Környezetvédelmi engedélyezés Bándi Gyula
Környezetvédelmi igazgatás 64. (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; b) * az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása; c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése; e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése; f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése. (2) A környezetvédelmi hatóságnál - igazgatási jellegű szolgáltatásként - szakmai konzultáció kezdeményezhető. A szakmai konzultáció a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel, továbbá egyes tevékenységek, beruházások környezetvédelmi szempontú tervezésével kapcsolatos kérdésekre terjedhet ki. (3) Nem kezdeményezhető szakmai konzultáció a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás vagy előzetes konzultáció alatt, az eljárás vagy előzetes konzultáció tárgyát képező kérdést illetően. (4) A szakmai konzultáció nem pótolhat közigazgatási hatósági eljárás során hozandó hatósági döntést vagy előzetes konzultáció során adott véleményt, továbbá a környezetvédelmi hatóság véleménye a hatósági eljárás vagy az előzetes konzultáció tekintetében nem rendelkezik kötőerővel. A konzultáció során adott vélemény nem mentesíti a konzultációt kezdeményezőt az e törvény szerinti felelősség alól.
A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak: engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés), ezen belül környezeti hatásvizsgálat és ennek alapján a környezetvédelmi engedély, mint sajátos környezetvédelmi eszköz, egységes környezethasználati engedély, szintén sajátos környezetvédelmi eszközként környezeti felülvizsgálat környezetvédelmi működési engedélyben kiteljesedve, mint ugyancsak sajátos eszköz, 2010-től elviekben létezik az egybefoglalt környezethasználati engedély 1995. évi LIII. tv. 70. ) környezeti nyilatkozat vagy állapotvizsgálat felszámolási eljárás vagy csődeljárás esetén, termék- és technológia minősítés vagy hasonló tartalmú eszközök, (osztályozás) határértékek; ezekhez kapcsolódó nyilvántartások pozitív vagy negatív irányú kötelezést tartalmazó eszközök; együttműködési típusú eszközök, illetve az önszabályozás feltételeinek kialakítása; gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök; mindezek feltételeként az ellenőrzés. szankciók, felelősségi eszközök, melyek azonban noha közvetett hatásmechanizmust érvényesítenek, mégis a magatartásra magára direkt módon hatnak
A környezetvédelmi törvény 66. (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban és az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély, e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat véglegessé válását követően kezdődhet meg, illetve folytatható. * (1a) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - törvényben meghatározott esetekben a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nélkül kezdődhet meg, illetve folytatható. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható. 4
Az engedélyezés általában Az engedélyezés mint közhatalmi aktus nem feltétlenül csak ezen a néven jelenik meg, nem elnevezése, hanem tartalma adja a lényeget. A fentieket részben megismételve és összefoglalva, az engedély lényegét a következőkben adhatjuk meg: a jogalkotó egyes tevékenységeket általában, absztrakt módon lehetővé tesz, azonban a tevékenység tényleges gyakorlását előzetes hatósági aktushoz köti, amely aktus nélkül az adott tevékenység gyakorlása jogellenes; az engedélyhez kötött tevékenységeket pontosan meg kell határozni; az engedély kiadásának hatáskörét ugyancsak pontosan meg kell határozni, beleértve a hatósági jogkör terjedelmét is; az aktus lényege tehát a felhatalmazás, jogosítás kiadása; az engedélyező aktus követelménye révén mások, akik ilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek, kizártak a tevékenység gyakorlásából, ennek következtében az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő tevékenység szankcióval fenyegetett; az engedély tartalmú aktus keretében mód van arra, hogy előzetes feltételeket szabjanak, amely feltételek meglétét az engedélyesnek tanúsítania kell; a hatóság feltételeket szab az engedély kiadása során is, amelyek meghatározzák az engedélyezett tevékenység kereteit; eljárási kérdés, hogy az engedélyezési eljárás kérelemre indul, illetve az engedélyezés eljárási is meghatározott rendben folyik.
