3. Magyarország növényzetének fejlődése a harmadkortól. Reliktum növények és reliktum endemizmusok. Az Ősmátra elmélet.
Vegetációtörténet Az evolóció nagy lépései a növényvilág fejlődése során 1. 3,5 milliárd éve az élet első jelei prokarióták-monerák 2. 2,0 milliárd éve eukarióta algák és az első többsejtű szervezetek 3. 400 millió éve (szilur- devon határa) az első szárazföldi fotoszintetizálók ősharasztok 4. 280 millió éve (karbon) magvas növények nyitvatermők 5. 125 millió éve (kréta) virágos növények
Földtörténeti beosztás a középkorban és a jelenkorban Millió évek mocsárciprusok- Bükkábrány 8 m Főemlősök 8-10 m Ipolytarnóc 17,6 m Zárvatermők 125 m Nyitvatermők 280 m
Harmadkor Kb. 60 millió évig tartott Miocén korszakában alakultak ki a főemlősök Ekkor emelkedett ki a Kárpátok koszorúja Erős vulkáni tevékenység Többszöri tengerborítottság Klíma: kiegyenlített nedves, meleg, szubtrópusi jellegű, végén hűvösebb, ekkor jelennek meg a mai mérsékelt övi flóra fafaj nemzetségei Fosszilis barnaszenekből, édesvízi mészkőből, vulkáni hamuból maradványok
Harmadkor
Flóra Mainál jóval gazdagabb, más összetétellel Hosszú periódus, folyamatos változás Elején: trópusi klíma: pl. a tatai széntelepekben pálmák, Ficus fajok, Magnolia, majd Sequoia, Metasequoia és Taxodium nemzetségek
Flóra Végén: lehűlés után Közép-Európában mediterrán-szubtrópusi klíma babér és keménylombú fákból és örökzöld cserjékkel (Rhododendronok, Laurocerasus spp., örökzöld tölgyek, platán, fenyők - borostyánkő)
Harmadkori (azaz praeglaciális) maradványnövényeink 1. Jósika orgona (Syringa josikaea) himalájai rokonságú faj, Kalotaszeg vidékén patak menti társulások kísérő faja. Jól azonosított harmadkori fossziliái vannak Hungarian lilic
Harmadkori (azaz praeglaciális) maradványnövényeink 2. Nílusi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. termalis) Jelenleg trópusi elterjedésű, a nagyváradi püspökfürdő melegvizű forrásánál nő
További, feltehetően harmadkori maradványok Tengermelléki káka (Schoenoplectus litoralis) Hévíz melegvizű tavában és csatornájában még a múlt század elején élt egyetlen kontinentális előfordulás
Sárgás habszegfű (Silene flavescens) Gellért hegy oldalán
Keleti gyertyán (Carpinus orientalis) Csákvár melletti dolomit felszíneken
Negyedkor: pleisztocén + holocén Két millió éve tart Kezdetén gyors lehűléssel, jégkorszak: glaciális (Günz, Mindel, Riss, Würm Interglaciális Erős flóramozgások délre ill. északra: Európában ezt nagyrészt akadályozták a K-Ny irányú hegységek (É-Amerika flórája ezért gazdagabb lett)
Negyedkor: pleisztocén + holocén Kárpát-medence: Alföld: kontinentális félsivatag Középhegység: tundra, havasi fás növényzet A gleccserek által lecsiszolt portömeg a széllel felhalmozott lösz
Glaciális reliktumok Szurdokvölgyekben, hűvös lápokban, hidegzugokban Sárga ibolya (Viola biflora)
Zergeboglárka (Trollius europeus)
Szibériai nőszirom (Iris sibirica) Iris sibirica
Sparganium minimum Lápi békabuzogány Bakonyalja - Nyírád
Salix pentandra babérfűz Bátorliget
Interglaciális reliktumok egyben endemizmusok ereklyenövények csak itt Pilisi len (Linum dolomiticum) Tornai vértő (Onosma tornensis) Magyar vadkörte Magyar méreggyilok Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) Magyar gurgolya (Seseli leucospermum) Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
Linum dolomiticum pilisi len (250 000)
Onosma tornensis tornai vértő (250 000)
Pyrus magyarica magyar vadkörte (250 000)
Vincetoxicum officinale közönséges méreggyilok Vincetoxicum pannonicum magyar méreggyilok (100 000)
Ferula sadleriana - magyarföldi husáng
Seseli leucospermum - Magyar gurgolya
Paeonia banatica bánáti bazsarózsa
Colchicum hungaricum magyar kikerics (100 000)
