AZ ÜGYÉSZSÉG ALKOTMÁNYOS HELYZETE, FELADATAI

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK AZ ÜGYÉSZSÉG ALKOTMÁNYOS HELYZETE, FELADATAI Konzulens: Dr. Panyi Béla Címzetes egyetemi docens Készítette: Lénárt Péter MTB alapszak Levelező tagozatos hallgató MISKOLC 2015 1

UNIVERSITY OF MISKOLC STATE-, AND JURISPRUDENTIAL FACULTY CONSTITUTIONAL LAW DEPARTMENT THE PROSECUTOR'S CONSTITUTIONAL POSITION AND TASKS Consultant: Dr. Panyi Béla Honorary associate professor Author: Lénárt Péter BA in Labour and Social Security Administration Part-time course MISKOLC 2015 2

Tartalomjegyzék Bevezetés...3 I. fejezet - Az ügyészség kialakulása és rövid története 1. Az ügyészség fejlődése a rendszerváltás előtt...5 2. A rendszerváltozás hatásai az ügyészségben...11 II. fejezet - Az ügyészség helyzete a kormány és az országgyűlés vonatkozásában.....13 1. Európai összkép...13 2. Az ügyészség alkotmányos helyzete és utasíthatósága 14 2.1 A belső utasítás..15 3. Magyarország ügyészi szervezete 16 3.1 További ügyészségi alkalmazottak... 18 III. fejezet - Az ügyészség feladat-, és hatásköre 1. A legfőbb ügyész...19 2. Az ügyészség feladatai az egyes szakok és szakágak vonatkozásában 20 3. Büntetőjogi szakág...21 3.1 Az ügyész részvétele a nyomozásban....21 3.2 Az ügyész által végzett nyomozás. 24 3.3 Az ügyész büntetőbíróság előtti tevékenysége, a vádképviselet...26 3.4 Nemzetközi bűnügyi együttműködés.....31 4. Közjogi szakág.32 4.1 A büntetés-végrehajtás feletti felügyelet.32 4.2 Az ügyészség közrendvédelmi feladatai.36 4.2.1 Általános hatásköri szabályok.37 4.2.2 A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok 39 4.2.3 A peres és nem peres eljárásokban való részvétel.41 4.2.4 Ügyészségi feladatok az egyes hatósági eljárások és intézkedések kapcsán.42 4.2.5 Az egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervekkel kapcsolatos tevékenység.43 4.2.6 Az ügyész feladata a gyermek-, és ifjúságvédelemben 44 3

Az ügyész nem peres fél, aki ellenesén minden áron diadalmaskodni akar, hanem közege azon erkölcsi hatalomnak, amely igazságot kutat és követel". ( Kozma Sándor ) B E V E Z E T Ő Én... ügyész esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, és ügyészi munkám során megtartatom, hivatali kötelezettségemnek legjobb tudásom szerint eleget teszek. Az állami és szolgálati titkot megőrzöm. Törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el. Isten engem úgy segéljen! 1 Az első magyar főügyész tanúságos idézetével és az ügyészi eskü szövegével ideálisan jellemezhető az ügyészség és az ügyész, mint a gépezet alkotó elemének összehangolt feladata és a felé tanúsított állami, illetve lakossági elvárás megfogalmazása. A szagdolgozat témájaként választott szakterület összetett és hosszasan taglalható. Az ügyészség a magyar igazságszolgáltatás úgymond központi szerve, tekintve, hogy a hatáskörébe tartozó jogsértések és kötelezettségbeli mulasztások közvetve vagy közvetlenül a befolyása alatt kerülnek elbírálásra. Az ügyészség munkájának, alkotmányos helyzetének és feladatkörének megismerésével betekintés nyerhető Magyarország bűnüldözési és igazgatási rendszerének összetett szervezetébe. 1 1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről III. fejezet 14. (3) bekezdés 4

A bűncselekmények, szabálysértések stb. megvalósulásától, a körülmények tisztázásán keresztül az elkövetőt sújtó különféle formában meghozott döntésbeli szankcióig az eljárás teljes egészében jelen van az ügyészég más-más minőségben és formulában. A folyamatosan változó jogszabályok kötelezik és késztetik arra az igazságszolgáltatás szolgálatában állókat, hogy haladéktalanul elsajátítsák a legmodernebb forrásokat, hogy ezzel naprakészek és megkérdőjelezhetetlenek és megingathatatlanok legyenek hivatásukban. Úgy gondolom mindenkinek hasznára válhat tehát ezen témakör behatóbb megismerése, a saját szemszögemből nézve pedig hivatásommal szorosan összeolvad a téma, mely tény sarkalt arra, hogy ezzel az iránnyal bővebben foglalkozzak. I. Fejezet: Az ügyészség kialakulása és rövid története 1. Az ügyészség fejlődése a rendszerváltás előtt Az ügyészség kialakulásának első mozzanatai a középkorra tehetőek. Az úgynevezett jogügyigazgatói beosztás, mint királyi szerv jelent meg. Ő volt "a királyi ügyek igazgatója és a Szent Korona ügyésze 2. Feladata egyik ágon a király, így a korona védelme, másik ágon pedig a kincstár képviseletét látta el. Magán és közjogi esetekben, mint felperes vagy vádló tűnt fel. A 17-18. században jelentek meg a választott tiszti ügyészek, akik fő feladata a város jogi képviselete, a gondoskodásra szorulók jogainak védelme, vádelőkészítés, vádképviselet, valamint a büntetések 2 Nánási László: A magyar királyi ügyészség története 1871-1945 Budapest Legfőbb Ügyészség 2011 1-365. p. 5