Az engedély kiadásakor tehát az engedélyre kötelező jogi normában vagy az engedélyt tartalmazó egyedi aktusban meghatározandó kérdések között szerepel: az engedély alanya, az engedélyes pontos meghatározása; az engedély tárgya, szintén minél pontosabban meghatározva, figyelemmel a környezetvédelmi követelmények alapvető érdekeket érintő mivoltára; az engedély területi hatálya, a tevékenység gyakorlásának helye; az engedély időbeli hatálya, határidők; a tevékenység gyakorlásának szükséges részletes feltételei, egyebek között az információáramlás szabályai; a változások bejelentésének kötelezettsége; a jogkövetkezmények. Szakhatósági hozzájárulás, szakkérdésben eljáró hatóság szerepe, mint együttdöntés
Bizonyos környezethasználattal járó tevékenységek a felügyelőség engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül, a hatóságnak történő bejelentést követően gyakorolhatók. - ezeket külön jogszabályok határozzák majd meg. A kv. hatóságnak történt bejelentést követően a tevékenység egy meghatározott idő elteltével kezdhető meg. - E határidő alatt, illetve a tevékenység megkezdésének időpontjában a felügyelőség ellenőrzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. - Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a felügyelőség megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idő előtt megkezdett tevékenység folytatását, valamint annak felfüggesztését rendelheti el. - Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor. - A bejelentés formáját, tartalmát és a részletes eljárási szabályokat majd külön kormányrendelet határozza meg. - A bejelentésekért igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerül sor. - Tekintettel arra, hogy e tevékenységek esetében - engedély hiányában - a környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan ellenőriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, a bejelentéshez kötött tevékenységek vonatkozásában éves felügyeleti díj meghatározására is sor kerül
72/B. (1) A környezethasználat - külön kormányrendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően akkor kezdhető, illetve szüntethető meg, ha a környezethasználó a bejelentésben meghatározott időpontban a külön kormányrendeletben meghatározott követelményeket teljesíti. (2) A környezethasználatra vonatkozó - 66. (2) bekezdés szerinti - bejelentés időpontja és a tevékenység megkezdésének a bejelentésben meghatározott időpontja között - a külön kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legalább harminc napnak el kell telnie. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentésekre.
Esettanulmány AB és kútfúrás Előzmények Törvényjavaslat 2017, tavasz Több vízügyi szakmai szervezet segítségével visszavont javaslat 2017. év vége Ugyanaz ismét 2018. tavasz Számos vízügyi szakmai szervezet közreműködésével újabb szakmai és jogi érvelés 2018. eleje ezúttal hiába Törvényjavaslat elfogadás Köztársasági elnök AB-hoz fordul Ehhez ismét számos vízügyi szakmai szervezet közreműködésével újabb, terjedelmes szakmai és jogi érvelés 2018. nyár Az AB pontot tett a vitára - 13/2018. (IX.4.) AB
13/2018. (IX.4.) AB [3] 1.2. A köztársasági elnök indítványában arra is utalt, hogy a Törvény elfogadása ellen érvelt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a 2017. május 24. napján kelt elvi állásfoglalásában. A jövő nemzedékek szószólója aggályosnak ítélte, hogy az állam lemond az Alaptörvény P) cikkében védett közös örökség, természeti erőforrás minőségi és mennyiségi védelméről, szabadjára engedi az ellenőrizhetetlen vízkivételeket, ami a szennyezés kockázatával is jár. Mindezt pontos fogalmi definíciók nélkül, kizárólag a törvényjavaslathoz fűzött indokolásban megjelölt célból, ellenőrizhetetlen módon teszi. A köztársasági elnök indítványából kitűnően a jövő nemzedékek szószólója kifogásolta a természetvédelem meglévő védelmi állapotától való visszalépést is, amely szerinte méterekben is mérhetővé válik. A köztársasági elnök arra is utalt, hogy tizenegy szakmai szervezet képviselői 2018. január 31. napján a felszín alatti vizek védelmében aláírt közös nyilatkozatukban a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás megszűnése és a felszín alatti vizek védelmének felszámolása ellen tiltakoztak, felvetve egyebek mellett a szakszerűtlen kútkivitelezésből és az illegális vízkivételekből következő veszélyeket.
[31] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Magyarországon a fúrt kutak létesítése már 1960-tól kezdődően folyamatosan engedélyhez kötött tevékenységnek minősül,... Azáltal, hogy a kút létesítése engedélyhez kötött, biztosított a felszín alatti vizek mennyiségi védelme, hiszen a hatóság nem csupán azt tudja folyamatosan nyomon követni, hogy még mekkora mértékű vízhasználat engedélyezhető anélkül, hogy az már a felszín alatti vizek mennyiségét veszélyeztetné, hanem indokolt esetben az engedéllyel rendelkező kutak esetében korlátozhatja a vízhasználat mértékét is. Az engedély megadásának feltételeként előírt műszaki és szakmai követelmények pedig a felszín alatti vizek minőségi védelmét garantálják azáltal, hogy kizárólag megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező szakemberek, megfelelő anyagok és technológiák alkalmazásával létesíthetnek kutakat. [36] Tekintettel arra, hogy a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek a megújulásra, ezért felelős vízkészlet-gazdálkodás nélkül a vízkészletek fenntarthatósága is veszélybe kerül.