Jégkori (glaciális) reliktumok Refúgiumok: lápok, szurdokvölgyek 30-40 faj Bátorligeti ősláp, Bükk völgye, Bakony szurdokvölgyei, Uzsa, Tapolcaimedence
Dryas octopetala havasi magcsákó Dryas - flóra
Jégkorszak utáni vegetációfejlődés a Kárpát-medencében 10-13 ezer évtől Ettől az időtől feltételezhetjük az első emberi hatásra történt kihalásokat 1. Fenyő-nyír kor: i.e. 8000-ig - őskőkorszak - Klíma: hűvös, nedves - Vegetáció: tajgaerdő, hegyvidéken tundra A későbbiekben a tűlevelű erdők lombhullatóra cserélődnek 2. Mogyorókor i.e. 8000-5000 pollenje igen jellemző - Klíma: meleg, száraz - Vegetáció: pusztai, hegyvidéken cserjések+bokorerdők- molyhos tölgyes
Mogyorókori reliktumok: pontusi és turáni elemek: 1. Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) 2. Tátorján (Crambe tatarica) 3. Bókoló zsálya (Salvia nutans) 4. Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) 5. Vetővirág (Sternbergia colchicifolia)
Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
Tátorján (Crambe tataria)
Salvia nutans bókoló zsálya
Erdélyi hérics (Adonis x hybrida)
Vetővirág (Sternbergia colchicifolia)
3. Tölgykor: i.e. 5000-2500 - újkőkorszak Klíma: melegebb, csapadékosabb a mainál Vegetáció: összefüggő tölgyerdők az Alföldön 4. Bükk-kor: i.e. 2500 800 innentől az ember erős tájformáló Klíma: hűvösebb, csapadékos Vegetáció: gyertyános és bükkös erdők az Alföldön is Mogyorókori flóra fogy, lápok kiterjedése nő 5. Utolsó jelentősebb klímaváltás i.e. 800-tól, szárazabb klíma Innentől alakul a mai vegetáció képe : bükk elhúzódik, sztyepp-tölgyes mozaikok
Ősmátra elmélet
Összefoglalás Járai-Komlódi nyomán
Kréta tercier kihalási esemény 65 millió évvel ezelőtt (mya) következett be A legismertebb, de korántsem a legnagyobb kihalás Kihalt a fajok 76%-a (pl.: dinoszauruszok, a pterosaurusok, a plesiosaurusok és az ammoniteszek Okai: - az emlősök kiszorították az akkori faunát - éghajlatváltozás - vulkanikus tevékenység - növényzet megváltozása - tengerszint csökkenése - aszteroida becsapódás
A régmúlt kihalási eseményei Az utóbbi 550 millió évben legalább öt nagy kihalási hullám söpört végig az élővilágon Ordovícium - szilur kihalási esemény Késő devon kihalási esemény Perm - triász kihalási esemény Triász - jura kihalási esemény Kréta - tercier kihalási esemény
nagy Bum 15 milliárd éve A Föld 4,6 milliárd éve Stromatolitok- mészkőszerkezetek 3,5 milliárd cianobaktériumok Eukarióták 2 milliárd Szárazföldi élet 500-600 millió éve ókor kezdete felső szilur (biztos 400) Időutazás 3 milliárd éve kopár szigetek, hegyláncok és óceánok 400 millió páfrányok (ősharasztok) 150 nyitvatermők a Föld igazi zöldülése a zárvatermők bum-jűval kezdődött a krétában Ókori evolúció csúcsa a karbon Lepidodendron, Sigillaria, Calamites Cordaites, perm már szárazabb Cykas-ok, Ginkgo Földünkön ma már csak 55 nyitvatermő nemzettség kb 600 faja él
Harmadidőszak 65m paleocén, eocén, oligocén, miocén, pliocén változatos klíma Európában az oligocén végi trópusi- szubtr. Klimát lehülés és szárazodás- mérsékelt övi fajok- végére a maihoz hasonló, Ekkor végén a Kárpátok koszorúja, Kárpát medence kial. jégkorszak-a Kárpát medencéig jégsapka, végén a Würm3 a hidegmaximum A jégkorszak végi, későglaciális lehüléseket a tömeges magcsákóról nevezték el Dryas I,II,III MA ÉSZAKON ÉS MAGASAN SZÁZ ÉVIG IS ÉLŐ TÖRPECSERJE- ez a jégkorszak vége, a holocén kezdete (akár egy interglaciális is lehet) a refugiumokból a lombosfák radiációja indul el. A posztglaciális vgetációtörténet- fenyő(erdei)-nyír, majd mogyoró (boreális), majd tölgykor(atlantikus)-holocén klímaoptimuma-újkőkorszaki ember természerformáló hatása (6-7ezer), bükk(szubboreális)hüvösnedves-legtöbb erdő és láp az Alföldön, majd szubatlantikus kor, a visszahúzódás, kevesebb csapadék- földművelő kultúrák maradványai pollenek