végrehajtásának felügyelete. Itt már a mai forma látszott körvonalazódni. A magán-jogszolgáltatásban, az úriszékeken a földesúr ügyvédeként működő uradalmi ügyész járt el. 3 1848-ban Deák 2011. évi CLXIV törvény A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról Ferenc igazságügyi miniszterintézkedésének eredményeként a jogügyigazgató pénzügyi és büntetőjogi feladatai elváltak. Megjelentek az országos közvádlók, akik feladata az állam büntetőjogi képviselete. A közvádlók un. alárendeltjeivé váltak a tiszti ügyészek, akik feladatává vált az új tisztséget betöltők segítése. 1849 februárjában a Honvédelmi Bizottmány létrehozza a rögtönítélő bíróságokat, melyben a közvádlók látják el az állam képviseletét. 1849 májusában az Igazságügyi Minisztériumon belül felállították az "álladalmi ügyészi osztályt" az állam érdekeit sértő bűncselekmények miatti eljárásokra. 4 A szabadságharc utáni időszakban megjelentek az új állami intézmények. Ezek között az államügyészség, amely a 19. század végére Európa szerte bevezetésre került. A mai magyar ügyészség kialakulásának igazi alappillére amely az 1867-es kiegyezést követően megindult polgári államszervezet felépítésének megindulása során megalkotott törvények egyike az 1871. évi XXXIII. tc. a királyi ügyészségről, amely elsősorban azt a kívánatot fogalmazza meg, hogy egyes hatóságok felállítása haladéktalanul szükséges az igazságszolgáltatásban és ezen szerven belül egyes tisztségek betöltésének feltételeit állítja fel. Tehát a jogalkotó leszögezte, hogy "oly közegnek felállítása, mely a közvádat képviselje, múlhatatlanul szükséges". Elengedhetetlen, hogy "a bíró, közvádló és védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak". A közvádló pedig "csak 3 dr. Székely György Ügyészségi szervezet és igazgatás 4 Nánási László: A magyar királyi ügyészség története 1871-1945 Budapest Legfőbb Ügyészség 2011 1-365. p., dr. Székely György Ügyészségi szervezet és igazgatás 6

az állam közege lehet, mivel a büntető törvények áthágói magát a jogrendet és így az összes társadalmat is sértik". Az ügyészség fő teendőjeként került meghatározásra, hogy "a jogrendnek a büntető törvényekben meghatározott megsértése eseteiben a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa". 5 A törvénycikk alapján az ügyészség a bíróságtól függetlenné válik és csupán az igazságügyi miniszter alárendeltségbe kerül. ( 1871 évi. XXXIII. tc. 5. ) Megfogalmazódik továbbá az ügyészség hatásköre és az ügyészek feladata is. Az ügyészség működését szabályozó törvény mint sok más igazságügyet koordináló jogszabály 1972. január 1.-én lépett hatályba. Ezen a napon kezdték meg működésüket az új hivatalok, köztük a bíróságok és ügyészségek, melyek dolgozói ünnepélyes keretek között tettek esküt. Ezek közül az ügyész következőképpen vállalt hűséget a hazával és az ország vezetésével szemben: a törvényeket és rendeleteket megtartom, a hivatali titkot senkinek fel nem fedezem. Elöljáróim iránt engedelmességgel viseltetem, a hivatalos meghagyásokat lelkiismeretesen teljesítem, tisztemben pontosan, híven és serényen eljárok, a reám bízott ügyekben félretevén mindennemű melléktekintetet, gyűlöletet, félelmet vagy kedvezést, egyedül a törvényes igazságot tartanom szemeim előtt" 6 Meg kell említenünk az ügyészség kialakulásával és történetével kapcsolatban Kozma Sándor első főügyész alázatos munkáságát, mely nagymértékben hozzájárult a szervezet felállásához és formai felépítéséhez. Az ügyészekről, illetőleg azok szolgálati viszonyáról, valamint jogállásáról az 1871. évi XXXIII. tc. (Kütv.) fogalmazza meg a személlyel szemben felállított feltételeket és lehetőségeket, illetőleg az elvárt magatartást. A királyi ügyészség kétszintű szervezet volt: eredetileg 2, 1890-től 5, 1900-tól pedig 11 főügyészségi kerület létezett az ítélőtáblák mellett. 5 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 6 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 7

Ezt a szervezeti beosztást az I. világháború utáni átrendezés változtatta meg: a trianoni területen 5, majd a terület-visszacsatolások eredményeként 9 főügyészségi kerület működött. A szervezet alapegységeit a törvényszékek melletti ügyészségek alkották, amelyek száma pénzügyi okokból vagy az ország területének változásai miatt váltakozott. Az ügyészségi alkalmazottak a főügyésznek voltak alárendelve. A főügyész működése során általános és egyedi utasításokat bocsátott ki. A főügyészek felett az igazságügy-miniszter rendelkezett, s a minisztérium végezte a szervezet külső irányítását. 7 A Kütv. a királyi ügyészek feladataként a fegyelmi és büntetőügyek, valamint a börtönök feletti felügyeletet jelölte meg alapvető feladatként. Ezek a jogkörök folyamatosan bővültek, melynek eredményeként már polgári ügyekben is eljárni voltak kötelesek. 1896-ban a Bűnvádi perrendtartás megalkotásának köszönhetően a bírósági eljárások mindegyikén megjelentek az ügyészek, valamint a járásbíróságok mellé az igazságügyi miniszter ügyészi megbízottakat állítottak a közvádlói feladatok elvégzésére. A Bp. 1900. január 1-jei hatályba lépésével kezdetét vette a királyi ügyészség klasszikus korszaka: az ország egész területén egységes szabályok alapján, egy teljesen kiépített vádhatóság működött. A kódex szerint az ügyész rendelte el és irányította a nyomozást: a rendőri hatóságokat utasította, a végrehajtást ellenőrizte, ő szüntette meg vagy fejezte be a nyomozást. Vádat emelt, de annak képviseletét meg is tagadhatta, a vádat megváltoztathatta, elejthette. A jelenléte nélkül nem lehetett tárgyalást tartani, a bíróság döntései ellen pedig jogorvoslattal élhetett. 8 Ekkor kezdte meg működését a Kúria mellett a koronaügyész is, aki sajátos helyzetben volt: ő a legmagasabb rangú ügyész, de mégsem tagja a szervezetnek. A bíróságtól független, felügyeleti hatósága az igazságügy-miniszter, de a koronaügyésznek felügyeleti, utasítási joga nem volt az ügyészségekkel kapcsolatban. A koronaügyész 7 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 8 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 8