[54] 8.1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. (1) bekezdés d) pontja értelmében a felszín alatti vizek az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. az állam mint kizárólagos tulajdonos csak oly módon gazdálkodhat a felszín alatti vizekkel (ideértve a vízhasználat lehetőségének megteremtését is), hogy az nem csupán a jelen nemzedékek közös szükségleteire van tekintettel, hanem a jövő nemzedékek szükségleteire, illetőleg magukra a természeti erőforrásokra, mint önmagukban is értéket képviselő és megóvandó szabályozás tárgyakra is. [58] A vízjogi engedélyezési rendszer másik funkciója a vízilétesítmények műszaki és környezetvédelmi jellemzőinek meghatározása, mely funkció elengedhetetlen a vízkészlet minőségi védelme érdekében.
[61] 8.4. Abban az esetben, ha a felszín alatti vizekből történő, a jelenleg hatályos szabályozás szerint teljes mértékben és kötelezően engedélyköteles tevékenység a Törvény hatálybalépését követően részben vagy egészben engedély és bejelentés nélkül végezhetővé válhat, az már önmagában is a szabályozásban történő visszalépésként értékelhető, függetlenül attól, hogy a későbbiekben elfogadásra kerülő kormányrendelet pontosan milyen körben kívánja meghatározni az engedély és bejelentés nélkül is végezhető vízkivételek körét. [62] az elővigyázatosság elvéből következő módon a jogalkotónak kell azt igazolnia, hogy valamely tervezett szabályozás nem valósít meg visszalépést, és ezáltal nem okoz adott esetben akár visszafordíthatatlan károkozást, illetőleg nem teremti meg egy ilyen károkozás elvi lehetőségét sem. [63] Az a szabályozás, amely lehetővé teszi az előzetes engedélyezési eljárás megszüntetését akár csak a vízkivételek egy szűk körére vonatkozóan is, és ehelyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének megőrzését, a már elért védelmi szinttől történő visszalépést valósít meg.
[67] Mindezen szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jogalkotó a Törvény szabályozásával oly módon valósított meg a környezet védelmének már elért szintjéhez képest visszalépést, hogy azzal szemben nem jelölt meg és az Alkotmánybíróság sem azonosított az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint a konkrét esetben összemérhető és elfogadható más alapvető jogot vagy alkotmányos értéket. [68] 8.6. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor arra is rámutat, hogy a vízjogi engedélyezési rendszer fenntartása a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzését szolgálja, ekként egy olyan szabályozásnak, amely a felszín alatti vízkészletek használatára vonatkozó engedélyezési rendszer megváltoztatását célozza, ezen, az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből és XXI. cikk (1) bekezdéséből közvetlenül fakadó kötelezettséggel szemben kellene olyan, különösen súlyos érveket igazolnia, mely az engedélyezési rendszer megváltoztatásának szükségességét és arányosságát adott esetben az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megfelelően indokolhatja.
[69] Figyelemmel ugyanis a felszín alatti vizek jelentőségével, és az engedélyezési eljárás felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelméhez kötődő szerepével kapcsolatos megállapításokra, nem az engedélyezési rendszer eltörlése, hanem annak teljes körű fenntartása és hatékony érvényesítése tekinthető olyannak, mint amely elengedhetetlen az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében, illetőleg XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt jogok és értékek védelméhez. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből ugyanis az következik, hogy az állam a felszín alatti vizekkel, mint a nemzet közös örökségének részét képező természeti erőforrással csak oly módon gazdálkodhat, hogy nem csupán a jelenben, hanem a jövőben felmerülő vízhasználati igények fenntartható kielégítése is biztosítható legyen. A most rendelkezésre álló vízkészlet pedig akkor marad a jövőre nézve is felhasználható, ha az mennyiségi és minőségi védelemben részesül. Az a szabály, mely a felszín alatti vizek felhasználásának egy egyértelműen meg nem határozott köre esetében lehetővé teszi, hogy a felhasználás a hatóságok hivatalos tudomása és ellenőrzése nélkül történhessen, nem felel meg ennek a követelménynek, az alábbiak szerint.
