen állította fel sátrait, ahol majdan Fehérvár városa épült. Ez a hely lett Árpád vezér első szállása. Átkelés a Dunán Néhány nap múltán elhagyták a szigetet és Soroksáron túl a Rákos vízéig ütöttek tábort. A révet ahol átkeltek, Magyar-révnek nevezték el (Megyer-rév) (Anonymus 1999) Helyének meghatározására a történészek azzal a feltételezéssel éltek, hogy egy átkelőhely csak folyó széles, lassabb szakaszán lehetett biztonságos. Ez alapján feltételezik, hogy a Káposztásmegyer és Római-fürdő között lehetett ez az átkelőhely. Ugyanakkor Kézai a Dunán való átkelésről a következőképpen számol be: Zászlót bontva kivonultak tehát feleségeikkel, gyerekeikkel, nyájaikkal együtt, és átkeltek a Dunán Pestnél, illetve a Szobi révnél (Anonymus, 1999) Ez egy délebben fekvő átkelőhelyet feltételez. Bevonulás Attila városába Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mind - azt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. (Anonymus, 1999) Kurszán vára (castrum Curzan) Ott adott Kurszán apjának Kündnek Attila városától Százhalomig és Diósdig, fiának pedig egy várat, népének védelmére (Anonymus, 1999) 11

Középkori oklevelek alapján a kutatók azt feltételezik, hogy Kurszán vára azonos a nagy katonai amfiteátrummal, melyből honfoglalás kori lelet is került elő. A várhoz kapcsolódó település teljes területét 10 kilométeres körzetűnek becsülik. Melybe bele tartozhatott Krimhild fürdője amit az Árpád-forrással azonosítanak. Ettől két kilométerre leszűkített, soha használatba nem vett Attila vára, négyzet alakúra erőd, melyet a magyarok épen találtak és Budavár néven Anonymus koráig használtak. Északi közepe a mai Fő térre esett; délkeleti sarka az Árpád híd budai följárója alatt feküdt, északkeleti sarkát a Duna vize mosta, míg nyugati fala nem ért el a Szentendrei útig. Fejéregyház Árpád fejedelem ezután az Úr megtestesülésének 907. esztendejében elköltözött e világból. Tisztességgel temették el egy patak forrása felett, ahonnan az kőmederben folyik Attila király városába. A magyarok megtérése után azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a Szent Szűz Mária tiszteletére. (Anonymus, 1999) További leletek a X. századból A mai Budapest területén több helyről kerültek elő honfoglalás kori sírok, azonban csak a Csúcshegy aljában talált sírokat köthetjük egy ismert településhez, a hajdani Óbudaörshöz. Találtak továbbá sírokat Farkasréten, Rákoson, a Mexikói úton, Cinkotán, Pestszentlőrincen, négy helyen, Pesterzsébeten és Soroksáron két helyen. 3.3. Honfoglalástól a tatárjárásig (Györffy, 1997) Míg a honfoglaló magyarokat leginkább a sírokból ismerjük, az államalapítást követően egyre több írott forrás szól a Budapest területén történt eseményekről. Megismerjük az egyes uradalmakhoz, templomokhoz tartozó településeket, a települések határait. Pest (castrum Pest) Az első feljegyzések alapján bizonyos, hogy a tatárjárás előtti időben a Duna mindkét oldalát Pestnek nevezik, de temploma csak a bal oldali résznek volt. Valószínű a vár körül kereskedő, révész telep is volt, és mezőgazdasággal foglalkozó lakosok is voltak. A Károlyi kertben tártak fel köznépi temetőt. Az Egyetem tér közelében állhatott a település. Pest szigetnek a Duna és a mai Nagykörút vonalán futó Duna-ág közötti 12

területet érthették, ami a Dráva utca elején ágazott ki a Dunából. A szigeten négy település volt Jenő, Újbécs, Pest és az Egyetem téri település. Ezt támasztja alá Kézei krónikája, ami beszámol arról, hogy Vazul fiai Pestre érkeztek és arról is, hogy Gellért csanádi püspököt Pesten a magyarok letaszították a hegyről. Pest lakosairól a következőt írják: Így érkeztek Bulár földjéről bizonyos kiváló férfiak, név szerint Billa és Baks, nagy számú mohamedán kíséretében. A fejedelem az ország különböző vidékein adományozott nekik földet, s azonfelül egy Pest nevű várat is örökre nekik adott. (Anonymus, 1999) A mai Március 15. téren álló római erődöt használhatták kezdetben, azonban Szent István idejében keresztény templom épült mellé (a mai Belvárosi templom elődje), és északi oldalán temető létesült. 3. ábra: Contra Aquincum Innen költöztek Újbécsbe, amely a Régiposta utca vonalától a Szabadság térnél kezdődő Jenő faluig tartott. Az Újbécs elnevezést 1268-tól 1374-ig használták. Arról azonban 13