legfontosabb hatásköre szerint a jogegység érdekében bármely büntető vagy polgári bíróság jogerős döntése ellen perorvoslattal élhetett a Kúriánál, amelynek teljes ülésén, illetve jogegységi tanácsának ülésén őt meg kellett hallgatni. Később az 1926: XXII. tc. emelte a koronaügyész jogállását, mivel az Országgyűlés Felsőházának tagjává tette. A koronaügyészi tisztet több alkalommal a magyar büntető jogtudomány kimagasló alakjai - Vargha Ferenc, Finkey Ferenc - töltötték be. 9 1918-ban a Népköztársaság kikiáltása csupán formai változásokat hozott, mely szerint a törvényszékek mellett államügyészek, az ítélőtábláknál főállamügyészek, a Kúriánál pedig a Legfőbb Államügyészség jelent meg. 1920-tól ismételten királyi ügyészség néven működött a szervezet, amely az 1921: XXIX. tc. alapján a főügyész hozzájárulásával az ügyész megszüntethette a nyomozást a csekély jelentőségű, a közérdeket számbavehetően nem sértő cselekmények miatt, ha a terhelt egyéniségéből, életviszonyaiból, a sérelem jóvátételére irányuló törekvéséből alaposan feltehető volt, hogy nem fog újabb bűncselekményt elkövetni. E törvény nyomozási tevékenységre is feljogosította az ügyészséget, melynek ellenőrzése a bíróság vádtanácsának feladata lett. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tc. szerint halmazat esetén az ügyészség mellőzhette a vádemelést az olyan bűncselekményért, amely a büntetés súlyát nem befolyásolta, sőt mellőzni kellett azon cselekmény miatt, amelynek felderítése jelentősen késleltette volna az eljárást. 10 A II. Világháború hatására 1945-ben a királyi ügyészség összeomlott és megszűnt létezni és a szervezet tagjai a már ismét az igazságügyi miniszter felügyelete alá tartozó és újonnan alakuló államügyészségben folytatták tovább teendőiket. Az államügyészéggel párhozamosan kialakult azonban egy szintén az igazságügyi miniszter irányítása alatt működő szervezet, amely a háborús és népellenes bűncselekményekben volt hivatott eljárni. Ez a szerv volt a 9 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 10 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 9

népügyészség, melynek élete rövidnek bizonyult, mivel működése 1950-ben véget ért. Az 1945-49 közötti időszak végére a közhatalom a Magyar Demokrata Párt kezében összpontosult, melynek eredményeként mind az államszervezetet, mind a jogrendszert szovjet minta alapján formálták át. Ennek hatására az igazságügy szinte teljes személyzetét lecserélték. Az 1949. XX. törvény (Alkotmány) hivatalosan is kihirdette az új államszervezet megalakulását. Az ügyészség szempontjából jelentős változást hozott, mivel az ügyészség élére az Országgyűlés által választott legfőbb ügyészt állította és gyökeresen átszervezte az igazságügyi szférát. 1953. július 4.-én az Országgyűlés felállította a Legfőbb Ügyészséget és kinevezte élére a legfőbb ügyészt. A szervezetről szóló 1953. évi 13. tvr. kialakította az új hierarchikus szerkezetet, mely alapján az országos főhatóság alatt a megyei, míg helyi szinten a városi, járási, fővárosi kerületi ügyészségek alakultak. Az addig különálló katonai ügyészek a szervezetbe kerültek integrálásra, mint az egyes katonai egységek ügyészségei, a legfőbb ügyész egyik helyetteseként működő katonai főügyész irányítása alatt. Néhány évig a közlekedéssel kapcsolatos feladatok ellátására külön szervezeti egységként közlekedési ügyészségek is működtek. A tvr. az ügyészség kötelességévé tette a büntetőeljárás és a büntetés végrehajtása törvényességének felügyeletét. Új feladatkört jelentett a minisztériumok, a helyi államhatalmi, államigazgatási szervek által kiadott rendelkezések, határozatok, utasítások, intézkedések törvényességének felügyelete. Az akkori új polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. módosításával az ügyész jogot kapott arra is, hogy - a csak személyesen érvényesíthető jog kivételével - bármely polgári pert megindítson, illetve bármely eljárásban, annak bármely szakaszában s bármely fél érdekében fellépjen. Az 1956-os forradalom idején az ügyészségeken is megalakultak a forradalmi bizottságok, amelyek tevékeny résztvevőinek sorsa a leveretés után a meghurcoltatás lett. (A későbbiekben az ügyészi szervezetben lezajlott 10

törvénytelenségek áldozatai emlékének megörökítéséről szóló 10/2006. (ÜK. 4.) LÜ utasítással a legfőbb ügyész megkövette mindazokat az ügyészségi alkalmazottakat, akiket törvénytelenül büntetőeljárás alá vontak, illetőleg akiknek az ügyészségi szolgálati viszonyát megszüntették vagy akiket hivatásuk tisztességes gyakorlása miatt joghátrány ért.) Az 1989-ig terjedő korszakot a pártállam elnevezés fémjelzi, amelyben az egyetlen kizárólagos hatalmi központ által meghatározott keretek között tevékenykedhetett az állam és társadalom minden szervezete. Ezen keretek között az ügyészség a mindenkori politikai akarat alapján létrehozott jogszabályok alapján tevékenykedett, de működését döntően a szakmaiság jellemezte. Ebben a korszakban a törvényerejű rendeletekkel történő szabályozás után az ügyészi feladatoknak és a szervezetnek az újraszabályozására törvényi szinten az 1972. évi V. törvénnyel került sor. A szervezet életét alapvetően meghatározta az a változás, amely az addigi korszakot lezárva, a kialakult alkotmányos, szervezeti és eljárási szabályozás megtartásával 1989. október 23-án létrehozta a Magyar Köztársaság ügyészségét. 11 2. A rendszerváltozás hatásai az ügyészségben A rendszerváltás utáni időszakban többször kísérletet tettek arra, hogy az ügyészség az igazságügyi miniszter felügyelete alatt álló szervként működjön, de ezen kezdeményezés nem valósult meg, tekintettel a pártatlanság kérdésére. Az 1994. évi LXXX. törvény megalkotásával kialakult a mai magyar ügyészég jogállását szabályozó rendszer, illetőleg a törvény meghatározta az ügyész szolgálati viszonyát is. Ezen törvényt a 2001. évi XXXI tv. módosította, melyben az ügyészséget felhatalmazza a titkos információgyűjtésre. A 2002. évi XXII. törvény alapján 2003. július 1.-én a fellebbviteli ügyészi szervek és az ítélőtáblák megkezdték működésüket, mely 11 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 11