[70] Tekintettel arra, hogy a felszín alatti vizek korlátozottan megújuló erőforrásnak tekinthetőek, ezért azok használata során nem lehet eltekinteni a megújulási képességük mértékétől. Abban az esetben azonban, ha engedély és bejelentés nélkül létesíthetőek a felszín alatti vízkészleteket használó vízilétesítmények, a hatóságok nem lesznek abban a helyzetben, hogy megítéljék a még le nem kötött vízkészlet mennyiségét és ezáltal az egyes további engedélyek teljesíthetőségét. Szélsőséges esetben pedig a jelentős engedély és bejelentés nélküli tevékenység akár azt is eredményezheti, hogy a vízkészlet túlhasználatára tekintettel az engedéllyel rendelkező vízhasználók tevékenységét kell korlátozni a be nem jelentett vízhasználatok miatt, melyre különösen a Vgtv. 15. (5) és (6) bekezdései adnak lehetőséget.
[71] Az egyes kutakra vonatkozó, előzetesen kötelezően beszerzendő vízjogi engedélyek azonban nem csupán a felhasználható vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságok számára, hanem adott esetben takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettsége miatt. Az engedély ekként az egyes vízhasználók vízhasználatának racionális korlátok közé szorításában is képes szerepet játszani, így alkalmas arra is, hogy az állam érvényesítse az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből mindenki számára fakadó, a nemzet közös örökségét képező elemek jövő nemzedékek számára történő megőrzésére vonatkozó kötelezettségét. A hatóságok engedélye, illetőleg bejelentés nélkül létesített kutak esetében az államnak arra sem nyílik lehetősége, hogy a vízhasználat észszerűsítését ösztönözze, például a vízkészletjárulék formájában. Márpedig az a szabályozás, amely nem ösztönöz a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra, sérti az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből fakadó azon követelményt is, miszerint a jelen nemzedékei csak annyiban használhatják szabadon a rendelkezésre álló erőforrásokat, amennyiben tiszteletben tartják a jövő generációk méltányos érdekeit is {28/2017. (X. 25.) AB határozat, Indokolás [33]}.
[72] Az engedély nélkül, ezáltal szakmai és minőségi előírások következmények nélküli figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak okozta minőségi állapotromlás jelentős kockázata ugyanakkor már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja,.a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny, mert olyan természeti-földtani környezetben található, ahol a terepfelszín alá kerülő szennyező anyagok lejuthatnak a vízellátást biztosító víztérbe. A hatóságok az előzetesen kiadásra kerülő vízjogi engedélyek révén meghatározhatják, hogy mely földrajzi területen milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges biztonságosan új kutak létesítése, mely kutak működésének folyamatos ellenőrzése is biztosított azáltal, hogy mind a létesítés pontos helyszíne, mind az előírt szakmai követelmények pontosan ismertek a hatóság számára. Abban az esetben azonban, ha a hatóságoknak nincs hivatalos tudomásuk az egyes kutak helyéről, már önmagában is megnövekedhet annak kockázata, hogy egyes kutak működése teljes mértékben a hatóságok tudomásán kívülre kerül, ezáltal sem a kutak létesítésére vonatkozó előzetes szakmai előírások érvényesítése, sem pedig a működés utólagos ellenőrzésének hatékonysága nem biztosítható. A nem szakszerűen kialakított kutak pedig összeköthetik a már egyébként is szennyezett talajvizet a vízadó rétegekkel, illetőleg az ezekből a kutakból kinyert víz akár az ivóvízrendszerbe is bekerülhet, ami akár már rövid távon is közegészségügyi problémákat okozhat. ellentétes a P) cikk (1) bekezdéséből fakadó azon kötelezettséggel is, miszerint törekedni kell arra, hogy a természeti környezetet legalább olyan állapotban adjuk át a jövő nemzedékek számára, mint ahogyan azt az elmúlt nemzedékektől kaptuk elővigyázatosság az előzetes hatósági engedélyezésben megtestesülő megelőzés elvének kell elsőbbséget élveznie az utólagos szankcionálás lehetőségét biztosító, és csupán a további károkozások elkerülésére alkalmazható szennyező fizet elvével szemben.
Azért voltak más vélemények is Számunka jók is: [84] 2. Álláspontom szerint az elővigyázatosság elvére figyelemmel az Alkotmánybíróságnak fel kellett tárnia az indítvánnyal támadott szabályozásban rejlő környezeti kockázatokat. Annak megítélése során pedig, hogy ezen kockázatok milyen valós veszélyt jelentenek, nem lehetett eltekinteni a probléma tudományos hátterének vizsgálatától sem. Majd részletes elemzés 87-88 vizeinkről [89] Hazánkban a becslések szerint jelenleg is több tízezer sekély (10 100 m) talajvízkút van, amelyek jelentős része engedély nélküli és szakszerűtlenül kivitelezett.