nincsenek feljegyzések, hogy hol állt a korábbi település, amit korábban Bécsnek, vagy Óbécsnek neveztek. Feltételezések szerint délebbre feküdt. Pest Boldogasszony plébániája már 1046-ban áll. A pesti oldal települései a következőek Jenő, Nemes és Nagyos a Rákos patak partján (Rákosszentmihály), Párdi (Zugló területén), Nyír és Regtelek (Rákospalota), Újbécs, Szenterzsébetfalva (a Belváros déli részén és Ferencváros területén) Csabarákosa (Rákoscsaba), Gubacs (Gubacsi út táján), Cinkota a Képes Krónika 1074-en említi, mint hercegi birtokot. A budai oldal települései a következőek Kelenföld, Nevegy (Sasad és Budaörs között), Szentjakab (a mai Újlak) Buda (Óbuda) A tatárjárásig a források a Buda nevet használják, utána felváltva szerepel a Buda illetve a Vetus-Buda megnevezés. Attila városaként (Ecilburg) a magyar krónikákon túl a német krónika irodalomban is feltűnik. Rőtszakállú Frigyes a keresztesekkel Attila várában találkozik III. Bélával és Szent Erzsébet születési helyeként is ezt említik. Óbuda, Fejéregyháza A helytörténeti kutatások egyik legvitatottabb pontja. Meghatározásához az Árpád-ház kihalása után született oklevelek adhatnak támpontot. Anonymus szerint olyan helyen van, ahol kőmederben folyó patak vezet Atilla városáig, amit egyes források Krimhildefürdője néven említenek. Öt oklevél szerint Óbuda mellett az előhegyen állott, az esztergomi út mellett. Területén templom található, ahol Mátyás király pálos kolostort épített. Amit az 1880-ban a Bécsi út 166. alatt feltárt, azóta elpusztult romokkal azonosítottak. Ismert a területen egy bővizű meleg vizű forrás, amit ma Árpád forrásként ismerünk, és a Bécsi út 267. alatt található. Szent István templomot alapít Óbudán Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére (Képes Krónika), azonban ennek a helyét nem ismerjük. A templom alapítását a történészek kétségbe vonják. Egyrészt, mert Budát Vetus-Budaként említi, másrészt Szent István a római egyház szabadságával ruházza fel, amit a történészek véleménye szerint csak a pápa adhatott volna. 14

II. Endre király a Budai káptalan határait a következőkben határozta meg (1212) (Györffy, 1997) A budai egyház birtokterületét tehát a következő határok veszik körül: az első határjel Buda és Hévíz között áll, tudniillik egy fedett kerek kőlap a földben és innét a völgy széléig megy, és emelkedik egy helyre, amelyet Wzahashege-nek neveznek, és innét egy hegyhez jut, melyet Morolhel-nek mondanak. Innét egy kőhöz, melyet népnyelven Chermarkw-nek neveznek és innét lemegy a völgybe és két út között vezet és innét a Verhardy szeglethez megy és ezután felemelkedik a Guerchey szőlőkhöz és ott van egy földből lévő határjel és innét Guerchey falu széléhez jut és ott van egy határjel és innét feljebb megy egy átfúrt kőhöz és innét aláereszkedik a Hegyes hegy alá és ott van egy földből lévő határjel és ott van egy földből lévő határjel és innét megy határjeleken át az úthoz átkelvén egy dombon és ott van egy határjel és innét határjeleken át jut addig a hegyig, amelyet Pilishegy-nek mondanak és innét határjeleken át leereszkedik az esztergomi nagy úthoz és ott van egy határjel és innét felemelkedik a Tebewra hegy derekáig és azután három faluval, tudniillik Meger-rel és két Pazanduk faluval közösen jut egészen a Dunáig. (Csánky, Gárdonyi, 1936) A falvak közül Gercse (Guerchey) és Megyer (Meger) azonosítható. A Hegyes-hegy a Csúcs-heggyel azonos. A déli lábánál található romot tekinthetjük a gercsei templomnak. Óbudától északra fekvő Meger feltehetően a mai Békásmegyer. Az Óbuda és Felhévíz határa közötti földel borított kő volt, ami a mai Újlaki templom tövében feküdt. A történészek szerint az Árpád-korban Pilis-hegy néven a Hármashatár-hegyet nevezték, Tebeorra a mai Arany-hegy lehetett. Csepel Anonymustól tudjuk, hogy királyi szálláshely volt. Árpád itt rendelte el az udvar felállítását. Azonban nevét csak tőle ismerjük, 1148-tól 1391-ig Nagyszigetként szerepel az oklevelekben. Felhévíz Feltételezés szerint a Lukács és Császárfürdő meleg vizű forrásairól (Malomtó forrás, Török forrás, Buzgó forrás) nyugati határa az Ördög árok, délen a zsidó temetőnél, ami a Vérmező alsó végén feküdt. Valószínű a Margit sziget déli végénél a Jenői révnél volt az első hajós átkelő Templomát a Szentháromságról nevezték el. A Felhévízi révnél 1148-ban említik először Gézavásárát. 15