szervezetrendszert a 2005. január 1.-én felállított debreceni és győri ítélőtábla tette egésszé. 2003. július 1.-én lépett hatályba az 1998. évi XIX. törvény, amely az ügyész saját nyomozás lefolytatására jogosítja fel, amely a vádelőkészítés jelentős momentumává vált. A 2004. május 1-én történt Európai Unió tagjává válás eredménye lett, hogy a magyar ügyészség egyben uniós ügyészséggé is vált. A csatlakozásnak köszönhetően 2004. május 1.-én Hágában megkezdte működését az Eurojust magyar tagja. 2006-ban a 2006. évi VII. tv. engedélyével az Országgyűlés létrehozta a Központi Nyomozó Főügyészséget, valamint a legfőbb ügyész utasítására megyei nyomozó ügyészségek alakulnak. Az ügyészség jogállása és működése szempontjából alapvető fontosságú Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye. Ennek a szervezettel kapcsolatos 29. cikke kimondja, hogy legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, melyhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 12 Az Alaptörvény alapján az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. tv. (Ütv.), továbbá a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. tv. (Üjt.) megalkották a szervezetre és a szolgálatra vonatkozó új szabályokat. 13 II.Fejezet Az ügyészség helyzete a kormány és az országgyűlés vonatkozásában. 12 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 13 http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?text=4 - Az ügyészség történeti áttekintése 12

Az ügyészség annak a közhatalmi érdeknek a megvalósítására létrejött független szervezetnek tekinthető, melynek célja az alkotmányos rend fenntartása, a megalkotott törvények végrehajtása és betartása. Ezek a célok elsődlegesen a bűncselekményekkel, mint a társadalmat leginkább sértő és veszélyeztető jelenségekkel szemben realizálódnak, de a fejlődés során fokozatosan kiterjedtek más jogterületekre is. 14 1. Európai összkép Az ügyészség alkotmányos helyzetét illetően Európában kétféle modellt lehet megkülönböztetni. A kormány alá rendelt és a parlamenti (önálló) ellenőrzés alatt álló ügyészség. Az alárendelt ügyészség modellje elsőként Franciaországban alakult ki, és azóta is Európa számos országában működik. Az ügyészség megfelelő működéséért az igazságügy miniszter felelős, ám ezért utasítási joggal is rendelkezik az ügyészség felé. Az alárendelt ügyészségi modell: Ebben a modellben az ügyészség a végrehajtó hatalomnak alárendelten működik, azaz a szervezetet a kormány az igazságügyi miniszteren keresztül irányítja. Az irányítás azonban csak általános, konkrét hatáskörelvonást nem jelenthet. Jellegéből kifolyólag itt az ügyészség hatásköre a közigazgatás törvényességének felügyeletére nem terjedhet ki. Ezen modellben az ügyészség a kormány alárendeltségében működik, a felügyeletet az igazságügy miniszter látja el. Az igazságügyi miniszter a Parlamentnek, míg a Legfőbb Ügyész az igazságügyi miniszternek felelős. A legfőbb ügyészt a Miniszterelnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki. Itt az ügyészségnek nem gyakorol törvényességi felügyeletet állami szervek felett. Hátránya, hogy az ügyészséget fenyegeti a politikai befolyásolás veszélye. Ez a modell jellemzi pl. Franciaországot, Nagy Britanniát, Németországot és Ausztriát is. Az önálló vagy parlamentnek alárendelt modell: Ebben a modellben az ügyészség a végrehajtó hatalomtól független, felelősséggel csak az Országgyűlés felé tartozik, mely azonban szakmai kérdésekbe nem szólhat 14 Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 507. oldal; 13

bele, az ügyészség vezetője közvetlenül a parlamentnek felelős. Magyarország ezt a modellt követi. Itt az ügyészség hatásköre kiterjed a közigazgatás törvényességének felügyeletére is. Előnye, hogy az ellenzéki pártok is informálódhatnak, illetve akár védelmet is nyújthatnak az esetleges kormányzati befolyással szemben, mivel a nyilvánosság is visszatartó erőt jelent. Ez a modell a volt szocialista államokra jellemző, mint pl. Portugália, Magyarország, Finnország és Szlovákia. Magyarországon az 1989-es alkotmánybeli változásoknak köszönhetően az ügyészség alkotmányos helyzete megerősödött. A magyar ügyészi szervezet jelenlegi alkotmányos helyzetében nem sorolható be egyik klasszikus államhatalmi - törvényhozói, végrehajtói, bírói- ágba sem. Hazánkban korábban a kormány alá rendelt modell működött, azonban a diktatórikus rendszer leáldozásával áttértek a kormánytól független ügyészség modelljére. 2. Az ügyészség alkotmányos helyzete és utasíthatósága A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. Országgyűlés tagjai a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek. Az Alkotmány Bíróság azonban megállapította, hogy a legfőbb ügyész interpellálhatósága nem jelenti azt, hogy politikai felelősséggel tartozna az Országgyűlés felé, és hogy az interpelláció nem veszélyeztetheti az ügyészség tevékenységét és a legfőbb ügyésznek az egyedi döntésekért nincs politikai felelőssége csak közjogi. 15 A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés 2/3-os szavazattal választja meg. Minden esetben az ügyészek közül kerül kiválasztásra és kinevezése kilenc évre szól, melyet az Országgyűlés előtti eskütétellel kezd meg. 15 Alk. 52. (2) bekezdés; Alk. 27. ; 3/2004 ABh ; dr. Székely György Ügyészségi szervezet és igazgatás 14