[100] Vízkészletünk az egyik legértékesebb természeti erőforrásunk. Felbecsülhetetlen, elhanyagolhatatlan alkotóeleme közös örökségünknek. Ekként részesíti védelemben Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti Hitvallásban és a P) cikk (1) bekezdésében. Kincs, amit e honban már az első pillanattól kezdve nagyra értékeltek, jelentősnek és fontosnak tartottak. [103] Az állami szerepvállalás különös hangsúlyt kap ezért a víz századának is nevezhető 21. században a természetes környezet védelmét érintően, ahol bármilyen kontroll nélküli változás visszafordíthatatlan következményekkel jár(hat). [105] Figyelemmel azonban arra, hogy a Törvény vízilétesítmények esetében általánosságban és parttalanul a kormányrendeletre bízza a szabályozást, ez a vízkivételt biztosító vízilétesítmények (kutak) vonatkozásában is nemcsak az engedélyezési, hanem a bejelentési kötelezettség eltörlésére is lehetőséget ad.
És kevésbé kedvezőek 109] A jelen ügyben a testületi döntés az eleve vitatható és vitatott védelmi szint csökkentésének tilalmát újabb jogilag aggályos indokkal kívánja alátámasztani. Az ún. elővigyázatossági elvet kísérli meg az Alaptörvényből kifejleszteni és azt alkotmányossági szintre emelni a P) cikk (1) bekezdése megsértése fennállása céljából, olyan körülmények között, amikor a támadott törvényi módosítás, a határozat szerint alaptörvény-ellenesnek tekintett Vgtv. 1. és 4. -a még lex imperfecta, azaz egy a törvényi felhatalmazás alapján később kormányrendelettel kiegészülő, a vízkivételekkel kapcsolatos teljes körű szabályozás kétségtelenül meghatározó és kockázatokat is magában hordozó eleme. [110] Az engedélyezési rendszer formális törvényi megszüntetése azonban önmagában még nem eredményezheti a védelmi szint csökkentését. A vízkivételekre vonatkozó teljes körű szabályozás alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság természetesen rendelkezik hatáskörrel, erre azonban csak a végrehajtási jogszabály megalkotása után kerülhet sor. [111] Összességében időelőttinek tartom ilyen körülmények között a határozatban foglalt alaptörvény-ellenesség megállapítását.
[120] 3... Pedig az elvileg engedélyesé tett, de az összes kút 90%-át kitevő engedély- és bejelentés nélküli kutak százezreit kistulajdonosok használják a telkük öntözésére házi igényre az általunk is megkapott vízügyi felmérések szerint is, és csak kisebbséget teszik ki a valóban problematikus mezőgazdasági célú, engedély nélküli kútfurások. Ennek ellenére a differenciálás e téren fel sem merült a környezetvédelmi anyagokban mint ahogy az alkotmánybírósági döntésekben sem, és alkotmányos értékként és alapjogként csak a környezetvédelem került felmutatásra. Pedig, ha megtesszük most utólag e differenciálást, és a kistulajdonosok alkotmányos tulajdonjogának szempontjait is beemeljük az elemzésbe korrigálva alkotmánybíró elődeink egyoldalúságát e téren, akkor azt láthatjuk, hogy épp a mostani szabályozás teremti meg a telektulajdonosok alapjogának beemelését, és tulajdonhasználatuk eddigi korlátozását a telkük alatti talajvíz használatára megszünteti. Persze ezen alapjog és az egészséges vízkészletek megőrzésének érdeke közötti egyensúlyt a tervezett jövőbeli kormányrendeletnek kell biztosítani, és a jelzett alkotmányos követelmény beiktatását a indokolásba a 80 méteres mélységig történő engedély-nélküliség esetleges Alaptörvénybe ütközésének figyelmeztetéséről kell itt ismét kiemelni.
[121] 4. Az alkotmányos tulajdonjog eddigi kihagyása az itt tárgyalt kérdésekből veti fel a környezetvédők között elterjedt és a többségi határozat által is többször hangoztatott, a visszalépés tilalma érv problémáját (lásd különösen a határozati indokolás [16] [21]). Mivel az Alaptörvény az I. cikk (3) bekezdésének utolsó mondatában tartalmazza az összes alapvető jog vonatkozásában a korlátozhatóságot más alapjog vagy alkotmányos értékre tekintettel, így disszonáns volt hallani az elmúlt években is az egészséges környezethez való jog esetében ennek a visszalépés tilalmaként megfogalmazott korlátozhatatlanságot. Miért lenne ez más, mint a többi szintén nagyon fontos alapjog és alkotmányos érték?