Az óbudai királynéi vár és a templomon kívül bizonytalan az említett helyek beazonosítása. A korabeli források alapján a mai Budapest területén közel 50 középkori települést feltételeznek. Nehezíti a történészek helyzetét, hogy a leírásokban Pest-ként a mai Buda szerepel. Erre utal az egyértelműen Budát ábrázoló térképeken a Kispest megnevezés, amely a budai vár déli részén található, illetve Pesthidegkút neve. Tabáni Kelenföld A Döbrentei tér környékét Kispestnek, illetve Kelenföldnek nevezték. Az oklevelekben Creynfeld, Kreinfeld, greenweld alakban szerepel. Az egyik Gellért legenda szerint Gellértet a Kerenfeld/Kreenfeld hegyről taszították le. A terület valószínű lakói szászok voltak, míg pestet németek (teutonok) lakták. 3.4. Tatárjárástól a török időkig (Györffy, 1997) A muhi csata után a menekülő Kálmán herceg figyelmeztette a várost, hogy vonuljanak biztonságosabb helyre, de tanácsát nem fogadták meg. A város lakosai nekifogtak a város megerősítéséhez. Árkot ástak, sáncot emeltek, és vesszőből palánkot készítettek. A tatárok betörésekor Pest lakosai megpróbáltak ellenállni. Három nap ostrom utána tatárok egyetlen rohammal bevették a várost, és lakosait kardélre hányták. Egyedül a domonkos kolostor épülete maradt épen. Itt a feljegyzések szerint tízezer ember húzta meg magát. A tatárok felgyújtották az épületet. A Dunántúl a következő év januárjáig biztonságban volt, mert a Duna feltartoztatta a tatár sereget. Akkor azonban a folyó befagyott és a tatárok átkeltek a jégen. Elsőnek Óbudát pusztították el, majd Esztergomot gyújtották fel. Fehérvárral is próbálkoztak, de az olvadás miatta szigeten fekvő, megerősített városba nem tudtak behatolni. 1242-ben a tatárok elhagyták az országot. A tatárjárás emberveszteségét növelte, hogy nagy éhínség követte. Továbbá ebben az időszakban fertőző betegségek is támadták a lakosságot. Az emberek sok helyen elhagyták településeiket és a folyók mellé költöztek, mert a halászat tudott némi élelmet biztosítani az új termés beéréséig. A tatárjárást közvetlenül követő idők egyik legfontosabb forrása Szent Margit szenté avatási perének aktái. 16

A Budai oldal A Várhegy A tatárok várható új támadása idézte elő, hogy a lakosság védelmében IV. Béla elkezdte a várak megerősítését, illetve új várak építését. Az építkezés 1247 tavaszán kezdődött. A várat a következő évtizedekben számos néven említik. 1247-48 Novus Mons Budensis, 1255 Mons Pestiensis, Castrum Pestiense, 1259-től Castrum Budense, 1263- tól Vivitas Budensis, 1265-től Novus Mons Pestiensis, 1277-től Mons Budensis. A Vár legmagasabb pontján épült a Boldogasszony templom. Az egyik per aktája 1248- ban már, mint újbudahegyi Boldogasszony-egyház néven említi. Ez lett a középső terület, a német városrész központja. A domonkosok Szent Miklós kolostorától (Hess András tér) a Várhegy összeszűküléséig tartott. A délnyugati végén építették a Mária Magdolna templomot. A mai Várszínház helyén állott a ferencesek kolostora (Színház utca 1-3). Mellette állott Walter kamaraispán háza. Nem ismert azonban sem a királyi sem a királynéi udvarhely helye. 4. ábra Volt Mária Magdolna templom maradványai 17

Váralja Feltételezések szerint először ez a terület viselte az Újbuda nevet. Templomát Veronai Szent Péter domonkos tiszteletére emelték, akit 1253-ban avatták szenté. A hely a XV. századtól felvette a templom nevét, Szentpéternek vagy Szentpétermártírnak nevezték. A templomot a Csalogány utca 7-9-11 alatt tárták fel. Ezt leginkább magyarok lakták. Az északi váralján (Várfok utca környéke) tótok (szlovénok) laktak, településük neve Tótfalu volt. A váralja déli részén Kelenföld, más néven Kispest is váraljává változott. Óbuda A városhoz szőlőterületek tartoztak a hegyoldalon. (Püspökmál, Előmál, Kerekded, Bányaföld). Itt épült fel a ferencesek rendháza. A Szent Péter bazilikát nem építették újjá, még 1321-ben is romos állapotúnak mondták. Ugyanakkor működött az altemploma, és a boldogasszony kápolnája. 1330-1342 között felépült az új székesegyház. Ennek alapjait a főtértől délre tárták fel. Szent Jakab Felhévíz északi részén (a mai Újlakon) a templom körül alakult ki az új település. 1295- től már új faluként szerepel. Felhévíz Központja a Duna-parti vásártér (Bem József tér) volt a Jenei rév alatt. A leírások szerint a tér közelében paloták állottak. Itt laktak a hajósok, de alapvetően mezőgazdasági település volt. Legkiemelkedőbb épülete a Szent István királyról elnevezett ispotályos rend Szent Háromság székesegyháza volt. Fürdőváros jellegéről az 1322 előtt elhunyt György fürdős említése tanúskodik. A Szent Lélek ispotályos rendnek kórháza volt a területen. Felhévízhez tartozott a Pasarét, Városmajor, Vérmező területe. A Szajkó utcánál tárták fel Nyék falu romjait. Hidegkút falut a királyi trombitások lakhelyeként említik 1378-ban. Budakeszi felé a völgyben nem alakult ki falu, de tudunk arról, hogy errefelé remeték éltek. Budaszentlőrincen épült fel a remetéket összefogó 1263-ban alapított pálos rend központja. 18