A legfőbb ügyészt megilleti az a jog, hogy az Alkotmánybíróság, valamint a Kúria előtt eljárást kezdeményezhet, továbbá törvény kezdeményezésére, rendelet és közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátására jogosult szervnél jogszabály, illetve közjogi keretszabályozó eszköz alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezést javasolhatja, jogszabály tervezetére véleményt nyilváníthat, a Kúria előtt kifejtheti véleményét, jogegységi eljárást kezdeményezhet, meghatározott esetekben az Alkotmánybírósághoz fordulhat. 16 A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. 17 A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására. 18 Évente köteles azonban beszámolót tartani az Országgyűlés felé. Tehát a legfőbb ügyésznek, illetve az ügyészségnek csak és kizárólag az alaptörvényre és más jogszabályokra kell tekintettel lennie. Az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet, így az igazságszolgáltatás egyik önálló, alkotmányos szervezete. 2.1 A belső utasítás Az ügyészi szervezetben feladatot ellátó ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra kizárólag a legfőbb ügyész, illetőleg a felettes ügyész adhat utasítást. Szervezetileg a Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket, a főügyészség pedig a járási és járási szintű ügyészségeket irányítja. Felettes ügyészségnek 16 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről 11. 17 Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdés 18 2011. évi CLXIII. törvény 3. (3) bekezdés 15

minősül a Legfőbb ügyészség az összes ügyészség tekintetében, valamint a főügyészség a megye területén működő járási ügyészségek tekintetében. 19 Az ügyész köteles a számára a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész által adott utasításának eleget tenni. Az utasítást megtagadni köteles, ha annak végrehajtásával bűncselekményt vagy szabálysértést követne el. Módjában áll az utasítást megtagadni, ha annak végrehajtása az életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné. Ha az utasítás végrehajtásának jogszabályi akadályát látja, kérheti mentesítését, azonban ez esetben pontosan meg kell indokolni kérését, amit írásban kell beadványoznia. 3. Magyarország ügyészi szervezete: Az ügyészi szervezet négyszintű. A Legfőbb Ügyészség irányítása alá 5 fellebbviteli főügyészség és 21 főügyészség tartozik. A Központi Nyomozó Főügyészség kivételével a főügyészségek szervezete alapvetően a büntetőjogi, valamint a közjogi tevékenység alapján tagozódik. A fővárosi és a megyei főügyészségek irányítása alá tartozó járási és járási szintű ügyészségek azokban az ügyekben járnak el, amelyeket jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe, illetőleg ellátják az ügyészségi nyomozásokkal kapcsolatos feladatokat. 20 - Legfőbb Ügyészség, melynek élén a legfőbb ügyész áll ; - Fellebbviteli főügyészségek, élén a fellebbviteli főügyész; - Főügyészségek, élükön a főügyész; - Járási ügyészségek, vezető ügyész; 19 2011. évi CLXIII. törvény 12. (1)-(3) bekezdés 20 B/4680 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2014. évi tevékenységéről 16

A korábban önálló szervként működő katonai ügyészség a 2012. január 1- jén kelt változtatások eredményeképpen megszűnt és egyben integrálódott a civil ügyészi szervekbe. A legfőbb ügyész a teljes ügyészségi szervezetet utasításokkal szabályozza, amely utasításokat az ügyészség hivatalos lapjában, az Ügyészségi Közlönyben, valamint a hivatalos értesítőben is közzé kell tenni. 21 A szervezeten belüli ügyészségi feladatokat az ügyészek, a korlátozott jogokkal bíró alügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi megbízottak látják el, akik az egyéb feladatokat ellátó tisztviselőkkel, írnokokkal, és fizikai dolgozókkal együttesen képezik az ügyészségi alkalmazottak körét. 22 Az ügyészségi szervezetben betöltött szerepük alapján, valamint aktív feladatellátásuk révén meg kell említenünk az úgynevezett ügyészségi testületeket, amelyek a következőképpen épülnek fel: A) A többszintű ügyészségi alkalmazottak tanácsa, amely működik: - a Legfőbb Ügyészségen; - a fellebbviteli főügyészségeken; - a főügyészségeken, az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel; - az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI). 23 B) A többszintű összügyészi értekezlet, amely működik: - a Legfőbb Ügyészségen, - a fellebbviteli főügyészségen, 21 2011. évi CLXIII. törvény 8. (3) (4) bekezdés 22 2011. évi CLXIII. törvény 15. (1) bekezdés 23 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról 3. (1) bekezdés 17

- a főügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek. A főügyészség és az alárendelt járási ügyészségek ügyészei közös összügyészi értekezletet tartanak. 24 C) Az ügyészi tanács, amely működik: - a Legfőbb Ügyészségen; - a fellebbviteli főügyészségen; - a főügyészségen, az alárendelt járási ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel. 25 3.1 További ügyészségi alkalmazottak: - Az ügyészségi titkár: az ügyészi jogok törvényben meghatározottak szerint illetik meg. - Az ügyészségi nyomozó: az ügyész rendelkezése szerint az ügyészségi nyomozásban olyan eljárási cselekményeket végezhet, amelyek teljesítése nem az ügyész kizárólagos jogköre - az ügyészségi fogalmazó: ügyészi jogokat - törvényben meghatározottak szerint ellenőrzés mellett gyakorolhat, kiadmányozási jog azonban nem illeti meg - az ügyészségi megbízott: az ügyészt segítő felsőfokú szakirányú iskolai végzettségű tisztviselő, aki az ügyész irányítása és felügyelete mellett ügyészi részjogosítványokat gyakorol - a tisztviselő: közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző, aki nem tartozik az eddig felsoroltak közé - az írnok: ügyviteli feladatot ellátó ügyészségi alkalmazott - a fizikai alkalmazott: a korábban felsoroltak között nem említett ügyészségi dolgozó. 24 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról 6. (1) bekezdés 25 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról 7. (1) bekezdés 18