[127] A problémakört tüzetesen megvizsgálva egyértelművé válik, hogy a szakmai szervezetek által régóta hangoztatott vélemények szerint a gondot éppen az okozza, hogy az említett kutak mintegy 90 %-át jó ideje illegálisan alakítják ki, azaz létesítésüket nem előzi meg semmilyen engedélyezési eljárás, és az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak nincs tudomásuk ezekről a létesítményekről. Ennek oka, hogy az állam (a hatáskörrel rendelkező szervei útján) régóta nem szerez érvényt a jogszabályok alapján elméletileg biztosított védelmi szintnek. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem arról van szó, hogy bizonyos, elszigeteltnek tekinthető hatósági mulasztások merülnek fel, hanem a hatóságok (és az állampolgárok) részéről a teljes országra kiterjedő, tendenciózus mulasztásról, a jogszabályok nyílt figyelmen kívül hagyásáról van szó. Megállapítható tehát, hogy a jelenleg (ténylegesen) érvényesülő védelmi szint igen alacsonyan van. [128] Álláspontom szerint mindezek alapján figyelemmel az említett kormányrendeletben megalkotandó részletszabályok hiányára is a támadott rendelkezésekkel kapcsolatban alkotmányos megalapozottsággal nem jelenthető ki, hogy azok csökkentik az elért védelmi szintet.
Engedélyek és környezetvédelem Az engedélyeket, környezetvédelmi vonatkozásaikat, súlyukat figyelembe véve, ahogyan erre már fentebb utaltunk, annak alapján, mennyire közvetlenül vonatkoznak a környezeti érdekekre, három nagy csoportba oszthatjuk: a környezet egészének érdekeit integrált szemlélettel felölelő vagy legalábbis erre törekvő engedélyek (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély és a még kiforratlan egybefoglalt környezethasználati engedély); a környezet egyes elemeihez, illetve az azokat érintő tevékenységekhez kapcsolódó engedélyek (például különböző engedélyek a vizekkel kapcsolatban, engedélyek a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan stb.); a környezeti érdekekhez csak közvetve kapcsolódó engedélyek, mint az építési engedélyezési eljárás, ahol tehát valóban a szakhatósági hozzájárulás eljárása jelenti a környezeti szempontok figyelembe vételének módját.
Integrált engedélyek Új tevékenységek, illetve jelentős módosítás Meglévő tevékenységek Környezetvédelmi Egységes környezet- Környezetvédelmi engedély (környezeti használati engedély működési engedély hatásvizsgálat (környezetvédelmi felülvizsgálat) Egybefoglalt környezethasználati engedély
Engedélyek Engedély típusa Környezetvédelmi engedély Egységes környezethasználati engedély Környezetvédelmi működési engedély (környezetvédelmi felülvizsgálat) Egybefoglalt környezethasználati engedély (nincs végrehajtási szabály!) Kapcsolat a környezethasználathoz A tervezés fázisában, közvetlenül környezethasználatra nem, csupán a további engedélyek beszerzésére jogosít Két altípusa: 1. A tervezés fázisában, de már a megvalósításhoz közelebb, jogosít környezethasználatra 2. A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra Tv. szerint: A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.