A Kútvölgy táján állott a Nándor-hegy (Sváb-hegy, Szabadság hegy) keleti, délkeleti lejtőjén Nándor falu. Az Óbudától északra lévő két Pócserni falu elpusztult. Egy 1212-ből származó határjáró oklevélben szereplő nevet 1295-ben Pazándokra változtatták. Területe Római fürdő mellett lehetett. Békásmegyer Megyer falu neve 1287 óta Békásmegyer néven szerepel. Szőlőtermelő falu volt. Megyer templomáról a források nem tesznek említést, de a csillaghegyi hévállomás közelében feltártak egy XIII. századi templomot. Békásmegyer északkeleti sarkában a Dunánál szintén feltártak egy templomot. A XVIII. századi térképeken Kissing templomaként van feltüntetve. Pest A pesti oldal újjáépítése lassabban haladt. Ezen az oldalon megmaradt egy újabb tatár támadás veszélye. Azonban továbbra is fontos átkelőhelynek számított. A forrásokban az 1250-es évek végén említik újra. Az itteni Nagyon és Nemes falu elnéptelenedett. A pesti domonkosok házáról (az angolkisasszonyok Váci utcai templomával azonosítják) már 1258-ban hírt kapunk. 1288-ra felépül a ferencesek Szent Péterről elnevezett kolostora (Ferenciek terén). Újbécs déli fele a Deák Ferenc utca vonaláig beleolvadt Pestbe. Korábbi böszörményi lakók nem tértek vissza. Margit híd pesti hídfőjénél állt Jenő. Amit Ungjenőnek és Révjenőnek is neveztek. Az Árpád híd pesti hídfőjénél Besenyő falu feküdt. Feljebb a Szilas patak torkolatánál Megyer falu állott. Tőle keletre 1281-ben említi először Nyír, későbbi nevén Palota nevét. Nemes és Nagyos falu a tatárjárás során elpusztult, és nem sikerült újratelepíteni. Párdi (Bargyó) a Paskál malomnál fekhetett (1467). Szentmihály (Rákosszentmihály) nevét a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A "Rákos mezején" (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos- 19

patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást. Cinkota A tatárjárás alatt elnéptelenedett, de sikerült újratelepíteni. Délnyugati végét, a mai Mátyásföldet Bökényföldének nevezték. Keresztúr (Rákoskeresztúr) nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról kapta. A mai Kőbánya területén volt Kövér vagy Kövérd, ami a XIV. század második felétől népesül be. A mai kispest területén előkerült templomromhoz kapcsolhatjuk Ányásnyíre falut. Gubacs Soroksár Szentdienes A tatárjárás előtti Gubacs falut a források csak a XV. században említik újra. Romjait Balla Antal 1793-as térképe a Molnár sziget felső végén tünteti fel. Déli szomszédja Soroksár volt. Lehet, hogy az Árpád korban Kerekegyház határrésze volt és a falu csak később települt be. Ettől délre Szent Dienes falu állt, ami nevét Temploma védőszentjéről kapta. Szenterzsébetfalva Nevét Szent Erzsébet templomáról kapta, ezért alapítását 1235-ös szentté avatás utánra kell tenni. A templom helye vita tárgya a történészek körében. Van, aki a belváros déli harmadával azonosítja, van, aki a Boráros tér déli oldalán állott pusztatemplomban véli felfedezni, van, aki a Szerb utcai volt Közgazdasági egyetem alatt kiásott templomban lelte meg Szentfalva háromhajós egyházát. Ezt támasztja alá egy 1403. évi adat, mely szerint Szentfalva központja a domonkos rendházzal (Egyetem tér) szemben volt. Margitsziget Neve a középkorban Nyúl sziget, Boldogasszony sziget néven szerepel. Nevét az apácák kérésére Beatrix királyné változtatta Boldog Margitszigetre. A sziget első épülete a Szent Mihály arkangyalról nevezett egyház. Nagyszálló mellett ásták ki és később újjáépítették. Alatta egy kisebb kápolna alapfalait találták. Először 1225-ben említik. 20

5. ábra: Premontrei konvent Csepel sziget Királyi vadászterület volt. Központja a Csepel falu a csepeli Szabadkikötő helyén terült el. Valószínű a királyi udvarház is ebben a faluban állott. 3.5. Összefoglalás (Györffy, 1997) A törökkorban elpusztult lakosság miatt a város régi nevei feledésbe merültek. Visszaállításukra Döbrentei Gábor javaslata alapján 1847-ben került sor. Ezért Budapest középkori történetével kapcsolatban számos kérdés merül fel. Egy térkép készítése esetén az a legfontosabb, mennyire megbízhatóan azonosíthatók az egyes leletek, településnyomok az oklevelekben és más forrásokban szereplő településnevekkel. Arra a kérdésre, hogy egy-egy földrajzi nevet mióta használnak, nehéz választ találni, hisz a település sokkal régebbi is lehet, mint nevének írásba foglalása. A Honfoglalástól a Buda török alóli felszabadulásáig eltelt időben a tatárjárás okozott jelentős pusztítást az akkor, ezen a területen élő lakosság körében (másrészről az volt az, ami elindította a várost azon az úton, ami Magyarország fővárosává tette). A tatárok azonban mindössze egy évig tartózkodtak az országban, aminek, még akkor is, ha az utána következő éhínség áldozatait is figyelembe vesszük, nem lehetett olyan 21