III. Fejezet Az ügyészség feladat-, és hatásköre 1. A legfőbb ügyész A legfőbb ügyész a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és méltányosan járnak el, ügyészi mivoltukból fakadó feladataikat a legjobb szaktudásuk szerint látják el. 26 Feladatok és hatáskörök: a) tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint a Kúria teljes ülésein; b) bűncselekmény nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja, az ügyek ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjai közreműködését - szolgálati, közszolgálati jogviszonyukat nem érintve - az országos vezető egyetértésével igénybe veheti; c) a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntetőügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához; d) jogegységi eljárást kezdeményezhet a Kúria előtt, illetve a Kúria előtti jogegységi eljárásban gyakorolja törvényben meghatározott jogkörét; e) indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését, illetve ha törvény az eljárás megindítását valamely szerv, személy hozzájárulásához köti, kezdeményezi a hozzájárulás megadását; f) jogszabály tervezetére - kivéve az önkormányzati rendelet tervezetét - véleményt nyilváníthat, az ügyészség jogállását, feladatkörét érintő jogszabályok tervezetére véleményt nyilvánít; 26 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről 7. (2) bekezdés 19

g) törvény kezdeményezésére, illetve rendelet és közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátására jogosult szervnél jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályzó eszköz alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja; h) az Alkotmánybírósághoz fordulhat az ügyész részvételével lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti; i) kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát; j) a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt. A legfőbb ügyész véleményét, amely a Kúriát nem köti, az eljárásban részt vevő felekkel közölni kell. 27 2. Az ügyészség feladatai az egyes szakok és szakágak vonatkozásában Az ügyészség feladatai alapvetően két fő témakörre tagolható, amely a büntetőjogi, valamint a közjogi szakágakból áll. Az egyikben a büntetőeljárás kapcsán elvégzendő feladatok, mint az ügyészi hatáskörű ügyekben végzett nyomozás, a nyomoztatás és a nyomozás felügyelet, valamint a vádképviselet jogosítványai. A közjogi szakágban az ügyész végzi a közérdekvédelmi, valamint büntetés-végrehajtás feletti felügyeletet, továbbá egyéb jogvédelmi szakterületi tevékenységet lát el. Emellett a közrendvédelmi feladatai ellátása során a polgári bíróság előtti ügyészi tevékenysége, az egyes jogi személyekkel és hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai. 27 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről II. fejezet 11. (2) bekezdés 20

3. Büntetőjogi szakág: Az ügyész köteles biztosítani a) minden, a hivatali tevékenysége során tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését; továbbá b) hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. 28 3.1 Az ügyész részvétele a nyomozásban Az ügyészi tevékenység a büntető igazságszolgáltatás folyamatát egészében átfogja, annak minden szakaszára kiterjed, mintegy összekötve a büntető felelősségre vonás szakaszait; a nyomozást, a bírósági tárgyalást, a büntetés-végrehajtást, sőt, az ezt követő visszailleszkedést. Az ügyész a bűnügyet teljességében átlátva tudja megtenni a szükséges intézkedést. 29 Az ügyész annak érdekében, hogy eleget tegyen a törvényben meghatározott kötelességének és a büntetőeljárás során bűncselekményeket felderítse, valamint azok elkövetőjének személyazonosságát megállapítsa, továbbá a lehető legtöbb bizonyítékot beszerezze, minden lehetséges a törvény által biztosított eszközt be kell vetnie. Ennek érdekében: a) megvizsgálhatja és megváltoztathatja a nyomozó hatóság határozatait és a nyomozás során tett intézkedéseit, az esetleges jogsértés kiküszöbölése iránt haladéktalanul intézkedik; b) a nyomozó hatóságot a nyomozással kapcsolatban utasíthatja, az utasításának végrehajtását ellenőrzi; c) elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket. 30 28 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről III. fejezet 16. (1) bekezdés 29 Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus. Budapest-Pécs, 2006. 412. oldal 30 2011. évi CXLIII. törvény 17. (3) bekezdés 21

A nyomozás az úgynevezett vádelőkészítő eljárás tekintettel arra, hogy a nyomozás során azt kell vizsgálni, hogy fennállnak-e azok a feltételek, amelyek megalapozzák a vádemelést. Ezen eljárás keretein belül az ügyész vagy nyomozást végeztet, melynek során gyakorolja a nyomozás feletti felügyeleti jogát, vagy egyes esetekben (pl. hamis vád) önmaga végzi a nyomozást. A más hatóság által végeztetett nyomozás legáltalánosabb példája, amikor a rendőrséget bízza meg a vádelőkészítő eljárás lefolytatásával és ő csupán felügyeli annak törvényességét, melynek során utasításokat adhat, állást foglalhat, figyelemmel kíséri az egyes eljárási határidőket stb. Bizonyos esetekben a nyomozás előtti szakaszban annak indokoltsága esetén az ügyész titkos információ-gyűjtést végezhet, mely során a nyomozóhatóságot utasítja vagy egyéb szervet keres meg, melyben részletesen rendelkezik az elvégzendő feladatokról. A nyomozás felügyelete során az ügyész az ügy iratait bármikor bekérheti, azokba betekinthet, és ha indokoltnak tartja, a nyomozó hatóságot írásban egyéb nyomozati cselekmény elvégzésével bízhatja meg, határidő megjelölésével. Az ügyész rendelkezik a nyomozásban szereplő határidők meghosszabbításáról, azonban az előzetes letartóztatás vagy egyéb kényszerintézkedések határidejének meghosszabbításáról csupán indítványt tesz, de abban a bíróság határoz. Ha valamely nyomozóhatóság által tett intézkedés vagy határozat ellen panasz érkezik be, azt az ügyész jogosult kivizsgálni és szabálytalanság esetén köteles eljárni vagy figyelmeztetni a hatóságot. Vizsgálja továbbá a hatóság által hozott nyomozást felfüggesztő vagy megszüntető határozatok törvényességét, illetőleg egyes esetekben maga rendelkezik a felfüggesztéséről, illetve megszüntetésről. Ha a határozat alapján törvénysértést állapít meg, azt hatályon kívül helyezi és a hatóságot az eljárás folytatására utasítja. A felügyeleti jogkör gyakorlásának egyik ritkán alkalmazott fajtája a fokozott ügyészi felügyelet, melynek során az ügyész a hatóság által végzett nyomozás legapróbb mozzanatait is figyelemmel kíséri a precizitás érdekében. Ezen ritka esetek a következők: a 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 37. -a : 22