Új tevékenységek Környezeti hatásvizsgálat Egységes környezethasználati - kötelező esetek listája engedély - mérlegelés listája (a környezeti - kötelező esetek listája hatás jelentősége alapján) (esetkör részben eltér a KHV-tól) Első lépés Előzetes vizsgálat Előzetes konzultáció - kérelemre - kérelemre - kötelező KHV és EKE előtt - önkéntes KHV és EKE előtt - nem lehetséges, ha a KHV mérlegeléses listáján van Előzetes vizsgálat alapján döntés (kötelező) tartalmazza: Előzetes konzultáció alapján vélemény (nem kötelező) tartalmazza: - KHV tartalmi követelményei - EKEtartalmi követelményei - összevonható-e a két eljárás - elutasítás (konzultáció esetében erre nem kerül sor) - engedély nem adható Folytatódik a KHV és/vagy EKE eljárás, ha nincs elutasítás az előzetes vizsgálat alapján
Tárgyi hatály A kormányrendelet a hatásvizsgálatra köteles tevékenységeket két csoportba sorolja: a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek minden esetben hatásvizsgálat-kötelesek, amelyekről tehát már a jogalkotó feltételezi, hogy hatásuk jelentős lehet. (Példaként: vadaskert védett természeti területen és erdőterületen, az un. egyéb külszíni bányászat 25 hektár területtől, cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól, szélerőműtelep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen, gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), repülőtér 2100 m alaphosszúságú kifutópályától vagy sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen, stb.; a rendelet 3. sz. melléklete azokat a tevékenységeket, létesítményeket sorolja fel, amelyek esetében a felügyelőség döntésétől függően kell lefolytatni a hatásvizsgálatot, amikor tehát a hatás jelentőségét esetenként kell megítélni. (Például faültetvény telepítése 30 hektártól, húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától, tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől, cellulózgyártás, nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron, geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől, autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól, nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől stb.) Az egységes környezethasználati engedélyek egy harmadik lista alapján
Példa Kötelező KHV 1. Intenzív állattartó telep a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára EKH 11. Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint a) 40 000 férőhely baromfi számára, b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. Potenciális KHV 6. Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára
1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 2. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet: A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek 4. számú melléklet: Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma 5. számú melléklet: A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 6. számú melléklet : A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei 7. számú melléklet :A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor 8. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei 9. számú melléklet: Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai 10. számú melléklet: A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok 11. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei 12. számú melléklet: Az előzetes konzultációban részt vevő közigazgatási szervek 13. számú melléklet: Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához 14. számú melléklet: Előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az ügyfél által benyújtandó dokumentumok
1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek
2. számú melléklet: az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek
3. számú melléklet: A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek
Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció Előzetes vizsgálat - ügyfél kérelmet nyújt be - kv. hatóság a döntéshozó - szakhatóságok hozzájárulása - jegyző közhírré teszi - önkormányzat észrevétel - társadalom észrevétel - a további eljárás tartalmi követelményeinek megállapítása (felügyelőség a fentiek alapján) - változat(ok) megjelölése - ha két engedélyezési eljárás van, akkor döntés az összevonásról vagy összekapcsolásról - szükség esetén a kérelem elutasítása - határozat nyilvános közzététele Előzetes konzultáció - érdekelt kezdeményez - kv. hatóság a végső véleményező - előzetes konzultációban résztvevő szervek észrevételre (lista azonos) - jegyző közhírré teszi - önkormányzat észrevétel - társadalom észrevétel - további eljárás tartalmi követelményeiről vélemény (felügyelőség a fentiek alapján) - változat(ok) megnevezése - ha két engedélyezési eljárás van, akkor vélemény az összevonásról vagy összekapcsolásról - ha kizáró ok van, erre az érdekelt figyelmének felhívása - vélemény nyilvános közzététele - pozitív eredmény esetén az eljárás tovább folytatódik, mintha előzetes vizsgálatként végezték volna el
Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció 67. (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő. (2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát negyvenöt napon belül hozza meg; ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő hatvan nap. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét indokolt esetben - különös figyelemmel a tevékenység egyedi jellemzőire, összetettségére, telepítési helyére, illetve méretére - meghosszabbíthatja. (3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles. (4) Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdésének vagy 2. cikk (4) bekezdésének végrehajtása érdekében, törvényben meghatározott esetekben nem kell előzetes vizsgálati eljárást lefolytatni.
Előzetes vizsgálati dokumentáció KHV A környezeti hatásvizsgálat esetén az előzetes vizsgálati dokumentáció a következő főbb tartalmi elemekből áll: a) a tervezett tevékenység célja; b) a tervezett tevékenység számításba vett változatainak ugyanis lehetőség van arra, sőt kívánatos, hogy egy tevékenységnek több megvalósítási lehetősége is a vizsgálat tárgyát képezze alapadatai; c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi tervekkel, koncepciókkal (különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal), amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezetigénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, így különösen annak tisztázása, hogy a hatótényező milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki (e területeket térképen is körül kell határolni), milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.
Előzetes vizsgálat EKH a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői; b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket; c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása; d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása; e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése; f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása; g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat; h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása.
KHV az előzmények összefoglalása, a tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, a hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása, a várható környezeti hatások becslése és értékelése, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén ezt jelen címen belül később tárgyaljuk külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, környezetvédelmi intézkedések, az egyéb adatok, valamint a közérthető összefoglaló
KHV eljárás A felügyelőség a kérelmet e gy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, megküldi a közleményt és a kapcsolódó dokumentációt a tevékenység telepítési helye szerinti település, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjének. A jegyzők gondoskodnak a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap. A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat vonja be. Minden esetben bevonja az ÁNTSZ szervezetét. A felügyelőség a kérelem benyújtása után a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén közmeghallgatást tart. Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A felügyelőség az észrevételeket az érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja.. A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és a következő határozatokat hozhatja a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, b) a kérelmet elutasítja, illetve c) határoz a hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedély összekapcsolásáról, amit azt jelenti, hogy az összekapcsolt eljárás végén kerül sor érdemi határozathozatalra.