következménye, hogy a lakosság elfelejtette volna a korábban használt helyneveket, településneveket. Más a helyzet a török időkkel. A több mint 100 évi tartó megszállás alatt a lakosság jelentős részben kicserélődött, a megmaradó embereket kitelepítették. Viszont az újonnan beköltözők jelentős részben más országból érkeztek. Ezért a város korábbi földrajzi neveinek visszaállítása nem az elődök hagyományain, hanem tudományos megállapításokon alapszik. A kutatás során azt tapasztaltam, hogy a történészek számos esetben hibás utat követnek. Egyik súlyos hibájuk, hogy a korábbi nemzedékek feltételezéseit a következő generáció már bizonyított tényként alkalmazza, ezért nehéz elkülöníteni a valóban bizonyítékon alapuló tényeket a feltételezésektől. Földrajzi nevek esetében fontos források a birtokperek, és a birtokperek során használt adománylevelek. Azonban ez utóbbiak sok esetben hamisítványok. Ezekre az a jellemző, hogy a jelenben (a felhasználás időpontjában) fennálló helyzetet, bizonyítják egy olyan oklevéllel, amiről úgy tűnik, mintha több tíz esetleg több mint száz évvel korábban készültek. Az azonban már megkérdőjelezhető, hogy a hamisítványban szereplő adatok valóban a korábbi állapotot tükrözik-e, vagy azt a korét, amikor felhasználták. A felhasznált forrásanyagból úgy tűnik, elmaradt ennek a kérdésnek a tisztázása, és mind a korábbi, mind a későbbi állapotot tényként kezelték. Györffy György könyvében számos ilyen példát találunk. (Györffy, 1997, 82.o., 84.o., 86.o., 90.o., 94.o., 95.o., 96.o., 100.o., 101.o., 103.o., 107.o.) Például Óbuda 1212-ben kiadott adományleveléből több különböző változatot találtak, amik az eredetit utánozva íródtak. Ezek közös részeiből következtethetünk az eredeti adománylevél tartalmára. (Györffy, 1997, 107. oldal) 22

De így vannak más forrásokkal is. Míg krónikáinkat nem tekintik többnek, mint irodalmi alkotásoknak, a földrajzi nevek meghatározásakor mégis számos esetben egyedüli forrásként használják őket. Sok esetben a helymeghatározásaikkal kapcsolatban, a laikusokban komoly kérdések merülnek fel. Ilyen például a Margitsziget azonosítása. A felhasznált, korabeli források, többek között arról szólnak, hogy a szigeti apácák és a szigeten található királynői vár védelme érdekében, a királynő (Szent Margit anyja) jövedelmeit a Visegrádi vár megerősítésére fordította. Nehezen képzelhető el, hogy egy háborús helyzetben, ahol minden perc számít, egy több mint 40 kilométerre lévő vár képes lenne védelmet nyújtani, hisz az elérése is több napot vesz igénybe. Arra a kérdésre, mégis miért döntött így, nem lehet választ találni. A középkori emlékek védelme Sajnos a török hódoltság idején szinte minden középkori lelet elpusztult vagy a város újjáépítése során a föld alá került. Ami pedig nem, azt elbontották, vagy átépítették. Még manapság is tűnnek el értékes emlékek, a folyamatos városépítkezési hullámok során. Viszont aluljárók, közműárkok építésénél néha előbukkannak új leletek, és egyegy ház bontása is felszínre hozhat középkori emlékeket. Szomorú, hogy míg a középkorban az egyik legjelentősebb város volt Pest, mégis, szinte csak a belvárosi templom és a későközépkori városfal részletei maradtak fent. Ezért is tartom fontos, hogy figyeljünk ezekre az emlékekre. 23

4. A munka kezdete Az elképzelés megvalósításának első lépése az volt, hogy egy tervet kellett megfogalmazni arról, hogy hogyan nézzen ki maga a weboldal, miket tartalmazzon, mire lesz szükség az összeállításához. Utána lehetett bele kezdeni az adatok szisztematikus gyűjtésébe, majd feldolgozásába. 4.1. Az adatbázis forrásai Az egész weboldal alapja az adatokat tartalmazó adatbázis. A leghosszabb része a munkának, ennek az összeállítása volt. Több forrást kellett felhasználni ehhez. Kezdetben csak a mai Budapest területén található középkori emlékek felkutatására került sor. Időközben kiderült, hogy az emlékek erről a területről és ebből a korból nagyrészt elpusztultak, vagy nem is sikerült a mai napig azonosítani őket így bővíteni, kellett a keresést más irányba is, hogy több érdekes pontot tartalmazó adatbázist lehessen elkészíteni. Kiderült, hogy sokkal szélesebb felhasználó csoportot lehet megcélozni, ha a művészeti emlékeket is belekerülnek az anyagba. A művészeti emlékek védelme kiemelkedő fontosságú, hogy megőrizzük fővárosunk díszes, szép jellegét. Az adatbázist, pontjait Excel táblázatban szedtem össze. A legnagyobb forrásanyagot Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei, Budapest című műve jelentette (Zakariás, 1961). Ezzel a kötettel a legnagyobb probléma az volt, hogy 1961-es kiadású és azóta Budapest területén a közterületek jelentős része új nevet kapott. Voltak ideológiai átnevezések, teljesen új névadások és korábbi nevekhez való visszatérések is, és számos helyen komoly átépítések zajlottak. A forgalmasabb, ismertebb részekkel nem volt probléma, azokat könnyű volt megtalálni, hogy mi a mai neve, de eldugottabb környékeken nehezen azonosíthatók kiindulási pontok. A közterületek azonosításához két kiadvány jelentette a megoldást. Az egyik Budapest teljes utcanévlexikona, ami Ráday Mihály szerkesztésével, 2003-ban jelent meg. Ez a kiadvány a főváros 1255-2003 közti összes utcanevét tartalmazza (Ráday, 2003). Ez az 24