a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult, b) a nyomozás során az ügyész lényeges törvénysértést, mulasztást, vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt, c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt, d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be. 176. (2) bekezdés] számított egy év eltelt, e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget, f) az ügyet kiemelt üggyé nyilvánították, továbbá, ha g) az ügyész azt bármely más okból szükségesnek látja. 31 Fokozott ügyészi felügyelet gyakorlása esetén az ügyész a bármilyen okból hozzá megküldött iratokat teljes terjedelmükben megvizsgálja, és haladéktalanul megtesz minden intézkedést, amely a felügyelet céljának az elérése érdekében szükséges. Ennek során: a) határidő megjelölésével utasítást ad az elmulasztott cselekmények elvégzésére b) meghatározza a nyomozás kereteit, amennyiben az eddig végzett nyomozás ezt szükségessé teszi, és megjelöli azokat a bűncselekményeket, amelyek tekintetében a nyomozást mellőzni kell c) megjelöli azokat a bizonyítási eszközöket és bizonyítási eljárásokat, amelyeket a további nyomozás során be kell szerezni, illetve le kell folytatni d) megjelöli azt a nyomozási cselekményt, amelynek az elvégzése, vagy azt a határidőt, amelynek az eltelte után az iratokat számára meg kell küldeni; 31 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 37. 23

e) utasítást ad a nyomozás befejezésére, amennyiben a tényeket az ügy eldöntésére alkalmas módon már felderítették. 32 A nyomozást folytató hatóság minden olyan eljárási cselekménnyel kapcsolatban köteles tájékoztatni az ügyészséget, melynek kapcsán az ügyész vagy a bíróság jogosult dönteni. Az ügyész felügyeleti jogának biztosításáért, valamint az ügyész utasításának határidőre történő szakszerű és hiánytalan végrehajtásáért, a nyomozóhatóság vezetője felelős. 3.2 Az ügyész által végzett nyomozás Az ügyész önállóan végzet nyomozása során ugyanazon szabályok a mérvadóak, amelyek a nyomozóhatóság munkájának törvényességét felügyelik. Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt: a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény, b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adóés Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt 32 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 38. 24

elkövetett rablás c) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozónak a kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye, d) a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása, a befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés, e) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, a kényszerítés hatósági eljárásban, a hatósági eljárás megzavarása, a mentő körülmény elhallgatása, a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás, az ügyvédi visszaélés, a zugírászat, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, f) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés, a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása, a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása, a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, g) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott 25

kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények. 33 esetén, azonban ezt kiegészítve a 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 48. (1) bekezdése alapján az ügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása véget nyomozást végez: - a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, - az olyan ügyben, amelyben az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével szemben a Be. 38. -ának (1) bekezdésében szabályozott kizárási ok áll fenn, - az olyan ügyben, amelyben a nyomozást magához vonta. 3.3 Az ügyész büntetőbíróság előtti tevékenysége, a vádképviselet az ügyész az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőbíróságok előtt, egyúttal közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek az Alaptörvénynek és a törvényeknek. 34 Ezen cél elérése érdekében az ügyész: a) a büntetőügyekben a tárgyaláson képviseli a vádat, a váddal rendelkezhet; b) a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet; c) gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat. 35 Az ügyész akadályoztatása esetén helyette a vádat alügyész és ügyészségi fogalmazó is képviselheti. Az ügyész az ügyirat hozzá érkezését követően megvizsgálja, hogy az ügy adatai alapján 33 Be. 29. 34 2011. évi CLXIII. törvény 21. (1) bekezdés 35 2011. évi CLXIII. törvény 21. (2) bekezdés 26

vádemelésre alkalmas-e. Megvizsgálja ennek során azt, hogy a tényállásban foglaltak maradéktalanul tisztázásra kerültek-e, valamint az abban szereplő gyanú bizonyítása megtörtént-e, minden kétséget kizáró módin felderítették-e azon körülményeket, amelyek az eljárás lefolytatása és a büntetés kiszabása szempontjából jelentőséggel bírnak. Vizsgálnia kell továbbá azt is, hogy a bizonyítási eszközök beszerzése a törvényes kereteken belül történt-e, valamint a gyanúsított vagy a védő jogai nem sérültek-e. Ahhoz, hogy a bíróság egy személlyel szembe el tudjon járni, szükséges egy vádirat, amelyet az ügyész bocsát ki, melyben összefoglalja és egyben a nyomozás során keletkezett iratok segítségével - alátámasztja azt, hogy a vádlott a vádiratban leírt bűncselekményt elkövette, amit ő a bíróság előtt bizonyítani fog. Az ügyész által a bíróság felé küldött vádirat tartalmi és alaki követelményei a következőképpen ábrázolhatók: A vádiratnak a következő adatokat kell tartalmaznia: - a vádlott személyi adatait - a vád tárgyává tett cselekmény leírását - a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítését - az eljárás megindításához szükséges külön törvényi feltétel (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy mentesség felfüggesztése, hozzájárulás a büntetőeljárás megindításához) meglétét - a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörére, illetőleg illetékességére vonatkozó szabályokra való utalást - a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt, ha az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson - a bejelentett polgári jogi igényt, továbbá az egyéb indítványokat - a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását - a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak 27