Nemzetközi KHV eljárás Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás alapkérdései 1991. Espoo-i egyezmény függelékében felsorolt tevékenységek vagy létesítmények az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT-megállapodásban részes állam. kapcsolattartás a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv feladata.
Eljárás kibocsátó félként a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a környezetvédelmi hatóság tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót. A környezetvédelmi hatóság egyidejűleg - határidő tűzésével - felhívja a környezethasználót a kérelem és mellékletei további egy nyomtatott példányban történő benyújtására. A Minisztérium elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a környezetvédelmi hatóságnak, amely azt továbbítja a környezethasználónak. Válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a környezetvédelmi hatósághoz, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.
Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a környezetvédelmi hatóság és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást így kell továbbfolytatni. Környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén a környezethasználónak a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton kell benyújtania. A környezethasználónak a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven is el kell készíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. Az út azonos a fentivel környezethasználó kv. hatóság Minisztérium - hatásviselő fél - konzultáció
A potenciálisan érintett ország az egyezmény alkalmazását kérheti, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró környezetvédelmi hatóságot, amely értesíti erről a környezethasználót. Ilyen esetben információcsere és egyeztetés. Ha azt ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, az eljárást vagy előzetes konzultációt le kell folytatni, Ha csak az előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, ugyanez az eljárás
Eljárás hatásviselő félként A kibocsátó fél által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel a) kikéri a környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával. A Minisztérium jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is. Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az érintett szervek álláspontját. Ugyancsak megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával; Nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.
Az egységes környezethasználati engedély Az egységes környezethasználati engedély egyik lényegi kérdése az elérhető legjobb technika (BAT best available technics) A követelmények: a telepítési helyének jellemzői; a tevékenység jellemzői; természetesen az alkalmazott elérhető legjobb technikák ismertetése; a felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai; a létesítmény szennyező forrásai; a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan; a hatásterület meghatározása; a megelőző, vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló megoldások ismertetése; a kibocsátások mérésére, folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések; szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint ártalmatlanítására vonatkozó megoldások áttekintése; az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; illetve egyes olyan kérdések mint a már említett energiahatékonyság stb.
EKH eljárás A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a gazdája, amelyik az eljárásba szakhatóságokat von be, ugyanazon követelmények szerint, mint a hatásvizsgálat esetében. A társadalmi részvétel követelmény Az engedélykérelmet és a közérthető összefoglalót a telepítés helye szerinti települési önkormányzat, valamint a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat körében kell megfelelő módon ismertetni, mégpedig az erről szóló hirdetmény kifüggesztésével vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon. A kérelemre az ott élők írásbeli észrevételt tehetnek, és ugyanezt teheti maga az önkormányzat is. A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. A társadalmi részvétel visszacsatolását jelenti, hogy az engedélyről szóló határozatot települési önkormányzatoknál közszemlére teszik.
A hatóság az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felülvizsgálja. A környezethasználót adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A környezetvédelmi felülvizsgálatra a környezetvédelmi hatóság akkor is kötelez, ha a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó tevékenységében jelentős változást kíván végrehajtani; az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli; ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
Környezetvédelmi felülvizsgálat A környezetvédelmi törvény 2001. évi módosítását követően a fenti meghatározott körben a felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében teljes körű vagy részleges felülvizsgálatra kötelezi, ha környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést észlel; környezetkárosítást észlel; kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel; a környezethasználó nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, illetve a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat; a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak ilyen volt például a meglévő hulladéklerakók jogszabályi követelményként megjelent kötelező felülvizsgálata 2000-ben, vagy az egységes környezethasználati engedélyben megjelenő feltételek 2001-ben.
A felülvizsgálat tartalma Az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatása. A tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatása. A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletek, különösen az anyagforgalom, a be- és kiszállítás, a hulladék- és szennyvízkezelés Az esetleg bekövetkező meghibásodásokból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyezőanyagok és energia meghatározása A környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosítás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatása. A tevékenység felhagyása után teendő intézkedések A tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelése Felülvizsgálat önkéntesen = teljesítményértékelés
Felszámolás 29. (1) A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti e) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot, 31. (1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, 48. (4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza. 49/C. (1) * A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, műemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóságot mindenki mást megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik, az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása irányadó.