érdekes könyv, rövid leírást is csatol az utcákhoz. A másik felhasznált forrás a főváros aktuális közterületnév-jegyzéke, ami a jelenlegi közterület neveket és az eggyel, korábbi nevüket tartalmazza, kerületi bontásban. Ez a Központi Statisztikai Hivatalból származik (KSH, 2015). Irásné Melis Katalin írásában is számos középkori emlékek található, a mai ötödik kerület területéről (Irásné, 1976). Az utcanevek beazonosításával itt is voltak gondok, de ezt az 1976-os kiadás megmagyarázza. A korábbi települések megnevezésének forrása Zolnay László könyve (Zolnay, 1975). A kötet nagyon érzékletesen bemutatja a középkori életet, azok számára, akit ez a téma érdekel. Az elhelyezkedésük pontosításához Budapest Története II. kötetének Középkori települések Budapest területén című térkép melléklete, nyújtott segítséget, amelyet a Kartográfiai Vállalat készített (Kubinyi-Gerevich-Fekete-Nagy, 1973), továbbá Irás Krisztina diplomadolgozatának igényes térképmelléklete is, mely tartalmazza a középkori településeket (Irás, 2003). 4.2. Pontok adatai Maga az adatbázis a pontok címét tartalmazza. Ha más cím is megfeleltethető hozzájuk, akkor azt is, ilyen például, ha sarok épületről van szó, vagy ha a telek másik oldalán is utca található. Minden objektumhoz kapcsolni kellett egy évszámot, a művészeti emlékek esetében ezek általában évre pontos időpontok, viszont a középkori emlékeknél, inkább csak annyi információt lehetett találni, hogy középkori, így ezekhez, ha nem volt pontosabb meghatározás, ekkor 0 került a pontos dátum helyébe. Erre azért volt szükség, hogy az adatbázis ne tartalmazzon üres cellát, azonban ezt a megjelenítés során nem veszi figyelembe az oldal. Minden ponthoz kapcsolódik egy leírás illetve mások számára fontos érdekesség. Sőt az emlékek jelentős részéhez sikerült képet is találni, ami így színesebbé teszi a megjelenítést. 25

4.3. Az adatbázis alapja Az összeszedett objektumok így még nem alkottak egy térinformatikai adatbázist, csak egy nyers adathalmaz volt. Ezért georeferenciával is el kellett látni a pontokat. Mivel a weboldali térkép megjelenítőben Open Street Map alaptérkép is szerepel, így kézenfekvő volt ezt használni a georeferálás során. Az Open Street Map, röviden OSM egy szabadon felhasználható és szerkeszthető térkép a teljes földfelszínről. (http://www.openstreetmap.org/) A teljes országra vonatkozó adatokat a legfrissebb verzióból sikerült letölteni. Az adatok shape fájlként vannak, utf- 8-as karakterkódolással. A munkám során MapInfo Professional 12.0.2-es programot használtam. Ebbe a programba hívtam be a lementett shape fájlomat. Mivel sokféle kiterjesztést képes kezelni, így a shape-et is könnyedén megnyitotta, de, hogy szerkeszteni is lehessen el kellett menteni MapInfo fájlként. A térképet leszűkítettem Budapestre, hogy kisebb méretű fájllal kelljen a számítógépnek dolgoznia. Mivel nem ez a leszűkített térkép kerül fel a honlapra, így nem volt lényeges a pontos határ meghatározás, az egyetlen lényeges szempont az volt, hogy Budapest teljes területe benne legyen. A MapInfo egyik sajátossága, hogy a rétegei csak különkülön szerkeszthetőek, így egyenként kellett elvégezni a levágást. Az OSM adatbázis 8 réteget tartalmaz épületek, területek, természet, pontok, helyek, vasutak, utak és vízfolyások. Ebből nekem igazából a vasutak, utak és vízfolyások voltak a fontosak, hogy a címeket megtalálásában. Első lépésként az úgynevezett cosmetic layers réteg került kialakításra, ami egy Budapest határát követő poligon, mely a poligon rajzeszközzel készült. Ez a határ a levágáshoz szükséges, más funkciója továbbiakban nem lesz, és emiatt kitöltetlennek kell lennie, hogy a többi réteg látszódjon alatta. A Layer Controlban lehet a szerkeszthetőséget állítani, ezt a munka során értelemszerűen kell használni. A levágandó réteg tartalmát kell kijelölni, majd az objects/set target pontot választva megváltozik a kijelölés mintázata. Ezután kijelölöm a Budapestet körülvevő körvonalat és az objects/erase outside segítségével levágom a zónán kívül eső részeket. 26