- a tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó indítványt. A fenti elemekre tekintettel pedig a vádiratot a következőképpen kell tagolni: - A vádirat első része megjelöli a terhelttel szemben alkalmazott személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedéseket és az azokra vonatkozó időpontokat, a vádlottnak a Be.-ben felsorolt személyi adatait, továbbá azokat a személyes adatokat és körülményeket, amelyek az ügy megítélése szempontjából jelentősek, így azokat a korábbi büntetéseket, amelyek a bűncselekmény minősítésére, a büntetésekre, vagy intézkedésekre kihatással lehetnek. - A vádirat második részében a vád tárgyává tett cselekményt kell - több cselekmény miatti vádemelés esetén egymástól elkülönítetten - röviden leírni, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A tényállásból kétségtelenül tűnjék ki, hogy mely tények képezik a vád tárgyát. A vádirat tényállást leíró része tüntesse fel a bűncselekmény elkövetésének idejét és helyét, indítékát, az elkövetés eszközét, módját és annak következményeit. A tényállás tagolását meghatározhatja a vád tárgyává tett bűncselekmények súlya, összefüggése, illetve logikai vagy időbeli sorrendje. - A vádirat harmadik része az ügyészségnek a vádolást tartalmazó közléséből és a vád tárgyává tett cselekmények minősítéséből áll. Amennyiben ez szükséges, meg kell jelölni, hogy a minősítés a tényállás mely részére vonatkozik. - A vádirat negyedik része tartalmazza a Be.-ben megjelölt tájékoztatásokat és indítványokat, és azok jogszabályi alapját. A szülő által a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén, ha a szülői felügyelet megszüntetésének - a Csjt.-ben meghatározott - feltétele fennáll, a vádiratban 28

indítványozni kell, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát a Be. rendelkezése alapján szüntesse meg. 36 A vádemelés elleni panasznak helye nincs! A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről akkor beszélünk, amikor az ügyész, mint közvádló a nyomozás során beszerzett információk és bizonyítékok alapján úgy határoz, hogy az ügyben szereplő terhelttel szemben, az általa elkövetett bűncselekmény(ek) elkövetése miatt a bíróság jár el és állapítja meg a joghátrányt, ezért vádat emel. Ezzel az eljárás bírósági perszakaszba lép és a terhelt a továbbiakban vádlott szerepét tölti be. A bírósági eljárás során a bíróságnak kell megvizsgálnia a vádemelés tárgyát képező cselekményeket és döntenie arról, hogy a vádlott bűnös-e vagy sem. Nem vizsgálhat azonban olyan cselekményt, amely nem képezi a vád tárgyát. Az ügyész részvétele a tárgyaláson a következő esetekben kötelező: - első fokon, ha a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, - ha a vádlottat fogva tartják, - ha a vádlott - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, - ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezte, - ha az ügyész bejelenti, hogy a tárgyaláson részt vesz. 37 A bíróság előtti vád képviselete során az ügyész a vádbeszéd megtartása előtt bármikor módosíthatja a vádat, amennyiben ennek szükségét látja. Ha másképp ítéli meg a vádlott által elkövetett cselekményt, akkor módosítja, ha további bűncselekmény elkövetésének megvalósulását látja, akkor kiterjeszti a vádat, valamint ha a tárgyalás során olyan körülmények merülnek fel, melyek szerint már nem ítéli meg a 36 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 70. 37 Be. 241. 29

bűncselekmény elkövetését a vádlott vonatkozásában, akkor ejti a vádat vagy indítványozza a vádlott felmentését. A bizonyítási eljárást követően az ügyész perbeszédet tart, melynek szerkezetét és tartalmát mindig az ügy sajátosságai szabják meg, de részletesen elemezni kell a bizonyítás anyagát, egyenként és összefüggésükben értékelni a bizonyítékokat, részletesen foglalkozni a vádlott védekezését támogató, és cáfoló adatokkal is. Indokolt indítványt terjeszt elő valamennyi olyan kérdésben, amelyben a bíróságnak döntenie kell, különös figyelmet fordítva a bűnösség kérdésére, a bűncselekmény jogi minősítésére, valamint az alkalmazandó büntetésre, intézkedésre. A vádbeszédet követő védői perbeszédre válaszadási lehetősége van. Az első fokú bíróság által hozott ügydöntő határozata ellen fellebbezést nyújthat be, ha azt törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja. Ezt teheti a vádlott terhére, de javára is. A vádlott terhére bejelentett fellebbezés különös jelentőséggel bír, ugyanis ennek elmaradása esetén a másodfokú bíróság a felmentett vádlott bűnösségét nem állapíthatja meg, valamint a kiszabott büntetést, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést nem súlyosíthatja. Fontos, hogy a másod- és a harmadfokú eljárás tárgya már nem a vád, hanem a bíróság első és másodfokú, fellebbezéssel támadott ügydöntő határozata. Az eljárás ezen a fokán az ügyész feladata már nem az, hogy képviselje a vádat, hanem az, hogy közreműködjön a törvényes és megalapozott határozat meghozatalában. Itt az ügyészi jogosultságok már sokkal korlátozottabbak, mint az elsőfokú eljárásban. Az ügyész, a vádlott és a védő - az első fokú eljáráshoz képest jelentősen szűkebb körben - csak abban az esetben jelenthet be fellebbezést a másodfokú bíróság érdemi ügydöntő határozata ellen, ha álláspontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól a bűnösség kérdésében eltérő határozatát a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével hozta. 38 38 Belovics Ervin: A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi felügyeletének szerepéről. In: Börtönügyi Szemle 2008. 1. szám 2. oldal 30