4.4. Geokódolás A geokódolás során a georeferenciával nem rendelkező adatok koordinátákat kapnak. Tehát a korábbi Excel fájlt hozzá kapcsolom a levágott Budapest térképemhez, és ezzel egy térinformatikai adatbázist hozok létre. Az Excel fájlt meg kell nyitni a programmal, a MapInfo tökéletesen tudja kezelni így nem okoz problémát ez a lépés, és egy saját táblázatot készít belőle. Be kell állítanunk, hogy használtuk-e fejlécet (use row above selected range for column titles), majd azt, hogy egyes oszlop milyen jellegű adatokat tartalmaz. Maga a program automatikusan felismeri az első sor alapján, hogy mi található az oszlopban, de előfordulhat, hogy téved, érdemes végignézni. 6. ábra: A fejléc beállítása 4.5. Sorba rendezés Az adatokat sorba kell rendezni, vagyis indexelni kell. A sorba állított adatok közt gyorsabban tud keresni a program. Ebben az esetben a címek alapján kellett indexelnem a táblázatomat, az alap térképnek pedig az utak rétegét kellett kiválasztani. Table/maintenance/table structure menüpontban kiválasztottam azt a réteget, amit rendezni szeretnék, ez esetben a táblázat ablakomat, és meg kell adni, melyik paramétereit indexelje, vagyis most a cím oszlopot. A táblázatnak vetületet is kell adni, vagyis be kell állítani, hogy table is mappable és megadni a szükséges paramétereket. 27

Az Open Street Map a WGS84-hez tartozó UTM-et használja, így az adatokhoz is ezt választottam, hogy egyezzen a kettő. 4.6. Összekapcsolás Ezek a beállítások után elkezdhettem az összekapcsolást. A geokódoló ablakban (table/geocode) meg kell adnunk, hogy melyik réteg, melyik adat oszlopát fogjuk hozzárendelni melyik réteg melyik adatához. Ha az OSM házszámozott térkép lenne automatikus megfeleltetést is használhatnánk, és így pár perc alatt végezhetnénk nagyméretű adatbázisokkal is. De sajnos ez nem így van, ezért interaktív megfeleltetést kell alkalmazni, ami abból áll, hogy a program felkínál egy adatot az összekapcsoláshoz, de mi dönthetjük el, hogy azt választjuk-e. Nagyrészt jó utcaneveket kínált fel, de egyes esetekben más kerületbe került a pont, amit geokódoltunk. 4.7. Elrendezés Ezzel a módszerrel persze nem a pontos helyükre kerültek az adatok, ezért az összes pontot egyenként végig kellett néznem és helyreigazítanom. De legalább hozzávetőleg jó helyre kerültek, ami segített a rendezésben. Néhány esetben fordult elő, hogy kutatnom kellett a pont után, hogy vajon merre található a térképen. A helyreigazítás során segítségemre volt a Google térképe és a Bing térkép is. 28

5. A webes megjelenítés Maga a webes térkép egy HTML oldalba ágyazott OpenLayers kód, ami a MapServert használja. Ezt végiggondolva három fő része van. 5.1. HTML [2] Az OpenLayers egy HTML oldalba ágyazzuk bele. A HTML (HyperText Markup Language = hiperszöveges jelölőnyelv) három részre bontható. A legelején található a dokumentum típus definíció. Ez a HTML5 esetében igen rövid <!DOCTYPE html>. Utána következik a fejléc, ami a dokumentum adatait, technikai adatait tartalmazza, ezek a felhasználó számára rejtve vannak. <head> és </head> közé írjuk azokat. Ebben a részben kell megadni a stílus információkat, hogy hogyan jelenjen meg az oldal. Én egy előre elkészített stílus fájlt használtam minden oldalamnál. <link href="stilus_dipl.css" rel="stylesheet" type="text/css"> Erről a CSS fájlról később részletesebben írok majd. A karakterkódolás fontos része az oldalnak, ezt nem szabad elfelejtenünk, mert különben a magyar karaktereket nem jeleníti meg, vagy valamivel helyettesítené. <META HTTP-EQUIV="Content-Type" Content="text/html; Charset=utf-8"> Azt szerettem volna, hogy mobiltelefonon böngészve is szépen jelenítse meg az oldalam, ezért ezeket a sorokat is beleírtam, amik felelősek érte. Ezzel a sorral igazából azt adjuk meg, hogy mobilon nem egy lekicsinyített böngészőablakot jelenít meg, hanem a böngészőablak valós méretét veszi alapul. Még fontos eltérés, hogy így nem lehet a weboldalba nagyítani, vagy kicsinyíteni, mobilon használva. <meta name="viewport" content="initial-scale=1.0, user-scalable=no" /> A stílusszabályokhoz pedig ez a sor kerül: html, body { margin:0; padding:0; height: 100% } Itt kellett még megadni, hogy mit írjon ki az oldal a lapfülön és, hogy én voltam a szerzője, de ezek igazából csak design elemek. 29

A fejléc legfontosabb részei a <script> elemek segítségével beágyazott JavaScript kódok. Két ilyen elem is van; az elsővel csatoljuk az OpenLayers függvénykönvtárat, a másodikban pedig az azt felhasználó programkódok találhatók. Itt adjuk meg a szükséges vetületeket is. Az init() függvényben történik a valós beolvasás, itt kerül bele az OpenLayers rész is, amiről szintén később írok részletesebben. Ez a függvény automatikusan meghívódik, a <body> részben írt onload= init() eseménykezelő segítségével. A harmadik rész pedig a törzs, ami az oldal megjelenítendő részeit tartalmazza. <body> és </body> közé írjuk. Itt tudunk az oldalnak megjelenő címet adni, <h1 align="center"> Budapesti középkori emlékek webes atlasza </h1>, szövegeket kiírni, és az aloldalak linkjeit is itt írtam bele. <TD> <h2 class="bal"><a href="forr.html"><b>források</b></a></h2></td>. A térkép tükör méretét és elhelyezkedését is definiálni kell és ezt is a törzs részben. <table> <div id="terkep" style= "width:100%;height:600px"></div> </table> A forráskód a <html> és a </html> kódok közé van írva, ezek foglalják keretbe azt. 5.2. A CSS-ről részletesebben [3] A Cascading Style Sheets (CSS) stílusleíró nyelv. Jelen esetben a HTML oldal kinézetét adhatjuk meg vele. De bármilyen más HTML vagy XHTML esetén alkalmazható és más XML alapú dokumentum megjelenését is definiálhatjuk vele (pl. SVG rajzoknál is használják). A külön megadott stílus fájl azért jobb, mert így egyszerűsödik az alap HTML kód, és egyszerűen lehet több oldalt egyforma stílusban megjeleníteni. A háttér színét, betűk méretét, stílusát és színét is állíthatjuk, továbbá az elrendezés milyenségét. De még számos egyéb lehetőséget is tartalmaz, amelyet így nem a leíró nyelvben kell definiálni. Ennek a módszernek vannak hátulütői, különböző mértékben képesek a böngészők a CSS-t kezelni, így egyes esetekben eltérő megjelenést kaphatunk más-más böngészővel, de folyamatosan zajlik, ezek fejlesztése és a hibák kiküszöbölése. 30

Mi állíthatjuk össze, hogy mit tartalmazzon a fájl, így elég csak a számunkra szükséges formázásokat meghatároznunk. Kis részekből áll, mindegyiknek van egy címe, és az, hogy mit definiálunk éppen. Ezeken felül megadhatunk betűtípust, színt, behúzást, háttérszínt, vagy bármi egyéb változót. Ha több betűtípust adunk meg, akkor, ha az elsőt nem találja, akkor a másodikat használja, ezt érdemes beállítani, ha a szokottól eltérő betűtípust választottunk. body{ font-family: Times New Roman, Cambria; color: #B83E08; margin: 10px 0px 10px 0px; padding: 10; background-color: #DBB599; } A képek megjelenítését is változtathatjuk, sőt, ha akarunk, stílus osztályt is megadhatunk, amit bármilyen elem esetén felhasználhatunk, ha annak a class attribútuma tartalmazza a megadott szöveget. A példa esetében ez a jobb szöveg..jobb{ text-align: right; } 5.3. Az OpenLayers [4], [5], [6], [7], [8] Az OpenLayers lényege, hogy különböző forrásokból származó web alapú térképi adatokat tudunk megjeleníteni vele. Működése hasonló a Google és a Bing térképekhez, viszont azokkal ellentétben az OpenLayersnek nem része semmilyen térképi adat. A MetaCarta nevű cég az első Where 2.0 konferencia után kezdett bele az OpenLayers fejlesztésébe, hogy egy a Google Maps-hoz hasonló térkép megjelenítőt alkothasson. 2006 nyarára el is készült a projekt, még abban az év novemberében az Open Street Map bemutatott egy OpenLayers alapú Slippy Map -et. Azóta 2007 novemberében átvette az Open Source Geospatial Foundation (OSGeo) a projekt felügyeletét, 2008-ra már a 2.7-es kiadás is megérte. 31

Igazából egy JavaScript keretrendszeren alapuló könyvtár, amely 2-clause Berkeley Software Distribution (BSD) licence alatt működik. A BSD licence szinte mindent megenged a szoftver felhasználójának és fejlesztőjének. Így akár át is írható, vagy terjeszthető, de ezért az eredeti fejlesztő nem vállal felelősséget a használattal kapcsolatban. Ebből egyértelműen következik, hogy nyílt forráskódú szoftverről van szó. Amit nyugodtan beágyazhatunk saját weboldalunkba, de akár át is alakíthatnánk. Gyakran Slippy Map -ként is említik, ami azt jelenti, hogy interaktív módon közelíthetünk benne, és a bal egérgomb lenyomásával oldalirányba is mozoghatunk a keresőképen. A JavaScript lényege, amit használtam az oldal készítése során, hogy, az amúgy statikus oldalakba dinamikusságot vigyenek. Ezt eseménykezelőkkel oldja meg, vagyis valamilyen a felhasználó által kiváltott eseményre reagál az oldal. Ilyen, ha megnyomunk egy gombot, vagy beírunk valamit. Világos, hogy maga az OpenLayers csak az általunk választott adatokat jeleníti meg ezért szükségünk van valamilyen adatforrásra is. Széleskörűen támogat adatforrásokat, GeoRSS, KML (Keyhole Markup Language), Geography Markup Language (GML), GeoJSON és térképi adatokat, amik OGCszabványt használnak, mint Web Map Service (WMS) vagy Web Feature Service (WFS). Így szinte bármit megjeleníthetünk, ha szeretnénk. Kialakítás Elsőként meg kell adnunk a használt vetületeket, változóként, majd jöhet a térkép létrehozása. var map = new OpenLayers.Map('terkep', { projection: "EPSG:3857" }); Itt létrehoztuk a térképet a terkep azonosítójú <div> elemben, ami azért fontos, mert az elrendezésben erre a terkep helyre hivatkozunk. 32